Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

1976. szeptember 2. ® PETŐFI NÉPE • 3 A Vietnami Szocialista Köztársaság életéből • A Thai Nguycni erőmű. (Fotók — VNA—KS • Fiatal lányok a túrógép mellett. Az ipari össztermék értéke a tavalyihoz képest 13,8 százalékkal nőtt A Repülő Sárkány városa Hanoi alighanem a világ leg­fiatalabb fővárosa: 1 millió 415 ezer lakosának 55 százaléka 16 éven aluli. Szomorú nevezetessé­ge a Vietnami Szocialista Köz­társaság fővárosának: a világ legtöbbet szenvedett metropolisai közé tartozik. Annak idején hí­rüladták: 1972. decemberében a váratlanul felújított amerikai lé­gitámadások során tizenkét nap alatt 400 ezer tonna bomba pusz­tította lakónegyedeit, kórháza­it, üzemeit. Kilenc iskola meg­semmisült. 80 ezer ember haj­• Tran Duy Hung, Hanoi pol­gármestere hazánkban. (Foto — KS Szigetfű József felvétele) léktalanná vált, romba dőlt a Bach Mai kórház, s több száz tanterem részben, vagy teljesen megsemmisült. A romeltakarítás már 1974-ben megkezdődött. A főváros lakó­negyedei abban az évben 30 ezer négyzetméterrel gyarapod­tak, s az iskolák újjáépítésében is sikereket jegyeztek fel a hanoiak: 180-at helyreállítot­tak. A következő esztendőben Vietnam népe világraszóló győ­zelmet aratott: felszabadult a déli országrész, szétzúzták a sai- goni bábrezsimet, s a csaknem három évtizedes háború véget ért. Hanoi újjáépítése dinamiku­san folytatódott, az építőipar 300 tantermet adott át rendelteté­sének, s négy északi tartomány segítségével 100 ezer négyzetmé­ter lakószobát vehettek birto­kukba a bombakárosultak. Ma már Hanoi az 50 milliós Vietnami Szocialista Köztársaság fővárosa. Mint a hazánkban vendégeskedő polgármestere: Tran Duy Hung elmondta, a vá­rost gyors ütemben kívánják fej­leszteni, hogy mielőbb eltün­tessék a háborús károkat, s a főváros külsőségeiben is méltó­vá váljék a szocialista ország­hoz. Távlati fejlesztési tervét nemrég megvitatta és kisebb-na- gyobb módosításokkal elfogadta a Vietnami Dolgozók Pártjának Politikai Bizottsága. Repülő Sárkány — Hanoi vi­etnami nevén — az elkövetkező években csakugyan meredek ívű szárnyalásba kezd. Míg koráb­ban csak 2,5 négyzetméter lakás­tér jutott egy-egy lakosára, ad­dig 1980-ban már hat négyzet- méterrel számolnak a város ve­zetői. Az új lakónegyedek áöme előregyártott elemekből készül, s a szovjet házgyárakon kívül magyar üzem is segíti a minél gyorsab építkezést. A terrortá­madásokban lerombolt iskolák helyén újak létesültek, száz hí­ján már eddig valamennyi tan­termet pótolták. Mindez azonban korántsem je­lenti azt, hogy Hanoiban elége­dettek az újjáépítés ütemével. A VSZK fővárosa egyúttal valósá­gos iskolaváros is: az idén már 350 ezer diák iratkozott be az ál­talános és középiskolákba, vala­mint a felsőfokú oktatási intéz­ményekbe, s egyre több munkás kíván szabad idejében tovább­tanulni, szakmunkás-bizonyít­ványt vagy érettségit szerezni. Aki járt már Hanoiban, bizo­nyára megcsodálta parkjait, vi­rágos sétányait. Nos, a béke újabb lendületet adott a zöld­terület rohamos fejlesztésének. A Győzelem park kialakításá­ban például a VDP Politikai Bi­zottságának tagjai, miniszterek és közéleti személyiségek is részt vettek, vállvetve a főváros ifjai- val, háborús veteránjaival, asz- szonyaival és dolgozóival, össze­sen mintegy 900 ezer munkana­pot töltöttek el társadalmi, ön­kéntes munkával, amíg a 69 hek­táron helyére került a sok-sok virágágy, s zöldellni kezdett a friss pázsit. Most újabb önkén­tes munkára vállalkoztak a ha­noiak: épül már ifjúsági park, amely a többi között két korsze­rű sportstadionnak is helyet ad majd. Fokozatosan eltűnnek a régi, egészségtelen lakóházak. Meg­marad azonban a messze földön ismert belváros, a Selyem utca és környéke eredeti szépségében, pontosabban renoválják a pati­nás házakat, az apró boltokat, s Hanoi rohamosan növekvő ide­genforgalmának méltón felkapott központjává válik majd a hagyo­mányos üzletnegyed. Gy. D. 9 Teljes erővel folynak a mezőgazdasági munkák. Az ipar igyekszik minél (öhb gépet bocsátani a mezőgazdaság rendelkezésére. ® Szép ered­ményeket érnek el a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek. Képünkön: egy kacsatelep. • Ifjú népművészek. • Sárkány, hajóról adnak műsort Hanoiban a „Visszaadott kard” taván rendezett népünnepélyen. Szeptember eleje a bátyai határban ® A bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezetben már készítik elő a talajt a jövő évi fűszerpaprika vetéséhez. A szervestrágyát dolgoz­zák be a földbe. A közös gazdaságban egyébként az idén mintegy ezer hektárt öntöztek. Háromszázötven hektáron termesztettek fű­szerpaprikát, amely kétszer kapott mesterséges csapadékot. Jövőre hasonló területen termesztik a fontos fűszernövényt. • Ezt a kamilla-mezőt is öntözték. Húsz hektáron díszük a gyógynö­vény, amelyet ezekben a napokban szednek. Képünkön: munkában az asszonyok az újtelepítésű táblán. (Pásztor Zoltán felvételei) MA: a Hírős Napok megnyitója Ma kezdődik; Kecskeméten a szeptember 5-ig tartó Hírős Na­pok eseménysorozata. Az első napon délelőtt 9 órakor nyílik meg a vasútkertben a kertészeti, élelmiszeripari, gép- és növény­védelmi kiállítás. A bemutató keresztmetszetét adja a mező­gazdasági nagyüzemek termelé­sének, az élelmiszeriparban elért előrehaladásnak. Az Országos Kertészeti Napok szintén ma kezdődnek. A tudo­mányos tanácskozás plenáris ülése 11 órakor lesz a megyei művelődési központ dísztermé­ben. A résztvevők a kertészeti termelés hatékonyságának növe­lését vitatják meg. Itt kerül sor a Mohácsy Má­tyás emlékérmek, valamint Mathiász János-díjak átadásá­ra is. A tudományos tanácskozás délután szekcióülésekkel folyta­tódik. A szőlőtermesztési szek­ciónak a megyei művelődési központ dísztermében lesz a vi­tadélutánja, A Tudomány és Technika Házában a gyümölcs, valamint a szőlőtermesztési szek­ció ülésezik. A dísznövényter­mesztők a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának tanácskozótermében gyűlnek ösz- sze. Este szakember-találkozóra kerül sor a főiskola aulájában. A délután egyébként gazdag eseményekben, mert ekkor nyí­lik meg a virág- és kerámiaki­állítás a megyei művelődési köz­pontban. Két órakor pedig a megyei erdészeti, vadászati, vad­gazdálkodási bemutató a vasút­kertben. A Tudomány és Tech­nika Háza ad otthont a mező- gazdasági könyvkiállításnak, va­lamint a Fotóművészet a kerté­szetben című kiállításnak is. Nyolcvannyolc ember helyett tíz A szőlőtermesztés egyik legfontosabb technológiai eleme a növényvédelem. Nemrégen számos szakember részvételével a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói kerületében tapaszta­latcserét tartottak erről a témáról. Szűcs Józseffel, a gazdaság növényvédelmi szakmérnökével a korszerű növényvédelem egyes vonatkozásairól beszélgetünk. ® Helikopteres növényvédelem az állami gazdaságban. Képünkön a zöldrothadás elleni, úgynevezett záró­permetezést végzik, amely ezekben a napokban időszerű. A helikopter! Schatlner Árpád vezeti. (Szilágyi Mihály felvétele) — A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban kidolgoztuk az Alföld sajátosságainak megfelelő szőlő- termesztési módszert, amelyhez csatlakoztak a környező üzemek. Jelenleg csaknem 2 ezer hektár ültetvény tartozik hozzánk. Az elképzelések szerint 4 ezer hek­tár területet ölel majd fel a kiskunhalasi szőlőtermesztési rendszer. Gazdaságunkban a sző­lőtermesztés és a borászat adja a bruttó termelési érték 60 szá­zalékát. Míg 1972-ben az átlag­termés 85 mázsa volt, a követ­kező esztendőben mór megha­ladta a 110 mázsát a hektáron­kénti hozam. A további elkép­zelések szerint a termesztési színvonal emelésével állandósít­juk a 100—150 mázsa hektáron­kénti termésátlagot. Termelési rendszerünk további finomítása érdekében szoros kapcsolatot te­remtettünk a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézettel, a Kerté­szeti Egyetemmel, a Gépkísérleti Intézettel — hangoztatja a gaz­daság szakmérnöke. Már 1964 óta foglalkoznak a szőlő gyomirtásával, de a nagy­üzemi alkalmazására csak 1970- ben került sor. A gyomirtó szerek használatának számos feltétele van. Kidolgozták a megfelelő technológiát. — A növényvédelemnek már a telepítést megelőzően nagy jelen­tőséget tulajdonítunk. Ezért gaz­daságunkban, s a velünk együtt­működő partnereknek kötelező­en előírjuk, hogy a telepítés előtt alapos kártevőlétszám-ellen- őrzést kell végezni. A szőlőmű­velési rendszerek korszerűsödé­sével, illetve a művelési mó­dok megváltoztatásával együtt jár a korszerűbb növényvédelem. 1973-ban alkalmaztuk először a helikopteres permetezést. A gép nagy teljesítménye lehetőséget ad arra, hogy a háromnapos permetezési fordulót betartsuk. Korábban a földi növényvédelem során a traktorok mozgása kö­vetkeztében minden évben ron­gálódtak a támrendszerek, a haj­tások, a fürtök károsodtak. A számításaink szerint ebből 6—8 százalékos terméskiesés szárma­zott évente. Érdekes adatokról számol be a továbbiakban a gazdaság szak­embere. A méréseik alapján a KA 26-os helikopter 1973-ban lé­gióránként 66, 1975-ben már 96 hektár szőlő teljes bepermetezé- sét tudta elvégezni. A korábbi években az 1200 hektár nagyságú szőlőterület növényvédelmét 50 erő- és munkagéppel oldották meg, amelyeket 88 személy ke- fcelt.' És jelenleg? — Egy helikopterrel és tíz emberrel oldjuk meg ugyanezt 1973-tól kezdve. A légi növény- védelem iránt rendkívül nagy az érdeklődés körzetünkben. A helikopteres növényvédelem azonban még finomításokra szo­rul. Például ki kell dolgozni és üzemszerűen alkalmazni azokat a módszereket, amelyek elősegítik a permetezés hatékonyságát és a teljesítmény fokozását. Jelenleg például hektáronként 50 liter permetlevet használunk fel. Ha a KA 26-os helikopter berende­zését úgy alakítjuk át, hogy jobb legyen a szórás, akkor 25—30 li- ter növényvédő szer elég hektá- rohként — hangsúlyozza Szűcs József. A kiskunhalasi szőlőtermeszté­si rendszer létjogosultságát nem­csak a gazdaság, hanem a part­nerek eredményei is igazolják. Amióta a helyi Vörös Szikra Termelőszövetkezet átvette a korszerű technológiát, csaknem ötszörösére növelte a termését. Ebben döntő szerepe volt a kor­szerű növényvédelemnek, amely­re nagy gondot fordítanak a gesz­torgazdaság szakemberei. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom