Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepeltük augusztus húszadikát Méltó külsőségekkel, a jól végzett munka feletti örömmel köszöntötte az ország népe szocialista alkotmányunk születésnapját, s mindennapi kenyerünk hagyományos ünne­pét. Százezrek vettek részt nagygyűléseken, kulturális eseményeken, a tömeges sport- rendezvényeken, szórakoztak vidám vásáro­kon és népünnepélyeken. De nemcsak a poli­tikai gyűléseké, népünnepélyeké volt ez a nap: számos helyen készültek el új étesít- mények, amelyeket az ünnep tiszteletére avattak fel. Tito elnök a colombói értekezletről A Görög KP az égei-tengeri feszültségről A Görög Kommunista Párt felhívta a figyelmet arra a ve­szedelmes helyzetre, amely a görög—török konfliktus eredmé­nyeként alakult ki az Égei-ten- ger térségében. A párt központi bizottságának nyilatkozata a többi között rá­mutat: a nemzetközi monopóliu­mok ezt a problémát arra hasz­nálják fel, hogy a Földközi-ten­ger keleti térségében és a Közép- Keleten megvalósíthassák straté­giai és gazdasági terveiket. Az imperialista körök ellenőrzésük alá kívánják vonni ezt a térsé­get, hogy Görögország, Törökor­szág, valamint Ciprus nemzeti függetlenségének rovására meg­szilárdítsák a NATO és az Egye­sült Államok ingatag pozícióit az Égei-tenger medencéjében. A központi bizottság a továb­biakban megemlíti, hogy a gö­rög kormány független külpoliti­kát ígért, kilátásba helyezte a ciprusi probléma ENSZ-keretek között történő megoldását, az or­szág kilépését a NATO katonai szervezetéből, valamint a balká­ni országokkal való aktív együtt­működést. Ehelyett a kormány áprilisban újabb megállapodást kötött az Egyesült Államokkal való katonai együttműködésről, tárgyalásokat folytat Washingtonnal a görögor­szági amerikai katonai támasz­pontok fenntartásáról és kibőví­téséről, engedélyt adott a 6. ame­rikai flotta görög felségterületen való hadgyakorlataihoz, s arra tö­rekszik, hogy beléptesse az orszá­got az EGK-ba. (TASZSZ) Joszip Broz Tito jugoszláv el- 'nök, aki szombaton érkezett ha­za az el nem kötelezett orszá­gok colombói csúcstalálkozójáról, Pulában nyilatkozatot adott a ju­goszláv televízió, a rádió és a sajtó munkatársainak; A jugoszláv államfő hangsú­lyozta, hogy az el nem kötelezett országok colombói csúcskonferen­ciája történelmi jelentőségű ese­mény volt. A colombói csúcsértekezlet ta­nújelét adta az el nem kötelezett országok erejének, valamint an­nak. hogy a mozgalom önálló nemzetközi politikai erővé vált. „A leglényegesebbnek azt tartom — hangsúlyozta Tito —, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdé­sekben megegyezés jött létre a résztvevők között és valamennyi­en egyetértettek abban, hogy az egység és a szolidaritás a világ- események hatékony befolyásolá­sának nélkülözhetetlen előfelté­tele.” (MTI) • Augusztus 19-én Baján felavatták aa új autóbusz­pályaudvart, amely 16 millió forintos költséggel épült. Csúcsidőben aa állomás 25 érkező és 22 induló járattal áll aa utazó- közönség szolgálatára. (Szabó Feren« felvétele) A PFSZ tiltakozott Izrael tengeri blokádja miatt A Palesztinái Felszabadítási Szervezet tiltakozását jelentette be Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár- nál amiatt, hogy izraeli hadiha­jók blokád alatt tartják Liba­non kikötőit. A Palesztinái tilta­kozás megállapítja, hogy az iz­raeli őmaszádok nagy mennyisé­gű, Libanonba irányított élelmi­szer- és gyógyszerszállítmányokat foglalnak le. Az amerikai külügyminisztéri­um két diplomatát küldött Liba­nonba azzal a feladattal, hogy vegyék fel a kapcsolatot a ke­resztény jobboldal vezetőivel. E kapcsolatok az amerikai nagykö­vet júniusban történt meggyilko­lásakor szakadt meg. A két diplomata körülbelül egy hétig marad Bejrútban, ahol a keresztény vezetőkkel a libanoni helyzetről, az azzal kapcsolatos amerikai álláspontról tárgyal. Bumedien algériai elnök a lí­biai hírügynökségnek adott, Kadhafival folytatott tárgyalá­sainak eredményeit összegező nyilatkozatában kijelentette: a Palesztinái forradalom történeté­nek legtragikusabb szakaszát éli, s ez ellentétes az arab nemzet érdekeivel. Az algériai és a líbiai elnök közös elhatározása, hogy a Palesztinái mozgalom megerősíté­sére törekszenek, s a mozgalom­nak megadnak minden lehetséges támogatást. A libanoni válság további éle­zésével az irpperialista körök mindinkább elvonják az arab né­pek figyelmét megszállt terüle­teik felszabadításáért vívott igaz­ságos harcukról, állapítja meg vasárnapi számában a moszkvai Pravda. Teli Zaatar esete a nemzetkö­zi közvélemény mélységes felhá. borodását váltotta ki; ennek el­lenére a jobboldal folytatja más menekülttáborok ostromát és fel­számolását. A jobboldali erők ezzel tovább nehezítik a válság békés rendezésére tett kísérlete­ket, tovább mélyítik Libanon megosztottságát. A lap befejezésül leszögezi} hogy a libanoni problémát csak maguk a libanoniak oldhatják meg, demokratikus alapon, min­denfajta külső beavatkozás nél­kül, az ország függetlenségének} szuverenitásának és területi egy­ségének garantálásával. (AfTPi TASZSZ) • Méltó befejezése volt az alkotmány­napi ünnepségeknek a százezrek által megcsodált, hagyományos, színpompás tűzijáték. (MTI-fotó) mából. Megírtuk, hogy Baján a létesítmények egész sorát avat­ták fel, Kiskunfélegyházán a vá­ros üzemeinek, vállalatainak, a szocialista brigádoknak az össze­fogásából új, százszemélyes óvo­da épült, Kiskunhalason iskolát, kollégiumot avattak, Kalocsán áruházat nyitottak meg az új Széchenyi-lakó telepen. Ugyanak­kor számot adtunk olvasóinknak azokról a munkás—paraszt talál­kozókról, amelyet például a du- navecsei Üj Élet Termelőszövet­kezetben tartottak az ott dolgo­zó tsz-tagok és a metróépítő munkások szocialista brigádjai. Kecskeméten a helyi Törekvés, a Kossuth és Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetek dol­gozóit látták vendégül a Kon­zervgyárban, a Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyárában és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Miskén az ottani termelőszövetkezet és a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ közös beruhá­zásában elkészült egy étterem konyhával együtt. Hartán a Köz­úti Építő Vállalat Váci Mihály nevét viselő és a Népköztársaság Kiváló Brigádja, valamint a Sol­ti Kossuth-adót építő szovjet rá­diósok voltak vendégei a terme­lőszövetkezetnek. Hajóson ugyan­csak a KÉV Eötvös Lóránd szo­cialista bárigádja volt a vendég az ottani tsz és ktsz szocialista brigádjainak. Bácsbokodon augusztus 19-én este fellobogózva várta a vendé­geket a 6,1 millió forintos költ­séggel felújított művelődési ház, ahol dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, méltatva az al­kotmány jelentőségét és azt a társadalmi összefogást, amelynek eredményeként a községben el­Baráti találkozók a hartai termelőszövetkezetekben készült a művelődési ház. Utána Bundzsálc József községi tanács­elnök mondott köszönetét az épí. tőknek és azok segítőinek. Az ünnepséget a környékbeli nem­zetiségi tánccsoportok műsora, majd a madarasi úttörők fúvós­zenekarának indulói zárták. Meleg hangulatú, baráti talál­kozókra került sor augusztus 20-án Hanta nagyközség mindkét termelőszövetkezetében. A Lenin Tsz tagsága, a szomszé­dos Solton épülő rádióadón dol­gozó szovjet szakemberbrigádot hívta vendégségbe, hogy együtt­ünnepeljék hagyományokban leg­gazdagabb nemzeti ünnepünket. A szövetkezet vendége volt Iván Vasziljevics Szalimon, a Szovjet­unió magyarországi nagykövetsé­gének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője is. Az Erdei Ferenc Termelőszö­vetkezet dolgozói a Közlekedési Építő Vállalat kollektívájával ki­épített, több éves társadalmi kap­csolatukat gazdagították a. pénte- (Folytatás a 3. oldalon.) • Sikert aratott a vendégek körében a helytörténeti múzeum. Képünkön.' a metróépítő Váci Mihály brigád és a rádióépítő kollektíva tagjai szemlélik a hartai emlékeket. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 198. szám Árai 90 fillér 1976. augusztus 23. hétfő Nyári tanácskozáson a népművelési oktatók Huszonkettedik alkalommal kezdődött el a tanár- és tanító­képző főiskolák népművelési oktatóinak országos jellegű, nyári tanácskozása tegnap délelőtt. A hét végéig tartó ren­dezvényeknek a megyei művelődési központ és a Kecskeméti Felsőfokú óvónőképző Intézet ad otthont. A program azt a célt szolgálja, hogy újra megerősödjék a pedagógusok hagyo­mányos, egész lakosságra kisugárzó népnevelő tevékenysége. — Az első, 1955-ös' tanácskozás óta évről évre felkészítjük a ta­nár- és tanítóképző intézmények, egyetemek oktatóit a művelődés- politikai és szakmai ismeretek továbbadására. A szakemberek beszámolnak a legújabb kutatá­si eredményekről. Jó műhely­munka alakult ki, a hallgatók is előadókká válnak, szólnak kí­sérleti munkájukról. Az utóbbi két évben főleg a gyakorlati ta­pasztalatok kicserélésére esik a hangsúly, miután valamennyi pedagógusképző főiskolán elkez­dődött a népművelői és könyv­táros képzés — tájékoztatta la­punkat dr. Novak József, a Nép­művelési Intézet főmunkatársa, aki az eddigi 22 eszmecsere-soro­zatot rendezte. Az első előadást Miklósvári Sándor, oktatási minisztériumi főtanácsos, osztályvezető tartotta a tanár- és tanítóképző főisko­lák közművelődési oktatásának első évi tapasztalatairól, a követ­kező esztendők feladatairól. A több mint félszáz résztvevő kö­zött megjelent dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is. Délután megnyílt A gyorsuló idő és az iskola című kiállítás a művelődési központ földszinti előcsarnokában. A bemutató fel­tárja a szakszerű, szervezett is­kolai előkészítés és a töretlen továbbhaladás újabb módszereit, a javuló tárgyi feltételek között modern tanműhelyeket, iskolai könyvtárakat, nyelvi és számítás­technikai laboratóriumokat, uszo­dákat szemléltet. A zenei nevelés eredményeit kecskeméti példa idézi fel, s a jövő intézményeinek sorában a keceli komplex neve­lési központ tervei is helyet kap­tak. A tanácskozás plenáris ülések­kel és csoportos tantárgyi megbe­szélésekkel folytatódik, amelye­ken szó lesz a művelődésszocio­lógiáról, az amatőr művészeti mozgalomról, a könyvtárosi is­meretekről, s végül a népműve­lési hivatásra nevelés problémái­ról. A résztvevők eközben tájé­kozódnak Bács-Kiskun és Kecs­kemét művelődési helyzetéről, tanulmányi kirándulás keretében ellátogatnak Kalocsára, Kiskőrös­re, Soltvadkertre, Kecelre és Or- goványra. H. F. • Megnyílt A gyorsuló idő és az iskola című kiállítás Kecs­keméten, a megyei művelődési központban. Az alkotmány ünnepe tisztele­tére felvont állami zászlónál, a Kossuth téren pénteken délben zenés őrségváltás volt. A zászló két napig lengett az Országház előtt, ünnepélyes, katonai tiszte­letadással történő levonására szombaton délelőtt került sor. Ugyancsak katonai tiszteletadás­sal vonták le a gellérthegyi Fel- szabadulási emlékműnél a ma­gyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Pénteken délelőtt az Országház előtt megtartották a hagyomá­nyos tisztavató ünnepséget, sok ezer érdeklődő jelenlétében. Fel­avatták a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Műszaki Katonái Főiskola, a Kilián György Repülőműszaki Főiskola, vala­mint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatóit s a Szovjet­unió katonai főiskoláin az idén végzett mérnököket, akik letet­ték a tiszti esküt. Az ünnepség pontosan 10 óra­kor kezdődött. Czinege Lajos honvédelmi miniszter meghall­gatta a vezénylő parancsnok jelentését, majd ellépett a tisztek sorfala előtt, köszöntötte a kato­nákat. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkal­mából kiadott parancsát, majd az ifjú tisztek fogadalmat tettek. Ezután Czinege Lajos mondott beszédet. A már hagyományos alkot­mánynapi látványosságnak, a ví­zi- és légiparádénak több száz­ezer helyszíni nézője volt, de a televízió jóvoltából milliók lát­hatták a Dunán és fölötte tartott lenyűgöző bemutatót. Alkotmányunk születésnapját megelőzően már országszerte, s így Bács-Kiskun megyében is megkezdődött az ünneplés: a szocialista építőmunka újabb eredményeinek átadása, birtok­bavétele, felavatása, üzembe he­lyezése. Városokban, községek­ben egyaránt a gyarapodásról, a fejlődés útján megtett további lépésekről adhattak számot ön­maguknak azok az emberek, akik kezük munkájával, szellemi ere­jükkel, szervezőkészségükkel já­rultak hozzá a szűkebb, s ezáltal a tágabb értelemben is felfogott haza, az ország gazdagodásához. Szociális és kulturális létesítmé­nyek, iskolák, óvodák, üzemré­szek, utak, járdák, áruházak el­készülése tette teljessé az ünne­pet, amely az országalaDÍtó I. István királyra való emlékezéstől az új kenyér, majd a dolgozó nép alkotmányának ünnepéig gazdagodott tartalomban. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy mivel, milyen léte­sítményekkel gyarapodott Bács- Kiskun megye az ünnep alkal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom