Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

/ 1976. augusztus 15. • PETŐFI NÉPE • 3 A papíripariakat jegyzik Kiskunhalason ® Az ifjúsági klub egyik legnépszerűbb játéka a csocsó. Akik játsszák: Vili Antal, Paslrovies Imre, Perlaki Imréné (a női asztalitenisz-bajnok) és Dudás Szilvia. (Opauszky László felvétele) Kereskedünk a nagyvilággal 2. Világpiaci hatások A Papíripari Vállalat kisknn- lialasi gyárának második emele­tén van a KISZ-iroda. A falon a KISZ IX. kongresszusának felhívása, az asztalon különböző oklevelek. Első, második, harma­dik helyezésért kapták az ifjú­sági szövetségben dolgozó fiata­lok. Különösen sok a sportsike.'. Pásztor Tibor, a KlSZ-bizoit- sag titkára öt alapszerv munká­ját irányítja nyolc bizottsági tag­gal együtt. — Milyen a KISZ-élet a gyár­ban? — hangzik az első kérdés. — Vegyük sorra. Ami a ter­melés-segítő mozgalmat illeti, a gyárban dolgozó fiatalok szép ha­gyományokat mondhatnak magu­kénak, hiszen az idén már har­madszor újították fel azt a véd­nökséget. amely a Szovjetunió í észére készülő dobozok állandó minőségét garantálja. Ezen kívül az alapszervezetek vállalták azt. hogy akkor és annyi KISZ-mü- szakot tartanak. amikor os amennyire szükség lesz. — Hogyan dolgozzák fel a kongresszusi határozatokat? — Jól működő vitakörökben, alaposan felkészült előadók se­gítségével. Területi kapcsolatunk alakult ki a határőr lovasiskolá­val, az ő KISZ-vezetőik is sok hasznos tudnivaló mondtak el. Most már nyugodtan elmondha­tó. hogy alapvetően minden KISZ-tagunk ismeri a kongresz- szus által hozott határozat lé­nyegét. Természetesen a politikai érdeklődés nem a határozat meg­ismertetésével kezdődött, és feje­ződött be. Már régen jól mű­ködik az ifjúsági politikai vita­körünk. amelynek rendezvényein harmincon-harmincötén rendsze- lesen részt vesznek. Tehát min­den harmadik KISZ-tagunk, Eze­ken egyrészt központilag meg­adott. másrészt a mi fiataljain­kat leginkább érintő témák ke­iéinek szóba. Alapvetőnek tart­juk a megfelelő politikai isme­retek megszerzését. így a napi események ismertetésén, magya­rázásán túl a régebbi határoza­tok feldolgozását is állandóan na­pirenden tartjuk. Pásztor Tibor ezután a gyár fiataljainak kulturális érdeklődé­séről beszélt. — Néhány évvel ezelőtt még nagyon jó irodalmi színpadunk szerepelt rendszeresen a városi rendezvényeken is. Tagjai első­sorban lányok voltak, akik idő­közben férjhez mentek es kivál­tak az együttesből. Így jórészt gyári ünnepségeken szerepelnek csak a mostaniak. — Kialakulóban van egy fotó­szakkör. Eddig tíz olyan fiatal jelentkezett, aki már tisztában van az alapokkal, és ennél há­romszor vannak többen azok. akik szeretnék elsajátítani a.leg­kézenfekvőbb ismereteket. — Két éve kaptunk egy helyi­séget, azt társadalmi munkával és. nyugodtan mondhatom, sok­sok ötlettel otthonos ifjúsági klubnak rendeztük be. Jól mű­ködő filmklubnak is helyet ad, ahol a MOKÉP-től kölcsönzött ismeretterjesztő filmek peregnek saját 16 mm-es vetítőnkön. — Milyen hatása rolt a KISZ KB 1974. áprilisi határozatának? — Természetesen a mi alap- szervezeteinkből is kiváltak azok. akik a megnövekedett követelmé­nyeknek nem tudtak eleget ten­ni. De a kisebb létszám csak ide­iglenes volt, azóta sokan, főleg új emberek jelentkeztek. A mi gyárunkban különösen az vál­tott ki jó hangulatot, hogy nincs megszabva a KISZ-tagok felső korhatára. Így a nagy tapaszta­lattal rendelkező aktivistáink to­vábbra is tevékenykedhetnek alapszervezeteikben. — A IX. kongresszus a sport­élet további fellendítését is célul tűzte ki. Hogyan hajtják régre a határozatot? — A kiskunhalasi papírosok — ahogy a városban emlegetnek bennünket — mindig híresek voltak jó sporteredményeikről. A Papír Kupa rendezvénysorozatán mindig dobogós helyezéseket érünk el. Nagyon nagy szerepe van a fellendülésben. Perlaki Im­rének. aki a fő szervezője, mo­torja a sportkacióknak Jórészt neki köszönhetők azok a helye­zések, amelyeket a kongresszust megelőző versenyeken szereztünk. A papírosokat jegyzik Kiskunha­lason .. . Sajnos, azonban, nincs sportpályánk, így másutt va­gyunk kénytelenek edzeni. Ter­veink között szerepel egy pá­lya kialakítása, ezért társadalmi munkát is felajánlottunk. — Milyen a kapcsolat a jöi'ő KISZ-eseivel? — A Fazekas Gábor utcai ál­talános iskolával tartunk fenn kapcsolatot, ott négy ifivezetőnk tevékenykedik. Papír feldolgozó szakkört is létrehoztunk, és min­den olyan dologban segítünk, amit meg tudunk csinálni. — KISZ-alapszer\v<' leink ösz- szesen 11 ezer forintot használ­hatnak fel évente, ennyi az if­júsági alapunk. Kirándulásokra, egyéb rendezvényekre pedig tár­sadalmi munkákkal szoktunk pénzt keresni — fejezte be Pász­tor Tibor. B. .1. Az előző részben főként az ex­port és az import kapcsolatáról, népgazdasági jelentőségéről esett szó. Kimaradt azonban a külke­reskedelem egyik fontos feladata, nevezetesen: a korszerű technika, technológia behozatala. Indokolja e „mulasztást", hogy e kérdéscso­portra mindenképpen érdemes külön is kitérni. A miért-re idéz. zük külkereskedelmi miniszte­rünk. dr. Bíró József mondatait, amelyet a magyar külkereskedel­mi politikáról írott könyvében irt le: „A műszaki fejlesztés köz­vetve és közvetlenül szórós kap­csolatban áll a külkereskedelem­mel. Ezt szembetűnően mutatja a modern technológiát képviselő gépek behozatala. Az 1950-esévek eiején az összes beruházások gépimporthányada mindössze 8.5 százalék volt. Ez az arány a hat­vanas évek második feléljen már húsz százalék fölé emelkedett. A gépimport aránya az. összes ha­zai gépipari termeléshez viszo­nyítva az utóbbi években már meghaladta az iparági összterme­lés 25 százalékát — amellett, hogy gépexpo.tunk is emelke­dett.” Nem utolsósorban a modern technika és technológia behoza­talának köszönhető, hogy az el­múlt években jó néhány ipar­águnk a nemzetközi élvonalba került. Gondoljunk csak például a közúti járműgyártást jelentős mértékben megalapozó győri MAN-licencvásárlásra. Ennek eredményeképpen korszerű mo­torgyár született a Magyar Va­gon- és Gépgyárban. Az eddigi sikerekre mi sem jellemzőbb, mint hogy a győriek jelentős szó. cialista exportjuk mellett évről évre növelik a tőkés kivitelüket is. Sőt. kooperációs partnereik sorában ma már olyan világcégek is találhatók, mint a General Mo­tors. s ez a tény önmagában is jel­lem?! az e’múlt években Győrött végzett munkát. Ugyancsak a tech­nika. technológia importjával ho­nosodott meg hazánkban az el­múlt négy-öt évben a számító- gépgyártás. A székesfehérvári Vi­deoton francia licenc és gyártási eljárás megvétele után kezdett a gyártásba, s ennek alapján fej­lesztette ki később a szocialista országok egységes számítógép- lendszerébe illő R—10-es számí­tógépeket. amelyekkel ma már nemcsak a szocialista, hanem a tőkés piacokra is képes bejutni. S végül a napokban érkezett a hír egy ugyancsak nagy jelentő­ségű gyártási eljárás megvásárlá­sáról: az Egyesült Izzó megálla­podást kötött az amerikai Fair- childe céggel integrált áramkö­rök gyártásáról A szerződés ered­ményeként létrejön hazánkban a korszerű híradástechnikai elemek, az IC-k gyártóbázisa. A termelés felfutásával pedig lehetőség van arra is. hogy a következő években az eddigieknél nagyobb mérték­ben kapcsolódjunk be a szocialis­ta országok munkamegosztásába, csökkenjen tőkés importunk, s világszínvonalú termékekkel lás­suk el a magyar fogyasztókat A technika importjával a kül­kereskedelem voltaképpen a vi­lágpiaci hatásokat közvetíti. Egy- eg.v nagyobb fejlesztés elhatáro­zásakor. illetve az ezt megalapo­zó importlehetőségek tisztázása­kor elsősorban a külkereskedőké a feladat, hogy pontos képet fes­senek arról, mit igényel várható­an a világpiac a következő évek­ben. melyek azok a legújabb technológiák, eljárások, amelyek beszerzésével a hazai ipar is lé­pést tud tartani a piaci igények fejlődésével. Mindez persze korántsem jelen­ti azt, hogy a világpiac egyértel­műen csak jó hatással lehet a hazai gyártókra. Ezt éppen az el­múlt két-három év kedvezőtlen tapasztalatai bizonyították, ami- koris a tőkés piacokon bekövet­kezett árrobbanás nemcsak a vál­lalatokat hozta nehéz helyzetbe, hanem kedvezőtlenül befolyásol­ta a népgazdaság egyensúlyi helyzetét is. S noha az emelkedő árak okozta veszteségek nagy ré­szét a költségvetés jórészt magára vállalta, nyilvánvalóan ezek csak átmeneti intézkedések lehettek. Érthetően nem lehet — s nem is ez a cél — a .hazai gazdaságot elszigetelni a világpiactól. Ezzel ugyanis fennállna a veszélye an­nak. hogy a vállalatok teljes bi­zonytalanságban mozognának egy -egy termékük valódi értékét illetően. A külső piac sok tekin­tetben versenyre is serkent, ha úgy tetszik kikényszerítheti a hatékonyabb munkát, azt. hogy a hazai termékek mind műszaki színvonalukban, mind árukban egyre nagyobb lépésekkel köze­lítsenek a világpiac diktálta igé­nyekhez. E nagyobb lépésekben való kö. zeledésnek azonban csakis a kül­kereskedők széles körű, megbíz­ható piaci felmérése, az alapin­formációk megszerzése lehet az alapja. Az elmúlt időszakban e tekintetben számos kedvező vál­tozásnak lehetünk tanúi. Részletes piaci prognózissal rendelkezik például több gépipari vállalat — nem csoda tehát hogy sokuk be­ruházási hiteleket pályázott meg abból a 45 milliárd forintos ösz- szegből. amelyet az export áru­alap bővítésére hoztak létre. A iész.letes piaci prognózis, a sza­porodó hitelpályázatok egyszer­smind arra is felhívják a figyel­met. hogy átalakulóban van a külkereskedelmi és a/, ipari szak­emberek kapcsolata. A hagyomá­nyos. s ma még kétségkívül túl­súlyban levő bizományosi formát egyre több helyütt — igaz. ma még csak részterületen — váltja fel a korszerű társulás, amelyben a gyártástól az értékesítésig kö­zös érdek fűzi össze az ipariakat a külkeieskedőkkel. Gondot okoz azonban, hogy e kedvező jelenségek ma még csupán a vállalatok egy megle­hetősen szűk körére korlátozód­nak. A legnagyobbak vállalják a nagyobb feladatokkal, az újsze­rű munkával együtt járó kocká­zatot. a középmezőnyben levők azonban igencsak tartózkodóak. Egyebek között ezzel is magya­rázható. hogy több iparágban — például a könnyűiparban — ma még árualaphiánnyal küszködnek az. exportőrök, s nagy erőfeszíté­sekre lesz szükségük, ha teljesíte­ni akarják éves előirányzatukat. A technika importja talán a külkereskedelmi munkának az a része, amely a legtöbb bizalmat igényli. Az ipar és külkereskede­lem kölcsönös bizalmának hiá­nya. vagy akár csak időszakos megrendülése komoly gondokat okozhat — amint erre is volt né­hány területen példa az elmúlt években. Elsősorban tehát e kap­csolatok javításával, a bizalom fokozásával érhető el, hogy a külkereskedelem világpiaci köz­vetítő szerepe mindenütt a célnak megfelelően érvényesüljön, ezzel is elősegítve a minden piacon ér­tékesíthető termékek gyártásának bővítését. Ny. J. Fehér köpeny és kalapács Úszódon — a körzeti orvosi rendelő előtt va­gyunk. Vonzóbb — s bár ez még innen a Szabolcs utcából nem látható —, nagyobb is, mint tavaly őszig, vagy annak előtte volt. Mielőtt azonban dr. Balaton József belülről is bemutatja — a nagyobbrészt társadalmi munkával átalakítóit létesítményt. —. a járdáról is valamit. Hat-nvolc évvel ezelőtt még porban álldogált volna, nem kövön. Az utcaföld a falig tartott. — Gyerünk, fogjunk csak lapátot! — adtuk ki a jelszót tanácstagok, népfrontosok, és mi álltunk az élre... Az az. elvem, hogy ha a vezetők nem mutatnak példát, félhitele van a buzdító szónak. tgv indult el a járda a rende­lőtől, be. tovább az utcába. A szekérutat azonban pocsolyás ká- t.vúk tarkítják. — Most az következik, hogy a kocsi utat géppel legyalultatjuk. Egyenletesre, hogy ne üljön meg benne a víz. Képünk — eleven helyszínrajz. A támlás lócák találkozása jelzi, hol van a helyiség sarka. A dok­tor a középen húzódó betoncsík­ra mutat. — Eddig tartott a rendelő, ezen túl. az a keskeny sáv a vá­ró padlózata volt. Persze, nem ezekkel a szép burkolókockákkal. Gondolhatni, hogy rendléskor csak egy páran fértek el ifle- bent, a többieknek az utcán kel­lett álldogálni. — Milyen ,jó. hogy a ház előtt legalább megvolt már a járda. A rendelő, majd embermagas­ságban. ragyogó fehér csempével körülrakott. Tágas, világos, üde­tiszta, mint a friss lélegzet. — A fő építőszakmai munká­kat a tanács kis házilagos brigád­ja végezte. A kicsiből ők csinál­lak nagy rendelőt, azaz újat. A légivel a váró bővült. — Szép sima fal volt... No. határoztam el. elgészen kedvem­re valóvá alakítom. Hogy ne csak jó. de még szebb legyen ... Magam kicsempéztem . .. ..Magám"? — önkéntelenül is a fugákra, illesztékre téved az ember szeme. Mert ugye. senki nem célzott rá. hogy nem ..hiva­tásos" burkoló munkája, „termé­szetesnek" vette a kifogástalan kivitelezést... De biz' szemügy­re vétel után is mérnöki pontos azon a csempézésen minden. Nincs idő elismerő szóra. — A zárakat, függönytartókat felszereltem ... Itt van ez a vizs­gálóasztal; safjátkezűleg műbő- röztem újra... Ilyen sterilizálónk sem volt; Pécsen jártam, besze­reztem . . . Tessék megnézni eze­ket a hímzett térítőkét, polcon, asztalon. A község asszonyai ké- • szítették; benne a nevük is. Ez például Kis Istvánná munkája. A fejemben újból ez jár: sa­játkezűig csempézett, műbőrö- zött. lakatos helyett is dolgozott — orvos létére. Mintha a gon­dolataimba látna. — Azt azért csak el kell mon­danom. hogy lakatosként, villany- szerelőként kezdtem. A kalocsai kórházban 5 évig voltam vil­lanyszerelő ... Onnét javasoltak • — Eddig tartott a rendelő, ezen túl. az a keskeny sáv a váró padlózata volt (Méhes Éva felvétele) továbbtanulásra. Szakérettségit tettem, majd a pécsi egyetemen orvosi diplomát szereztem ... Ti­zenkilenc éve végeztem... — A kétkezi munkától se sza­kadtam el . . . Nem idegen tőlem ma stm . . . 1961 óta dolgozik Úszódon, az­óta tanács vb-tag. 1963 óta párt­tag, a társadalmi munkáért em­lékérem kétszeres kitüntetettje. A járdaépítés kezdeményezése jellemző szervezői stílusára. Után- najár, zörget, ahol kell. — Utaztunk Bajára. Kecske­métre — mert azt akartuk, hogy legyen víz. . . összefogásra ne­veltük a falut, s így lett park, buszmegálló, művelődési ház. Hirtelen lelidéződik b-nnein egy epizód — úgy 6—8 évvel ez- clőttről. Valamelyik községi veze­tővel egy hatalmas, hideg-rideg teremben járunk. Fölvezet valami szinpadlélére, s közben mutogat­ja. hol süpped, roskod u falazat, s milyen veszélyes az épületnek az a része. — Csak nem annak a régi, ros­katag háznak a helyén? — De igen . .. Dr. Bálát n József, a helyi nép- frontbizottrágnak is elnöke. Köz­életi munkásságában méltó társa a családból — felesége, aki nap­közis tanár. Az édesanyákkal, szülőkkel tisztára „kalocsai ott­honná" varázsolta a napközit. A függönyök, terítek, „ környezet hímzései, díszítései a derűs kalo- csatáji szín- és stílusvilágot su­gározzák. Férj, s feleség marxista egye­temet js végzett. Következő lépcső a továbbképzésben: a szocioló­giai szak. Garancia a még elmélyültebb közéleti munkára. Tóth István Ötvenezer mázsa szalma A Felsőszentiváni Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetben jó termést takarítot­tak be gabonából. A közös gazdaságban az átlagtermés meghaladta az 52 mázsát. A Száva nevű búzafajta 73 má­zsát hozott hektáronként. A hektolitersúly is kiváló, 81—85 között van. A szalma betakarítására nagy gondot fordítottak, csaknem 50 ezer mázsa már kazlakban van. Segítik a ház­táji gazdaságokat is, 10 ezer mázsát juttattak a szövetke­zet gazdáinak is a szalmá­ból. Százötven hektáron má­sodvetésként takarmányt ter­melnek. Az aszályos időjárás miatt kevesebb lucernát ta­karítottak be mint tavaly. Ennek ellenére az állatállo­mány számára elegendő ta­karmány lesz. A háztáji gaz­daságokat, az igénynek meg­felelően lucernaliszttel is se­gítik Cs T. mmmmmmmmmmmmmí Augusztusi naposcsibe Szokatlanul nagy az érdek­lődés Kecs­keméten a kel- teiouzem na­pos paromti- szállítmányui iránt. Bár ta­vasz óta 45(1 ezer csiiket, 100 ezer libát és 5(1 ezer ka­csát adott át a keltető a ház­táji és kisgaz­daságoknak. az ÁFÉSZ-ek szakcsoportjai­nak. még eb­ben az idény­ben 50 ezer csirke kelteté­sét tervezi, a tervezettnél 35 százalékkal tobt naposba­romfit értéke­sít (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom