Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-14 / 192. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus 14, A termelékenység növélésének, a hatékonyság fokozásának) lehetséges eszközei között az újítást, az újítómozgalmat nem szokás a legelsők közt emlegetni. De vajon lemondha|t-e egy vállalat a benne rejlő, nem is mindig szerény lehetőségekről, ha termelő- eszközeit és a dolgozók szaktudását, munkaerejét egyre gazdaságosabb termelésre akarja felhasználni? A kérdés szónoki, hiszen napnál világosabb, hogy nem. Érdeke, hogy kedvező szabályzattal, rátermett szervezők kiválasztásával, anyagi és erkölcsi ösztönzéssel minél több dolgozó alkotó kedvét előcsartogds&a. Évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a Fémmunkás Vállalat „komolyain veszi” az újítómozgalmat, évről évre meghirdeti a gyárak közti versenyt, az egyes termelő- egységekben pedig megszervezik az egyénileg és a csoportosan újítók vetélkedését. Minden esztendőben az egyik hónapot újítási hónappá nyilvánítják, & azt az éves versenytől függetlenül értékelik. Az idén szeptember lesz az újítási hónap. Az újítási hónap egyik célja az lesz, hogy az V. ötéves terv első esztendejének vállalati feladatait — az éves időtartamra meghirdetett versenyt erősítve — segítse megoldani. A vállaflat vezetői azt is elvárják az újítási hónaptól, hogy előmozdítsa a Fémmunkás anyag- és energiamegtakarító sra tett vállalásainak teljesítését. Az újítómozgalom felpezsdülése kedvezően hathat a vállalatnak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dogozók Szákszervezete által meghirdetett ágázati újítási versenyben való szereplésére. Végül növelheti az újítómozgalom tömegbázisát. Az újítási hónap alkalmából a kecskeméti Fémmunkás gyárban vállalati újítási kiállítást rendeznek, amelyen fényképekkel, makettekkel, rajtokkal, termékekkel bemutatják á gyárakban 1976-ban elfogadott újításokat. Az újítók munkájának ez az elismerése — az elismerés más nemeivel együtt — bizonyára serkinti az újítókedvet. A kecskeméti gyárban már készülnek a szocialista brigádok és az egyéni újítók a szeptemberi versenyre. A. T. S. Jövőre elkészül HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Gazdaságos a csőkutas öntözés A Petőfi Népe 1976. július 18-i számában megjelent „Kincs a homok alatt” című cikk hűen érzékelteti Bács-Kiskun megyében a felszín alatti vízkészletre települő csőkutas öntözés kialakulását, kezdeti nehézségeit, sikeres előretörését az 1960-as években, majd hanyatlását napjainkban. A csőkutas öntözés visszafejlődésének egyik okai minden bizonnyal a kutak építési, üzemeltetési megoldásiánák változásában, a karbantartási munkák elhanyagolásában keresendő. A csőkutas öntözés gyors ütemű fejlődése idejében sok kút hiányos technológiával és szűrőkialakítással készült, ezek vízhozama fokozatosan csökkent, ez végül a rájuk kapcsolt öntöaőtelepek megszüntetését eredményezte. A másik ok talán a mind nagyobb méretű öntözőtelepek, az 50—70 ha-os öntözendő táblák, és a nagyteljesítményű, egy-egy csőkút — vagy csőkútpárok — által szolgáltatott vízhozamot lényegesen meghaladó igényű öntözőberendezések megjelenésében és általános elterjedésében keresendő. Hiba lenne, ha emiatt a kedvező adottságú, jó minőségű felszín alatti vízkészlettel rendelkező, ehhez könnyen hozzáférhető területeken lemondanának a hasznosításról. Viszont az eddiginél lényegesen nagyobb körültekintéssel kell kialakítani a csőkutas vízellátásra alapozott öntözőtelepetet, és az ott alkalmazandó berendezéseket. Az öntözővíznek az üzem határáig történő elvezetése az állam által létesített öntözőrendszerekben és öntözőfürtökben hektáronként 30—50 ezer forintot igényel az elmúlt években. Esözte- tő öntözőfürtöknél a nyomásközpont, a felszín alatti csőhálózat és a vizet a táblákon szétosztó berendezések összesen további 15—20 ezer forintba kerülnek hektáronként. Még az ennél kisebb költségű — hektáronként mintegy 10—15 ezer forint — hordozható öntözőberendezések alkalmazásához is többnyire költséges állami beruházással, öntözőrendszerek kiépítésével lehet vizet a felhasználó gazdaságok területére eljuttatni. Ezek a költségek megfelelő minőségű és mennyiségű felszín alatti vízkészlet felhasználása esetén nagy mértékben csökkenthetők. A Bács-Kiskun megyei adottságokat tekintve a csőkutas öntözés jelenleg kisebb területű telepeken, elsősorban szőlő-gyümölcs kultúrákban alkalmazható gazdaságosan. Perspektívát ígér a cikkben is említett csepegtető öntözés. Ez az új öntözési módszer lényegesen kevesebb vizet igényel, mint az esőszerű öntözés, így gazdaságosan alkalmazható a kisebb vízhozamú csőkuták esetén is. összegezve az elmondottakat — a cikk mondanivalójával egyetértésben— úgy érezzük, hogy érdemes a figyelmet ráirányítani a helyi vízkészleteket hasznosító, költséges állami beruházásokat nem igénylő, víztakarékos megoldások fokozottabb mértékű alkalmazására. Ilyen lehetőséget kínál a Bács- Kiskun megyei, jó minőségű felszín alatti vízkészlet öntözésre való felhasználása is. Különösen azokon a területeken, ahol az elkövetkezendő 5—10 évben nem számolhatunk felszíni vízellátást biztosító állami főművek, öntözőrendszerek kiépítésére. Dr. Bőgi Károly • Cjabb részeket adnak át a Győri Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskolán. Július kö* zepén megkezdték a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakaszos átadását. Szeptembertől már egy újabb kollégiumot, tanulmányi épületet és laboratóriumi házat vehetnek igénybe a hallgatók. 1977 decemberére teljesen elkészül a győri főiskola. (MTI-foto: Had as János felvétele — KS) Univerzális traktorok A romániai traktorgyártás központja Brassó. Most azonban Craiova is felzárkózott melléje: a „Noveniber 7-e Traktorgyárban” TIH—455 típusú univerzális traktorok készülnek^ melyeket a mező- és az erdőgazdaságban, de az építőiparban is lehet használni. Eddig ötszáz ilyen gépet szállítottak a megrendelőknek. A vállalat ebben az ötéves tervben a kis teljesítményű mezőgazda- sági gépekre szakosodik. A termelést 1980-ig négyszeresére kívánják növelni. (BUDAPRESS— AGERPRESS) termelékeny munkaeszköz a Dunán A Daru—1 nevet viseli az a szállítószalaggal fölszerelt folyami uszályrakó gépcsoport, amelyet a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság műszaki dolgozói terveztek és készítettek. Az országban egyedülálló gépi berendezés már két esztendeje működik hiba nélkül, s főleg a papír-, farostfa, tűzifa gépesített rakodására alkalmas. A berendezés egy esztendei teljesítménye 30—40 ezer köbméter, s tevékenysége jelentős munkaerőmegtakarítással jár. A rakodó a folyóparton összegyűjtött faanyag és a vízen levő uszály között szállítóhídként működik. A gép üzembehelyezése előtt a nehéz farönköket a partról az uszályra pallókon át tolták az erdőgazdasági dolgozók. Ez a munka nemcsak nehéz volt, hanem balesetveszélye« is. Az új műszaki berendezés nemcsak hogy megkíméli a dolgozókat, hanem sokkal termelékenyebb a kézi rakodásnál. határállomásokon Forgalomnövekedés a Az idegenforgalom nemzetközi méretekben tapasztalható növekedése Kelebián és Hercegszántón is pontosan mérhető. A kelebiai határállomáson 1976. évi első felében 290 117 utas, Hercegszántón 75 980 személy lépte át az államhatárt. Kelebián négy, Hercegszántón tizenkét százalékos a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva a növekedés. A közúton a járműforgalom 7,5 százalékkal, a vasúti átkelőhelyen pedig a teherforgalom 8,1 százalékkal növekedett. A magyar és a jugoszláv állampolgárokon kívül Hercegszántón is egyre több NSZK, osztrák, francia és angol jelentkezik határátlépésre. Kelebián elsősorban az arab utasok száma növekedett. A határállomásokon dolgozók tapasztalata szerint a magyar és az idegen állampolgárok többsége törvénytisztelő ember, s igazi céljuk: a turizmus, más népek életkörülményeinek, kultúrájának és szokásainak megismerése, különböző tájak szépségében való gyönyörködés. Ebben az évben is akadtak viszont utasok, akik a külföldre érkezés lehetőségeit tisztességtelen módon igyekeztek hasznosítani. A vámőrök a határőrökkel együttműködve Kelebián 1 203 499 forint, Hercegszántón 238 788 forint értékű csempészárut és fizetőeszközt fedtek fel az ellenőrzés során. A felderített vám- és devizabűntett 36 százalékkal több, mint 1975. év első felében volt. Hercegszántón egy Szíriái állampolgár 106 500 forint értékű aranyat és ékszert kísérelt az országba csempészni. Néhány jugoszláv állampolgár több ezer forintot rejtett el gépkocsijában, vagy ruházatában. Az arab állampolgárok közül egyesek több tucat óra behozatalával kísérleteztek. Az ellenőrzéskor felderített vám- és devizabűntett elkövetőjével szemben az illetékes szervek természetesen minden esetben törvényeink szerint jártak el, ami viszont lassította a vámőrök és a határőrök munkáját, s végeredményben a tisztességes szándékkal utazók várakozási idejét is növelte a határállomásokon. Az utasok áteresztésének idejét növeli, amikor a ki- és beutazók a határátlépéshez szükséges okmányokat nem készítik elő, esetleg érvénytelen okmánnyal kísérlik meg az ország kapuin való áthaladást. Az év első felében 337 személyt kellett a két forgalom- ellenőrző ponton visszautasítani vízumhiány, devizabűntett, vagy tartózkodási engedély meghamisítása miatt, 28 személy hamis útlevéllel kísérelte meg a határ- átlépést. Kelebián fél év alatt 584 esetben kellett külön intézkedéseket foganatosítani szabálysértés miatt az útlevélkezelőknek. Az elmúlt fél évben több személy illegális határátlépést kísérelt meg. A nemzetközi gyorsvonat egyik vagonjában két idegen állampolgár a pad alá rejtőzött) el. Egy magyar állampolgár a külföldre szökés reményében a vagon alatt a forgózsámolyon, a tengelyen keresett búvóhelyet. A határőrök az utasok segítségével megakadályozták a tiltott határ- átlépéseket. Kelebián a nemzetközi vonatok többórás késése, valamint az utasok hétvégi tömeges külföldre áramlása jelentős mértékben nehezíti az ellenőrzést. Jó tanácsként ajánljuk tehát, hogy a turizmusban résztvevők Kelebián pénteken és szombaton lehetőleg tartózkodjanak a kiutazástól, mert a hétvégi napokon a nyugati országokban dolgozó jugoszláv vendégmunkások hazautazása miatt a vagonok rendkívül zsúfoltak. Az idegenforgalomban résztvevőknek külföldre utazás esetén javasolják a határállomásokon dolgozók, hogy igyekezzenek a vámszabályokat is tanulmányozni és az utazáshoz szükséges okmányok érvényességéről is pontosan meggyőződni. A Baja; Hercegszántó közötti autóbuszjáratok útvonalát az illetékeseknek célszerű volna a határig meghosszabbítani, hogy a tömegközlekedési eszközökön külföldre utazók Hercegszántó és a határ- állomás között ne kényszerüljenek három kilométeres gyalogtúrára. Gazsó Béla (18.) — Kényszerképzet, Rita. Tudod a lélektan... — Hát akkor mégis igaz, amit az egész suli mond. Hogy a tanár úr pszichológus is. — Lényegtelen. Elsősorban tanár vagyok, és most tanári mi- voltomban érzem megdicsőülni magam, hogy ennyire őszintén beszélgettél velem, Rita. — Mondták már a tanár úrnak, hogy az egész suli csípi a humorát? Mert há nem, akkor majd én mondom, de előbb tessék elrészletezni nekem, mi az, hogy kényszerképzet... Hosszabb volt a szöveg, igyekeztem kihagyni, ami nem érdekes. A Szexmadonna azért adta ide, mert virágnyelven akarta a fülembe súgni, hogy azonosít ezzel a Ritával? Vagy jóindulatból, hogy óvjon, nehogy így járjak, mint ez a kis kíváncsi bula? Most nincs kedvem kiszámítani, mi volt a szándéka. Azt hiszem, nálunk a suliban egyik tanerő sem tudna bemutatni ilyen attrakciót. Hasonlót, megközelítőt sem. Nálunk a tanár—diák bizalom nem jelenség. Farkas iránt talán lenne, de Farkas semmire sem ér rá, mert magántanítványai vannak, estig gyötri magát a vízagyú tanítványokkal. Kénytelen A négy gyereke miátt. Négy gyereket nem lehet pedagógusfizetésből üzemben tartani. Farkasnak a felesége is pedagógus, a legkisebb kra- pek pedig hároméves. Közérthető képlet. Bizalom! A felnőttek nem alkalmasak. Visszaélnek. Megfelelő pillanatban visszaolvassák az ember fejére. Például amikor az érdekük diktálja. A felnőttek közül csak a papához lett volna abszolút bizalmam. Mert ő mindig fenntartás nélkül az én pártomon volt. Az ellenőrzőt Is mindig alá lehetett íratni vele. A papa semmit sem szívott mellre. Negyedik általánosban Klári néni beírta az ellenőrzőmbe: „Tamara rengeteget fecseg.” A papa visszaírt neki: „Hát még ha Tamara mamáját hallaná a tanító néni.” Attilában bízni akartam, ö nem akart. Attila . is csak saját magával törődik. Hogy mit fognak fecsegni róla a suliban, ha Ventus Tamarával jár. Nem is tudom, miért fáj. Estefelé Digó felhívott. Felkértem, hagyjon parlagon. Két perc múlva megint csengett a telefon. Azt hittem, Digó nem akar megszűnni. De nem Digó volt, hanem Attila. Ég én úgy kivirágoztam a hangjától, hogy csokorba lehetett volna kötni. Nem volt mellettem, csak a hangját hallottam, és mégis ugyanazt éreztem, mint vasárnap a vasút fölött, amikor magához ölelt. Hogy olyan vagyok, mint a kályha volt a régi lakásunkban, a Szigony utcában. Télen a papa mindennap úgy megrakta azt a vékony, magas vaskályhát, hogy remegett körülötte a levegő, annyira felhevítette a tűz. Tegnap, ott a vasút fölött Attila magához szorított éa csak csókoltuk egymást, és én nem hunytam be a szemem, mert látni is atkartam, amit éreztem, vagyis azt, hogy körülöttem is remeg a levegő. Most is érzem. Pedig fázom ebben a vékony pizsamában. Engem sohasem érdekelt, hogy mit dumálnak arról a srácról, akivel éppen jártam. Csak az érdekelt, hogy én önállóan mit érzek róla. Mások rosszindulata nélkül is lehet csalódni mindenkiben. Az is rossz, hogy miért pont Amadé Kati vette kezelésbe Attilát, Túloznék, ha azt írnám ide, hogy szeretem Katit. Ezt nem is lehetett volna, másik osztályba já'y, nem volt sohasem közünk egymáshoz, de a KISZ-vezetőségben nekem ő volt a legszimpatikusabb, különösen tavaly óta, amikor irtó gerincesen kiállt Zsuzsó mellett, és nem is hagyta abba, amíg Zsuzsó meg nem kapta a jutalmat. Pedig három tanárral szemben kellett erőlködnie. Három olyan tanárral, szemben, akik őt is tanítják, tehát volt kockázat, mert a tanár is ember, annak is van hiúsága, és egy Amadé Katival is ki lehet szúrni. Például egy Faludi jellegű hóhér akkor tesz taccsra matekból egy diákot, amikor neki tetszik. Kati pedig hiányzik a matekos élmezőnyből. Mégis konokul kitartott Zsuzsó mellett. Miért pont Amádé Kati nyomott víz alá? Ha kell neki Attila, eddig is megkaphatta! volna, elég okos és elég szexi ahhoz, hogy még egy Fábián Attila is észrevegye. Be kellene táplálnom magamba, hogy ezek után Attila megszűnt létezni. Nekem létezni. Akit az érdekel, hogy nekem hány árnyékom volt eddig, azt a srácot én törlőm a nyilvántartásból, még akkor is, ha Fóbián Attila a neve. És akkor is, ha miatta éreztem életemben először, hogy remeg a bőröm körül a levegő. Pedig most is remeg. Plusz a szemem is ég. Mldtta. Eloltom a villanyt és visszafekszem. Sötétben és a pléd alatt könnyebb kiáztatni a szép szememet. ATTILA Június 3, kedd Suli után elkaptam Betűt. Nem akarattal. Amikor kifelé barangoltunk a kapun, eszembe se jutott, hogy belebámuljak a pofájába. Csak hazafelé, akkor is csak véletlenül vettem észre. Amikor leléptem a buszról. A „Póló” felé navigált, krémfagylaltért, 'a fagy- laltos előtt már hosszú sor volt, csupa iskolás. Betű beállt a sor végére. Nem kellett loholnom utána, biztos volt, hogy elkapom. Csak másodpercekig állt a* sor végén. Amíg feltérképezte magának a helyzetet. Hogy előtte csupa kisebb srác van a sorban. Amint világos volt a lehetőség, ott is hagyta a sor végét, előre ment, és pénzt adott egy lánynak, aki elől állt. Láttam, hogy a lány elteszi a saját pénzét, amit eddig a markában szorongatott. Nyilván azt mondta neki Betű, hogy kifizetem a fagylaltodat, de vedd meg az enyémet. Eggyel több a létszámban, akiket Betli megvásárolt. Vártam, hogy megkapja a fagylaltot, s tovább húzza a csíkot. Vártam, hogy hadd nyaljon ket- tőt-hármat. Csak aztán bukkantam föl mellette. — Szia — mondta. — Mi van? I Frankón akarta játszani d közönyöst, de a szemében mór ott volt a cidri. Megint nyalt a fagylaltból, de rosszul. — A frdncba! Pont a lyukas fogam! — Megállt, becsukta a száját. Látszott, hogy tényleg megfájdult a foga a hideg fagylalttól. Én csák néztem. Kicsivel magasabb nálam, de a különbség csak olyankor látszik, ha nem tartja magát görbén. — Mi van? — kérdezte megint. — Befizetnék nálad egy interjúra — mondtam. Tudta, mit akarok, de még játszotta az eszét. — Tévének, vagy rádiónak? — Vihogott, szívott még egyet a fogán, aztán újra nyalt a fagylaltból. — Melyik adásba? — Magáncélra — mondtam. Hátrarázta a haját, pedig ennek a szokásának már nincs értelme. Amióta besüttette, hogy drótbozontja legyen, mint Jimmy Hendrix parókája, nem kell rázni, nem lógnak szemébe lágy tincsei. Megint érezhette a fogát, mert eldobta a fagylaltot. Elővett egy csomag cigarettát. Philip Morrist. Bontatlan volt. Feltépte. Megkínált. Nem vettem. Odaadtam neki a gyufámat. Megvártam, hogy rágyújtson. Csak aztán kérdeztem meg: — Mit dumáltál Tamaráról? Felhúzta a szemöldökét. A két füle is megmozdult. — Éni Attila, te sokat álltái a napon. (Tolhatjuk) IliSIliilipiiliiiMlliilB: