Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

' 7'' $ át Várható időjárás ma estiá; főleg nappali felhőképződés legfeljebb a nyugati országrészben egy-két helyen záporral, zivatarral. Napközben kissé megélénkülő a délkeleti, déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmér séklet 10—15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKúN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 189. szám Ara: 90 fillér 1976. augusztus 11. szerda Mongol-magyar megbeszélések Zs. Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­sága Politikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke kedden Ulánbátorban fogadta a Magyar Népköztársaság kormány- küldöttségét, amely a mongol- magyar kormányközi gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság tizedik ülés­szakán vesz részt. A delegációt Borbándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a kormány­közi bizottság magyar tagozatá­nak elnöke vezeti. A találkozó meleg, barátságos légkörben folyt le. (TASZSZ) A művelődéspolitikai népfrontmunkáról 3. oldal Nemcsak gépesítéssel! 4. oldal Az építők bravúrja 5. oldal Az OKP lehetőséget ad a bizonyításra Enrico Berlinguer felszólalt az olasz képviselőház bizalmi vitájában ROMA Magyar Péter, az MTI tudósító­ja jelenti: Az olasz képviselőházban ked­den folytatódott az Andreotti­kormány bizalmi vitája. Minden pártcsoport részéről a pártvezető szólalt fel. Az OKP állásnontiát Enrico Berlinguer főtitkár, a ke­reszténydemokratákét Zaccagnini, a szocialistákét Craxi fejtette ki. Az egyszínű, kisebbségi Andreot­ti-kormány a múlt héten a sze­nátusban már bizalmat kapott annak révén, hogy a pártok több­sége, köztük az OKP tartózkodott a szavazáskor. Berlinguer beszédében rámuta­tott: az Andreotti-kormány nem jelenti a,zt a megoldást, amelyet az OKP javasolt (demokratikus nemzeti egységkormány), s amelyre az országnak a súlyos válságban szüksége lenne. Újdon­ságot jelent azonban, hogy e ka­binet hivatalba lépése és jövendő sorsa az OKP-tól függ. Az OKP nemzeti felelősségérzettől indít­tatva nem akarja megakadályoz­ni, hogy az ország kormányt kap­jon, és az megkezdje a sürgető problémák, elsősorban a gazdasá­gi válsághelyzet megoldására irá­nyuló tevékenységet. Fenntartia azonban magának a jogot, how a, kormáyt esetről esetre cseleke­detei alapján ítélje meg — jelen­tette ki az OKP főtitkára, arra utalva, hogy a kommunisták tar­tózkodása addig tart, amíg a kor­mány beváltja a programban vál­lalt kötelezettségeit. Az Andreotti-kormány nem oldja fel azt az ellentétet, amely (Folytatás a 2. oldalon.) Vándorkiállítások a megyében Gazdag természettudományos program őszre Kecskeméten, a megyei művelődési központ tevé­kenységében mind jelentősebb szerepet tölt be a korszerű tudományos és technikai világképre való nevelés. Az elmúlt év rendezvényeinek sorában szép számú közönséget vonzot­tak a fizikai, biológiai és kémiai napok rendezvényei. Ezek alkalmával kiállítások, bemutatók és neves szakemberek ismertették meg az érdeklődőket egy-egy tudományág fej­lődésének új eredményeivel. Több mint harmincezren tekin­tették meg a természettudományos bemutatókat, amelyeket a megye különböző vidékén is kiállítottak. Eredményesen szervezték meg — elsősorban az ifjúság számára — a kis­csoportos foglalkozásokat, szakköröket is. Szeptemberben, az intézmény természettudományi stúdiójában ismét megélénkül az élet. Hiva­tásos autóvezetők és szerelők, va­lamint érdeklődők számára itt rendezik meg a „Korszerű gép­járműszerkezetek és diagnoszti­ka" című tanfolyamot, amelyen a javítás és a karbantartás el­méleti és gyakorlati tudnivalóit ismertetik. A hírközlés iránt ér­deklődő tanulók számára . az MHSZ-szel ' közösen szerveznek alapfokú tanfolyamot. A rövide­sen üzembe lépő „házi” rádióadó megkapta mór hívójelét is; a HA 8 KUD jelzést ősztől kezdve a kecskeméti megyei művelődési központ úttörőrádiósai használ­ják. Ugyancsak alapfokú ismeretek elsajátításának céljával hirdetik meg a repülőmodellezést — a fi­zikai szakkört viszont elsősorban ipari szakmunkástanulók számára szervezik a víz-, gáz- és közpon- tifűtés-szerelés témakörében. A középiskolások között már tavaly is népszerű volt a kibernetikai kör. amelynek foglalkozásain a számítógépek elveivel és műkö­désével, valamint a programozás­sal ismerkedhetnek a diákok. Rö­videsen felszerelik az új távcsö­vet az égbolt titkainak kifürké- szésére, ezt a fiatal csillagászok hasznosítják majd. A biológiai szakkör idei sorozatának címe: Csodálatos növényvilág. Válto­zatlan rendszerességgel találkoz­nak majd a „Kis tudósok” nép­szerű körének általános iskolás tagjai is. A híres tudósok sorozatának előadói a természettudományok és a technika kérdéseivel foglal­koznak. Első meghívottként dr. Berecz György filozófus szeptem­ber közepén látogat Kecskemétre és A technika a tudományok szolgálatában címmel tart elő­adást. A következő hónapok elő­adói az atomenergia, a matema­tikai gondolkodás, a kémia, és a mezőgazdaság, rendszerelmélet, az űrhajózás és a jövő technikájá­nak egy-egy érdekes kérdését is­mertetik. A természettudományos kiállí­tások programjában fizikai je­lenségbemutató, hajó-, repülő- és rádiómodellek, kaktuszgyűjte­mény és több más érdekes ren­dezvény szerepel. Ezek többségét nemcsak a kecskemétiek, hanem a megye más vidékének közönsé­ge is megtekintheti majd. A tervek szerint a megyei mű­velődési központban minden hó­nap első vasárnapját a műszaki érdeklődésű látogatóknak szen­telik. akik délelőttönként techni­kai újdonságokról hallhatnak is­mertetőt és tudományos kisfil- meket tekinthetnek meg. A köz­lekedésbiztonsági tanáccsal kö­zösen szervezik meg a gépjármű- vezetők stúdióját. A rendszeres klubdélutánokon etikai, technikai, jogi témákkal és a biztonságos közlekedés egyéb kérdéseivel foglalkozhatnak az érdeklődők. P. M. ZÖLDSÉGTERMESZTŐK TAPASZTALATCSERÉJE A nemesítési törekvések a korszerűsítést segítik nemesítsenek, mert ez feltétele a gépi szedésnek. Jó az együttműködés a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban levő intézményekkel. Közös kutatási programot dolgoztak ki. Együtt állítanak elő friss fo­gyasztásra alkalmas, valamint konzervipari fajtákat. Nemrég kezdett foglalkozni az intézet a csemegekukorica ne­mesítésével. Dr. Dániel Lajos tudományos főmunkatárs erről adott tájékoztatást. Egyik fon­tos feladatuk — mint mondot­ta — a korai fajták előállítása. Máris értek el eredményeket. Tavaly ismerték el a Kecskemé­ti 370-es nevű csemegekukori­cát. Jelenleg egy ipari feldolgo­zásra alkalmas fajtajelöltjük magját szaporítja a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A tennivalók között a lakossági fogyasztásra alkalmas fajták mellett az ipari feldolgozásra alkalmas csemege- kukorica előállítása szerepel. Természetesen a művelést telje­sen gépesítették ennél a tengem rinél is éppen úgy, mint a többi fajtánál. Említést érdemel, hogy a pattogatni való kukoricafaj­ták nemesítését is szorgalmazzák, máris van egy-két fajtajelöltjük. Az intézet négy dinnyefajtáját ismerték el. A további nemesí­tési feladatokról Fehér Béla tu­dományos munkatárs tartott be­számolót. Egyik legsikerültebb fajtájuk a Kecskeméti vörösha­sú. Jól bevált az eddigi kísér­letek során a Kecskeméti szá­zas nevű fajtajelölt, amelynek nagy előnye, hogy a színéről le­het következtetni az érési álla­potra. A dinnyénél is egyik fontos technológiai feladat a gépi ül- tetés, illetve a művelés gépesí- 1 lése. A témafelelősök ismertetői után a jelenlevők megnézték azt az alkalmi kiállítást, amelyet az intézet rendezett, a nemesített zöldségfélék terméséből. Ezt követően megtekintették a te- nyészkerteket. A zöldségfélék nemesítésének, termelésük korszerűsítésének felelőse ez év januárjától kezdve a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Az intézetben immár hagyo­mány, hogy rendszeresen megvitatják a szak­emberekkel az eredményeket és a további tennivalókat. Ezekre a tapasztalatcserékre az ország minden részéből meghívják a termelő­üzemek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok és más, a zöldségtermesztéssel kapcsolatban álló intézmények képviselőit. Tegnap is egy ilyen országos tanácskozásra került sor. Ez alkalommal a paradicsommal és az uborká­val, valamint a dinnyével és a csemege- kukoricával foglalkoztak behatóbban. -E két utóbbinak ugyanis szintén az intézet a téma­felelőse. Dr. Balázs Sándor, igazgató köszöntötte a tanácskozásra ösz- szegyűlt több mint száz szakem­bert, hangsúlyozta a zöldség­program végrehajtásának jelen­tőségét. Ezután sor került a té­mafelelősök beszámolóira, ame­lyekből kicsendült, hogy a ne­mesítési törekvések összhangban vannak a termelés korszerűsíté­sével. Elsőnek Báldv Béla osztályve­zető adott áttekintést a paradi­csomnemesítés helyzetéről. Töb­bek között elmondta, hogy kí­sérletképpen amerikai fajtákat hoztak be. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mi éghajla­ti és talajviszonyaink között ezek nem váltották be a hozzá­juk fűzött reményeket. Nagy feladatok várnak tehát tovább­ra is a hazai nemesítőkre. A mi fajtáinkat kell tovább javítani. Három fő cél áll a kutatók előtt: gépesítésre alkalmas faj­ták, valamint betegséggel szem­ben ellenálló paradicsomfélék előállítása, végül pedig a mi­nőség javítása. Ide tartozik a szárazanyag-, valamint színanyag­tartalom növelése. Az intézet már több mint tíz új fajtát ál­lított elő és jelenleg is néhány kiváló fajtajelöltje van. Az or­szág paradicsom-vetésterületé­nek nyolcvan-nyolcvanöt száza­lékán a kecskeméti fajtákat ter­mesztik. Az intézet vetőmagról is gondoskodik. Számolnak az­zal. hogy a paradicsom nagyobb részét még kézzel szedik, hiszen a korai, a hajtatott fajtáknál, a • Alkalmi kiállítást rendeztek az intézetben nemesített zöldségfélék terméséből. friss fogyasztásra szánt árunál ez másképpen nem is lehetsé­ges. A konzervipar részére van­nak megfelelő gépi szedésre al­kalmas fajták. A nemesítésnek és a gépesítésnek szinkronba kell jutnia. A törekvések már eddig is pozitív eredményeket hoztak. Ezt követően Körös Lajosné tudományos főmunkatárs a má­sik fontos zöldségnövényünkről, az uborkáról szólt. Az intézet három új fajtája kapott állami elismerést, jelenleg pedig két fajtajelöltjük van. Az egyik friss fogyasztásra szánt, úgynevezett saláta-uborka, másik konzerv­ipari fajta. Az ötből három úgy­nevezett keseredésmentes, amely előnyös tulajdonság. Itt is fon­tos a gépesítés megoldása. Már állítottak elő olyan fajtákat, amely kétszeres kézi előszedés után géppel betakaríthatok, az egyik a Kecskeméti bőtermő, a másik a Kecskeméti keseredés­mentes konzorvfajta. További törekvésük a kutatóknak, hogy lehetőleg egyszerre érő uborkát • A tapasztalatcsere résztvevői megtekintették a kísérleti parcellákat. A fajtajelölteket Báldy Béla osztályvezető ismertette. (Pásztor Zoltán felvételei) A helyszíni szemle után a szakemberek értékelték a látot­takat. K. S. Országszerte learatták a gabonát Késve érnek az őszi betakarítású növények Építőipar Hazánk a fejlett szocializ­mus építésének korszakába lé­pett. Ez esetben az a szó, hogy építés, általános fogalmat fe­jez ki, azt a tevékenységet, amit e nemes cél végrehajtá­sára a társadalom minden munkabíró tagja végez. Még konkrétabban vonatkozik azonban e szó az építőipari ágazatban dolgozókra, s ezút­tal a rájuk háruló és egyre növekvő feladatokról lesz szó. A XI. pártkongresszus meg­alkotta a Magyar Szocialista Munkáspárt új programnyi­latkozatát, amelynek a gaz­dasági építő munkára vonat­kozó része a népgazdaság egyes ágazataiban meglevő el­maradottság felszámolását, s minden területen a gyors és kiegyensúlyozott fejlődést irányozza elő. Ebben pedig különlegesen jelentős szerep vár magára az építőiparra. Ezért hangsúlyozza a prog­ramnyilatkozat azt is, hogy az elkövetkező■ 15—20 év alatt az építőipar termelését két és fél —háromszorosára kell növelni. Enélkül nyilvánvalóan nem lehet megvalósítani a ' lakási- építésben, az ipar, a mezőgaz­daság, a közlekedés, az egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis hálózat fejlesztésében ki­tűzött célokat. Az építőiparra háruló fel­adatok természetesen Bács- Kiskun megyében is érvénye­sek, sőt, fokozottan azok. Mi­ből fakad ez? Abból, hogy itt az elmúlt három évtizedben ez az iparág viszonylag las­sabban fejlődött, mint az or­szág más területein. Nálunk a felszabaduláskor nem volt számottevő építőipari szervezet, s csak 1948-tól alakultak fo­lyamatosan ilyen jellegű vál­lalatok, szövetkezetek. 1950- ben jutottunk el odáig, hogy a megye szocialista építőipará­nak évi termelése elérte a 100 millió forintot. Mégsem kell szégyenkeznünk, ha visszate­kintünk az elmúlt harminc esztendőre, hiszen százmilli- árdokban lehet mérni mindazt, ami épült, lakóházakban, köz- intézményekben, ipari, mező­gazdasági létesítményekben, utakban, vízművekben stb. Ez a rövid visszapillantás, a biztató kép látványa tölthet el bizakodással, amikor az el­következő évek feladatait mérlegeljük. Jelenleg az épí­tőipari kapacitáshiány a leg­nagyobb gond Bács-Kiskun- ban. Az építőipari vállalatok szinte havonta kénytelenek százmilliós építési igényeket visszautasítani. Mindez még­sem jelenti azt, hogy ezek megváltoztathatatlan tények. Valamennyi építő vállalat, szövetkezet tetemes beruházá­sokkal igyekszik növelni tel­jesítőképességét. Alighogy el­készült például a BACSÉP kecskeméti házgyára, az épít­kezések további gyorsítására máris komplettációs telep lé­tesítését tervezi a vállalat. Korszerűsíti gépparkját az ÉPSZER, s jelentős összegeket költenek hasonló célokra a többi építőipari szervezetek is. Igaz viszont az is, hogy mindent beruházással megol­dani nem lehet, nagyon sok múlik az iparág dolgozóinak tenniakarásán. Egyre kevesebb helyen használják ma már a kőműveskanalat, mind jobban szerelő jellegűvé válik a mun­ka. A korszerű technikát a paneles, a könnyűszerkezetes stb. építkezés technológiáját jóformán menet közben kell elsajátítani. Ugyanakkor ér­demes az ifjúság érdeklődését ismételten az építőiparra irá­nyítani, hiszen a szakma egy­re szebbé, izgalmasabbá, érde­kesebbé válik. A termelés lendülete nem torpanhat meg addig sem, míg a kapacitást fejlesztő beruhá­zások megvalósulnak, s újabb jól képzett szakmunkások ez­rei veszik fel a munkát az építőiparban. Sok tervezett lé­tesítményre — mint például a lakások ezreire, az új megyei kórházra, ipari és mezőgazda­sági üzemi épületekre stb. — égetően szüksége van a me­gye lakosságának, gazdasági életének. A belső tartalékok pedig az építőiparban is meg­vannak. A munka szervezett­ségének javításával, a munka- fegyelem szilárdításával, az anyagellátás folyamatosabbá tételével elérhető, hogy idő­ben készüljenek el a népgaz­dasági tervben meghatározott létesítmények. N. O. A gabona aratása országszer­te befejeződött; a vetésterületnek már csak néhány tizedszázaléka van lábon termés, főleg az észa­ki megyékben, ahol a búza az átlagosnál később érik be. A nagyobb összefüggő termőtája­kon már végigvonultak a kom­bájnok, és jó minőségű termést csépeltek el. A learatott gabona átvétele időarányos, a telepek folyamatosan fogadják a még hátralevő szállítmányokat — er­ről tájékoztatták a MÉM-ben az MTI munkatársát. A gabona minőségvizsgálata örvendetesen jó eredményeket hozott. Az egyik fontos érték­mérő tulajdonság, az. úgynevezett hektolitersúly átlagosan nyolc­van, a jelentősebb gabonatermő vidékeken épnél jobb, 80—82 között alakul. A minisztérium illetékesei ar­ról is tájékoztatást adtak, hogy a nyári takarmánypiacon egyen­letes és folyamatos a forgalom, megfelelő a kínálat, zavartalan az értékesítés. Mindez azért lé­nyeges, mert az aszályos idő­szakban, hetekkel ezelőtt bizo­nyos fokú felvásárlási felfutás volt tapasztalható, a szokásosnál nagyobb volt a kereslet a kü­lönféle takarmányok, tápok iránt, összefüggésben az aszály miatt átmenetileg kedvezőtlen takarmánykilátlásokkal. A Ga­bona Tröszt gyors intézkedéssel azonban kordában tartotta a pi­aci árakat úgy, hogy nagyobb szállítmányokat küldött a bolt­hálózatba és a piaci elárusító­helyekre, így júliusban és au­gusztus elején nyugodt és kie­gyensúlyozott a takarmánypiaci helyzet országszerte. Az őszi betakarítású növé­nyek 10—14 napos érési késede­lemben vannak. Az aszály visz- szafogta ezeknek a növényeknek a fejlődését, az esőzések némi­leg javítottak a helyzeten, de korántsem mondható el. hogy a kapások már kiheverték a hosz- szantartó szárazságot. A mező­gazdászoknak az-átlagosnál ké­sőbben kezdődő és várható igen nehéz őszi betakarítási szezonra kell felkészülniük. A kereskede­lem nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megfelelő gépellátást bizto­sítson az őszi hónapokra, nem­csak vi kapásnövények, hanem az aszály miatti kiesés ellensú­lyozására termesztett másodve­tésű növények felszedésére, be­takarítására is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom