Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus JO. » KISKÖZSÉGEK A MEGYEBEN » KISKÖZSÉGEK A MEGYFRÉN~ri A csupa park Csikéria Ma már csak a kiszáradt me­der látható. Hajdanán, amikor még csordogált benne a víz, Csík- érnek mondták a helybeliek. Ma­gukat meg, erre célozva, csik- érieknek, később, módosítva; csi- kériaiaknak. Méghozzá két tele­pülés viselte ugyanezt a titulust; az egyik az Alsó-, a másik meg Felső- volt. Előbbi Szabadkához tartozott, utóbbi különálló volt. 1921, Trianon, határszerződés- — ezt követte furfang, birtokos-ér­dek. Azóta kanyargós errefelé az ország határa. Volt egy nagygaz­da, bizonyos Balázs-Piri János, az ő birtoka alapján állapították meg hol legyen beljebb, hol kin- tebb az ország széle. l92i-ben ön­álló község, 1926-han 2200 lakosú lett és csak: Csikéria. Azóta is az. Ha megírnák Báics-Kiskun me­gye legújabbkori történetének tankönyvét, az első oldalra ke­rülne a neve. Egy fontos, elfelejt- hetetlen, a megye legeslegújabb történelmének legelső napját je­lölő dátummal. 1944. október 12. Csikéria felszabadításának nap­ja, a megye felszabadításának egyik első eseménye. Csikéria, ezerkilencszázhetven- hat nyarán. összterülete 2575 hektár, ebből 1956 hektáron a helyi Üj Élet Termelőszövetkezet gazdálkodik, 150 hektár pedig a Kunbajai Ál­lami Gazdaságé. 1970-ben 1458-an laktak a köz­cégben, közülük 348-an az általá­nos, 31-en a középiskolát végez­ték el, s tizenötüknek volt felső­fokú végzettséget igazoló diplo­mája. Tavaly már csak 1300 volt a lélekszám. A 432 tsz-tag közül 124 öregségi járadékos, összesen pedig a lakosság egyötöde nyugdí­jas. Majdnem minden második ember külterületen él, az ő élet- körülményeiket javítja a Jó ütemben haladó villamosítás. Ha a Bukti-sort is bekötik a háló­zatba, a gondok lényegében meg­szűnnek; már ami az áramot il­leti. Aki végigmegy Csikérián, va­lami kirívó furcsaságot tapasztal; olyat, amit más községben nem­igen lát. Mintha egy csup.a lugas, csupa park bulváron haladna. Ár­nyas fák szegélyezik az utat két­oldalt, a házak előtt virágok pom­páznak, és az embernek az az érzése, hogy minden: park. Meg­kérdezem a tanácselnököt, Vizin Gergelyt. Magától értetődő mo­sollyal válaszol: — Lényegében két év társadal­mi munka eredménye ez. 1974- ben csak a Petőfi utca volt par­kosítva, aztán tavaly a Vörös Hadsereg, a Rákóczi és a Tán­csics következett. Az elvünk: minden ház elé virágot! Még valamit felfedezhet a kíváncsi szem. A falu határában; az Üj Élet Termelőszövetkezet irodaházával átellenben víztorony magasodik. , • Vizin Gergely. — Ez a község IV. ötéves terv­időszakra szóló legnagyobb beru­házása volt. A hálózat hossza 8200 méter, 235 házba van beköt­ve a víz; kiegészíti még 18 tűz­csap és 5 közkút.. A földmunkák kilencven százaléka készült tár­sadalmi összefogással. Tavalyi eredményük alapján a megyei községfejlesztési versenyben első helyezést értünk el. öt év alatt — tudom meg — 1500 négyzetméternyi járdát épí­tettek. Gyakorlatilag a teljes bel­területen száraz lábbal lehet sé­tálni; latyakos, sáros Időben is. Helytálló lenne az a megállapítás, hogy Csikéria olyan község, ami majdnem város. Ha idegen érkezne a községbe; — folytassuk tovább a felfedező sétát — megállapíthatná, hogy a boltokban minden olyan kapha­tó, amire szükségük lehet a hely­belieknek. Viszont nincs hol meg­javíttatni az elromlott televíziót; rádiót, mosógépet. Egy pillantás, meg egy felvilá­gosítás meggyőzhetné az idegent arról, hogy a Bácsalmási Vegyes­ipari Ktsz cégtáblája az asszo­nyok munkahelyének bejárata fe­lett függ. Ha összetalálkozna a i fif'iui «I* • A bácsalmási ÁFÉSZ tavaly megnyitott önkiszolgáló­boltjában szinte minden kaphatót (Méhes! Éva felvételei.) • Az elmúlt ötéves terv legna­gyobb csikériai beruházása volt a víztorony. tanácselnökkel; bizonyára meg­tudná azt is, hogy lehetne jobb is az asszonyoknak. Arról van szó, hogy a pénz megvan az általános iskola napközissé tételére, de nincs keret a szükséges állások­ra. A megyei tanács segítsége kellene... Ha van napközi, van kire bízni délután a gyerekeket, s nyugodtan mehetnek dolgozni. Vannak jellegzetesen csikériai nevek, Simity, Pertics, Kluncsics és Balázs-Piri. A község majd mindegyik lakója érti, beszéli a délszláv nyelvet, kettős feliratok láthatók mindenütt. A nemzeti­ségi oktatás fakultatív, a beirat­kozó tanulók kétharmada jelent­kezik rá. Egy általános iskola van a községben, a tanítás össze­vont. Hat tanár sikeres munkáját bizonyltja az, hogy minden be­iratkozott elvégzi a nyolc álta­lánost, és minden végzős tovább­tanul. A tanácselnökhöz fordulok. — Mi az, ami a csikétiaiakra jellemző? Vizin Gergely Csikérián szüle­tett, a községi tanácsot 15 éve elnökli. Ismer mindenkit, mindent — a szokásokat is, persze. — Mi a jellemző? A hatványo­zott vendégszeretet. Másutt, ha valakinek van egy fél barackja, akkor a vendégnek a felét adja, a másik felét maga eszi meg. Itt az egészet kapná a vendég. Min­denből a jobbat, a szebbet... Csikéria — ez is. Ballal József Tervszerűen építik a Seregélyesi utat Kiskörös, megyénk legfiatalabb városa, e rangjának elnyerése óta nagyarányú településfejlesztési program megvalósulásának a színhelye. Bővül az energia- és közműhálózat is, építik a járdá­kat, az utakat. Ez utóbbiak sorá­ban talán legszélesebb körű ér­deklődés a Seregélyesi út porta­lanítását kíséri. Dulai János ol­vasónk is ez ügyben ragadott tol­lat nemrégen. Részint az ő kér­déseire adunk választ, részint a többi környékbelit tájékoztatjuk, amikor röviden beszámolunk a fontos kommunális beruházással kapcsolatos teendőkről, tervekről. A körülbelül hét kilométernyi Seregélyesi út a legsűrűbben la­kott külterületi körzeteket, vagy­is Feketehalmot, Alsó-, Közép- és Felsőcebét köti össze a várossal. Csaknem háromszáz család lakik a kiterjedt tanyavilágban. Ezek az emberek — köztük az iskolás­korúak — nap mint nap jártak, s járnak a kiskőrösi belterületen levő munkahelyekre, oktatási in­tézményekbe, boltokba, hivatalok­ba stb. és a földes út miatt eny­hén szólva nem kényelmesebb a közlekedésük, akár gépkocsit; motort vagy kerékpárt használ­nak. Ám ez a helyzet rövidesen megváltozik... Rohoska Györgytől, a Kiskő­rösi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya vezetőjétől tudjuk, hogy az út kiépítésének munkái az ütemtervnek megfelelően halad­nak. A kivitelezésben a KPM is közreműködik. Bár a kellő meny- nyiségű anyagok, a speciális gé­pek és szakemberek állandóan rendelkezésre állnak, de a hatal­mas méretű munkálatoknál szük­ség lesz a lakosság társadalmi se­gítségére is. Minderről időben értesítik majd a környékbelieket. Végül annyit: ha minden az előzetes számítások szerint törté­nik, az aszfalttal borított Sere­gélyesi utat, melynek kiépítési költsége megközelíti a 20 millió forintot, még ez év végén átad­ják rendeltetésének! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Mészárusítás — az igények szerint A Sajtóposta rovatban tettük szóvá, hogy a soltvadkerti TÜ- ZÉP-telepen nem vásárolhatott pár kilónyi meszet az egyik he­lyi olvasónk — aki melléképüle­tét akarta fertőtleníteni —, mert az eladók olyannyira bagatellnek minősítették a mennyiséget, hogy azzal foglalkozni sem voltak haj­landók. A történtek visszássága kapcsán kérdeztük meg: a nagy­községben csak a nagy tételű mészárusítás a gazdaságos, vagy talán a telep dolgozóinak kissé kényelmetlen kimérniük a né­hány kilogramm porhanyós anya­got? A közöltekre levélben válaszolt az illetékes, a Soltvadkert és Vidéke Általános Fogyasztási és SZERKESZTŐI ÜZENETEK Antal László, Kiskunfélegyháza: Mint Ismeretes, a KRESZ a közutak használatával kapcsolatosan Is tartal­maz kötelező előírásokat. Ezek értel­mében tilos az úttesten, Illetve annak közvetlen közelében olyan tárgyat, s egyéb anyagot elhelyezni, vagy bármilyen folyadékot kiönteni, amely veszélyeztetheti a közlekedés bizton­ságát, zavartalanságát. Másik fontos kitétel: földútról szilárd burkolatú út­vonalra ráhajtani csapadékos Időben csak akkor szabad, ha a Jármüvet előzőleg megtisztították a sártól. Való Igaz, e rendelkezések betartása hiá­nyos, Így hát egyetértünk vélemé­nyével, miszerint Indokolt gyakorib­bá tenni az utak igénybevételének hatósági ellenőrzését, a szabálysér­tőket pedig — akik lényegében a társadalmi tulajdon ellen vétenek — felelősségre kell vonni. Bojtal János, Kaskantyú: A szer­kesztőségünkhöz eljuttatott és sajnos hiányos tartalmú levelére csak álta­lánosságban, a teljesség Igénye nél­kül reagálhatunk. Elsőként Íme az alapvető tudnivaló: a társadalombiz­tosítási szervek az általuk nyilván­tartott munkahelyi alkalmazásokat szinte automatikusan veszik figyelem­be a nyugdíjazáshoz szükséges szol­gálati Idő megállapításánál. Az, aki nem volt ilyképpen biztosított, mun­kakönyvi bejegyzéssel, egykorú ok­irattal, vagy éjjyéb, de hitelt érdem­Értékesítő Szövetkezet belső el­lenőre, Rimóczi Endre, aki többi között arról informált: bár a vizsgálat nem tudta bizonyítani az eset megtörténtét, vagy an­nak ellenkező voltát, de ettől függelenül hasznos volt a bíráló cikk, amely ráirányította a fi­gyelmet a fogyasztói érdekvéde­lem e fontos területére, ahol van még mit tennie a kereskedelem­nek. A továbbiakban kiderül a sorokból, a TÜZÉP-telepen álta­lános gyakorlat, hogy az Igényeik szerint kaphatnak meszet a ve­vők. Közöttük voltak olyanok, kik húsz kiló meszet, mások pedig egyszerre ötven mázsányit vittek haza július első hetében. SZERKESZTŐI ÜZENETEK lő módon — például tanúk segítsé­gével — bizonyíthatja, hogy dolgo­zott. A szolgálati Időt Illetően azon­ban van korlátozó tényező Is, neve­zetesen, hogy a munkaviszony egy­huzamban történő, s öt évnél hosz- szabb megszakítása kizárja a munká­ban töltött korábbi ldö beszámításá­nak lehetőségét. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a megszakí­tás után Ismét öt esztendőt töltött munkaviszonyban az érintett sze­mély. Nem vonakozlk ezen Jogsza­bály arra, aki a. megszakítás előtt megszerezte a nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati Időt, a tíz évet, s a következő öt esztendőn belül be­töltötte az öregségi nyugdíjra Jogot adó életkort, vagy megrokkant és ezen állapota nem változik a nyugdíj igényléséig. Nos, ennyiben kívántunk válaszolni érdeklődésére. Végezetül javasoljuk: az öregségi nyugdíj meg­állapítása Iránti Írásos kérelmét nyújtsa be a megyei társadalombizto­sítási Igazgatósághoz, s ha a szolgá­lati Időre vonatkozó határozatával nem ért egyet, Jogorvoslatért forduljon a Járásbírósághoz I összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: T2-516. IDŐS IPAROSOK MŰHELYÉBEN Gerber Ferenc nap múltán leszedik, s olyan si­ma a bundánakvaló, mintha va­salták volna. A sapkatőkére a négy cikkből összeállított női és férfifejfe­dők kerülnek, vizes kefével ke­zelik, egy huszonnégy óra eltel­tével leveszik róla, kirázzák, s áll a szőr. Külön szerszám szolgálja a sze­gek kiszedését, a rámára a cang- lival feszítik a prémet, az ék­alakú strekkfával pedig a vlsz- száját dörzsölik — puhítás cél­jából. Az összegubancolódott szőrszálakat rézből készült fésű­vel egyengetik szabályosra, a drótkefével pedig az lrhabun- dák, velúrkabátok külsejét boj- szolják fel. A nádpálcának ütés gyarázhatók, s tán még — külö­nösen szakember fülében —, su­tán hangzanak. A szűcsgép pél­dául hasonlatos a háziasszonyi varrógéphez. Két, egymással szembe forgó tányérja közt kell két ujjal, eregetni — érzéssel — a bőrcsíkokat, hurkolt öltéssel rögziti össze mindahányat. S rakoncátlan, már-már lelkülettél bíró masina, amire példa, hogy az igazi mester már megérzi, ha más használta a szerkezetet előt­te. A rámázó asztalon nincsen rá­ma, mégis rámázásra használta- tlk. A mintát rárajzolják lapjá­ra, s a hasonlóképpen kivágott szőrméket pontosan ráféktetve rászegezik, még nedvesen. Egy Volt egyszer egy család. A nagyapától az unokáig minden tagja szűcsként kereste a kenyerét. Német iparosok voltak, ami a magyar mestertől azért kü­lönbözik, mert ők inkább finomabb munkákat vál­laltak, perzsa-, pézsma-, hörcsögbunda került ki kezük alól. Ennek a családnak egyik tagját, aki már 1928-ban tanulni kezdte a mesterséget, Gerber Ferencnek hívták. Szűcstehetségére jellemző, hogy nem volt még tizenöt éves, amikor felszabadult, aranyérmet kapott kezemunkájáért a tanonckiálli- táson. Mint a bőrös szakmák szer­számai általában, a szűcsök se­gítségei is germán elnevezésűek, magyarul csak — esetleg — ma­a feladata, ezzel porolják ki a szőrmét. * önálló egyéniségek — szabad­jon így nevezni őket — a külön­féle szőrmék, mindegyik csakis egyféle módon varrható—illeszt­hető össze. A panofixbundák háromszög alakú cikcakkokból, a presianc hideg ellen védők pe­dig hullámtaréj formájú dara­bokból készíttetnek. A rókák, farkasak, s más vadállatok tí­már által lomposan hagyott bő­rei a kasirungon nyerik vissza eredeti formájukat. Válasz egy fel sem tett kér­désre: miért drága a pézsmabun­da... ? Maga a prém is sokba kerül, s a hatvanöt darabot, amennyi elég egy kabáthoz fan­tasztikusan vékony csíkokra kell hasítani, a csakis szűcsök által használt késsel. Ami egyébként jobban hasonlít a holdkaréjra, mint kenyérvágó eszközre. A fél­centis szeletkéket aztán szem­rontó, idegességet okozó babra- munkával kell összevarrni. Régebben — hajh! — maga készítette ki a vadak bundáját Gerber Ferenc, bekötött füze­tében titokzatosnak tűnő recep­tek sugalmazták az arra a prém­re érvényes metódust. Az alap­elv szerint kétféle szőrmecsiná- lást külöböztetnek meg a szak­mabéliek. Az egyik a timsós-vit- riolos. Bizonyos arányban össze­keverik a két alkotórészt, s ez­zel kenegetik a rókakoma leve­tett bundáját. Ha viszont a csá- vás megdolgozás mellett szól a mesteri döntés, más lesz az ered­mény. Nemcsak a tapintásban le­ledzik a különbség, hanem a használhatósági időben is. A bőr — mondja Gerber Ferenc —, úgy lélegzik, akár az ember. A csávás módszer megőrzi a póru­sokat, a timsós összehúzza azo­kat. Intelemféle szőrmebunda-tu- lajdonosoknak. Nem spriccekkel, újságpapír ólomnyomaival kell védeni büszkeségüket, hanem — levegővel. Kéthatvonta kell ár­nyékos helyen megszellőztetni a kabátot, utána jól kirázni, a molyok undorral kerülik majd el. * Az újságíró — eredendően — kíváncsi ember. Firtatja hát, vajon hány féle szőrme létezik a földön. Mire az idős iparos el­néz a gép fölött, s úgy dünnyö- gi: — Hát... Annyi prémes állat van a világon, hogy nem is is­merem mindet. A legdrágább, mivel dolgoztam, a coboly volt. Meghatározhatatlan értékű. A nercbunda 140 ezer forint, a co­boly ? Olyan... egyszóval... na­gyon sokba kerül. Gerber Ferenc szűcs neve — fogalom, erre a sokat szidott posta is jó példa. Ha az üdvözlő kártyán csak a neve szerepel, akkor is megkapja azt. Miért lett márka a név? Ha csak any- nyit mondunk, hogy két év múl­va félévszázada lesz, hogy meg­kezdte szűcsi pályafutását, már azzal is eleget közlünk. S akkor még szót sem ejtettünk a keze alól kikerülő munkákról. Amik pedig maguk helyett — Gerber Ferenc dicséretére — tudósítják megtekintőiket: ez igen! B. J. Fekete-tengeri expedíció A várnai tengerkutató és ocea- nológiai intézet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Sir- sov nevét viselő oceanológiai in­tézetével együttműködve végzi a tengerfenék tudományos vizsgá­latát. Úszó laboratóriumot bocsá­tottak a szovjet kutatók a bolgár szakemberek rendelkezésére. A 45 napos közös expedíció során a tengerfenékről 200 talajmintát vettek, amelyek lehetővé teszik a talapzat ásványi és kémiai ösz- szetételének megállapítását, a partvidék geológiai történetének megismerését. A fekete-tengeri bolgár part­vidék és a kontinentális talapzat igen alkalmas különböző iparfej­lesztési, halászati és egészségügyi elgondolás megvalósítására. A 378 kilométer hosszúságú partvi­dék terdszszerűen lejt. Széles­sége változó: Kaliakra-foknál pél­dául 50, az Emine-fokmál 36, Bur- gatsz környékén 72 kilométer, má­sutt a 40 és 80 kilométer között változik. A tengeri talapzat 10 500 négyzetkilométernyi területet fog­lal el. A Fekete-tengerben élő 1300 halfajtából 800 megtalálható a bulgáriai partvidéken, ez kitűnő feltételeket teremt ahhoz, hogy a korszerű halászati, halfeldolgo­zó és konzervgyártó létesítmé­nyek láncolata alakulhasson ki. A partvidék „gazdasági zóná­jához” kell számítani a turisztikai ipart is, a gyógyászati célokra felhasználható iszapot, at gyógy­forrásokat. Hiába volt szakmája mestere Gerber Ferenc a harmincas érá­ban, boldog lehetett, ha évente két-három hónapot dolgozott. S mit! Kőművesek keze alá ado­gatta a téglát, keverte a mal­tert. Még örülhetett is, hívsen ugyané időszakban ügyvédek se­perték utcák összegyülemlétt piszkát. Aztán — s itt közhelyszerű ál­lapotrajz-féle sorakozhatna fel, amely mindenkire jellemző, aki a negyvenes évek elején férfi volt, és egészséges a harcra. Ahányszor fújt a szél, annyiszor hívták be katonának, 1936-tól 1945-ig. Megjárta rossz szívével a frontot is, de végül hazake­veredett, s azóta Kecskeméten

Next

/
Oldalképek
Tartalom