Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus 6. KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN Az egyutcás község: Csólyospálos Csólyospálos egyetlenegy utca. Jó hosszú ráadásul. Egyik fele Kiskunmajsa felé, a másik meg Forráskút felé vezet. Az átutazó gépkocsivezetők finoman visszaveszik a gázt, hogy az irányításuk alá tartozó monstrum éppen hatvannal suhanjon, de mire beleszoknak a hatvanas sebességbe, már túl is vannak a községen. Így aztán fel sem tűnik nekik, hogy éppenséggel jellemző a sok új ház, köztük az emeletesek is. Szóval az utazók úgy gondolhatják, nincs semmi különös a faluban. Egy a sok hozzá hasonló közül. Nem szebb, de nem is csúnyább. Persze az is igaz, hogy Csólyospálos nem kimondott túristaköz- pont, nincs hegye, nincs folyója, meg elsorolhatnék számtalan olyan dolgot, ami másutt van, itt meg nincs. S ebből következik, hogy olyanokat is. ami meg csak a csólyospálos! faluképet gazda- gítja-színesíti. Mert — vélem — lehet ugyan, hogy nem szép, de bizonyos megmagyarázhatatlannak tűnő hangulata, gyerekkori olvasmányokat idéző érzete van a községnek. Van egy szó, ami általában jól jellemzi a hasonló településeket. egy kifejezés, amit úgy elkoptattunk már, hogy szinte el se hisszük, pedig igaz. Higy- gyék el tehát ezt a szót: fejlődik. Bővítve pedig: gyors ütemben fejlődik Csólyospálos. Mielőtt elsorolnám — bizonyítandó a megállapítást — az eredményeket, néhány, a későbbiek megértéséhez szükséges dolgot kell tisztázni. Egyszerű az ok, amiért úgy tűnik, egyutcás a község. Az 1970- es népszámláláskor 2610-en voltak, az 1975-ös összeíráskor meg 2423-an. A belterületen négyszázhuszonegyen (!) élnek csak — ezért az egy utca. A lakosság fő foglalkozása mezőgazdasági munkás vagy szakszövetkezeti tag. A Kunsági Szakszövetkezetben tavaly 1068-an, az idén csak 980-an tagok, közülük a múlt évben 124- en, ebben az esztendőben pedig 110-en vesznek részt a közös gazdálkodásban — az alkalmazottak száma 1976-ban harminckettő. A községi tanácson hétszázhu- szonnyolc tanyát tartanak nyilván, de ez a szám is folyamatos csökkenést mutat. Az idősebb korosztály megválik a földtől, és csak minimális területen gazdálkodik, vagy — beköltözik a községbe. A fiatalabbak egy része vagy a Kunsági Szakszövetkezethez kerül, vagy Kiskunmajsát, esetleg Szegedet választja tevékenykedése helyéül. „A nagyobb rész — állapítja meg a tanács ezzel kapcsolatos jelentése — még vállalja a szakszövetkezeti gazdálkodási formát.” — Sőt! — mondja Németh József tanácselnök — sok érettségizett fiatalnak nincs munkaviszonya, otthon dolgozik. A zöldség- termesztés és az állattenyésztés a jövedelem fő forrása. Tavaly nagy pusztítással járt a belvíz Csólyospáloson. Ez azt eredményezte, hogy sokan azok közül, akik a háztáji vagy a kisegítő gazdaságban dolgoztak, kiváltották a munkakönyvét. 1974- ben 32. 1975-ben 72 munkakönyvét állítottak ki a tanácson. A kedv — tanyán élni. dolgozni, termelni — nem csökken. Az igény viszont nőtt: mindezt könnyebben tenni. Az óhaj teljesül is. A IV. ötéves terv folyamán összesen 250 tanyát villamosítottak, ebből 22-be tavaly vezették be az áramot. Az egészet is jellemzi a rész költsége: a huszonkét tanyában 552 ezer forintért gyulladt ki a villany. Harminc százalékos állami támogatást tizennyolcán, szakszövetkezetit ketten kaptak. Hogy mit jelentett ez? Csak két példa: 202-ről 306-ra nőtt a rádió-előfizetők, 67- ről 157-re (!) nőtt a televízió-előfizetők száma. Paradoxon: úgy csökken a tanyán élők száma, hogy közben növekszik is. Épület-használatbavételi engedélyt tanyaiak részére 1975-ben 11-et (idén csak az első félévben 9-et), építési engedélyt tavaly 18-at, az idén eddig 11-et adtak ki. • A takarmányosztó havi forgalma egymillió forint. • — Mi dolgozunk azért, hogy a holnap szebb legyen. — Siska János vb-titkár. (Méhesi Éva felvételei.) L Ismét a de. Habár kevesebben laknak tanyán, a szarvasmarhatenyésztési kedv mégis növekszik. Az első félévben 315 csólyospálosi tanyán élő vette igénybe a 12, a 6, a 3, és a másfél ezer forintos állami támogatást. Kétszáztizen- négy a személygépkocsik száma. A helyi és kiskunmajsai pénzintézeteknél a tanyán élő lakosságnak összesen 15 millió 101 ezer 112 forint 35 fillérje van letétben. A szakszövetkezet takar- mánytáp-forgalma havi egymillió forint. Ami gondot okoz tanyán, az a község megközelítése. A belvíz után szinte járhatatlanok a külterületi utak. A községben is, a tanyák körül is érdekes újítással kísérleteznek, a szegedi gumigyár selejttermékeit döngölik a talajba, ezzel töltik fel a mélyedéseket. Ennyi előzmény után következhetnek a fejlődést alátámasztó adatok, Siska János vb-titkár elmondása szerint — 1970 és 1975 között új orvosi rendelő, ravatalozó, ötvensze- mélyes óvoda épült Csólyospáloson. Ez utóbbival szolgálati lakás is jár — képesített: óvónő nincs. Ha jönne, otthont kapna. Két kilométerrel hosszabb a vízvezeték ma, mint öt évvel ezelőtt. A községben hetven családi házba költöztek be. — Ez a múlt. Mit ígér a jövő? — Helyesbítsen, méghozzá úgy: nem a jövő ígér, hanem mi dolgozunk azért. hogy a holnap szebb legyen. Az új ötéves tervben kultúrházat — 3 millió 800 ezerért — építünk. Háromszáz személyes színházterem lesz benne, és rengeteg apró helyiség, szakköröknek. Mivel azonban kevés a tanterem, úgy fogjuk megoldani az új művelődési központ kihasználását, hogy délelőtt a szakköri termekben lesz a tanítás. Ügy számítjuk, százan építenek családi házat maguknak. Jövőre, ha minden jól megy, benevezünk a labdarúgó-bajnokságba — nem az NB I-be, persze — és ez nagy szó. Augusztus húszadikára lesz kész a hatszázezerbe kerülő sportház — öltözővel, mosdóval. bírói szobákkal. A foci mellett kézilabdapálya és salakos futópálya is várja a sportolni akarókat. Most, délelőtt adták át — kimutat a tanácsháza udvarára — az MHSZ helyiségét. A technikai dolgok iránt érdeklődőknek is van már hol tevékenykedniük. Szakszervezeti bizalmiak a félegyházi műanyaggyárban Persze akad még megoldatlan gond is a községben. A tanyai emberek nem tudnak hol vásárolni — be kell jönniük a központba. Ahol 2 ÁFÉSZ vegyes-, meg egy vasbolt. valamint két maszek üzlet várja őket. Elvileg, merthogy gyakorlatilag csak az egyik ÁFÉSZ-áruda van nyitva, a másik — az eladó gyermekgondozási szabadsága miatt — zárva található. A magánbolt forgalma jóval meghaladja a szövetkezetiét. Az ok igen egyszerű: hajnaltól késő estig tart nyitya. Ügy gondoljuk, ezt a szokást átvehetne az ÁFÉSZ is. Visszatérve a tanyaiak kereskedelmi ellátottságára, nem fogadható el az az indok, hogy azért nincs bolt. mert főleg szeszt árusítana. Adminisztratív eszközökkel — tiltással — meg lehetne akadályozni, hogy akár bőit is árulnának, s rögtön jobb lenne a helyzet. Véleményünk szerint ez minden érintettnek megfelelő'lenne. Az alkoholizmus ellen — ha a szükség úgy kívánja — lehet, és kell is rendhagyó módon küzdeni. Nemcsak Csólyospáloson. Ballai József A néhány hónappal ezelőtt hozott rendelkezések alapján növekedett a szakszervezeti bizalmiak jogköre. Az időszerű, nagyon hasznos rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a bizalmiak a megfelelő vállalati fórum előtt elmondhassák véleményeiket, javaslataikat a dolgozókat érintő ügyek érdemi intézésével kapcsolatban. Egyebek között például bérfejlesztési, jutalmazási, előléptetési, kitüntetési kérdésekben való döntés nem hozható a szak- szervezeti bizalmiak meghallgatása nélkül. Nem bólogatást várnak A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárában két szakszervezeti bizalmival a rendelkezés megvalósításáról, a szakszervezeti tisztségviselők helyzetéről, tekintélyükről, megbecsülésükről, s a jogkörükkel egyaránt megnövekedett felelősségükről beszélgettünk. — Véleménye szerint a rendelkezésben mi a leglényegesebb? — kérdeztük Kanizsai Nagy Ferenc- nétől, aki a K—1-es présüzemben három éve szakszervezeti bizalmi. — Az, hogy a mi szavunknak is jelentősége van a dolgozókat érintő bizonyos kérdések eldöntésében — mondta a szakszervezeti bizalmi, aki egyébként műanyagfeldolgozó szakmunkás. — A szakmunkás-vizsgát nemrég tettem le, de már régóta, nyolcadik éve itt dolgozom. Munkatársaimat jól ismerem. Ha a vezetők valamilyen ügyben a véleményemet kérik, akkor egyben mindig az ő szavukat tolmácsolom. A vezetők nem fejbóloga- tást várnak tőlünk, bizalmiaktól, hanem konkrét javaslatokat. — Nemrég a gyár megjutalmazta a legeredményesebben dolgozókat — folytatta a beszélgetést. — Fekete József művezető odajött hozzám, s megkérdezte, a műszakból kiket javasolok jutalomra. Mielőtt neveket mondtam volna, a művezetővel, s a csoportvezetővel együtt a teljesítménylapokból megnéztük, har- minckilencünk közül az első fél évben kik érték el a legjobb eredményt. Ennek alapján javasoltam Pécsi Lászlónét. Bibók Jánosáét, Szabó Évát és V. Tóth Ilonát jutalomra, amelyet meg is kaptak. Általában havonta egy alkalommal bizalmi értekezletet tartanak. A legutóbbin a segélyek elosztásáról, az ezt megelőzőn pedig a kollektív szerződés tervezetéről tanácskoztak. Mint azt Kanizsainé mondta, az egyik javaslatukat. elfogadták, s így a kollektív szerződés szerint nemcsak a három-, hanem a kétgyermekes anyáknak, valamint a gyereküket egyedül nevelő szülőknek sem kell szombaton éjszaka dolgozni, az erre a napra esedékes fizetést azonban megkapják. — Ügy érzem, szeretnek, megbecsülnek a munkatársaim, bár olykor úgy érzem, hálátlan feladat szakszervezeti bizalminak lenni — jegyezte meg, s egy történetet is elmondott. — Szombat délutánra szólt a gyerekna- pí ünnepség meghívója. Munkatársaim kérték, hogy Udvari Sandorné bizalmi kollégámmal együtt szóljunk Juhász István szb-titkárnak, hogy vasárnapra tegyék az ünnepséget, mert így a délutános műszakban dolgozók nem tudnak elmenni. A gyereknapi műsor mégis szombaton délután volt. állítólag azért, mert a mozitermet már lefoglalták vasárnapra. Hétfőn aztán hallgathattuk a megjegyzéseket... Sok többletmunkával, olykor a fentiekhez hasonló kisebb-nagyobb kudarcokkal jár a bizalmi feladat, de azért szívesen végzem. Egyre nagyobb tekintély Tápai József szerszámlakatos szakmunkás kilenc éve dolgozik a félegyházi villamosszigetelőben. Hat éve szakszervezeti főbizalmi— A jogkörünket bővítő rendelkezés megjelenése után bizalmi gyűlést tartottunk, s ezen természetesen a műhelybizottságok titkárai is részt vettek — magyarázta Tápai József. — Részletesen megbeszéltük, mi az ami változott, mi az új. Azt nyomban leszögezhettük, nem azért vagyunk csupán, hogy a tagdíjakat összeszedjük. Ennél sokkal nagyobb a kötelességünk. A dolgozók elvárják tőlünk, hogy a megnövekedett jogainkkal megfelelően éljünk. Ez felelősség is. Ha ugyanis a fizetésemeléssel, előléptetéssel, kitüntetéssel, jutalmazással kapcsolatos javaslatommal tévedek, elvész a tekintélyem. illetve a bizalmi tisztség tekintélye. Minden szót alaposan meg kell gondolni, hiszen a dolgozók érdekeit képviselem. — A bizalmiak becsületes, lelkiismeretes munkája rangot, tekintélyt ad e tisztségnek — folytatta. — A dolgozók egyre gyakrabban fordulnak hozzánk ügyesbajos dolgaikkal. Persze azt azért tudomásul kell venni, hogy a szakszervezeti bizalmi nem panaszos láda és nem is olyan ember, aki a világon mindent el tud intézni. Néha szinte a lehetetlent kérik tőlünk, s legyintenek, ha nemet mondunk. A jogok adta lehetőségekkel élni kell — erre törekednek a félegyházi gyárban dolgozó szak- szervezeti bizalmiak is. De munkájuk további sikere a munkahelyi légkörtől, a dolgozók bizalmától is függ. Tárnái László Mire való a jótállás? Mint ismeretes, a nagyobb értékű, tartós használatú iparcikkek zömét garancialevél kíséretében kapja kézhez a vásárló, aki az előírt feltételek esetén, s a meghatározott időn belül térítés nélkül javíttathatja meg, vagy cserélheti ki a különféle készüléket, illetve eszközt, melynek vételárát is visszakérheti. E lehetőséggel, joggal — ami a fogyasztói érdekvédelem egyik gyakorlati megnyilvánulása — tisztában van a Kunszentmiklóson lakó Garai Judit is, ám most mégis azt kell tapasztalnia, hogy a valóságban igen keveset ér a jótállási kötelezettség... Az történt, hogy a tavasz elején vásárolt egy Camping típusú kerékpárt a helyi műszaki üzletben. A kétezer forintnál is drágább jármű napok múlva használhatatlanná vált, mert kifordult a hátsó kerekének külső gumija. Ami ugyan könnyen visz- szahelyezhető volt, de a hiba rögtön megismétlődött, így a tulajdonos saját költségén küldte el a járművet a garanciajegyen feltüntetett javítószervizbe, Kecskemétre, a vegyesipari szövetkezet Batthyány utcai részlegébe. Onnan három hét elteltével került ismét a birtokába, sajnos hiába, hiszen amint a nyergébe ült, s néhány métert karikázott, megint felmondta a szolgálatot a gumi. Ezt követően telefonon beszélt olvasónk a javítókkal, akik először nem vették komolyan a panaszt, majd javasolták, küldje vissza a biciklit, s ha netalán a kerék cseréje válik szükségessé, az sok időt vesz igénybe, mert ilyen alkatrésze jelenleg nincs a cégnek. Még azt közölték, sajnos nincs módjukban kölcsönözni másik kerékpárt a javítás idejére. „Minthogy a lakásom messze van a munkahelyemtől, télen busszal közlekedem, a tavaszi, nyári, őszi időben viszont kerékpáron szeretném megtenni azt az utat...” — zárul a levél. Nos, kétség sem férhet az igény és a reklamáció jogosságához. Meg ahhoz sem, hogy a vegyesipari szövetkezetben, ahol hetekig tart egy gumicsere, s a legalapvetőbb kerékpáralkatrész is hiánycikk, enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után a szolgáltatás színvonala. Így hát csak zökkenők közepette teljesíthetők a jótállással kapcsolatos feladatok is. Tenni határozottan kell valamit e helyzet megváltoztatására, s mi reméljük, az illetékesek nem csak a most közölt ügyet rendezik mielőbb, de intézkednek annak érdekében is, hogy többé ne kerüljön sor hasonló kellemetlenségre! Harkovban üzembe helyezték a városi vízművek „Automatizált Irányítási Rendszerének” első egységét. Elektronikus berendezések szabályozzák a szivattyúállomások és vezetékek üzemét, a víznyomást, jelzik a csőtörésekéi. Ez a speciális berendezés ellenói r\ az ivóvízfogyasztást is az egész \ árosban. Előzetes számítások kimutatták, hogy ezzel több millió köbméter ivóvíz megtakarítható (BUDAPRESS—APN) DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Kétharmad részben felelős Vízművek - automatizált irányítással Az egyik városban egy motor- kerékpáros az úttest jobb oldalán szabályosan haladt. Gyalogos átkelésre ki nem jelölt helyen, az úttest menetirány szerinti bal oldaláról égy férfi gyalogosan igyekezett a jobb oldalra. A motorkerékpáros fékezett, de megállni nem tudott, s az útszegélytől mintegy két méter távolságra az illetőt elütötte. A gyalogos nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, és munkaképessége véglegesen 40 százalékkal csökkent. A megyei főügyészség a motorkerékpárossal szemben az eljárást, bűncselekmény hiányában megszüntette, mert orvosszakértői vélemény szerint az elgázolt ember erősen alkoholos állapotban volt és ki nem jelölt helyen, féktávolságon belül lépett a motorkerékpár elé. Ilyen előzmények után a rokkant, a motorkerékpáros ellen kártérítési pert indított. Az alsófokú bíróságok ítéletei után, törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának vétlen, úgynevezett objektív felelősségét, a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A szigorú felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt tevékenységi körén kívüleső, elháríthatatlan ok idézte elő. A rokkantnak felróható és a baleset bekövetkezésében közreható magatartása akkor minősül ilyennek, ha a baleset bekövetkezése a legnagyobb gondosság, a közlekedési szabályok fokozott megtartása mellett is elkerülhetetlen volt, vagyis a gázoló részéről a baleset elhárítása objektíve lehetetlenné vált. Az igazságügyi szakértő véleménye szerint azonban a motorkerékpárosnak már 30 méterről látnia kellett volna, hogy a gyalogos az úttesten a szabálytalan áthaladást megkezdte. Ha ekkor fékez, s a sebességet ezzel csökkenti, a baleset elhárítható. Tehát nem áll fenn az az eset, amikor a kár a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívülesik. A sérült a balesetkor súlyos alkoholos befolyásoltság állapotában volt, mert vérében 3,48 ezrelék alkoholt mutattak ki, ami körülbelül 15,3 deciliter 10 százalékos bor alkoholtartalmának felel meg. Ittasságával, szabálytalan és figyelmetlen közlekedésével tehát a kár bekövetkeztében közrehatott. Ezért annak jelentős részét viselnie kell. Ez vonatkozik a betegsége alatti keresetveszteségre, és a munka- képesség csökkenése alapján járó havi járadék összegére. A körülmények mérlegelése alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a kár kétharmad részét az elgázolt embernek kell viselnie. Kár - elhalasztott szabadságból Egy vállalatnál a dolgozók előterjesztették, mikor akarnak szabadságra menni. Az egyik tiszt-? viselő is bejelentette kívánságát, amit tudomásul vettek, ennek ellenére később közölték vele: három heti szabadságából 10 napot korábban kell kivennie. A tisztviselő az utasítást teljesítette, de a vállalat ellen pert indított, arra hivatkozva, hogy amiért szabadságát a korábban meghatározott időszaktól eltérően és részletekben vehette ki, őt kár érte, s ennek megtérítését kéri. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőséghez képest figyelembe kell venni. A peres felek a tisztviselő szabadsága időpontjában megegyeztek. A vállalat azonban ezt a megállapodást egyoldalú intézkedésével indokolatlanul megsértette és a tisztviselőt arra kötelezte, hogy szabadságát megosztva és a megállapodás'ól eltérő időpontban vegye igéi ybe. Ezzel megsértette a munkád.:j i minisztériumi rendelkezést miinek következtében nmeméiben a tisztviselőnek kárt okoxo t a/t köteles megtéríteni. A kii térítési kötelezettség a vállalatot akkor is terheli, ha kivételesen fontos érdekből a dolgozó már megkezdett szabadságát félbeszakítja és ezzel neki kárt okozott. Ebben az esetben azonban a tisztviselő nem tudta bizonyítani, hogy munkaadója magatartása miatt kára keletkezett, ezért keresete alaptalan. Bérpótlék - áthelyezettnek Egy textilmunkásnő 23 évi munkaviszonyából 16 évét egy helyen töltött el, hetet pedig — áthelyezéssel — egy másik gyárban. Nemrég, a kollektív szerződésre hivatkozva, a nyugdíjkorhatár előtti két évre esedékes öt százalékos bérpótlék megadását kérte, de elutasították. Pert indított, de a munkaügyi bíróság szintén elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetnek helyt adott. A döntés indokolása szerint az áthelyezett dolgozónak a korábbi munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új vállalatnál töltötte volna el. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a munkásnőnek az előző munkaadójánál eltöltött 16 éve úgy számít, mintha jelenlegi alkal- maztatási helyén dolgozott volna, tehát az öt százalékos bérpótlék megilleti. Az összegszerűséget a munkaügyi bíróságnak új eljárásban kell tisztáznia. H. E.
