Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

v^lSEF MFC--* V ' '</ ■ . V?' er nr­VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TIZENKÉTEZER HEKTÁRON ÚJRA TERMESZTENEK Sikeresek a másodvetések PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 184. szám Ára: 90 fillér 1976. augusztus 5. csütörtök A szárazság miatti terméskiesés mérséklésére a szövetke­zetek, állami gazdaságok, valamint a kiskerttulajdonosok is nagy területen alkalmaznak másodvetést. Egyes növények is­mételt termesztésével jelentős mennyiségű takarmányhoz jutnak, ezenkívül pótolni tudják a feldolgozóipar szükségle­tét, s tovább javul a lakosság ellátása is. Bács-Kiskun me­gyében eddig tízezer hektáron vetettek másodnövényt. Je­lentős a zöldségfélék területe, s ez meghaladja a 600 hektárt. A jövő hét végéig a tervek szerint még mintegy kétezer hek­tárnyi gabonatarlót készítenek elő másodvetéshez, így 12 ezer hektáron újratermesztenek. Az eső előtt elvetett magvak már kikeltek. Legtöbb helyen a kertészeti kultúrákon kívül még ezeket is öntözik. A kalocsai já­rásban 1800, a bajaiban 1400 hektáron vetettek takarmányfé­leségeket és palántáztak kerté­szeti növényeket. A kiskunhalasi járásban 2211 hektáron történt másodvetés. Silókukoricát, mu­hart, napraforgót és egyéb szá­A sokgyermekes családok segítéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A testület elsőnek azt a jelentést tárgyalta meg és fogadta el, amely a nők helyzetének javítására vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtásáról készült a megye tanácsainál. A téma előadója dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese volt. Ezután került sor annak az előterjesztésnek a tárgyalására, amely a megyében élő sokgyer­mekes családok segítéséről, la­káshelyzetük javításáról készült, s amelynek előadója Sándor Bé­la, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályának vezetője, valamint dr. Szokolai Gyula, a megyei tanács igaz­gatási osztályának vezetője volt. Megállapítja az előterjesztés, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága — az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának 1975. augusztusában tartott ülé­sén hozott döntést figyelem­be véve — a kormányha­tározatok és miniszteri rendele­tek alapján határozatban utasí­totta a helyi tanácsokat arra, hogy készítsenek intézkedési ter­vet a három- és többgyermekes családok lakásgondjainak megol­dására. Ezeknek az intézkedési tervek­nek a végrehajtásáról, illetve a bennük részletezett problémák­ról szólva utal a tájékoztató ar­ra, hogy az 1976. első félévi fel­mérések alapján a megyében 11 ezer a három- és többgyerme­kes családok száma, és ez az összes családoknak hét százalé­kát teszi ki. Ugyanakkor a je­lenleg nyilvántartott 11 377 jogos lakásigénylő közül 709 a három- és többgyermekes család, s ez az összes lakásigénylőknek 6,2 százaléka. Ez látszólag azt mu­tatja, hogy a nagycsaládosok la­káshelyzete azonos, vagy valami­vel jobb, mint a többi lakás­igénylőké. Viszont a részletesebb vizsgálatok szerint a tényleges helyzet ennél rosszabb. Vannak ugyanis olyan alacsony jövedelmű nagycsaládos dolgozók, akik sem­milyen anyagi hozzájárulást nem tudnak vállalni jelenlegi lakás- körülményeik javításához, ezért nem is igényelnek lakást. A nagycsaládosok lakáshelyze­tének javulását azonban kedve­zően befolyásolta, hogy a ne­gyedik ötéves tervben a külön­böző lakásépítési, szervezési és juttatási formákban több, mint 400 három-, illetve többgyerme­kes család jutott lakáshoz a me­gyében. Ebben nagy szerepe volt a tanácsi lakáskiutalások és mi­nőségi cserék mellett a kamat­mentes kölcsönöknek, a házvá­sárlási és munkáslakás-építési akcióknak és általában az OTP- hitelfeltételek kedvező változá­sának. Az ötödik ötéves terv előké­szítése során a városi tanácsok és járási hivatalok adatokat gyűjtöttek a nagycsaládosok la­káshelyzetéről és helyi intézke­dési tervekbe foglalták a lakás­igények kielégítésének lehetősé­geit. A mennyiségi igények alap­ján megállapítható, hogy a Vá­rosok közül Kalocsa, Kiskőrös és Kiskunhalas 1976—1977 években a nagycsaládosok lakásigényét ki tudja elégíteni. De ezek az igé­nyek nehezen elégíthetők ki Kecskeméten, Baján és Kiskun­félegyházán. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végül határozatot ho­zott a nagycsaládos dolgozók la­káshelyzetének megoldására. Eb­ben többek között hangsúlyozza, hogy a lakáselosztási terveknél kiemelt figyelmet kell fordítani a nagycsaládosokra, az eloszt­ható lakások egy részét folya­matosan erre a célra kell hasz­nálni. Az igények és lehetőségek szerint biztosítani kell a nagy alapterületű, olcsó lakások épí­tését is. Az állami bérlakások kiutalása során a felszabaduló, olcsóbb állami bérlakásokat el­sősorban a többgyermekes csalá­doknak kell juttatni. A végrehaj­tó bizottság szükségesnek tartja külön tanácsi támogatási alap lét­rehozását a nagycsaládosok la­kásépítésének elősegítése érdeké­ben. Ezért utasította az illetékes osztályokat, hogy az erre vonat­kozó javaslatot dolgozzák ki és jóváhagyás végett terjesszék a testület elé. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén a továbbiakban a lakosságadóztatás 1976. évi ta­pasztalatairól tárgyaltak, majd dr. Arvay Árpádnak, a végre­hajtó bizottság titkárának előtér, jesztésében bejelentésekkel ért véget az ülés. G. S. lastakamiánynak valót elsősor­ban a jánoshalmi és mélykúti gazdaságok termesztenek. A já­rásban ezekből összesen 1640 hektáron vetettek. A burgonya 320 hektáron került a talajba az elmúlt napokban. Főként Kis­kunma jsa és Csólyospálos kör­nyékén, ahol e termesztési mód­nak régebbi hagyományai is van­nak. A halasi gazdaságok ubor­kát, babot és egyéb kertészeti növényeket még mintegy 260 hektáron termesztenek. A bajai Augusztus 20. Tsz-ben a múlt Hét végén befejezték 50 hektár búzatarló megmunkálását, ahová silókukoricát vetettek, a bajai Állami Gazdaságban pedig csak­nem 400 hektáron került földbe a napokban a silókukorica-vető­mag. A másod vetésekhez a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vál­lalat a tavalyinál lényegesen na­gyobb mennyiségű és Választékú vetőmagot kínált. Az augusztus eleji összesítések szerint mintegy 60 ezer hektárra elegendő vető­mag talált gazdára az országban. Nagyobb tételeket vásároltak a kistermelők is. Az állami gazda­ságok és a szövetkezetek, külö­nösen a zöldség vetőmagvak iránt érdeklődtek, ezekből mintegy 8 millió forint értékben vásároltak. Különösen kelendő volt az ubor­kavetőmag. A zöldborsóból és zöldbabból több millió forintér­tékű vetnivaló talált gazdára az elmúlt hetekben. A vállalat Du- na-Tisza közi központja Bácsr Kiskun megye gazdaságainak csaknem ötszáz mázsa takar­mányvetőmagot adott el. A gaz­daságok megrendeléseinek ele­get tudtak tenni. Nem volt hi­ány muhar, köles, szudáni cirok­fű, napraforgó és silókukorica vetőmagból. Azonban nem volt elegendő a vetnivaló burgonya mennyisége, aminek beszerzése • A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben az aszálykár el­lensúlyozására több mint kétszáz hektáron termesztenek másodve­tésű silókukoricát, tizennégy hektáron pedig zöldséget. A kukori­cának háromnegyed részét már el is vetették a tarlóba, amiből Dragos János traktoros is kivette a részét. (Pásztor Zoltán felvétele.) igen sok gazdaságnak okozott nagyobb gondot. Az üzletekben elegendő kiscso- magolású vetőmag áll a kiskert- tulajdonosok rendelkezésére. A vállalat dunavecsei és kalocsai mintaboltjában, valamint az ÁFÉSZ-üzletekben és vetőmag­boltokban jelenleg is gazdag a választék. Az ország több állami gazda­sága csalamádé és silókukorica vetéséhez több mázsa vetőma­got adott át a termelőszövetke­zeteknek. Az eddigi másodvetések sike­resek, s ha az időjárás kedvező marad, a legtöbb mezőgazdasági üzem pótolni tudja az aszály miatti terméscsökkenést. Kiskőrös befejezte a tanyavillamosítást A népfront kongresszusára készülnek A Hazafias Népfront VI. kong­resszusának előkészítése me­gyénkben is befejezéshez közele­dik. Hosszú, munkával teli folya­mat ez, amely Bács-Kiskunban 1976. február 14-ével vette kez­detét, s nyilvánvalóan a kong­resszusba torkollik. Első szaka­szát a népfrontbizottságok újjá- választása jelentette. Sikeresen ért véget ez az időszak. Nemcsak azért, mert a gyűléseken tízez­rek vettek részt, s velük me­gyénk minden dolgozó rétege kép­viseltette magát. Még inkább azért, mert 1340 állampolgár fej­tette ki élőszóban véleményét, s azok tartalma a közügyek iránti érdeklődést tükrözte. Továbbá azt is, hogy az emberek élénk figye­lemmel kísérik az aktuális politi­kai eseményeket, érzékenyen rea­gálnak azokra. A tartalmas vita kialakulásához hozzájárult, hogy a népfront munkájáról és az V. ötéves terv fő célkitűzéseiről el­hangzott beszámolók mozgósító hatásúak voltak. A hozzászólá­sokkal egyetemben állásfoglalást fejeztek ki a párt politikája mel-, lett, tettekre szólítottak, emelték a felelősségérzetet. (Folytatás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun megye párt- és állami szervei a IV. ötéves terv elején 10 éves tanyavillamosítá­si programot dolgoztak ki, több­ezer külterületi lakóház áram­szolgáltatásba való bekötését tűz­ték célul. A megyében elsőként Kiskőrös teljesítette ilyenirányú tervét. A város programjában 236 tanya és két külterületi isko­la 1980-ig való villamosítása sze­repel. A hét elején kötötték be az áramszolgáltatásba a Délmagyar­országi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói az Ambrus sori dűlőben a Rákóczi Szakszövetkezet terü­letén az utolsó tizenegy tanyát. Itt a villamosítás 300 ezer fo­rintba került. Az állam 90 ezer a szakszövetkezet 50 ezer fo­rinttal járult hozzá a költségek­hez. A lakosságnak ily módon 160 ezer forintot kellett fizetnie. A villanygyújtás alkalmából Szentgyörgyi János, Felső-cebe 24. szám alatti lakos tanyáján rendeztek ünnepséget az Ambrus sori dűlő lakói, amelyen a sze­relőkön kívül részt vett Juhász István* a városi pártbizottság titkára, Oláh Pál a városi tanács elnöke, Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának veze­tője. A tanyai lakosok megkö­szönték a DÉMASZ dolgozóinak soronkívüli munkáját, akik há­rom hét alatt végezték el a külső szerelést. Dicsérték a bel­ső szerelést végző kisiparosok gyors és kiváló teljesítményét is. Több Ambrus-dűlőbeli lakos örömmel mondta el, hogy vett már tévé-készüléket, mosógépet, stb., hogy háztáji gazdaságába is különböző villannyal működő kisgépet szándékozik vásárolni. N. O. LIBANON Mától fegyvernyugvás • Hosszas előkészületek és a keresztény jobboldal sorozatos szabotá- lása után a Nemzetközi Vöröskereszt csoportjai végre megkezdhet* ték a sebesültek elszállítását a Bejrut melletti Teli Zaatar palesztin menekülttáborból. Becslések szerint mintegy 4000 palesztin és liba­noni sebesült vár elszállításra. (Telefoto—AP—MTI—KS.) Az újabb tűzszüneti megálla­podással kapcsolatban elterjedt, egymásnak ellentmondó híresz­telések után most úgy tűnik, hogy csütörtökön mégis csak életbe lép a fegyvernyugvás. Az AFP értesülése szerint kedden este a baloldali haladó erők képviselői kézjegyükkel látták el a Hasz- szán Szabri El-Kholi által ki­dolgozott tűzszüneti egyezmény- tervezetet. Az eredeti terv sze­rint a tűzszünet szerda reggel 8 órakor lépett volna életbe, de — mint a Arab Liga különmegbí- zottja közölte — bizonyos ne­hézségek miatt csak ma, csütör­tök reggel kezdődhet meg. A tervezet a tűzszünet betar­tását ellenőrző pontok létesítését irányozza elő Bej rútban és va­lamennyi „forró ponton”. Ez a feltétele annak, hogy megvalósít­hatók legyenek az egyezmény to­vábbi pontjai: Libanon életének; a rendes kerékvágásba való visz- Szajuttatása és globális katonai terv kidolgozása az 1969-ben Kairóban létrejött libanoni—pa- lesztínai egyezmény sikeres al­kalmazása érdekében. A balolda­li erők az egyezmény aláírása ellenére is fenntartásaikat han­goztatják. Elsősorban a szíriai csapatok libanoni tartózkodását és Frangié elnök hivatalban maradása következtében kiala­kult helyzetet illetően. (AFP) A HÉT VÉGE IFJÚSÁGI ESEMÉNYE: Politikai találkozó a Szelidi-tónál Augusztus hónap első hetének szombatja és vasárnapja immár hatodik alkalommal lesz annak a seregszemlének időpontja, ami­kor Bács-Kiskun megye ifjúsága a Szelidi-tó partján tesz tanúbi­zonyságot a kizsákmányolt,, el­nyomott népek iránti szolidari­tásáról, s arról, hogy napjaink egyetlen lehetősége a béke és a haladás eszméje, amelyért mun­kával, tudással és tanulással har­col. Az eddigi öt találkozó sikere, feledhetetlen percei adták bi­zonyságát annak, hogy a jelszó­ban összefoglalt eszme minden nemzet fiataljaiban elevenen él; dalaik, táncaik, forró ritmusaik, a művészet egyetemes nyelvén jutnak kifejezésre. Meg abban is, hogy két évvel ezelőtt a találko­zóra pavilont építettek az úttö­rőknek, tavaly a magyar—szov­jet barátság emlékdombját avat­ták fel, az idén pedig Pólyák Fe­renc fafaragó 2,5 méteres emlék­oszlopáról hullik le a lepel. Szombaton, augusztus 7-én dél­előtt kéit tanácskozás lesz: az • A találkozó szimbóluma a ba­rátság dombja. üzemi KISZ-bizottságok új irá­nyítási rendszeréről és az alap­szervezetek termelőmunkában való részvételének feladatairól. Délután sportversenyeket tarta­nak, este pedig tábortűznél négy együttes ad műsort. Másnap, augusztus 8-án, vasárnap reggel a madarasi úttörőzenekar és a csepeli utcaszínház ad műsort, majd fél tízkor a szabadtéri szín­padon politikai nagygyűlést tar­tanak, s fellép a görög politikai emigránsok táncegyüttese’, a Los Pachungos együttesi Jósé Arza- mendia vezetésével, a Kalocsai Ének-Zenei Általános Iskola nép­táncosai, a szovjet ének- és tánc- együttes, a perui diákok ének-; együttese, i a Monszun együttes,' Dinnyés József pol-beat énekes* Gábor Ila és együttese, valamint a Motolla folk-trió. Délután két órától a tóparton strandbál, sportc vetélkedő, divatbemutató, tánc­ház, sakkszimultán lesz, s este hat órától pedig záróműsor. A rendezők — a KISZ Bács- Kiskun megyei és kalocsai járá­si bizottsága — az idén is tíz-ti- zenötezer fiatalt várnak a talál­kozóra. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom