Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

1916. augusztus 1. 9 PETŐFI NfiPE • 1

Helsinkiről - egy év múltán

írta: Púja Frigyes külügyminiszter

dejé annak, hogy az európai és _ az észak-amerikai ©rszágok veze. tői Helsinkiben. a biztonsági és együttműködési értekezleten aláírták a konteren. tia két és tél esztendő megfeszített munkájával kidolr gozott záróokmányát. A nemzetközi közvélemény — így hazánké is

— méltán nevezte történelmi jelentőségűnek ezt az aktust. A napóleoni háborúkat .követő bécsi kongresszus óta ez volt az első eset, hogy Európa vezetői

értekezletre ültek össze a kontinens problémáinak megbeszélése céliából. A történelemben pedig először fordult, elő. hogy az európai szocialista és tőkés országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői tárgyalóasztalhoz ültek, s a békére és biztonságra nézve rendkívül fontos okmányt írtak alá. A helsinki dokumentum meggyőzően bizonyította: a nemzetközi életben megkezdődött pozitív fordulat a hidegháborútól a békés egymás mellett élés, a szocialista és a tőkés országok gyümölcsöző együttműködése felé

— reális tény. A konferencia azonban nemcsak jelzés volt, hanem sokkal több ennél: maga is visszahatott a nemzetközi légkörre, javította azt. újabb feltételeket teremtve ezzel az enyhülés folyamatának elmélyüléséhez.

Az eseményt követően sok ve- íető államférfi nyilatkozott pozitívan a záróokmány aláírásáról, s szinte minden résztvevő állam kormánya elkötelezte magát an- végrehajtása mellett. Állást foglalt a záróokmány maradéktalan megvalósításáért pártunk és k9páPy.up.k és A7- országgyűlés külügyi bizottsága is. Ezeknek az állásfoglalásoknak az alapján országunkban számos intézkedés történt a záróokmány végrehajtása érdekében.

A Helsinkiben kidolgozott megállapodás alapján pártunk és kormányunk igen nagy figyelmet szentelt a záróokmány széles körű megismertetésére. Két folyóiratban publikálták a záróokmány teljes szövegét, s könyv- alakban is kiadták. nagy példányszámban. Fontos ennek a ténynek a hangsúlyozása, mert jó néhány tőkésország kormánya, amelynek a képviselője az értekezlet második szakaszában szinte naponta síkraszállt a záróokmány minél szélesebb körű publikálása mellett, nem sokat tett azért, hogy a dolgozó nép megismerje e dokumentum teljes szövegét.

Mindjárt az illetékes szervek döntse után megkezdődött országunkban a záróokmány végrehajtásának megszervezése. Megállapítottuk, hogy melyek azok a területek, amelyeken egyoldalú intézkedésekre van szükség, s melyek azok a kérdések, amelyek a kétoldalú kapcsolatok szférájába tartoznak és csak ott oldhatók meg, s miről kell tárgyalni nemzetközi értekezleteken, a nemzetközi szervezetekben.

Tp nnek alapján foglaltunk ál- lást a már előterjesztett javaslatok ügyében. Így például bejelentettük, hogy támogatjuk a szovjet kormánynak a környezet.

vedelem, az energiakérdés és a közlekedés problémáinak összeurópai méretű megoldására lett .javaslatait. A kétoldalú szférába tartozó kérdésekben pedig javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeket részben már átadtunk, részben a jövőben fogunk eljuttatni a tőkésországok kormányainak.

ovid egy esztendő alatt összegyűlt tapasztalataink alkalmasak arra, hogy néhány következtetést máris levonjunk.

— Most már nyilvánvaló, hogy a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtása sok éves erőfeszítést, közös, összehangolt munkát feltételez. Nincs tehát igazuk azoknak a nyugati propagandistáknak. akik szüntelenül a záróokmány végrehajtását kérik számon a szocialista országoktól, annál inkább nincs, mert a szocialista országok általában előbbre tartanak ebben a kérdésben, mint a tőkésországok.

— A záróokmány egységes egész; nem lehet egyes részeit kiragadni és azok végrehajtását követelni, más részeit viszont elhanyagolni, vagy feledésbe ^borítani. Nem érthetünk egyet azokkal a nyugati törekvésekkel, amelyek csupán a záróokmány harmadik „kosara”, ezen belül is csupán néhány pont iránt tanúsítanak érdeklődést, ezek megvalósítását mintegy próbakőnek tekintik. miközben „nagyvonalúan” elfeledkeznek a záróokmány többi. nem kevésbé fontos részeiről. Mi a magunk részéről például igen lényegesnek tartjuk az első „kosarat”, az államok együttműködésének elveit, vagy a második „kosarat”, azaz a gazdasági együttműködés fejlesztését.

— Meggyőződésünk, hogy a záróokmány végrehajtásában mesz- sztmenően figyelembe kell venni a kölcsönösséget, azaz azt a szempontot, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe. Ennek kapcsán meg kell említeni, hegy a Magyar Népköztársaság és néhány nyugat-európai ország kulturális kapcsolatai rovásunkra egyoldalúságot mutatnak. Végre Nyugat-Európában is meg kellene érteni, hogy az államközi kulturális kapcsolatok fejlesztése nem tekinthető üzleti vállalkozásnak, az európai országok kulturális kincseinek egymással való megismertetéséért áldozatot is kell hozni, ahogyan azt a szocialista országok teszik.

— Helsinki szellemével összeegyeztethetetlen, hogy a tőkésor- szágok szélsőséges körei, de olykor egyes mértéktartó tényezői is még mindig hajlamosak arra, hogy megkíséreljék a beavatkozást a szocialista országok belső ügyeibe. A helsinki dokumentum azonban nem lehet menlevél a szocializmus elleni támadásokra, gyümölcsöző államközi együttműködés csak ennek a nagyon fontos elvnek a tiszteletben tartása alapján képzelhető el.

— Végül az eddigi munka fontos tapasztalata, hogy a tőkésor- szagok propagandája elferdíti a szocialista országok álláspontját az ideológiai küzdelemről. A mi felfogásunk mindig is az volt, hogy a békés egymás mellett élés nem szüntetheti meg az. ideológiai harcot a két kibékíthetetlenü! ellentétes társadalmi rendszer között. Márpedig egyes tőkés politikusok nem kevesebbet követelnek a szocialista országoktól, mint azt. hogy szüntessék meg az ideológiai harcot. Egyik-másik nyugati politikus olyan messzire megy. hogy azt állítja: a szocialista országok nézete az ideológiai harc szükségességéről, ellentétben áll az enyhüléssel. Ez nem egyéb szemforgatásnál. A tőkés propaganda. miközben az ideológiai küzdelem megszüntetésének szükségességét hangsúlyozza, erőteljesen fokozza az ideológiai harcot a szocialista országok, s általában a szocializmus, a kommunizmus ellen; sőt politikai kampányokat is folytat, rágalmak özönét zúdítva a szocialista országokra. A tőkés propaganda tehát szándékosan ködösít.

A helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hegy országaik képviselői 1977- ben Belgrádban újra találkoznak. A záróokmány ezzel kapcsolatos rendelkezéseiből kiindulva mi úgy gondoljuk, hogy a belgrádi találkozó — a záróokmány végrehajtásának egyik közbeeső állomása — akkor végezhet eredményes munkát, ha alkotó szellem és együttműködési készség hatja át. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert vannak olyan elképzelések, amelyek ellenkező irányba mutatnak. Á belgrádi találkozónak, véleményünk szerint, nem lehet más téladata, mint az, hogy a helsinki záróokmány keretén belül maradva. építő szellemben felmérje az eddig megtett utat, s körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a résztvevők tenni terveznek a záróokmány végrehajtása érdekében. Semmiképpen sem lenne szerencsés, ha valaki a záróokmány kereteit meghaladó problémákat akarna a találkozó napirendjére tűzetni. Ilyen kérdések megtárgyalására ez a találkozó nem hivatott.

Reméljük, hogy a belgrádi találkozó után új lendületet kap a helsinki záróokmány rendelkezéseinek valóra váltása. A záróokmány végrehajtása egyik fontos feltétele annak, hogy az enyhülés — amely jelenleg is fő irányzat a nemzetközi politikában — folytatódjék, hogy a békéért és a biztonságért harcoló erők leküzdjék az enyhülés ellenfeleinek az utóbbi időben tapasztalható lassító manővereit.

P gy év számvetése azt mu- tatja, hogy nincs igazuk azoknak, akik lekicsinylik a záróokmány végrehajtásában elért eredményeket, és — sanda mészáros módjárp — a szocialista országokat vádolják. Ezeknek a manővereknek meghatározott céljuk van: ez is része az enyhülés elleni támadásnak. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy a szocialista országok, a haladó mozgalmak, az európai néptömegek, a tőkésországok reálisan gondolkodó vezetői együttesen elég erősek ahhoz, hogy meghiúsítsák a Helsinki szelleme ellen ágáló szélsőséges körök mesterkedéseit, s a záróokmány végrehajtásával segítsék a béke és a biztonság további megszilárdítását Európában.

Hétfőtől augusztus 14-ig nyári szezonvégi ruházati vásár

A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelír főosztályának tájékoztatása szerint a kiskereskedelem az é első felében 15,7 milliárd forintos ruházati forgalmat bonyc lított le, 0,4 százalékkal nagyobbat, mint a múlt év azonc időszakában.

A tavaszi—nyári árualap a tavalyit csaknem 1 milliárd forinttal haladta meg. A nagyobb mennyiség a tovább korszerűsödött választék lehetővé tette, hogy a keresletet megfelelő szinten ki tudták elégíteni, tovább javult a csecsemő- és gyermekruházati ellátás, több volt a divatos termék. A vállalatok az átlagosnál jobb kínálatot teremtettek pamut ruházkodási szövetekből, kötötthurkolt kelmékből, felső kötöttruházati cikkekből, férfi és fiú rövidujjú ingekből, lábbelikből, lakástextiliákból. A gazdag kínálat nagyobb forgalom lebonyolítására is lehetőséget adott volna.

Az idő előrehaladásával a ruházati kereskedelem a második félév színvonalas ellátása érdekében már az őszi-téli szezonra készül. Ennek során — hogy helyet nyerjenek a következő szezon cikkeihez — a hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a nyári szezonvégi vásárt, amely augusztus 2-től 14-ig tart.

A minisztérium előzetes információja szerint a 20—40 százalékos engedményt nyújtó vásár árualapja a tavalyihoz hasonlóan 750—800 millió forint, így az akcióba bevont cikkeket összességében 280—290 millió forinttal

olcsóbban veheti meg a lakosság. A következő két hétben 20—40 százalékkal olcsóbban kínálnak az üzletek egyebek között köny- nyebb, nyári jellegű gyapjú, valamint pamut- és selyemszöveteket, kelméket, különféle háztartási, lakástextil, méter- és darabárut, női és lányka ruhákat, férfi és fiú öltönyöket, farmeröltözékeket. A darab- és divatáruk közül főleg női és bakfis felső kötöttárut, rövidujjú gyermekpulóvereket, női fehérneműt, fürdőruhákat és úszónadrágokat kínálnak engedménynyel az üzletek.

Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően területenként, vállalatonként eltérhet egymástól a vásárba bevont cikkek köre és az árengedmény mértéke, hiszen azt a kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek most is saját hatáskörükben jelölik ki, határozzák meg a vásárban résztvevő üzletekkel együtt. (MTI)

Az Állami Pénzverdében, Halmai Győző műszaki igazgató szobájában, a jó pénz megteremtőivel beszélgetünk.

Gonda Lajos 1974-ig volt a Fénzverő főmérnöke, s mint ilyen, nagy szerepet játszott abban, h-'gy a jó pénz időben megjelenhessen.

— A pénz értéke napról napra romlott — idézi most fel a három évtized előtti időszakot —, szinte óráról órára változott a munkások, az alkalmazottak bére. s úgyszólván óránként közölték: ennyi meg ennyi százezer pengő, később pedig adópengő az órabér. Jól emlékszem: az első magyar—szovjet kereskedelmi tárgyalások végén. 1945. augusztusában jött létre az a megállapodás, amely révén lehetővé vált, hogy a stabilizáció alapját képező új pénz alapanyagát és egyéb kellékeit a Szovjetunió baráti gesztussal rendelkezésre bocsássa.

Az infláció 1945—46-ban mind félelmetesebb méreteket öltött, és csák a munkásság hitt a kommunisták ígéretében: megállítják a a dolgozókat mind kegyetlenebből sújtó pénzromlást! Ezt természetesen a Fénzverő dolgozói is a maguk bőrén érezték, s ezért kettőzött erővel dolgoztak, hogy a kommunisták által 1946. augusztus 1-re meghirdetett új pénz forgalomba hozásához elegendő érme legyen. Mint érdekességet említem, hogy a forint értékállóságának támogatására a Nyugatról visszahozott ezüstből — ha kis mennyiségben is — ezüst ötforintos verését is elrendelték. Ez volt az a bizonyos Kossuth-pénz, melynek szélét „Munka a nemzeti jólét alapja” felirat díszítette. Forgalomba azonban csak töredéke került, mert közben a világpiacon az ezüst ára lényegesen megemelkedett, s az ötforintos értéke hamarosan 8 forint körül alakult ... Mint emlékezetes, az augusztus elsején forgalomba hozott pénzrendszer érméit a Kos- suth-címer díszítette, a Magyar Népköztársaság akkori címere.

Arra ia jól emlékszem, hogy 1946. július végén jelentős esemény színhelye volt a Pénzverő.

Augusztus I-én harmincéves a forint.

A köztáisasági elnök, a miniszter- elnök. a kormány tágjai, a koalícióba tömörült pártok vezetői látogattak el hozzánk, hogy megtekintsék a forint verését; ez volt az új pénz megjelenésével kapcsolatos egyetlen ünnepélyes aktus.

Pesti Sándor, 56 éves pénzverdéi munkás 1946-ban is a vésnük- ségen dolgozott, a kétforintost csinálta.

— Nekünk is nagyon érdekünk volt. hogy mielőbb kijöjjön a forint — mondja most visszaemlékezve. — Csúnya adópengős világ volt, s bizony az a kevéske füstölthús. bab és kukoricakása, amit a stabilizáció előtti hónapokban több-kevesebb rendszerességgel kaptunk, rendkívül egyhangúvá tette az étrendünket. Emlékszem, a kukoricakását már annyira untuk, hogy egyszer-egy- szer elkeseredésünkben a konyháról jövet a gyár udvarán „el is ültettük”, egyszerűen kiborítottuk.

A véanökség vezetője. Reményi József szobrászművész volt, az egyforintost pedig Iván István tervezte. Az érem- és plakettművészetben egyébként mindketten maradandót alkottak a továbbiakban.

— Miből csinálták a forintot?

— Jó, hogy kérdezi, ez külön kuriózum, s jól jelzi a rendkívüli állapotokat. Az első kiadású forintok a Mátra-vidéki Centrálé háborúban megrongálódott, leszakadt távvezetékének alumíniumhuzalából készültek; ezt olvasztották be, s ebből lett a forint. Különösen az utolsó két hét telt emberfeletti hajrával, a legutolsó héten pedig szinte haza sem tudtunk menni a gyárból, összesen tizennégy gép járt állandóan, kettő csak azért nem, hogy ha valamelyik lerobban, rögtön be lehessen állítani a tartalékgépet.

— Az infláció méreteire emlékszik?

— Ügy hiszem, akik azt az időszakot átéltük, ezt egyszerűen nem tudjuk elfelejteni. Az őrülete.« tempóban felgyorsult inflációnak talán csak a dicstelen végét idézem fel: az 1946. augusztus elsején bevezetésre került új forint 400 ezer kvadrillió pengővel (a 4-es szám után 29 nulla következik) volt egyenlő.

Arra is emlékszem, hogy mi, a Fénzverő dolgozói kaptuk meg elsőként forintban a fizetésünket, úgy érzem, nem érdemtelen jutalmaként annak a hősies erőfeszítésnek, amellyel az új pénz megjelenését segítettük. Augusztus elsején délután mindenki ott maradt az üzemben — megvártuk az első forintfizetést! A magam részéről 40—40 forintot a -bal. illetve a jobb zsebembe süllyesztettem. ragyogó fényes egv- és kétforintosokban. Ügy vonultunk át a környékbeli vendéglőbe. mint a diadalmas hadvezérek. Ott külön azért fogadlak bennünket nagy ovációval, mert a pincérek a nap folyamán tízforintossal már találkoztak, de váltópénzzel nem, s megjelenésünkig egyszerűen nem tudtak visszaadni a vendégeknek.

□ □ □

A műszaki igazgató jóvoltából hozzájutottam annak a huszonhárom pénzverdéi dolgozónak a nevéhez is, akik jelenleg is az üzemben dolgoznak, a vállalati kollektíva- megbecsült, kitüntetett tagjaiként. Állítsunk emléke a három évtized előtti nagyszerű helytállásnak azzal Is, hogy névsoruknak helyt adunk:

Babos Imre, Bugyi József, Bu- lát Jánost Csanádi Sándor, Dudás Ferenc, Földvári Antalné. Hargitai József, Hrovatin Ernő, Jánosi Dénes. Lesiták Sándor, Lontai István, Mülbacher Márton, örtel Andrásné, Pálok Kálmán, Pesti Sándor, Szalay Gyula, Szavcsák Ferencné, Szikszai István, Szirmai Józsefné, Tomcaányi László, Ungvári László, Werner Vilmos, Wol- czán Ferencné.

U. L.

ISKOLABÚTOR, TÉRKÉPTÁROLÓ, C1PÖMODELLEK

Jit'-i. .+ T-.A to. , .. • . ‘ ' *£&

Huszonöt év és a jövő

A negyedszázaddal ezelőtt 25 taggal alakult szövetkezetben az idén 162-en dolgoznak 18,8 millió forintos termelési terv megvalósításán. A gazdaságossági szempontokat figyelembe véve két esztendővel ezelőtt megszüntették az építörészleget, s azoknak a szakmáknak a fejlesztésére fordítottak nagyobb gondot, amelyek termékei hosszú távon is biztos piaccal rendelkeznek. Az árutermelés mellett természetesen mind az asztalos, mind a lakatos, bádogos és cipész szakmák dolgozói jelentős részt vállalnak a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítéséből.

• Az év eleje óta működő cipőalkatrcszK.vártó üzem egyik legjobb dolgozója Kocsis István csákózó, aki gépével cipőtalpakat szab.

Idei szolgáltatási tervünk 4,5 millió forint s ebből az év első felében 2,3 millió forint értékűt végeztek el.

Áz asztalosok árutermelésének legnagyobb részét képezik a különböző iskolabútorok és felszerelések. Hosszú évek óta foglalkoznak például iskolai falitáblák felújításával illetve gyártásával. A Budapesti Műszaki Egyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán és még számos más felsőfokú tanintézetben használják az itt készített hidraulikus, 3 felületű falitáblákat. A szövetkezet szakemberei különben ezeknél a korábban karral mozgatott tábláknál egy újítást is bevezettek s ma már egy gombnyomással, sokkal gyorsabban cserélhetők a táblafelületek. Ugyancsak sok oktatási intézményben — a

• Az Eötvös Lóránd tudományegyetem részére készülő térképtároló szekrény végszerelésén dolgozik Gyurkovics István asztalos.

többi között az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen — használják az itt készült térkép és beépített irattároló szekrényeket, amelyeket a szövetkezet szakemberei szerelnek be a helyszínen. Egyik legfontosabb munkájuk jelenleg az apostagi termelőszövetkezet épülő új irodaházának 270 ezer forint értékű szekrénysora, amelynek elkészítését és beépítését augusztus 20-ra vállalták. Az asztalosok jó ütemben haladnak s ha az építők lehetővé teszik, teljesíteni tudják vállalásukat.

A lakatosok tevékenységük mintegy 20—25 százalékával az asztalosokat segítik a termékek vasszerkezeteinek elkészítésével. Részt vállalnak ezen kívül kalocsai és kiskőrösi társszövetkeze- tek munkájából, az exportra kerülő hűtőkocsikhoz gyártanak lépcsőket. szerszámos ládákat,

• Prigcr Pál hegesztő a kiskőrösi szövetkezet részére készülő aknarácsok összeállítását végzi. (Opauszky László felvételei)

tűzoltókészülék-tartókat, aknarácsokat és más szükséges termékeket.

Májusban kezdték s már el is készültek a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola balatonsze- pezdi üdülője részére az új 100 adagos konyha és étterem tető- szerkezetének és nyílászáróinak gyártásával. Ugyancsak ennek az oktatási intézménynek a székes- fehérvári kihelyezett tanszéke részére kezdték meg a napokban az asztalosok segítségével padsorok készítését. Minden jel arra mutat, hogy szeptember 15-re, a vállalt határidőre elkészülnek ezzel a munkával. A lakatosok megrendelői közé tartozik a Dunai Vasmű is, augusztus végéig 100 darab csillevontató kallan- tyút és ugyancsak 100 darab felvonóserleget gyártanak a nagyüzem részére mintegy 170 ezer forint értékben.

A bádogosok létszáma mindössze két fő. jórészt a lakosság részére dolgoznak.

A szövetkezet cipőiparosai két helyen, Dunavecsén és Solton találhatók. Az előbbi helyen korábban öten foglalkoztak javítószolgáltató tevékenységgel, két hónapja azonban egy új munkát is vállaltak. A Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat cipőüzeme részére tíz nődolgozó bébicipők összeállítását végzi. A munkát hamar megtanulták s havonta átlag ezer pár kiscipőt adnak át értékesítésre készen a megrendelőnek.

Ugyancsak ennek a vállalatnak dolgozik Solton az év eleje óta egy ötven tagú cipőalkatrész- gyártó műhely. A dunaújvárosiak gépeket adtak, betanították a dolgozókat s minden jel arra mutat, hogy ez a részleg évente 8—10 millió forinttal gyarapítja a szövetkezet bevételét. O. L.