Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

ljHIi. augusztus 29. • PETŐFI NEPE • I Óvodai felvételek Kecskeméten Ezekben a napokban az óvodáskorú gyermekek szülei iz­gatottan nyitják ki a postaládát, amikor a munkából haza­érkeznek: várják a tanácsi értesítést arról, hogy gyereküket felvették-e az óvodába, vagy elutasították a kérelmet? Ott, ahol két-három kiskorú gyermek van és mindkét szülő dol­gozik, bizony ez egyáltalán nem mellékes kérdés, mint aho­gyan nem az az egyedülálló anyának és még sok mindenki­nek. — Mi a helyzet jelenleg a megyeszékhelyen az óvodai el­látottságot illetően, döntött-e az arra hivatott bizottság a kérelmekről, hány gyereket tudtak elhelyezni és milyen gondokkal kellett szembenézni az elbírálásnál? — Ezzel a kérdéssel kerestük fel Mészáros Sándort, a Kecske­méti Városi Tanács V. B. műve­lődésügyi osztályának vezetőjét. — Az 1976—77-es óvodai év­re összesen 1171 felvételi kérelem érkezett a városi tanácshoz, s ez a szám körülbelül megegyezik az­zal, amit az elmúlt évben kaptunk. A kérelmek elbírálását egy negy­venfőnyi társadalmi bizottság végzi, amelynek tagjai az óvodák vezetői, a szülői munkaközössé­gek vezetői, a szakszervezetek megyei tanácsának képviselője, a városi pártbizottság munkatársa, a művelődésügyi osztály dolgozó­ja stb. Azt is el kell mondanom — folytatta a tájékoztatást az osztályvezető —, hogy nagy fele­lősséggel dolgozunk, a bizottság minden egyes kérelmezőnek meg­vizsgálja az anyagi, szociális, sőt egészségügyi körülményeit is. és csakis alapos ismeretek birtoká­ban hoz döntést. — Az óvodai ellátottságról szól­va azt kell tudni, hogy Kecske­mét rosszabbul áll, mint az or­szágban levő, hozzánk hasonló más városok. Az óvodáskorú gye­rekeknek, a 3—6 éves közötti korosztálynak csak 70 százaléka helyezhető el. Az idén az újon­nan felvettek száma • 607. Tudom, hogy ez nem vigasztaló annak a több mint ötszáz gyerek szüleinek, akiknek a kérelmét el kellett uta­sítanunk. mert nincs több hely. Jelenleg ott tartunk, hogy átlag­ban 133 százalékos lesz szeptem­bertől az óvodai kihasználás. De ez csak átlag. Mert például a Műkertvárosban 160 százalék, a Széchenyivárosban pedig a 125 helyre Í89 gyereket vettünk fel. Mindez annak ellenére van így, hogy 1975-höz képest a városban 275-tel emelkedett az óvodai he­lyek száma. Tavaly viszont még több kérelmezőnek kellett nemet mondani. — .Milyen szempontok vezérel­ték a bizottságot akkor, amikor egy-egy kérelemről döntöttek, s általában milyen elveket érvénye­sítettek a döntéseknél? — Első helyen azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a dol­gozói állnak, amely munkahelyek­kel a városi tanácsnak kötelezett­ségvállalása van. Azt jelenti ez, hogy a munkahely óvodai helyen­ként 80 ezer forintot fizetett be a tanács óvodafejlesztési alapjára, illetve ilyen értékű óvodaépítési munkát végzett Kecskeméten. A BRG például kétmillió forintot, a Zománcipari Művek kecskeméti gyára szintén kétmilliót, hasonló­an a Baromfiipari Vállalat kecs­keméti gyára is kétmillió forin­tot fizetett. A Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat és az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat pedig nagy értékű munkát végzett, s ezzel váltott meg óvodai helyeket. Azt. hogy a hozzájárulást fizetett vállalatok melyik dolgozójának a gyerekét vesszük fel. arról az érintett mun­kahelyektől kapunk javaslatot, amit mi nem bírálhatunk felül, hiszen ott is felelős vezetők ál­lítják össze a listát — folytatta a tájékoztatást Mészáros Sándor. Elmondta továbbá, hogy a fel­vételi kérelmek elbírálásánál a gyermeküket, gyermekeiket egye­dül nevelő szülőket is előnyben részesítik. Természetesen a kö­rülmények alapos vizsgálata alapján. Ugyancsak előnyt élvez­nek a nagycsaládosok — három, vagy ennél több gyermekes szü­lők —, de döntő szempont az is, hogy mennyi az illető családban az egy főre jutó havi jövedelem. Ezek tehát az elvek, a szempon­tok. — A városban több helyen építenek óvodát, s ezek a látszat szerint hamarosan elkészülnek. Mikor adják át rendeltetésük­nek az épületeket, s enyhítenek-e majd a jelenleg feszítő gondo­kon? — Igen, Kecskeméten három óvoda is épül napjainkban. A Sze- leifaluban egy 75 személyes, amelyre már fel is vettünk gye­rekeket. Épül továbbá egy száz­személyes a Széchenyivárosban és egy ugyancsak százszemélyes Kiskecskeméten. Előreláthatóan az ősszel átvehetjük az intézmé­nyeket. ami reményeink szerint október elejét, közepét jelenti. A gondokon természetesen enyhíteni fog. de korántsem olyan mérték­ben. hogy ne lenne továbbra is olyan kérdés az óvodai ellátás, amit megkülönböztetett figyelem­mel kell kezelni és fejleszteni. — Végül, mikor kapják meg a szülők az értesítést a bizottság döntéséről? — Augusztus 25-én, szerdán ülésezett a bizottság, jelenleg az értesítések elkészítése, postázása van folyamatban. Minden bi­zonnyal augusztus utolsó napjai­ban már minden kérelmező tudni fogja, hogyan döntött a bizottság. A döntés ellen természetesen fel­lebbezni lehet a városi tanács művelődésügyi osztályához — fe­jezte be a tájékoztatást Mészáros Sándor. Gál Sándor TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KALOCSAI JÁRÁSBAN A gazdálkodás: előrelátás Milyen eredménnyel zárták a fejlesztési alappal való gazdálko­dás idei első félévét, mivel gya­rapodtak a járás községei? — < tudakoltuk Szegedi Imrétől, a ka­locsai járási hivatal költségvetési csoportvezetőjétől. — A tanácsoknak a települések fejlesztéséi szolgáló kisebb beru­házásai voltak a jellemzőek az első félévben. Például a járdaépí­tés. a közvilágítás bővítése, köz­épületek karbantartása, tatarozá­sa. Igen jó hasznát veszik a helyi tanácsok a három-négyszemélyes házilagos építőbrigádjaiknak, amelyek szinte minden község­ben működnek. Különösen ügyes az uszódi, miskei, szakmán, vagy éppen a foktői brigád — ke/dte Vválaszát Szegedi Imre. — A legjelentősebb fejlesztési beruházás a járásban a Miskén birtokba vett 75 személyes óvoda, Szakmáron pedig a 180 személyes, J a párthelyiséget is magában fog­laló művelődési ház volt. Dusno- kon a vízhálózatot bővítették mintegy 2 kilométerrel az új la­kótelep ellátására. Kisebb-na­gyobb járdaépítésre Dunapátajon, Solton, illetve Apostagon, öreg­csertőn. Szalkszentmártonban és Szakmáron került sor a lakosság társadalmi közreműködésével. A helyi tanácsok fejlesztési alapja szerény, a járás 24 közsé­ge együttesen évente mintegy 18 millió forinttal gazdálkodik. A gazdálkodás pedig előrelátást is jelent. Ezért a jelentősebb, költ- ségigényesebb célokra tartalékol­nak a tanácsok. Tass község pél­dául százszemélyes óvodaépítést tervez, régóta gyűjtögeti a rá- valót. Tudomásom szerint már együtt van a pénz. most viszont a kivitelezői kapacitás okoz gon­dot. Egyébként a járás községei 3.45 milliót tartalékolnak a megyei köl- csönalapban. Főleg iskolai tante­rembővítésre és tornaterem-bőví­tésre. Homokmégyen és Szakmá­ron például a tervidőszak végén tervezik a tanterembővítést. Du- navecse és Harta tornateremre, Hajós és Solt tanterembővítésre, s ugyancsak tornateremre tartalé­kol. — A legszorítóbb fejlesztési gond a járásban ? — Homokmégyen. Szakmáron és Cregcsertőn a vízellátás megol­datlan még, alighanem ez a leg­szorítóbb. — Vajon a lakosság társadalmi segítsége milyen értéket képviselt az első félévben? — Erről nincs összesített ada­tunk. Azt azonban elmondhatom, hogy a megyei településfejlesztési versenyben legutóbb kategóriájá­ban a második helyezést elért Úszódon az első félévben elvég­zett társadalmi munka — fásítás, közterület-parkosítás, iskola-, óvo­da-. kultúrház-felújítás — értéke 315 ezer forint. Fájsz lakossága viszont a csapadékelvezetők rend- bentartásával jeleskedik: itt 288 ezer forint az elvégzett társadal­mi munka értéke. Dusnokon a vízhálózat-bővítéshez nyújtottak értékes társadalmi segítséget a helybeliek. Említhetem Dunaegy. házát is. ahol a községszépítő tár­sadalmi munka értéke megköze­lítette a 30 ezer forintot az első félévben. P. I. Új sorozatok, színes adások az ITV műsorán Még néhány nap és meg­kezdődik a tanítás az or­szág kétségkívül legna­gyobb iskolájában, az Isko­latelevízióban. Amint Kelemen Endre, az Iskolatelevízió vezetője elmondta az MTI munkatársá­nak: az új tanévben tovább nő adásidejük. Mintegy 27 500 perc­nyi időben kívánnak az iskolá­sok, a továbbtanuló felnőttek se­gítségére lenni a legkülönfélébb típusú adások sugárzásával. A tanévnyitóra szeptember 4-én dél­után kerül sor. Az 1976—77-es tanévben az Is­kolatelevízió fő feladata az álta­lános iskolai programok bővíté­se, színesítése, s elsősorban az al­só tagozatoknak készült műsor felfrissítése. Három adás foglal­kozik az anyag—idő kapcsolatá­val, felhasználva a pécsi peda­gógusok bevált kísérleteinek eredményeit. Kétrészes filmet forgattak Testünk címmel az öt érzékszervről, az alapvető bioló­giai ismeretekről, a szervek használatáról, funkciójáról. A Ki kel korábban? című adás, az egyes foglalkozások egymásra­utaltságát kívánja nyomon kö­vetni. Az első osztályosok számá­ra befejezték a Szórakatémusz cí­mű anyanyelvi sorozat első tíz részének felvételeit. Ebben töb­bek között az emberi beszéd ki­alakulásáról, a hangrendszer fejlődéséről, az írás kialakulásé­Tanévnyitó előtt ml esik szó. Ugyancsak az alsó­sok számára közöl hasz­nos tudnivalókat a Stop című közlekedési sorozat, amelyet a Pannónia Filmstúdióban készí­tettek. A négy-öt perces filmek, ame­lyek a Közlekedj okosan alcímet viselik, már az új KRESZ szelle­mében ismertetik a szabályokat. Az új tanév egyik fontos elő­relépése, hogy elkezdődik a szí­nes műsorok gyártása. Az Isko­latelevízióban elsőként az első­sök számára készítenek filmet Varga Domokos könyve nyomán az évszakokról, de színes lesz a biológia, az anyanyelvi, a közle­kedési műsor is. Az általános iskolák VII. osztá­lyosai számára több történelmi műsort terveznek. Foglalkoznak egyebek között a párizsi kom- münnel, az ipari forradalommal, Engels életével stb. A jövő tan­évben indul a Világnézetünk alapjai című tantárgy, amelynek Marx György a főmunkatársa. Újdonságok várhatók a filmesz­tétikai oktatásban is. A jövőben szorosan együttműködnek majd a televízió Filmszem sorozatával. Tovább bővül az osztályfőnöki órák témaköre is. Több adás fog­lalkozik a polgári védelem kér­déseivel, de szó lesz a fiatal­kori bűnözésről, az állampolgári jogokról, kötelességekről is. Az Iskolatelevízió természete­sen nem feledkezik meg a peda­gógusok szakmai ismereteinek felfrissítéséről, gazdagításáról sem. Az új tanterv okozta válto­zásokról bőven lesz szó a kéthe­tenként jelentkező Pedagógusok fórumában. Napirenden van a nyelvlecke-sorozatok megújítása is. Oldjuk meg címmel a felvé­teli vizsgára készülők számára sugároznak műsorokat. Közelebb az új matematikához címmel sorozat indul, amely az új matematikai tantervhez iga­zodva világosítja fel a szülőket arról, hogyan segíthetnek haté­konyabban gyermeküknek a ta­nulásban. Tizenkét alkalommal jelentkezik az új tanévben a Családi kör, amely jelentősen átalakul, új keretet kap és fő műsoridőben kerül képernyőre. Nem hiányoznak az új tanév terveiből a nemzetközi kopro­dukciók sem. Az Iskolatelevízió bolgár partnerével együttműköd­ve a bulgáriai Kossuth-emlékeket viszi filmszalagra, illetve Loza- nov professzor szuggeszto-peda- gógiai kísérleteiről készít filmet. Az APN-nel együtt Televízió a szovjet iskolákban címmel for­gatnak filmet és készül egy. finn koprodukció is. (MTI) Azok a régi / a •• • • y }) hirosok A megyeszékhelyen szeptember 2-től 5-ig ismét megrendezik a Hírős Napokat. Az el­múlt héten dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nagy érdeklődés mellett tartott sajtótájékoztatót a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségében, s lapunkban is nyilatko­zott az eseményről, összehasonlítást tett a régi hasonló rendezvények és a mostani kö­zött. Utalt a hagyományokra, s arra is vá­laszt adott, miben hasonlít és miben külön­bözik a mostani rendezvénysorozat a háború előttitől, illetve a régiektől. — A mostani Hírős Napok megegyeznek a régiekkel abban, hogy az embert, annak becsületes helytállását dicsérik, szemmel lát­hatóan is bemutatva eredményeiket és a vi­dék ma is fő tevékenységét, a mezőgazdasá­got helyezi az ünnepségek központjába. Alapvető tartalmi változás: most szocialis­ta mezőgazdaságunk fejlődését mutatjuk be. Más abban is, hogy túlnő a megyeszékhely, Kecskemét, város keretein, s az egész Bács- Kiskun megyét érinti. Népünk felemelkedé­séért folytatott küzdelmünk eredményeit akarjuk bemutatni, s a látványosságra való törekvés mellett, egyre nagyobb gondot for­dítunk a szakmai, tudományos tanácskozá­sokra is. Nagyjából így foglalható össze a hasonlóság és különbség. Hoz­zátéve, hogy azokban az időkben meglehetősen előtérbe került az álromantika, a külsőségekben megnyilvánuló népieskedés. De el kell ismerni, értettek hozzá, hogy színessé tegyék és a tömegek szá­mára is vonzóvá a „hírőst”. Hogy mennyire élnek még ezek a meg­mozdulások az emberek emléke­zetében, s hogy,a mostani készü­lődés milyen emlékeket ébresz­tett, arra nézve hadd álljon itt egy kedves levél szövege, melyet nemrég hozott a posta szerkesz­tőségünkbe: Tisztelt Címzettek! Mint a Petőfi Népe barátja, régi előfizetője és olvasója, örömmel olvastam a tegnapi számban megyei tanácselnökünk nyilatkozatát az újonnan rendezendő Hírős Napokról. Régi emlék elevenedik fel előttem, hisz az em­lített és első Hírős Hétnek szemlélője voltam, mert mint fiatal segéd Kecskeméten dolgoztam. Emlékeimből átadva önöknek a még meglevő pár darab fényképet, melyeket abban az időben én készítettem. Hátha közlés után még a képen levő­kön valaki él és magára ismerne. Szeretettel kül­döm és fogadják el. Szívélyes üdvözlettel: Kalló József Izsák, Széchenyi u. 21. örömmel fogadtuk a küldött képeket, s azokból néhányat most közre adunk lapunkban. Eljutott hozzánk az 1936-os Hírős Hét plakátja is, melyet a varos ne­ves művésze, Imre Gábor készí­tett. Megtaláltuk az ötvenes évek egyik hasonló rendezvényének fotóit is, amikor még a városköz­pontban állították fel a sátrakat, s az egyik parkban fortyogott a bográcsokban a jóféle gulyás, s birkapörkölt. Most pedig a vasúi­kért ad szállást a vásári pavilo­noknak és természetesen az íny­csiklandó falatok készítőinek, felszolgálóinak is. Ahol minden bizonnyal most is hasonló lesz a nagy színes kavargás, s talán húsz vagy harminc év múlva a mostani résztvevők közül is ked­vet kap valaki ahhoz, hogy em­lékeit elmesélje az utódoknak az egykori „hírősökről”. T. P SZEPTEMBER 1—7 A szocialista országok fővárosainak ifjúsági találkozója Bukarestben Moszkva, Szófia, Budapest, Varsó és Prága után az idén Bu­karest ad otthont szeptember 1— 7. között a szocialista országok fővárosai ifjúsági találkozójának. A hagyományos találkozón 15 ta­gú delegáció képviseli a buda­pesti fiatalokat. Boros Bélának, a KISZ budapesti bizottsága első titkárának vezetésével. Az évről évre ismétlődő ese­ménysorozat célja hogy a szo­cialista országok fővárosainak fiataljai tájékozódjanak egymás életéről, véleményt cseréljenek az ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseiről, s a fiatal szakmun­kások vetélkedőkön összemérjék tudásukat és felkészültségüket. (MTI) LJj magyar-osztrák határátkelő A Vas megyei Búcsú községnél új magyar—osztrák közúti határ­átkelő nyílik. A megyében ez lesz Rábafüzes és Kőszeg után a harmadik határátkelő a szomszé­dos Ausztriába, illetve Nyugat- Európa más országaiból érkezők­nek vagy oda utazóknak. A 12,5 millió forintos költséggel létre­hozott határátkelő ünnepélyes avatására szeptember 24-én kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom