Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus 4. AZONOS FELTÉTELEK - NÖVEKVŐ EREDMÉNYEK Sikeres első félévet zárt az EKA gyáregysége A termelőüzemek néhány hete már a második félév ter­veinek megvalósításán fáradoznak. Elkészültek a mérlegek s ezek már mutatják, hogy az év első hat hónapjának tapasz­talataiból milyen következtetéseket lehet levonni. Vajon, a Villamos Berendezés és Készülék Művek EKA gyárának ka­locsai gyáregységében mint értékelik az 1976-os esztendőből eddig eltelt időt s hogyan szeretnék befejezni az évet? Erről kértünk rövid tájékoztatót Meskó Csaba gyáregységvezetőtől. — Június végéig sokkafl jobb eredményt értünk el, mint a múlt év azonos időszakában — mondot­ta Meskó Csaba. — Tavaly ilyen­kor 200 millió forintos termelési értékről beszélhettünk és év vé­gére elértük a 406 milliót. Mostani féléves mérlegünkben 223 millió forint szerepel és december vé­géig 450 millió forintra kell nö­velnünk a termelési értéket. — Mi tette lehetővé, hogy az idei első hat hónap alaitt 23 millió forinttal magasabb lett a terme­lési érték, mint tavaly? — Talán azt várja — válaszolta elgondolkodva a gyáregységvezető —, hogy felsoroljam, mennyi új korszerű gép került tavaly óta a gyárba, s számot ádjak arról Is, hány új munkerőt vettünk fel. Nos, egy nagy teljesítményű prés­géppel gyarapodott a géppark, s ugyanúgy hatszázan vagyunk mint tavaly. Eredményeinket szin­te teljesen azonos feltételek mel­lett növeltük. A korábbinál sok­kal nagyobb gondot fordítottunk az üzem- és munkaszervezésre, a munkaerő jobb kihasználására. Egyszerűsítettük például az Irá­nyítási rendszert. A gyáregység vezetősége még szorosabb kapcso­latot alakított ki a szocialista bri­gádokkal. Terveinket, feladatain­kat az év első felében a legszé­lesebb körben — termelési ta­nácskozásokon, a szocialista bri­gádok értekezletén — ismertettük s szerettük volna felkelteni min­den dolgozónkban az egyéni fele­lősségérzetét. Ügy érzem, sikerült. A pártalapszervezet negyven- nyolc tagjának és a 28 szocia­lista brigád 260 dolgozójának se­gítségével többé-kevésbé sike­rült megvalósítani a „közös nyelv — egy a kiírat” elvet. Az év első felében jelentősen javult a munkafegyelem, igen kevés volt a felesleges gépállás, nagyon ke­vés objektív tényező akadályoz­ta a termelést. — Felsorolna ezek közül is né­hányat? — Sajnos, nem állt mindig ren­delkezésünkre elegendő mennyi­ségű vaslemez. Többször előfor­dult, hogy importból származó plexilemezekből is hiányunk volt. A készáru elszállítását több eset­ben késleltette az, hogy nem kap­tunk elegendő dobozt a Csepel Papírgyárból. Mint a beszélgetés elején mondottam, az első félév­ben 223 millió forint értékűt termeltünk, árbevételünk: azon­ban mégiscsak 208 millió lett jú­nius végéig. Régi kooperációs partnerünk a Vlllamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregysége, és sajnos, nekik kö­szönhetjük a 15 milliós árbevé­teli kiesést. Különböző okokra hi­vatkozva nem szállították le idő­ben a 13—62—68 típusú lámpa­testekhez a burát, s ezek félkész áruként kiestek az értékesítés­ből. Most már küldik, de le­álltak a 13—34—852 típusú bú- rával, s ezért jelenleg emiatt már 4 ezer lámpatest ismét „értéke­síthetetlen”. Bízunk abban, hogy teljesítik ígéretüket a félegyhá­ziak és augusztus elején ennek a típusnak a szállítását is meg­kezdik. — Ezek szerint bizakodással te­kintenek előre... — Igen, minden reményünk megvan arra, hogy éves tervün­ket teljesítjük, s 800 ezer fény­csöves lámpatesttel járulunk hoz­zá a szükségletek kielégítéséhez. A mi gyártmányaink márkajelzé­sét nehéz felfedezni, de aki a met­rón utazik a fővárosi új Skála áruházban, vagy a nemrégen át­adott óbudai bevásárlóközpontban szerzi be szükségleteit — annak a mi1 termékünk világít. Termé­szetesen — teszi hozzá Meskó Csaba — nagyon nehéz lenne fel­sorolni, hová kerülnek az itt ké­• Az I. sz. szalagon kaptuk len­csevégre Vida Józsefnét, aki már hét éve dolgozik a gyár­egységben. • A Szinkron brigád tevékeny­ségével már megszerezte a mozgalom zászlós címét. Fel­vételünkön a kollektíva egyik tagja, Katus Istvánné minő­ségi ellenőrzést végez. szült lámpatestek, mert ezek mel­lett szállítunk az ipari üzemek, bányák, vasúti pályaudvarok ré­szére is, ipari lámpatestjeinket is egyre inkább keresik. Gyáregységünkben három éve nagyszabású beruházás kezdődött — mondja befejezésül Meskó Csa­ba. — Reméljük, az új kazánház és az autórhátá festőműhely no­vemberre elkészül. Haí legköze­lebb erre jár, erről is adhatok majd tájékoztatót... O. L. • Okvátovity János és Jakab Sándor lakatosok szerszámot cserélnek a nagy teljesítményű présgépen. Gyors munkájuk eredményeként alig félóra múlva már más terméket gyárthat a gép és kezelője. (Opauszky László felvételei.) Van munka, mert van javítanivaló A javítás-szolgáltatási viszonyokról beszélget­tünk Vízi Mátyás ladánybenei tanácselnökkel. „Té­telesen” kezdte sorolni. — Van két kőműves kisiparosunk. Nincsenek munka nélkül... Dolgozik egy másodállásos cipész; ő is meggyőzi a reparálásokat... — Milyen jó maguknak. Délelőtt Kecskeméten, egy tanácskozáson fakadt ki valaki, hogy ha az embernek valami kis javítanivalója van a cipőjén, — nem tudja kihez és hová menjen vele, — vetem közbe. — Városban inkább az a nehéz, hogy ha gyor­san kellene az embernek a cipőfoltozás, sarkalás, — olyankor szaladgálhat, míg elvállalják. A ktsz bajosan csinálja meg úgy adj’ uramisten, de mind­járt. Míg aztán egy magánkisiparost talál, kérdés, kivételez-e vele postamunkánál — a törzs kun- csafti köre rovására, — próbál magyarázatot talál­ni a községi tanácselnök. — Sok igazság van ebben... A tény mégiscsak az, hogy városban nem olyan egyszerű cipőt javít­tatni. Itt, falun pedig mindenki tudja, kihez men­jen. — No, ezért az előnyért kevesen cserélnék fel a várost a faluval, — somolyog barátságosan az el­nök, és hozzáteszi. — Lehet, hogy több más faluban sem olyan szerencsések cipész dolgában, mint mi... De, hogy folytassam. A cipész felesége is kért kis­ipari engedélyt, s ő n varrónőnk. Férfiszabónk egy van, de neki sincs elég munkája... Egy kovács is dolgozik... — Neki azért van munkája, bizonyára. — Több mint száz ló van a faluban, de sokan nagyritkán patkoltatják őket, mondván, hogy job­bára úgy is dűlőutakon járnak. — Tehát győzi egy kovács is a megrendeléseket. — Győzi. Mint a két fő- és az egy másodállású lakatos, akiknek nincs is annyi munkája időnként... Két női és egy férfi fodrászunk is megél. — Épül a vízmű; van-e már vízvezeték-szerelő? — Van bizony. Űj Iparos, ügyes fiatalember. Már várja, hogy induljon a vízvezeték-építés. Eddig máshol dolgozott, úgy győztük meg, hogy idejöjjön. Biztosan le lesz foglalva „mind a két keze”... Vil­lanyszerelőnk másodállásos. A két asztalosra Is szükség van. — Eddig úgy tűnik, nincs probléma a javítás­szolgáltatással. Csak jó ennek a falunak. — Nono, a fájó gondokat ezutánra hagytam. Elektromos háztartási gépjavítás egyszerűen nincs. A GELKA jön ki — hívásra. Az is igaz azonban, hogy egy ilyen kisiparost még nem tudna „eltarta­ni” a község... Nincs járműjavítás sem, pedig legalább 300 motorkerékpár, 400 bicikli van La- dánybenén és személygépkocsi már több mint hat­van. Lajosmizséről egy évtizedig járt ki egy szere­lő, de megunta ... Kis helyzetkép — kisközségből. Eszembe jut egy beszélgetés részlete. Túri Kiss Imre, a KIÖSZ Kecskemét városi-járási titkára említette, hogy újjáéledőben van ismét a kisiparo­sok „átjárásos” szolgáltatása. Nyárfőrincre például Hegedűs Ferenc kecskeméti rádió-, tévé-szerelő jár • Nemsokára itt az iskolaév kezdete. A ladánybe- nei lurkók vidáman néznek vissza a nyárra, hi­szen kedvükre kiugrálhatták magukat a játszóté­ren, amely a szülők társadalmi munkájának is köszönhető. • Szobodek Béláné a szak­szövetkezet mellék­üzemágában csoportvezető. Nem számottevő kivétellel — sikerült már megoldani a nők foglalkoz­tatását / a községben. Minél több a munka­helyeken dolgozó nő, annál inkább szaporodnak a háztartási gépek, s annál jobban növekszik az igény elektromos gépjavító szolgáltatásra. ki hetenként egyszer. A tanácstól azt kérik, hogy adjon helyiséget, ahol a javítanivalót átvehetik, — adhatják a készet. Hegedűs Ferenc az ottani isko­lák 6 televízióját társadalmi munkában javítja. Hima Ernő ugyancsak kecskeméti rádió-, tévé-sze­relő Jakabszállásra jár át. Míg Bitori Béla lakite­leki cipész Alpárra látogat át javítanivalókért. Célszerű módszer, támogatásra érdemes. Talán ha élénkebb propagandája lenne — sok kisközség­ben meg lehetne szüntetni a fájó gondokat. Tóth István Autóipari iskola Hatalmas autóipari oktatási központ építését kezdték meg Gorkijban. Az új iskolában kép­zik majd ki a helybeli autógyár leendő dolgozóit. A tantermeket, laboratóriumo­kat és műhelyeket az autógyár technológiai követelményeinek figyelmbevételével rendezik be. Az évente 6000 fiatal oktatásá­ra alkalmas iskolában 20 000 kö­tetes műszaki könyvtár áll a ta­nulók rendelkezésére. A jövő be- állító-lakatosait, gépkezelőit a legtapasztaltabb mesterek oktat­ják majd. Automata fejőgépek a KGST-országokba A tervek szerint az NDK-ban 1980-ra legalább 220 ezer tehén­állást nagyüzemi tejtermelésre állítanak át.. A hazai fejlesztésen kívül az elsterwerdai „Impulsa” Kombinát a KGST igényeit is figyelembe veszi. Az itt dolgozó szakemberek — rigai kollégáik­kal szoros együttműködésben — a fejési eljárás további automa­tizálását készítik elő. Az elmúlt három évben kifejlesztettek egy 400—1000 állat ellátására szolgá­ló. automatizált halszálka-rend­szerű tehénállás-sort, ami az ed­digihez képest 122 százalékos m un ka termelékeny ség-növelést tesz lehetővé. Az új rendszert Elsterwerda- ban és Rigában próbálják ki. Az NDK ifjúsági brigádja — amely 17 mérnökből, technikusból és munkásból áll — rendszeresen tapasztalatot cserél a rigai Kom- szomol "brigáddal. A mintaberen­dezéseket így menet közben még tökéletesíthetik is. A fejéstechnika ilyen automa­tizálása számos előnnyel jár. A tejelő tehenek kedvező elhelye­zése megrövidíti a munkához szükséges utakat, s így az időt is. Ily módon egyetlen fejő 80 tehenet tud — sokkal korsze­rűbben és hatékonyabban — el­látni. Az új típusú automata fejő­géprendszerekből nyolcszázat fognak a szocialista országokban 1980-ig üzembe helyezni. (BUDAPRESS—PANORAMA) (II.) A technológia eredményességének egyik feltétele a technikai megalapozottság. Szükséges a meglevő ültetvény­nagyság egy-egy gyümölcsfajból. Mivel — mint már em­lítettük — a szövetkezeti gyümölcsösök üzemmérete általá­ban alacsony, a legkorszerűbb technika és gépek kihasználá­sa nem oldható meg. Ezért feltétlenül szükséges az együtt­működések létrehozása és további bővítése. Termelési rendszerek A gyümölcstermesztés gépesí­tésének színvonala azért is ala­csony a többi ágazathoz viszo­nyítva. mert igen összetett fel­adat. Tizenhat féle gyümölcsfajt termesztenek a gazdaságok. Ezek művelésének korszerűsítésére csak jól szakosított üzemek vagy társulások képesek. Ez utóbbiak már kialakulóban vannak, Illet­ve több létre is jött. Az almater­mesztésre a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kezdeményezett tár­sulást. A csonthéjasok termesz­tésének fejlesztésére a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság, valamint a dunavecsei Béke Ter­melőszövetkezet létesített együtt­működést. A termelési rendszereknek számos előnye van. Elősegítik a termelés technikai, biológiai fel­tételeinek javítását, a termelési fegyelem megszilárdítását, a szakosítást, a koncentrációt, a szakmai színvonal javítását. Ki­terjed az együttműködés az ér­tékesítésre is. A rendszerekben részt vevő üzemek a bemutató gazdaságok szerepkörét is ellátják. Techni­kai, szellemi központokká vál­nak, mint nagy értékű, nagy tel­jesítményű gépek, eszközök, épü­letek, közös beszerzésének, együttes használatának irányítói, szervezői. Pillantsunk a statisztikára, hol termelik meg a megyében a gyümölcsöt. Az összes termés csaknem 40 százalékát az állami gazdaságok, mintegy negyedré­szét a szövetkezeti üzemek, 36 százalékát a háztáji, illetve a kisgazdaságok adják a többévi átlagot számítva. Más az arány, ha fajonként nézzük. A kajszi, a cseresznye és a meggy, vala­mint a szilva nagyobb hányadát a kisüzemek termesztik. Ehhez még annyit, hogy a megye rész­vétele az ország gyümölcsterme­léséből körülbelül 12 százalék. Az almán kívül, egyéb gyümölcs­ből pedig megközelíti a 20 szá­zalékot. Az összes gyümölcsnek körülbelül 50 százaléka a tény­leges áruhányad. Az V. ötéves tervidőszak végére az arányt 15 —20 százalékkal szükséges meg­emelni! Szembetűnő, hogy az árugyü­mölcsösök zöme 13—15 éves. Szá­molni kell tehát azzal, hogy ez az állomány egyidőben öregszik el. A folyamatos pótlás nincs biztosítva. A még nem termő új ültetvények területe alig éri el a 8 százalékos arányt. Szükség vol­na korszerű fajtájú, nagyobb bio­lógiai értékű, minőségileg jobb. a változó fogyasztói __ ízlésnek megfelelőbb áru előállítására. Ehhez új ültetvények kellenek. Az V. ötéves tervidőszakban 4500 hektár az előirányzat, amely az országos tervnek 13 százaléka. Ezt a fejlesztést csökkenő mun­kaerő mellett kell megvalósítani. Sajnos, a megye szövetkezetei ennek az előirányzatnak csupán 35 százalékra vállalkoztak fej­lesztési terveikben. Fontos feltételek Néhány megválaszolandó kér­dés adódik. Hogyan tudjuk a kö­vetkező években kielégíteni a növekvő szükségletet? A bizton­ságos termelés és jövedelmezőség miatt, valamint a környezeti adottságokat legjobban tűrő, a nagyüzemi technológia beavatko­zásait leginkább megháláló al­mát termesztik legszívesebben. Ugyanakkor nem szorgalmazzák a csonthéjasok telepítését, pedig ismert, hogy ezek iránt nő a kereslet. Alapállásként kellene elfogad­ni. hogy csak ott telepítsenek, ahol a feltételek leginkább meg­felelőek, ott. ahol a fejlesztés összhangban van néhány fontos követelménnyel: ilyen a további szakosodás, a területi koncent­ráció. A termőtájnak legjobban megfelelő gyümölcsfajok szapo­rítóanyaga rendelkezésre áll, van elegendő munkaerő. Ugyanakkor az együttműködések kialakításá­nak. bővítésének megvan a fel­tétele, megoldható valamelyik rendszerhez való csatlakozás. Az ügyintéző gazdaságok, a geszto­rok integrálására alapozottan készítsék el a telepítési terveket. A megyében körülbelül 6—8 olyan üzemmel lehet számolni, amelyek mint bázisgazdaságok létrejöhetnek. Rendelkeznek hű­tőtárolóval, manipuláló gépsor­ral. A csonthéjasoknál a gépi be­takarításhoz szükséges rázógép­pel. 160 hektárra szükséges egy géprendszer. Nem elhanyagolha­tó a szellemi kapacitás sem, amely egyrészt alkalmas az új ismeretek befogadására, szelek­tálására, helyi alkalmazására, és ezek terjesztésére. Figyelembe kell venni a me­gye elkülöníthető termesztési tájait. Egy-egy integráló gazda­ság kialakíthatja a termelés­technológiát. a fő gyümölcsfajra, valamint azokra, amelyek jól illeszthetők ehhez. Kidolgozhat­ja a szűkebb táj gyümölcster­mesztésének fejlesztési tervét, figyelembe véve a járulékos beruházásokat. Ütköznek a nézetek A szemléleten is változtatni kell. A gyümölcs-ágazat elhanya­golásával nemcsak egy fontos népgazdasági igény kielégítése szenved csorbát, hanem fontos jövedelmi forrástól is elesnek az egyes gazdaságok. Kétségtelen, hogy egyre emel­kednek a termelési költségek, amellyel nem tartanak lépést a felvásárlási árak. Emiatt veszte- , ^égéssé, vagy alig nyereségessé vá­lik az ágazat. Nem teljesen kitűz— 'túli Hézetek ütköznek napjaink­ban a tekintetben, hogy a Duna —Tisza közének ökológiai viszo­nyai mit tesznek lehetővé a gyü­mölcsfejlesztésre vonatkozóan. A Kiskunság szövetkezeteiben a fej­lesztés gyümölcsültetvények nél­kül elképzelhetetlen. Az is két­ségtelen, hogy ebben az almá­nak jut vezető szerep. Kevésbé felel meg a megye körtetermesz- té.sre a száraz klíma miatt. Nagy jövője van az őszibaracknak. Elutasító ítéletet nem mondha­tunk a kajszira sem, annak el­lenére. hogy az utóbbi években sok csalódást okozott. Még cél­tudatosabb fejlesztési munkát igényel ennek a fontos gyü­mölcsnek a nagyüzemi telepekbe történő helyezése. Figyelmet ér­demel a fejlesztésnél a cseresz­nye és a meggy arányának je­lentősebb emelése. Ahol a csont­héjas gyümölcsöket nagyobb te­rületen termesztik — a rázógép klTiasználása végett is — célsze­rű szilvát telepíteni. Csak néhány gondolatot kíván­tam felvetni a gyümölcstermesz­téssel kapcsolatban. Szerintem komoly tartalék ez az ágazat, magas színvonalon a gyümölcs- termesztés a legnagyobb jöve­delmezőségi rátát ígéri. Bízunk benne, hogy az állami szabályo­zórendszert is a közeljövőben to­vább finomítják. Az együttműködések — túl a rendszergazdaságokkal való kap­csolatokon — a továbblépés szinte elengedhetetlen feltételei. A terméstechnológiai és fejlesz­tési elképzelések kimunkálása, az adott üzemre való alkalmazása, a gépesítés, a berendezések be­szerzése. közös üzemeltetése csak így oldható meg előnyösen. Ide tartozik a kiegészítő beruházások megvalósítása, hűtőtárolók építé­sé. válogató gépsorok beszerzése. Huszta János a kiskunsági TESZÖV kertészmérnöke • Őszi­barack- válogatás a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom