Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus 4. AZONOS FELTÉTELEK - NÖVEKVŐ EREDMÉNYEK Sikeres első félévet zárt az EKA gyáregysége A termelőüzemek néhány hete már a második félév terveinek megvalósításán fáradoznak. Elkészültek a mérlegek s ezek már mutatják, hogy az év első hat hónapjának tapasztalataiból milyen következtetéseket lehet levonni. Vajon, a Villamos Berendezés és Készülék Művek EKA gyárának kalocsai gyáregységében mint értékelik az 1976-os esztendőből eddig eltelt időt s hogyan szeretnék befejezni az évet? Erről kértünk rövid tájékoztatót Meskó Csaba gyáregységvezetőtől. — Június végéig sokkafl jobb eredményt értünk el, mint a múlt év azonos időszakában — mondotta Meskó Csaba. — Tavaly ilyenkor 200 millió forintos termelési értékről beszélhettünk és év végére elértük a 406 milliót. Mostani féléves mérlegünkben 223 millió forint szerepel és december végéig 450 millió forintra kell növelnünk a termelési értéket. — Mi tette lehetővé, hogy az idei első hat hónap alaitt 23 millió forinttal magasabb lett a termelési érték, mint tavaly? — Talán azt várja — válaszolta elgondolkodva a gyáregységvezető —, hogy felsoroljam, mennyi új korszerű gép került tavaly óta a gyárba, s számot ádjak arról Is, hány új munkerőt vettünk fel. Nos, egy nagy teljesítményű présgéppel gyarapodott a géppark, s ugyanúgy hatszázan vagyunk mint tavaly. Eredményeinket szinte teljesen azonos feltételek mellett növeltük. A korábbinál sokkal nagyobb gondot fordítottunk az üzem- és munkaszervezésre, a munkaerő jobb kihasználására. Egyszerűsítettük például az Irányítási rendszert. A gyáregység vezetősége még szorosabb kapcsolatot alakított ki a szocialista brigádokkal. Terveinket, feladatainkat az év első felében a legszélesebb körben — termelési tanácskozásokon, a szocialista brigádok értekezletén — ismertettük s szerettük volna felkelteni minden dolgozónkban az egyéni felelősségérzetét. Ügy érzem, sikerült. A pártalapszervezet negyven- nyolc tagjának és a 28 szocialista brigád 260 dolgozójának segítségével többé-kevésbé sikerült megvalósítani a „közös nyelv — egy a kiírat” elvet. Az év első felében jelentősen javult a munkafegyelem, igen kevés volt a felesleges gépállás, nagyon kevés objektív tényező akadályozta a termelést. — Felsorolna ezek közül is néhányat? — Sajnos, nem állt mindig rendelkezésünkre elegendő mennyiségű vaslemez. Többször előfordult, hogy importból származó plexilemezekből is hiányunk volt. A készáru elszállítását több esetben késleltette az, hogy nem kaptunk elegendő dobozt a Csepel Papírgyárból. Mint a beszélgetés elején mondottam, az első félévben 223 millió forint értékűt termeltünk, árbevételünk: azonban mégiscsak 208 millió lett június végéig. Régi kooperációs partnerünk a Vlllamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregysége, és sajnos, nekik köszönhetjük a 15 milliós árbevételi kiesést. Különböző okokra hivatkozva nem szállították le időben a 13—62—68 típusú lámpatestekhez a burát, s ezek félkész áruként kiestek az értékesítésből. Most már küldik, de leálltak a 13—34—852 típusú bú- rával, s ezért jelenleg emiatt már 4 ezer lámpatest ismét „értékesíthetetlen”. Bízunk abban, hogy teljesítik ígéretüket a félegyháziak és augusztus elején ennek a típusnak a szállítását is megkezdik. — Ezek szerint bizakodással tekintenek előre... — Igen, minden reményünk megvan arra, hogy éves tervünket teljesítjük, s 800 ezer fénycsöves lámpatesttel járulunk hozzá a szükségletek kielégítéséhez. A mi gyártmányaink márkajelzését nehéz felfedezni, de aki a metrón utazik a fővárosi új Skála áruházban, vagy a nemrégen átadott óbudai bevásárlóközpontban szerzi be szükségleteit — annak a mi1 termékünk világít. Természetesen — teszi hozzá Meskó Csaba — nagyon nehéz lenne felsorolni, hová kerülnek az itt ké• Az I. sz. szalagon kaptuk lencsevégre Vida Józsefnét, aki már hét éve dolgozik a gyáregységben. • A Szinkron brigád tevékenységével már megszerezte a mozgalom zászlós címét. Felvételünkön a kollektíva egyik tagja, Katus Istvánné minőségi ellenőrzést végez. szült lámpatestek, mert ezek mellett szállítunk az ipari üzemek, bányák, vasúti pályaudvarok részére is, ipari lámpatestjeinket is egyre inkább keresik. Gyáregységünkben három éve nagyszabású beruházás kezdődött — mondja befejezésül Meskó Csaba. — Reméljük, az új kazánház és az autórhátá festőműhely novemberre elkészül. Haí legközelebb erre jár, erről is adhatok majd tájékoztatót... O. L. • Okvátovity János és Jakab Sándor lakatosok szerszámot cserélnek a nagy teljesítményű présgépen. Gyors munkájuk eredményeként alig félóra múlva már más terméket gyárthat a gép és kezelője. (Opauszky László felvételei.) Van munka, mert van javítanivaló A javítás-szolgáltatási viszonyokról beszélgettünk Vízi Mátyás ladánybenei tanácselnökkel. „Tételesen” kezdte sorolni. — Van két kőműves kisiparosunk. Nincsenek munka nélkül... Dolgozik egy másodállásos cipész; ő is meggyőzi a reparálásokat... — Milyen jó maguknak. Délelőtt Kecskeméten, egy tanácskozáson fakadt ki valaki, hogy ha az embernek valami kis javítanivalója van a cipőjén, — nem tudja kihez és hová menjen vele, — vetem közbe. — Városban inkább az a nehéz, hogy ha gyorsan kellene az embernek a cipőfoltozás, sarkalás, — olyankor szaladgálhat, míg elvállalják. A ktsz bajosan csinálja meg úgy adj’ uramisten, de mindjárt. Míg aztán egy magánkisiparost talál, kérdés, kivételez-e vele postamunkánál — a törzs kun- csafti köre rovására, — próbál magyarázatot találni a községi tanácselnök. — Sok igazság van ebben... A tény mégiscsak az, hogy városban nem olyan egyszerű cipőt javíttatni. Itt, falun pedig mindenki tudja, kihez menjen. — No, ezért az előnyért kevesen cserélnék fel a várost a faluval, — somolyog barátságosan az elnök, és hozzáteszi. — Lehet, hogy több más faluban sem olyan szerencsések cipész dolgában, mint mi... De, hogy folytassam. A cipész felesége is kért kisipari engedélyt, s ő n varrónőnk. Férfiszabónk egy van, de neki sincs elég munkája... Egy kovács is dolgozik... — Neki azért van munkája, bizonyára. — Több mint száz ló van a faluban, de sokan nagyritkán patkoltatják őket, mondván, hogy jobbára úgy is dűlőutakon járnak. — Tehát győzi egy kovács is a megrendeléseket. — Győzi. Mint a két fő- és az egy másodállású lakatos, akiknek nincs is annyi munkája időnként... Két női és egy férfi fodrászunk is megél. — Épül a vízmű; van-e már vízvezeték-szerelő? — Van bizony. Űj Iparos, ügyes fiatalember. Már várja, hogy induljon a vízvezeték-építés. Eddig máshol dolgozott, úgy győztük meg, hogy idejöjjön. Biztosan le lesz foglalva „mind a két keze”... Villanyszerelőnk másodállásos. A két asztalosra Is szükség van. — Eddig úgy tűnik, nincs probléma a javításszolgáltatással. Csak jó ennek a falunak. — Nono, a fájó gondokat ezutánra hagytam. Elektromos háztartási gépjavítás egyszerűen nincs. A GELKA jön ki — hívásra. Az is igaz azonban, hogy egy ilyen kisiparost még nem tudna „eltartani” a község... Nincs járműjavítás sem, pedig legalább 300 motorkerékpár, 400 bicikli van La- dánybenén és személygépkocsi már több mint hatvan. Lajosmizséről egy évtizedig járt ki egy szerelő, de megunta ... Kis helyzetkép — kisközségből. Eszembe jut egy beszélgetés részlete. Túri Kiss Imre, a KIÖSZ Kecskemét városi-járási titkára említette, hogy újjáéledőben van ismét a kisiparosok „átjárásos” szolgáltatása. Nyárfőrincre például Hegedűs Ferenc kecskeméti rádió-, tévé-szerelő jár • Nemsokára itt az iskolaév kezdete. A ladánybe- nei lurkók vidáman néznek vissza a nyárra, hiszen kedvükre kiugrálhatták magukat a játszótéren, amely a szülők társadalmi munkájának is köszönhető. • Szobodek Béláné a szakszövetkezet melléküzemágában csoportvezető. Nem számottevő kivétellel — sikerült már megoldani a nők foglalkoztatását / a községben. Minél több a munkahelyeken dolgozó nő, annál inkább szaporodnak a háztartási gépek, s annál jobban növekszik az igény elektromos gépjavító szolgáltatásra. ki hetenként egyszer. A tanácstól azt kérik, hogy adjon helyiséget, ahol a javítanivalót átvehetik, — adhatják a készet. Hegedűs Ferenc az ottani iskolák 6 televízióját társadalmi munkában javítja. Hima Ernő ugyancsak kecskeméti rádió-, tévé-szerelő Jakabszállásra jár át. Míg Bitori Béla lakiteleki cipész Alpárra látogat át javítanivalókért. Célszerű módszer, támogatásra érdemes. Talán ha élénkebb propagandája lenne — sok kisközségben meg lehetne szüntetni a fájó gondokat. Tóth István Autóipari iskola Hatalmas autóipari oktatási központ építését kezdték meg Gorkijban. Az új iskolában képzik majd ki a helybeli autógyár leendő dolgozóit. A tantermeket, laboratóriumokat és műhelyeket az autógyár technológiai követelményeinek figyelmbevételével rendezik be. Az évente 6000 fiatal oktatására alkalmas iskolában 20 000 kötetes műszaki könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. A jövő be- állító-lakatosait, gépkezelőit a legtapasztaltabb mesterek oktatják majd. Automata fejőgépek a KGST-országokba A tervek szerint az NDK-ban 1980-ra legalább 220 ezer tehénállást nagyüzemi tejtermelésre állítanak át.. A hazai fejlesztésen kívül az elsterwerdai „Impulsa” Kombinát a KGST igényeit is figyelembe veszi. Az itt dolgozó szakemberek — rigai kollégáikkal szoros együttműködésben — a fejési eljárás további automatizálását készítik elő. Az elmúlt három évben kifejlesztettek egy 400—1000 állat ellátására szolgáló. automatizált halszálka-rendszerű tehénállás-sort, ami az eddigihez képest 122 százalékos m un ka termelékeny ség-növelést tesz lehetővé. Az új rendszert Elsterwerda- ban és Rigában próbálják ki. Az NDK ifjúsági brigádja — amely 17 mérnökből, technikusból és munkásból áll — rendszeresen tapasztalatot cserél a rigai Kom- szomol "brigáddal. A mintaberendezéseket így menet közben még tökéletesíthetik is. A fejéstechnika ilyen automatizálása számos előnnyel jár. A tejelő tehenek kedvező elhelyezése megrövidíti a munkához szükséges utakat, s így az időt is. Ily módon egyetlen fejő 80 tehenet tud — sokkal korszerűbben és hatékonyabban — ellátni. Az új típusú automata fejőgéprendszerekből nyolcszázat fognak a szocialista országokban 1980-ig üzembe helyezni. (BUDAPRESS—PANORAMA) (II.) A technológia eredményességének egyik feltétele a technikai megalapozottság. Szükséges a meglevő ültetvénynagyság egy-egy gyümölcsfajból. Mivel — mint már említettük — a szövetkezeti gyümölcsösök üzemmérete általában alacsony, a legkorszerűbb technika és gépek kihasználása nem oldható meg. Ezért feltétlenül szükséges az együttműködések létrehozása és további bővítése. Termelési rendszerek A gyümölcstermesztés gépesítésének színvonala azért is alacsony a többi ágazathoz viszonyítva. mert igen összetett feladat. Tizenhat féle gyümölcsfajt termesztenek a gazdaságok. Ezek művelésének korszerűsítésére csak jól szakosított üzemek vagy társulások képesek. Ez utóbbiak már kialakulóban vannak, Illetve több létre is jött. Az almatermesztésre a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kezdeményezett társulást. A csonthéjasok termesztésének fejlesztésére a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, valamint a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet létesített együttműködést. A termelési rendszereknek számos előnye van. Elősegítik a termelés technikai, biológiai feltételeinek javítását, a termelési fegyelem megszilárdítását, a szakosítást, a koncentrációt, a szakmai színvonal javítását. Kiterjed az együttműködés az értékesítésre is. A rendszerekben részt vevő üzemek a bemutató gazdaságok szerepkörét is ellátják. Technikai, szellemi központokká válnak, mint nagy értékű, nagy teljesítményű gépek, eszközök, épületek, közös beszerzésének, együttes használatának irányítói, szervezői. Pillantsunk a statisztikára, hol termelik meg a megyében a gyümölcsöt. Az összes termés csaknem 40 százalékát az állami gazdaságok, mintegy negyedrészét a szövetkezeti üzemek, 36 százalékát a háztáji, illetve a kisgazdaságok adják a többévi átlagot számítva. Más az arány, ha fajonként nézzük. A kajszi, a cseresznye és a meggy, valamint a szilva nagyobb hányadát a kisüzemek termesztik. Ehhez még annyit, hogy a megye részvétele az ország gyümölcstermeléséből körülbelül 12 százalék. Az almán kívül, egyéb gyümölcsből pedig megközelíti a 20 százalékot. Az összes gyümölcsnek körülbelül 50 százaléka a tényleges áruhányad. Az V. ötéves tervidőszak végére az arányt 15 —20 százalékkal szükséges megemelni! Szembetűnő, hogy az árugyümölcsösök zöme 13—15 éves. Számolni kell tehát azzal, hogy ez az állomány egyidőben öregszik el. A folyamatos pótlás nincs biztosítva. A még nem termő új ültetvények területe alig éri el a 8 százalékos arányt. Szükség volna korszerű fajtájú, nagyobb biológiai értékű, minőségileg jobb. a változó fogyasztói __ ízlésnek megfelelőbb áru előállítására. Ehhez új ültetvények kellenek. Az V. ötéves tervidőszakban 4500 hektár az előirányzat, amely az országos tervnek 13 százaléka. Ezt a fejlesztést csökkenő munkaerő mellett kell megvalósítani. Sajnos, a megye szövetkezetei ennek az előirányzatnak csupán 35 százalékra vállalkoztak fejlesztési terveikben. Fontos feltételek Néhány megválaszolandó kérdés adódik. Hogyan tudjuk a következő években kielégíteni a növekvő szükségletet? A biztonságos termelés és jövedelmezőség miatt, valamint a környezeti adottságokat legjobban tűrő, a nagyüzemi technológia beavatkozásait leginkább megháláló almát termesztik legszívesebben. Ugyanakkor nem szorgalmazzák a csonthéjasok telepítését, pedig ismert, hogy ezek iránt nő a kereslet. Alapállásként kellene elfogadni. hogy csak ott telepítsenek, ahol a feltételek leginkább megfelelőek, ott. ahol a fejlesztés összhangban van néhány fontos követelménnyel: ilyen a további szakosodás, a területi koncentráció. A termőtájnak legjobban megfelelő gyümölcsfajok szaporítóanyaga rendelkezésre áll, van elegendő munkaerő. Ugyanakkor az együttműködések kialakításának. bővítésének megvan a feltétele, megoldható valamelyik rendszerhez való csatlakozás. Az ügyintéző gazdaságok, a gesztorok integrálására alapozottan készítsék el a telepítési terveket. A megyében körülbelül 6—8 olyan üzemmel lehet számolni, amelyek mint bázisgazdaságok létrejöhetnek. Rendelkeznek hűtőtárolóval, manipuláló gépsorral. A csonthéjasoknál a gépi betakarításhoz szükséges rázógéppel. 160 hektárra szükséges egy géprendszer. Nem elhanyagolható a szellemi kapacitás sem, amely egyrészt alkalmas az új ismeretek befogadására, szelektálására, helyi alkalmazására, és ezek terjesztésére. Figyelembe kell venni a megye elkülöníthető termesztési tájait. Egy-egy integráló gazdaság kialakíthatja a termeléstechnológiát. a fő gyümölcsfajra, valamint azokra, amelyek jól illeszthetők ehhez. Kidolgozhatja a szűkebb táj gyümölcstermesztésének fejlesztési tervét, figyelembe véve a járulékos beruházásokat. Ütköznek a nézetek A szemléleten is változtatni kell. A gyümölcs-ágazat elhanyagolásával nemcsak egy fontos népgazdasági igény kielégítése szenved csorbát, hanem fontos jövedelmi forrástól is elesnek az egyes gazdaságok. Kétségtelen, hogy egyre emelkednek a termelési költségek, amellyel nem tartanak lépést a felvásárlási árak. Emiatt veszte- , ^égéssé, vagy alig nyereségessé válik az ágazat. Nem teljesen kitűz— 'túli Hézetek ütköznek napjainkban a tekintetben, hogy a Duna —Tisza közének ökológiai viszonyai mit tesznek lehetővé a gyümölcsfejlesztésre vonatkozóan. A Kiskunság szövetkezeteiben a fejlesztés gyümölcsültetvények nélkül elképzelhetetlen. Az is kétségtelen, hogy ebben az almának jut vezető szerep. Kevésbé felel meg a megye körtetermesz- té.sre a száraz klíma miatt. Nagy jövője van az őszibaracknak. Elutasító ítéletet nem mondhatunk a kajszira sem, annak ellenére. hogy az utóbbi években sok csalódást okozott. Még céltudatosabb fejlesztési munkát igényel ennek a fontos gyümölcsnek a nagyüzemi telepekbe történő helyezése. Figyelmet érdemel a fejlesztésnél a cseresznye és a meggy arányának jelentősebb emelése. Ahol a csonthéjas gyümölcsöket nagyobb területen termesztik — a rázógép klTiasználása végett is — célszerű szilvát telepíteni. Csak néhány gondolatot kívántam felvetni a gyümölcstermesztéssel kapcsolatban. Szerintem komoly tartalék ez az ágazat, magas színvonalon a gyümölcs- termesztés a legnagyobb jövedelmezőségi rátát ígéri. Bízunk benne, hogy az állami szabályozórendszert is a közeljövőben tovább finomítják. Az együttműködések — túl a rendszergazdaságokkal való kapcsolatokon — a továbblépés szinte elengedhetetlen feltételei. A terméstechnológiai és fejlesztési elképzelések kimunkálása, az adott üzemre való alkalmazása, a gépesítés, a berendezések beszerzése. közös üzemeltetése csak így oldható meg előnyösen. Ide tartozik a kiegészítő beruházások megvalósítása, hűtőtárolók építésé. válogató gépsorok beszerzése. Huszta János a kiskunsági TESZÖV kertészmérnöke • Őszibarack- válogatás a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban.
