Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
MÉRLEGEN a megyei kiskereskedelem 8 százalék forgalomnövekedés — A fejlesztés állomásai VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ♦ ~■ , V . < •' ” ■ .. -y > ♦ * "• —------——■ A Z MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 204. szám Ára: 90 fillér 1976. augusztus 29. vasárnap Elutazott az izlandi külügyminiszter Tegnap reggel elutazott Budapestről Einer AguStsson, az Izlandi Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkoodott hazánkban. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjeleni Púja Frigyes es Nagy János külügyminiszter-helyettes. (MTI) Népgazdasági tervünk 1976-ra a korábbi évekénél valamivel mérsékeltebb fejlődést irányzott elő a kiskereskedelmi forgalom alakulásában. A második és harmadik negyedév lakossági vásárlásai nagyjából az előirányzottnak megfelelően alakultak, sőt bizonyos élelmiszereket és élvezeti cikkeket illetően némi túlteljesítés is mutatkozik. Az első negyedévben a kereslet meglehetősen tartózkodó volt, s ennek megfelelően — főként iparcikkekből, kiváltképp pedig ruházati cikkekből — a forgalom szintje is alacsony. Bács-Kiskun megyében az idei első félév teljes kiskereskedelmi forgalma több mint 5,5 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel ezelőttinél 8 százalékkal magosabb. Az azóta is érvényesülő tendenciák arra engednek következtetni hogy a megélénkülő kereslet következtében ellensúlyozható lesz az első negyedévben észlelt lemaradás, s a 8,5—9 százalékos növekedéssel számoló megyei kiskereskedelmi áruforgalmi tervet éves szinten teljesíteni lehet. A legutóbbi hónapokban az általános élénkülés átterjedt az iparcikkek forgalmára is. s úgy tűnik, hogy nemcsak a lakossági vásárlások összességében, hanem az egyes árufőcsoportokban is többé-kevésbé kiegyensúlyozott forgalomalakulással számolhatunk. Nagy általánosságban úgy. jellemezhetjük az első félév áruellátását, hogy az néhány fontos cikk kivételével megnyugtató, kielégítő volt. Az iparcikk-kereskedelemben például valamelyest fel is halmozódtak a készletek, s így július 1-én 5 százalékkal volt magasabb a készlet ruházati, és 29 százalékkal az iparcikkekből, mint egy évvel korábban. Ez feltétlenül javulást jelent * általánosságban, de arról korántsem beszélhetünk. hogy az áruk mindegyikéből elégséges lett volna a készlet, lgv a kereskedelem nem tudta teljesen kielégíteni az igényekei bizonyos fürdőszoba-berendezési cikkekből, építési falazóanyagokból. nyílászáró szerkezetekből, drótfonatokból stb. Az alapvető élelmiszerekből az ellátás változatlanul biztonságos volt, bár némi gondot okozott, hogy némelyek a húsárak változásának ismeretében tartalékoltak is. A mindennapos szükségletet azonban ilyen körülmények között is általában ki lehetett elégíteni. Ennél nagyobb nehézségek voltak tapasztalhatók a zöldség-gyü- mölcsellátásban. Egyes termékekből nem bizonyultak maradéktalanul elegendőnek a tavaly betárolt biztonsági készletek. Ezért — valamint amiatt, hogy a primőráruk két-három héttel később jelentek meg — már a tavaszi hónapokban nehézkesebbé vált az (Folytatás a 2. oldalon.) Alap a műszaki fejlesztésre Kuádár, f ^ J hazaérkezett [Nyár végi munka Az aratás befejezése után is sok a tennivaló a mezőgazdasági üzemekben. A tarlóhántást követően mindenütt megkezdték a vető-, illetve a mélyszántást, készítik a jövő évi termés magágyát. Fontos tennivaló a talajerőpótlás. Megkezdődött a silókukorica vágása és néhány nap múlva hozzáfognak a cukorrépa, napraforgó betakarításához is. • A hajósi József Attila . Termelőszövetkezetben kálisót szórnak a jövő évi paprika- vetés alá. Hektáronként 2.5 mázsát juttatnak a földbe. Képünkön: (iái Jeremiás IF A-tehergépkocsira szerelt mutrágyaszó. roval dolgozik. Az AGROMASEXPO új gépei Hazai gyártás, nemzetközi együttműködés Az ötödik ötéves terv törvény szerint 1980-ig évente 3,4 százalékkal emelkedik hazánkban a mezőgazdaság termelése. A lakosság fogyasztásának növekedése és az ország exportkötele/ettségei indokolják ezt az ütemet. Mert a következő években 12—13 százalékkal kevesebben dolgoznak majd a mezőgazdaságban, mint 1971—1975. év között, a nagyüzemek gyorsabb ütemű műszaki fejlesztéssel, korszerűbb gazdálkodással ellensúlyozni a munkaerő csökkenését. Számítások szerint hazánkban 1980-ig a mezőgazdasági üzemek 85 százalékkal többet költenek gépekre. A műtrágya-felhasználás évente 6—7 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 15 százalékkal emelkedik. A mezőgazda- sági termelés költségeinek csaknem 70 százalékát teszik ki az ipari eredetű anyagok, eszközök. Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági nagyüzemek a középtávú tervük elkészítése alkalmával igen jelentős összeget irányoztak elő korszerű munkaeszközök, berendezések beszerzésére, az iparszerű eljárások kiterjesztésére nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is. Az AGROMASEXPO—76-on már nagy számban találhatók a hazai mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártás olyan korszerű munkaeszközei, amelyek ;ól illeszkednek a magas teljesítményt és szigorú technológiai fegyelmet követelő kalász''- gabona, kukorica, cukorrépa, nanra- torgó, valamint szőlő termelési rendszerek gépláncaiba, az állat- tenyésztő telepek belső génesíté- sébe, a zöldség-, gyümölcstermelés és -feldolgozás gépsoraiba. A hazai gyártók és külföldi kiállítók termékei között változatlanul a szántóföldi növénytermesztés gépei vannak túlsúlyban. A zöldségtermesztés gépeinek választéka elég szerény. Jó kezdeményezés a megyei vállalatok között is van. A kecskémé*' i*»v- ZŐGÉP ZSMK—12 típus sorművelő kultivátora óránként 2—i hektár zöldségterület talaírx>rha- nyítására, gyomtalanítására alkalmas. Nagyüzemi géD, sok kézimunkától mentesíti a termelőszövetkezeti kertészetben rioleozó asszonyokat. A veszprémi MEZŐGÉP Vállalat mutatta be •> kiállításon az axiálventillátoros permetezőgép űi típusát, amelv nemcsak a gyümölcsfák, hanem a komlóültetvények vegyszeres védelmére is alkalmas Tökéletesebb munkát végez, mint a korábbi eszközök. A mezőgazdasági termény- és termékszállítás gondját enyhíti a hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP emelő-rakodó kocsija ésazNDK- beli Forschrift mezőgazdasári gépgyár hasonló rendeltetésű járműve. A jjajai kukoricatermelési rendszer gazdaságainak jól - bevált, ugyancsak NDK-gyártmám-í gabonakombájnja. P hektáronként 80 mázsás búzatermés betakarítására is kiválóan alkalmas E—516-os típusú géppel gyarapodott. Az idén néhány ilvpn aratócséplő gépet a Bács-Kiskun megyei gazdaságok is kannak. 1977- ben pedig nagvobb számban érkezik az országban. Számos ismert és új géptípust mutat be a vásáron a szovjet mell A hódmezővásárhelyi .MEZŐGÉP legújabb szállító- és rakodógépeit mutatja bu az AGROMAS- EXPO-n • Hasznos munkaeszköz lesz a zöldségtermesztő nagyüzemekben a kecskeméti MEZŐGÉP sorművelő kultivátora. • A szovjet erőgépek og.\ik csoportja a Traktorocxport külkereskedelmi vállalat kiállítási terén. (Szilágyi Mihály felvételei) zőgazdasági gépgyártás. Bács- Kiskun megyében van már néhány MTZ—80-as traktor a szövetkezetekben, amelynek korszerűsített típusát megtalálják a látogatók a szovjet Traktoroexport Vállalat kiállítási terén. Örvendetesen megnőtt a hazai gyártású öntözőgépek száma. A szekszárdi MEZŐGÉP ön iá ró és forgófejes öntözőberendezése az AGROMASEXPO—76 egyik látványossága. A szeptember elsejéig nyitva tartó nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gén- és műszerkiállítás látogatói sok hasznos tapasztalatot gyűjthetnek. K. A. a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból, ahol évi szabadságának egy i észét töltötte. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottság Politikai Bizottságának tágjai, a Központi Bizottság titkárai, Győri Imre és Pullai Árpád, a KB titkárai. Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Be- i ecz János a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt. V. .) Pavlov a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Óvodai felvételek Kecskeméten 3. oldal A gépbeállító 4 olda) • Végleien paradicsomföldek piroslanak a Kecskemcl-szikrai Állami Gazdaság borbási kerületében, ahonnan mintegy 400—500 vagon paradicsomot vár a Kecskeméti Konzervgyár. A gazdaságban három kombájnnal takarítják be a közepesnek ígérkező termést. A képen a gépi próbaszedés látható. (Pásztor Zoltán felvételei) Szemlélet Számos jele i'an Bács-Kis- kunban annak, hogy az idén szorosabbá vált az együttműködés az üzemek vezetői és dolgozói között. Nem mintha korábban más és más lett volna nézetük a termelés fő kérdéseit illetően, csak valahogy azelőtt nem érezték annyira az egymásra utaltságot. A szocialista brigádok jobbára csak saját felajánlásaik teljesítését tartották szem előtt, s az üzem, a műhely többi részében zajló események már kevésbé érdekelték őket, még abban az ,esetben is, ha a munkafolyamatok szorosan kapcsolódtak egymáshoz. A gazdasági és műszaki vezetők pedig nem mindig figyeltek oda egy-egy jó kezdeményezésre, s az egyes brigádfelajánlásokban rejlő lehetősége kre. A két szemlélet közötti különbség miatt azután hol a brigádok, hol a vezetők érezték úgy, hogy nem értik meg szándékaikat, törekvéseiket. Végül az eredmények mégiscsak megnyugtatták mind a két felet. A vezetők elégedettek voltak azzal, hogy az üzem a tervet teljesítette, a szocialista munkaversenyben résztvevők pedig az anyagi elismerésnek, esetleg a kitüntetésnek örülhettek, amennyiben megfelelő szinten teljesítették i-állalásaikat. Hogy mi volt az, ami ebben ■ az évben előidézte a változást? Megkezdtük az ötéves terv végrehajtását. A cél világosan állt mindenki előtt, mind a termelés, mind az életszínvonal emelését illetően. . Csakhogy az odáig vezető út látszott sokkal göröngyösebbnek, mint azelőtt. A nemzetközi gazdasági életben bekövetkezett változások a tőkés világban végbemenő válságjelenségek népgazdaságunkra is hatással voltak. A gazdasági egyensúly helyreállítása pedig megköveteli, hogy hatékonyabban gazdálkodjunk. Ehhez az eddiginél több ~erőfeszítésre van szükség, a vezetők és dolgozók részéről egyaránt. Mert hatékonyabban termelni, jelenlegi körülményeink között elsősorban a belső üzemi tartalékok feltárásával lehet. Annak megértéséhez pedig hogy ezekenek a tartalékoknak a feltárásához sürgősen hozzá is kell látni, jó eszközöknek bizonyultak az év elején életbeléptetett gazdasági szabályozók. A gazdasági vezetők egy része kezdetben eléggé borúlátóan ítélte meg üzeme helyzetét, s szinte kételkedett abban, hogy a feladatokkal meg lehet birkózni. A megyei párt- bizottság gazdasági helyzetünkkel foglalkozó ülése irányt mutatott a kibontakozásra. Hangsúlyozta, hogy vannak belső tartalékok, s hogy a szocialista munkaversenyben, a dolgozók alkotó- készségének maximális hasznosításában található a megoldás lehetősége. A gazdasági vezetők jó szándékát, rátermettségét igazolja, hogy bekövetkezett a változás, s minden lehetőséget megragadtak arra, hogy szervezettebbé, hatékonyabbá tegyék a termelést. Sok hasznos javaslatot kaptak a dolgozókkal való tanácskozások során, s ettől kezdve egyre szorosabbá vált a kapcsolat a termelésben a vezetők és munkások között. S ez a legnagyobb változás, amit elkönyvelhetünk az idén. Ugyanakkor a brigádok tagjai is világosabban látták az üzem .egészének helyzetét és saját szerepüket a termelésben. Ily módon jobban meg tudták határozni azt is, hoffy hol lehet és kell javítani munkájukon. A szocialistabrigád-vezetőknek a kecskeméti városi párt- bizottság és az SZMT által szervezett tanácskozásán például már arról számoltak be a résztvevők hogy a gazdasági és műszaki vezetők sokkal jobban igénylik a dolgozók támogatását, mint a korábbi években. Nem fordul már elő olyan sűrűn, hogy szétbontják a jól összeszokott brigádokat, sőt elismerő szót is többet kapnak. Azt korántsem állították a brigádvezetők, hogy most már idejében minden feltételt biztosítanak — szerszámban, anyagban stb. — a munkához, de jóval kevesebb volt az emiatti panasz. Ez a tendencia természetesen nemcsak Kecskemét üzemeiben, hanem az ,egész megyében érvényesült. Az eredmény nem is maradt el, hiszen a .megye ipara az első félévben a termelékenység emelésével a hatékonyság növelésével, a tartalékok feltárásával 10 százalékkal termelt többet — a tavalyinál nehezebb körülmények között — mint az elmúlt év azonos időszakában. Igazuk volt tehát az ország, a megye vezetőinek abban, hogy jelentős belső tartalékok vannak az üzemekben, a tprmelés bővítésére, a minőség javítására. Hibás szemlélet lenne azonban ha azt állítanánk, hogy már minden tartalékot feltártak. N. O.
