Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
1976. augusztus 27. • PETŐFI NEPE • 3 Épül a bajai húsfeldolgozó kombinát A bajai húsfeldolgozó kombinát építkezésén kialakított iroda falán hatalmas kinagyított tervrajzon lehet követni a szépen haladó beruházás minden fázisát. A szakemberek irányításával igen jelentős munkát végeznek néphadseregünk katonái is, akiknek segítő munkájáról lépten- nyomon csak az elismerő szavakat lehet hallani. Az építkezés ütemét meggyorsítja, hogy a különböző nagyméretű betonelemeket nem távoli városból szállítják ide hanem minden darabját a helyszínen, a „betonüzemben” készítik, mégpedig olyan ütemben, hogy emiatt soha nem késlekedett az építkezés. • Készítik az előregyártott elemeket a betonüzemben. Kép és szöveg: Szabó Ferenc • Elkészült a transzformátorház alapjainak kiásása. A hatalmas feldolgozó csarnok épületéről már csak néhány tetőfödém hiányzik s ennek beemelése után télen is zavartalanul végezhetik a belső munkálatokat. Már megásták a villamos transzformátorok alapjait. Készen áll a húskombinát előtti műút, amely a Bokodi utat ösz- szeköti a hűtőházhoz vezető úttal. Jól halad a kazánház építkezése is. Rövidesen megkezdődhet a nem kevés munkával járó vízhálózat és szennyvízelvezető rendszer kiépítése is, amelyet az épületek belső padlózatbetonozása követhet. Az építkezés irányítását végző szakemberek elmondották, hogy jó ütemben haladnak és megvan a lehetősége annak, hogy •jóval az eredeti határidő előtt megkezdődhessen a munka az ország egyik legkorszerűbb hús- feldolgozó üzemében. A kormányhatározat nyomán: a nagyüzemek felkarolták az állattartó kistermelőket A kistermelők támogatására hozott kormányhatározat nyomán az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt új, a jelek szerint igen eredményes és a gazdák által kedvezően fogadott szerződési rendszert alakítottak ki. Ennek — mint ismeretes — az a lényege, hogy az állattartó háztáji és kisegítő gazdaságok felkarolására vállalkozó környékbeli mezőgazdasági nagyüzemekkel és más szervezetekkel kötnek a felvásárló vállalatok együttműködési szerződést. Ily módon a kistermelőkhöz a szó szoros értelmében legközelebb levő mező- gazdasági nagyüzemi termelő bázis hangolja össze a község kistermelőinek tevékenységét, igen hatékonyan koordinálja a háztáji hizlalást, és végső soron részt vesz a lakosság ellátásában fontos szerepet játszó kisüzemi hústermelés szervezésében is. Mintegy 1,5 millió sertést hizlalnak meg a gazdák úgy, hogy a nagyüzem hatékonyan támogatja őket. Egyebek között takarmányt és szállítóeszközt biztosítanak nekik, előjegyzik a vágóhídon az átadás idejét, megállapodnak a szállítás rendjében és szaktanácsadásban részesítik a velük szoros gazdasági kapcsolatban levő kistermelős partnereket. Azok a háztáji vagy kisegítő-gazdasági termelők, akik nem vesznek részt az új szerződéses rendszerben — például azért, mert a helyi tsz valamilyen oknál fogva nem tud vállalkozni a széles körű támogatásra — a régivel azonos szerződést köthettek az állatforgalmi és húsipari vállalatokkal: ebben az esetben tehát nem mezőgazdasági nagyüzem, hanem továbbra is a húsipar maradt közvetlen partnerük. A tapasztalatok szerint a szerződést kötött nagyüzemek több mint fele már igen jól látja el új teendőit. A kedvezően megváltozott helyzet egyik jele — ez a mezőgazdászoknak igen sokat mond —, hogy az egy évvel ezelőtt — valószínűleg éppen a háztáji termelők magára maradása és kisebb mértékben az értékesítési biztonság hiánya miatt — 60 ezerrel csökkent kocaállomány idén nyáron „visszaállt” s szaporulata nagyobb hústermelést tesz majd lehetővé. Ily módon végső soron a felvásárlási lehetőségek is kiszélesednek majd. (MTI) SZEPTEMBERTŐL KNEB-VIZSGÁLAT TÁRGYA : A termelőberendezések, tudományos műszerek kihasználtsága A nemzeti vagyon tetemes részét kitevő termelőberendezések jobb kihasználására, a műszakszámok növelésére, s ezzel beruházások megtakarítására sürgetett további intézkedéseket az MSZMP XI. kongresszusa. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács megbízásából már 1973-ban több iparágban megvizsgálta a munkagépek hasznosításának helyzetét, ez év szeptemberétől pedig átfogó elemző munkába kezdenek a gépi kapacitások kihasználtságának gyakorlatáról. * Az eddig szerzett ismeretek rávilágítanak arra, hogy a gépek nem hasznosított menetidejének a könnyű- és építőiparban mintegy fele, a gépiparban pedig 80 százaléka munkarendből eredő kieső idő. Ennek leglényegesebb tényezője a munkaerőhiány. Emellett közrejátszik a rendeléshiány, a kellően át nem gondolt fejlesztés, szervezési hiá- hyosság, anyag- és alkatrész- hiány, továbbá a géphibákból adódó kényszerpihenő. * t öt évvel ezelőtt a kormány tudománypolitikai bizottságának fölkérésére végeztek vizsgálatot a KNEB munkatársai: a kutatóintézetek és intézmények hogyan gazdálkodnak nagy értékű műszereikkel, és kutatási berendezéseikkel. Most a fővárosra és kilenc megyére kiterjedő felmérésnek része lesz a tudományt szolgáló eszközökkel való gazdálkodás vizsgálata is. Kedvezőtlen tapasztalatok ezen a téren is akadnak. Az utóbbi esztendőkben csak elvétve lehet találkozni például nagyértékű műszerek több intézet által történő, ésszerűbb kihasználását célzó kezdeményezéssel. Az új berendezések használatba vételét gyakran a szükséges ismeretek hiánya hosszabbítja meg. • Az előző felmérés tapasztalatai nyomán a minisztériumok és főhatóságok intézményeiket utasításban, körlevélben hívták fel a műszerek beszerzési rendjének és azok nyilvántartásának szabályozására. Az elkövetkező hónapokban az ellenőrök azt is értékelik, hogy a rendelkezések végrehajtása mennyiben felel meg az előírásoknak, illetve a követelményeknek. Tájékozódásuk során figyelmet fordítanak a műszerállomány alakulására, a beszerzések előkészítésére, a vásárlások megalapozottságára és a lebonyolítás gyakorlatára. Megismerkednek az intézményeken belül kialakított ösztönzési rendszerekkel, illetve felmérik ezek hatását a műszerek jobb. több célú hasznosítására. (MTI) Enyhülés és haladás HÓNAPOKON At foglalkoztak bizonyos nyugati politikai és tájékoztató központokban, jobb ügyhöz méltó buzgalommal, a prognózisok elkészítésével. Az európai kommunista és munkáspártok tanácskozására — hangoztatták — nem kerülhet sor, mivel a nézetek túlontúl különbözőek ahhoz, hogy egységes dokumentumot lehessen kimunkálni. Megint egyszer — ki tudja, hányadszor — rossz jósoknak bizonyultak. Huszonkilenc kommunista és munkáspárt képviselői a legszélesebb körű találkozót tartották meg az európai kommunista. és munkásmozgalom történetében. Tanácskozásuk dokumentuma azt tükrözi, hogy a jelen időszakban — amikör az egész mozgalom erősödik, a pártok harci körülményei nagymértékben különbözőek, amikor nincs és nem is szükséges, hogy a testvérpártoknak központjuk legyen — az egyetértés igen széles körű. A konszenzus elve alapján kimunkált okmány nagy figyelmet szentel az Európában létrejött új erőviszonyoknak — amelyek atz enyhülést lehetővé tették —, s egyben az egyetértés sízéles köréinek demonstrálásával maga is az erőviszonyok formálójává vált. A dokumentum megállapítja: „Az, hogy Helsinki, ben megtartották az európai biztonsági es együttműködési értekezletet, már önmagában is a legvilágosabban tükrözi a kontinensen annak eredményeként végbement változásokat, hogy a népek győzedelmeskedtek a fasizmus ellen vívott háborúban, és kinyilvánították azt az akaratukat, hogy békében és biztonságban éljenek és dolgozzanak együtt, s jövőjüket jogos törekvéseik szerint alakítsák.” AZ ÉRTEKEZLET dokumentuma az enyhülés megszilárdításáért vívott küzdelem feladatait szoros egységbe foglalta azokkal a tennivalókkal, amelyek a demokrácia, s a társadalmi haladás védelmével kapcsolatosak a kontinens nyugati felén, s mindazzal, ami összefügg az antifasiszta küzdelemmel. Ezek a kérdések különösen fontosak, hiszen a kapitalizmus válsága elmélyült, letagadhatatlanabbá vált, mint valaha Ebben a helyzetben élesebbé válnak a társadalmi és gazdasági ellentétek, növekszik a dolgozók elégedetlensége és erősödik a tömegek változtatásokra irányuló törekvése. A moszkvai Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézet számításai szerint a sztrájkharcok 1974-ben és 1975-ben sok kapitalista országban kiterjedtebbekké váltak, noha a recesszió önmagában véve nem kedvez a sztrájkmoz- galmaknaki Jelentősen növekedett a sztrájkokban való tömeges részvétel Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, s Angliában is. Sok iparilag fejlett kapitalista államban egyre újabb dolgozó rétegekkel bővül a monopóliumellenes harc társadalmi bázisa: aktívabbakká válnak az ifjúmunkások és ß. vendégmunkások, valamint a nők. A konkrét mindennapi követelésekért folytatott harc nemegyszer a monopóliumok hatalma elleni akcióba csap át, az általános, demokratikus tömegakciók összeolvadnak a proletariátusnak a szocializmusért vívott harcával. Ilyen helyzetben a tőkés rend ideológusai és politikusai különböző kiuta- kat keresnek a válságból. Ezért igen fontos, hogy a monopoltőke — bármennyire növekszik is erre való hajlandósága — ne tudjon megtorló és tekintélyuralmi módszereihez folyamodni, amelyek veszélyeztetik az európai népek vívmányait, előretörésüket a béke és d társadalmi haladás útján. IGEN SOK FELSZÓLALÓ hangoztatta Berlinben: a nemzetközi feszültség enyhülése kedvező hatást gyakorol a társadalmi haladásra a mai világ minden fő szektorában. És ez nem egyszerűen elvi megállapítás. Ismeretes, hogy az enyhülés jelenlegi folyamata nem ma és nem tegnap kezdődött el, hanem jogosan kapcsolják össze azzal a békeprogrammal, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusén terjesztettek elő, s amelyet a XXV. kongresszuson megerősítettek és kiegészítettek, s amelyet Kádár János közös programunknak nevezett. Ez a békeprogram, valamennyi haladó és békeszerető erő támogatásával az utóbbi években sok nagyszerű eredményhez iS( vezetett. Így az enyhülésnek a társadalmi folyamatok fejlődésére gyakorolt hatását most már tények alapján is meg lehet ítélni. Hiszen épben a kibontakozó enyhülés időszakában fejeződött be győzelmesen a vietnami nép hősi harca az imperialista agresszióval szemben, aratott győzelmet a népi mozgalom Laoszban és Kambodzsában. Éppen ez alatt került sor több szocialista állam nemzetközi pozíciójának további megerősödésére, oldódtak meg olyan nagy problémák, mint az NDK nemzetközi jogi elismerése, a Kuba elleni blokád áttörése. Ebben az időszakban bukott meg a fasiszta rendszer Görögországban és Portugáliában, ingott meg véglegesen a francójzmus Spanyol- országban. Az egész kapitalista világban a demokratikus és a munkásmozgalom új fellendülése volt megfigyelhető. VITATHATATLAN, hogy az enyhülés kedvezően hatott a pozitív társadalmi folyamatok fejlődésére. Ugyancsak tény a társadalmi haladás visszahatása az enyhülésre. Ez fejeződik ki abban is, hogy az enyhülésért folyó harc úttörőiként a szocialista forradalom államai lépnek a színre; olyan államok, amelyeknek céljai egész Európa népeinek objektív érdekeivel esnek egybe, s amelyeknek tekintélye és vonzása még soha nem volt akkora, mint most, a hetvenes évek közepén... V. P. ERDÉLYI KÉPESLAPOK (2.) A „zordon” Kolozsváron töltöttük az első éjszakát. Reggel indultunk tovább az egyre meredekebb szerpentineken. A Keleti-Kárpátok 1600—1900 méter magas, fenyvesekkel borított hegycsúcsai között vezetett az út a Gyilkos-tóhoz. □ □ □ Az országút melletti kis faházakon feltűnően sok a kék szín. Az egyiken csak az ablakkeretet, a másikon az ajtót, a harmadikon pedig a falakat is kék színűre festették. Mint megtudtuk, évtizedekkel ezelőtt vagyonuk szerint ekképp különböztették meg az itt élő családokat. Ha csupán ez ablakkeret színe volt kék, az Kárpátokban annyit jelentett, hogy a háztulajdonos jómódú, ezért sok adót kellett fizetnie. A kék falú házakban lakók, mivel szegények voltak, adómentességet élveztek) Az adóbehajtó eszerint könnyen megállapíthatta, kinek-kinek mennyit kell fizetnie. Órányi pihenőt tartottunk Marosvásárhelyen. Rövid sétát tettünk a 115 ezer lélekszámú város központjában, a hosszan elnyúló téren, amely inkább egy szélesre tágult utcához hasonlít. — Nézzétek, az az épület hogy hasonlít a kecskeméti Cifrapalotához — mondták útitársaim a Művelődési palotára mutatva, amely a kecskeméti épülethez hasonlóan romantikus stílusban épült 1911—13 között. A palota tetőzetét színes cseréppel födték a homlokzati részt pedig a Kö- rösfői-Kriesch Aladár festőművész rajzaival készített mozaiklapok, szobrok díszítik. A lépcsőházban megnéztük a Petőfit, Kossuthot és Jókait ábrázoló gyönyörű üvegfestményeket. A Művelődési palota tőszomszédságában van a régi városháza, amelyet magyar népi motívumok fölhasználásával 1907-ben építettek. Az épületet színes Zsolnay- majolikával díszítették. Marosvásárhelyet elhagyva kis falvakon keresztül vezetett az út. Az egyik faragott székely kapu előtt megálltunk. A kézműves-mester házát évente többezer turista felkeresi. Mi sem bántuk meg a látogatást, többfajta díszes cserépkorsóval, tányérokkal, hamutartókkal, likőrös. készletekkel — és vékonyabb pénztárcával szálltunk vissza az autóbuszba. □ □ □ Gyergyószentmiklós után az út meredek szerpentineken haladt az 1389 méter magas Pongrác tetőig. Félelmetes, de gyönyörű a 300—400 méter mély völgyekbe lenézni. A hegyről leereszkedve, körülbelül 10 perc múlva a Gyilkostónál vagyunk, — mondta román útikalauzunk Máthé Enikő, s még útközben részletesen elmagyarázta a tó kialakulásának történetét. — Romániában ez az egyetlen tó. melynek vizét természetes völgyzáró gát duzzasztja. 1837 tavaszán nagy esőzések voltak errefelé. A mészkő átázott, s ezáltal a Gyilkos-hegynek körülbelül két-két és fél kilométer hosszú kiszögelése lecsúszott a völgybe, s elzárta a Békás patak útját. A patak vize 10—12 méter mély tóvá duzzadt. Az egykori völgyben levő fenyőfák csonkjai kilátszanak a vízből. A fatörzsek azért vörösbarna színűek, mert vasoxidot tartalmazó iszap rakódott rájuk. — Csónakázzunk a tavon — javasolta valaki a csoportból, a két-háromágyas szállodai szobában töltött éjszaka után másnap reggel. Fél órára öt lejért béreltünk csónakot. Ragyogóan sütött a nap, felhőtlen volt az ég, amikor beszálltunk. Öt perc sem telt el, az egyik hegy mögül tenyérnyi felhőcske közeledett, s mire a tó közepére eveztünk, zuhogott az eső. Eltelt a fél óra, kieveztünk a partra — ragyogó napsütésben.. t — Errefelé nagyon változó-; kony, kiszámíthatatlan az idő — magyarázta az idegenvezetőnk. — Igaz ugyan, hogy a nyarak itt általában hűvösek, de nem ritka a 30 fokos kánikula sem. Szeptember végén viszont már leesik az első hó. A „zordon” Kárpátok üdülőhelyeit ilyenkor is gyakran felkeresik a turisták. Tárnál László (Folytatjuk) • A tó partján számos kis faház és egyemeletes szálloda várja az «de érkező turistákat. • A fenyőfák csonkjai kilátszanak a Gyilkos-tó vizéből.
