Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

1976. augusztus 27. • PETŐFI NEPE • 3 Épül a bajai húsfeldolgozó kombinát A bajai húsfeldolgozó kombi­nát építkezésén kialakított iro­da falán hatalmas kinagyított tervrajzon lehet követni a szépen haladó beruházás minden fázi­sát. A szakemberek irányításával igen jelentős munkát végeznek néphadseregünk katonái is, akik­nek segítő munkájáról lépten- nyomon csak az elismerő szava­kat lehet hallani. Az építkezés ütemét meggyorsítja, hogy a kü­lönböző nagyméretű betoneleme­ket nem távoli városból szállítják ide hanem minden darabját a helyszínen, a „betonüzemben” készítik, mégpedig olyan ütem­ben, hogy emiatt soha nem kés­lekedett az építkezés. • Készítik az előre­gyártott elemeket a beton­üzemben. Kép és szöveg: Szabó Ferenc • Elkészült a transzfor­mátorház alapjainak kiásása. A hatalmas feldolgozó csarnok épületéről már csak néhány te­tőfödém hiányzik s ennek be­emelése után télen is zavartala­nul végezhetik a belső munkála­tokat. Már megásták a villamos transzformátorok alapjait. Ké­szen áll a húskombinát előtti műút, amely a Bokodi utat ösz- szeköti a hűtőházhoz vezető úttal. Jól halad a kazánház építkezése is. Rövidesen megkezdődhet a nem kevés munkával járó vízhálózat és szennyvízelvezető rendszer ki­építése is, amelyet az épületek belső padlózatbetonozása követ­het. Az építkezés irányítását vég­ző szakemberek elmondották, hogy jó ütemben haladnak és megvan a lehetősége annak, hogy •jóval az eredeti határidő előtt megkezdődhessen a munka az or­szág egyik legkorszerűbb hús- feldolgozó üzemében. A kormányhatározat nyomán: a nagyüzemek felkarolták az állattartó kistermelőket A kistermelők támogatására hozott kormányhatározat nyo­mán az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt új, a jelek szerint igen eredményes és a gazdák által kedvezően fogadott szerződési rendszert alakítottak ki. Ennek — mint ismeretes — az a lé­nyege, hogy az állattartó háztá­ji és kisegítő gazdaságok felka­rolására vállalkozó környékbeli mezőgazdasági nagyüzemekkel és más szervezetekkel kötnek a fel­vásárló vállalatok együttműködé­si szerződést. Ily módon a kis­termelőkhöz a szó szoros értel­mében legközelebb levő mező- gazdasági nagyüzemi termelő bá­zis hangolja össze a község kis­termelőinek tevékenységét, igen hatékonyan koordinálja a háztáji hizlalást, és végső soron részt vesz a lakosság ellátásában fontos sze­repet játszó kisüzemi hústerme­lés szervezésében is. Mintegy 1,5 millió sertést hiz­lalnak meg a gazdák úgy, hogy a nagyüzem hatékonyan támo­gatja őket. Egyebek között takar­mányt és szállítóeszközt biztosí­tanak nekik, előjegyzik a vágó­hídon az átadás idejét, megálla­podnak a szállítás rendjében és szaktanácsadásban részesítik a velük szoros gazdasági kapcsolat­ban levő kistermelős partnereket. Azok a háztáji vagy kisegítő-gaz­dasági termelők, akik nem vesz­nek részt az új szerződéses rend­szerben — például azért, mert a helyi tsz valamilyen oknál fogva nem tud vállalkozni a szé­les körű támogatásra — a régi­vel azonos szerződést köthettek az állatforgalmi és húsipari vál­lalatokkal: ebben az esetben te­hát nem mezőgazdasági nagy­üzem, hanem továbbra is a hús­ipar maradt közvetlen partne­rük. A tapasztalatok szerint a szer­ződést kötött nagyüzemek több mint fele már igen jól látja el új teendőit. A kedvezően megváltozott hely­zet egyik jele — ez a mezőgaz­dászoknak igen sokat mond —, hogy az egy évvel ezelőtt — va­lószínűleg éppen a háztáji ter­melők magára maradása és ki­sebb mértékben az értékesítési biztonság hiánya miatt — 60 ezerrel csökkent kocaállomány idén nyáron „visszaállt” s sza­porulata nagyobb hústermelést tesz majd lehetővé. Ily módon végső soron a felvásárlási lehe­tőségek is kiszélesednek majd. (MTI) SZEPTEMBERTŐL KNEB-VIZSGÁLAT TÁRGYA : A termelő­berendezések, tudományos műszerek kihasználtsága A nemzeti vagyon tetemes ré­szét kitevő termelőberendezések jobb kihasználására, a műszak­számok növelésére, s ezzel be­ruházások megtakarítására sür­getett további intézkedéseket az MSZMP XI. kongresszusa. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács megbízásából már 1973-ban több iparágban megvizsgálta a munkagépek hasznosításának helyzetét, ez év szeptemberétől pedig átfogó elemző munkába kezdenek a gé­pi kapacitások kihasználtságának gyakorlatáról. * Az eddig szerzett ismeretek rávilágítanak arra, hogy a gé­pek nem hasznosított menetide­jének a könnyű- és építőiparban mintegy fele, a gépiparban pedig 80 százaléka munkarendből ere­dő kieső idő. Ennek leglényege­sebb tényezője a munkaerőhi­ány. Emellett közrejátszik a ren­deléshiány, a kellően át nem gondolt fejlesztés, szervezési hiá- hyosság, anyag- és alkatrész- hiány, továbbá a géphibákból adódó kényszerpihenő. * t öt évvel ezelőtt a kormány tudománypolitikai bizottságá­nak fölkérésére végeztek vizsgá­latot a KNEB munkatársai: a kutatóintézetek és intézmények hogyan gazdálkodnak nagy érté­kű műszereikkel, és kutatási be­rendezéseikkel. Most a főváros­ra és kilenc megyére kiterjedő felmérésnek része lesz a tudo­mányt szolgáló eszközökkel való gazdálkodás vizsgálata is. Ked­vezőtlen tapasztalatok ezen a téren is akadnak. Az utóbbi esz­tendőkben csak elvétve lehet ta­lálkozni például nagyértékű mű­szerek több intézet által történő, ésszerűbb kihasználását célzó kezdeményezéssel. Az új beren­dezések használatba vételét gyakran a szükséges ismeretek hiánya hosszabbítja meg. • Az előző felmérés tapasztalatai nyomán a minisztériumok és fő­hatóságok intézményeiket utasí­tásban, körlevélben hívták fel a műszerek beszerzési rendjének és azok nyilvántartásának szabályo­zására. Az elkövetkező hónapok­ban az ellenőrök azt is értékelik, hogy a rendelkezések végrehaj­tása mennyiben felel meg az elő­írásoknak, illetve a követelmé­nyeknek. Tájékozódásuk során figyelmet fordítanak a műszerál­lomány alakulására, a beszerzé­sek előkészítésére, a vásárlások megalapozottságára és a lebonyo­lítás gyakorlatára. Megismerked­nek az intézményeken belül ki­alakított ösztönzési rendszerek­kel, illetve felmérik ezek hatását a műszerek jobb. több célú hasz­nosítására. (MTI) Enyhülés és haladás HÓNAPOKON At foglalkoz­tak bizonyos nyugati politikai és tájékoztató központokban, jobb ügyhöz méltó buzgalommal, a prognózisok elkészítésével. Az európai kommunista és munkás­pártok tanácskozására — han­goztatták — nem kerülhet sor, mivel a nézetek túlontúl külön­bözőek ahhoz, hogy egységes dokumentumot lehessen kimun­kálni. Megint egyszer — ki tudja, hányadszor — rossz jósoknak bi­zonyultak. Huszonkilenc kommu­nista és munkáspárt képviselői a legszélesebb körű találkozót tartották meg az európai kom­munista. és munkásmozgalom történetében. Tanácskozásuk do­kumentuma azt tükrözi, hogy a jelen időszakban — amikör az egész mozgalom erősödik, a pár­tok harci körülményei nagymér­tékben különbözőek, amikor nincs és nem is szükséges, hogy a testvérpártoknak központjuk legyen — az egyetértés igen szé­les körű. A konszenzus elve alapján kimunkált okmány nagy figyelmet szentel az Európában létrejött új erőviszonyoknak — amelyek atz enyhülést lehetővé tették —, s egyben az egyetértés sízéles köréinek demonstrálásával maga is az erőviszonyok formá­lójává vált. A dokumentum meg­állapítja: „Az, hogy Helsinki, ben megtartották az európai biz­tonsági es együttműködési érte­kezletet, már önmagában is a legvilágosabban tükrözi a konti­nensen annak eredményeként végbement változásokat, hogy a népek győzedelmeskedtek a fa­sizmus ellen vívott háborúban, és kinyilvánították azt az akara­tukat, hogy békében és bizton­ságban éljenek és dolgozzanak együtt, s jövőjüket jogos törek­véseik szerint alakítsák.” AZ ÉRTEKEZLET dokumen­tuma az enyhülés megszilárdítá­sáért vívott küzdelem feladatait szoros egységbe foglalta azokkal a tennivalókkal, amelyek a de­mokrácia, s a társadalmi hala­dás védelmével kapcsolatosak a kontinens nyugati felén, s mind­azzal, ami összefügg az antifa­siszta küzdelemmel. Ezek a kér­dések különösen fontosak, hiszen a kapitalizmus válsága elmé­lyült, letagadhatatlanabbá vált, mint valaha Ebben a helyzet­ben élesebbé válnak a társadal­mi és gazdasági ellentétek, nö­vekszik a dolgozók elégedetlen­sége és erősödik a tömegek vál­toztatásokra irányuló törekvése. A moszkvai Nemzetközi Mun­kásmozgalmi Intézet számításai szerint a sztrájkharcok 1974-ben és 1975-ben sok kapitalista or­szágban kiterjedtebbekké vál­tak, noha a recesszió önmagában véve nem kedvez a sztrájkmoz- galmaknaki Jelentősen növeke­dett a sztrájkokban való töme­ges részvétel Olaszországban, Franciaországban, Spanyolor­szágban, s Angliában is. Sok iparilag fejlett kapitalista állam­ban egyre újabb dolgozó réte­gekkel bővül a monopóliumelle­nes harc társadalmi bázisa: ak­tívabbakká válnak az ifjúmunká­sok és ß. vendégmunkások, va­lamint a nők. A konkrét min­dennapi követelésekért folytatott harc nemegyszer a monopóliu­mok hatalma elleni akcióba csap át, az általános, demokratikus tömegakciók összeolvadnak a proletariátusnak a szocializmu­sért vívott harcával. Ilyen hely­zetben a tőkés rend ideológusai és politikusai különböző kiuta- kat keresnek a válságból. Ezért igen fontos, hogy a monopoltőke — bármennyire növekszik is er­re való hajlandósága — ne tud­jon megtorló és tekintélyuralmi módszereihez folyamodni, ame­lyek veszélyeztetik az európai népek vívmányait, előretörésü­ket a béke és d társadalmi ha­ladás útján. IGEN SOK FELSZÓLALÓ hangoztatta Berlinben: a nem­zetközi feszültség enyhülése ked­vező hatást gyakorol a társadal­mi haladásra a mai világ min­den fő szektorában. És ez nem egyszerűen elvi megállapítás. Is­meretes, hogy az enyhülés je­lenlegi folyamata nem ma és nem tegnap kezdődött el, hanem jogosan kapcsolják össze azzal a békeprogrammal, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusén ter­jesztettek elő, s amelyet a XXV. kongresszuson megerősítettek és kiegészítettek, s amelyet Kádár János közös programunknak ne­vezett. Ez a békeprogram, vala­mennyi haladó és békeszerető erő támogatásával az utóbbi években sok nagyszerű ered­ményhez iS( vezetett. Így az eny­hülésnek a társadalmi folyama­tok fejlődésére gyakorolt hatá­sát most már tények alapján is meg lehet ítélni. Hiszen épben a kibontakozó enyhülés idősza­kában fejeződött be győzelmesen a vietnami nép hősi harca az im­perialista agresszióval szemben, aratott győzelmet a népi mozga­lom Laoszban és Kambodzsában. Éppen ez alatt került sor több szocialista állam nemzetközi po­zíciójának további megerősödé­sére, oldódtak meg olyan nagy problémák, mint az NDK nem­zetközi jogi elismerése, a Kuba elleni blokád áttörése. Ebben az időszakban bukott meg a fasisz­ta rendszer Görögországban és Portugáliában, ingott meg vég­legesen a francójzmus Spanyol- országban. Az egész kapitalista világban a demokratikus és a munkásmozgalom új fellendülése volt megfigyelhető. VITATHATATLAN, hogy az enyhülés kedvezően hatott a po­zitív társadalmi folyamatok fej­lődésére. Ugyancsak tény a tár­sadalmi haladás visszahatása az enyhülésre. Ez fejeződik ki ab­ban is, hogy az enyhülésért fo­lyó harc úttörőiként a szocialis­ta forradalom államai lépnek a színre; olyan államok, amelyek­nek céljai egész Európa népei­nek objektív érdekeivel esnek egybe, s amelyeknek tekintélye és vonzása még soha nem volt akkora, mint most, a hetvenes évek közepén... V. P. ERDÉLYI KÉPESLAPOK (2.) A „zordon” Kolozsváron töltöttük az első éjszakát. Reggel indultunk to­vább az egyre meredekebb szer­pentineken. A Keleti-Kárpátok 1600—1900 méter magas, fenyve­sekkel borított hegycsúcsai között vezetett az út a Gyilkos-tóhoz. □ □ □ Az országút melletti kis fahá­zakon feltűnően sok a kék szín. Az egyiken csak az ablakkeretet, a másikon az ajtót, a harmadi­kon pedig a falakat is kék színű­re festették. Mint megtudtuk, év­tizedekkel ezelőtt vagyonuk sze­rint ekképp különböztették meg az itt élő családokat. Ha csupán ez ablakkeret színe volt kék, az Kárpátokban annyit jelentett, hogy a háztu­lajdonos jómódú, ezért sok adót kellett fizetnie. A kék falú há­zakban lakók, mivel szegények voltak, adómentességet élveztek) Az adóbehajtó eszerint könnyen megállapíthatta, kinek-kinek mennyit kell fizetnie. Órányi pihenőt tartottunk Ma­rosvásárhelyen. Rövid sétát tet­tünk a 115 ezer lélekszámú vá­ros központjában, a hosszan el­nyúló téren, amely inkább egy szélesre tágult utcához hasonlít. — Nézzétek, az az épület hogy hasonlít a kecskeméti Cifrapalo­tához — mondták útitársaim a Művelődési palotára mutatva, amely a kecskeméti épülethez hasonlóan romantikus stílusban épült 1911—13 között. A palota tetőzetét színes cseréppel födték a homlokzati részt pedig a Kö- rösfői-Kriesch Aladár festőmű­vész rajzaival készített mozaik­lapok, szobrok díszítik. A lépcső­házban megnéztük a Petőfit, Kossuthot és Jókait ábrázoló gyönyörű üvegfestményeket. A Művelődési palota tőszomszédsá­gában van a régi városháza, amelyet magyar népi motívumok fölhasználásával 1907-ben építet­tek. Az épületet színes Zsolnay- majolikával díszítették. Marosvásárhelyet elhagyva kis falvakon keresztül vezetett az út. Az egyik faragott székely kapu előtt megálltunk. A kéz­műves-mester házát évente több­ezer turista felkeresi. Mi sem bántuk meg a látogatást, többfaj­ta díszes cserépkorsóval, tányé­rokkal, hamutartókkal, likőrös. készletekkel — és vékonyabb pénztárcával szálltunk vissza az autóbuszba. □ □ □ Gyergyószentmiklós után az út meredek szerpentineken haladt az 1389 méter magas Pongrác tetőig. Félelmetes, de gyönyörű a 300—400 méter mély völgyekbe lenézni. A hegyről leereszkedve, körül­belül 10 perc múlva a Gyilkos­tónál vagyunk, — mondta ro­mán útikalauzunk Máthé Enikő, s még útközben részletesen el­magyarázta a tó kialakulásának történetét. — Romániában ez az egyetlen tó. melynek vizét természetes völgyzáró gát duzzasztja. 1837 tavaszán nagy esőzések voltak errefelé. A mészkő átázott, s ez­által a Gyilkos-hegynek körül­belül két-két és fél kilométer hosszú kiszögelése lecsúszott a völgybe, s elzárta a Békás patak útját. A patak vize 10—12 méter mély tóvá duzzadt. Az egykori völgyben levő fenyőfák csonkjai kilátszanak a vízből. A fatörzsek azért vörösbarna színűek, mert vasoxidot tartalmazó iszap rakó­dott rájuk. — Csónakázzunk a tavon — javasolta valaki a csoportból, a két-háromágyas szállodai szobá­ban töltött éjszaka után más­nap reggel. Fél órára öt lejért béreltünk csónakot. Ragyogóan sütött a nap, felhőtlen volt az ég, ami­kor beszálltunk. Öt perc sem telt el, az egyik hegy mögül te­nyérnyi felhőcske közeledett, s mire a tó közepére eveztünk, zuhogott az eső. Eltelt a fél óra, kieveztünk a partra — ragyogó napsütésben.. t — Errefelé nagyon változó-; kony, kiszámíthatatlan az idő — magyarázta az idegenvezetőnk. — Igaz ugyan, hogy a nyarak itt általában hűvösek, de nem ritka a 30 fokos kánikula sem. Szep­tember végén viszont már leesik az első hó. A „zordon” Kárpátok üdülő­helyeit ilyenkor is gyakran fel­keresik a turisták. Tárnál László (Folytatjuk) • A tó partján számos kis faház és egyemeletes szálloda várja az «de érkező turistákat. • A fenyőfák csonkjai kilátszanak a Gyilkos-tó vizéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom