Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

1976. augusztus 25. • PETŐFI NEPE • 3 Új szobrok - Kecskemétnek A szobrok, amelyek hamaro­san megörvendeztetik a megye- székhely lakóit, egyelőre a Vá­rosligetben tekinthetők meg. a Képzőművészeti Kivitelező Válla­lat szabadtéri tárlatán. Az indu­lásra kész szoborseregből Kecs­kemét egyszerre hármat is a magáénak mondhat. Különösen szép, kiérlelt alkotás Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrászművész Kodály Zoltánról készített bronz­portréja, amely a Kodály Inté­zet számára készült. . Marton László ruhát mosó nő­je életerős, kicsattanóan egészsé­ges formáival bizonyára jól illik majd a Széchenyiváros modern lakóházai közé. Szintén Kecske­métre készül Kalló Viktor ked­ves, Pihenő bocija is. A szobrok máris nagy sikert arattak a vá­rosligeti sétálók körében. Remél­hetőleg, tetszenek majd a kecs­kemétieknek is.. i • Pátzay Pál bronzportréja Ko­dály Zoltánról. Marton László bronzszobra, A ruhát mosó nő. Amikor a televízió térhódítása nyilvánvalóvá lett az érdeklődő emberek körében* egy ideig úgy tűnt, mintha a rádió háttérbe szorult volna. Talán így is volt, utólag ez már nehezen megállapítható. Am mostanában mintha ismét jobban kedvelt elfoglaltság lenne a rádióhallgatás; sok jel mutat erre. S azt is nyugodtan elmondhatjuk, hogy nincs hiány a tartalmas, jó műsorokban. Ez alkalommal egy helyszíni közvetítésről és egy riportról számolunk be olvasóinknak. A Hazafias Népfront szerepéről Azt gondolná az ember, hogy amennyiben egy egyórás műsor­ba belesűrítik az ország sokféle gondját-baját-tervét, ha egy hat­vanperces műsoridőben szót ej­tenek az ifjúságpolitikáról, a munkásművelődéstől, a bejáró dolgozók problémáiról, a honis­mereti mozgalom eredményeiről, sportéletünk társadalmi hátteré­ről s egyebekről, akkor e sokat- markolás eleve kudarcra . van . kárhoztatva. Érdekes módon nem így történt hétfőn este fél nyolc­tól fél kilencig, amikor a „Saj­tókonferencia a Hazafias Nép­frontnál” című élőműsort sugá­rozták, a Kossuth rádióban. Az országos lapok képviselői, személyesen, a rádióhallgatók te­lefonon kérdeztek, s a népfront vezetői válaszoltak a közelgő kongresszus előtt. A kérdések ál. tálában világosak s indokoltak voltak, a válaszok tömörek, a lé- nveere mutatóak. Sarlós István főtitkár — a házigazda — veze­tésével a népfrontmozgalom ve­zető alakjai minden esetben megtalálák a moujai annak, mi­ként lehet érdekesen, meggyőző­en megadni a választ az embe­reket érdeklő — és sokakat érin­tő — kérdésekre. S hogy tulaj­donképpen mivel is foglalkozik a népfront az egész országra ki­terjedő szervein, aktívahálózatán keresztül, érthető tömörséggel fo­galmazta meg Trautmann Rezső, a budapesti bizottság elnöke: „Nincs olyan társadalmi kérdés, melyben a népfront valamilyen formában érdekelt ne lenne. S amelyben ne tehetne nagyon so­kat az állampolgárok érdeké­ben”. Külön érdekessége és értéke volt a műsornak, hogy néhány nagyon is időszerű témakörben a résztvevők között vita alakult ki. így került még közelebb a hall­gatók széles táborához, és így válhatott még érthetőbbé a kör­nyezetvédelem, a jogszabályal­kotás, a városkutatás és az egye­temi felvételi rendszer néhány égető problémája. A sajtótájékoztató keretében többször is szó esett Kecskemét­ről és Bács-Kiskunról. Jóleső érzéssel hallgattuk Ortutay Gyula akadémikus szavait, aki kiemelte a Bács megyéből elindult orszá­gos kezdeményezés jelentőségéta tanyai kollégiumok létrehozásá­val kapcsolatban, 1 s amikor ugyancsak ő beszámolt Baja-kör­nyéki látogatásainak pozitív ta­pasztalatairól,. örömmel! |áí|ja újra és újra — mondotta —, hogy az emberek fokozottan érdeklődnek a közélet fontos kérdései iránt. S. Hegedűs László viszont a kecs­keméti környezetvédelmi kong­resszusra hivatkozva hangsú­lyozta a népfront szerepét és fe­lelősségét környezetünk tisztasá­gának megőrzésében. Végezetül csupán azt írjuk le még, hogy a műsorban Rapcsányi László ismét megcsillogtatta riporteri erényeit. A nemzetiségi hagyományőrzésről Ugyancsak hétfőn, délelőtt a Petőfi rádióban hallottuk azt a riportot, mely két dunántúli köz­ségbe vitt el bennünket. Oda, ahol horvát nyelven beszélő nemzetiségiek élnek, s akik szorgalmasan gyűjtik, őrzik sajá­tos hagyományaikat. Stefka Ist­ván riportjában hallhattunk egy oly an népművészt, aki saját ké­szítésű dudáján játszott horvát dalokat, s akit mint ezermestert ismernek a környéken. Feljegyez­tük azt a mondatát, amelyről az egyik József Attila-vers jutott eszünkbe: „Aki dudás akar len­ni, annak az ördöggel kell szö­vetséget kötni” — mondotta az idős ember. Megismerkedhettünk a műsor segítségével karácsonyi és Luca. napi szokásokkal, ünnepi köszön­tőkkel, a „fehér hajú, hosszú, ma­gas és vékony hangon éneklő” halál alakjával, és sok egyéb né­pi babonával, hiedelemmel stb. Sorosách György, a mohácsi Ka­nizsai Dorottya Múzeum igazga­tója és Frankovits György nép- rajzgyűjtő részletesen beszámolt a rádióhallgatóknak arról a sok­oldalú és aktív tevékenységről, melynek segítségével minden fellelhető tárgyat és szokást ösz- sze akarnak gyűjteni a környé­ken. Sőt, ami a magyarországi horvátok népi kultúráját illeti, szerte az egész országra kiter­jedően. Elmondták, hogy ötven magnószalagon máris kincset érő anyag várja a szakszerű feldol­gozást, a szellemi néprajz gazda­gítására. Ezeket hallva akaratla­nul is arra gondoltunk, hogy bi­zony nem ártana a Bács-Kiskun- ban is többfelé folyó gyűjtéseket is valamilyen tervszerű rendszer­be fogni, szakszerűen irányítani, és a lehetőségekhez képest köz­kinccsé tenni. Annál is inkább, mert megyénkben az átlagosnál nagyobb számban élnek nem ma­gyar anyanyelvűek. Varga Mihály Érintetlen olajmezők Az Ob mellékfolyójának, az Agannak a forrásvidékén a szov­jet geológusok új kőolajlelőhe­lyet fedeztek fel. Szevero-Hohr- janovszkban majdnem 3 kilomé­teres mélységből naponta 150 tonna olaj tör a felszínre egyet­len kútból. Nyugat-Szibériában a tizedik ötéves tervet az új lelőhelyek öt­éves tervének nevezik. Néhány évvel ezelőtt 18 mező kitermelé­sét kezdték meg itt. Az idén hét új mező ad szinte egyidőben kereskedelmi minőségű olajat. APN—KS Hitel- műtrágyára A mezőgazdasági műtrágya-fel­használásnak növelése a hoza­mok fokozásának egyik legfon­tosabb feltétele, amivel számol az V. ötéves terv is; eszerint 1980-ig 33 százalékkal nő a fel- használás, s öt év múlva eléri a 2 millió tonnát. A termelők mű­trágyaigénye azonban egyelőre elmarad a tervezett színvonaltól, a gazdaságok — az AGRO- TRÖSZT illetékesei szerint — mintegy 90 ezer tonna ható­anyagban számított műtrágya- megrendelést mondtak vissza az elmúlt hónapokban. Ez kedvezőt­len jelenség és nem felel meg az üzemi tervekben előirányzott fejlesztési programnak sem. Az idegenkedésnek több oka van, mindenekelőtt az, hogy az év elején átlagosan 23 százalék­kal megdrágultak a talajerőpót­ló vegyszerek. Emiatt számos gaz­daság helytelenül értelmezett ta­karékossági programot igyekszik megvalósítani, bár ez ellent mond a kialakult üzemgazdasági gyakorlatnak, és kimutathatóan visszaüt az így gondolkozó ter­melőkre. Kétségtelen azonban, hogy egyes kedvezőtlen adottsá­gokkal rendelkező üzemek anya­gi lehetőségek híján vonták visz- sza megrendeléseiket. Rajtuk és más termelőkön is segít majd az a soron kívüli banki intézkedés, amely nemcsak rövid lejáratú termelési hitel folyósítását teszi lehetővé műtrágya beszerzésére — mint korábban —, hanem, középlejáratú, tehát hosszabb időre szóló hitelt is engedélyez, és a kedvezőtlen adottságú ter­melőknek esetleg a hitel prolon­gálását is lehetővé teszi. Az AGROTRÖSZT telepei au­gusztus elejéig összesen 925 000 tonna műtrágyát forgalmaztak. A megrendeléseket folyamatosan kielégítik, az ellátás a legtöbb műtrágya esetében zavartalan. Néhány összetett műtrágyából van csak hiány, ezek helyett más készítményeket ajánlanak a megrendelőknek. (MTI) A Központi Bizottság 1975. október 25-i határozata előírta, hogy a párttagsági könyvek cseréje előtt az alapszervezetek­ben minden párttaggal beszélgetést kell folytatni és a tapasztalatok összegezésére taggyűléseket kell tartani. A pártalapszervezetekben a személyes beszélgetések be­fejeződtek, és a határozatnak megfelelően folynak a tapasz­talatokat összegező taggyűlések. A személyes beszélgetések során a kommunisták nyílt, őszinte, elvtársi légkörben véleményt mondtak a párt politikájának végrehajtásával kapcsolatos tevékenységről, az alapszervezetek, az alap­szervezeti vezetőségek és a párttagok munkájáról. A beszél­getések alkalmával értékelték a pártmegbízatások teljesítését, a kommunisták politikai felkészültségének, helytállásának helyzetét. Pártunls Központi Bizottsága július 21-i ülésén megtárgyalta a tagkönyvcsere végrehajtásának helyzetét, eddigi tapasztalatait és joggal állapította meg, hogy az alapvető politikai cél; misze­rint a! tagsági könyvek cseréje során tovább erődítsük a párt eszmei, politikai, cselekvési egy­ségét, növeljük a párttagok ak­tivitását, az élet minden terüle­tén erősítsük a párt vezető sze­repét és tömegkapcsolatát —tel­jesül. Az egyéni beszélgetések és az összegező taggyűlések fő politikai tapasztalata, hogy a párttagság ismételten kifejezés­re juttatta egyetértését a párt politikájával, a XI. kongresszus határozataival, megmutatta, hogy a kommunistákban magas fokú elkötelezettség, felelősségérzet és tenniakarás van ä politika he­lyi végrehajtásában. Figyelemre méltó tanulság to­vábbá, hogy a következetes, fe­gyelmezett munkára a kommu­nista helytállásra a pártezerű magatartásra a párttagság részé­ről is határozott igény van. Ugyanígy fogalmazódott meg an­nak igénye, hogy legyen még következetesebb a politika vég­rehajtása és annak ellenőrzése. Több helyen éppen a párttagok kérték, hogy a vezetőség tegyen határozottabb intézkedéseket a kötelességeik teljesítését elmu­lasztó, vagy erkölcsi normákat megszegő párttagok ellen. kai, gazdasági életünk vala­mennyi időszerű kérdése, ezen túlmenően, több helyen pártunk nemzetközi tevékenysége is. Az ipari jellegű alapszerveze­tekben például a véleménycsere középpontjában a munkásosztály vezatőszerepének) fejlesztésével, helyzetének javításával kapcso­latos intézkedések, a termelés hatékonyságának növelése, a ter­melés pártirányítáaa és pártel­lenőrzésének helyzete állt. Az e téren elért eredmények elisme­rése mellett számottevő észrevé­tel és konkrét javaslat hangzott el az üzemszervezés, a vezetés, az üzemi demokrácia és a szo­cialista munkaverseny további fejlesztésére. A párt agrárpolitikájának he­lyeslése mellett a mezőgazdaság területén is szóba került a XI. kongresszus által kitűzött célok eredményesebb végrehajtásának kérdése. Mint például a szarvas- marha-, sertés- és zöldségprog­ram végrehajtása, az üzemek kö­zötti kooperáció szorgalmazása stb. A vezetőség tagjai, illetve a beszélgető csoportok és a párt­tagok eszmecseréje során meg­valósult az egyenrangú partne­rek párbeszéde. A beszélgetések szellemét, hangvételét a meg­alapozottság, a megfontoltság, kiegyensúlyozottság, a munka jobb elvégzésének keresése jel­lemezte. Az elhangzott vélemé­nyek és javaslatok túlnyomó többsége végletektől mentes és konstruktív volt. Nagy jelentő­ségű, hogy most olyan párttagok véleményét i^ megismerhették, akik nyilvános fórumokon nem­igen mondják el álláspontjukat. A személyes beszélgetéseken szóba került 'társadalmi, politi­Áll az atomerőmű első pillére A paksi atomerőmű építése ne­vezetes eseményhez érkezett ked­den: felállították a monumentá­lis méretűnek tervezett üzemi főépület gépházának első, 31 mé­ter magas, 30 tonna súlyú pillé­rét. Ez évben, a gyártástól füg­gően, további 12—20 darabot emelnek helyére, összesen pedig 88 óriási pillér alkotja majd a 252 méter hosszú csarnok acél- szerkezetét. A terveket hazai vál­lalat, az IPARTERV készítette. A gépházban kapnak helyet a pak­si atomerőmű turbinái. Dávodi hagyma­szüret • Szedik a vöröshagymát a dávodi Augusztus 20. Termelő- szövet­kezetben. Az idei termés hektáronként 230—240 mázsát ígér. A hagyma megművelését a tsz-tagok a családtagok bevonásával végezték. (Szabó Ferenc felvétele) tározatainak sikeres végrehajtá­sát. A véleménycsere ilyen érte­lemben is eredményes volt. Je­lentős lépést tettünk abban az irányban, melyet a XI. kong­resszus úgy fogalmazott meg: a jövőben a pártmegbízatások job­ban kötődjenek az egyes párt- határozatokból adódó feladatok végrehajtáséhoz. A beszélgeté­sek alkalmával a jól végzett munka elismerése mellett e té­ren is számtalan bírálat, önbírá­lat hangzott el. A párttagok több helyen szóvá tették az egyenlőt­len teherviselést a pártmunká­ban, a megbízatások formalitá­sát. Többen kérték a sokfajta pártmegbízatáa ,. valamelyikétől tehermentesítésüket, mások vi­szont azt kérték, hogy a veze­tőség jobban vonja be őket az alapszervezet munkájába. A kommunisták körében szé­les körben fogalmazódott meg az is, hogy az elmúlt években erősödött atz értelmiség szocia­lizmus iránti elkötelezettsége, összességében eredményesen fo­lyik az oktatás, a kultúra, a tu­domány, az egészségügy terüle­tét érintő párthatározatok vég­rehajtása. Ugyanakkor a párt­tagság észrevételei azt is jelzik, hogy számottevő gondok vannak például az irányítás területén, a káderpolitika helyi végrehajtá­sában, az e területeket érintő párt- és állami határozatok vég­rehajtásához szükséges egyéb feltételek megteremtésében. A párttagsággal folytatott szemé­lyes beszélgetések, a tagkönyv­csere végrehajtásával kapcsola­tos vezetőségi ülések, taggyűlé­sek, a pártapparátus tagjai s dz aktivisták körében lefolyta­tott konzultációk elősegítették, hogy az alapszervezetek és a kommunisták számára is konk­rétan megfogalmazódjék, melyek azok a helyi feladatok, amelyek biztosítják a XI. kongresszus ha­összességében értékelve az el­hangzott véleményeket, az alap­szervezeti munka színvonalának javulásáról adhatunk számot. Ezt igazolják a tapasztalatokat összegező taggyűlések is. A párt- szervezetek a helyi társadalmi, gazdasági, politikai élet irányí­tását mind nagyobb felelősség­gel és hatékonysággal végzik. Az alapszervezeti vezetőségek, a taggyűlések tartalmi munkájá­nak javítására vonatkozó sokol­dalú javaslatok, az irányító párt­szervek segítő, ellenőrző tevé­kenységével kapcsolatos észre­vételek minden bizonnyal nagy­mértékben elősegítik a párt ve­zetőszerepének 1 további erősíté­sét, helyi érvényesítését. Arra van szükség, hogy az elhangzott észrevételeket, javaslatokat ér­demi intézkedések kövessék. Ezért minden szinten megfelelő alapossággal kell rendszerezni a tapasztalatokat és nagy felelős­séggel kezelni az intézkedést igénylő felvetéseket. Gondoskod­ni kell arról, hogy a különböző természetű felvetések eljussanak „a címzettekhez”, vagyis azokhoz, akik abban intézkedni képesek. A vezető szervek feladata to­vábbá, hogy folyamatosan el­lenőrizzék a kérelmek, javasla­tok, észrevételek elintézését, kérjék számon, hogy arról a párttagság megfelelő formában tájékoztatást kapjon. Ebben a vonatkozásban is el kell kerülni tehát az öncélúsá- got. Hiszen a párttagság meg­alapozottan, tiszességgel véle­ményt mondott, 4 joggal elvárja, hogy az arra illetékesek fordít­sanak megfelelő figyelmet a szükséges, intézkedések megtéte­lére. Most a vezetőszervekben, a vezetésben dolgozó kommu­nistákon a sor, hogy az őszinte, segítősizándékú ( észrevételeket kamatoztassák. Dr. Latos István Mátyás király órája és egyebek A nyugat-csehországi Kynzvart fürdőt, ahol sikerrel gyógyítják a légzőutak és a bőr megbete­gedéseit, más okokból is sokan keresik fel. Évek óta járnak ide a turisták, hogy megtekintsék Metternich herceg egykori nyári rezidenciáját. Az osztrák kancellár, a Habs- burg-ház abszolutisztikus uralmá­nak hírhedt védelmezője, a XIX. század első felében nagy előszere­tettel gyűjtötte a történelmi sze­mélyiségeket! idéző: fárgyakat, csa­ládi emlékeket, ajándékokat. így tekintélyes régiséggyűjteményt halmozott fel. Látható például az osztrák tábornagy, Johann Jo­seph Radeczky játékkártyája. Az üvegvitrinben elhelyezett régi úti-óra valamikor Corvin Má­tyás magyar királyé volt... A fésű, mellyel egykor Mária Terézia, német-római császárnő, cseh és magyar királynő fésülkö- dött; Bonaparte Napoleon csá­szár hajfürtje; a tőr, amivel me­rényletet követtek el III. Napo­leon ellen; Mária Antónia fog­házi cellájából egy darab tapé­ta, amelyre a fogoly királynő a kivégzése előtti éjszakán felhí­vását írta — mindez okot ad az érdeklődésre. S ki ne lenne kíváncsi a Há­rom testőr és Monte Christo grófja népszerű szerzőjének, az idősebb Alexandre Dumasnak íróasztalára? Az is itt van. Lap­ján elolvashatjuk utolsó, befeje­zetlen művének néhány gyorsan odavetett részletét. A sok száz többi tárgy közt találunk fa szarkofágot, egyiptomi múmiát, görög festett vázákat, pénzérmé­ket, fegyvereket és egyenruhá­kat. (BUDAPRESS—PRAGO- PRESS) Őszinte véleménycsere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom