Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: kevés felhő, napos idő, néhány helyen hajnali párásság. Eső nem lesz. Gyenge, változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6—11, legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál kedden 11 óra kor 19 fok volt. (MTI) VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PETŐFI XXXI. évi. 200. szám Ara: 90 fillér 1976. augusztus 25. szerda Dr. Gajdócsi István tájékoztatójában áttekintést adott a megye mezőgazdaságának általános eredményeiről, kiemelve azt, hogy milyen jelentős szerepet tölt be az ország kertészeti termesztésében. Hangsúlyozta, hogy a Hírős Napok jelentősége már túlnő a megyeszékhely, Kecskemét város keretein, s az egész Bács-Kiskun megyét érinti. A megye mezőgazda- sági termelésének, élelmiszeriparának keresztmetszetét adja. — Végezetül részletesen ismertette a Hírős Napok programját. A tájékoztató után a sajtó munkatársai számos kérdést adtak fel, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak a megye, hanem az ország közvéleményét is érdeklik a szeptember elején sorra kerülő események. szágos sajtótájékoztató a Hírős Napokról Tegnap Budapesten a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában sajtó- tájékoztatót tartottak a Kecskeméten szeptember 2-től 5-ig tartó Hírős Napok programjáról. Pásztor János, a MÜOSZ főtitkár- helyettese köszöntötte a rádió, a televízió, a központi és a megyei lapok munkatársait, valamint dr. Gajdócsi Istvánt, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökét, dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét és Gódor Józsefet, a Kecskeméti Városi Tanács elnökét. Decemberre összehívták a mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresszusát Tizenkét közös gazdaság társulása vegyszer, gép és alkatrész beszerzésére Magyarországon 18 mezőgazdasági jellegű beszerző, készletező, értékesítő közös vállalkozás működik. A legkisebb közöttük a kiskunhalasi, amelyet 1971-ben alapítottak a Kiskunsági TESZÖV körzetében gazdálkodó nagyüzemek. A társulás 12 szövetkezete részjegyeket vásárolt, így teremtette meg a közös vállalkozás működésének anyagi BEVÁLT A KISKUNHALASI KEZDEMÉNYEZÉS A kiskunhalasi közös vállalkozás legnagyobb szállítója a kecskeméti AGROKER. Felvételünk a vállalat gépudvarán készült. Kedden ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Az ülésen az országos képviseleti szerv tagjain kívül részt vettek a területi szövetségek elnökei és titkárai is. A részvevők a mezőgazdasági szövetkezetek soron következő, III. kongresszusának összehívásával és előkészítésével kapcsolatos időszerű kérdéseket tárgyalták meg. A szövetkezeti törvényben és az alapszabályban foglaltaknak megfelelően a TOT 1976. december 14—15-re összehívja a mezőgazdasági szövetkezetek III. országos kongresszusát. A kongresszus megvonja majd a mező- gazdasági szövetkezetek ötéves tevékenységének mérlegét és állást foglal az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból és a népTöbb mint 50 évvel ezelőtt kerültek ki az első termékek a Bajai Finomposztó Gyárból. Azóta, sok új géppel gazdagodott az üzem, mégis jó néhány elavult gép dübörög még a. csarnokokban, teljesítményük pedig mesz- sze elmarad a mai korszerű gépekétől. Nagyon is indokolt volt tehát a vállalat rekonstrukciója, amelyet három szakaszban valósítanak meg. Az elsőben mintegy 19Ű millió forintot, a másodikban 70 millió forintot, míg a harmadik szakaszban 422 millió forintot ruháznak be. Jelenleg a második és harmadik ütem munkálatait végzik, részben különböző építkezésekkel, részben pedig úi gépsorok beállításával. gazdaság V. ötéves tervéből a termelőszövetkezeti parasztságra háruló gazdasági és társadalmi feladatok megvalósításának főbb kérdéseiben. A kongresszuson és az azt megelőző időszakban lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságok mélyrehatóan elemezzék saját tapasztalataikat, megfogalmazzák a társadalmi képviseleti szervek — a TOT és a területi szövetségek — munkájával kapcsolatos igényeiket, és megjelöljék az érdekképviseleti munka továbbfejlesztésének irányát. Az esemény jelentőségére utal — amint ezt a TOT-ülés is hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tömörítik a szövetkezeti parasztság tömegeit, jelenleg 1462 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 19 halászati terA rekonstrukció második szakaszának befejezési határideje 1976. december 31, amit előreláthatóan tartani tudnak. A véeső befejezési határidő: 1978. december 31. A géppark felújítására, illetve bővítésére még az idén várnak az NDK-ból egy hatdobos laza szárítógépet és 4 d°rah osztrák Hispano gyűrűs fonógépet. Az építkezés ütemét mép a tél beállta előtt gyorsítani kell, hogy a munkálatok az ütemterv szerint elkészüljenek. Az úi aéoek szerelésén, üzembe helyezésén francia, lengyel és nyugatnémet szerelők is dolgoznak. A festőüzemben már befejezéshez közeleg a nyugatnémet magasnyomású festőgépek szerelése éppúgy, mint a 3 darab lengyel gyártmámelőszövetkezet, 123 szakszövetkezet és 266 szövetkezeti társulás működik. Tagjaik száma eléri az egymilliót. A szövetkezetek keretei között 1975-ben 640 ezer aktív kereső csaknem 6 millió hektár mezőgazdasági földterületen 110 milliárd forint értékű termelőeszközzel 130 milliárd forint értékű terméket állított elő. A szövetkezetek 800 ezer háztáji gazdaság tevékenységét szervezik és segítik. A termelőszövetkezeti mozgalom e magas szintű számvetése ezért nem csupán a szövetkezeti tagság belső ügye, hanem — amint azt a TOT ülésén hangsúlyozták — belpolitikai életünk jelentős eseménye is. A TOT gondoskodik a III. kongresszus sokoldalú és demokratikus (Folytatás a 2. oldalon.) nyú festőgépé, amelyek üzembe helyezése előreláthatóan szeptemberben megtörténik. A magasnyomású festőgének mintegy 23 millió forintba kerülnek. A kártolt és nyújtott fonodát összekötő épületben helyezik majd el a gyűrűs fonógépeket. Ez az épületszárny a második szakaszban készül 7 millió 145 ezer forintos költséggel. A Bajai Finomposztó Vállalat rekonstrukciója jó ütemben halad, amely biztosítéka annak, hogy a vállalat a termékei iránt mutatkozó, egyre növekvő idényeket ki tudja elégíteni. Sz. F. fedezetét. A kezdeményezés eredményes lett, hiszen a vállalkozás szolgáltatásai az elmúlt öt esztendőben nagy összegű kiadástól mentesítették a megrendelőket, sok fölösleges fuvart, anyagbeszerző körutat takarítottak meg az alapító gazdaságoknak. A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Beszerző, Készletező és Értékesítő Közös Vállalkozása évente 70—80 millió forintot érő vegyianyagot, gépet, alkatrészt szerez be a szövetkezeteknek. A műtrágyát, növényvédő szert, valamint a gépek többségét a kecskeméti AGROKER Vállalattól igényli, a megyeszerte keresett gépalkatrészeket közvetlenül a gyártó üzemektől, valamint az AGROTRÖSZT más vállalataitól is. Havonta 6—8 ezer kilométert futnak a kiskunhalasi BEKÉV szállító járművei, hogy beszerezzék és a felhasználási helyre továbbítsák a szükséges eszközöket, anyagokat. A gyártó üzemek, valamint a kereskedelmi vállalatok akkor tudnak megfelelően tervezni, ha a felhasználóktól idejében megkapják a megrendeléseket a mezőgazdaságban felhasznált iparcikkekre. A kiskunhalasi közös vállalkozás a tagszövetkezetektől rég összegyűjtötte és a megyei vállalatnak továbbította a következő esztendőben szükséges műtrágya-, növényvédőszer-, és géprendelést. A háztáji és kisgazdaságok termelésének előmozdítására ugyancsak szolgáltató tevékenységet végzett az elmúlt években a közös vállalkozás. A kiskunhalasi Szőlőskert Szakszövetkezet; valamint a téeszek háztáji gazdaságainak különböző típusú permetezőgépeket szerzett be. Sertéstenyésztő szakcsoport, juhtenyésztő társulás alakult a kiskunhalasi járásban. A juhászati társulás megbízta a kiskunhalasi BE- KÉV-et, hogy juhnyírógépeket és hozzá alkatrészeket kutasson fel valahol az országban, mert a társulás eddigi próbálkozásai nem jártak sikerrel. A szolgáltatási forgalom a 'kö- zös vállalkozás tagszövetkezeteinek megbízásai alapján jelentős mértékben megnőtt, az ebből származó haszon is. A társulás alapításakor, 1971-ben váltott 50 ezer forintos részjegyek az idén már 70 ezer forintot érnek. A közös vállalkozás legtöbb szolgáltatását igénylő kiskunhalasi Vörös Október Tsz részjegyeinek értéke pedig 100 ezer forintra emelkedett. K. A. JÓ ÜTEMBEN HALAD a Bajai Finomposztó Vállalat rekonstrukciója • Már tető alatt áll a kártolt és nyújtott fonodát összekötő épületszárny, amelyben a gyűrűs fonógépeket, helyezik el. • Keresztes Ferenc szereli az újonnan érkezett 3 darab gyűrűs fonógépet. A közművelődés mozgató ereje — A mi falunkban kevesen érdeklődnek a kultúra iránt. Az embereket csak 'a saját élete érdekli. Hiába hívjuk őket rendezvényre, alig tesz eleget valaki a hívásunknak. — A lelkét is kiteheti az ember, a füle botját sem mozgatja senki, pedig elkövetünk mindent az ügy érdekében: több száz meghívó, plakát kerül ki a lakossághoz, mégsincs elég közönség. A fentiekhez hasonló keser- géseket és panaszokat sokáig lehetne idézni emlékeztetőül. Mind azt mutatná, hogy a közművelődés emberei között sokan elégedetlenek a munkájuk iránt megnyilvánuló érdeklődéssel. Bizonyára sokban igazuk van azoknak, akik így beszélnek. De vajon mindenben-e? Vajon nem hibásak-e ők maguk is? Megtesznek-e mindent az igények felkeltésére? Aligha van így. Hogy mire gondolok, megpróbálom egy megtörtént esettel, az egyik emlékezetes és szép tapasztalatommal érzékeltetni. Dunapatajon történt. A köz. ségben a helybeli születésű Újhelyi Imre szobrának felavatására készültek. Pastyik Istvánnal, az ottani falumúzeum igazgatójával, az Újhelyi-kultusz fáradhatatlan ápo. lójával mentünk az utcán, s szembejött velünk egy idősebb férfi. Amikor közel értünk egymáshoz, vendéglátóm megállította őt, és ezt kérdezte: — Lajos bátyám, hallott-e már Újhelyi Imréről? — Nem én — így a válasz. Ki volt7 — Megmondom. Egész életében azért dolgozott mint tudós, hogy több tejet adjanak a tehenek. — És miért mondja ezt nekem? — kérdezte az idős ember, most már igazi érdeklő, déssel. — Azért — hangzott a válasz —, mert ez a derék és kitűnő ember itt született, Patajon. Es most szobrot csinálunk neki, a napokban fogjuk felavatni. Ha érdekli közelebbről az ő élete, jöjjön el az avatásra, és hallgassa meg a beszédet. Ugye ott lesz? — Hát, ha már azért dolgozott az az ember, hogy sok tejet adjanak a tehenek, akkor csak megérdemli, hogy elmenjek. Ha nem is pontosan így, de lényegileg eszerint zajlott le a számomra emlékezetes beszélgetés, ott a pataji házsorok között. Azért próbáltam meg most feleleveníteni, hogy érzékeltessem: lehet közvetlen hangon, egyszerű és okos szavakkal szervezni a közönséget valamely kulturális eseményre. Lehet, ha úgy tetszik, reklámozni eredményesen propagálni valamely közművelődési programot, csak meg kell találni a módját. Sokat beszélünk mostanában arról, hogy az információk özöne árasztja el a ma élő embert, hogy az események meglehetősen felgyorsultak, szédületes iramban kövptik egymást stb. A ma embere sokszor csak felszínesen találkozik egy-egy számára ismeretlen vagy kevésbé ismert dologgal. Ezért van szükség arra, hogy az emberekhez valamilyen eszközzel közel hozzuk ezeket, hogy az egyes személyekhez tudjunk szólni, ne rejtőzzünk a papírok mögé. A plakátok és a meghívók, mégha bármennyire is tetszetősek, s a szövegük akármennyire is érthető, világos, félreérthetetlen, önmagunkban nem elegendőek a tartalmas és eredményes szervezéshez. Mögéjük vagy mellettük fel kell zárkóztatni a közvetlen élőbeszédet is. Az okosan érvelő szép szót. Sokszor láttuk, tapasztaltuk már, és sokfelé, hogy egy helységben vagy egy munkahelyen szinte csodát tesz egy- egy lelkes ember, aki másokat is magával tud ragadni lelkes igyekezetében, ha a művelődés ügyéről van szó. Vagy ki ne hallott volna példát arra, hogy egy virágzó időszakot hogyan követi valamely helyen a pangás, az elárvult sivárság, s éppen azért, mert eltávozott onnan az eddigi lelkes mozgató? Hiszen a közművelődésben is, mint az élet minden területén, a legfőbb mozgató erő a hozzáértők lelkesedése, mely másokra is képes átragadni. A televízió jóvoltából megismerkedhettünk egy falusi művelődésiház-igazgatóval, aki naponta járja az utcákat, becsenget, bekopogtat a családok hajlékába, elbeszélget az emberekkel egy-egy tervezett megmozdulásról igyekszik felkelteni ezek iránt az érdeklődést. Az eredmény, jól láthattuk, nem is marad pl. Sajnos, az ilyen példa meglehetősen kevés. Helyette sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a népművelő ki se lát a papírok mögül, beletemetkezik a tervekbe és jelentésekbe. Így nem várható eredmény a munkában, nem lehet eljutni messzire a művelődésben. Helyette inkább mondják a panaszt, végeérhetetlp- n ül, hogy „nincs érdeklődés nálunk, nem kell az ittenieknek a kultúra” stb. Pedig csak a közművelődés mozgató ereje hiányzik.
