Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

1976. augusztus 20. • PETŐFI NEPE • 9

A MALOMNAK MolM^let, NINCSEN KÖVE... , ,

molnar-sors

,, i >

Minden másképp lett volna, ha Varga István anyai nagyapjának ■nincsen malma — méghozzá egyszerű, hengerszék nélkül — a í Túron. De volt, és őrölték a terményt Kölcskén is, ahol írásunk I hőse született, élt, tanult, a vele egyívásúakkal együtt. Ami különbség felfedezhető az évek távlatából, az az, hogy Varga Istvánnak még az is tetszett, hogy lisztes a ruhája mikor hazajön a kölcskei malomból. Az elemi első osztályát evangélikus iskolában járta ki, de év végén megbuktatták, átkerült a görögkato- llikusba, ahol minden évben színjeles bizonyítvánnyal jutalmaz- 4; ták tudását. Tanulni akart, gépészmérnök szeretett volna lenni, de pénz nem volt rá, úgy hogy már rá állt volna, hogy pap legyen, de arra meg az egyháznak nem volt pénze.

áa □ □

így indult Varga István molnár-élete, mert hát ezek után törvényszerű volt, hogy malmokban keresse kenyerét. Három évi tudománylopás következett. Nem magyaráztak akkortájt a mesterek. Amit tudott, magától fedezte fel, leste el. Tiszabecsén 1937-ben ■ új malmot vásárolt akkori mestere, a szerelésnél tehát a nappali oiakban ott, éjjel pedig, az őrlésnél, Kölcskén segédkezett. Egy P elhatározást követte a tett: vándorútra indult. Volt reges-regi |g egérlátta malmokban a Dunántúlon, majd Pestre kaptatott és megállt a Gizella-malom portása előtt.

— A vezérigazgatóval akarok beszélni — mondta, mire a kapu szigorú őre tisztelettudóan beengedte. A soha nem látott vezér rendes volt, felvette. Egy háború előtti hétfőn teháí a legnagyobb őrlőintézet, a Gizella dolgozója lett. És kezdte a legalantasabb munkával, a lábliszt rostálással, amíg a negyedik napon nem jött az r| almolnár és félre nem hívta. ..Tud követ vágni?’- — kérdezte és állapította meg egyszerre, a franciakőre mutatva,; „ott a helye-’. || Három rémest vágott meg, míg a mester kibökte: „itt marad”.

Ezzel eltelt az első hét, aztán a következőn már a hatodik és a i hetedik emeletre osztották be, három hónapig maradt ott. Ezt kö- S vetően szitaőrként kereste betevőjét, és munkájával a felsőbbség is elégedett lehetett, mert két fillér órabéremelést szavaztak meg neki. Fél év elteltével hengerőri posztra került. A 'tanulás vágya l|| kopogtatott ott bent Varga Istvánnál, beiratkozott megkuporga- tott ötven pengőjén a Felső Ipariskolába, ahol a három hőnap után .... jó előmeneteléért külön húszpengős jutalomban részesült, melyet a molnár-céh kasszájából utaltak ki.

A katonasors, fogság után 1948. május 24-én állt újra munkába »Varga István, ahol ezek után sarzsi-posztokat töltött be. 1950-ben merthogy mindig főmolnár akart lenni —, főmolnár iskolába járt, utána fcmolnár helyettes is lett. Ekkor a főrriplnár elment szabad- “< ságraj s mikor visszajött, az igazgató annyit (mondott neki: „Ossza be magát almolnárnak”. Varga István ettől a perctől volt hivatalosan is a Gizella malom főfő szakembere, kilenc évig. 1959-ben Szegedre ment, mert oda való volt felesége, aztán 62-ben elvál- ; lalta a kiskőrösi, csak ötvagonos malom főmolnárkodását. majd Kecskemétre, a gazdasági malomba jött. ahol a különböző posztok - kitöltése után ma már malomi főtechnológus. „Mar régen nyugdíjban kéne lennem” — mondja. Úgy hallom ki a hangjából, büszkén.

Hej, molnár-élet, molnár-sors! Elég volt megérkezni délután egy T laluba, biztos reggelig marasztalták jó kenyérrel, jó itallal. Rang- dija volt. emberi rangja a molnárnak, az élet őrlőjének. Meg a ma- ; i lomnak. A vámmalomból zsákba kerülő liszt a paraszt saját baji zajából és valamennyi ottani gabonából készült, míg a vámcsere malomban az összes búzát összeöntötték és úgy őrölték meg. Vagy II kóT'őtt; vágy hengerszéken. A'daráskövet Sárospatakon bányászták. I s a• franciakövet pedig Frankhonban. Ma már csak Békéscsabán ván működő köves malóm. És a kő' lcis részekből áll, a külső'Icerüíé-' I te, amelyen a rovátkák vannak (az ezt készítő a kőtörő) a rémes, jja bentebbi része a malomkő melle, a közepe pedig a .szálvas. Ezt fÉ csákánnyal, hozzá nem akármilyen, de buzogány nyelű csákánnyal igazították őrlőképessé.

A malom olyan, mint egy kaszárnya, rendfokozatok, emberi i ' lettel-teljesítménnyel megszerezhető és megtartható rangok lépi tűznek. Van koptatós, az.tán mosókoper, felsőkoper és főkoper. ->». Magasabb tisztje van a szitaőrnek és a hengerőrnek, tekintélye fp u smirelnek. A főszitás és a főtisztító, a lisztosztálvző után kö- Ivetkezik csak a molnárnak titulálható malomi szakember. Az. ally málnán a vicefömolnár és a fömolnár követi, kinél tübbeszű ember a malomban nincs is Tartalékban áll, munkára kes/.cn a beosztottak munkáját irányító öreglegény és — hajdanán — a fő- B kővágó. A kővágókat kezükről is meg lehetett ismerni, pattogtak ■ •a szilánkok, bebújtak, fertőzést nem okozva a bőr alá, szép kis ■ dudorokat pukkasztva.

Az első igazi kitüntetést- Szappanos munkaügyi miniszterhelyet- fl tes adta át Varga Istvánnak, de az oklevelek között sztahanovista m is akad. Háromszoros kiváló dolgozó, kétszer szocialista brigádok ■ munkájának segítéséért kapott jutalmat, és a dossziéban újítói jj tanúsítvány is lapul. Bács-Kiskun megye tizenegy malma tartó- ffj zik irányítása alá, ismerik az egész országban, elég kimondani a Jq nevét, s csettint a többi szaktárs.

□ □ □

Ülünk Varga Istvánnal kivénhedt, használatból kikopott munka- 1 'helyi udvar dís*zeként-szolgáló,■■'.milliárdnyi fordulatokat megtett ■■ .malomkövek mellett. Mesél, hangja mintha ugyanúgy zúgna, mint ■ maga a malom. Azt mondják, a szerelmesek előbb utóbb hason- 9

luanak egymásra.

— Tudja, járta nálunk egy mondás, kisebb malmokban. Ha me- R nvecske jött, kérdezte milyen a búzája. Mondtuk: úgy őröljük, B hogy se lisztje, se korpája ne legyék.

Mosolyog Varga István, mintha látná maga előtt a tűzről pat- lant menyecskét, és járna a malom amarra távolabb. Talán mintha Kölcske felé, vagy a Gizella gépei felé fülelne. A malomnak I nincsen köve — éneklik nekibúsult magyarok — mégis lisztet jár.

A malomnak? Van köve, Van. Varga István, Varga Istvánok a kövei. Még, ha nem is kővel járnak a malmok, ma már.

Ballai József

Gazdagító, nevelő kapcsolatok

• A városi, falusi, tanyai iskolák közti évszázaodos különbségek felszámolásának alkotmányunk születésével kezdődött folyamata egy évtizede hirtelen ki- szélesedett, meggyorsult. Ekkorra halmozódtak fel azok az anyagi feltételek, amelyek ezt lehetővé tették. S ekkorra jutott odáig a szocialista tudat kialakulásának forradalma, hogy társadalmunk alapvető osztályai részt kértek ebből a munkából.

Országos programok születtek

— nem egyszer spontán kezdeményezésekből —, s értek el átütő sikert néhány esztendő alatt. A „televíziót minden tanyai iskolának” akcióval kezdődött, 1969- ben. Megmozdította a felhívás az egész országot. Munkahelyi kollektívák jártak élen az akcióban. Pénzt ajánlottak fel erre az alapra, és sokán választották a bonyolultabb utat. Megvásárolták a készüléket, iskolát kerestek maguknak, s odavitték a televíziót. Közben megismerkedtek „iskolájuk” helyzetével, gondjaival.

• A tévé-akció kampány volt. Nem is lehetett más. Egyetlen dologra irányult, amit rövid idő alatt meg lehetett, s tegyük hozzá: meg is kellett oldani. Eredményét nem az méri, hogy egyik évről a másikra mindenhová televíziót juttatott, hanem hogy a tanyai iskolák többi gondja iránt is felelős érdeklődést ébresztett.

A villamosítás volt az első számú. Volt, mert ez a program is lényegében befejeződött már. A megyében a tervezett 1973 szeptemberi évnyitó helyett már az előző év októberében kigyulladt a villany a 83. tanyai iskolában is. A villamosítási program tömegeket mozgósított. Annyi üzemi kollektíva akart részt vállalni a megvalósításban, hogy nem jutott feladathoz valamennyi.

Üzemeli és iskolák szocialista típusú együttműködése több évtizedes mozgalom, sokkal régebbi a tanyai iskolák helyzetét javító társadalmi akcióknál. Példája számtalan, eredményeit lehetetlen hiánytalanul összegyűjteni. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom néhány éve felfrissítette ezeket a kapcsolatokat, s új mederbe terelte őket. A foyamatos együttműködés rögzíti az üzemi és iskolai kollektívák felelősségét

— s ez nagyon fontos.

• Ma még a gazdasági kapocs a jellemző. Festésre, takarításra, villanyszerelésre, játszótér, sportpálya építésére szűkös az, iskolák anyagi lehetősége. Különösen szűkös tanyán, kis községekben. A munkáskollektívák, szövetkezeti brigádok jó szívvel ajánlkoznak a karbantartásra, örömmel készítenek szemléltető eszközöket, játékokat, ajándékoznak könyveket. Az iskoláknak is könnyebb társadalmi segítséggel rendbehozni nyaranta a tantermeket, mint kivitelezőt találni erre a munkára. Egyről azonban gyakorta megfeledkeznek a pénzt adó üzemek, az iskola körüli munkákat elvégző munkások, s a pedagógusok is. Ezek az akciók nagyban segítik ugyan az oktatás feltété-, leit, ifjúságnevelő hatásuk önmagukban azonban csekély. Kellemes a frissen meszelt tanteremben kezdeni az évet, de a kisdiákot nem érdekli, hogy az iskolát melyik üzem szocialista brigádjai tették rendbe — ha nem is találkozott velük. Ugyanígy nem szerez élményt azzal, hogy dalt énekel, vagy verset szarvai a gyári kultúrteremben egy hivatalos ünnepségen. Nem kap pályaválasztási indíttatást, nem ismeri meg az ipari szakmákat, amikor huszad- vagy század magával végigvezetik a gyáron. Pedig élményekre van szüksége.

A tanyai gyerekek többsége előöb-ulóbb természetes, paraszti kötődését veszíti, hiszen ha ipari munkássá lesznek, új életformába kell beilleszkedniük, új kapcsolatokat találva. Ugyanígy megújult életformát vár tőlük a néhány év utáni mezőgazdasági nagyüzem is. Üj kötődésekre lelni csak személyes, emberi kapcsolatokban tudnak.

A mozgalom alkalmas rá, hogy oldja, könnyítse a mostani kisdiákokra váró feladatok, változások gondjait. Felkészítheti őket jövő- jükre.

• Az utóbbi évtized központi programjai és társadalmi akciói közt eredményes, egymást gazdagító kapcsolat bontakozott ki, szén sikerek születtek ezekből az erőfeszítésekből. Javult a tanyai iskolák helyzete, oktatásuk színvonala. így a tanyai gyerekek lehetőségei közelítették városi társaikéit. Maradt azonban bőven tenni-segíteni való a következő évtizedre is.

A tanyai, kisközségi iskoláknak ezen túl is szükségük lesz a mun. káskollektívák anyagi segítségére, társadalmi munkájára. A korábbi akciók már útjára indították ezt a kapcsolatot, amely az Egy üzem — egy iskola mozgalomban él tovább. Ez már Szilárd alapja iskola- és- társadálomalkotó együttműködésének. Talajából nőtt ki alig egy éve a szocialista brigádok s úttörőőrsök kapcsolata.; A munkahelyi kis közösségeknek hagyományaik vannak az ember- formálásban. A szocialista brigádok és az úttörők széles mozgalmának egyre bővülő kibontakozása új lehetőségeket nyit a ne_ velősben, tartalmas elemekkel gazdagítja a hagyományos kapcsolatokat.

Zsembery Ágnes

SZEPTEMBER 2—3:

Országos Kertészeti Napok

Megyénk jelentős helyet foglal el az ország kertészeti termesz-* lésében. A hazánkbaín termesztett szőlőmennyiség csaknem egyhar- madát, a zöldség és gyümölcs

13—14 százalékát adja Bács-Kiskun mezőgazdasága. Nem véletlen tehát, hogy 1972-ben Kecskeméten rendezték alz Országos kér. tészeti napokat és 1974-ben az országos zöldségtermesztési tanácskozást és kiállítást.

Az idén a hírős napok rendezvénysorozata keretében szintén a megyeszékhelyen rendezik az or. szágos kertészeti tanácskozás kétnapos programját. A kertészeti napok plenáris üléssel kezdődnek, szeptember 2-án délelőtt a megyei művelődési központ dísztermében. A megnyitó után előadás hangzik el a termelés hatékony- Bágának növeléséről, a kertészeti ágazatban alkalmazható korszerűsítésről, úí módszerekről.

Ez alkalommal adják át a Mohácsy Mátyás-emlékérmeket, valamint a Mathiász János-díja- kat is.

Délután négy szekcióülésre kerül sor. A szőlő-, zöldség-, valamint a dísznövénytermesztők vitatják meg az ágazatok helyzetét, időszerű gondjait, a fejlesztés további tennivalóit.

Ezen a napon nyílik meg a kertészeti, élelmiszeripari, virág- gép. és növényvédelmi kiállítás.

Szeptember 3-án a kertészeti napok üzemi bemutatókkal folytatódnak. A szőlőtermesztők a Kecskemét-szikrai, a gyümölcs- termesztők a Hosszú hegyi Álla- lami Gazdaságba látogatnak. Zöldség termesztési bemutató pedig a tompái Kossuth Termelő, szövetkezetben lesz.

Az országos kertészeti napok az említett három üzemben történő záróértékeléssei végződnek.

• A kertészeti napokkal cgyidőben nyíló

kiállításon a Középmagyarországi Pince- gazdaság is bemutatkozik. Képünkön a vállalat építő, brigádja a pavilont ácsolja.

A lajosmizsei mezőgazdász

• Nyúl Ferenc főmezőgazdász az újtelepítésű, 120 hektáros gyepet mutatja.

Az állattenyésztési szakemberek a közelmúltban összegezték Bács-Kiskun megye nagyüzemi tehenészeteinek tejtermelését. Az értékelésből kitűnt, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tehenenként 1217 liter tejet fejtek fél év' alatt, 86 literrel többet, mint tavaly. A hozamnövekedés önmagában is örvendetes. Az átlagon belül azonban számos közös gazdaság nagyüzemi tehenészete kimagasló eredménnyel zárta a félévet. Ezek között van a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet.

Közös állománya magyartarka fajta, amelynek a félévi tejtermelése a megyei átlagnak csaknem a kétszeresére, 2305 literre emelkedett. A lajosmizsei határ 4380 hektár, túlnyomórészt gyenge minőségű homoktalaján gazdálkodó szövetkezet eredménye azt példázza, hogy kedvezőtlen körülmények között is lehet magas hozamokat elérni.

A Népfront Tsz állattenyésztésében, növénytermesztésében dolgozók szakszerűen látják el mindennapos feladataikat. Az állattenyésztésnél azt tartották szem előtt, hogy ha nagy hozamú, külföldi eredetű szarvasmarha sem képes többet termelni, ha nem kap elegendő és megfelelő minőségű takarmányt.

A lajosmizsei szövetkezet gazdái, a tagság és a választott vezetők a takarmánytermesztés korszerűsítését tartották egyik teendőjüknek. A kezdeményező a Népfront Tsz-ben hat esztendő óta dolgozó Nyúl Ferenc főmezőgazdász volt.

Elképzeléseit felkarolta és mindenben támogatta a szövetkezet párt- és gazdasági vezetősége,

valamint az egész tagság. Az eredmény: hat év óta nem vásárolt a Népfront Tsz szálas- és szemestakarmányt, mert termett elegendő. 1975-ben már 80 mázsán felüli kukoricatermést takarított be hektáronként a közös gazdaság, amire nem volt még példa a lajosmizsei határban. A tömegtakarmánynak termesztett Kilókukorica öt éven keresztül 430 mázsa zöldet adott hektáronként, tavaly 500 mázsát.

A biztonságos kalászos gabona és kukorica termesztés érdekében a Népfront Tsz tagja lett a bajai kukoricatermesztési rendszernek, a BKR-nek. Évek 1 óta kapcsolatban vannak a közös gazdaság szakemberei a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézettel, a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel, és hasznosítják a tudományos kutatás eredményeit. Nyúl Ferenc az egyetem hívására Szabolcs-Szatmárba is elutazott, hogy megtekintse, miként sikerült az egyetemen kidolgozott módszer szerinti gyeptelepítés a nyírségi homoktalajon.

A Debreceni Agrártudományi Egyetemen készítették el a lajosmizsei Népfront Tsz 381 hektáros legelő telepítési tervét, amelyet a közeljövőben végrehajt a közös gazdaság. A húsmarha .tenyésztését a gyepre alapozza. Eddig 120 hektár mesterséges gyepet telepítettek az egyetemi technológia alapján. Ha mind a 381 hektár elkészült, tapasztalatokat gyűjthetnek arra, hogy miként lehet Lajosmizsén még olcsóbbá tenni a tömegtakarmány termesztését. A Népfront Tsz-ben végzett munkát figyelemmel kísérik a kecskeméti járásban, ahol számos lehetőség van a lajosmizsei tapasztalatok alkalmazására.

Amikor megjelent a kormány- program a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a lajosmizsei Népfront Tsz-ben szakosított állattenyésztő telep építését határozták el. Tervet rendeltek az egyik vállalatnál, de elvetették mert annak költségvetése szerint 30 millió forintba került volna az új létesítmény.

Nyúl Ferenc javaslatára úgy döntöttek, hogy 1977-ig mégiscsak elkészítik, de a régi gazdasági épületek átalakításával, kiegészítésével és belső korszerűsítésével oldják meg, fele költségből. A 15—16 millió forintba kerülő telep is épp úgy megfelelhet rendeltetésének, ha jól tejelő tehenek lesznek benne.

Ezt most álapozzák Lajosmizsén. Egyelőre a jelenlegi magyartarka állományból válogatták ki a legjobb egyedeket. Hozzáértő em. bereket osztottak a tehenészetbe, akik szakszerűen gondozzák a közös állományt. Ennek eredménye a megyei átlagot jóval meghaladó tejtermelés. Később a fajtaátalakító keresztezés is megtörténik, hogy ^ még nagyobb legyen a szakosított telep hozama.

A lajosmizsei Népfront Tsz- ben jövedelmező a szarvasmarha tartás. Korszerű eljárással termesztik a kalászos gabonát, kukoricát, valamint a szálasta* karmányt. A közös gazdaság mérlegének eredményei kedvezőek. A szövetkezet pártalapszervezgte néhány^ éve felvette tagjai sorába Nyúl Ferenc főmezőgazdászt. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében végzett munkájával ezt kiérdemelte.

Kiss Antal