Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

4 • PETŐFI NEPE 0 1976. augusztus 19. Négyen az Alkotmány brigádból A Lampart Zománcipari Művek kecskemé­ti gyárában — mint hazánk sok más üzemé­ben is — régi hagyományai vannak a szo­cialista brigádok versenyének. Az önkéntes kollektívák termelést segítő tevékenysége, szocialista embert formáló ereje már szám­talanszor bebizonyította a mozgalom életre­valóságát. Ebben a gyárban 1160-an dolgoz­nak, s közülük 662-en vállalták, hogy bri­gádba tömörülve, többet tesznek a közösség asztalára, és vállalásaikat teljesítve elnyerik a megtisztelő címet. Az idei esztendőben kü­lönösen nagyot léptek előre, az arany-, ezüst- és más fokozatok mellett 14 kollektíva kap­ta meg a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Közéjük tartozik a zománcgyártó üzem Áp­rilis 4., Kossuth és Alkotmány brigádja is. A szabadban sem fázik az em­ber, de az Alkotmány brigád munkahelyén, a lángot lövelő ol­vasztókemencék mellett szinte pokoli a hőség. A szomszéd mű­helyben a forróság elviselését még a páradús levegő is nehe­zül, Itt szárad az alapanyag. Az őrlőüzemben, ahol hatalmas go- lyósmalmakban porrá válik a szemcsetömeg, egymás szavát sem értjük... Két csapolás közötti lélegzetvé­telnyi szünetben tudok csak szót váltani a brigád vezetőjével, ké­sőbb pedig egymást helyettesítve lehetőséget teremtenek arra, hogy a kollektíva három tagjával is beszélhessek,.. Kovács Sándor brigád vezető: — A jövő év ja­nuárjában lesz tizenöt éve, hogy Itt dolgozom. Lé­vai Sándor volt a tanítómesterem — most cso­portvezető. a Kossuth-brlgád tagja —, tőle sajá­títottam el n zománckészítés csínját-blnját, Látszó­lag nehéz itt a munka, de az én véleményem sze­rint csak az lehet a nehéz, amit nem szívvel-lé- lekkel végez az ember. Azt vallom — és a bri­gádom tagjait is erre nevelem —, ezért van a mun­kaidő, hogy ledolgozzuk, s ha minden percét ki­használjuk, abból nekünk is hasznunk származik. Brigádunk különben augusztus 21-én ünnepli a hetedik születésnapját, s kollektívánk nevét Is ak­kor választottuk. Már az alkotmány ünnepe előtt beszélgettünk az alakulásról és 1969. augusztus 21- től mint szocialista elmért küzdő brigád láttunk hozzá feladataink elvégzéséhez. Azótn már ötször nyertük el a mozgalom valamilyen fokozatát, az Idén pedig a vállalat kiváló brigádja elmet. Meg­alakulásunk idején egy óra alatt az egy főre jutó termelés 51,14 kilogramm volt. Mostani normánk már 71,5 kilogramm, s mi rendszeresen 73—75 ki­logrammot teljesítünk. Hozzá kell tennem, hogy a növekedés azonos technikai feltételek mellett tör­tént, a munkaidő jobb kihasználásával, anyagtaka­rékossággal, n szakmai gyakorlat öregbítésével. A • 9 Kovács Sándor brigádvezető a zománcolvasztó kemence mellett. múlt évben egyébként több mint 814 ezer forint értékű volt a nyersanyag-megtakarításunk ... Pandó Józsefné: — Hat évvel ezelőtt, még a konzervgyárban dolgoztam férjemmel együtt, de az ottani munkabeosztás miatt nem tudtam eleget foglalkozni három gyermekemmel. Nem ismertem itt senkit, s kellemesen meglepődtem, hogy milyen szí­vesen fogadtak. A brigád tagjai egymást váltva segítettek a tudnivalók elsajátításában. Azóta már Rozika lányom is itt dolgozik, egy másik üzem­részben. Nem bántam meg, hogy idejöttem. Igaz, nem könnyű a munka, de egymást segítve mégis sikerül a vállalások teljesítése. Külön örülök, hogy ennek a 14 tagú kitüntetett kollektívának tagja le­hetek. s hozzájárulhatok n további sikerekhez. • Páradús forróságban dolgozott felvételünk Ide­jén a szárítóban Kovács Sándorné, Kovács Sándorné: — A brigádvezetővel *— aki a gyáron kívül a férjem — én Is az alapító tagok közé tartozom. Csak otthon vagyunk férj-feleség, mert Itt a munkában szó nélkül végre kell hajtani az utasításait, No, nem mintha otthon vitatkoz­nánk.,. Persze, nem is nagyon kell Itt mondani bárkinek, hogy mit csináljon, Közösen dolgozunk, együtt tanulunk n továbbképzéseken és természe­tesen sokszor együtt vagyunk a társainkkal munka­idő után is. Többször volt már n brigád közösön színházban, kiállításokon, s a gyári klubban ren­dezett TIT-elöadúsokat. is együtt hallgatjuk. Mind­nyájan tagjai vagyunk a vöröskereszt es szervezet­nek is. 9 Földről irányított daruval emeli fel a kerekeken guruló tartályt a golyósmalmok beőntőnyílásá- hoz Pandó Józsefné. Holecz András: — Nemcsak a huszonhárom évemmel, hanem a brigádban eltöltött Időm alap­ján is én vagyok a legfiatalabb. Gépkocsivezető voltam két évig, de nem tudtam megbarátkozni azzal a szakmával, Amikor 1974-ben elhatároztam, hogy nem leszek tovább országúti vándor, miután itt lakom a gyárral szemben, ide kértem a felvé­telem. Nem volt különösebb elképzelésem a mun­kát illetően, végzem majd azt amit tudok, illetve amit rám bíznak. Eleinte nehéznek tűnt a zománc­üzemi munka, de azután megbarátkoztam vele, sőt, meg is szerettem, Nem is mertem volna gondolni, hogy bekerülhetek a brigádba, de felvettek. Re­mélem, nem csalódott bennem a kollektíva, s ez­után sem lesz ellenem kifogás. Két hónapja meg­nősültem, feleségem a Habselyem Kötöttárugyár­ban varrónő, jól keresek, s külön kitüntetésnek ér­zem, hogy az Alkotmány brigád tagja lehetek... Opauszky László • Holecz András a másik kemence (eltöltéséhez készülődik. 500 féle műszer világszínvonalon * Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban 2,5-szeresére növekedett a műszerek és automatizálási esz­közök gyártása Moldáviában. Ilyen gyors ütemben a köztársa­ság egyetlen Iparága sem fejlő­dött. A moldáviai gyárak a mi­niatűr érzékelőktől a nagy szá­mítógépekig 500 féle világszínvo­nalú terméket gyártanak. Az utóbbi években a köztársa­ság ipara a folyamatos, automata minőségellenőrző eszközök gyár­tására összpontosította erőit. Be­rendezései már működnek a leg­nagyobb uráli és ukrajnai kohá­szati üzemekben. A moldavai mű­szereknek a KGST-országokon kívül amerikai, angliai, francia, svéd és finn vevői is vannak. (APN— BCDAPRESS) Szovjet tudósok véleménye sze­rint maximálisan 30—50 évvel növelhető még az emberi életkor. A Szovjetunióban különösen je­lentős eredményeket értek el az ezzel kapcsolatos kutatásokban. Míg az 1917-es forradalom előtt a férfiak átlagos életkora 31, a nőké 33 év volt, 1970-ben ugyanez a szám a férfiaknál 65-re, a «ölt­nél 74-re emelkedett. Egyes számítások szerint a rák és a vérkeringés! betegségek fe­letti győzelem — amelyre előbb- utóbb számítani lehet — átlago­san 8—10 évvel hosszabbítja, maid meg az emberi életet és az átla­gos életkor 80—85 évre emelke­dik. A jövőben nagyobb szerep­hez jutnak azok az eszközök is, amelyek az öregedési folyamato­kat lassítják. A szovjet gerontológusok máris nagy intenzitással kutatják az öregedés aktív mechanizmusát fé­kező, valamint az idegi és hor­monális szabályozást normalizáló eszközöket. Az állatokon végzett kísérletek bebizonyították, hogy vannak olyan anyagok, amelyek átmenetileg akadályozzák a ge­netikai berendezés aktivitását és fékezik a természetes genetikai program lezajlásának ütemét. Azok az állatok, amelyek ilyen anyagokat kaptak, jóval hosszabb Ideig éltek. Az életkor meghosszabbításá­nak egyik rendkívül fontos tar­taléka a minőségileg teljes érté­kű, de mennyiségében kevés ételt jelentő diéta. Ennek pozitív v,n- tása szintén lemérhető volt a kí­sérleti állatokon. (BUDAPESS— APN) Kisiparosok - Kalocsáért KIOSZ — Tanács — Hazafias Népfront. UJ hármas, ami a társadalmi összefogás egyik vonulatát jelzi. Elől azért áll most a kisiparos­ság helyi szervének neve, mert rajta keresztül a még mindig je­lentős társadalmi réteg kér részt a népfrontkongresszus tiszteleté­re felajánlott társadalmi munká­ból. Nem mintha eddig nem lettek volna ott a kisiparosok is váro­saink, községeink fejlesztésé­ben szépítésében — önkéntes vállalásaikkal. De most ők Is újszerűséget, távlatosságot kíván­nak belevinni a hagyományba. Jelentkeznek tehát tanácsnál, népfrontnál: „Kössünk megálla­podást — hosszabb időtávra, s azon belül pontosan-konkrétan a legközelebbi esztendőre. Fela,- dntot kérünk..." , Romsics Jánost, a várospoli­tikai és környezetvédelmi mun- kablzottág titkárát éppen ez a cél vezérelte most a Hazafias Népfront kalocsai városi bizott­ságának székházéba. Rövid be­vezető közben rakosgatja ki jegyzeteit, a megbeszélés alá­támasztására felskicceit helyszí­ni rajzait, neveket, ötleteket tartalmazó céduláit. Fel is teszi a kérdést Vidéki Imre városi nép- fronttltkárnak, — Szereimén a te véleménye­det is hallani: hol tudnának dol­gozni a társadalmi munkát vál­laló kisiparosok. Vidéki Imre nem sokat gon­dolkodik. — Szerintem az első „nagy falat” mindjárt az épülő mű­velődési központ lenne. Ott szinte minden szakipari munká­ban közreműködhetnének kis­iparosok. Olyan közérdekű intéz­ményünk lesz ez, amit méltó emlékként adunk át nemcsak a mai. hanem az utánunk követ­kező nemzedékeknek is. — Egyetértek — jegyez fürgén Romsics János. És már szaporít­hatjuk is a sort a következő tippekkel. — Van bőven tennivaló isko­láinknál is... • Vidéki Imr« városi népfront- titkár és Romsics János munka­bizottsági titkár. OYIéhcsI Éva felvétele) A munkabizottság titkára — amolyan „míg el nem felejtem'’ hangsúllyal közbeveti. — öt évre szóló megállapodást kötünk a KlOSZ-azal. Erre az esztendőre már pontosan meg­határozott feladatokat várnak ... Tehát sorrendet is kell majd állítanunk a társadalmi mun­ka igénylésekor. — Természetesen ... Azért Is próbáljuk úgy számba venni, hogy hol is tudnának már is cselekedni... A sportpályáról meg ne feledkezzünk ... Aztán ahol bontott anyagból már tég­la is rendelkezésre áll... A Vén József Általános Iskola udvarán olyan sportpályát szeretnénk ki­alakítani, ahol már ideális kör­nyezet lesz az óraköz.i testne­velésre... Elképzelésünk ver­senyszerű iskolaközi bajnokság szervezése.,. Jövőre meg már a múzeumnál tevékenykedhetnének kisiparosaink. Tervezgetnek, latolgatnak, rangsorolnak. A legközelebbi vé­leménycserére egyikük se megy szegényes ötlettarsollyal. — Miheztartás végett — hogy mi is jobban tudjuk kalkulálni — hívd már föl a KIOSZ-t. Nincs szükség részletezésre, miről érdeklődjön Vidéki Imre. Tárcsázás a telefonon, már be is jött a hívott. A népfronttitkár, a sok közös munka jogán, barátian kezdi. — Jóskám, a tanáccsal, nép­fronttal esedékes közös megál­lapodást igyekszünk most számo­tokra konkrétizálni Romsics Já­nossal. Arról szíveskedjél tájé­koztatni ,.. Gyors, készséges felvilágosítás. Mintegy száz kisiparos közre­működésére számíthatnak, köz­tük a szakmák széles skáláját képviselő mesterekre: bádogos, esztergályos, autószerelő, kőmű­ves, lakatos, villunyszerelő épp­úgy van köztük, mint szobafestő vagy asztalos. A társadalmi munka már mint hagyomány kötődik olyan kis­iparosok nevéhez, mint Andriska Géza bádogos, „törzsgárdatag” a a népfrontblzottságban is; Tóth István szobafestő, a „30 év — 30 óra" mozgalom egyik élharcosa, Illés Ferenc kőműves, aki fiával együtt az Ifjúsági klub építésé­nél védnökösködött — s vele számos lelkes kisiparost sorol­hatnánk még. A feleségek sorá­ból Is, például Jakab Sándornét, a „tiszta udvar rendes ház" ak­ció aktivistáját. Ezzel a mozga­lommal Kalocsa alaposan kiruk­kolt sikereivel a megye városai között... S hogy ehhez a témához ért Vidéki Imre és Romsics János, — szinte magától értetődően fordították a szót egy ma még elég problematikus területre. Miként lehetne az eddiginél ha­tásosabban bekapcsolni kör-\ nyezetünk szépítésére az új la­kótömbök lakóit is. Mindannyi- ukat, hogy ne csak egy-egy eme­letes ház hívja fel magára a fi­gyelmet parkos, virágos sávjai- val... Tóth István Sok, vagy elég? A szakemberhiány két pólusa „Ma már korszerűen termelni csak szakképzett emberek­kel és modern gépekkel lehet,” Ez az igazság nem e sorok írójánuk agyából pattant ki, hanem egy neves közgazdász szavait idézte. A korszerű gépek nagyrészt lényegében ren­delkezésre állnak, ám a szakembereknél, nos ott mór nem mondható ez el teljes egészében. Jó modellül kínálkozott en­nek bizonyítására a kiskőrösi járás, ahol nyole mezőgazda­sági termelőszövetkezet és tíz szakszövetkezet működik. A já­rás közös gazdaságiban dolgozó vezető beosztású, valamint adminisztratív létszám megközelítően négyszázhúszra tehe­tő, ebből hetvenen egyetemet, harmincán pedig felsőfokú Is­kolát végeztek. A vezető beosztásúaknak ez tulajdonképpen egynegyed része. VÁLASZ CIKKÜNKRE Mindent megteszünk a lakosság jobb ellátásáért A Petőfi Népe 1976. július 30-1 számában Huza-vona a szállítás körül címmel megjelent írással kapcsolatosain szükségesnek tar. tóm hangsúlyozni, hogy nem gazdaságossági meggondolások akadályozzák az Egyesült Lenin Termelőszövetkezet területéről történő rendszeres, áruszállítást, hanem az, hogy egyetlen személy­gépkocsival rendelkezünk. Ezt kis tételű áruk szállítására is fel. használjuk, de a havonta 200 ezer forint értékű forgalmat lebonyo­lító zöldségbolt, valamint még négy kisebb elárusítóhely áruel­látását nyilvánvalóan így nem le-' hét megoldani. Nekünk tehát* kö­vetni kell azt az általános gyakor­latot, mely szerinti az eladók kö­telesek az árut a vevő telephe­lyére juttatni. Megállapodtunk egyébként az Egyesült Lenin Termelőszövetke­zet vezetőivel, hogy az Illetékes ügyintéző közli velünk, hogy tud­ják-e az adott időben szállítani az árut vagy nem. Ha nincs lehe­tőségük a kiszállításra, akkor mi oldjuk meg. A lehetőség szerint azonban törekednek arra, hogy termékeiket ők szállítsák á bol­tokhoz. Reméljük, hogy együttes erőfe­szítéseink a lakosság jobb zöld­ség- és gyümölcsellátását ered­ményezik. Biksi Imre, a szabadszállási ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke Lengyel geológusok Mongóliában Lengyel geológusok csoportja tartózkodik ez év májusa óta Mongóliában, ahol részt vesz a nemzetközi földtani kutatások­ban. E kutatásokat a KGST-tag- országai szervezik. A lengyel geo­lógusok elsősorban az ország észak-keleti vidékén, a Kerulen folyó medencéjében végeznek földtani kutatásokat. A tervek szerint a geológiai ku­tatások az Idén Mongóliában ok­tóberig tartanak. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Sok ez. vagy elég? — tehetnőnk fel a kérdést, s a választ, ame­lyet a járás párt. és tanácsi.ve­zetői adtak, ugyancsak nem egy­értelmű, A szakemberek száma — akik a termelés közvetlen Irányí­tásában tevékenykednek — kevés is, elég is. Ebben a válaszban tu­lajdonképpen ellentmondás van, ám mégis igaz. Ha csupán a já­rón mezőgazdasági nagyüzemei­nek és a szakemberek számát összehasonlítjuk, azt mondhat luk: jó az ellátottság, statisztikailag egy-egy közös gazdaságra 5,5 egyetemet vagy főiskolát végzett szukember jut. Ez azonban hamis kivetítése a tényeknek, hiszen ha mélyebben vizsgáljuk egy-egy közös gazdaság szakemberállo­mányát, kiderül, hogy a középve­zetők — brigádvezetők, borászok, géptelepvfezetők — között nagyon sok a 8 általános iskolát végzett „szakember”. A példák mindig bizonyító ere­jűek, s ezért idézzük a tázlári Béke Szakszövetkezet pályázatát. A közös, rét-legelő-gazdálkodási, állattenyésztő szakembert és ag­rármérnököt keres. A keceli Sző­lőfürt Szakszövetkezet kertész- mérnököt és számviteli szakenv bért, a csengődi Aranyhomok Szakszövetkezet állatenyésztőt, kertészmérnököt és számviteli szakembert vár. Miért soroltuk fel ezt? Mert Tázláron és Csen­gődön juhászati program megva­lósítását határozták el, s a juhte­nyésztés fellendítéséhez — ezt már a szakszövetkezet vezetői is tudják — szakember szükséges. A keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zetnél nyilván a szőlészet fejlesz­tését tűzték ki, s ezért keresik a kertészmérnököt. Sajnálatos, hogy éppen a kiskő­rösi Járásban akadt olyan gazda­ság, ahol nem Is Igénylik a szak. embereket. A páhi Petőfi Terme­lőszövetkezetben csupán egyetlen (!) főiskolát végzett szakember dolgozik, Szakképzetlen a borász, a gépirányító _és az állatte­nyésztő, holott a tsz-nek hét bor­kimérése van Budapesten, 18 erö- és munkagéppel rendelkeznek, s naromszázas szarvasmarha-állo. mány van a közös gazdaság birto­kában, Ehhez még hozzátartozik, hogy három hónapja nincs fő­könyvelője a termelőszövetkezet­nek. Csoda-e. hogy rendkívül sok panasz érkezett a bor minőségére, hogy a gépállomány szinte hasz­nálhatatlan. s a tsz pénzügyei is anarchikus állapotot tükröznek. Egyetlen község, s mégis mek­kora a különbség. A páhi Ifjú Gárda Termelőszövetkezetben az elnök agrármérnök, a főkönyvelő mérlegképes könyvelő, a főköny­velőhelyettesnek szintén ilyen képesítése van. Ezenkívül két fel­sőfokú végzettségű agrárszakem­ber, s egy középfokú képesítés­sel rendelkező mezőgazdász végzi az irányítást. Ez a gazdaság mé. reteihez képest szakemberekkel jól ellátott. Csupán egyetlen pél­dát erre: Az elmúlt évben bú­zából tíz mázsával, árpából pedig Öt mázsával termeltek többet a tervezettnél. Államunk már régen felismer­te, s szorgalmazta, különösen a mezőgazdasági nagyüzemeknél, a szakemberek letelepítését, mun­kába állítását. Az állam még ma Is — szakigazgatási szervein ke­resztül — jelentős összegeket for­dít nemcsak a szakemberek ki­képzésére, de munkába állásuk utáni támogatásukra, lakásvásár­lásukra, letelepedésükre. Éppen ezért érthetetlen, hogy néhány közös gazdaságban nem veszik Igénybe az állam támogatását, a jobb terméseredmények, hozamok) a korszerűbb termelés érdekében. Gémes Gábor É Meddig élhet az ember?

Next

/
Oldalképek
Tartalom