Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 196. szám Ára: 90 fillér 1976. augusztus 19. csütörtök • Megteli a magtár a gabona* forgalmi és malomipari vállalat kecskeméti körzeti üzemében. • Verdon Józsefné a búzaminta életkppességét vizsgálja a vetőmag-felügyelőség kecskeméti la­boratóriumában. (Szilágyi Mihály felvételei) Kitüntetések alkotmány napja alkalmából Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Bács-Kis-. kun megyei Tanács székházának vb-termé- ben kitüntetések átadására került sor. Fülöp Gyula, a Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei bizottságának titkára nyi­totta meg az ünnepséget, köszöntve az ün­nepeiteket, valamint a megjelenteket, köz­tük dr. Posváncz Lászlót, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét. Szabó Attila, a megyei tanács párttitkára ünnepi beszédében méltatta alkotmányunk jelentőségét, s rövid történelmi visszapillan­tást tett a szocialista alkotmány megszületé­se óta eltelt évtizedek eseményeire, eredmé­nyeire. Ezután Tokai László, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át a kitüntetéseket. A Miniszter- tanács határozatával alapított „A tanács kiváló dolgozója” kitünte­tésben részesültek a megyei ta­nács vb szakigazgatási szerveinek dolgozói közül Ádám Attiláné előadó, Róka Miklósné, Faragó Jánosné, Ambrus József, Csernus Sándor főelőadók, valamint Le- hoczky Imréné, a tanácsi üdülő dolgozója. A városi tanácsok dol­gozói közül Rétháti Józsefné (Ba­ja), Vajda Elekné (Kalocsa) fő­előadók, Bárkai Istvánná (Kecs­kemét), Szabó Jánosné (Kiskő­rös) csoportvezetők, továbbá Kol- láth Ferenc főelőadó (Kiskunfél­egyháza) és Búza Dezsőné előadó (Kiskunhalas), míg a járási hi­vatalok dolgozói közül Fonyódi Józsefné főelőadó (Baja). Mike János tanulmányi felügyelő (Ka­locsa), Kovács Jánosné adminisz­trátor (Kecskemét), Fekete Sándor (Kiskőrös) és dr. Visnyovszky Lászlóné (Kiskunhalas) érdemel­ték ki a kitüntetést. Szorgalmas és hűséges tanácsi szolgálatukért a 25 éves törzs- gárdatagságot jutalmazó emlék­lapot heten kapták meg. Egy dol- (Folytatás a 2. oldalon.) • Ádám Attiláné átvesz! a kitüntetést. Taneszközök a jövőnek # A tanulók kísérletezé­sére szolgáló eszközök vásárlására a megyében hatmillió forintot fordítanak. Képünk a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium laborató­riumában készül! Az Oktatási Minisztérium a múlt év tavaszán adta közre a gimnáziumok és szakközépisko­lák közismereti tantárgyainak alapvető taneszközjegyzékét, amely a korszerű oktatáshoz szükséges legfontosabb felszerelé­si tárgyakat tartalmazta. A fel­sorolásban száznegyvennégy tétel: többek között 18 féle demonstrá­ciós, 14 féle általános és oktatás- technikai esrzköz, képek, térképek, hangszalagok és hanglemezek ta­lálhatók. Az utasítás előírja;, hogy állományuk fejlesztése során az iskoláknak elsősorban a minisz­tériumi jegyzékben felsoroltak beszerzéséről kell gondoskodniok. A TANÉRT a múlt hónapokban az ország valamennyi középisko­lájába eljuttatott egy kérdőívet, amely az intézmények jelenlegi ellátottságát volt hivatva felmér­ni. Az adatok összesítését a kö­zelmúltban végezték el, és meg­állapították, hogy a gimnáziumok és szakközépiskolák az alapjegy­zékben felsorolt taneszközök 53 százalékával rendelkeznek. A hiány tetemes: meghaladja a 200 millió forintot. _ Az intézmények legjobban az úgynevezett általános oktatás- technikai eszközökkel (diavetítő, lemezjátszó) vannak ellátva, és leginkább az ismerethordozók — diaképsorozatok magnetofonsea- lalgok —, valaknint a tanuló kí­sérleti eszközök hiányoznak. A valóságos helyzet azonban országosan is, és Bács-Kiskunban is kedvezőbb aí felmérési adatok által tükrözött képnél. Az alap­jegyzék szerkesztői ugyanis elő- relátóak voltak, és a listán már számos olyan taneszközt is szere­peltettek, amelyek a jövő iskolá­ját szolgáják, tervezés, vagy gyár­tás alatt állnak. A megye középiskoláiban több mint 13 millió forint értékű ok­tatástechnikai eszköz beszerzését kell előirányozni az V. ötéves terv végéig. Magnetofonból 76, írásvetítőből 106, diavetítőből 24 darab hiányzik. Tizenhat milli­méteres hangos filmvetítőt mind­össze három tanintézet kíván vá­sárolni, meglepően magas viszont a hiányként feltüntetett televí­ziók száma: 111 szerepel a me­gyei összesítésben. Ezek beszer­zésével minden középiskolai osz­tályterembe jut egy-egy készü­lék. Taínulókísérleti eszközökre 6 milliót, általános oktatástechnikai eszközökre pedig öt és fél millió forintot kell a megyei középisko­láknak fordítaniuk 1980-ig, és szép számmal vásárolnak magne- tofonszalagokssft és hanglemeze­ket is. Az iskolák igazgatóságai a tan­eszközök beszerzésére 5 éves ter­vet készítettek. Ennek figyelem- bevételével a még hiányzó fel­szereléseket a TANÉRT folyama­tosan beszerzi, illetve legyártat, jai és így többségüket három éven belül az oktatás szolgálatába ál­lítják. A tanintézetek idén saját költségvetésükből — illetve a me­gyei tanácsok támogatásával — már 68 millió forint értékű esz­köz beszerzésével kívánják bővi. teni szertáraikat és korszerűsítik az oktatástechnikai feltételeit. P. M. Néhány éve ilyenkor még javá­ban arattak, csépeltek Bács-Kis. kun megyében. Az idén augusz­tus második felére a gabonafor­galmi és malomipari vállalat már át is vette az állami és szövetke­zeti gazdaságoktól a szerződésben felkínált terményt, valamivel többet is az előzetes megállapodás szerinti mennyiségnél. Megyeszerte gyors ütemben halad a magágy készítése. A kö­vetkező esztendei gabonatermés megalapozásán fáradoznak. Az eddig lehullott csapadék a ter­mőtalajnak csupán a legfelső ré­tegét áztatta meg. A száraz tala­jon sokat küszködnek a trakto­rosok, hogy jól megmunkált föld­be kerülhessen az őszi gabona. Báes-Kiskun megyében évente 130 ezer hektáron termesztenek kalászost, főként búzát, amelynek vetésterülete magas százalék- arányban állandósult az utóbbi években. Elősegítette ezt a nép­gazdaság, valamint a termelők érdekeinek összhangja. A helyes árpolitika, a műszaki feltételek megalapozása folytán jövedelme, ző a búzatermesztés. Az idén a hivatalos vételáron kívül több millió forint felárat is kifizetett a gabonaforgalmi vállalat a jó minőségű terményért. Azok a gazdaságok, amelyek vállalták a vetőmagtermesztés kockázatát, most élvezhetik annak előnyeit. A megyei vetőmag-fel­ügyelőség szakemberei a hatósági szemlék alkalmával több tízezer tonna vetőmagnakvalót vizsgáltak ifieg. Az eredmény kedvező. A fémzárolt búza 45 százaléka ki­váló, 50 százaléka I. osztályú, 5 százaléka II. osztályú minősítést kapott. Igen jó minőségű a rozs* az árpa és a triticale-vetőmag is. Bács-Kiskun megyében a me­zőgazdasági nagyüzemek többsé­ge kiváló minőségű vetőmag be­szerzésével, vetésével alapozza meg a következő termést. Az ál­lami és szövetkezeti gazdaságok több kalászosgabona-vetőmagot igényeltek, mint más években. A forgalmazó vállalatnál leginkább az új nemesítésű, szárazságtűrő, hazai búzafajtákat keresik, de igen jelentős mennyiséget vesznek a bevált szovjet kenyérgabona­fajtákból is. A vetőmagtermeltető és értéke­sítő vállalat a megrendelés üte­mében továbbítja a gazdaságok­nak a kalászosgabona-vetőmag- vakat. K. A. ÉJSZAKA IS TANÁCSKOZOTT Az el nem kötelezettek colombói értekezlete Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek ötödik értekezlete kedden éjszaka rs ülésezett. A hajnalig tartott ülé­sen tizenegy küldöttség vezetője kapott szót. Samora Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke el­mondotta, hogy hazája a poli­tikai függetlenség kivívása után most a külföldi gyarmati uralom maradványainak felszámolásánál tart. Machel felhívta a figyelmet az Afrika déli részén uralmon levő fajgyűlölő rezsimek létéből eredő veszélyre, amely elsősor­ban mozambik és más független afrikai államok fejlődését fe­nyegeti. A szerda délelőtti ülésen Kad­hafi líbiai elnök felszólította a konferenciát, hogy vonja meg az el nem kötelezett mozgalom mér­legét a legutóbbi algíri konfe­rencia óta. Líbia véleménye sze­rint ugyanis sok állam hűtlen lett a mozgalom elveihez. és Kadhafi azzal fenyegetőzött, hogy ha ezeket most nem leplezik le. a legközelebbi csúcsértekezleten Líbia fogja felsorolni őket név szerint. A líbiai vezető ezek után fel­tűnően mérsékelt hangnemben beszélt a libanoni polgárháború­ról, amit a libanoniak belügyé- nek minősített és senkit sem ítélt el a továbbiakban, agresz- szív szándékokkal vádolta Iránt és Franciaországot. Az előbbit azért, mert szerinte folyamatos inváziót hajt végre az Arab-félr sziget déli részén, főleg a demok­ratikus Jemen ellen, Franciaor­szágot pedig a Comore-szigetek- kel kapcsolatosan vádolta gyar­matosítással. Kadhafi Angola (Folytatás a 2. oldalon.) Életünkről Csaknem három évtizedes gyakorlatunk van már a gaz­dasági tervezésben — üzemi méretektől az országosig. Ta­lán ellentmondásnak látszik, de tény, hogy kevesebb gya­korlatunk van a gazdasági fej­lesztéssel szervesen összefüg­gő, ám bizonyos értelemben önálló érvényű közvetlen tár­sadalmi tervezésben. Ez abból is következik, hogy az anyagi termelés nagymértékben ter­vezhető, viszont az emberi-tár­sadalmi létkörülményeket szá­mos olyan tényező befolyásol­ja, amelyeket nem lehet, vagy csak részben lehet előre látni. Megtörténik, hogy felépíte­nek egy gyárat, létrehoznak egy új ipartelepet, amelynek összes berendezését, technoló­giáját, termékszerkezetét, anyagellátását, sőt piacait is előre megszervezik, de az csak utólag derül ki, hogy a majdan benne dolgozó embe­rek milyen életviszonyok kö­zött fognak élni. Például az, hogy milyen összetételű csa­ládokról van szó? Hány isko­lai osztály, óvodai és bölcsődei hely, lakás, üzlet, milyen tö­megű közlekedési eszköz szűk. séges számukra? Később je­lentkeznek konkrétan a kultu­rális szükségletek is, a pihe­nés, a szabad idő eltöltésének igényei, a kormegoszlásból eredő különleges problémák. Sőt, nemcsak a gyáron, az ipartelepen kívüli társadalmi­emberi viszonyok és a belőlük fakadó szükségletek mutat­koznak meg nyilvánvalóbban-, hanem a gyáron belüliek is. Például az, hogy milyen szak- képzettségű a munkaerő, mi­lyen utánképzés, vagy tovább­képzés szükséges számukra; az emberi várakozások miként egyeztethetők össze a tényleges üzemi igényekkel és lehetősé­gekkel; vagy például a későb­biekben a gyár melyik rétegé­ből, honnan reméli munkaerő­utánpótlását. Új gyár, ipartelep létesítése esetén viszonylag könnyebben tervezhető a társadalmi-embe. ri viszonyok fejlesztése, hiszen a régi településeken — jól vagy rosszul—, de mindeneset­re már kialakultak és meg­rögződtek ezek a viszonyok. Befolyásolásuk tehát nehezebb. Ráadásul a konkrét emberi­társadalmi viszonyok számos olyan összefüggést hordoznak, amelyek részint függetlenek a munkahelytől és hozzáférhe­tetlenek, részint a lakóhelytől függetlenek és az üzemből nézve áttekinthetetlenek. Hi­szen például százezrével van. nak az országban „bejáró” munkások, akik sokszor meg­lehetősen nagy távolságból „ingáznak” a munkahely és a lakóhely között, s az egyik környezet alig képes befolyá­solni a másikat. Mindezekből az következik, hogy amíg az anyagi termelés folyamatai egységesen és átfogóan tervez­hetők és jól követhetők, addig a társadalmi- és életviszonyok céltudatos fejlesztése az ösz- szefüggések szélesebb körének ismeretét és elemzését követe­li meg. Am ha jelenleg még nem is lehetséges a társadalmi-emberi viszonyok olyan konkrétságú tervezése, mint a gazdasági­termelési feladatoké, az utób­bi években egyre nagyobb fi­gyelem fordul irányukba és egyre több tapasztalat gyűlik össze ezen a téren is. Amikor például egy gyár tervet ké­szít arra, hogy miként és mi­lyen ütemben szünteti meg a nehéz fizikai munkát és gépe­síti, vagy amikor a termelési folyamat ésszerűbb szervezé­sével iktatja ki a monoton, a munkás számára érdektelen állandóan ismétlődő fázisokat, akkor már ugyanazon dolgot, tehát a termelést, az emberi viszonyok irányából közelítet­te meg. Amikor egy termelő- szövetkezet gondosan tanul­mányozza a korösszetételből eredő demográfiai folyamato­kat, vagyis átgondolja, hogy tagjai milyen ütemben érik el a nyugdíjkorhatárt, s mi tör­ténik azután velük, a fiatalok pedig milyen ütemben lépnek munkába és hogyan illeszthe­tők be az üzemi szerkezetbe a majdani szükségleteknek és képzettségüknek megfelelően, akkor voltaképpen társadalmi tervezéssel foglalkozik — még akkor is, ha a termelés felől közelíti is meg a kérdést. A társadalmi tervezésnek ezek az elemei természetesen nem új dolgok. Ami új, inkább a megkülönböztetett figyelem, amelyet különösen a XI. kong­resszus határozatai szentelnek a szocialista társadalmi-emberi viszonyok jövőbeli fejlesztésé­nek. Ami pedig gyakorlati és módszertani oldalról új, az a követelmény, hogy egy üzem, vállalat, tsz, vagy egy lakóte­rület irányítói az emberi vi­szonyok alakulásának szem­szögéből nézve, tehát vala­mennyi fontos összefüggést felismerve legyenek képesek tervezni e viszonyok fejleszté­sét. A korábbi fejlődési szakasz­ban a „miből élünk” kérdései még szükségképpen gyakran háttérben hagyták a „hogyan élünk?” problémáit. Most pe­dig a „hogyan éífink” úgy került előtérbe, hogy gazdaság- fejlesztésünk szwäalista céljai társadalmi követelmények for­májában is konkrétabban meg­fogalmazódtak. Szemlélet- módszer változás ez — akár­hogy is nézzük. Lecke, amely­nek megtanulása és megoldá- \ so mindnyájunk feladata. R. L. Jó minőségű az őszi vetőmae • Az ünnepséget követően dr. Major Imre elbeszélget a kitüntet tekkel. (Tóth Sándor felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom