Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-18 / 195. szám
4 I PETŐFI NEPE • 1976. augusztus 18. Kevesebben, de eredményesebben Ha megöregszünk A kiskunhalasi dohánybeváltó kapuján néhány hete egymás után gördülnek be a zöld dohánylevelekkel rakott teherautók, lovas kocsik, de nem egyszer előfordul, hogy a termelők maguk húzzák a kisebb-nagyobb kézikocsikat. — Nemcsak a nagyüzemi gazdaságok a partnereink — mondja Szanyi László telepvezető. — A háztáji gazdaságokban is egyre több dohányt termelnek. Ezek a gazdák a kisebb szállítmányok tulajdonosai, nekik nem érdemes tehergépkocsit, vagy lovas fogatot bérelni a termés beszállításához. A környékbeli háztáji gazdaságokban különben mintegy 200 hektáron nekünk termel ezer tsz-tag. Megtalálják a számításukat, minden jel arra mutat, hogy a jövő évben még többen foglalkoznak majd dohánytermesztéssel. — A nagyüzemek? — Igaíz, hogy a dohányzás ellen is harc folyik, ennek ellenére ebben az évben nemcsak a tér. meló gazdaságok száma növekedett, hanem a terület is sokkal nagyobb. Míg 1974-ben 450 hektár termését vettük át, ebben az évben már 502 hektáron termelik a gazdaságok ezt az ipari növényt. Az időjárás nem volt a legkedvezőbb, ám a növekvő szakmai gyakorlati éa a gondos művelés ebben az évben jó termést eredményez. Tavaly a hevesi Virginia dohányból 9 ezer mázsát vettünk át, most a szezon végéig pedig legalább 14—15 ezer mázsára számítunk. A termésátlagok is növekedtek, az eddigi adatok szerint az egy hektárról leszedett zöld levelek súlya eléri a 60 mázsát, a szárított levelek átlaga pedig hektáronként 22 mázsa. — Az idei szezonban szereztek-e még más tapasztalatokat? lünk iskolások, háziaszonyok, meg mindenki, akinek! volt ideje mellékes munkára1. Ilyenkor átlag 200—300-an válogatták, fűzték a dohányleveleket. Az új technológia megszüntette a létszámgondokat, hatvanan végzik el több száz ember munkáját, s nem utolsósorban eredménynek számít az, hogy így a szárítás gyorsabb és a minőség is javult. — Az eddigi eredmények? — Sokkal jobbak a tavalyinál. Július 10-én kezdtük a munkát, s azóta már 1600 mázsa hevesi Virginiát és 600 mázsa kerti dohányt szárítottunk. Különösen elégedettek vagyunk a Borotai Termelő- szövetkezetből érkező szállítmányokkal. Ez a gazdaság már évek óta partnerünk, átlag 52 hektáron termel dohányt. Ugyancsak jó minőségű a kunbajai Béke . i Csillaga Tsz 30--hektárosi ültetvényén a termés. Itt, már, két tűsoros szárító is működik, száraz állapotban hozzák a termést. Említésre méltó az egyik új termelőnk; a balotaszállási Aranyhomok Tsz, ahol az idén kezdték a dohány termesztését 20 hektáron. A kitűnő eredményeken felbuzdulva — tudomásunk szerint a • Nagy gondot fordítanak az olajtüzelésű szárítók egyenletes hő- jövő évben ennél jóval nagyobb mérsékletére. Felvételünkön ifj. Daróczi Mihályné csoportvezető területen ültetnek majd dohányt, ellenőrzi az olajégők működését a irtószereken. (Opauszky László felvételei) O. L. • Babus Ferenc, a telepvezető helyettes, (jobbról) Laczkó Jánossal, a Vörös Szikra Tsz áruátadójával ellenőrzi a minőséget. Balról Szálai Antalné mérlegelő. # Szorgalmasan dolgozik a brigád a szárítók előtt, ők rakják be a tűsorkeretekre függesztett dohányt a kamrákba. — Beváltak az új technológiára való áttéréssel kapcsolatos eL képzeléseink. A szezon kezdetére ugyanis mintegy 3 millió forintos beruházással 19 szárítónkat átalakítottuk tűsoros rendszerűre. A korábbi években a csúcsszezonban állandó létszámhiánynyal küzdöttünk. Dolgoztak náAz ország lakosságának mintegy 17 százaléka nyugdíjas korú — Budapesten a 20 százalékot is meghaladja ez az arány amely várhatóan növekedni is fog. Az idős emberek jelentős része képes önmagáról gondoskodni, vagy családja segít az ellátásban. De mi a helyzet azokkal, akik erre — kisebb, vagy nagyobb mértékben — képtelenek? Az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályán Jakab Anna főosztályvezető-helyettessel beszélgettünk a témáról. Mint elmondotta, az utóbbi két évtizedben fokozatosan kialakultak az idős emberek gondozásának különböző formái, melyeknek továbbfejlesztésén — a gondozás színvonalának további emelésén — fáradoznak az állami és a társadalmi szervek. Az idős emberek ellátásának legegyszerűbb és mind közkedveltebb formája az öregek napközi otthona. Az első ilyen otthon 1958-ban Budapesten létesült. A kezdeményezés országszerte érdeklődést keltett. 1966- ra már 126 öregek napközije működött. a múlt év végén pedig 643 napközi otthonban töltötte napjait több mint 16 ezer idős gondozott. A főváros közben nagyon elmaradt a vidék mögött, mert amíg például Komárom megyében tízezer 60 évesnél idősebb lakosra 191 napközi otthoni hely jut, addig Budapesten negyvennél kevesebb. A gondozás másik formája a házi szociális gondozás. Ebben azok az idős emberek részesülnek. akik koruk és egészségi állapotuk miatt szorulnak gondoskodásra, és nincs olyan családtagjuk, aki ezt vállalhatná. Az első kísérletek házi gondozásra jó tíz esztendeje Egerben, Pécsett és Kőszegen történtek, majd Tatabánya, Oroszlány, Nagykanizsa és Budapest követte a példát. 1970-ben az Egészségügyi Minisztérium kísérletként egész Veszprém megyében és Budapest III. kerületében bevezette a házi szociális gondozást. A kísérletek eredménnyel jártak és sok tanulsággal szolgáltak. Amíg például 1969-hen csaknem háromezer gondozó alig több mint négyezer idős embert látott el. addig a múlt. év végen nyolcezren már 22 ezer rászorulóról gondoskodtak. A gondozók kisebb része főfoglalkozásban végzi ezt a munkát, jelentős számban vesznek részt a munkában, tiszteletdíjért, nyugdíjas ápolónők és más egészség- ügyiek, végül vöröskeresztesek is gondoznak társadalmi munkában. Az idős emberekről való gondoskodás legismertebb módon mégis a szociális otthonokban folyik. A jelenlegi rendszer jó húsz esztendeje alakult ki; akkor az általános és a fekvő betegeket ellátó otthonokban mintegy 15 ezer hely állt rendelkezésre. Ma ez a szám 22 ezer körül van, de a növekedés és az egyéb gondozási formák kialakítása ellenére sem csökken lényegesen a várakozók száma, ma is körülbelül kétezer rászoruló idős ember vár arra, hogy szociális otthonba juthasson. Az egészségügyi kormányzat a jelenlegi tervidőszakban 4000—4500 új férőhely létesítését tervezi, s ezzel párhuzamosan kerül sor az otthonok bizonyos szakmai átcsoportosítására és további korszerűsítésekre. Az országban az utóbbi években a mai igényeknek megfelelő, szép szociális otthonok épültek Nagyszénáson, Balassagyarmaton, Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Miskolcon, Debrecenben, Lajosmi- zsén, a Veszprém megyei Kül- sővaton és Szőcön. Az utóbbi három szinte teljesen társadalmi erőből létesült. Az ellátás színvonalára jellemző: amíg 1955- ben egy gondozottra átlagosan évi 5800 forintot költött az állam. addig ma ez az összeg meghaladja a 23 ezer forintot. A gondoskodás kétségtelenül színvonalasabb formája a nyugdíjasok háza, amelyből sajnos, még meglehetősen kevés működik. Az első nyugdíjas ház. amelyet a lakók igen nagy örömmel fogadtak. 1968-ban Budafokon épült fel. Jelenleg a fővárosban már hat nyugdíjas ház telt meg lakókkal. Ezek, a mintegy 50 garzonlakásból álló épületek jó ellátást és kényelmet nyújtanak. Vidéken egyelőre csak Tatabányán létesült hasonló. A következőkben remélhetőleg az ország több pontján is lehetővé válik hasonló házak felépítése. Mivel ezek a lakásépítési keretből létesülnek, a szociálpolitikai szervek csak a fenntartásról gondoskodnak. A beköltözők saját lakásukat fölajánlják fl tanácsnak. így a garzonlakásokért cserébe, a tanácsnak nagyobb családoknak alkalmas lakásokhoz jut. tehát az érdek sokoldalú. Az idősekről való gondoskodásnak ezek a szervezett formái alakultak ki, a jövő feladata e megoldásokon belül a lehetőségek és az ellátás, a gondozás színvonalának növelése, állami és társadalmi erőből egyaránt. S. M. . Százéves a Sugárút, a mai Népköztársaság útja % A Sugárút torkolata egykor A Népköztársaság út ma. (MTI — KS) Pest úthálózata történelmi fejlődés eredménye. A belső Kiskörút a régi városfalak mentét követi, a Nagykörút egy elmocsara- sodott Dunaág helyén húzódik, a sugárirányban kivezető Váci, Kerepesi, Üllői, Soroksári stb. utak. pedig a századokon át kialakult országutak nyomvonalán haladnak. Megfelelő városrendezési tervek hiányában csak egyetlen új nagyobb útvonal terve merült fel először; 1841-ben: Kossuth Lajos indítványozta egy árnyékos fasor építését a Városerdőbe, a mai Városligetbe. Pest „tüdejét”; a ligetet ugyanis csak a szűk; nagy forgalmú, bazárszerű üzletekkel túlzsúfolt Király (ma Majakovszkij) utcán lehetett megközelíteni Ezáel párhuzamosan akartak egy széles, levegős új útvonalat, egy sugárutat teremteni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa rögtön megalakulása után; 1870-ben ennek megtervezését tartotta egyik első feladatának. A helyére vonatkozóan négy tervet vitattak meg, végül egy meglehetősen suta megoldást fogadtak el. Az lett volna ugyanis helyes; szép és célszerű, ha közvetlen összeköttetést létesítenek a Lánchíd és a Városliget között. Ehelyett az új út a Váci körúttól (ma Bajcsy-Zsilinszky út) indult ki; s így semminek sem volt a folytatása. Az országgyűlés a nagy költségek miatt a Sugárútnak — így nevezték el — megépítéséről külön törvényt hozott (1870: LX). A munka méreteire jellemző, hogy 219 ingatlant kellett kisajátítani és lebontani, s ezekben a — tegyük mindjárt hozzá, hogy ócska és egészségtelen — lakásokban kb. 10 000 ember lakott. A költségek fedezésére a törvény- hozás 3,3 millió forintot szavazott meg és ezenfelül 4,9 millió kölcsönt, ezt a szabályozás után létesített telkek eladási árából kellett visszafizetni. 1872—73- ban közel 70 — nagyobbára földszintes — házat le is bontottak, de az 1873-ban kezdődő gazdasági válság a munkákat nagyon lelassította. A telekvásárlás és az építkezés csak 1880 után lendült fel, s az utóbbi 1884-re fejeződött be. Ybl Miklós még 1872-ben felkérték az egész útvonal kialakítása művészi irányítójának. Ezt a feladatát a legteljesebb mértékben sikerült megvalósítania. Az egész két és fél kilométer hosszú útvonal egységes stílusú; neore- neszánsz és neobarokk palotái harmonizálnak egymással. Gazdagon vannak díszítve, bár ezeknek a díszeknek nagy része — a főváros legtöbb házához hasonlóan — malterból és nem kőből készült. Általában díszesek a lépcsőházak, kapualjak is, sok helyen gyönyörködhetünk Lotz Károly, Székely Bertalan, Rauscher Lajos freskóiban, Fessler Leó, Donáth Gyula, Stróbl Alajos szobraiban. 38 háza részesül műemléki védelemben! Köztük legszebb a monumentális hatású Opera, melyet Ybl Miklós többször módosított terve alapján építettek 1875—1884 között. Belső díszítése is rendkívül gondos; művészi freskóit a kor legkiválóbb mesterei festették. Székely Bertalan, Lotz Károly, Than Mór. Mellette elsősorban a Dreschler-palota említhető meg, amelyben ma az Állami Balett Intézet működik és a Régi Műcsarnok, amelyet a Képzőművészeti Főiskola kapott meg. Az út harmóniáját ma is csak egyetlen ház bontja meg, a századforduló után felhúzott Párizsi Nagy Áruház a 29. számú telken. Ma a Divatcsarnok otthona. A Sugárutat előkelő, reprezentatív útvonalnak szánták, ennek megfelelően boltot alig terveztek, inkább csak kereskedelmi vállalatok bemutató- és mintatermeit és csupán egy-két magas színvonalú üzletet. A mai boltok jelentős részét később lakásokból ala. kították ki. Három, egymástól jól elkülöníthető és majdnem egyforma hosz- szú részre oszlik. Az első a Bajcsy-Zsilinszky úttól a nyolcszögletű. olykor Oktogonnak, ma November 7-e térnek elnevezett ki- szögellésig tart. Zárt beépítésű, 34 méter széles. Az Oktogontól kezdve 45,5 méterre szélesedik ki, a középre ültetett fasorok több ágra bontják, ezek közül egy-egy mindkét oldalon a sétalovaglóknak volt fenntartva, ma a gyalogosoké. A második és harmadik részt a Körönd (ma Kodály köröndi választja el. Ettől kezdve a zárt beépítést kertes házak váltják fel. Említsük meg a Körönd szobrait, amelyek a török és kuruc kor legendás hőseit örökítik meg, Zrínyi Miklóst, Szondy Györgyöt, Balassi Bálintot és Vak-Bottyánt. A szükséges útépítési munkák, terek feltöltése után a Sugárutat száz évvel ezelőtt, 1876. augusztus 20-án akarták megnyitni. Az utat a forgalom számára valóban megnyitották, de ünnepség nélkül, mert a burkoló munkák befejezésével néhány napot késtek. Az út előkelőségét azzal is hangsúlyozták, hogy zajtalan fakockákkal burkolták. Érdekes megemlíteni, hogy a vállalat 20 évi kezességet vállalt ezek kifogástalan- állapotáért. Villamossínekkel nem akarták elcsúfítani, ezért földalatti, kéregvasutat létesítettek. 1895-ben egy évnél rövidebb idő alatt épült meg Európa első földalatti villamosa. A több mint három és fél kilométer hosszú pálya a Gizella (ma Vörösmarty térről vitt ki a Városligetbe. Később is gondosan ügyeltek a kifogástalan közlekedésre, ezért» itt nyitották meg az első utóbuszvonalat, noha nagyobb szükség lett volna rá másutt, ahol a föld- alatt a tömegközlekedést nem oldotta meg ilyen jól. A Sugárút építését erősen támogatta Andrássy Gyula miniszterelnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. Halála (1890) után ezért róla nevezték el. Mai neve Népköztársaság útja. A Sugárúton kívül még egy hasonló utat tervezett a főváros. 1930-ban határozták el végleg a megépítését. Először Erzsébet, később Madách Imre útnak nevezték el, de mindmáig csak a legeleje készült el a Tanács körút mellett. így a Népköztársaság útja az egyetlen várostervezés alapján készített nagyobb szabású út Budapest belterületén. V. M. KENDŐZETLENÜL: Műdzsungel A leleményes népi humor mű- dzsungelnek nevezte el a kecskeméti Műkertet. Valljuk be, hogy találó ez a kifejezés, mert aki egyszer is járt mostanában a me. gyeszékhely legnagyobb parkjában, az bizony fejcsóválva állapíthatta meg, hogy meglehetősen elhanyagolt állapotban van a jobb sorsra érdemes zöld terület. Most nem azon kívánunk meditálni, hogy az úgynevezett vadaskertre szükség van-e, illetve, hogy éppen ebben a ligetben van-e a legjobb, leginkább megfelelő helyen? Azon sincs szándékunkban nyilvános vitát indítani a lapban, hogy jogos-e az ott szedett belépődíj, vagy sem. Csupán a Műkert állapotát szeretnénk néhány szóval, ecseteim, azzal a kimondott céllal és szándékkal, hogy bizony nagyon ideje volna a városhoz az itt lakó emberekhez méltóvá tenni a kertet, a parkot, amely egyelőre bizony a dzsungel, és a szeméttelep együttesét jelenti. Mert napjainkban, amikor már törvény védi a felismert veszélyektől az emberi környezetet, s amikor szinte logarléccel számíl- gatjuk az egy latíosrrt jutó zöldterület négyzetmétereit, megengedhetetlen, hogy a megye legnagyobb városában olyan kriminális állapotokat találjunk, mint a Műkertben. A gondozásnak, a törődésnek a nyoma Sincs itt. Sok fa letört agakkal, félig, vagy egészen kiszáradva meredezik. Nem egyet közülük kivágtak a fatolvajok. mintegy méternyi magasságban elbaltázva a törzset. Dud. vák, gazok, mihaszna bokrok teszik teljessé a képletet. Vannak olyan hatalmas nyárfák, amelyek évek óta kiszáradva állnak, s egy-egy, fának is beillő águk a korhadástól lezuhanva újabb csemetéket tett tönkre. Ez utóbbi talán nem is olyan nagy baj, hiszen a gyökér- és vadhajtások özöne árad a földből minden gondozás, ritkítás, szabályozás nélkül/ S még néhány szót a fákról: a vadaskert területén levő fiatal fákat az állatok megrágták, 9 napjaik, éveik meg vannak számlálva. Arról a még csuk évek múlva jelentkező tényezőről nem beszélve, hogy bekerített állatok trágyája esetleg túl sok lesz az ott senyvedő növényeknek, a fáknak, és kiéghetnek. Az intelem, a park védelme érdekében elhangzó figyelmeztetés természetesen nem csupán az „illetékeseknek” s-zól, mert a környezetvédelem mindenkinek kötelessége. Még azokra is vonatkozna ez, akik sörösüvegeket vágnak a fákhoz, s a szilánkokat ott hagyják. Azokrrt is, akik biológiai terepnek nézik a kertet, s névjegyüket szerte-szét hagyják a bokrok, cserjék között. Található azonban itt kimustrált kerékpár, rozsdás drótkötél, műanyag poharak, papírok, vashordó, szeméttel teli árok, jobb időket látott szabadtéri színpad csö- kevénye, gödrös, úgynevezett lélekrázó út, esős időben tócsák, pocsolyák, kivert lámpaüvegek, homokkupac, elhagyott latrina (mert illemhelynek még újkorában sem lehetett hevezni), az egykori fröccsbár betonalapja stb. Külön kell szólni a Park Étteremről, pontosabban annak környékéről. Ha tömören akarunk fogalmazni, azt kell mondanunk, hogy infenrális, pokoli. "Ügy néz ki az egész, mintha az üzembentartót csupán az érdekelné, ami a falakon belül van. Mert az étterem udvata, kerítése, a közvetlenül hozzá tartozó környezet teljesen méltatlan mind a vendéglőhöz. mind pedig a Műkertvárosban lakó emberekhez, mind pedig Kecskeméthez. Gondoljuk el, mit szólnak mindezekhez azok, akik a művésztelepen élnek, dolgoznak és naponta látják, tapasztalják a Műkert hadiállapotát, esetleg egy-egy grafikán megörökítik a „romantikus környezetet, amelyet aztán valamely országos, netán fővárosi tárlaton megdöbbenve néznek a látogatók, s furcsa fej- csóválással olvassák az aláírást: A kecskeméti Műkért.. . — dorgál — A kék drágakő A drágakőnek számító zafírt kék kőnek is nevezik. A mesterségesen előállított zafír ékszerek kedvelőinek valószínű, hogy fogalmuk sincs az alumínium- oxid csodálatos tulajdonságairól, A zafir monokristályainak olvadáspontja magas, vegyileg ellenállók és mechanikai szilárdságuk nagy. A zafír-egykristályok az Infravörös és ultraibolya sugár számára átlátszók. A kék követ ezért széles körben alkalmazzák a mikroelektronikában, az optikában. a kvantum-elektronikában és a hangoptikában is. A Szovjet Tudományos Akadémia Szilárdtest Fizikai Intézetében különleges hengersort hoztak létre zafír-egykristályok előállítására.
