Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

1976. augusztus 18. • PETŐFI NEPE • 3 évről évre több műtrágyát hasz­náltak fel az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. A hatvanas évek második felében évente átlagosan 109, tavaly vi­szont már 276 kilogramm mű­trágya hatóanyag jutott egy-egy hektárra. A Igen fontos szerepe van an­nak is, hogy lényegesén korsze­rűsödött a műtrágyázás techni­kája, mind több nagy teljesít­ményű gépet és repülőgépet al­kalmaznak erre a célra. További fontos tényező, hogy míg tíz év­vel ezelőtt 731 ezer, az idén már 1,2 millió hektárnyi kalászosga­bona területet részesítettek vegy­szeres gyomirtásban. Természetesen mindez csak úgy éreztethette kedvező hatá­sát. hogy szocialista mezőgazda- sági nagyüzemeinkben jól kép­zett vezetők, szakemberek, álla­mi gazdasági munkások, terme­lőszövetkezeti tagok dolgoznak. Az ő hozzáértésük, szorgalmuk, fegyelmezettségük tette és teszi lehetővé ezután is, hogy a tudo­mány vívmányai és a korszerű technika a termelési eredmé­nyekben kifejezésre juttassák áidásos hatásukat. Ezek együt­tesen képesek arra. hogy ameny- n.vire lehetséges, mérsékeljék az aszály és más természeti ténye­zők káros következményéit. A mezőgazdasági termelés fő­szereplői azok az emberek, akik a tsz-ekben és az állami gazda­ságokban dolgoznak. Az ő mun­kájuk, erőfeszítéseik sikere azon­ban nem kis mértékben attól függ. hogy mennyi és milyen az a technika, amelyet alkalmaz­hatnak. S attól is. hogy milyen fokon áll az üzem- és a mun­kaszervezés, milyen a gépek ki­szolgálása. a mellettük szolgá­latot teljesítő emberek ellátása. Végeredményben tehát a mező­gazdasápi termelés sikerében azoknak is nagy részük van, akik a gyárakban, a kutatóinté­zetekben, s a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó más mun­kahelyeken dolgoznak. A Minden elismerés és tiszte­let megilleti mindazokat, akik közvetlenül vagy közvetve azon fáradoztak, hogy ennek — a mezőgazdasági termelés szem­pontjából kivételesen nehéz — évnek a káros következményei minél kisebbek, legyenek. Az ipari munkások, a mezőgazda- sági dolgozók, az őket segítő tu­dományos és államigazgatási szakemberek jó együttműködése közös erőfeszítése szükséges ah­hoz is, hogy szocialista mező­gazdaságunk további, még jobb eredményeket érjen el. G. P. Határmenti árucsere Országonként eltérő ütemben, összességében azonban dinami­kusan fejlődik a szövetkezeti választékcsere szerves részét ké­pező határmenti forgalom. Bár viszonylag rövid múltra tekint­het vissza — a szövetkezeti ágazatban 1968-ban kezdődött, elsőként Jugoszláviával —, már­is jelentős mértékben hozzájá­rul az érintett területek lakos­ságának jobb ellátásához, s egyúttal a központi árualapok kíméléséhez. Az AFÉSZ-ek, szövetkezeti áruházak határmenti árucseré­jének döntő hányadat lebonyolító HUNGAROCOOP Külkereskedel­mi Vállalat határcsefe-forgalma csaknem eléri az évi 500 millió forintot. Különösen erőteljes az Ukrán SZSZK-val lebonyolított határmenti árucsere — egy év alatt 85 százalékos — bővülése. A korábbi évek csökkenő, illetve stagnáló tendenciájából kikerül­ve a jugoszláv határmenti forga­lom 40 százalékkal emelkedett, s igen eredményes a csehszlovák és román kapcsolat is. A Romániából érkező import legjelentősebb cikkei a mészhid- rát, a pamut alsónemű. a külön­féle méteráruk, a horganyzott vízvezetékcsövek és az üvegáruk. Ukrajnából a határmenti áru­cserében főként műszaki cik­kek érkeznek; egyebek mellett mopedek, kerékpárok, hordoz­ható rádiók, porszívók és építő­szeg. A magyar szövetkezetek többek között zöldségkonzerve­ket. pezsgőt, bort, kozmetikai cikkeket exportálnak szovjet üz­letfeleiknek. Az V. ötéves tervidőszak végé­re várhatóan csaknem 2,5-szörö- sére nő Jugoszláviával a forga­lom. Az import kiemelkedő cik­kei a sör, a Száraztészta, a tex­tiláruk, bútorok, különféle ci­pészipari kellékek, a kozmetikai cikkek; míg az exportban kü­lönösen a méz, a tenyésztojús, a profilüveg, a különféle magvak (köles, cirok, mustármag). to­vábbá a cukorgyári mészkő, és a szén a jellemző árucikk. (MTI) Gyapot, papír, só a bajai ÁTI raktárban 37 százalékát vásárolták meg hi­tellevéllel. A tartós háztartási és kulturális cikkek között a tv-ké- sztilékek és a varrógépek vezet­nek 58, . illetve 45 százalékos hi­telvásárlási aránnyal. Dinamiku­san növekedett az OTP-kölcsön- nel beszerzett háztartási villamos hűtőszekrények száma is: 1960- ban még a 4 ezret sem érte el, a múlt évben viszont megközelítette a 110 ezret. (MTI) Mit vásárolunk, mennyit vásárolunk? A legújabb Belkereskedelmi év­könyv statisztikai gyűjteményei­ből is kitűnik, hogy a lakosság vásárlásainak összetétele jelentő­sen változott az utóbbi év­tizedekben. A kiskereskedelem összes "forgalmában 1952 és 1975 között több mint kétszereződött, 17,6-ról 38.2 százalékra növeke­dett a vegyesiparcikkek aránya. Ugyanebben az időszakban 25,7- ről 15.9 százalékra csökkent a ruházati cikkek aránya, s ugyan­csak 10 százalékkal csökkent a boltokban vásárolt élelmiszereké és élvezeti cikkeké. Vegyesiparcikkekből tavaly több mint négyszer annyit vásá­roltunk. mint 1960-ban, s ugyan­ebben az időszakban a tartós fo­gyasztási cikkekből ötszörösére növekedtek beszerzéseink. A for­galom dinamikus növekedéséhez jelentősen hozzájárult, hogy mind szélesebb körre terjedt ki az OTP-hitellevéllel lebonyolítható vásárlás. Másfél évtizeddel ez­előtt 443 millió forint értékű tar­tós fogyasztási cikket szerzett be a lakosság hitellevél segítségével, s 5 millió forint értékű vegyes­iparcikket vásárolt ilyen kedvez­ményes feltételekkel. Az utóbbi két évben már az 5 milliárd fo­rintot is meghaladta a készpénz­előleggel és kölcsöntörlesztéssel lebonyolítható vásárlás értéke, te­hát megtízszereződött e kedvez­ményes akciók volumene. A hi­telre vásárolt termékeknek több mint fele' bútor, amelynek értéke tavaly meghaladta a 2,6 milliárd forintot. A kiskereskedelmi for­galomban eladott összes bútornak Harminc év a középiskolában Tíz éve voltak a legtöbben Őszre 51 ezer elsőosztályos iratkozott be Szeptember 7-én, az 1976—77-es tanév első munkanapján hazánk több mint félezer középiskolájá­ban az előzetes beiratkozási sta­tisztika szerint mintegy 51 000 el. sö osztályos diák kezdi meg ta­nulmányait. A középiskolai ta­nulók száma meghaladja majd a 210 000-et. és a IV. osztályt — tavasszal — várhatóan 50 000 ta­nuló fejezi be. A középiskolai sta­tisztika tükrözi a demográfiai hullámzást; a legtöbben — 236 589-en — az 1965—66-os, a legkevesebben — 66 100-an — az 1946—47-es tanévben jártak kö­zépiskolába. Beszédes szám: 1938- ban mindössze 52 349 középisko­lás diák volt hazánkban. A legutóbbi tanév befejezése­ként júniusban mintegy 47 ezren lettek érettségi vizsgát. 1938-ban alig valamivel többen, mint 10 800-an érettségiztek: a 20 000-et 1953-ban, a 30 000-et 1961-ben, a 40 000-et pedig — egyik évről a másikra, ugrásszerűen mintegy , hatezerrel — 1965-ben. az 50 000- et 1971-ben haladta túl az érett­ségizők száma. Ez az év volt kü­lönben a rekordév, 55 701-en tet­tek sikeres érettségi vizsgát. Évtizedről évtizedre, sőt évről évre több lány folytatja tanulmá­nyait az általános iskola befeje­zése után. A legutóbbi tanévben több mint 120 000 lány tanult a középiskolákban, ez az összes ta­nulók 58,1 százaléka volt. (Nagy­jából azonos egyébként ez az arány már hét éve) 1938-ban az összes tanulóknak csupán egyhar- mada, 1955-ben pedig fele volt lány. a lányok körében népsze­rűbb a gimnázium, arányuk több mint másfél évtizede 60 százalék fölött van, a legutóbbi tanévben megközelítette a 66 százalékot. Egyre többen érdeklődnek a szak- középiskolák iránt is, ott több mint a fele lány a tanulóknak. A szakközépiskola különben a hatvanas évek eleje óta hódít egyre nagyobb tért. Huszonöt évvel ezelőtt sem ke­vés. több mint 17 000 középiskolás juthatott kollégiumi elhelyezés­hez, a negyed század alatt pedig megsokszorozódott ez a szám. Ta­valy több mint 43 000 diákot vet­tek fel kollégiumba. Még nagyobb a különbség a tanulószobásoknál: a negyedszázad alatt 6000-ről 30 000-re nőtt a számuk. A statisztikák tanúsága szerint az 1958—59-es tanévben — amió­ta számontartják — 400 középis­kolás diák részesült ösztöndíjban; tavaly több mint 15 000-en. Nőtt természetesen az elmúlt évtize­dekben a vidékről naponta bejá­ró diákok száma is, ma megha­ladja az 50 000-et, s ez az összes középiskolásoknak megközelítően a negyedrésze. Számottevő fejlődésről tanúsko­dik a pedagógusstatisztika is. Míg 1938-ban 3,5 ezer, a legutóbbi tanévben már több mint 14 000 pedagógus tanított a középisko­lákban. Huszonöt év alatt 120- szal nőtt az iskolák száma, s je­lentős a változás az iskolatípusok megoszlásában. Az egyetemi szá­mítóközpont néhány hete kiadott statisztikája 275 állami gimná­ziumról, tíz felekezeti gimnázium­ról és 234 önálló igazgatású szak- középiskoláról számol be. Érde­kesség, hogy hazánkban 1938-ban összesen 285 középiskola volt, s ezen belül 55 , középfokú tanító­képző. Hallgatóik száma azonban nem érte el a mai, 8 tanítóképző főiskola hallgatóinak számát. (MTI) össze most magunkat más orszá­gokkal, maradjunk itthon. Emlé­keztethetnénk a felszabadulás előtti időkre, amikor az ideihez hasonló aszály katasztrófát oko­zott, Mindenekelőtt a termelők­nek, a parasztembereknek, de az egész országnak is. Élnek még erre tanúk, akik annak idején átélték, megszenvedték egy-egy ilyen természeti csapás éhezést, keserves nélkülözést okozott kö­vetkezményeit. De utaljunk in­kább a már említett 1952-es esztendőre, az sokkal közelebb van a mához. Százezrével van­nak emberek, akik — bár ma az iparban vagy a népgazdaság más ágazatában dolgoznak — akkor személyes tapasztalatokat sze­reztek az aszály hatásairól. A kínzó kenyérgondokról, az álla­tok tömeges elhullásáról, az egy­szerű megélhetés fojtogató ne­hézségeiről. A Beszéljenek a számok. Az 1930-as évtizedben csaknem há­rommillió hektár volt hazánkban a kalászosgabona vetésterülete, hektáronkénti termésátlaga pe­dig 13 mázsa. Azóta a kenyér- gabona vetésterülete kereken egymillió hektárral csökkent, hazánk lakossága pedig egymil­lióval nőtt Hagyjuk ki az ösz- szehasonlításból a felszabadulás utáni mélypont évét, az 1952-es esztendőt, s vegyük a pontosan tíz évvel ezelőtti adatokat. Ak­kor 1,8 millió hektáron termel­tünk kalászosokat, 19,3 mázsás átlagterméssel hektáronként. A legutóbbi néhány év átlaghoza­ma viszont búzából meghalad­ja a 30 mázsát. Ennek eredmé­nyeként hazánk gabonaimportőr­ből, gabonaexportőrré- válha­tott. Minek tulajdonítható a vázolt fejlődés és főképpen az, hogy en­nek az évnek a nehéz próbaté­telét is kiállta szocialista mező- gazdaságunk? Ha mindenre ki­terjedő választ akarnánk adni erre a kérdésre, akkor sok té­nyezőt kellene felsorolnunk, ele­meznünk. Elégedjünk meg csak a legfontosabbakkal. Kezdjük azzal, hogy még tíz évvel ez­előtt is jóval kevesebb traktor, pótkocsi, teherautó és kombájn állt a mezőgazdaság rendelkezé­sére, mint ebben az esztendőben. A kombájnos aratás akkor még az állami gazdaságokban sem volt teljes, a szövetkezetekben pedig több mint háromezer ké­vekötő aratógépet is használtak. Egy évtizeddel ezelőtt félmillió­nyi ember vett részt az aratás­ban, most viszont csak mintegy százezer. Új. a régebbieknél nagyobb ter­mést adó búzafajtákat honosí­tottunk meg. Ezzel egyidejűleg Nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál # A Ganz- MÁVAG dolgozói szerelik a 40 tonnás darut, amelynek karja 14 méterre nyúlik a Duna fölé. Jellemző a daru méreteire, hogy az alapjait 10 méter mélyre helyezik el betonba. • \/ ATI raktár fedett tárolóiban egymás után sorakozik a szovjet, iráni és szudáni gyapot. A Minden erőt a próbatétel mér. meg igazán. Érvényes ez nagyüzemi, szocialista mezőgaz­daságunkra is, amelyet az idei ev keményen próbára tett. Nem csupán azzal, hogy 1952 óta nem sújtott bennünket ekkora aszály, mint most, hanem az időjárás tavaszi viszontagságaival is. Jú­lius első felében okkal tartottak attól a mezőgazdasági szakem­berek, hogy népgazdasági szem­pontból is rendkívül nagy károk érnek bennünket. Megsínylette a szeszélyes, kedvezőtlen időjárást a zöldség, a gyümölcs, a szálas- takarmány, a kenyérgabona, és a kukorica egyaránt. A korán érkezett és hosszan tartott ká­nikula aggodalommal töltötte el a nem mezőgazdasági foglalko­zású embereket is, akik közül nagyon soknak van kertje, telke, ahol burgonyát, zöldséget, gyü­mölcsöt termel családi szükség­letek fedezésére és részben el­adásra. Most már túl vagyunk a ga- bonabetakarításon és az aszá­lyos heteken is. Végleges ered­ményeink még nincsenek arról, hogy országos átlagban hány mázsa búzát takarítottak be hek­táronként. de azt már tudjuk, hogy minden nehézség ellenére megtermett a kenyérnek valónk. Veszteségeink természetesen van­nak. Érzékenyen érintettek ben­nünket a kertészetben bekövet­kezett károk is és nem tudjuk teljesen elhárítani a közepesnél jóval gyengébb takarmányter­mésnek az állattenyésztésre gya­korolt hátrányos hatását sem. Vitathatatlan azonban, hogy sok­kal kisebbek a gondjaink, mint amekkorák a kisüzemi gazdál­kodás körülményei között nehe­zednének ránk, ugyanilyen mos­toha időjárás után. A Olvastunk, hallottunk híre­ket arról, hogy az idei nyár aszályt hozott Európa jónéhány országára. Angliában, Franciaor­szágban. az NDK-ban és más ál­lamokban is pusztított a ke­gyetlen szárazság. Ismét, beiga­zolódott. hogy a mezőgazdasági termelésben igen fontos a ter­mészeti tényezők szerepe. Ritka az olyan esztendő, amikor a me­zőgazdasági termelés minden lé­nyeges feltétele előnyösen ala­kul. Rendszerint úgy van, hogy az egyik termelési ágazatra ked­vező. a másikra viszont hátrá­nyos az adott időszak. Befolyá­solni, löbbé-kevésbé ellensúlyoz­ni képesek vagyunk a termé­szeti körülményeket, teljesen semlegesíteni azonban nem. Különbségek abban vannak, hogy hol, mennyire tudják mér­sékelni például az aszály okozta veszteségeket. Ne hasonlítsuk Az utóbbi hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott. A leesett vízmennyiség szélsőséges értékeket mutat. Egyes helyeken sok, másutt kevés eső esett. Ahol hirtelen nagy mennyiségű víz zú­dult a növényekre, ott károkat is okozott. A megyében több mint 11 ezer hektár másodvetés van. Ahol lehet, ezek öntözését változatlanul szorgalmazniuk kell az üzemek­nek. A törekvéseket bizonyítja, hogy augusztus 10-ig több mint 21 ezer hektáron öntöztek. A te­rület egy részén háromszor its kaptak mesterséges csapadékot a növények. Augusztus első felében újabb 2 ezer hektárral nőtt az öntözött terület nagysága. Ahol rendszeresen működtek a szóró­fejek. nincs aszálykár. Az öntö­zött kukorica mindenütt rekord- termést ígér. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet 300 hektár vetőmagtermesztés céljára ültetett kukoricáját már másod­szor öntözi a városi telep tisztí­tott szennyvizével. Hevesi István, a közös gazda­ság ágazatvezetője elmondja, hogy több millió forint kártól mentette meg őket az öntözési le­hetőség. Elmaradása esetén ugyanis az ültetvényt kizárják a vetőmagtermesztésből. Ugyanis az aszály miatt nem tudott volna ültetésre alkalmas magot termel­ni. a növény. Jelenleg 65 szórófej dolgozik a kukoricásban. Ezenkívül mintegy 70 hektár takarmányfélet öntöz, nek még a városi szennyvíztisztító telepről. A létesítmény ily mó­don tehát nemcsak környezetvé­delmi célokat szolgál, hanem a mezőgazdasági termelést is segí­ti. Mint ismeretes, az idén tavasszal kezdte meg munkáját Baján a Duna-parton az Állami Termék­gazdálkodási Igazgatóság több niint 5000 négyzet- méter alapterületű raktára. Igaz, hogy a leglé­nyegesebb — a vízi úton történő szállítás — még várat magára, mert még nem készüy, el a hajó­kikötő és a kétszer 40 tonna teherbírású darupálya, de vonaton és gépjárműveken már hónapok óta érkezik az áru. A fedett raktárban mennyezetig rakodva áll a szovjet, iráni és szudáni gyapot. Nem messze tőle 700 tonna, kilós csomagolású só, a raktár egy to­vábbi szárnyában pedig a Papíripari Vállalat cso­magolópapírját tárolják. Flamvi György telepvezető elmondotta, hogy je­lenleg a tárolókapacitásnak csak egyharmadát tud­ják kihasználni. A telep udvarán a Ganz-MÁVAG dolgozói szerelik az óriásdaruit, amely majd az uszályokból emeli ki a nagyméterű konténereket. Rövidesen ide szállítják a Baján épülő húskombi­nát gépeit is, amíg beszerelésre nem kerülnek. Az őszi feldolgozás után jelentős mennyiségű cu­kor tárolását is vállalták. A bajai ÁTI raktár fel­adata lesz továbbá az átmenő forgalmat ellátni. Ez annyit jelent, hogy az uszályokban érkező nagy mennyiségű árut néni teljes egészében rakják rak­tárba. hanem közvetlen vagonokba vagy gépjár­művekre továbbszállítás céljából. Sz. F. • A nyomásközpontban 5 szivattyú szolgáltatja a vizet a termelőszövetkezet tábláira. (Szilágyi Mihály felvételei) A Hevesi István; — A vetőmag céljára termesztett kukoricatáblán ezeken a csöveken vezetjük a vizet a szórófejekhez. Szocialista mezőgazdaságunk próbatétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom