Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
4 • PETŐFI NEPE # 1976. augusztus 17. • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN « KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • | A hétszáz éves ■ ■ Oregcsertő Egy kisközség történetét — különösen, ha az a régmúltban gyökerezik — nehéz írásba foglalni. öregcsertőről azonban maradt fenn írásos emlék, a települést ugyanis 1239 körül ajándékozta IV. Béla Csertő nevű vitézének. A mohácsi vész előtt népes községként tartották nyilván, s 1889. január 1-ig Kalocsához tartozott. A község 1915- ben kapott önállóságot. Ennyit talán a község régmúltjáról, ahol ma 438 házban összesen 1348-an élnek. A felszabadulásig öregcsertő tulajdonképpen — területi adottságainál fogva lápos, tő- zeges, dunai árterület — állat- tenyésztésből tengődött; erre utalnak a ma is meglevő nevek: Baromállás, Csorna, örjeg. A falu ma is két utcából áll, ám hossza három és fél kilométer. A legjelentősebb fejlődés a tsz megszervezésekor, s utána, a IV. ötéves terv idején következett be. A IV. ötéves terv időszakára csupán 1 millió 396 ezer forint előirányzattal rendelkezett a tanács, s úgy döntöttek, hogy a legjelentősebb anyagi eszközt egy művelődési ház építésére fordítják. A művelődési ház építése 2,6 miliő forintba került, tehát többe, mint a várható összes pénzügyi eszköz. Szerencsére a járási hivatal, a megyei tanács összesen 800 ezer, a helyi termelőszövetkezet 100 ezer forintot adott az építkezéshez, s a község lakói nem kevesebb, mint 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A KISZ megyei bizottsága és a Moziüze- mi Vállalat is segített, öszesen 135 ezer forinttal. Az elképzelésből ^valóság lett, s felépült a művelődési ház. Ez ma a község, s a környék kulturális centruma. A 3800 kötetes könyvtár, az olvasóterem, mindenkor látogatott. Az ifjúsági klub szintén itt kapott helyet, ahol hetenként háromszor gyűlnek össze a fiatalok. Országos hírt szerzett az öregcsertői népi együttes, amely a művelődési ház felépítése után kapott nagy lendületet. A művelődési házban működő iro• A község büszkesége a művelődési ház. harminc új ház épült, s ugyanennyit korszerűsítettek saját erőből. Ma már a községben csak olyan házak épülnek, amelyek biztosítják saját vízellátásukat, van fürdőszoba. Ennek ellenére a lakosság létszáma állandóan fogy. Tizenöt év alatt ötszázzal csökkent a község lakóinak száma, éppen Kalocsa vonzása miatt. S bár a faluban van egy fodrász, egy kőműves, egy lakatos, s egy fuvaros, a jó autóbusz-közlekedés lehetővé teszi, hogy a csertőiek Kalocsán vásároljanak, vegyék igénybe a szolgáltatásokat. Miből származik mégis a nagyobb jövedelem? A háztájiból. Szinte minden háznál van tehén, sertés, baromfi. A községben 130 szarvasmarhát, 2200 sertést, ebből 240 anyakocát tartanak nyilván, s ezer libát. Mondani sem kell, hogy ezek az állattartó gazdák nemcsak a tej, de a hús értékesítésére is leszerződnek az Állat- forgalmi Vállalattal. — Van-e jövője ennek a kisközségnek, amely immár hétszáz éve állja a történelem viharát? A tanács és a párt vezetői nem pesszimisták, s tudják, hogy a fejlődés előbb-utóbb öregcsertőt Kalocsa kertvárosává teszi. Ezért aztán az V. ötéves tervet is a lakosság igényeinek megfelelően alakították ki. Villanyhálózat és járdaépítés saját erőből, útépítés a felsőbb szervek támogatásából. Belvízrendezés csatornaépítéssel és átemelő szivattyútelep létesítésével. Ennek érdekében a község lakói egymillió forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Ami még nagy gond a községben: az ivóvíz-ellátás. Ez saját erőből nem valósítható meg, de a község nem marad a gondjában egyedül. A felsőbb szervek — ezt máshonnan tudjuk — anyagi segítségével törpevízművet építenek, s korszerűsítik a község főútvonalát... öregcsertő kis település a kalocsai járásban, lakói azonban szeretik községüket, az alföldi tájat. Ezt tükrözik eredményeik, terveik, dolgos hétköznapjaik. Gémes Gábor dalmi kör, a gyermekklub, a fotókör, a tánckor és a birkózó- szakosztály. Térjünk vissza kissé az öregcsertői népi együttesre. Ennek megalakulásához váratlan esemény adott ötletet. Az IBUSZ külföldi vendégeket irányított a Jellegzetes csertői utcakép: az rítőkel. asszonyok az utcán hímezik a tcnapközi otthonos ebédlőt, az úttörőotthont. Kialakult, a községben az a szokás, hogy a járdaépítéshez a tanács adja az anyagot, s mindenki a sajáit portája előtt építi meg a járdát. Sokan tudják, hogy a kalocsai hímzésnek, riseldnezésnek nagy hagyománya van. Az itt lakó asszonyok és lányok 1964- ig csupán saját kedvtelésükből hímezték ezernyi színnel fehér anyagra a különböző virágmotívumokat, ám 1964 végétől már iparszerűen, bedolgozó rendszerben készítik a világ minden táján ismert kalocsai térítőkét, női blúzokat. A város, Kalocsa közelsége erre a községre is rányomja bélyegét. Annak ellenére, hogy az aktív keresők száma csupán 662 a nyugdíjasok és járadékosok száma 166, a többi eltartott. Az életkörülmények jónak mondhatók. Ezt bizonyítja a 244 televízió, a 296 rádió, a 94 személy- gépkocsi, s a 74 motorkerékpár. A közös gazdaságban csupán százharmincán dolgoznak, ám a Petőfi Tsz-ben is eléri az átlagjövedelem a 24 ezer forintot. Sok az ingázó, mintegy kétszázan vannak, akik Kalocsán az iparban, az építőiparban, a szállításban, a kereskedelemben, vagy a szolgáltatásban dolgoznak. S még mindig az életkörülményekről. Az utóbbi években községbe. Ekkor bemutatták a népi hímzésen kívül a községi táncokat is. Guzsván Lászlóné és Kalapos Istvánné pedagógus ezután már tudatosan szervezte meg 1973-ban a tánccsoportot, amelynek tagjai megszerezték a Kiváló együttes címet, a Nívódíjat, s többször külföldön is jártak. S ha már itt tartunk, azt is mondjuk el, hogy az öreg- csertői népdalkör szintén kiváló minősítést kapott. Nemcsak a népi kultúra hagyományainak ápolásában, de községük szépítésében is élenjárnak az öregcsertőiek. A IV. ötéves terv során háromezer méter járdát, ötszáz méter utat készítettek részben társadalmi munkával, megvalósították a • Épülő és felépült új ház. A háztáji haszna Közismert, hogy a kisgazdaság termelésére még napjainkban is szükség van. A kormányintézkedések ennek megfelelően támogatják a kisüzemek tevékenységét. Nem elég azonban csak a jó központi intézkedés, legalább annyira szükséges, hogy a helyi szervek, de elsősorban a mezőgazdasági üzemek is kötelességüknek érezzék a kisgazdaságok segítését. Ez összetett feladat, ami kiterjed a termelési kedv fellendítésétől kezdve a szaktanácsadáson keresztül a palánta, a tenyészállat biztosításáig, az értékesítésig, sőt talán tovább is, a jó emberi kapcsolatok megteremtéséig. összességében megállapítható, hogy a központi intézkedések után jelentős előrelépés történt a kisgazdaságok termelésének segítésében. A mezőgazdasági üze. mek többsége nem érzi kényszernek, felesleges nyűgnek a háztájit, hanem termelési tevékenységük jelentőségének megfelelően külön ágazatként kezelik, amit terveikbe is beépítenek. Ennek köszönhető, hogy az aszálykárok csökkentésére indított kampányból a háztáji gazdaságok is kiveszik részüket. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Terüle. ti Szövetségéhez tartozó gazdaságokban a tagok másodvetésű sárgarépára, petrezselyemre, uborkára, zöldbabra és zöldborsóra kötöttek szerződést a MEZÖTER- MÉK Vállalattal és a helyi ÁFÉSZ-ekkel. A másodnövényként termelt áruk többsége a la. kosság friss zöldségellátását szolgálja majd, enyhítve ezzel az aszály okozta gondokat. □ □ □ A kiskunsági TESZÖV-höz tartozó gazdaságok háztáji üzemágaiból az elmúlt esztendőben is csaknem 160 ezer hízott sertést, 6 ezer hízómarhát, 170 ezer hízott libát, 300 ezer hektoliter tejet, és több tonna zöldséget gyümölcsöt értékesítettek a szövetkezeten keresztül. A kisgazdaságokból származó árumennyiség értéke megközelítette az egymilliárd forintot. Ezenfelül mintegy százezer család önellátását' biztosította a megyében. Az idén a fokozottabb segítség eredményeként a kisüzemekből még több árura számíthatunk. Tevékenységük ugyanis egyre szervezettebb formát ölt. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin, és a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetben például már libahizlaló, illetve sertéshizlaló szakcsoportok is működnek. A mezőgazdasági üzemek többsége a tanyák villamosításához is segítséget nyújt, mivel a villamosenergia nemcsak hogy könnyíti és gyorsabbá teszi az emberek munkáját, hanem növeli a termelési eredményeket is. Ugyanis egyre több öntöző szivattyút, fejőgépet, darálót vásárolnak a háztáji gazdaságok. □ □ □ A kisüzemek termelési kapacitása azonban napjainkban sincs teljesen kihasználva. A kiskunsági szövetséghez tartozó szövetkezetek tagjainak birtokában 56 ezer szarvasmarha elhelyezésére elegendő istálló és 300 ezer sertés hizlalására alkalmas ól van. Ezzel szemben jelenleg mintegy 24 ezer szarvasmarhával és mintegy 40 ezer sertéssel tartanak kevesebbet a háztájiban, mint amire lehetőség volna. Szerencsére a kedvezmények eredményeként egyre csökken a kihasználatlan termelőberendezés a kisgazdaságokban. □ □ □ A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságokban mintegy 40 ezer termelőszövetkezeti tag, csaknem 12 ezer hektár háztáji földterületet művel. Legtöbbet a takarmányfélékből termelnek, állatállományuk ellátására. Mintegy 80 százalékuk konyhakerti növényt is termeszt. Elsősorban önellátásra, de piacra is. A MÉM felhívásának megfelelően a háztáji gazdaságok növelték a másodvetéseket. A szövetkezetek több mint 500 hektáron vetettek konyhakerti növényeket. A termés nagyobbik részére szerződést kötöttek a ME- ZÖTERMÉK Vállalattal,' amely 230 hektárra biztosította az ingyenes vetőmagot. □ □ □ A Kecskeméti Konzervgyár a MEZŐTERMÉK Vállalathoz hasonlóan szintén megtette a szükséges intézkedéseket, több mint 100 hektárra elegendő vetőmagot adott a termelőknek, akiktől természetesen fel is vásárolja az árut. A MEZŐTERMÉK Vállalat vidéki kirendeltségei — Kiskunfélegyháza, Baja, Izsák, Tiszakécske — csaknem 7 mázsa vetőmagot adtak a kistermelőknek. A kiskunfélegyházi, a lajosmizsei, a keceli ÁFÉSZ-nek, valamint a jakabszállási Népfront, a kiskun- majsai Jonathán, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetnek 20 mázsa vetőmagot juttattak ingyen. A vetőmagvak értéke összességében több mint egymillió forint, ami jó termés esetén megtérül a vállalatnak. A megkötött szerződések szerint az ingyenes magból a kistermelők mintegy 30 hektáron vetettek zöldségféléket, a három ÁFÉSZ csaknem 90 hektáron, a három szakszövetkezet pedig 37 hektáron. Ezekről a területekről mintegy 300 vagonnyi zöldség felvásárlására számítanak, aminek többsége a lakosság friss zöldségellátását szolgálja majd. □ □ □ A körzeti felhívás hatására a nagyüzemek mellett a kistermelők is jobban kihasználják lehetőségeiket. Nem lesz gond a megtermelt áruk értékesítésével sem. Ha az időjárás is kedvezően alakul és a gazdaságok az öntözést sem hanyagolják el, a kezdeményezésnek meglesz az eredménye, ami jelentősen enyhíti majd az ellátási gondokat. B. Z. Öntözött Volga-vidék A szaratovi öntözőcsatorna elkészülte után a Volga középső folyásánál levő. 50 000 hektár termékeny föld Örökre megszabadul a kegyetlen szárazságtól. A szaratovi sztyeppe az öntöző- csatorna segítségével — függetlenül az időjárási viszonyoktól —, jó termést biztosít. Jelenleg e területen már közel tízezer hektár földet öntöznek, melyről gazdag termést takarítanak be. A Szovjetunióban az utóbbi években átfogó öntözési programot hajtanak végre. Csupán az idén több mint 980 000 hektár öntözését és több mint egy millió hektár lecsapolását valósítják meg. Az országban jelenleg 25 millió hektár földet öntöznek. Ez a vetésterületnek mindössze nyolc százaléka, ám a mezőgazdasági termékek 25 százaléka innen szár. mazik. (APN—KS) • Óriási lépegető exkavátor építi a szaratovi öntözőcsatornát. (APN) Köntösök, zekék Félegyházáról A fővárosi Mezőtextil Szövetkezet kiskunfélegyházi részlegében kora reggeltől késő estig szorgalmas munka folyik. A neonfényes, T alakú munkateremben zümmögnek a modem varrógépek, s a négy szocialista brigádba tömörült kollektíva évek óta becsületesen teljesíti .terveit. — Két műszakban hetvenen dolgozunk — mondja Magosi Ot- tóné, a részleg vezetője. — Mind. össze két férfi — a műszerész és az anyagmozgató „bontja meg” sorainkat. — Mit dolgoztak az év első felében? — A belkereskedelem részére gyártottunk férfi és kamasz frot- tirköntösöket, több mint 20 ezret adtunk a megrendelőnek. Került tőlünk áru a Szovjetunióba is, 5 ezer női frottírruhát készítettünk a szovjet lányok, asszonyok részére. Még az első félév vége előtt, június 5-én láttunk hozzá egy nagy NSZK-megren- delés teljesítéséhez. Női zekéket készítünk öt színben, s a 11 ezer 700 darabot szeptember 12-ig át kell adnunk. Ahogyan ismerem a dolgozókat, nem lesz késés. — Milyen munka vár ezután a részlegre? — Ismét a hazai vásárlók ré>- szére termelünk, kamasz fiúk használhatják majd azokat a düftin nadrágokat, amelyekre megrendelést kaptunk. A meny- nyiséget még nem tudjuk, de valószínűleg nem lesz módunk • Nagy gondot fordít az NSZK exportra készített női zekék vizsgálatára Bóbis Jánosné, a II. műszak meósa. unatkozni az év végéig. Igaz — teszi hozzá —, az NSZK-megren- delés teljesítése után egy kis lélegzetvételnyi szünet várható, s ezt ki is használjuk. A szövetkezet fővárosi szocialista brigádjai meghívtak bennünket, s alig várjuk, hogy mehessünk egy kis fővárosi kirándulásra... • Galántai Józsefné, a szocialista cimet már hétszer elnyert Lenin brigád alapító tagja (jobbról) mnnka közben. (Opauszky László felvételei)
