Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Y.*r f ^ ' Már 231 méter magas az adótorony ŐSSZEL Mii.KEZDIK A PRÓBAADÁSOKAT PETŐFI NÉPE Az új Kossuth-adó építéséről 1973 tavaszán hozott határozatot a Gazda­sági Bizottság, s még az év szeptem­berében megtörtént Solton az alapkő- letétel. A két, egyenként 1000 kilo- wattos egységből álló középhullámú adóberendezés az ország területének 80 százalékán teremt kifogástalan műsorvételi lehetőséget. Első adás­napja jó öt hónap múlva, december 31-én lesz. Az utolsó hónap azonban már a próbaadásoké. A kormány által kiemelt beruházáson dolgozó vállala­tok szocialista szerződésben kötelez­ték magukat, hogy november végére munkájukat befejezik. A generál kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a tervek­nek megfelelően év elején átadta he­lyét az energia- és adóépületben a technológiai szerelést végzőknek. Kí­vülről szinte késznek látszanak az épületek, egy részen yár a homlok­zat festése is elkészült. A jelenlegi munkákról Deli András építésvezető-helyettes tá­jékoztat : _ Most 140 emberünk dolgozik i tt. Az építőmesteri munkák el­készültek és a szakiparosok is végeznek a hónap végére az ener­gia- és az adóépület befejező munkáival. Az ősz végén meg- r nA .... . egyszer visszatérnek majd azok Ara: 90 tiller 1976. Julius 18. vasarnap végleges befejezésére, javitasara. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 169. szám FÉLÉVI MÉRLEG A MEZŐTERMÉKNÉL Nyári gondok az ellátásban Lezártunk egy félévet a válla­latok és a szövetkezetek megvon­ták munkájuk mérlegét. Az adat- egveztetések után a Bács-Kiskun megyei MEZÖTERMÉK Vállalat­nál is megvannak a végleges szá­mok. Ezek sajnos csak részben biztatóak, mert a 102,3 százalékra teljesített zöldségfelvásárlással szemben a gyümölcsét csak 43,6 százalékra teljesítették. ' A tervezett 52 vagon zöldség­nél mintegy tizenkét vagonnal «forgalmaztak többet. Természete­sen ez nem azt jelenti, hogy az ellátás kielégítő. Átmeneti hiá­nyok bizonyos zöldségfélékből még jelenleg is előfordulnak. Fe­jes és kelkáposztából ugyan töb­bet vettek át a termelőktől, mint égy évvel korábban, de zöldbab­ból csak három vagonnal vásá­roltak fel a tervezett tíz he­lyett. Spárgából és fej »salátából is kevesebb volt a kelleténél. A korábbi hiánnyal szemben {host aránylag kielégítő az ellá­tás zöldbabból. A felvásárolt mennyiség fedezi a megye szük­ségleteit. Átír metileg ugyan, de jelenleg az , i orkából kevesebb van, a szűk? snek csak a felét tudják forgalmazni. A fólia alatt termelt uborka ugyanis már el­fogyott, a szántóföldi pedig még nem érett be. A sokáig hiánycikknek számító hagymából viszont jó az ellátás. A tervezett 13 vagon helyett 19 vagonnal vásárolt fel a MEZŐ- TERMÉK. Ez lehetővé tette, hogy más megyének is szállít­sanak. Az új és nyári burgonya felvásárlási terve 35 vagon volt, ezzel szemben 45 vagonnal jutott a fogyasztóknak. így mondhat­nánk, burgonyából jó az ellátás. Mégsem ennyire egyértelmű a dolog. A burgonya felszedésénél is megtorpanás tapasztalható. Ugyanis a korait már értékesítet­ték a gazdaságok, a nyári burgo­nya pedig még nem érett be. Sajnos, ez bizonyos spekulációra nyújt lehetőséget. Helyenként ta­pasztalható, a szocialista erköl­csöt sértő nyerészkedések. A sza­badpiacon 8—9 forintot is elkér­nek a krumpli kilójáért, amit előzőleg szemfüles emberek a MEZÖTERMEK boltokban vásá­roltak össze 5 forintért. Zöldségből ha nem is gondta­lanul. sikerült biztosítani az első félévben a megye ellátását, gyü­mölcsből azonban nem. Csak a szamócából forgalmazott többet a vállalat, mintegy 6 vagonnal. Eb­ből a gyümölcsből jutott az ipar­nak exportra és más megyéknek is. Cseresznyéből mintegy 10 va­gonnal vásároltak fel kevesebbet a tervezettnél, meggyből viszont több mint százzal. A kajsziból, őszibarackból is kevesebb jut a fogyasztóknak mint tavaly. A hi­ány ellensúlyozására Csongrád megyéből szállítják a barackot. A nyári alma szinte eltűnt és nincs nyári körte sem. E két utóbbi gyümölcsféleséget ugyanis főként a kiskertekben termelték. Tulajdonosaik azonban többség­ben felhagytak a fák ápolásával. A későbbi kilátások, főként az Addig is akad tennivalónk a ki­szolgáló épületben. Július 6-án sikeresen megtör­tént az energiafogadó berendezé­sek üzempróbája. Ezeket az Elekt­romechanikai Vállalat dolgozói szerelték be. Az érkező 10 kilo­voltos áramot 0,4 kilovoltosra ala­kítják át. Az adót tápláló kábe­lek telepítése ugyancsak rövide­sen elkészül. Az adóépületben nagy a forga­lom. Itt most hajráznak a szovjet és a magyar szerelők. A hónap végére fejezik be az adó és a működtetéséhez szükséges hűtő- rendszer beszerelését. Ezek szál­lítója — csakúgy, mint az anten­natoronyé — a Szovjetunió. Két héten belül érkezik a szovjet szeretók újabb csoportja, s a ha­zai távközlési szakemberekkel együtt elkezdik vizsgálni a be­rendezések minőségét és. teljesí­tőképességét. A kiszolgáló épület piramisának csúcsán még üresen állnak a tar­tóoszlopok. A rácalmási átjátszó adóról érkező rádióhullámokat összegyűjtő parabolatükröket sze­relik majd rájuk. Az alkatrésze­ket ősz elején szállítják Soltra, Kanadából. Alattuk, már javában készül a modulációs kamra. A helyiség falait most borítják be az árnyékoló vörösrézlemezekkel a BÁCSÉP dolgozói. A jövő hó­nap elején pedig a posta távköz­lési szakemberei kezdik meg a modulációs kábelek telepítését. Az országban ez lesz a második ilyen berendezés, egyfajta „szű­rő”, amely lehetővé teszi majd. • Az idén a dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben is rosz- szul fizetett a meggy. (Szilágyi Mihály felvétele) őszibarackfajtáknál, téli almánál, s a körténél jobbak. Ezeknél a gyümölcsféléknél kevesebb kárt okozott a tavaszi fagy. Valószínű vörösszilvából is lesz elegendő. B. Z. • Az energia- ellátó rendszer berendezé­seinek szerelése. A munkál az Elektro­mechanikai Vállalat dolgozói végezték. (Pásztói Zoltán felvétele) hogy kifogástalan minőségű adást sugározzon a solti adó. Év elején fogtak az antennato­rony építéséhez a szovjet szere­lők, s július 14-én már 231 mé­ternyire magasodott a karcsú építmény. Már több mint egy óráig tart egy-egy elem föleme­lése a földről a szerelési szintig. Még további 67,4 méterrel told­ják meg a tornyot, a munka ha­tárideje szeptember 10-e. Napon­ta kétszer kapnak időjárásjelen­tést az építők. A szél és a pá­rás levegő ennél a magasságnál ugyanis már. könnyen veszélyez­tetheti a dolgozók biztonságát és a munka pontosságát. Az adóállomást üzemeltető mű­szakiak gárdája már együtt van. A BÁCSÉP húsz szolgálati lakást épített számukra a község­ben. Ezek a műszakiak figyelem- * mel kísérik a szerelést, s részt vesznek a berendezések kipró­bálásában. Az őszi hónapokban még belső antennával végzik a próbaadásokat, mert így nem zavarják a rendes műsort. De­cemberben pedig — a Kossuth rádió adásszüneteiben — már az igazi hullámhosszon sugároz az adó. — A héten kezdtünk hozzá — sorolja a tennivalókat Deli And­rás — az adó és az antennato­rony közötti kábelrendszer tele­pítéséhez. A földmunkákkal már elkészültünk, a kényesebb feladat viszont most, kezdődik. Egy-egy betontuskó pontos elhelyezését három irányból is kell műszerrel ellenőrizni. Dolgozunk ezenkívül a tartalék energiatelepen, az utak építésén, készül a környék vilá­gítása, és még az idén elkezdődik a park kialakítása." ami azonban csak márciusra fejeződik be. Most érkeztek a munka dön­tő szakaszához az adóállomás épí­tői. Háromszáz ember dolgozik Solton, összesen mintegy tizenhat vállalat munkásai. A hónap végén újabb munkaterületeket adnak át, tehát tartják a fontos rész- határidőket. Zs. A. Azok. akik naponta olvas­sák lapunkat, tapasztalhatják, hogy az utóbbi hetekben meg­szaporodtak azok az írások, amelyek egy-egy megyei kis­községet mutatnak be. Az új­ságírói szándék minden ilyen írás esetében az — hasonlóan a többi cikkekhez —, hogy az adott településnek ne csupán az eredményeivel, de qondjai- val is megismertessük az ol­vasót, a közvéleményt, ön­magunk számára is kicsit fel- jedezésnek számítanak a kis­községekben tett látogatások, az ott tapasztaltak. Nem azért, mintha eddig, az elmúlt évek során talán nem kerestük volna fel alkalomadtán a te­lepüléseket, hanem mert hó­napok alatt is oly sokat vál­tozott a falu arculata, az em­berek élete, mint máskor öt­ven év alatt sem. Többen említették már e kis településekről írott cik­kek kapcsán, hogy sokban ha­sonlítanak egymáshoz a ripor­tok. Óvták az újságírókat a sablonosságtól. Pedig ezt nem lehet és nem szabad elkerül­ni, hiszen a „sablon” a szó- banforgó esetben azt jelenti, hogy fejlődnek, gyarapodnak, szépülnek, gazdagodnak a ki­sebb települések is. Az ol­vasónak azonban azt is észre kell vennie ezekben az írások­ban, ami különbséget jelent a kisközségek között. Nem egy­forma módszerekkel teremtik elő azokat az összegeket, anyagokat és munkás kezeket, amelyek hozzá segíthetik a falut a vízhálózathoz, az új iskolához, művelődési házhoz, orvosi rendelőhöz, járdákhoz, belvízrendezéshez, óvodához, bölcsődéhez. Főleg a szervezési kérdések különféle megoldása az, ami­ben különbség található. Ezek a kis községek ugyanis meg­lehetősen kevés — mármint a fejlesztési igényekhez kevés — pénzzel rendelkeznek éven­ként, s így szorosan együtt­működve a lakossággal, nyílt és őszinte községpolitikát foly­tatva megbeszélik: mit való­sítsanak meg először és mi legyen a következő feladat. S itt adódik a másik, nem ke­vésbé fontos különbség. Van­nak községek a megyében, ahol például a vízhálózat évek óta működik. Minden utcában járda van, a villanyvezeték valamennyi házhoz eljutott. Viszont az iskolát is kellene bővíteni, nincs elég hely a bölcsődében, az óvodában, esetleg belvízelvezetési gon­dokkal küzdenek a község vezetői, lakosai. Más falvak­ban viszont éppen fordított le­het a helyzet. írásaink, a kisközségekről szóló riportok elsősorban eze­ket a településfejlesztési sa­játosságokat. eredményeket, de inkább a gondokat igyekeznek bemutatni, s azt, hogy a gon­dok megoldásában milyen egy­ség tapasztalható, milyen szer­vezési módszerekkel teremtik meg ezt az egységet. Érdekes és mindenképpen a helyi ve­zetőket dicsérő jelenség, hogy egyetlen községben sem a panasz hangját hallotta az újságíró, amikor megkérdezte: mit tudnak megvalósítani az ötödik ötéves tervben? A vá­lasz összesítve és általánosít­va így hangzott: — Amit aka­runk! Ehhez azonban sürgő­sen hozzá tette a riportalany, hogy természetesen csak azt akarják, amihez erejük, tehát pénzük, anyaguk és munkás­kéz iian. Az eddig megjelent kisköz­ségi riportoknak legnagyobb tanulsága talán mégis az, hogy egy-egy faluban úgy élnek az emberek, mintha nagy családot alkotnának. A köz­ségi vezetők közötti kapcsolat­ban nyoma sincs a merevség­nek, nincs valamiféle elidege- nedési hangulat. A tanácsel­nök például úgy emlegeti a termelőszövetkezet elnökét, hogy a Pali bácsi, vagy a Jós­ka. A tsz-elnök pedig azt mondja, hogn megbeszéltük Gáborral, a párttitkárral... Mások az emberi kapcsolatok, azt sugallják, hogy jó értelem­ben vett sorsközösséget és ér­dekközösséget alkotnak azok, akik egy településen élnek, dolgoznak. Az is tapasztalat, hogy ha ilyen kisközségben a tanácselnökkel, a végrehajtó bizottság titkárával, a tsz-el- nökkel, a párttitkárral, a ta­nítóval, az orvossal beszélget az újságíró, a megkérdezettek nem papírból. kimutatásból idézik az adatokat, a terveket, az eredményeket, hanem azonnal, fejből sorolják a pon­tos számokat. Mondhatná erre valaki, hogy nem nagy dolog egy hétszáz- egynéhány lakosú falu adatait fejben tartani. Ez igaz, vi­szont csakis az jegyzi meg a számokat, aki szívügyének tartja a lakóhely fejlődését, aki naponta gondolkozik azon, hogyan lehetne többet, job­bat. szebbet a/lni az ott élő embereknek. G. S. A búzatermés egyharmadát betakarították Növekvő érdeklődés az öntözőberendezések iránt • Csökutakbnl öntözik az étkezési - paprikát a kecskeméti Törekvés "Tsz-ben. Az a kevés eső, ami az utóbbi hetekben esett, csak kis részét pótolta a vízhiánynak. A megye legnagyobb részén már hetek óta alig néhány milliméter csa­padékot kaptak a növények. Ezért továbbra is fontos, hogy az öntözőberendezéseket jól haszno­sítsák a mezőgazdasági üzemek. A legutóbbi összesítések szerint a megyében megközelítőleg 12 ezer hektár területre jutott mes­terséges csapadék. Mintegy 9 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre. Nagyobb mérték­ben szántóföldi növényekre, ki­sebb arányban zöldséges, gyü­mölcsös kertekre, valamint rétek­re és legelőre hullott mesterséges eső. Kezdetben az üzemek eléggé elhanyagolták az öntözést, amit az is bizonyít, hogy az említett területből több mint ötezer hek­tár július első tíz napjában ka­pott csapadékpótlást. Amióta az AGROKER az öntö­zőberendezésekre járó 40 száza­lékos állami árkedvezmény mel­lett meghirdette az újabb 30 szá­zalékos árcsökkentést, megnőtt az érdeklődés, fellendült a forgalom. Néhány nap alatt 35 korszerű berendezést, 20 öntözőszivattyút, több mint 6000 csövet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Ebbőt is látszik, van törekvés a régi berendezések felújítására, a csapadékpótlás lehetőségeinek ki- szélesítésére. Az aratásra kedvező az időjá­rás. Jó ütemben halad a betaka­rítás. A búzatermés mintegy har­madát a rozsnak pedig csaknem egynegyedét betakarították már. A learatott területekről összegyűj­tik az értékes szalmát és azon­nal munkához látnak a talaj­munkáló gépek. Sok helyen élnek a másodvetés lehetőségével, fő­ként az aszály miatt kiesett ta­karmány pótlására. Eddig két­ezer hektáron vetettek másodnö­vényt a mezőgazdasági nagyüze­mekben. Zökkenőmentes a gabona felvá­sárlása is. • Az E—516-os NDK-gyártmányú kombájnból még csak egy van országban. A KGST-országok együttműködése keretében a Bi Állami Gazdaságban próbálják ki a nagy teljesítményű ars cséplő gépet. A rekordja eddig nfásfél műszak alatt több mint vagon szemtermés betakarítása. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom