Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Y.*r f ^ ' Már 231 méter magas az adótorony ŐSSZEL Mii.KEZDIK A PRÓBAADÁSOKAT PETŐFI NÉPE Az új Kossuth-adó építéséről 1973 tavaszán hozott határozatot a Gazdasági Bizottság, s még az év szeptemberében megtörtént Solton az alapkő- letétel. A két, egyenként 1000 kilo- wattos egységből álló középhullámú adóberendezés az ország területének 80 százalékán teremt kifogástalan műsorvételi lehetőséget. Első adásnapja jó öt hónap múlva, december 31-én lesz. Az utolsó hónap azonban már a próbaadásoké. A kormány által kiemelt beruházáson dolgozó vállalatok szocialista szerződésben kötelezték magukat, hogy november végére munkájukat befejezik. A generál kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a terveknek megfelelően év elején átadta helyét az energia- és adóépületben a technológiai szerelést végzőknek. Kívülről szinte késznek látszanak az épületek, egy részen yár a homlokzat festése is elkészült. A jelenlegi munkákról Deli András építésvezető-helyettes tájékoztat : _ Most 140 emberünk dolgozik i tt. Az építőmesteri munkák elkészültek és a szakiparosok is végeznek a hónap végére az energia- és az adóépület befejező munkáival. Az ősz végén meg- r nA .... . egyszer visszatérnek majd azok Ara: 90 tiller 1976. Julius 18. vasarnap végleges befejezésére, javitasara. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 169. szám FÉLÉVI MÉRLEG A MEZŐTERMÉKNÉL Nyári gondok az ellátásban Lezártunk egy félévet a vállalatok és a szövetkezetek megvonták munkájuk mérlegét. Az adat- egveztetések után a Bács-Kiskun megyei MEZÖTERMÉK Vállalatnál is megvannak a végleges számok. Ezek sajnos csak részben biztatóak, mert a 102,3 százalékra teljesített zöldségfelvásárlással szemben a gyümölcsét csak 43,6 százalékra teljesítették. ' A tervezett 52 vagon zöldségnél mintegy tizenkét vagonnal «forgalmaztak többet. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ellátás kielégítő. Átmeneti hiányok bizonyos zöldségfélékből még jelenleg is előfordulnak. Fejes és kelkáposztából ugyan többet vettek át a termelőktől, mint égy évvel korábban, de zöldbabból csak három vagonnal vásároltak fel a tervezett tíz helyett. Spárgából és fej »salátából is kevesebb volt a kelleténél. A korábbi hiánnyal szemben {host aránylag kielégítő az ellátás zöldbabból. A felvásárolt mennyiség fedezi a megye szükségleteit. Átír metileg ugyan, de jelenleg az , i orkából kevesebb van, a szűk? snek csak a felét tudják forgalmazni. A fólia alatt termelt uborka ugyanis már elfogyott, a szántóföldi pedig még nem érett be. A sokáig hiánycikknek számító hagymából viszont jó az ellátás. A tervezett 13 vagon helyett 19 vagonnal vásárolt fel a MEZŐ- TERMÉK. Ez lehetővé tette, hogy más megyének is szállítsanak. Az új és nyári burgonya felvásárlási terve 35 vagon volt, ezzel szemben 45 vagonnal jutott a fogyasztóknak. így mondhatnánk, burgonyából jó az ellátás. Mégsem ennyire egyértelmű a dolog. A burgonya felszedésénél is megtorpanás tapasztalható. Ugyanis a korait már értékesítették a gazdaságok, a nyári burgonya pedig még nem érett be. Sajnos, ez bizonyos spekulációra nyújt lehetőséget. Helyenként tapasztalható, a szocialista erkölcsöt sértő nyerészkedések. A szabadpiacon 8—9 forintot is elkérnek a krumpli kilójáért, amit előzőleg szemfüles emberek a MEZÖTERMEK boltokban vásároltak össze 5 forintért. Zöldségből ha nem is gondtalanul. sikerült biztosítani az első félévben a megye ellátását, gyümölcsből azonban nem. Csak a szamócából forgalmazott többet a vállalat, mintegy 6 vagonnal. Ebből a gyümölcsből jutott az iparnak exportra és más megyéknek is. Cseresznyéből mintegy 10 vagonnal vásároltak fel kevesebbet a tervezettnél, meggyből viszont több mint százzal. A kajsziból, őszibarackból is kevesebb jut a fogyasztóknak mint tavaly. A hiány ellensúlyozására Csongrád megyéből szállítják a barackot. A nyári alma szinte eltűnt és nincs nyári körte sem. E két utóbbi gyümölcsféleséget ugyanis főként a kiskertekben termelték. Tulajdonosaik azonban többségben felhagytak a fák ápolásával. A későbbi kilátások, főként az Addig is akad tennivalónk a kiszolgáló épületben. Július 6-án sikeresen megtörtént az energiafogadó berendezések üzempróbája. Ezeket az Elektromechanikai Vállalat dolgozói szerelték be. Az érkező 10 kilovoltos áramot 0,4 kilovoltosra alakítják át. Az adót tápláló kábelek telepítése ugyancsak rövidesen elkészül. Az adóépületben nagy a forgalom. Itt most hajráznak a szovjet és a magyar szerelők. A hónap végére fejezik be az adó és a működtetéséhez szükséges hűtő- rendszer beszerelését. Ezek szállítója — csakúgy, mint az antennatoronyé — a Szovjetunió. Két héten belül érkezik a szovjet szeretók újabb csoportja, s a hazai távközlési szakemberekkel együtt elkezdik vizsgálni a berendezések minőségét és. teljesítőképességét. A kiszolgáló épület piramisának csúcsán még üresen állnak a tartóoszlopok. A rácalmási átjátszó adóról érkező rádióhullámokat összegyűjtő parabolatükröket szerelik majd rájuk. Az alkatrészeket ősz elején szállítják Soltra, Kanadából. Alattuk, már javában készül a modulációs kamra. A helyiség falait most borítják be az árnyékoló vörösrézlemezekkel a BÁCSÉP dolgozói. A jövő hónap elején pedig a posta távközlési szakemberei kezdik meg a modulációs kábelek telepítését. Az országban ez lesz a második ilyen berendezés, egyfajta „szűrő”, amely lehetővé teszi majd. • Az idén a dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben is rosz- szul fizetett a meggy. (Szilágyi Mihály felvétele) őszibarackfajtáknál, téli almánál, s a körténél jobbak. Ezeknél a gyümölcsféléknél kevesebb kárt okozott a tavaszi fagy. Valószínű vörösszilvából is lesz elegendő. B. Z. • Az energia- ellátó rendszer berendezéseinek szerelése. A munkál az Elektromechanikai Vállalat dolgozói végezték. (Pásztói Zoltán felvétele) hogy kifogástalan minőségű adást sugározzon a solti adó. Év elején fogtak az antennatorony építéséhez a szovjet szerelők, s július 14-én már 231 méternyire magasodott a karcsú építmény. Már több mint egy óráig tart egy-egy elem fölemelése a földről a szerelési szintig. Még további 67,4 méterrel toldják meg a tornyot, a munka határideje szeptember 10-e. Naponta kétszer kapnak időjárásjelentést az építők. A szél és a párás levegő ennél a magasságnál ugyanis már. könnyen veszélyeztetheti a dolgozók biztonságát és a munka pontosságát. Az adóállomást üzemeltető műszakiak gárdája már együtt van. A BÁCSÉP húsz szolgálati lakást épített számukra a községben. Ezek a műszakiak figyelem- * mel kísérik a szerelést, s részt vesznek a berendezések kipróbálásában. Az őszi hónapokban még belső antennával végzik a próbaadásokat, mert így nem zavarják a rendes műsort. Decemberben pedig — a Kossuth rádió adásszüneteiben — már az igazi hullámhosszon sugároz az adó. — A héten kezdtünk hozzá — sorolja a tennivalókat Deli András — az adó és az antennatorony közötti kábelrendszer telepítéséhez. A földmunkákkal már elkészültünk, a kényesebb feladat viszont most, kezdődik. Egy-egy betontuskó pontos elhelyezését három irányból is kell műszerrel ellenőrizni. Dolgozunk ezenkívül a tartalék energiatelepen, az utak építésén, készül a környék világítása, és még az idén elkezdődik a park kialakítása." ami azonban csak márciusra fejeződik be. Most érkeztek a munka döntő szakaszához az adóállomás építői. Háromszáz ember dolgozik Solton, összesen mintegy tizenhat vállalat munkásai. A hónap végén újabb munkaterületeket adnak át, tehát tartják a fontos rész- határidőket. Zs. A. Azok. akik naponta olvassák lapunkat, tapasztalhatják, hogy az utóbbi hetekben megszaporodtak azok az írások, amelyek egy-egy megyei kisközséget mutatnak be. Az újságírói szándék minden ilyen írás esetében az — hasonlóan a többi cikkekhez —, hogy az adott településnek ne csupán az eredményeivel, de qondjai- val is megismertessük az olvasót, a közvéleményt, önmagunk számára is kicsit fel- jedezésnek számítanak a kisközségekben tett látogatások, az ott tapasztaltak. Nem azért, mintha eddig, az elmúlt évek során talán nem kerestük volna fel alkalomadtán a településeket, hanem mert hónapok alatt is oly sokat változott a falu arculata, az emberek élete, mint máskor ötven év alatt sem. Többen említették már e kis településekről írott cikkek kapcsán, hogy sokban hasonlítanak egymáshoz a riportok. Óvták az újságírókat a sablonosságtól. Pedig ezt nem lehet és nem szabad elkerülni, hiszen a „sablon” a szó- banforgó esetben azt jelenti, hogy fejlődnek, gyarapodnak, szépülnek, gazdagodnak a kisebb települések is. Az olvasónak azonban azt is észre kell vennie ezekben az írásokban, ami különbséget jelent a kisközségek között. Nem egyforma módszerekkel teremtik elő azokat az összegeket, anyagokat és munkás kezeket, amelyek hozzá segíthetik a falut a vízhálózathoz, az új iskolához, művelődési házhoz, orvosi rendelőhöz, járdákhoz, belvízrendezéshez, óvodához, bölcsődéhez. Főleg a szervezési kérdések különféle megoldása az, amiben különbség található. Ezek a kis községek ugyanis meglehetősen kevés — mármint a fejlesztési igényekhez kevés — pénzzel rendelkeznek évenként, s így szorosan együttműködve a lakossággal, nyílt és őszinte községpolitikát folytatva megbeszélik: mit valósítsanak meg először és mi legyen a következő feladat. S itt adódik a másik, nem kevésbé fontos különbség. Vannak községek a megyében, ahol például a vízhálózat évek óta működik. Minden utcában járda van, a villanyvezeték valamennyi házhoz eljutott. Viszont az iskolát is kellene bővíteni, nincs elég hely a bölcsődében, az óvodában, esetleg belvízelvezetési gondokkal küzdenek a község vezetői, lakosai. Más falvakban viszont éppen fordított lehet a helyzet. írásaink, a kisközségekről szóló riportok elsősorban ezeket a településfejlesztési sajátosságokat. eredményeket, de inkább a gondokat igyekeznek bemutatni, s azt, hogy a gondok megoldásában milyen egység tapasztalható, milyen szervezési módszerekkel teremtik meg ezt az egységet. Érdekes és mindenképpen a helyi vezetőket dicsérő jelenség, hogy egyetlen községben sem a panasz hangját hallotta az újságíró, amikor megkérdezte: mit tudnak megvalósítani az ötödik ötéves tervben? A válasz összesítve és általánosítva így hangzott: — Amit akarunk! Ehhez azonban sürgősen hozzá tette a riportalany, hogy természetesen csak azt akarják, amihez erejük, tehát pénzük, anyaguk és munkáskéz iian. Az eddig megjelent kisközségi riportoknak legnagyobb tanulsága talán mégis az, hogy egy-egy faluban úgy élnek az emberek, mintha nagy családot alkotnának. A községi vezetők közötti kapcsolatban nyoma sincs a merevségnek, nincs valamiféle elidege- nedési hangulat. A tanácselnök például úgy emlegeti a termelőszövetkezet elnökét, hogy a Pali bácsi, vagy a Jóska. A tsz-elnök pedig azt mondja, hogn megbeszéltük Gáborral, a párttitkárral... Mások az emberi kapcsolatok, azt sugallják, hogy jó értelemben vett sorsközösséget és érdekközösséget alkotnak azok, akik egy településen élnek, dolgoznak. Az is tapasztalat, hogy ha ilyen kisközségben a tanácselnökkel, a végrehajtó bizottság titkárával, a tsz-el- nökkel, a párttitkárral, a tanítóval, az orvossal beszélget az újságíró, a megkérdezettek nem papírból. kimutatásból idézik az adatokat, a terveket, az eredményeket, hanem azonnal, fejből sorolják a pontos számokat. Mondhatná erre valaki, hogy nem nagy dolog egy hétszáz- egynéhány lakosú falu adatait fejben tartani. Ez igaz, viszont csakis az jegyzi meg a számokat, aki szívügyének tartja a lakóhely fejlődését, aki naponta gondolkozik azon, hogyan lehetne többet, jobbat. szebbet a/lni az ott élő embereknek. G. S. A búzatermés egyharmadát betakarították Növekvő érdeklődés az öntözőberendezések iránt • Csökutakbnl öntözik az étkezési - paprikát a kecskeméti Törekvés "Tsz-ben. Az a kevés eső, ami az utóbbi hetekben esett, csak kis részét pótolta a vízhiánynak. A megye legnagyobb részén már hetek óta alig néhány milliméter csapadékot kaptak a növények. Ezért továbbra is fontos, hogy az öntözőberendezéseket jól hasznosítsák a mezőgazdasági üzemek. A legutóbbi összesítések szerint a megyében megközelítőleg 12 ezer hektár területre jutott mesterséges csapadék. Mintegy 9 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre. Nagyobb mértékben szántóföldi növényekre, kisebb arányban zöldséges, gyümölcsös kertekre, valamint rétekre és legelőre hullott mesterséges eső. Kezdetben az üzemek eléggé elhanyagolták az öntözést, amit az is bizonyít, hogy az említett területből több mint ötezer hektár július első tíz napjában kapott csapadékpótlást. Amióta az AGROKER az öntözőberendezésekre járó 40 százalékos állami árkedvezmény mellett meghirdette az újabb 30 százalékos árcsökkentést, megnőtt az érdeklődés, fellendült a forgalom. Néhány nap alatt 35 korszerű berendezést, 20 öntözőszivattyút, több mint 6000 csövet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Ebbőt is látszik, van törekvés a régi berendezések felújítására, a csapadékpótlás lehetőségeinek ki- szélesítésére. Az aratásra kedvező az időjárás. Jó ütemben halad a betakarítás. A búzatermés mintegy harmadát a rozsnak pedig csaknem egynegyedét betakarították már. A learatott területekről összegyűjtik az értékes szalmát és azonnal munkához látnak a talajmunkáló gépek. Sok helyen élnek a másodvetés lehetőségével, főként az aszály miatt kiesett takarmány pótlására. Eddig kétezer hektáron vetettek másodnövényt a mezőgazdasági nagyüzemekben. Zökkenőmentes a gabona felvásárlása is. • Az E—516-os NDK-gyártmányú kombájnból még csak egy van országban. A KGST-országok együttműködése keretében a Bi Állami Gazdaságban próbálják ki a nagy teljesítményű ars cséplő gépet. A rekordja eddig nfásfél műszak alatt több mint vagon szemtermés betakarítása. i
