Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
< 4 • PETŐFI NÉPE • 1916. július 9, KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN H A fejlődés útján Fülöpházi anziksz AKe"par gyáregysége Bácsalmáson romszorannyi van nálunk, mint a szomszédos, jóval népesebb Ágasegyházón. Sajnos eddig semmiféle ipart nem tudtunk idecsalogatni, így aztán a fiilöpháziak egy része — mintegy 100—130 fő — a megyeszékhelyre. Kerekegyházára, Izsákra és Budapestre jár el különböző vállalatokhoz, üzemekbe. Ha átutazó turistaként járnám a vidéket, és mondjuk Fü- löpházán egy képeslaphoz juthatnék, valószínűleg ilyesmit firkantanék rá: Üdvözletem küldöm a kiskunsági puszták mélyéről, az egyik — napfénytől és sivó homoktól perzselt — szellős-tágas tanyaközpontból. Hogy erre nincs mód, annak oka nem is annyira az anzikszkártya hiányában, mint inkább azon körülményben keresendő, hogy Fülöpházán szinte nem is lehet átutazni. Fülöpházára el kell menni és onnan vissza lehet térni. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy Fülöpháza a világ végén található... Készítsünk talán egy megbízhatóbb helyrajzot. A település Kecskeméttől nyugati irányban 20, a solti műúttól észak felé 3 kilométerre fekszik. A közelében levő két nagyközségtől — Kerekegyházától és Szabadszállástól — mért távolsága: 8, illetve 20 ezer méter. Talajviszonyai kifejezetten rosszak. A fülöpházi határ déli-keleti részét szikes mo- csárvilág uralja, északi-nyugati karéja pedig vastag homoktakaróval borított. Az 1962-ben helybéli kutatók által megszerkesztett monográfia a falu múltjából is elárul egyet, s mást. Például az eredetét, alapítását. Bár a kisközség közelében avarkori sírokat is feltártak, a valódi „honfoglalás" idejét 1124- re teszik, s három kun törzsfő — köztük Kötöny — nevéhez fűzik. Az évszázadokon keresztül csupán néhány pásztorhajlékot magába foglaló pusztaközpont mindig Fülöpszálláshoz tartózott. 1930-ban — ekkor már csaknem ezren éltek a környéken — jegyzői kirendeltség létesült a község jelenlegi magjában. Ettől kezdve anyakönyvezés és adó- igazgatás is folyt itt és hivatalosan intézték a tárlat leveleket s más hatósági ügyeket. 1948-ban Fülöpházaként önállósult a település. Ugyanebben az esztendőben jött létre párszáz holdon a Petőfi Tsz, mely tavaly egyesült a kerekegyháza Dózsával. 1960 után három szakszövetkezet is tevékenykedett a faluban, ezek hatom évvel később olvadtak egymásba, s azóta Zrínyi Miklós nevét viselik. A fülöpiek életszínvonalára, mindennapi létük minőségére vonatkozóan kevés adatot gyűjtöttem. Kisközség — gondoltam —, szerény fejlesztési lehetőségekkel, s bizonyára sok hiányzó közművel, szociális létesítménnyel. Az elnökkel és a titkárral folytatott eszmecserém során a következőkre derült fény: Fülöpháza 1961- ben kapott villanyt, s azóta 150 tanyából is eltűnt a petróleum- lámpa. Vízmű ugyan nincs, mégis mintegy 150 család tisztálkodhat rendszeresen saját fürdőszobában. Ugyancsak 1961 a születési éve a még mindig csinos és kényelmes művelődési háznak, mely színházteremmel, könyvtárral, szakköri szobákkal rendelke• A kétcsoportos óvodát szeptember 1-én szerelnék átadni. A még mindig jó állapotban levő művelődési ház. — Kik lakják most Fiilöpházát, s miből élnek az itteniek? — a kérdésre — mely a községi ta- r.ácsházán hangzott el —, Fülöp- háza vezetői közösen próbálták megfogalmazni a választ. Pesti Józsefné tanácselnök és Szatmári Károlvné vb-titkár szerint: — A felelet csak első hallásra tűnik egyszerűnek. Azt mindenesetre rögtön ki jelenhetjük: jóindulatú, szívós, talán az átla-’ gosnál is szorgalmasabb parasztemberek telpedtek meg errefele. A rendkívül gyenge agrár- adottságok keserves-kemény munkára. harcra kényszeritettek, s késztetnek még ma is mindenkit. A lélekszám pontosan 1461, az 520 lakóépületnek mindössze egyhatoda áll itt a centrumban, a többi négy es léi ezer hektárnyi külterületen szóródott. „ szét. Akad egy kevés szőlő, meg gyümölcsös is a határban, a szövetkezeti tagok azonban manapság már szívesebben foglalkoznak állattartással. Sertésből például háSok kicsi sokra megy • Közmondásaink azért igazak, mert tipikus magatartást, vagy általános — átlagos — helyzetet fejeznek ki. Mindennapi bölcsességek hordozói tehát, mint a címként választott szólás is. Amit most az üzem- és munkaszervezésre értünk, mivel tapasztalataink arra figyelmeztetnek: a lehetségesnél, szükségesnél kisebb az apró tettek szerepe, súlya sok helyen. Ne vitassuk azok érvelésének jogosságát, akik az üzem. a vállalat egészére terjesztik ki a szervezés feladatát. mondván, csak a teljes összehangoltság hozhat nagy eredményeket. így van. Ehhez azonban feltételek serege kell, s vajon mi a célravezetőbb: várni, míg ezek maradéktalanul létrejönnek, vagy addig is meglenni az ugyanahhoz a célhoz vezető kis lépéseket? Ma mindkettőre lelhetünk bizonyítékokat a vállalati munkában Van példa arra, hogy a szervezési intézet készítette tanulmány- tervet gyorsan átültették a gyakorlatba — főként a mintaszervezésre kijelölt cégeknél találkozunk ezzel —, de tapasztalhatjuk azt is, hogy e terv az íróasztal fiókjában pihen, a végrehajtás feltételeinek kialakítására várva. Akad azután termelőhely, ahol eddig beérték a fogadkozással, a szóbeli nekigyűrkőzéssel, s olyan is, ahol csendben tucatnyi apró lépést tettek meg, azt tartva, sok kicsi sokra megy. • Ezt igazolja több mással egyetemben, hogy megnőtt a kisgépek — főként a szerelés eszközei — iránti kereslet, s fokozódik az érdeklődés a pótlólagos automatizálás lehetőségeivel kapcsolatban. Ne tulajdonítsunk túlzott jelentőséget az ilyen, vagy hasonló tényeknek, ám elsiklnni fölöttük szintén hiba lenne.. Meggyőződésünk szerint a szemlélet- mód változásáról tanúskodnak, annak a felfogásnak a térhódításáról. amely nem a lépések nagyságának, hanem folyamatosságának fontosságát sugallja. Ez a folyamatosság sokféle formában ölthet testet. • Pista bácsinak saját jószágaira is marad ideje: évente öt tehenet cs 50—60 sertést hizlal leadásra. (Szilágyi Mihály felvételei.) A járda és az óvoda ürügyén, no meg a tanácsiak unszolására ismerkedtem meg egy lelkes, 63 éves tősgyökeres fülöpházi gazdával, Szórád Istvánnal, a Zrínyi Szakszövetkezet elnökhelyettesével. Ügy jellemezték: nagyszerű, vérbeli közéleti ember, a kollektív megmozdulások szervezője- motorja, olyan, aki szülőfalujáért, s az ottlakókért mindig tettre kész. A fülöpházi kép ővele lesz teljes. — Mit tegyek, ez a szenvedélyem, az emberekkel való törődés — tárja szét kezeit Pista bácsi. — Egyetlen baj van csak nálam, hogy rettenetesen hajtok. Az első voltam, aki beköltözött a faluba, s azóta is az a mindenem, hogy még szebbé, még csinosabbá tegyem Fülöpházát. Azt hiszem, van szavam a helybeliek előtt, hisz’ gyakran megkeresnek mindenféle tanácsért. Igyekszem a tudatot beléjük önteni, hogyan lehet — és kell is! — könnyen tisztességesen boldogulni... Mert rendes emberek élnek itt. higgye el, lehet rájuk számítani. Most, hogy az óvodát csináljuk, állandóan jönnek hozzám, hogy Pista bácsi szóljon ám, ki ne hagyjon a dologból... És én hívom is őket. Tennivaló ugyanis mindig adódik bőségesen. A 2-es számú iskolába is. amelyik elnéptelenedett, szeretnénk valamilyen kisüzemet telepíttetni, hógy lekössük, itthon tartsuk a falu lányait, asszonyait... * * • zik é.s otthont ad a mozinak is. A hatvanas évek elején két külterületi iskola is épült, a központi tanintézményt pedig több teremmel bővítették. 1971-ben 700 ezer forintot áldoztak az új orvosi ren- delőre-tanácsadóra és szolgálati lakásra, majd a felszerelés „vitte el” az évi 200 ezer forintos községfejlesztési keretet. 1975-bén 800 méter hosszúságú járda készült szinte kizárólag társadalmi összefogással, az idei feladat: az óvoda ... — Ennyit akartam mondani Fülöpházáról. A kisközség lakóinak egyre inkább meggyűlik a baja az elmúlt társadalmi viszonyokat idéző szociális-kulturális örökséggel, melyről jóideje tudják: nagyon is változtatható, formálható. És Szórád Pista bácsiban, meg a hozzá hasonló százakban ez a felismerés már igény- nyé, közérdekű szükséggé erősödött. Nagyon hiányzik még a községben egy ÁBC-, vagy iparcikk-áruház, egy cukrászda és egy melegkonyhás vendéglő, az V. ötéves terv költségvetéséből viszont csak a már említett óvoda, további 30 telek kialakítása, némi villamosítás, s mintegy másfél kilométernyi járda valósulhat meg. De ezek is csak a helybeliek egyetértésével, aktív támogatásával. Amit — ezzel a kellemes érzéssel távoztam a faluból — egyetlen pillanatig sem nélkülöznek Fülöpháza társadalmi vezetői. Kutasi Ferenc • Előfordult, hogy csupán a présgépek kezelőinek székét cserélték ki — ergonómiai vizsgálatok után, amelyek bebizonyították. hogy a korábbi ülőalkalmatosságok zavaróan hatnak a ritmikus mozgásra, —. s egyszeriben tizenkét százalékkal nőtt a termelékenység. Más példa. A készáruraktár és a csomagolóüzem örökös fennakadások forrása volt. Az üzemszervezők elemezték a zavarok keletkezését, majd javaslatukra a két egységet összevonták, változtattak a csomagolóanyagod készítésének műveleti rendjén stb. Az eredmény nemcsak a légkört rontó konfliktusok megszűnése, hanem az előző időszakénál egyenletesebb áru- kiszállítás, a kötbérek csökkenése, a balesetveszélyes raktári zsúfoltság fölszámolása. Kevés? Nem állítjuk, hogy az ilyen cselekedetek alapvetően módosítják a vállalati belső szervezettséget, de hasznosak, szükségesek, részei annak a lépéssorozatnak, mely végül is a teljes működési mechanizmus felülvizsgálatához vezet. Ott a baj. hogy a termelőhelyek irányítóinak egy — le nem becsülhető, korántsem jelentéktelen — része vagy-vagy alapon szemléli, ítéli meg a teendőket. Vagy mindent, vagy semmit — nyersen kimondva így fest a magatartásukból származó helyzet. S mivel a „mindenre” még nem nyílik mód, a papíron tetszetős modellek gyakorlati kipróbálása „feltételek híján” késik, marad a várakozás, a tétlenség, az apróbb, de hasznos, s rövid úton megvalósítható cselekedetek mellőzése. • Tényekből leszűrt, azaz indokolt feltetelezés: nem azért történik ez így. mert rest, felelőtlen, nemtörődöm emberek ülnek az ilyesfajta cselekvésre kijelölt helyeken, hanem azért, mert feladataiknak csupán egy részét ismerik fel, értik meg. Belátják a szervezés fontosságát, de úgy vélik, ha majd valameny- nyi szükséges forrás a rendelkezésükre áll. akkor kezdenek munkához. Addig nem érdemes csip- csup ügyekkel bíbelődni, majd ha az egész ruhát átsaabhatják, az lesz az igazi. Igenám, de a szűk nadrág, a ráncokat vető zakó, a hónaljban felfeslő varrás okozta kényelmetlenségeken, kellemetlenségeken addig is változtatni leBácsalmás nagyközség kiemelten fejlesztendő település. A vonzáskörzet központjának váro- .■•iasodó arculatára, az ott élők körülményeire döntően hat az ipar. Jelenléte, fejlődése méri ki a bácsalmási változások fontos leltételeit. A község két jelentős üzeme nőket foglalkoztató, könnyűipari üzem. A férfilakosság helyben nehezen talált munkát, legalábbis oiyat, amelyben nemcsak keresetük, de a termelésük értéke is megfelelő lett volna. A fejlődéshez nélkülözhetetlen foglalkoztatási arányok eltolódása tehát nehezítette a helyi törekvések megvalósítását. A bajai MEZŐGÉP gyáregysége kenyérkeresetet adott ugyan hetven lakosnak a bácsalmási telepen, gazdaságuk nyolc évében — 1967-től 1974 végéig — azonban nem volt itt lényeges beruházás, nem rukkoltak előre a műszaki színvonal, s a termelési érték tekintetében. A községi és megyei vezetők 1975 elején a Keripar nevű vállalatnál találták meg az üzem új tulajdonosát, a MEZŐGÉP ennek a vállalatnak adta el a telepet. S hogy jól választották meg a vevőt, arról az üzem gyors fejlődése tanúskodik. Erről az üzemvezető, Kúti János tájékoztatott bennünket. — A Keripar kereskedelmi és vendéglátóipart létesítmények berendezéseit és gépeit gyártja. Üzemünk a vállalat Berendezésgyárához került, az ő termelési feladataikban osztozik. A tavalyi évünk azzal kezdődött, hogy lakatosaink megismerkedtek az új termékekkel — nagyrészt a különböző áruházi polcok, árutároló pultok készítése a dolgunk — harminc munkásunk pedig a pesti gyárba került néhány hónapra, hogy beletanuljanak az asztalos szakmába. A másik feladatunk ugyanis szállodák és üzletek belső berendezéseinek — beépített szekrények, falburkolatok — készítése. A két tevékenység ma már fele-fele arányban adja a termelésünket. Bővítettük az épületeket, s kialakítottunk az asztalosoknak is egy tágas műhelyt. A beruházás mástel:ipiülióbir,,irjkerülti • ehhez adódik még a pesti gyárból idetelepíteti megmunkálógépek értéke. A télen — ugyancsak saját kivitelezésben — festékbeégető kemencét építettünk. Ezzel a technológiával jobb minőségű, kopásálló termékeket készítünk, s a kemencéhez kapcsolt technológiai sor termelékenyebb a ko- i ábbinál. Az üzem tevékenységének van egy harmadik területe is. ennek kialakításán ebben az esztendőben munkálkodunk. A vállalat az általa gyártott egyedi berendezéseket az új üzletekben, szállodákban be is szereli. Természetesen a bácsalmási beépített bútorokra, falburkolatokra is így szól a megrendelés. — Ilyen munkában tavaly még csak a Berendezésgyár kisegítőiként vettünk részt. Többek között a hévízi Termál Szállóban és a Skála Áruházban is van nálunk készült, s részben a mi dolgozóink által beszerelt bútor. Első önálló vállalkozásunkat most fejeztük be, a debreceni Arany Bika Szálloda felújításában öt szintet kaptunk, ahol a mi feladatunk a szobák teljes berendezése — legalábbis asztalos-termékkel. A szakmának ez a része éppoly jelentős műszaki felkészülést igényel, mint a gyártás. A helyszíni munkák meggyorsítása és megkönnyítése végett még ebben az évben komoly összeget fordítunk elektromos kéziszerszámok vásárlására. Év végéig szeretnénk megfelelő számú ügyes szerszámmal felszerelni az utazó brigádjainkat. Az üzemegység fő feladata tavaly a profilváltoztatás, az új termékek és technológiák meghonosítása volt. Húszmilliós termelési tervüket — emellett is jó félmillió forinttal túlteljesítették. Idén még folytatódik a technológiák meghonosítása, s a termelés alapvető üzemi feltételei év végére alakulnak ki. Termelési előirányzatuk meghaladja a 30 milliót. — üzemegység most csaknem két és félszer annyi dolgozót foglalkoztat, mint 1974-ben, 186-an vagyunk. Az évi átlagkereset tavaly néhány forint híján 3000-re növekedett, s a dolgozók elégedettek ezzel is, munkájukkal is. De legjobban mégis a régvárt fejlesztésnek, a gazdára és feladatra találásnak örülnek. Az öt szocialista brigád tavaly 1200 óra társadalmi munkával járult hozzá a telep átalakításához. Kábelt fektettek, gödröt ástak, rendbehozták az udvart. Kivették részüket ebből a munkából fiataljaink is, akik az ősszel alakították meg KÍSZ-alapszerveze- ttiket. A régi telepen megpezsdült az élet. a dolgozók biztosak jövőjük, munkájuk felől, tevékenyen segítik a fejlesztést. S a község is egészségesebben, kevesebb gonddal halad előre a városiasodásában. Zs. A. A társadalmi termelés hatékonysága A társadalmi termelés hatékonysága a nej) gazdasági szintű eredményes ség mértékfo- ___________ galm a: arról tájékoztat, mennyire valósul meg a „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredmény" követelménye. Azt juttatja kifejezésre, hogy az újratermelés — tehát a népgazdaság működése — mennyire gazdaságos, mennyire eredményes. A népgazdasági újratermelési folyamat hatékonysága többféleképpen fokozható. Egyrészt olyan termékek és szolgáltatások létrehetne! Erről azonban elfeledkeznek. vagy azt tartják, ha ez a ruha megtette eddig, kibírja még egy ideig. Megszerezhető jelentős értékek, külön-külön kisebb, de egészükben tetemes haszonnal járó megoldások mennek így veszendőbe. Aki cselekedeteit csak szélsőséges korlátok között tudja elképzelni, aki úgy hiszi, hogy mindig nagy dolgokat kell tennie, az valójában akadálya, s nem lendítője a munkának, legyen bármennyire képzett. Az ismeretek szintjét gyakorlatbeli érvényesítésük haszna minősíti, a tudás, ükkor igazán nagy érték, ha összhangot teremt feladatok és adottságok, célok és eszközök között. Megalkuvás? A realitások tisztelete, annak fölismerése, hogy kis lépésekkel is előbbre juthat az ember, s még inkább távolabb attól, aki helyben állva vár. • S mivel közmondással kezdtük. fejezzük be szintén azzal. Valahogy így: aki nem érti, hogy sok kicsi sokra megy, az úgy jár, mint a rossz lovas, szeget kímél, s patkót veszít. M. O. FOGALMAK — KÖZELRŐL Gazdaságpolitikai kislexikon hozásával, amelyek a szükségleteket — mind a belső, mind a külső piacokét — jobban elégítik ki. Fokozható a hatékonyság a termékek és szolgáltatások gazdaságosabb előállításával. Aktív szerepe van a hatékonyság javításában a növekvő munkatermelékenységnek. a holtmunka-rá- fordítások csökkentésének, az ezzel egybehangzó termelési- és gyártmánystruktúrának, általában minden gazdasági tevékenység — beruházás, készletezés — jobb végzésének. A hatékonyság fokozásának eredményeképpen gazdasági erőforrások szabadulnak fel, s ezáltal a nemzeti jövedelem növelésének pótlólagos forrásai állnak a társadalom rendelkezésére. A hatékonyság nemcsak nép- gazdasági szinten, hanem részterületeken. iparágakban és vállalatoknál is vizsgálható. Ebben az esetben a konkrét tevékenység ráfordításait, költségét vetik egybe az eredménnyel. Az iparág, vagy vállalat tiszta jövedelme. nyeresége azonban még nem a hatékonyságot fejezi ki, ehhez figyelembe kell venni a kapcsolódó és tovagyűrűző hatásokat is; az adott vállalattal, vagy ágazattal gazdaságilag összefüggő területeken. Pl. egy fémek és faáruk helyettesítésére alkalmas műanyagot előállító vegyipari vállalat termelése a költségek,1 és az árbevétel kapcsolatában adott esetben gazdaságtalan lehet, ám a termelő tevékenység népgazdasági szinten mégis hatékony, ha a műanyaggyártás kevesebb társadalmi ráfordítást igényel, mint az általa helyettesíthető fém vagy fatermék előállítása. Más kérdés, hogy a műanyaggyártás gazdaságossá való tétele tovább javítja a termelő tevékenység társadalmi hatékonyságát.
