Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

1 A TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN a BRG kecskeméti magnetofon-gyáregysége A Rádiótechnikai Gyár V. ötéves tervének „forgatókönyvében” egyebek közt azt tűzték ki célul, hogy a tőkés exportot az előző terv­időszak záró évéhez képest 220 százalékra növelik 1980-ig. A szereposztáskor a vállalat kecskeméti magnetofon-gyáregységének nem mellékszerep jutott, minthogy termékeinek döntő hányadát már eddig is exportcikkek alkották. A vállalati V. ötéves tervről, a magnetofon­gyáregység feladatairól és idei első félévi eredményeiről Rudasi Károly tói, a BRG kecskeméti egységének igazgatójától kértünk tájékoztatást. — A vállalat V. ötéves terve a termelékenység és a hatékonyság fokozását, valamint a tőkés ki­vitel növelését állítja első helyre a feladatok közt — mondta el Rudasi Károly. — Az intenzív fejlesztés követelményeihez iga­zodva szinte kizárólag termelő beruházásokra, nagy teljesítmé­nyű gépek üzembe helyezésére alapoztunk, létszámgyarapodással nem^ számoltunk a tervek össze­állításakor. A korszerű gépek ki­használása érdekében viszont, a műszakszám növelése mellett, képzéssel és továbbképzéssel emelni akarjuk a vállalatnál a szakmai színvonalat. A magnetofongyártásnál változik a termékszerkezet, az egyes cik­kek mennyiségi aránya. A piaci lehetőségek hatására úgy dön­tött a BRG, hogy a komplett magnetofon előállítását a jelenle­gi szinten tartjuk, esetleg még csökkentjük is a tervidőszakban. Az alkatrészekből és szerelvé­nyekből viszont a mostaninál töb­bet készítünk, a termelés növeke­dését ebbe az irányba tereljük. Ez elsősorban a magnetofonfejet érinti, ami a szalagra „felírja” és ^ visszaolvassa” az információt, valamint a mechanikát, ami a kazettában levő szalagot mozgat­ja. Mindkét termékből már eddig is a többszörösét állítottuk elő a saját szükségletünknek, s a több- (Folytatás a 2. oldalon.) • Nagy Jánosné és Zakián Avetiszné magnetofon - tengelyeket köszörülnek termelékeny svájci gépekkel Az MK-25 A típusú magnetofon végszerelő szalagjánál három szocialista brigád dolgozik. (Pásztor Zoltán felvételei) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pál Francia fiatalok Kecskeméten Ez év májusában írták alá a testvérvárosi szerződést Kecs­kemét és a Párizs melletti Arcueil képviselői. A megyeszékhely ve­zetőiből álló delegációt a Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára, Gaston Plis- sonnier elvtárs is fogadta, aki a párt nevében hangsúlyozta a kap. csolatok, egymás munkája megis­merésének fontosságát. levő Tripolitól. A szóvivő szerint északról szíriai egységek nyo­mulnak a város felé, és a főútvo­nal mentén támadásokat intéz­tek egy palesztin tábor ellen. A szíriaiak cáfolták, hogy alakulata­ik részt vennének a harcokban. Hétfőn délelőtt Kairóban meg­kezdődött az Arab Liga külügy­minisztereinek rendkívüli ta­nácskozása. A napirenden a liba­noni konfliktus megvitatása, va- (Folytatás a 2. oldalon.) Az együttműködési szerződés­ben rögzítették a kapcsolatok ápolásának módozatait, a küldött­ségek cseréjét, a két város életé­ről, fejlődéséről szóló kölcsönös tájékoztatások megszervezését. Már akkor megállapodtak abban, hogy júliusban Arcueilből ifjúsági csoport látogat táborozásra a Kecskemét-szikrai Állami Gazda­ságba. A harmincegy tagú csoport vasárnap az esti órákban érke­zett a szikrai táborba. Vezetőjük Gerará Mottet, az arcueili városi tanács ifjúsági osztályának igaz­gatója. Érdeklődésünkre elmondta, mennyire örülnek annak a tehe­tőségnek, hogy megismerkedhet­nek egy magyar mezőgazdasági nagyüzem munkájával. — Szeretnénk áttekintést kapni az itteni emberek életéről, a szo­cializmust építő Magyarország eredményeiről. Két hétig mara­dunk a gazdaságban, majd orszá­gos körútra indulunk. A Balaton­ra is ellátogatunk. Csoportunk­ban van diák, pedagógus, mun­kás, egy részük a Francia Kom­munista Párt ifjúsági szövetsé­gének a tagja. Nagy várakozással tekintünk magyarországi tartóz­kodásunk elé — hangsúlyozta Gerard Mottet. A francia fiatalok csoportját Magyar Ferenc, a gazdaság igaz- B. Z. gatója köszöntötte. — Mennyi kombájn javító- szolgálatát látták el az idén? — Mintegy kilencvenét, de csaknem kétszáz SZK—5-ös, SZK —6-os és E—512-es kombájn ga­ranciális javítását végezzük a megyében, vállaljuk a szalmale- húzók és bálázók rendbehozását is. — Milyen szerkezeti elemek romlanak el leggyakrabban? — Főként a cséplő dobhenge­rekkel, a variátorokkal, a hidrau­likus rendszerekkel van sok gond. Ezek egy része a figyelmetlenség, nemtörődömség miatt megy tönk­re. Nélkülük pedig nem üzemel­het a gép. A javítások gyors le­bonyolítása érdekében csaknem 15 szervizkocsink járja állandóan a megyét. A szerelők a gazdaságok bejelentésére a helyszínen kija­vítják a hibát. — Melyik kombájntípushoz ne­hezebb beszerezni az alkatrészt? — Az NDK-gyárimányú E— 512-esekhez. Nemrégiben a solt- vad kerti József Attila Termelő- szövetkezetben is elromlott egy ilyen arató-cséplő gép kaszamoz­gató berendezése. Sehogysem tud­tuk beszerezni. Ideiglenesen egy SZK—5-ös kombájn szerkezeti egységével helyettesítettük. Ha le­hetséges, az elhasználódott al­katrészeket sem dobjuk el, hanem felújítjuk és utána visszaépítjük a gépekbe. A kecskeméti MEZŐGÉP Vál­lalat 6-os számú gyáregységében felkészültek az aratásra. Minél kevesebb lesz a munkájuk, annál jobb. Ez azt jelentené, hogy a kombájnok nagyobb javítások nélkül fejeznék be a betakarítást és így idejében raktárba kerülne a gabona. Losonczi Pál fogadta a finn küldöttség vezetőjét Hétfőn délelőtt a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a IV. magyar—finn barátsági hét fővédnöke fogadta a barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn küldöttség vezetőségét, élén Kalevi Kivistö közoktatási mi­niszterrel. A találkozón részt vett dr. Molnár Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titká­ra, a barátsági hét magyar szer­vező bizottságának elnöke. Jelen volt Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagyköve­te. (MTI) • AIV. magyar —finn barát­sági hét alkalmából hazánkban tartózkodó Már benne vagyunk az aratás­ban. aminek sikere nemcsak a kombájnvezetőktől, hanem a gé­pek műszaki állapotától is függ, A megye gazdaságaiban kijaví­tották a betakarító gépeket, de hibák munka közben is adódhat­nak. Eltörik egy tengely, elsza­kad egy szíj stb. Az új kom­bájnok üzembe állítását és ga­ranciális szervizét a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat 6-os számú gyáregysége végzi Kiskunmajsán. P. Szabó János művezető szívesen beszél munkájukról. — Az arató-cséplő gépek javí­tása a betakarítás időszakában nagy feladatot jelent, mert ha elromlik egy-egy munkaeszköz, bizony sürgősen rendbe kell hoz­ni. Szükség esetén az ügyeletes légi segélyszolgálatot is igénybe vesszük. XXXI. évf. 164. szám Árai 90 fülér 1976. július 13. kedd Az idő - pénz Nincs egyértelműen jó hangzása nálunk annak az an- . goi közmondásnak, amely szerint „az idő — pénz”. Ter- ■ mészetesen, nem az aktuali­tása iránt támadnak kételyek, hiszen a két fogalom közötti összefüggés ma nyilvánvalóbb, mint valaha. Az idő, amely­nek folyamán egy adott ter­méket, új értéket létrehozunk, valóban, pénzben is kifejezhe­tő. Ugyanígy az elmulasztott, az elszalasztott, elpazarolt idő is. A kétely1 vagy fenntartás inkább annak szól — társa­dalmi felfogásunk szerint —, hogy kell-e és lehet-e mindent pénzben mérni és kifejezni. Nem vezet-e annak abszolút értelmezése (ahogyan ezt a kapitalista mentalitás értelme­zi) az egyéb értékek tagadá­sához, ahhoz a sivár hasznos­sági elvhez, mely szerint „Mondd meg hány dollárod van, s megmondom ki vagy”? Ha viszont megtisztogatjuk e mondás lényegét a hozzáta­padt merkantilista felfogástól, akkor valóban, nagyon is igaz, hogy az idő pénz, sok pénz! Ha egy cementgyár, műtrágyagyár, egy acélmű csupán hónapokkal vagy csak hetekkel a tervezett határidő előtt elkészül és ontani kezdi termékeit, már millió, sőt tíz­millió forintokról van szó, vagy éppen félmilliárdokról. Ha egy új gyógyszer, mérőmű­szer, rádiótechnikai berende­zés, szerszámgép megfelelő időben jelenik meg a piaco­kon, számottevő és pénzben nagyon is kifejezhető nyere­ség az a népgazdaságnak. Ha a megrendelés és a szállítás, a tervezés és a kivitelezés, a kutatás és a megvalósítás, a beruházás és az átadás közötti időt bármely esetben is szű­kíteni tudjuk: a megtakarítá­sok nagyságrendje országos méretekben hatalmasra duz­zad. És természetesen fordít­va iS: a késlekedésből eredő veszteség hólavina szerűen nö­vekszik. Az időt pedig szám­talan módon lehet pazarolni. A saját időnket is, másokét is. Bonyolult ügyintézéssel, döntéshalogatással, előkészí­tetlen munkával, keresztbe szervezéssel, rossz együttmű­ködéssel, Szócséplő értekezle­tekkel, lassú reagálással. Szóval, egyfajta mentalitás­sal, magatartással, amely nem érzékeli (nem tudja vagy nem akarja érzékelni) az értékmé­rő pénzben kifejezhető nyere­séget vagy veszteséget, s nem lázad fel az elpazarolt övei okozott veszteségek ellen. És nem egy-két tucat, hanem mil­lió és millió kapcsolat műkö­déséről van szó a társadalom­ban, amelyben fogaskerekek­nek kell illeszkedniük egy­máshoz, átadva egymásnak a tempót, lendületet, gyorsasá­got. Ha nem: akadályozzák, fékezik egymást az elégtelen működéssel. Szokásról, stílus­ról, a cselekvés gyakorlatáról van szó, amely társadalmi gondolkozásmód és stílus gya­nánt jelenik meg minden or­szágban. Az, hogy mi gyors és mi lassú, mindig viszonylagos. Mihez képest gyors és mihez képest lassú? Ha csupán saját előző cselekvés- és viselkedés­normáinkhoz mérjük — mond­juk, a gazdasági viselkedés és cselekvésnormák változását —, lehet, sőt bizonyos, hogy gyors fejlődést tapasztalunk számos téren. Helyzetünket viszont az jellemzi, hogy nemzetközi gazdasági környezetünkben mind szélesebb felületű kap­csolataink vannak magas gaz­dasági fejlettségű partnerek­kel. Az időtényezők tehát mind nagyobb mértékben az ő normáik és szokásaik sze­rint fogalmazódnak meg, azaz mind jobban szűkülnek. Számunkra például rendkí­vül gyorsnak látszik azoknak az Utaknak az építése, ame­lyek már nagy teljesítményű, korszerű gépsorokkal készül­nek, hiszen egy évtizede még kézi erővel és elavult, ala­csony termelékenységű gépek­kel folyt az építésük. Néhány más ország útépítési normái­hoz viszonyítva azonban még mindig igen alacsony az út­építés termelékenysége. Vagy például figyelemre méltó tem­pójú a panelházak összeszere­lése, ha a korábbiakkal vetjük egybe. De lényegesen lassúbb má is, mint számos más or­szágban, amely nálunk jóval előbb tért át a panelszerelés technikájára. Továbbá számos ügyviteli munka ideje lerövi­dült a fokozódó gépesítések­kel. Ha azonban ugyanezt a gazdasági élet gyorsulásához mérjük, a tempó növekedése nagyon is elégtelen; ma már a gazdasági ügyvitel lassú tempója komoly akadálya a termelékenység és hatékony­ság növelésének. Egy hajszásabb, zaklatottabb munkaintenzitásról lenne szó? Egyáltalán nem. Csak tárgy­szerűbb, racionálisabb, az idő­tényezőt jobban érzékelő és tisztelő társadalmi viselkedés- minta tudatos kialakításáról — üzletben, hivatalban, tervező- intézetben, étkezdében, gyár­ban. Egyszóval, mindenütt. Arról, hogy sűrűbben pillant­sunk óránkra — nemcsak, amikor munkaidőnk a végé­hez közeleg, hanem tárgyalás, megbeszélés, termelőmunka és az ügyfelek kiszolgálása köz­ben is. Egy kicsit sűrűbben legyen látható a konkrét vagy akár képzeletbeli felirat min­den munkahelyen: „Az .idő pénz”. Az enyém, a tied — mindnyájunké. R. L. ■■■■■■■■■■■ PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA finn küldött­ség vezetősége a Dunakanyar nevezetességei­vel ismer­kedett A képen: a vendégek Kovács Egyre súlyosabb harcok Libanonban Tanácskoztak az Arab Liga külügyminiszterei Margit kera­mikusművész szentendrei állandó kiállításán. (MTI-fotő: Tóth István) „Ha az Arab Liga tanácsának hétfői ülésére kell várnunk, talán már túlságosan késő lesz. Üzem­anyagra és gyógyszerekre van szükség...” — hangzik Jasszer Arafatnak, a Palesztina! Felsza­Teljesítette első félévi tervét, növelte export-előirányzatát badítási Szervezet elnökének va­sárnapi sürgős üzenete, amelyet Szajed Marei-hez, az egyiptomi nemzetgyűlés elnökéhez intézett. A francia hírügynökség a fa- langista erők ellenőrzése alatt álló rádióadó Bejrutban lehallgatott adására hivatkozva vasárnap este arról számolt be, hogy a jobbol­dali egységek elfoglalták a liba­noni főváros mellett fekvő, három hétig ostromlott Teli Zaatar pa­lesztin menekülttábort. Hétfő hajnali jelentések viszont arról számoltak be, hogy csupán a tábor utolsó védelmi állását vet­ték be, amely a táborhoz tartozó két gyárból állt. A jobboldal fokozódó támadása és eiőrenyomulása jellemzi az északi fronthelyzetet is. Egy Pa­lesztinái szóvivő közölte, bogy a jobboldali erők hétfőn reggel már csak néhány kilométernyire vol­tak déli irányból az ország máso­dik városától, a baloldal kezén * J Javítószolgálat a földeken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom