Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
19:«. Július 11. «> PETŐFI NÉPI • i ÉVFORDULÓ JÚLIUS 11. VASÁRNAP 85 esztendeje, 1891. július ll-én született Ulermann István, u magánalkalmazottak mozgalmának egyik vezetője, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától tagja, majd a Tanácsköztársaság alatt a budapesti direktórium tagja. Az ellenforradalmi időben elítélték, de szabadulása után is zaklatták, a zalaegerszegi Internáló táborba került, ahonnan fogolycsere révén sikerült a Szovjetunióba kerülnie. Elismert szovjet gazdasági vezető lett, Lenln-renddel tüntették ki. JÚLIUS 12. HÉTFŐ SPORT* SPORT Az olimpia városa 123 évvel ezelőtt llül-bcn ezen a napon hunyt el Louis Jacques IJugu- erre francia festő, a fényképezés úttörője. 1837-ben Niepcc-szel együtt leltalálta a fémlemfczre történő fényképezést. A bcezüstözött rézlemezt jódgőzökkel érzékennyé tette a fény Iránt, (negatív lemez), majd higanygőzökkel pozitív képet másolt át, melyet flxtrsóvat tett állandóvá. Az expozíció mintegy fél óráig tartót. Később mit sem törődve Nlcpce jogaival, magának .sajátította ki az eljárást. s találmánya ts róla a „da- gcrrotlpia” nevet kaput. Képünk: a világ első fényképe 1839-ből, a párizsi Conservatoire des Arts et Mé- tters-ből: Párizsi táj címmel. JULIUS 13. KKI1U ion évvel ezelőtt ; Iliit). Júliusában szil. letett Tetka (Alotza Sztyepnnovna Paske- \ les) belorusz származású lengyel kői- tűnő, aki müveivel a eárl önkény ellen, nepe szabadságáért Küzdött. Megemllt- Uk az 1906-ban megélőin Belorusz sirámok e. verseskö- 1 étét. Müvet müvé- zlen tükrözték visz- ■./II a belorusz pa- .,k a társadalmi igazságtalan- szembeni érzéseit. JU.irs SZERDA 23 évvel ezelőtt, 1951-ben ezen a napim hunyt el Arnold Schönberg osztrák zeneszerző, az. újabb zene egyik kimagasló egyénisége. Berlinben hosz- szabb Ideig mester- képző Iskolát vezeteti. Hitler uralomra jutása után Amerikába emigrálni kényszerült. Igen sokrétű volt zvneaíicotól munkássága: Irt szimfonikus költeményekei tPelleas és Melisande), kamarazenét, verseny- és zongoramüveket. Zene- elméleti tanulmányai révén nagy hatással volt kenunk zeneszerzőire. JÚLIUS 15. CSÜTÖRTÖK 40 évvel ezelőtt : 1936. július 15-én ' hűlt meg Alek- s/.andr Karpinszklj szovjet geológus, sin A 1917-től haláláig a tizz. t Mi ti szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke. Különösen az Orosz-tábla es az Ural-hegység tektonikai és paleo- geográfiai feldolgozásával alkotott maradandót. A szverdlovszkí kerületben róla nevezték el Karpinszk városát. JULIUS 16. PÉNTEK 490 évvel ezelőtt 1486-ban született a íirenzei reneszánsz egyik legnagyobb mestere Andrea del Sarto (Andrea d’Ag- noló) olasz festőművész. Korát messze felülmúlta színeinek újszerű melegségével. Fő müveit a freskói alkotják: a Madonna del Arpic az Ufflzi képtárban a Mária mennybemenetele a Pittl palotában. Kitűnő portréi közül kiemelkedik a másolatban itt közölt önarcképe. jn.lt S 17. SZOMBAT 125 évvel ezelőtt 1851. július 17-én hunyt el Egressy Béni zeneszerző, színész, Színműíró. O irta Erkel: Hunyadi László és Bánk bán operáinak a librettóját. Hangszeres- darabjai közül a legsimertebb a Klapka induló. Nevét legjobban a Szózat megzenésítése tette ismertté. HUMOR “ Hallom, hogy az autóvezető- vizsgán elbuktál az útkereszteződésekből! — Nem buktam el, csak elhalasztottuk a dolgot. — Mikorra? . -H* maid mindenütt lesz felüljáró. * Látogatási idő a börtönben. A tleség körülnéz, majd odasúgja: ~~ Ugye jó ötlet volt a kalácsba rejtett fűrész? — De még mennyire! Holnap reggel operálnak. • — Semmi rosszat nem akarok mondani arról, ahogyan a menyem főz, csak egyvalamit szeretnék ... — Ugyan mit? — Hogy a gyerekei, ha jól vl- telkednek, vacsora nélkül fektessenek le... Amíg Montreal neve nem kapcsolódott szorosan össze a XXI. nyári olimpiai játékokkal, addig a világ viszonylag keveset tudott Kanada mozgalmas életű nagyvárosáról. Milyen mozaikokból tevődött össze a külföldiek ismeretanyaga? Szent Lőrinc folyó, óriási kikötő, Mount Royal, vagyis Királyi hegy, juharfa-erdők, hód- várak. egykor véres csatározások az indián őslakossággal, három és fél évszázados óváros, ma gyorsan fejlődő világváros, Expo *67 és Habitat. „Az Ígéret földje” Sok minden emlékeztet az óvárosban a kezdeti időkre. Place d'Armes, vagyis Fegyveresek tere. Itt látható Maisonneuve bronzszobra, a város alapítójának egyik kezét kardja markolatán tartja, övében pisztoly, ezzel jelezve, hogy hajdan a francia felfedezők. tengerészek, telepesek, prémvadászok, kalandorok és kincskeresők élethalál harcot vívtak a terület ősi birtokosaival, az indiánokkal. Minderről az utókora kelleténél kevesebb igaz tényt, adatot, mozzanatot tud. A mai felnőttek jelentős hányada főleg arra az olvasmány-élményre támaszkodik, amelyet ifjú korában a Cooper-féle indiánregények izgatott lapozgatása közben szerzett. E/.ek a könyvek álromantikus túlzással szőnek dicsfényt a „hős” sápadtarcúak homloka köré és a véreskezű skalpgyűj- tökként ábrázolja az irokézeket, akiket éppenúgy büntetlenül le lehet puffantam, mint a bölényt, a medvét, a farkast vagy a jávorszarvast. Hosszú ideig folyt a harc a francia hódítók-telepesek és az indiánok között, azonban a nyíl és a tomahawk nem lehetett hatásos az európaiak puskáival és ágyúival szemben. S amit nem tudtak elintézni fegyverrel, ott pénzzel, alkohollal vagy hittérítéssel érték el céljukat, hogy bif-. fokukba vegyék az Üj világnak azt a részét, ahol az Ottawa folyó* beomlik a Szent Lőrinc vizébe és amely -a XVII. század második felében az „ígépet földje”" volt és gyors meggazdagodással kecsegtette a francia telepeseket. Ma már a montreali óvárosban a hajdani bástyáknak csak a nyomai fedezhetők fel. Az egykori megerősített falak helyén üzletek, hivatalok emelkednek a magasba, „Old Montreal” műemlékeire nagyon vigyáznak a város hagyománytisztelő vezetői, sőt több korábban lebontott házat eredeti, egy-két évszázad előtti formájában állítottak helyre. Párizsi mintára A történelmi városmag egyik nevezetessége a Notre Dame székesegyház, amelynek tornyai 75 méter magasak) és mindössze 66 centiméterrel kisebbek, mint a hasonnevű párizsi temploméi. Az idegenvezetők előszeretettel mesélik el a turistáknak, hogy O’Donnel, az építője, a munkálatok kezdetén protestáns volt.de végül is'katolikus lett. Nem illik bele az óváros hangulatába a Kanadai Nemzeti Bank harmincemeletes üvegpalotája, ezt tizenöt esztendővel ezelőtt építették, méghozzá úgy. hogy a jövőre is gondoltak, mert az alapokba egy vasládát helyeztek el, benne található a „XX. század üzenete a XXX. századnak", amely dokumentumokat tartalmaz: miként éltek Montrealban az emberek 1981-ben. Az utókor remélhetően hálós lesz ezért a figyelemért. Montreal u világvárosok népes családjában a fiatalok közé tartozik. Históriájának nincs annyi emléke, mint történetesen Athénnak, Rómának, vagy Párizsnak. Éppen ezért különösen nagy büszkeséggel mutogatják az Idegeneknek a város lakói azokat a falakat, amelyekhez „nagy emberekkel” kapcsolatos történetek fűződnek. Ilyen például a Sasco Hotel és a Teatre Royal, mindkét óvárosi épületben valaha sokat tartózkodott Charles Dickens: vendégeskedett Észak-Ame- rika legfényűzőbb szállodájában és a színházban fellépett saját darabjában. Belváros: Montrealnak ebben a részében 60 ezer ember él, de napközben, amikor nyitva vannak az üzletek, áruházak, bankok, kereskedelmi Irodák és a számtalan hazai, valamint külföldi cég képviseletei, akkor tízszer ennyien közlekednek-nyüzsögnek Itt. Égbenyúló épületek sorakoznak itt, mintha Montreal utánozni akarná New York hasonló negyedeit. Toronylakóház, szálloda-monstrum, ezer szobával, 24 emeletes irodaház, óriási áruháztömb, ez mind egymás mellett, mint gigantikus gombák nőnek ki a város földjéből illetve pontosabban betonjából, ez a város egyre lüktetöbb-zaklatottabb kö- eéppontja. 110 ,\T; A j! k m rrxl Habitat Expo ’67. Annak idején a világ- kiállítás Montrealra irányította a figyelmet, a Szent Lőrinc folyó természetes és mesterséges szigetén sok volt a látnivaló. A becsvágyó kanadaiak azonban nemcsak a múló pillanatnak, hanem a jövőnek is építették a nagy esemény alkalmából. Létrejött Moshe Safdie mérnök tervei alapján a Habitat, vagyis az azonos formájú betonelemekből, kockákból összerakott lakótömb, mintegy bizonyítva, hogy ha szárnyal a képzelőerő, akkor ezekből is lehet változatosan építkezni. 1967 óta sok víz folyt le a Szent Lőrinc. folyón, de eddig nem lett népszerű a különleges alakú építmény. A turisták azonban csak ritkán hagyják ki megtekintését montreali útitervükből. Gyakran hallja az idegen az amerikai földrészen ezt a mondatkezdést: ez a világ legnagyobb ... ilyen vagy olyan létesítménye. Montreal kikötőjére méltán Illik a felsőfok. Hossza több mint 20 kilométer, míg a szélessége 100 méter. Nevezetessége a városnak a Botanical Garden, amelyben 15 ezer növény látható, különösen érdekes elrendezésben: a vendégek útja az őserdő páradús légköréből egy francia kertbe vezet, Innen pedig a sivatag kaktuszain keresztül folytatódik, mindenütt virágok, a szivárvány minden színében. A 00 hektáros kertben kisvasút is van a kényelmes turisták számára. A Botanical Garden nincs messze az Olimpiai Falutól, ezért nyilván sok sportoló használja ki majd a kínálkozó lehetőséget és közelebbről megismerkedik a 15 ezer növénnyel. Itt jegyezzük meg, hogy a juhar, Kanada jellegzetes fája főleg őszszel szép, amikor a levelek vöröslenek. Indiánok a vasvázakon Aki turista létére arra kíváncsi, hogy hol élt valaha a rengeteg hód, az megkeresi a Beaver Lake vizét, amely egy fennsíkon, romantikus környezetben található. Montreal peremén Caughnawa- ga falu arról nevezetes, hogy ez volt az első kanadai indián rezervátum. Ma itt az Irokézek 3000 leszármazottja él. Kis településük idegenforgalmi látványosság. Az indiánok ma már elsősorban vasárnap a turisták kedvéért veszik elő a tollas fejdíszt, a mokaszint, a tomahawkot és a békepipát. Hétköznap a szerelők ruháját viselik és az épülő felhőkarcolók vasvázain szegecselő munkát végeznek. Így múlt el az irokézek dicsősége. Ahol egykor az indiánok bölényre és jávor- szarvasra vadásztak, ott terül el az óriási kiterjedésű hárommilliós Nagy-Montreal. M. K. 9 Montreal látképe. Az alsó képen az óváros. Montrealból jelentik Az olimpiai láng csütörtökön érkezik Athénből Ottawába — másodpercek töredéke alatt Olympiából ugyan a hagyományos módon, olajfáklyákkal viszik a lángot a görög fővárosba, de Anthénban már a láng energiája elektromos áramot indukál egy elektronikai• befendezésben, amely egy telekommunikációs műholdon keresztül lézersugarakat bocsát ki és ezek a sugarak lobbantják fel ismét az olijnpiai lángot Ottawában, ahonnan újra olajfáklyák „segítségével” érkezik Montrealba. Az olympiat templomban július 13-án gyújtják meg a fáklyát és 520 atléta viszi Athénba. Most már bizonyosnak látszik, hogy a montreali olimpia résztvevőinek a száma több lesz, mint négy éve Münchenben volt. Hír- ügynökségek jelentése szerint 119 ország 9247 sportolója szerepel az ötkarikás játékokon, 416- tal több. mint a bajor fővárosban. A legnagyobb létszámú csapattal a Szovjetunió (522), Kanada (474) és az Egyesült Államok (470) rendelkezik, mig a legkisebbel a Fidji-szigetek, amely mindössze három sportolót indít. Európából minden bizonnyal a franciák érkeznek meg a leggyorsabban. A 228 fős delegáció ugyanis Concorde géppel teszi meg az utat. Hivatalosan bejelentették, hogy csütörtökön este befejeződött az olimpiai• stadion építése, illetve készen áll a játékokra. A költségek 788 millió dollárt tettek ki, de még további 134 millió dollár értékben — az olimpia után — további munkákat végeznek, így teljes magasságában felépítik az olimpiai tornyot és befejezik a tetőszerkezet építését. Ez a munka 1977-ig tűrt. Az olimpia alatt 400 munkás áll készenlétben az esetleges hibák javítására. * A szovjet atlétaválogatottat 39 férfi és 32 női versenyző alkotja, a csapat korélnöke a 40 éves gyalogló Golubnyicsij, aki ötödik olimpiája előtt áll. A kiváló versenyző Rómában és Mexikóban arany-, Tokióban bronz-, Münchenben ezüstérmet szerzett. A 37 éves gerelyhajító Luszisz negyedszer indul olimpián. Tokióból bronz-, Mexikóból arany- és Münchenből ezüstérmet vitt haMAI ML SOR Vasárnap TELEVÍZIÓ 9.58: Tévétorna (ism.). 10.05: Cszásoktatás — Mellúszás. Barátkozás a vízzel. II.rész (lsm.). 10.15: Hírek. 10.20: Szabad a pálya. NSZK filmsorozat gyerekeknek. II. részt Nyugat-Auaztrálla egy második aranykor küszöbén. 10.45: Egyszer volt, hol nem volt... Mesefilmsorozat gyerekeknek. II. részi Mese Szálfán cárról. Szovjet film. 14.33: Fekete felhők. Lengyel filmsorozat.. II. rész. 15.251 Ugetöverseny. Közvetítés a Kerepesi útról. 18.05: Az Olimplc együttes műsora. Csehszlovák zenés film. 18.40: Delta. 17.051 Az Atlaszon át a Szaharába. Útifűm. 17.40: Kicsoda — Micsoda? 18.30: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.55: Reklámműsor. 19.05: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.10: Esti mese. 18.20! Tévétorna. 19.30: A hét. 20.30: Bán Ernő—Némethy Gyula: A Játszma. Tévéjáték. 21.55! Sporthírek. 22.05: Hírek. 22.10: Dalest a Televízió IV-es stúdiójában. Gáti István énekel. KOSSUTH 8.05: Ot kontinens hét napja. 8.10: Külpolitikai negyedóra.* 8.26: Népdalcsokor. 10.03: Bator fája. Mongol népmese. 10.51: Az MRT gyermekkórusa énekel 11.05: Klein: Vidám falusi képek. 11.27: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. Közben: 12.10: Édes anyanyelvűnk. 12.151 A Nagy mesterek — világhírű előadóművészek c. műsor folytatása 12.56: Tiszta szívvel. 13.06: Jé ebédhez szól a nóta. 13.40: Tudomány — futószalagon. 14.00: Ml a titka? Tito Gobbl művészete. 15.13: A Bergendy egyUtes felvételeiből. 15.43: A Mongol Népköztársaság nemzeti Ünnepén. 16.18: Daloló, muzsikáló tájak. 17.10: Bálint György emlékezete. 18.00: Aretha Franklin énekel, Jacques Loussler triója Játszik 18.50: Offenbach: Piaci dámák. Az operett rádlóváltozata. 19.50: A szeretet himnusza. — Sárközi György verse. 19.53: A BBC szimfonikus zenekarának Beethoven-hang- versenye a londoni Royal Albert Hallban. 20 51: A Kalevala országában. — Háti ló montázs. 22.15: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 22.39: Eszmecsere — Irodalomról, művészetről. 23.09: Verdi: A trubadúr. Részletek az operából. 0.10: Filmzene. PETŐFI 8.33: 9.00: 10.33: 12.33: 12.56: 14.00: 15.00: 15.20: 15.33: 15.43: 16.25: 17.00: 18 00: 18.10: 18.40: 19.10: 19.43: 20.30: 20 50: 21.52: 22.10: 22.33: Mit hallunk? Érdekességek a jövő hét műsorából. A „Nyltnikék” postája. Vasárnapi koktél — Szívesen hallgattuk.' Szivárvány. Népdalok. Móra Ferenc: Petykó és Matykó. Mesejáték. Táskarádió. Maurice André felvételeiből. Mongol népdalok és táncok. Mikrofon előtt az Irodalmi szerkesztő. Gésák. Jelenidőben. — Nyári mikulások, ötórai tea. Költői Anna — dokumentumműsor. Kétszáz évből a kétszázadé. Kerekasztal-beszélge- tés Washingtonban magyar tudósítókkal. Nóták: Gergely Anna és Mozsár Imre énekel. Kállai Kiss Ernő klartnétozlk. Kritikusok fóruma — Rá- kosy Gergely: A daru. Slágerexpressz. Láttuk, hallottuk — a kiállító termőkben. Zenés portré Csákányi Lászlóról. Muzeális felvételeinkből. A pásztor és a nap Mai mongol költők versei. Kellemes pihenést! Szórakoztatózene éjfélig. 12.10: Csak fiataloknak! 13.10: Kis magyar néprajz. 13.15: Romantikus zene. 15.08: Mándy Iván: Tárgyak. Kishangjáték három változatban. 16.21: Művészlemezek. 17.35: Ml lesz Itt 10 év múlva? 18.03: Körmendi Klára zongoraestje. Közben: 18.38: Wordswort és Coleridge versel. 18.53: A hangversenyközvetltés folytatása. 19.36: Mlhall Bulgakov: A Mester és Margarita című regénye rádióra alkalmazva. — IV. 20.13: Brahms: d-moll szonáta. 20.36: Bemutatjuk új népzenei felvételeinket. 20.51: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye az Erkel Színházban. I 22 30: Zenekrltlkusok hanglemezekről. 13.35: 14.00 14.30: 15.10) 15.15) 15.20: 16.25 17.05: 17.20: 17.37: 18.25: 19.15: 3. MŰSOR 8.08: Mozart-művek 10.00: CJ Zenei Cjság. 10.35: Magyar zeneszerzők. 11.14: Richard Strauss: Az ár- nyéknélkUlt asszony. Részletek az operából. Hétfő KOSSUTH 8.25: Eileen Fsrell és Geraint Evans énekel. 9.00: Elno Lelno finn költö verse: Ilmarlnen vándorlása. 9.10: A hét zeneműve. Bruckner: V. szimfónia. 9.60: Vidéki óvodások énekelnek. 10.05: A Jóka ördöge. Arany János verses regéjének rádióváltozata. 10.61: Kesergések DH-ügyben. Riport. 10.58: Zenekari muzsika. 11.40: A fáraó. Epizódok Boles- law Prus regényéből — VII rész. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: válaszolunk hallgatóinknak. 19.53: 20.09: 21.08: Népi zene. Miskolci Balogh János zenekara játszik, Puskás Sándor nótákat énekel. : Ezeregy délután. Mendelssohn: Esz-dúr oktett. A világgazdaság hfrel. Édes anyanyelvűnk. Körmendi- és Batthyány- mozaik. Dokumentum- műsor. Népi zene. A Magyar Rádió zenekara Játszik Boross Lajos vezetésével, Madarász Katalin és Gaál Gabriella cigánydalokat énekel. New Deal: CJ orvosság rég! betegségre. Operettfelvételeinkból. ÜJ Eterna-lemezeinkből. Schumann-művek. CJ könyvek (lsm.). Páskándl Géza: Madárkereskedés. A Rádlószfn- ház bemutatója. Marttl Tavela énekel, örökzöld dallamok. 12.33: 13.25: 13.33: 14.00: 17.00: 18.00: 18.33: 19.58: 20.10: 20.33: 21.50: 22.33: 23.00: 23.30: A vadorzó. Részletek Lortzing operájából. Kis magyar néprajz. Finn gyerekek énekelnek. Kettőtől ötig .. . Az Ifjúsági Rádió órája. Háromszög. Titkon innen — titkon túl. Rádiósorozat az orvostudomány műhelyeiből — XV. rész. Pódiumon Vlkki Carr. A Los Angeles-I Görög Színházban 1973-ban elhangzott hangverseny felvétele. Filmzene. Latin-amerikai históriák. Senki többet? Harmadszori Szellemi árverés az 1-es stúdióban. Slágermúzeum. Derűre is derű — Jelenetek Nagy Lajos karcolatéiból. Nóták. Dvorzsák: Vonósszerenád. Adám Jenő népdal- zá Vl! ■yi sora Szófiából. pd feldolgozásaiból, ípvlse Rapcsányl László mű21.30: Népképvtselet Európában. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Magyar zeneművek. 23.30: Offenbach: A tamburmajor lánya. Részletek. 0.10: Gregorián dallamok. A Montseratti kórus énekel. PETŐFI 8.05: Fúvósesztrád. 8.33: Népdalok, néptáncok. 9.33: Boci, boci tarka. Részletek Vincze Ottó daljátékából. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Tánczene. Harangozó Teréz és Sztevanovlty Zorán énekel. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. 15.30: A régi magyar Irodalom hetei. 16.03: Századunk kamarazenéjéből. 16,50: 25 perc beat. 17.15: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban, 17.30: Betyárok, pandúrok, • pásztorok a balladákban. 18.03: A hang. Lázár Ervin hangjátéka. 18.17: Fritz Wunderlich énekel. 18.57: Bemutatjuk új felvételeinket. 19.33: Bentfutatjuk a Liszt Ferenc Társaság 1975. évi nagydljával kitüntetett lemezeket — vili. rész. 21.55: Tóth Endre versel. 22.00: A hét zeneműve. Bruckner: v. szimfónia. 22.30: A rock mesterei.
