Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
1976. július 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elrfökének vezetésével pénteken a Parlament Gobelin- termében értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök. A tanácskozáson dr. Simon Pál nehézipari miniszter számolt be a nehézipar ötödik ötéves tervének irányelveiről. fő céljairól. A nehéziparnak a népgazdaságban elfoglalt helyét és szerepét jelzi, hogy az ágazatban több mint 320 ezer ember dolgozik, és a szocialista ipar ösz- szes állóeszközének mintegy 45 százaléka, az erőgépeknek és a villamos motoroknak pedig csaknem 60 százaléka segíti a tárca vállalatainak munkáját. E gyárak és vállalatok munkásai hozzák létre az ipari társadalmi termék mintegy 22 százalékát, a nemzeti jövedelem csaknem egynegyedét, és a tőkés export 20 százalékát. A nehézipar egyik legfontosabb feladata az ötödik ötéves terv időszakában az energetika fejlesztése. Ezért folytatják az energiafelhasználás struktúrájának korszerűsítését és a felhasználáson belül növelik a szénhidrogének részarányát. A tervben jelentős helyet foglal el a szénbányászat fejlesztése, ami a következő esztendőkben elsősorban a hatodik ötéves terv energetikai fejlesztését alapozza meg. (MTI) Gazdag program az úttörőknek Megyénkben hozzávetőlegesen minden negyedik úttörő táborozik valahol az idén. Nagy eredmény ez, ha arra gondolunk, hogy alig két évtizeddel ezelőtt még minden tizediknek adatott meg ez a lehetőség. Az otthonmaradottaknak — mind a kétszáznégy csapatnál — a felnőtt vezetők készítettek a tanítási szünetre változatos programot. Ezt minden csapatnál részletesen ismertettek — ilyenformán csak a kisdobosokon és úttörőkön múlik, hogy élnek-e a lehetőségekkel. Megyénk három úttörőháza. a bajai, a halasi, ék a kecskeméti — ugyancsak gazdag műsorral várja a pajtásokat. Nézzük hát sorban, a három város úttörő- vezetői, a házak igazgatói, az itthonmaradottaknak. illetve azoknak akik a táborokból már hazajöttek, vagy csak ezután indulnak el, mit kínálnak. Baján a Tanítóképző Főiskolához tartozó gyakorlóiskola úttörői egész nyárra védnökséget vállaltak a Klapka utcai lakótelep játszóterének rendbentar- tása felett. Szükség szerint játszanak az ott levő kicsinyekkel, vigyáznak is rájuk. A Felsővárosi Általános Iskola úttörői képeslapgyűjtő akciót indítottak azzal a céllal, hogy szeptemberben a kapott lapokból kiállítást készítenek, bemutatják, merre jártak a csapathoz tartozó pajtások. Érdekes a bajaszentistváni úttörők terve: a nyári szünidő alatt minden raj két alkalommal közös programot készít. A csapat képviseletében néhányan Jugoszláviába, Sibenikbe mennek, hogy a híres gyermekfesztiválon vegyenek részt. Az úttörőház szervezte a nyári horgászversenyt, sőt a helyi állami gazdaságban sorra kerülő kukoricací- merezést is. A különösen jó munkát végző úttörőket a húz vezetői Salgótarjánba, illetve a város környékére viszik. Kiskunhalason nyomtatott program készült, ezt juttatták el valamennyi rajnak. Örsnek a tanév befejezésekor. Az aprólékosan kidolgozott műsort így zárják: Jöjjetek, a nyári műsorokra minél többször, minél többen, az úttörőház a tiétek! Minden szerdán és pénteken a gimnázium udvarán sport fog- ialkozásokon vehetnek részt a pajtások, minden pétiteken és vasárnap játékdéleiőtt, illetve -délután van az úttörőházban, A napközisekre különös gondot fordítottak a halasiak: köcsög- l'estés, tányérfestés, hanglemezparádé. mesedélután és közös játék váltakozik a júliusi napok folyamán. Egy programra még külön is felhívjuk a halasi pajtások figyelmét: július 28-án, szerdán a magyar népi motívumokkal ismerkedhetnek meg a házban, a délutáni foglalkozás keretében. Szellemesen állította össze *7» nyári műsort :,a .fcecskefnéti .últff- rőház. Minden hétfőn Kiskecs- kemétye szerdán a Leninvárosba, csütörtökön a Hunyadivárosba, pénteken a Széchenyivárosba helyezték ki az úttörőház játékos foglalkozásait. Ezeken a napokon felnőtt- és ifivezetők foglalkoznak a pajtásokkal. Természetesen ettől függetlenül az úttörőházban is sor kerül mesedél- előttre, zenehallgatásra, asztalitenisz-versenyekre. S. K. Csodagyógyszer Mif gondolnak, kibe botlottam. bele az órajavítók szövetkezete elé érve itt, a Móricz Zsigmond utcában? Gabonásba, a körzeti orvosok kézről kézre adott betegébe. Úgy vándorolt ő sokáig orvostól orvosig, mint derekában a hasogatás. Csodagyógyszert remélt. Amikor az egyik orvos iszappakolást meg súlyfürdőt javasolt neki, s némi kis injekciókúrával akarta siettetni a gyógyulást, riadtan menekült tudósabb kollégájához. De hiába volt minden kísérlete. Ezek a fránya doktorok, így igaz, nagyon összebeszélhettek a kezelés módját illetően. — Most kitől jön? — kérdeztem részvevőén. — Az órásoktól! — felelte derűs bizakodással. — Mi baja az órájának? — Semmi. 24 köves. A rádióéval együtt jár. Értetlenül bámultam rá. Gabonás erre intett, hogy kövessem őt a legközelebbi kapualjba. Ott mindent megmagyaráz. — Nekem van bajom! Nem az órámnak! — suttogta sejtelmesen. — De már nem sokáig... De nem ám!... Az órások, ezek a drága, aranyos emberek, végre megtalálták sokféle nyavalya ellenszerét. Csúz, köszvény, lumbágó, discopáthia, megfázás — mindenre jó! Mindenre! Pár pillanatra elakadt a lélegzetem. Az órástudomány az orvostudomány mellék-üzem- ága lesz ezután? — Ide süssön! — rántotta fel bal kabátujját Gabonás. — Itt a csoda! A csodagyógyszer! úgy keskeny karkötőt pillantottam meg Gabonás csuklóján. — Mágneses karkötő. Az ám! A mágnes, ugye, magához szippantja a szervezetből a rosszat. Ami jó a testben, az marad ... Így gyógyítom én magam eztán. Karkötővel. Elsétálok naponta többször is a körzeti rendelők meg a súlyfürdős SZTK-alagsor előtt, és anélkül, hogy szurkolnának injekcióval, nyüvesztenének a súllyal, szépen kimágnesezte- tem magamból a legkülönfélébb bajokat. Hipp-hopp! Volt és nincs derékhasogatás! Elképedtem. — Bizony! Nekem a szomszédasszonyom ajánlotta... Ne legyen babonás, -akarom mondani Gabonás a nevem, ha magának is nem tenne jót egy ilyen karkötő. Ez most a divat. Fogadja meg a tanácsom: még ma! Potom 300 forint csak ... Gyógyszerért is kiad az ember ennyit évente... Vásárlásra buzdítón vissza akart vezetni a karkötős oldalra, s evégből egy erélyes mozdulattal hirtelen könyökön ragadott. A rossz mozdulat tette-e, vagy a mágneses erő kimaradása. ..Jaj, jaj, azt a jóságos...!” kifakadással Gabonás a derekához kapott, s karjával jó ideig háromszöget formált rajta. Mire a háromszög leengedett, Gabonás már lemondott róla, hogy a túloldalra vigyen. Én meg nem is erőltettem. Minek? Hiszen karkötőjének delejes ereje, lám. már itt a kapualjban elillant. Huzatos kapualjak lehetnek nálunk, úgy látszik, az efféle rezes-mágneses csodagyógyszer számára! Vagy netán az okozhatta a karkötő kudarcát, hogy a Móricz Zsigmond utcához túl közel építették az SZTK-t? Kohl Antal Novemberre összehívják a fogyasztási szövetkezetek kongresszusát Novemberben öszehívják a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusát. Az országos jelentőségű eseményre készülőben a közgyűléseken — küldöttgyűléseken — megválasztották azokat a képviselőket, akik a kongresz- szusi küldötteket választják meg a megyei gyűléseken. A szövetkezeti gyűlések többsége az 1976. évi munkaverseny célkitűzéseit szolgáló kongresszusi akcióprogramot fogadott el annak érdekében, hogy új munkasikerekkel alapozzák meg a kongresszusnak az elkövetkező öt évre szóló gazdasági és szövetkezetpolitikai iránymutatásait magában foglaló határozatait. Pénteken a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa megtárgyalta a Vili. kongresszus irányelveinek és határozatainak tervezetét. A nagy fontosságú dokumentumok a szövetkezetek szocialista jellegének erősítését, a tagság érdekeltségének a nép- gazdasági célokkal összehangolt fokozását, s valamennyi ágazatban a tagsági és a körzeti lakosság ellátásának további javítását tűzik ki célul. (MTI) \ GÓLYAPÁROK (Pásztor Zoltán felvétele) Az élet minden területén • A fegyelmezetlenség olyan, mint a ragaly: ha valahol kicsit engednek —, olyasmiből persze, amiből nem lenne szabad, —- mint a fertőzés, gyorsan elterjed. A kis engedékenységekből lesznek a nagy elnézések és a munkamorál általános lazulása. Az ilyen helyeken aztán ismét rendet teremteni — még szigorúsággal is — meglehetősen nehéz, hiszen az emberek „megszokják” a lazaságot is. Éppen ezért nemcsak népgazdasági károk származhatnak a fegyelmezetlenségből, de sokkal súlyosabb az a morális kár, ami az emberekben keletkezik. Pedig az emberek nagy többsége szereti és kívánja a rendet. Elenyésző azok száma, akik szertelenek, lazítanak, lógnak. Ám — amint említettük — számuk igen megnövekedhet, ha terjedni hagyjuk a fegyelmetlenséget. Ma azt mondhatjuk, hogy egyik legnagyobb tartalékunk a fegyelmezettebb munkában keresendő. S ehhez nem kell még új befektetés sem, csupán rend kell és követelmény! • Az utóbbi időben azonban, úgy tűnik, egyesek azt gondolják, a fegyelmezettebb munka követelménye csak a fizikai munkásokra vonatkozik. Igaz, ők vannak legszámosabban, és a munkások munkamoráljától függ a társadalom munkamorálja is. De éppen a munkások többsége ad példát — fáradhatatlan, becsületes munkával — öntudatból, fegyelmezettségből. És ez az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a kevés fegyelmezetlen ember is belátással éljen és általános munkamorál-javulás következzék be. Nem lehet azonban olyan munkamegosztás, hogy a gyári szalagnál teljes fegyelmet követelünk, az irányítók posztján pedig nem. Vagy a nyári munkástól példaadást várunk, miközben, mondjuk az orvosi rendelő- intézetekben késve kezdik a munkát. Megrójuk az építőket — akiket mindenki lát —, hogy túl sokat támaszkodnak a lapátnyélre, miközben egyes hivatalokban traccsolnak, boltokban csoportba verődve álldogálnak az eladók, vagy az intézményekben munkaidőben névnapoznak. Felháborodni nem nehéz az ilyen jelenségek láttán, de akik felháborodnak, sokszor maguk is fegyelmezetlenek sajat munkahelyükön. Ezért., mondjuk,. hogy a munkafegyelem általános követelmény mindenki számára. A fegyelmezetlenség egyébként nemcsak a munkaidő rossz kihasználásában nyilvánul meg. Ahol az időt —■ ahogy mondani szokták — „lopják”, óit máshoz Is hozzányúlnak. Ezért a vállalati belső ellenőrzést, a művezetést is szigorítani szükséges. Különben nem fordulhat elő olyan eset, hogy billenőtartályos teherkocsik munkaidő alatt, fuvaronként kétszáz forintjával, töltelék földet hordanak — magánosok kiskertjébe. Nem mondom, nem rossz, üzlet: két óra alatt tizenkét kocsi. egyenlő kétezer-négyszáz forinttal. Egyetlen műszak alatt! Milyen lehek az a norma — és ellenőrzés —, amibe ez is belelér? \ • Ám a fegyelmezett munkának legalább három előfeltétele van: az értelmes, jól megszervezett munkafeltételek, a rendszeres ellenőrzés, s végül a szüntelen politikai nevelés. Ha ezek közül csak egy is hiányzik, nem lehet hatékony a munka. Ha- csak az utóbbival törődünk, az emberek szemében szüntelen kérlelésr.ek, „imádkozásnak'' tűnik, különösen, ha talán épp azért nem dolgoznak, mert hiányosak a munkafeltételek. Ha rendben vannak a munkafeltételek, a munkafolyamat állandó kisérőjeként bele kell építeni a folyamat és a folyamatában résztvevők tevékenységének szervezett ellenőrzését és így tovább. A szocialista brigádokban — de a brigádokon kívül is —, eziek, tízezrek tevékenykednek, akiknek életformájává vált a fegyelmezett munka. A munkaelemzések során azonban kiderült, hogy még ezek tevékenységében is rejlenek tartalékok, növelni lehetne a hatékonyságot is. Nem a munkaintenzitás fokozásával, hanem a hatékonyság más tartalékainak feltárásával. A szocialista munka- verseny-mozgalom vállalásai között sok nagyszerű példa akad ebben a vonatkozásban. Hát még mennyivel többet remélhetnénk abból ha ,a fegyelmezetlen kisebbség munkáját tudnék szervezettebbé, ellenőrzöttébbé tenni, ha öntudatukat az egészséges munkásöntudat szintjéhez tudnánk közelíteni. • Mindebből látható, hogy a fegyelmezettebb munka igénye mindenkinek feladja a leckét: beosztottnak és irányítónak egyaránt. És nemcsak a munkással szemben állít követelményeket. Általános társadalmi igény, hogy .88 életminden területén előbbre lépjünk, a nagyobb szervezettség, a fegyelmezettebb munka meghonosításával. R. L. Adópolitika a kiskőrösi járásban A lakosság adóztatásával kapcsolatos feladatok a tanácsi végrehajtó bizottságok tevékenységében fontos helyet töltenek be. Következésképpen az adó- és illetékügyi tennivalók a tanácsok pénzügyi szerveivel szemben mind nagyobb követelményeket támasztanak. Az előforduló hiányosságok ellenére is általánosítható tapasztalat, hogy az adóztatás törvényesen, a jogszabályoknak megfelelően valósul meg. Javul a hatósági ügyintézés és az ellenőrzés színvonala, korszerűsödik az ügyvitel. A korábbinál differenciáltabb adóterhelés valósul meg a jövedelmek nagysága, illetve az adótárgyak értéke szerint. Ez részben a jogszabályok megváltoztatásának, részben a javuló tanácsi elemző munkának, a társadalmi és szakigazgatási szervekkel való fokozódó együttműködésnek köszönhető — állapította meg az év elején, a tanácsi vezetők részére tartott értekezleten dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. Közismert, hogy a lakosság adóztatására vonatkozó jogszabályok kialakításánál két alapvető szempontot vesznek figyelembe. Egyrészt a társadalompolitikai feladatot, vagyis a jövedelmi arányok szabályozását, a nem munkával szerzett spekulativ jövedelmek elvonását, másrészt a gazdasági-pénzügyi funkciót, vagyis a községi költségvetés biztosításához szükséges fedezet megteremtését Csak ahol indokolt A kiskőrösi járás lakosságának jövedelme jelentős részben a mezőgazdasági termelésből, elsősorban a szőlő-gyümölcsműve- lésből származik. Ennek megfelelően — figyelembe véve a termelési érdeket és a képződő jövedelmek munka szerinti elosztásának elvét — járásunkban a legjelentősebb adónem a borforgalmi adó, valamint a mezőgazdasági lakosság használatában levő földterületek után kivetett jövedelemadó. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére és ezek lehetőség szerinti bővítésére hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében feltétlenül szükség van. Ezt a tényt az adóztatásnál is meghatározónak kell tekinteni, és annak is tekintjük. Ennek ellenére mégis elhangzik a termelők részéről, hogy nem érdemes többet termelni, mert az így elért haszon az adózással elvonásra kerül. Ez a nézet azonban téves. A mezőgazdasági termelést folytató lakosok — elsősorban a kisüzemi gazdaságok — termelésének kiemelt adóztatására csak ott kerül sor, ahol jelentős mértékben foglalkoztatnak idegen munkaerőt, és ezáltal olyan többlet- jövedelmet érnek el, amely az elfogadottnak tartott átlagjövedelmeket jóval meghaladja és va- gyonfelhalmozásra nyújt lehetőséget. Természetes — és az találkozik a lakosság egyetértésével is —, hogy az indokolatlan jövedelmeket progresszív adókulcs alkalmazásával elvonjuk, melyet az érintett rendeletek, illetve szabályozók is meghatároznak. Célja az, hogy a gazdálkodásból származó és felhasználható jövedelem ne haladja meg lényegesen a saját munkával elérhető jövedelem felső határát. Szűk réteget érint Az előbb említett nézet téves voltát bizonyítja az is, hogy járásunk területén 1975-ben az adózóknak alig 0,6 százaléka adózott a ténylegesen elért jövedelem után, vagyis a mezőgazdasági termelést folytató lakosságnak csak igen szűk rétegét érinti a progresszív adó. A többi termelő a helyi tanácsok által jóváhagyott adótételek szerint adózott. Mindez bizonyítja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését tanácsaink az adópolitika érvényesítésével is elősegítik. A ténylegesen elért jövedelem után adózók igen szűk rétegénél jelentkező elvonás gyakorlata pedig nincs ellenmondásban az adópolitikai irányelvekkel és népgazdasági érdekekkel. Téves nézetek alakultak ki az elmúlt időszakban az állattartásból származó jövedelmek adóztatásáról, elsősorban a sertéstenyésztőkkel kapcsolatos adótételek nagyságáról is. Ezzel kapcsolatban azt a megállapítást tehetjük, hogy az elmúlt években járásunk területén sertéstartásból származó jövedelme után külön nem adózott egyetlen termelő sem. Előfordult ugyan néhány esetben nagyobb adótétel olyan sertéstartóknál, akik egyéb mezőgazdasági termelésből — elsősorban szőlőtermelésből — származó magas jövedelmük miatt egyébként is a kiemelt adózók körébe tartoztak. Pénzügyi osztályunk felügyeleti vizsgálatai során minden esetben figyelemmel kísérte, hogy a háztáji-kisüzemi keretek között sertéstartással foglalkozó állampolgárok e tevékenységük miatt ne kerüljenek a progresszív adózók körébe. Ugyanakkor intézkedtek, hogy a községi tanácsok megadóztassák a spekulatív jellegű tevékenységet és azokat, akik szándékos félrevezetéssel — más nevekre történő értékesítéssel — próbáltak az adófizetés alól kibújni. Ügy érezzük, hogy ezek az intézkedések minden területen találkoztak a járás lakosságának egyetértésével. Fegyelem és ellenőrzés Mint már említettem, járá* sunkban az egyik legjelentősebb bevételi forrás a borforgalmi adó. Ezen a területen tanácsaink helyzete igen nehéz. A borforgalmi adóval kapcsolatos jogszabály ugyanis a meglevőnél sokkal nagyobb bevallási fegyelmet tételez fel a termelők részéről. Az ellenőrzés során feltárt többletek miatt alkalmazott szankció, mely sok esetben kedvezőtlen hangulatot alakít ki, elkerülhető lenne,, ha a bortermelők bevallási kötelezettségüknek pontosabban tennének eleget. Sajnos, nem ritka, sőt jellemző, hogy 80—100—150 hektoliter termés esetén is a teljes termés értékesítésre kerül, még a saját fogyasztás sem marad meg — papírforma szerint — a termelőnél. Természetes, hogy ilyen esetben, amikor a visszaélés nyilvánvaló, a tanácsok részéről a számonkérés nem maradhat el. Hasonlóképpen a termelők egy részénél, ahol a készletellenőrzést nem tudják megfelelő időben elvégezni, s a bejelentett mennyiséghez képest néha 15—20 hektoliterrel több kerül értékesítésre. Ez Szintén a bejelentési fegyelem megsértését bizonyítja és ilyen esetekben is szankciók alkalmazására kerül sor. A boradó bevallásánál kialakult helyzetet elsősorban a fegyelmezettebb állampolgári magatartás javíthatja, de szükséges, hogy az ellenőrzés is hatékonyabb és differenciáltabb legyen a tanácsok részéről. Az adópolitika végrehajtásánál legfőbb feladatnak - járásunkban a munka további finomítását, valamennyi jövedelem reális számbavételét tekintjük. Ehhez viszont szükség van az adóbevallási fegyelem lényeges javulására, s az állampolgárok által elért tényleges jövedelmek valóságnak megfelelő feltárására. Megítélésünk szerint csak így valósulhat meg járásunkban is maradéktalanul az adópolitikának mind a politikai, mind a gazdasági funkciója. ; Dr. Papp Géza a megyei tanács kisköröst járási hivatalának vezetője