Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: kevés felhő, első nélkül. A többfelé élénk északi, északkeleti szél lassan mér* séklödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10, 15 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 fok körül. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál ked den II órakor 25 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 159. szám Ára: 90 fillér 1976. július 7. szerda Nyári gondok Lázár György vezetésével küldöttség utazott a KGST berlini ülésszakára A bajkonuri űrrepülőtérről kedden magyar idő szerint 13 óra 9 perckor Föld körüli pályára bocsátották az 1976-os év első ember irányította űrhajóját — a Szojuz—21 jelzésű űrhajót, amelynek parancsnoka Borisz Volinov ezredes, fedélzeti mérnöke Vitalij Zsolobov mérnök alezredes. A TASZSZ hírügynökség, valamint a moszkvai rádió és televízió által kiadott hivatalos jelentések szerint ,,a Szojuz—21 űrhajó repülési programja közös kísérletek végrehajtását irányozza elő a június 22-én Föld körüli pályára vezérelt Szál jut—5 jelzésű szovjet űrállomással”. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben is befejezték az őszi árpa aratását. — Sajnos, a szárazság miatt legalább 3 mázsával kevesebb termett, hektáronként, mint amit az előző becslések mutattak. A tervezett 100 vagon helyett így is 111 vagonnal takarítottunk be. Reméljük, hogy a búza és a rozs az aszály ellenére hozza a tervezett termést — tájékoztat Szmolenstzky László, a termelő- szövetkezet elnöke. Nagyobb gondjuk van a gyümölcsösökben. A meggyet és a kajszit elvitte a fagy, a két fontos gyümölcsből alig termett valami. Meggyből például 7 vagon helyett, csak 30 mázsát tudtak leszedni. Kajsziból 25 vagonnyit terveztek, ehelyett alig 3 vagonra számíthatnak. — Az aszály 20 hektár borsónkat úgy kiégetett, hogy csak takarmányozásra lesz alkalmas. Az összes vetés 130 hektár volt. 110 hektárról 44 vagon termést takarítottunk be, ami kevesebb a tervezettnél, az említett húsz hektár termésének kiesése miatt. Az elnök tovább sorolja az aszály és a fagy okozta károkat. Burgonyából például 60 vagonnal kevesebb termésre számítanak. Sokat törik a fejüket a gazdaBorisz Volinov ezredes, a Szovjetunió Hőse, a Szojuz—21 parancsnoka 42 éves és 1960 óta tagja a szovjet űrhajósok egységének. Volinovnak ez a második űrrepülése. Első alkalommal 1969 januárjában, a Szojuz—5 parancsnokaként járt a világűrben. Volinov az SZKP tagja, nős, egy 18 éves fia és egy 11 éves lánya van. Vitalij Zsolobov, a Szojuz—21 fedélzeti mérnöke 39 esztendős. Kőolaj- és vegyipari főiskolát végzett " Azerbajdzsánban, és mindaddig eszébe sem jutott, hogy űrhajózással foglalkozzon, amíg egy alkalommal véletlenül meg nem ismerkedett Jurij Gagarin „Vosztok” űrhajójának ma- kettjével, Zsolobov 1963-ban került a csillagvárosi kiképzőközpontba, de eddig csak tartalékként volt köze az űrrepülésekhez. Vitalij Zolobov is tagja az SZKP. nek. Nős, egy 14 éves kislánya van. Zsolobov sorrendben n Szovjetunió 35. űrhajós pilótája, míg (Folytatás a 2. oldalon.) Kedd délután magyar küldöttség utazott Berlinbe, a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ma kezdődő XXX. ülésszakára. A delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezeti. Tagjai: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Marjai József külügyminisztérium! államtitkár, dr. Szita János miniszterhelyettes, , a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköz- társaság állandó KGST-képvise- lőjének helyettese. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr.Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) • Képünkön: Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes búcsúztatja Lázár György kormányfőt a Ferihegyi repülőtéren. (Telefoto — MTI.) • A borsó után káposzta kerül a földbe. Ehhez készítik elő a talajt. (Pásztor Zoltán felvételei.) ság vezetői, miként pótolhatnák legalább részben a károkat. — Növeljük a másodvetések területét. Bízunk abban, hogy a következő hetekben több csapadék hullik. Az ősziárpa után 150 hektáron silókukoricát vetünk. A fő- vetésű silókukorica ugyanis az aszály miatt szintén kevesebb termést ígér ai tervezettnél. Az 1500 darabból álló szarvasmarha-állományunk takarmányellátását másodvetés nélkül nem tudjuk megoldani. — A konzervipari célokra termesztett borsó után 40 hektáron káposztát vetünk. Ezt öntözni is tudjuk, reméljük, sikerül jó termést betakarítani. Ugyancsak 40 hektáron termesztünk paprikát, amelyet szintén öntözünk. Nem kist feladat leküzdeni a fagy és az aszály okozta károkat ebben a gazdaságban sem. A vezetők keresik a lehetőségeket, az üzem- és munkaszervezés ésszerűsítésével, a költségek csökkentésével, s az üzemi tartalékok feltárásával igyekeznek elérni, hogy ne zárják veszteséggel az esztendőt. K. S. • Az ősziárpa betakarítása után tárcsával törik fel a tarlót. • Szép termést ígér az öntözött paprika. Hetvenszázalékos árkedvezmény az öntöző- berendezésekre Az aszály sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek. Ilyenkor szükséges kihasználni az öntözési lehetőségeket. A tapasztalatok szerint a mezőgazdasági üzemek nem mindenütt üzemeltetik a berendezéseket. Az elavult gépek felújítását megköny- nyíti az az újabb kedvezmény, amelyről Pálfi Pál, a megyei AG- ROKER igazgatója tájékoztatott bennünket: — Eddig az öntözőberendezésekre 40 százalék állami dotációt kaptak az üzemek. Az AGRO- KER-ek ezt most 30 százalékkal megtoldják. Tehát a mezőgazda- sági nagyüzemek 70 százalékos árkedvezményt kapnak. Telepünkön van elég szivattyúszórófej, öntözőcső, önjáró berendezés. Mintegy 25 millió forint értékű készlettel rendelkezünk. Megjegyzem, hogy az árkedvezmény január 1-ig visszamenőleg érvényes. Tehát azok az üzemek, amelyek az idén vásároltak öntözőgépeket, visszatérítést kapnak. A 30 százalékos, AGROKER által adott árkedvezmény, szeptember 30-ig illeti meg a vásárlókat. Tegnap az Izsáki Állami Gazdaság, valamint a szabadszálláái Egyesült Lenin Termelőszövetkezet vásárolt jelentősebb értékű öntözőberendezést. Félidőben a solti adótorony Korszerűsítik a tehenészeteket növekszik a tejhozam az állami gazdaságokban Tudomány és élet A közelmúltban újsághír adta tudtul, hogy megalakult a Bács-Kiskun megyei pártvégrehajtóbizottság mellett működő tizenegy tagú tudománypolitikai bizottság. Ez önmagában valószínűleg szárazon hangzik. Az pedig elvont- nak hat — bár igaz —, hogy a megalakulás igényét egyaránt felvetette a társadalmi-gazda- tági fejlődés, lehetőségét pedig az utóbbi évek tudományos eredményei teremtették meg. Miről van szó? A bizottság kezdeményezi és ösztönzi, hogy a mezőgazdasági, műszaki, valamint egyéb kutatási vívmányok minél előbb hasznosuljanak a gyakorlatban, Illetve valóságfeltáró társadalmi elemzéseket szorgalmaz. S talán időszerűségében a legfontosabb; elősegíti a tudományos műhelyek és a termelőüzemek együttműködését. Bács-Kiskunban főként a szőlő- és zöldségtermesztésnek, a borászatnak, valamint az erdészetnek alakultak ki számottevő műhelyei.. Jócskán akadnak külföldön is elismert eredmények. A termelő gazdaságok képviselői ugyanakkor joggal vetik fel — s ez már országosan érvényes —, hogy az új növényfajták nagyüzemi termesztéséhez a legjobb technológiai útmutatókat is várják. A társadalomtudományokon belül szociológiai vizsgálatokat végez az MSZMP Oktatási Igazgatósága, a tanyai gyerekek tanulmányi felzárkózásához járult hozzá egyebek között a Pedagógiai Társaság megyei tagozata, a nevelők lépéstartását segíti elő a Továbbképzési Kabinet, történelmi önismeretünket mélyítik el a levéltárak, múzeumok és a könyvtárak, ambiciózus szakemberei. A tudományos intézmények mellett a felsőfokú iskolák oktatói végzik az agrártudományi, műszaki és társadalmi kutatásokat. Néhány területnek itt van az országos irányító központja, mint például a paradicsom- és paprikatermesztésnek. A másik véglet az, amikor az orvosok vagy a pedagógusok egy része nem főállásban, hanem a mindennapi munkára való ráadásként műveli választott szakterületét. Magyarország a nemzeti jövedelmének több mint 3 százalékát fordítja tudományos kutatásokra. Ezt az arányt kevesen engedik meg maguknak a világon, csak egy-két hatalmas ország teszi meg. A vizsgálódási területek száma viszont túl sok, 30 ezer kutató 33 ezer témával foglalkozik. Az eredményeket türelemmel kell kivárni. S természetesen jó dolog, ha egy bizottság, vagy bármilyen más szerv az élet igényeihez közelíti a sokszor szétszóródó tudományos elemzéseket. Bács-Kiskunban első lépésként azt mérik fel, hogy milyen az ipari üzemek, a közös és állami gazdaságok kapcsolata a kutatóhelyekkel. Mindez a párt Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek azt a felismeréséi tükrözi vissza, hogy „a tudomány sokféle módon hat a társadalmi tudatra, az oktatásra, a művelődésre, az egészségügyre, az élet- és munkakörülmények alakulására”. i H. F. A megyében nyolc állami gazdaságban csaknem 8000 tehenet tartanak, amiből ötezer a tejelő. Az állományok tbc- és brucellózismentesek. Csak a Bajai Állami Gazdaságban tart a mentesítés, amelyet 1978-ra fejeznek be. A jó állategészségügyi munka és a fajtaátalakító keresztezések eredménye, hogy a gazdaságokban egyre nő a tejtermelés. Amig 1972-ben 7,3 liter volt az egy tehénre jutó napi tejátlag, az idén már jóval 10 liter fölött van, helyenként eléri a 16 litert is. Az eredmény jelentős, így a fajtaátalakító keresztezéseket tovább folytatják a mezőgazdasági üzemek, amelyben Bácsalmás és Kalocsa jár az élen. Ezekben a gazdaságokban kezdték meg legelőször 1970-ben a magyartarka szarvasmarha holsteinfrizzel való keresztezését. A következő évben Baján, utána pedig a többi gazdaságban is sor került erre. A Kalocsai Állami Gazdaságban az elmúl> esztendőben már 130 első keresztezett úgynevezett F 1-es tehenet fejtek. A jó takarmányozás mellett tejtermelésük meghaladta a négyezer litert évi átlagban. A tervek szerint az idén tovább nőnek a fejési átlagok. A nyolc állami gazdaság több mint 3600 liter tejhozamot tervezett tehenenként, de valószínű, hogy meglesz a 3800 is. Az istállóátlag ugyanis jelenleg eléri a tehenenkénti napi 16 litert. A kiemelkedő tejtermelés és a közgazdasági ösztönzők hatására a tervidőszak végéig mintegy ötszázzá növelik tehénállományukat a gazdaságok. Oj férőhelyeket nem építenek, hanem a régi telepeket korszerűsítik. Ezzel részben pénzt takarítanak meg, másrészt az .átalakításokat rövid időn belül meg is tudják valósítani. A távlati célkitűzés, hogy 1880-ra már minden tehéntől legalább 4500 liter tejet fejjenek évenként. Ennek az eléréséhez azonban szükség van a rét- és legelőgazdálkodás további javítására, amire szintén nagy gondot fordítanak az üzemek. Jobban megszervezik a betakarítási munkát, így már az idén is jobb minőségben takarították be a lucernát és a füvet, mint az elmúlt esztendőben. Ezt a laborvizsgálatok bizonyítják. Ha a tejtermelésben korábban voltak is gondok, a mezőgazda- sági üzemekben, az állami gazdaságokban fokozatos volt a fejlődés. így remélhető, 1980-ra sikerül teljesíteniük terveiket és jelentősen emelkedik majd a tejtermelés. B. Z. • Mint ismeretes, Solt mellett épül az új 2000 KW-os új Kossuthadó. A csaknem 300 méter magas adótorony szerelését a szovjet szerelők márciusban kezdték meg és jelenleg a toronymagasság felénél tartanak. (MTI-fotó: Bisztray K. felvétele — KS.) Két űrhajóssal a fedélzetén Föld körülipályán a Szojuz-21
