Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-30 / 179. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőát­vonulások. elszórtan esővel. Elénk. Időnként erős északnyugati, északi szél, viharos lökésekkel. A legalacso nyabb éjszakai hőmérséklet 10 —15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17—22 fok között várható. A keddig szóló előrejelzés szerint szel es, felhős, esős idő lesz. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 179. szám Ara: 90 fillér 1976. július 30. péntek AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁST FEJLESZTIK Első helyen a nagy lélekszámú települések és a külterületek A társadalom-egészségügynek a következő öt-tíz évben is a legfontosabb feladata az egészségügyi alapellátás fejlesz­tése lesz, hisz a lakosság széles tömegeit közvetlenül ez érinti. Az új orvosi körzetek szervezése; azon túl, hogy Bács-Kiskun megye lélekszáma emelkedik; még azért is fontos feladat, mert a városok és néhány nagyközség lakos­sága a külterületekről és a községekből való beköltözések miatt ugrásszerűen növekedni fog. Az elkövetkezendő tizenöt év­ben nyolc település, mégpedig Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kis­kőrösi Kiskunhalas, Kiskunfél­egyháza, tehát öt város valamint Bácsalmás és Kunszentmiklós nagyközségek lakossága 40 ezer fővel lesz több. Jelenleg átlago­san egy orvosi körzetre Bács-Kis­kun megyében 2700 lakos jut, s ez az országos átlagnál jóval ma­gasabb. Nem feledkezhetünk meg viszont arról sem, hogy szép számban vannak körzetek, fő­ként a megyeszékhelyen, ame­lyekhez jóval több, 3300—3500 la­kos is tartozik, s ilyen körze­tekben hiába adottak az ellátás tárgyi feltételei, a rendelők vá­rótermei rendkívül zsúfoltak, s ez nem kis akadálya a megfelelő megelőző-gyógyító munkának. Megyénkben az elmúlt év vé­géig 214 orvosi körzet műkö­dött, s ez az egészségügy fejlesz­tésének hosszú távú tervei sze­rint 1980-ig 221-re, 1990-re pedig 236-ra bővül. Ezzel 2200—2500-ra csökken az egy orvosi körzethez tartozó lakosok száma. A megye települési viszonyai indokolják, hogy az imént fel­sorolt nyolc kiemelt településen kívül, a külterületeken élő lakos­ság orvosi ellátását kell javítani, mégpedig időszakos külterületi rendelésekkel, mezőgazdasági üzemorvosi rendelők felhasználá­sával, illetve olyan tanyai ren­delők kialakításával ahol kézi­gyógyszertár is az orvos rendel­kezésére áll. Kecskemét város 90 ezer lako­sát jelenleg 24 szervezett orvosi körzetben látják el, s az idén már két újabb körzet kialakítása szük­séges a lakosság számának roha­mos növekedése miatt. (Például Méntelek orvosi ellátása koráb­ban Lajosmizse nagyközség fela­data volt, ma már a megyeszék­helyé.) Ma egy orvosi körzetre itt 2900 lakos jut, s ez a megyei átlagnál 200 fővel magasabb. Az egyes körzetekben a lassan már tarthatatlan helyzet megoldását nehezíti, hogy három körzeti-or­vosi állás betöltetlen, és jelenté­keny gondot jelent ráadásul az is, hogy beköltözhető lakásjutta­tás felkínálása mellett sincs je-, lentkező, s így helyettesítéssel oldják meg a rendelést. A Széc­henyi város új rendelője 1977-re készül el, de addig is szükség ''olt egy lakásban szükségrendelő megnyitására. Befejezésül még: a felnőtt or­vosi körzetek mellett a gyermek- orvosi körzetek száma is gya­rapszik, s tizenöt év múlva a jelenlegi 32 helyett már 57 mű­ködik majd Bács-Kistkunban. Cs. K. A KISZ KB titkárságának felhívása Hatodik turnus is lesz az épitőtáborokban Országszerte befejezéséhez kö­zeledik az aratás, a gabonater­més — a kedvezőtlen aszályos időjárás ellenére — viszonylag jónak ígérkezik. Idősebb társaik mellett fiatalok tízezrei álltak helyt a munkában, tudásuk leg­javát nyújtva vettek részt a kom- bájnos, az öntözési, a tarlóhán- tási, a másodvetési, az élelmiszer- ipari és a szállítási kampányver­senyekben. A Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Köznonti Bizottságának titkársága elisme­rését fejezte ki a KlSZ-szerveze- teknek. a fiataloknak kiváló mun­kájukért, hangoztatva.: a meleg, csapadékszegény nyár okozta ne­hézségeken csak további naov erőfeszítésekkel lehetünk úrrá. A KISZ KB titkársága ezért felhívással fordul a szakmunkás­tanulókhoz, középiskolásokhoz, egyetemistákhoz: jelentkezzenek az augusztus 22-e és szeptember 4-e között sorra kerülő hatodik — rendkívüli — építőtábori turnus­ba. A terven felüli váltásban to­vábbi háromezer fiatal bizonyít­hatja tettrekészségét, járulhat hozzá a mezőgazdasági munkák Sikeréhez. A felhívás teljes szövegét, a szervezési tudnivalókat és az épí­tőtábori jelentkezési lapot p, Ma­gyar Ifjúság e heti száma közli. (MTI) Előkészületek a Móra- centenáriumra A Kiskunfélegyházi Városi Ta­nács a közelmúltban elhatározta, hogy centenáriumi rendezvényso­rozatot készít elő a város jeles író-szülöttje, Móra Ferenc 100. születési évfordulójának megün­neplésére. Az 1979-ben esedékes program előkészítésére, összehangolására a tanács városi emlékbizottságot hívott életre. A Móra-kutatások legújabb eredményeinek felhasz­nálásával szeretnék minden eddi­ginél teljesebben ismertetni és bemutatni az író életét, életmű­vét. Részletes program természe­tesen később készül, de az már bizonyos, hogy felújítják az író félegyházi szülőházát a Daru ut­cában, s egyidejűleg újra rende­zik és kiegészítik a ház emlékh anyagát. Móra-emlékkönyv kiadá. sát, valamint az íróval kapcso­latos vetélkedők, pályázatok meg­hirdetését tervezik. A centenáriu­mi események előkészítéséből és rendezéséből nagy részt vállal az iró nevét viselő helyi gimnázium, amelynek tanárai és diákjai min­denkor jeleskedtek a Móra-kul- tusz ápolásában. A városi tanács művelődésügyi osztályán elmondták: kölcsönö­sen kezdeményezések történtek, hogy a két MóraC-emlékhely, Kis­kunfélegyháza és Szeged együtt ünnepelje a centenáriumot. Erre a jó kapcsolatok révén több te­hetőség kínálkozik. A két város közösen jelentethetné meg példá­ul az ünnepi kiadványokat. A Kiskun Múzeum tervezett cente­náriumi Móra-emlékkiállításához szükség lesz majd a szegedi mú­zeum segítségére is. R. M. 4(5 érvényesült az ifjúsági tör­vény, melyek a további fel­adatok, mi lett a két évvel eZr előtti ifjúsági parlamentek ja­vaslatainak a sorsa, hogyan alakulnak a jelenlegi ötéves terv testközelben levő felada­tai, milyen követelmények áll­A • á* • > r • Az ifjúsági parlamentek elé Elkezdődött a kétévente ese­dékes ifjúsági parlamentek idei előkészítése. A közelmúlt­ban a Bácsi-Kiskun megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági bizottság tagjai tájé­kozódtak a feladatokról, ame­lyeket a Minisztertanács és az AlB határozatai tartalmaznak. Megjelentek a szervezési irányelvek, s az állami fel­ügyeleti és az érdekképviseleti szervek, a tanácsok, valamint a különböző szövetségek ille­tékesei ugyancsak megismer­kedtek a tennivalókkal. A munkahelyekre eljutottak a szakszervezeti felhívások is, amelyek első helyen hangsú­lyozzák: a KlSZ-szervezetek- kel együttműködve el kell ér­ni, hogy az iskolák, vállalói­tok, szövetkezetek, gazdaságok és intézmények valamennyi fiatalja tisztán lássa az ifjú­sági parlamentek politikai célját. A megrendezés egyértelmű­en az állami és gazdasági szer­vek feladata, a KISZ és a szakszervezetek mozgósító-se­gítő szerepet töltenek be. Az ifjúsági parlamentek az or­szág demokratikus megnyilvá­nulási fórumainak a sorát gyarapítják a 14—30 évesek közéleti tevékenységének a ki­bontakozását szolgálják. A kezdet időpontját szep.- tember—októberre, a nagy nyá­ri szabadságok utánra jelölték ki, hogy mijnél többen részt vehessenek a tanácskozásokon. Néhány kivétel akad, ahol előbbre hozták a dátumot in­dokolt helyi megfontolásokból. Az első között a tompái Koá- suth Tsz fiataljai tekintik át helyzetüket augusztus 20-án. Bács-Kiskunban zömében szeptember közepétől fejtik ki véleményüket a lányok és fi­úk ifjúmunkások, pályakezdő szakemberek. Majd a küldöt­tek folytatják a felszólaláso­kat a megyei, nagyvállalati,- tröszti eszmecseréken. Végül az új esztendő első két hó­napjában ágazati és országos szinten összegzik a tanulságo­kat. Valamennyien kíváncsian várjuk az elhangzó beszámoló­kat. A gazdasági vezetők szá­mot adnak arról, hogy miként előtt, s újabb alkalom kínál­kozik a KISZ IX. kongresszu­si határozatainak széles körű tudatosítására. Szó lesz a pá­lyakezdők beilleszkedési lehe­tőségeiről, a fiatalok részvé,- teléről a vállalati döntésekben, szociális helyzetükről, élet- és munkakörülményeikről. A megelőző, 1974-es ifjúsági parlamentek betöltötték hiva­tásukat. A rendezvényeken egymillió fiatal vett részt, s közülük minden negyedik ki­fejtette véleményét. Azóta sok javaslatból valóság lett, több jogszabály módosult. A felve­tések nyomán javultak például az országjáró turizmus feltéte­lei. Az egyik kulturális ered­ményként könyvelhető el, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság csaknem felerészben megtéríti a színházbérietek árát, Kecs­keméten létrejött az Ifjúsági Park. A felsorolás igazán hosszú­ra nyúlna. Ezt a közelgő ifjú­sági parlamentek beszámolói fogják folytatni, a nyomukban támadó újabb véleménynyil­vánításokkal együtt. H. F. AZ ORSZÁGOS KEZDEMÉNYEZÉS VISSZHANGJA Félezer hektár másodvetésű zöldség Az élelmiszeripar, a vállalatok és a termelők összefogása Nagy visszhangja támadt annak az országos felhívásnak, amelyet a közel­múltban tettek közzé a zöldségtermesz­tés növelése, a lakosság ellátásának javítása érdekében. A július 9-i orszá­gos kezdeményezés óta Bács-Kiskun megyében az élelmiszeripar, valamint az állami és szövetkezeti kereskedelem közvetítésével 25 mezőgazdasági nagy­üzem és sokszáz háztáji, kisgazdaság vállalkozott a zöldségfélék másodnö­vényként való termesztésére. garépát és petrezselymet, a solti Szikra Tsz-ben 28 hektáron zöld­borsót, a Bajai Állami Gazdaság­ban többek! között 12 hektáron uborkát termesztenek másodnö­vényként. A háztáji és kisgazda­ságok főleg Kiskunfélegyházán, Jánoshalmán, Baján és Kiskőrö­sön szerződtek a másodvetésű zöldségfélék értékesítésére a szö­vetkezeti közös vállalattal. Nagy volt a kereslet a rövid tenyészidejű tarló-burgonya ve­tőgumó iránt, sajnos ebből alig volt készlete a7- értékesítő válla­latnak. Az aszálykár miatt ki­sebb fővetésű burgonya termését ezért másodvetésből aligha sike­rül pótolni. A háztáji és kisgazdaságok zöldség- és gyümölcstermésének átvételére az állami és szövetke­zeti kereskedelem új felvásárló- helyeket nyitott. A MEZÖTER- MÉK Vállalat az országos felhí­vás megjelenése óta 18 teleppel bővítette zöldség- és gyümölcsát­vevő hálózatát. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat az évek óta sikeresen al­kalmazott, úgynevezett közvetlen felvásárlást a megyében vala­mennyi boltjára kiterjesztette és külön premizálási rendszert dol­gozott ki a legtöbb friss árut át­vevő és értékesítő élelmiszerüzlet, ÁBC-áruház dolgozóinak jutal­mazására. Kecskeméten a mű­kertvárosi 1173. számú ABC-áru- ház az elmúlt hónapban negyed­millió forint értékű zöldséget és gyümölcsöt vásárolt meg a kis­termelőktől, s értékesített az úi városrészben. A műkertvárosi ABC-áruházhoz hasonló jó kap­csolatot teremtett a háztáji és kisgazdaságokkal a Kecskemét leninvárosi és a széchenyivárosi ABC-áruház. Mindhárom helven állandóan kapható friss zöldáru és gyümölcs, amelv közbeiktatott raktározás, ide-oda száll’* "áfás nélkül egyenesen a kerteH^l ke­rül az üzletbe. Az állami élelmiszer-kereske­delem jó módszere is hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerboltok­ból a legaszályosabb hetek alatt sem fogyott ki a friss zöld-' K. A. • „Aszálykár" sújtotta a kecskeméti Kossuth Tsz, Kecskemét, Nyíri úti zöldség-gyümölcs boltját. Az üres polcokon és két szemétgyűjtő tartályon kívül más nincs a régóta bezárt üzletben. • Gál Ilona, a kecskeméti 1173. sz. ABC-áruház dolgozója a kis­termelőktől vásárolt sárgarépát, petrezselymet mutatja^ (Szilágyi Mihály felvételei) A másodtermesztés feltételeit javította az utóbbi napok esőzé­se, amikor a hidrológiai évben le­hullott csapadék július 27-re már 343 milliméterre emelkedett. A sokévi átlagnak számító 438-ból azonban még mindig hiányzik 95 milliméter eső. A másödnövény termesztése ott biztonságosabb, ahol ki tudják használni az ön­tözés előnyeit, és pótolják a ter­mőtalaj vízhiányát. A Kecske­méti Konzervgyár szerződéses partnerei ez ideig 113 hektár má­sodvetésű zöldbab és uborka ter­mesztésére vállalkoztak. A gVár növényvédelmi költségtérítéssel, ingyen vetőmaggal, valamint ma­gasabb átvételi árral teremtett ehhez aZ eddiginél kedvezőbb fel­tételeket. A Kalocsai Paprika- és Kon­zervipari Vállalat körzetében ugyancsak az uborka és a zöld­bab volt az a másödnövény. ame­lyet az öntözésre alkalmas terü­leten a szövetkezetek és a kisgaz­daságok elvetettek a feldolgozó tizem számára. • Üjburgonya, uborka, paradicsom, zöldpaprika az UNIVlft Szövetkezet Kecskemét- homokbányai élelmiszer- boltjában. Néhány szomszédos kistermelő napontaszállítja a friss árut nagy forgalmú üzletbe V A MEZÖTERMÉK Vállalat csaknem egymillió forint értékű zöldség-vetőmagot szerzett be és juttatott térítésmentesen a má­sodnövény termesztésére szerző­dött nagyüzemeknek és kisgazda­ságoknak. Július 27-ig a vállalat partnerei 465 hektár zöldségféle termésének értékesítésére vállal­koztak. A tiszakécskei Űj Élet Tsz-ben 49 hektár öntözhető te­rületen uborkát, zöldborsót sár­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér'Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese jelentést tett Nagy-Britannia hivatalos látoga­tásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette. Megbízta az il­letékes állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézke­déseket -a tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari miniszter előterjesztését a földgázfelhasz­nálás központi fejlesztési prog­ramjáról, az ötödik ötéves terv­időszakra vonatkozó feladatokról, valamint az 1980. utáni tenni­valókról. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter jelentése alapján a kormány határozott a lakás- karbantartási és egyéb, a lakos­ság használatában levő épülete­ken végzett építőipari jellegű ja­vító-karbantartó szolgáltatások fejlesztéséről. A Fővárosi Tanács elnökének előterjesztése alapján a Minisz­tertanács jóváhagyta a budapesti szemétégetőmű létesítésének ter­vét. Győr-Sopron megye Tanácsá­nak elnöke beszámolt a megyei végrehajtó bizottság tevékenysé­géről. A kormány a megyei ta­nácsszervek munkáját eredmé­nyesnek ítélte, megállapította, hogy a megye a központi célki­tűzések megvalósításában jelen­tős fejlődést ért el társadalmi, gazdasági és kulturális téren. A Minisztertanács határozata segítséget nyújt az ötödik ötéves terv időszakára jóváhagyott cé­lok eredményes megvalósításá­hoz. A munkaügyi és az igazság­ügyminiszter javaslatára — a munkaerő-közvetítés szabályainak következetesebb betartása, a munkaerő-csábítás megakadályo­zása érdekében — a kormány módosította a munkaügyi sza­bálysértésekre vonatkozó rendel­kezéseit. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesz­tésére az Országos Munkavédel­mi Bizottság, illetve az Országos Társadalombiztosítási Tanács szervezetének korszerűsítéséről határozott a Minisztertanács. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom