Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

1976. július 29. • PETŐFI NÉPE 9 3 LAKÁSÉPÍTÉSI MÓDSZEREK ’76 Ahogyan a tiszakécskeiek csinálják... Az V. ötéves tervidőszakban az építőipar előtt álló egyik fő feladat a lakásépítés üte­mének meggyorsítása, az átadandó új ott­honok számának növelése. Az ország ered­ményei természetszerűen a városok, községek által megvalósított beruházásokból tevődnek össze, ezért érdemelnek különös figyelmet azok az új módszerek, amelyek révén több lakás építhető fel. Hogyan újítanak Tiszakécskén? Egyrészt fejlesztik a technológiát, másrészt a meg­növekedett feladatokkal arányosan jobban kihasználják a költségvetési üzem adta lehe­tőségeket. Műkincsek Mexikóból 9 A Szépmiivcszeti Múzeumban „Műkincsek Mexikóból" című kiállítás nyílt. Az olmék, az azték, a tolmék, a maja kul­túra emlékeit és az új spanyol művészet alkotásait mutatják be. A legrégibb tárgyak i. e. 11 ezer évvel készültek, a leg­újabbak közül pedig Siqueiros, Diego, Rivera és Orozco alko­tásai is megtekinthetők. Ké­pünkön: Ehecatl. a szél istene. (MTI-íotó: Soós Lajos—KS) Porcelán fémmel Érdekes együttműködés jött létre a Herendi Porcelángyár és az Állami Pénzverde iparművé­szei között. Azt elemzik, hogy külön-külön is világhírű termé­keiket hogyan készítenék együtt. A herendi porcelán és a külön­böző nemesfémek kombinációjá­val már elkészültek az első min­tadarabok: korsók és bonbonie- rek. Ezek várhatóan még az ősszel bemutatkoznak a londoni iparművészeti kiállításon. A tiszakécskei helyzet A nagyközségben a IV. ötéves terv során kezdődött el számotte­vő mértékben a többszintes la­kásépítés. öt év alatt 415 új ott­honba költöztek be, ezekből 116 — tehát 28 százalék — volt eme­letes házakban. Gondot okozott azonban a ' hagyományos módon készülő lakások falazóanyaggal való ellátása. Egyrészt, az építő­anyag. másrészt a rakodási és szállítási kapacitás hiánya miatt. Nemcsak a tiszakécskei helyzetre jellemző, hogy az említettekkel egyidőben csökkent az élőmunka aránya egyre kevesebb a segéd­munkás — áz igény eközben év­ről évre növekszik. Erre is egy példát: 1971'-ben 40, 1975-ben pe­dig 105 lakásba költöztek be. Az urbanizáció könnyen felismerhető jele, hogy a környező, iparral és vonzó munkalehetőségekkel nem rendelkező községekből is megin­dult a betelepedés, ami ter­mészetesen ismét csak növeli a lakásigénylők számát. Másutt múlt, itt jövő „Ha figyelembe vesszük a fenti szempontokat — állapítja meg a nagyközségi tanács ezzel kapcso­latos előterjesztése —, akkor az állami építőipari vállalatok teg­napi technológiájára kell gon­dolnunk.” Ami nem más, mint az építke­zés nagyblokkos módja. Sürgető lenne az erre való átállás, ugyan­is a BÁCSÉP 1980-ig tervezi csak a nagyblokkok gyártását, mert a kecskeméti házgyár munkába ál­lása után ez már nem korszerű. Ezek a blokkok, egyenként 9 da- íab téglának felelnek meg, ép­pen ezért gyorsabban, könnyeb­ben. tehát gazdaságosabban hasz­nálhatók fel kis kolóniák építésé­re, mint a hagyományos falazó­téglák. A házépítéssel kapcsolatos költ­ségek az új technológia beveze­tése miatt körülbelül egyötödével növekednének. Viszont ezzel a módszerrel a korábbinál gyorsab­ban. a tervezettnél több lakást tudnának építeni — kevesebb munkaerővel. Ez meghatározó szempont — nemcsak Tiszakécs­kén. másutt is. Gyakorlati példa „Elhatározott szándékunk — folytatódik a tanácsi előterjesz­tés —, hogy kísérletként megvaló­sítunk egy kb. 20 lakásos objek­tumot, nagyblókkokból, hogy a gyakorlati példa ereje bizonyítsa szándékainkat. Fontos lenne, hogy ne egyetlen település birkózzon meg a feladatokkal, hanem már az első lépéseknél több nagyköz­ség összefogása, erőegyesítése va­lósulhatna meg. Ekkor ugyanis nemcsak a korszerűbb technológia gazdasági előnyei, hanem az együttműködésben rejlő lehetősé­gek is tanulmányozhatók lehet­nének.” A Tiszakécskei Nagyközségi Tanács elsősorban a Kunszent- miklós költségvetési üzemének készülő terveket szeretné felhasz­nálni, és terveik szerint együtt­működnének Lajosmizsével is, lévén e községeknek költségvetési üzemük. Szeretnék, ha az OTP saját be­ruházású lakásépítésként vállalná a kísérleti ütem finanszírozását. Terveik között az az újítás is szerepel, amit a kecskeméti nép­front lakásoknál már régen be­vezettek: a lakások bizonyos ré­szét félkész állapotlgin bocsáta- nák áruba, megfelelően csökken­tett áron. Tiszakécskén hagyomá­nyai vannak a kalákarendszerű építkezéseknek, úgy tűnik tehát, hogy a megvalósításnak nincs akadálya. A tiszakécskei kísérlet minden­esetre kétszeresen is elgondol­kodtató. Egyrészt mutatja, hogy a helyi tanácsok is reálisan mérik fel lehetőségeiket és keresik a legjobb megoldást. Másrészt ar­ra is fényt vet, hogy nem elég kigondolni a terveket, de hathatós intézkedéseket is foganatosítani kell elérésük érdekében. Mind- annyiunk haszna lesz az ered­mény ... B. J. Kunfehértó „megállj !”-t kiált a.) Tizennyolc év elrepült A jelen valósága, hogy Kunfe- liértó"— pontosan idézem a mi­nősítést — „regionális üdülőterü­let”. Mégpedig a Fehértó miatt az, mert a környéke gyönyörű. Ennek a tájnak az első értői és szegről-végről ismerői sem végez­tek soha felső iskolákat, ök a Puszta-Inoka, Zsiványhegy, Pusz- ta-Kís-Szállás, Héderes, Kélesnat- lom Nagykatonás, Illancs, Vas­taghegy, Debeák, Rekettyés és Kakas-hegy pásztorai, szállásia­kéi, tanyásgazdái voltak; ők fü- rödtek gyakran a tóban forró nyarakon, ők figyelték meg elő­ször a nádasban fészkelő madara- . kát is... Negyven év az az idő, amióta mondhatni, hogy nyaranta sokan keresik fel Fehértót, s nem csak a közvetlen környéken lakók. Ti­zennyolc éve meg elkezdődött egy olyan minőségi folyamat, hogy a tavat és a környékének természeti adottságait társadalmi tudatossággal a pihenés, a kikap­csolódás szolgálatába kell állíta­ni. Stachó Károly, a kiskunhalasi járási hivatal műszaki osztályá­nak vezetője egy vaskos tanul­mányt és két dokumentumokkal teli dossziét azzal adott át, ha Fehértóval akarok foglalkozni, feltétlen tanulmányozzam át őket. jelenleg pedig az a helyzet, hogy az üdülőterületet nem bővítik tovább, mert tízezer főre tehető az a lélekszám amit a természeti környezet elbír. Ennyien még kellemesen nyaralhatnak anélkül, hogy a zsúfoltság miatt menekül­niük kellene Fehértóról. Fehértó maga 280 hektár kiter­jedésű. vízfelülete pedig 160—170 hektár. A kettő különbsége 60—70 hektárnyi terület — vízinövé­nyekkel, főként náddal sűrűn bo­rított. Talán felesleges megemlíteni, hogy 1958. június 3-tól 1962. de­cember 11-ig összesen 53 alapve­tő fontosságú jelentés, javaslat, felterjesztés, beterjesztés, hatá­rozat, stb. foglalkozott Fehértó sorsával, amelyek (tartalmilag) a jelen helyzet szempontjából meg­határozóak voltak. Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet Bakteriológiai Kutató Intézeté­nek igazgatója 1958. szeptember 4-én azt írta a járási tanács il­letékeseinek: „Magának a fürdő­nek enyhe ingerhatása fejlődésük­ben visszamaradt, vézna, satnya gyerekek stimulálásában, vala­mint betegség után felnőttek üdülésszerű regenerálásában len­ne leginkább felhasználható." Dr. Szombati Károly járási főor­vos még ez év decemberében azt jelentette a megyei KÖJÁL-nak, hogy Fehértót meleg nyári hétvé­geken 4—5 ezren is felkeresik; a kút rossz, feltétlen kell jó ivóvíz még akkor is, ha e területet ta­lán soha sem nyilvánítják hivata­losan üdülőterületté. Mi e sorok lényege? Ha üdülő- terület lesz, ha nem, ide akkor is ezrek járnak fürödni; ezt pedig mindenképpen tudomásul kell venni! Az igény tömeges. A fo­gadás minimális egészségügyi fel­tételeit meg kell teremteni. Kunfehértó üdülőterület jövője valahogy így kezdett megalapo­zódni, s ebben hasonlít a Tisza- menti üdülőterületekhez, a Vad­kerti-tóhoz, a Szelidi-tóhoz. Valós társadalmi igény kapott hangot a legkülönbözőbb testü­letekben és Fehértó jövőjéről sor­ra készültek javaslatok, állásfog­lalások — tudományosak és küz­9 Ha üdülőterület lesz, ha nem, ide akkor is ezrek járnak fürödni. Az igény tömeges. i Kunfehértó hasonlít a Tisza- menti üdülő­területekhez, a Vadkerti­tóhoz, a Szelidi-tóhoz. igazgatásiak egyaránt. Erdei Fe­renc a Magyar Tudományos Aka­démia akkori főtitkára, a kiskun- halasi járás országgyűlési képvi­selője például 1959. szeptember 15-i keltezéssel háromoldalas ja­vaslatot dolgozott ki a tó fej­lesztéséi-e, amelynek az a lénye­ge, hogy Fehértó környékét nem állandó üdülőtelep jellegűen kell fejleszteni, hanem a fejlesztések­nél a kirándulóhely és a fürdő­hely jelleget kell alapul venni. Erdei Ferenc már akkor síkra szált amellett, amit később tudó­sok. tudományos intézetek és más illetékesek elemzései, mélyreható vizsgálatai és szakvéleményei igazoltak; van egy határ, ami felett a tó környékének befoga­dóképességét növelni nem szabad. Leszögezték: „ ... természetes fejlődés révén, de különösebb cs költségesebb kiépítés nélkül jut­tatjuk Kunfehértót a fejlett üdü­lőtelepi állapotba.” A tó vonzási körzete ekkor Jánoshalma, Kis­kunhalas, Kecel, Sollvadkert, Kis- kunmajsa és Pusztamérges volt, összesen 120 ezer lélekszámúiul. Akkor a strand, még 400 fürdő- zöt tudott fogadni, de melegebb napokon már 3000 jegy kelt el. KUNFEHERTO KÖZSÉG TANÁCSÁNAK |]|960 siómu iiabcilyrondolofo »■ ____rr 1 KÖZSÉGI STRANDFÜRDŐ HlSZRlLITI RENDJÉRŐL 9 Fehértó üdülőterületté fejlődésének történetében határkő volt ez a „szabályrendelet". Ami a tizennyolc év óta töret­len fejlődési jellemzi az a telek­kijelölés, -vásárlás, építkezés fo­lyamata, hármas egysége, szünte­len ismétlődése. Természetesen,' ezzel együtt bővült a közműháló­zat. a szociális-, egészségügyi- és a kereskedelmi ellátást szolgáló létesítmények köre. Ma — tájé­koztatott Toldi János, a kunfehér­tói tanácstitkár — 777 a hétvégi házhelyek száma, ebből 500-on már állnak az épületek, 200-on most építenek a tulajdonosok, a többi pedig üres. Fehértó jövő­jét ezekkel a szavakkal summázn­ia: „Meg kell állni, mert akkora lesz. a terület beépítettsége, hogy a tó nem tudja kiszolgálni.” Ma, ez épp olyan parancs, mint volt tizennyolc éve az, hogy fü- íödni pihenni vágyók ezreit kell fogadni, s mint „természetesen fejlődő” üdülőterület, majd tár­sadalmi igényeket elégít ki. (Következik: A víz és környéke.) Csató Károly A „Háztáji gazdasagok és hobbytclkek bekapcsolódása a la­kosság ellátásába” címmel tartott, előadást Szántó Andor mezőgaz­dasági osztályvezető a Hazafias Népfront városi elnökségi ülésén — Kiskunfélegyházán. Meggyőző adatokkal, tényekkel érvelve be­szélt az élelmezésről, illetve a me­zőgazdasági kistermelésnek abban betöltött — sokáig nélkülözhetet­len szerepéről. Szántó Andor fejtegetésével összhangban mindjárt most néz­zünk szembe egy tévhittel. Ép­pen abból következően, hogy jó ideje feltűnően szőnyegen van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének sokoldalú támoga­tása, sokakban olyan balhiedelem kapott előre, ami hovatovább a nagyüzemi mezőgarzdaság ered­ményességét. is megkérdőjelezné. Pedig köztudomású, hogy ott megy jól >1 háztáji is, ahol a nagyüzem is a korszínvonalat ad­ja — termésátlagban, az emberek munka- és életkörülményeiben egyaránt. A szocialista mezőgaz­dasággal éppen az emberek lét­biztonságát teremtettük meg és rengeteget könnyítettünk az egy­kori robotos munka terhein. Kis­kunfélegyháza és körzete ebből a szempontból az országos jelleg­zetességet tükrözi. A begyűjtési kofszak legmagasabb kenyérgabo­na-beszállítása meg sem közelíti az állami felvásárlás jelenlegi mennyiségét. Az akkori mintegy 700 vagon összterméssel szem­ben napjainkban a Malomipari Vállalat évi felvásárlása 1200 va­gon fölött van. Az átszervezést megelőző években kenyérgaboná­ból — pontosan búzából — 11— 12 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés, míg az utóbbi években nem ritka. 30 má­zsa feletti. Kukoricából a 11— 12 mázsás átlaggal szemben 40 mázsát meghaladja a májusi mor­zsolt termésátlaga. Ugyanakkor — termésátlag növelése mellett a do­hányterület több mint négyszere­se, a cukorrépáé jóval háromszo­rosa az azelőttinek, s a konzerv zöldborsó terület nagyobb, mint az. összes zöldségtermesztő terület volt. Említhetjük, a juh- és ba­romfitenyésztésben elért jelentős eredményeket is. • Nem téveszthetjük tehát sv.em elől, hogy a kenyérgabona­gond komplex elhárítása vagy u cukorrépa-termelés egyenesbe hozása az .átszervezés után, nagy­üzemi, úton történt és folyik. Vár­hatóan 2 éven belül a burgonya­kérdés is megszűnik kérdés lenni, s a szőlő- és gyümölcstermelésben is hasonló lépések szolgálják a megoldást. Szőlőből már is töb­bet termelnek, mint az átszer­vezés előtt és téli almából szin­tén sikerült az ellátást biztosí­tani. ^ Próbálta volna mindezt vala­ki kistermeléssel — háztáji és ki­segítő — megtermelni! Az is tény azonban, hogy a fent jelzett és gyorsan fejlődő ágazatok mellett —, egyes más ágazatok — szarvasmarha, sertés — lassú fejlődése miatt az igé­nyeket nem tudjuk teljesen ki­elégíteni. Ezért, a szükségletek jobb kirlcg'iicse céljából szor­galmazza le part- es kormányha­tározatok a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését. Néhány megyei. ' illetve Kiskunfélegyhá­zát és környékét jellemző- adat­ból ítélje meg ki-ki a kisterme­lés jelentőségét a közellátás szem­pontjából. S azt is hogy a háztá­ji és kisegítő gazdaság termékei nélkül mivé zsugorodna az áru­alap. Mólitóriaz Emii. a népfront me­gyei titkárságának képviselője el­mondotta. hogv a megyében 382 ezer ember foglalkozik háztáji és kisegítő gazdálkodással — be­leértve családtagokat is. Az álta­luk megművelt terület 149 ezer hektárt tesz ki. amelyen évente 8 milliárd forint értékű zöldsé­get. gyümölcsöt, kisállatot ter­meinek. illetve tartanak. A meggy 89 százaléka, a cseresznye 82. a szilva 70, a kajszi 61. az ősziba­rack 41 százaléka ezekről a kis földekről kerül ki. a szőlőnek is mintegy 50 százaléka. S Együttesen 699 millió forint értéket termelnek. K-iskunfélegy- háza és körzete tsz-ei. Ugyanitt — :i háztáji gazdaságok 120 millió forintot kitevő terméket adtak át a felvásárló szerveknek; a be­csüli szabadpiaci értékesítés meg­közelítőleg 60 millió forint, ami­hez körülbelül ugyanennyi érté­kű saját fogyasztást számítha­tunk. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének értéke ily- képpen 240 millió forintra tehető. A kistermelők itt, a megyében, s az országban elsősorban önellá­tásukról gondoskodnak, de mint látjuk, igen figyelemre méltó az a mennyiség is. amit közellátás- ra, a központi árualapba tudnak juttatni. De hogy Kiskunfélegyházánál maradva ingázóijuk ezt. lássunk is­mét néhány terméktételt. Teljes egészében a kisegítő gazdaságok­ból vásároltak fel 10 486 hízott sertést, amihez hozzá kell adni közel 5000 állatot — ÁFÉSZ szakcsoporti hizlalásból. Üe még az önfogyasztást is, amely hason­ló nagyságrendű. Ezerkétszázhat vágómarhát értékesítettek a nagy­üzemek. 530-at a kisegítő gazda­ságok. A felvásárolt, megközelí­tően 30 ezer hektoliter tej 56 szá­zaléka kisegítő gazdaságoké. S egy helyi'jellegzetesség: az ország li­bamáj-exportjának mintegy fele ebből a körzetből kerül ki: a fel­vásárolt hízottliba több mint 90 százaléka kisegítő gazdaságokból származik. — És folytathatnánk a pólóikat. Egyetlen termelési körzet me­zőgazdasági-termelési adatai is egyértelműen tükrözik tehát, hogy az alapvető cikkekből a nagyüze­mi termeléssel biztosítjuk az el­látást. de hús-, tej- és zöldségfé­lékből hosszú időn keresztül szük­séges még a kisegítő, s háztáji gazdaságok termelése. • Érthető az is, hogy — külö­nösen az időjárási körülmények ilyen kedvezőtlen hazái és európai összejátszása idején — mindent meg kell tennünk a biztonságos — személyes munkán alapuló — háztáji és kisegítő termelés fej­lesztéséhez. Tóth István Az új tanévtől: * óraközi testnevelés lesz több iskolában Az Állami Ifjúsági Bizottság határozatot hozott az ifjúsági testnevelés és tömegsport fej­lesztésével összefüggő tennivalók­ról. Az 1976—77-es tanévtől kezdő­dően kísérleti jelleggel • új test- nevelési tanterveket vezetnek be mintegy 100—150 iskolában. A kísérlet tapasztalatai alapján az 1978—79-es tanévtől kezdődően új testnevelési tanterveket dolgoz­nak ki és vezetnek be. Az 1977— 78-as tanévre útmutatói állítanak össze az általános iskolák szá­mára. amelyben összefoglalják az egész éves rendszeres sportolás legjobb lehetőségeit és a szabad­ban végezhető testnevelés és sportolás módszereit. Ugyancsak új elképzelés, hogy az 1976—77-es tanévtől a rádióban sugárzott adások felhasználásával több he­lyen bevezetik az óraközi test­nevelést. Az „Edzett ifjúságért” mozga­lom új rendszerét és működési rendjét 1976. december 31-ig dol­gozzák ki. A mozgalmat — igazodva a KlSZ-munka éves rendjéhez — 1977 tavaszán hirdetik meg és fokozatosan vezetik be. Az egye­sületek értékelő rendszerét oly módon változtatják meg, hogy figyelembe veszik az „Edzett if­júságért" mozgalom szervezésé érdekében kifejtett tevékenységet is. Az Állami Ifjúsági Bizottság határozata külön foglalkozik a természetjárás, a turizmus, a táborozás és a természetben folytatható sporttevékenységek fejlesztésével. Ériek óta gondol okoz az álta­lános iskolai test nevelőtanár-hi­ány. Most döntés született arra, hegy több testnevelő-szakos hallgatót vesznek föl a tanár­képző főiskolákra. A jövőben nagyobb gondot fordítanak az ifjúság testnevelé­sét és sportját szolgáló területek kijelölésére. A határozat foglalkozik a már meglevő sportlétesítmények jobb, hatékonyabb kihasználásával is. Egyebek közt. kimondja: a jövő­ben ezeket a. létesítményeket a szünidőben és a tanítási szünna­pokon is nyílra kell tartani. Ter­vezet készül az uszodák és az úszásoktatásra alkalmas létesít­mények kedvezményes igénybe­vételére. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom