Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
9 Jerzy Lukasiewicz (jótobóldalí). Kádár János, Győri Imre. a KB titkára,és Grósz Karoly, a KB agitációs- és propagandaosztályának vfezetője. (MTI-fotó: Pálfai Gábor felv.—Telefotó—KS) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •. • ■ . r--. ‘ * ’ , i ' ' 1 '■ Kádár János fogadta Romesh Chandrát és Jerzy Lukaszewiczet PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 118. szám Ára: 90 fillér 1976. július 29. csütörtök Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tartózkodó Romesh Chandrát, a Béke-világtanács főtitkárát.. , 1 A megbeszélésen Romesh hívás céljait, s az annak nyomán kibontakozó nemzetközi akciókat. Kádár János riagyra értékelte a Béke-világtanácsnák a béke megszilárdításáért,' a népek sza- badságánák és egyöttmúkődésé■ 3* I . 3 ■ 7 '■ Még csak becsült adatok állnak rendelkezésre a megye Iparának első félévi termelési eredményeiről. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a vállalatok, szövetkezetek erőfeszítései sikerrel jártak, s Bács-Kiskun ipara — az országosnál, sőt a tervezettnél is —1 nagyobb ütemben növelte termelését. Kedvező az a szemléletbeli változás, ami a termelésirányításban bekövetkezett. Mindenütt érvényesül a Központi Bizottság tavaly novemberi és a megyei pártbizottság idei januári határozata, miszerint eredményesebben kell dolgozni a gazdaságpolitikai célok sikeres végrehajtásán. Bács-Kiskun megye ipara az előzetes felmérések adatai szerint az első félévben 10 százalékkal növelte termelését, miközben a foglalkoztatottak száma mindössze 1 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének kilenctizedé tehát a termelékenység növekedéséből származott. Bár a vállalatok, szövetkezetek többsége létszámgondokkal küzd, mégis számottevően csökkent a túlórafelhasználás, ami ugyancsak a termelés szervezettségének javulását igazolja. Az idei esztendőre való gondosabb felkészülést tükrözi, hogy jelentősebb anyag- és alkatrész- hiányok nem akadályozták a folyamatos munkát. Hozzájárult ehhez az is, hogy hatékony intézkedések szolgálták az anyaggazdálkodás javítását, a hulladékanyagok ésszerű felhasználását. A vállalatok sikeres erőfeszítéseket. tettek a késztermékek határidőre való leszállítására, s a megye négy legnagyobb élelmiszer-vállalata az év első öt hónapjában exportját is 10 százalékkal növelte. Fokozta termelését a múlt évhez viszonyítva az építőipar is, idei első féléves előirányzatát azonban nem teljesítette. Az iparágra továbbra is a kapacitás hiánya a jellemző, bár dolgozóinak száma 10 százalékkal növekedett. Az sem kedvező, hogy emelkedett a kivitelezés alatt álló építmények állománya. A nagyberuházások közül jól halad a solti Kos- suth-adó, a Halasi Kötöttárugyár építése, a bajai húsüzem kivitelezésének meggyorsításában I: Korszerű világkép Több mint másfél évtizede kezdődött el a vita az emberiség világképének kettészakadásáról, a természettudományos, illetve liumán szemlélet kialakult „kibékíthetetlen" ellentmondásáról. Megállapítást nyert, hogy a műszaki gondoli- kodás, a fizika, matematika, kibernetika, a biológia vagy a kémia területén dolgozó szakemberek irodalmi, képző- művészeti, társadalomtudományi ismeretei meglehetősen se- kélyesek. Ugyanakkor még kevesebb tudásról tanúskodott a megkérdezett humán foglalkozású tanárok, irodaimarok többsége egy-egy közhelyszám. bo menő természettudományos témában. A kettős spirál, vagy az áramlás legegyszerűbb törvényszerűsége, a rakéták vagy a számítógépek működésének alapelveiröl alkotott fogalmak egyszerűen nevetségesek voltak. Ezen tapasztalatok alapján azután néhányan megkongatták a vészharangot az emberiség világképének végérvényes és tragikus kettéliasadá- sáról. Azt állították, hogy kétféle típusú gondolkodás- mód alakult ki: a mérnököket, tudósokat egyre kevésbé értik meg a társadalomtudományok művelői és az utcák emberei. Megoldást természetesen nem tudtak ajánlani. Az időközben elteli évek látszólag nem változtatlak a helyzeten. A tudományos technikai forradalom előrehaladtával egyre jobban elkülönültek, specializálódtak a kutatások, mind több szakfogalom és szaporodó számú szakágazat nehezítette meg a kívülállók „rálátását", a bővülő tudós kar munkájára. A szakadék — úgy tűnt — tovább szélesedett. Az emberi természet egyik alapvető tulajdonsága, a kíváncsiság. Nemcsak az az érdeklődés, amely a kutatókat vezérli előre ember nem járta területek, világok meghódítására. hanem a köznyelven szólva a szomszédasszonyi kíváncsiság, amely arra ösztökél, hogy megtudjuk, hogyan élnek, mivel foglalkoznak lakótársaink. Ez természetes ösztön viszont a világképek kettészakadása ellen hat, már- csak azért is, mert ha valamit nem értünk, úgy addig érdeklődünk, kérdezősködünk, míg nagy vonalakban nem tisztázódik előttünk amit tudni szeretnénk. A kérdezösködők, „leskelő- dö-hallgatázó" szerepkörét az ismeretterjesztés vállalta magára — meglepően nagy sikerrel. Legnagyobb hatással természetesen a tömegkommu- nikáció, a rádió és televízió dolgozik, de a sajtó, a TIT és a közművelődés sem kis szerepet tölt be. A rádió műsorai közül a Rádiólexikon, és a híres tudósokat megszólaltató sorozat, a televízió Deltája, és természettudományos adásai gyorsan nagy népszerűségre tettek szert. Legutóbb a biológiával |és genetikával is bőven, mé- Hyen foglalkozó Születésünk Ititkai aratott minden várakozáson felüli hatalmas sikert S ország-világszerte. A kecskeméti megyei művelődési központ tudományos ismeretterjesztő munkája is termékeny talajon gyümölcsözik, és sokban hozzájárul a két világkép közötti szakadék áthidalásához. Ki hinné, hogy a Természettudományi Múzeumtól kapott vándorkiállítás iránt érdeklődök száma Bács- Kiskun megyében \ háromnegyed év alatt meghaladta a harmincezret. „Az ember származása” című összeállítás megjárta Baját, Soltot, Nagy- baracskát, a „Száz rovar — száz kép" pedig Kalocsa és a járás községeiben talált népszerűségre. Két világot, művészetet és természetet kapcsolt egybe a kecskeméti ipari üzemekben vándoroltatok „Állatvilág és festészet” című kiállítás, és ugyancsak sok érdeklődőt vonzott az „Ehető és' mérgesgombák” című összeállítás. A megyei tapasztalatok is, ellene szólnak az egykori dg- gályoskodóknak. A szaktudományok eredményei — úgy tűnik — minden elvontságuk és közvetettségük ellenére lefordíthatok — a hétköznapi emberek nyelvére. A humán és a technikai világkép távolodott ugyan egymástól. de végleges kettészakadásról nem beszélhetünk. Egyrészt szüntelen hatással vannak hétköznapi életünkre, másrészt összekötik őket tudatunkban a háztartási gépek, az autók, a rádió, az otthoni növények világa — és a természetes. nem szűnő embeti kíváncsiság. P. M. 31 milliós beruházás férőhelyes Az állattenyésztés, a szarvasmarhatartás egyik fellegvára a dávodi Augusztus 20: Tsz. A közös gazdaság egész tevékenységének és bruttó jövedelmének mintegy a felét adó ágazat 1975-ben például 18 millió forint árbevételt eredményezett. Jelenleg 1600 szarvasmarhát gondoznak a szövetkezetben — s ami külön dicséretes —, e hatalmas állomány elsősorban tejtermelő. A korábbi években tapasztalt rendkívül alacsony tejhozamok Dávödön is indokolttá tették a fajtaátalakító keresztezéseket, illetve a szelekciót. Két esztendővel ezelőtt kezdték el ezt a munkát és előreláthatóan öt év alatt fejezik be. A szükséges szálast akarmányt teljes egészében a szövetkezet termeszti. Ezt azért kívánatos megjegyezni, mert éppen a kiváló tömegtakarpiányo- zásnak köszönhető, hogy a tavalyihoz viszonyítva az idén 40 százalékkal emelkedett a tehenenként! fejési átlag. A 600 tehén magas zsírtartalmú tejét — évente több, mint másfél millió liter — a Bácsbokodi Vajüzembe szállítják. Az állatokat öt, egymástól különálló telepen helyezték el, ebből kettőt a növendékmarhák birtokolnak. Most vár korszerűsítésre a hízók egyetlen szálláshelye, ahonnan hamarosan 321 jószágot értékesítenek. Két szakosított tehenészetük mellé már javában épül a harmadik, a legnagyobb, legkorszerűbb. 1974-ben fogott az alapozáshoz a tsz 40 tagú építőbrigádja. Azóta már áll két, tejvezetékkel felszerelt istálló, a tejház, és a központi épület, a minden igényt kielégítő szociális helyiségekkel. A 600 férőhelyes létesítmény ki. yitelezési ideje három esztendő, és ezalatt folyamatosan népesítik be. A költség 31 millió forint. A teljesen gépesített „tej- gyárral” amelyet 25 dolgozó irányít majd, 1978-ban csaknem 40 százalékkal növekszik a szövetkezet tejtermelése. K. F. • Az egyik tehénistálló, átadás előtt.9 Bölcskei József tejkezelő a tejház automata b«áfende- zfeeível ismerkedik. Fél év alatt tízezer {mázsával több Eredményes lett az az együttműködési megállapodás, amelyet a SZÖVOSZ, valamint a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségei kötöttek az Állatfojygálmi és « Húsipari Tröszttel és megyei vállalataival. A kisgazdaságokban a sokoldalú támogatás következtében nőtt a sertéstaí^si kedv. Báes-Kiskun megyében a fogyasztási szövetkezüknek 38 'szakcsoportja segíti ezt az akciót. Az ÁFÉSZ sertéstenyésztő, -hizlaló szakcsoportoknak Bács-Kiskun megyében jelenleg 14 ezer tagja van, akik ha igénylik, sertésenként 4—800 forint sertéshizlalási előleget is kérhetnek, az ÁFÉSZ-ektől eddig átvett 1500 vemhes süldőnek az árát hízóban fizethetik vissza. A múlt esztendő első felében alig' több, mint 42 ezer mázsa sertést adtak át a Bács-Kiskun- megyében működő szakcsoportok, az idén fél év alatt már 54 ezer mázsát. A kiskunhalasi járásban szinte teljes egészében az AFÉSZ- ek vállalták magukra a kocakihelyezési akciót és a sertésátvételt. A tompái ÁFÉSZ Kiss/.állár son és Keleb ián vásárolja meg ■ ..V -V . '• a szakcspportok Vágósertéseit, emellett rakarmánnyal- és -Szaktanáccsal is segíti a kistermelőket. Azok a fogyasztást szövetkezetek, amelyeknek yágóhídjuk is van, mint például á mélykúti ÁFÉSZ-nek. csak egyszerű szállítási szerződést kötöttek a húsr iparral. A saját feldolgozó üzemük teljesítőképességét meghaladó mennyiségű vágósertést értékesítik az, Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Ezt a módszert követik Bác.4-Kiskun’ jjűjegyében a kalocsai, a kerekegynazi és a lajosmizsei fogyasztásig szövetkezetek. Az együttműkMés nemcsak a kistermelők ésA fogyasztási szövetkezetek köMítt alakult kedvezően. A Bács-Kiskun mgjgyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is mindent megtesz annak érdekében, hogy serkentse a termelési, kedvet. Ä jelzett időben mindig átveszik a felkínált Vágósertéseket. , A Bács-Kiskun megyei Gabo- náforgalmi és Malomipari Vállalattal kötött megállapodás pedig a szakcsoportok takarmányellátását',tette , biztonságossá. Nincs hiárty. takarmányból^ a megnöve- kedett igényeket ki tudja elégíteni a gabonaipar. Énnek eredményeként a fogyasztási szövetkezetek az első félévben 11 és fél százalékkal több eleséget értékesítettek, mint a múlt év hasonló időszakában. A kedvező eredményeket mérlegelve, a Bácsi-Kiskun megyei fo_ gyasztási szövetkezetek azt tervezik, hogy 1980-ra 20 ezerre növelik a sertéstenyésztő szakcsoportok taglétszámát. Ez lehetővé tenné, hogy ezek az egyszerű társulások a jelenlegi 100 ezer helyett évente 150 ezer vágósertést adjanak át közfogyasztásra. B. Z. i Chandra tájékoztatást adott a Béke-világtanács tevékenységéről, terveiről, közöttük a fejlődési világkonferencia előkészületeiről, amelybe ez év őszén kerül sor Budapestén. A BVT főtitkára ismertette az új stockholmi felnek fejlesztéséért, a közvélemény szerepének növeléséért folytatott áldozatos munkáját. A magyar nép további támogatásáról biztosította a BVT elnökségét, a fejlődési- világkonferencia előkészítésébe!). Iaz új stockholmi felhívás céljainak'1'eléréséért a fegyverkezési v'érsény megszüntetéséért a leszerelésért kibontakozó világméretű társadalmi küzdelemben. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője es Sebestyén Nándorné, az Országos béketanács főtitkára. Kádár János szerdán fogadta a lazánkban tartózkodó Jerzy í.u- kaszewibzet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát is. A szívélyes, elvtársi légkörben olytátott megbeszélésen részt célt Gyári Imre, a Központi Bi- cÚJtság Ritkára ék Grósz Károly, » .KB , agitációs- és propaganda- ^tá&ra&ak vezetője. Jelen volt ír:' /eátychowski, a laniíyél 'íjr^köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) • Kádár János, az MSZMP lfB első titkára fogadta az Országos Béketánat^yendegektfiM^tia^íkbari'-, N tartózkodó Romesh Chanärat.’ V$ékJt*vUág(aftáes., főtitkárát. (MTI-fd'tó: Tpfmal Artát*' é TS&fdtáf-KS) ‘ ’ S** -Jf' *' jíkí * azonban nnég nem jutották éVgjftggi Már mutatkoznak a kezdeti eredmények a megye iparában az' egészségesebb gyártmányszerkezei kialakítása tekintetében is. Egvre több megyei vállalat kapcsolódik az országos programokhoz — mint a járműprogram, a könnyűszerkezetes építési mód — és megkezdték a hosszú távon értékesíthető termékcsoportok gyártásának előkészítését. A termelési szerkezet módosításában — a párthatározatoknak megfelelően — erőteljesebb törekvések mutatkoznak az exportképesség fokozására. A gépi beruházások arányának emelkedésével előtérbe került az eszközkihasználás fokozása. A korszerű berendezések több műszakos munkában tartását azonban több helyen a , munkaerő- 1 hiány akadályozza. Az első félévi termelési eredmények összességükben kedvezőek. Nagy mértékben hozzájárult ehhez, hogy új lendületet vett a munkaverseny-mozgalom. A dolgozók vállalásaikban az ütemes termelésre, a határidők betartásaira. a termékek minőségének jaz- vítására tettek felajánlásokát, s ezeket sikeresen teljesítik. N. O. AZ ELSŐ FÉLÉV VÁRHATÓ EREDMÉNYE Tíz százalékkal termelt többet a mesve ipara