Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

9 Jerzy Lukasiewicz (jótobóldalí). Kádár János, Győri Imre. a KB titkára,és Grósz Karoly, a KB agitációs- és propagandaosztályának vfezetője. (MTI-fotó: Pálfai Gábor felv.—Telefotó—KS) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •. • ■ . r--. ‘ * ’ , i ' ' 1 '■ Kádár János fogadta Romesh Chandrát és Jerzy Lukaszewiczet PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 118. szám Ára: 90 fillér 1976. július 29. csütörtök Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán fogadta az Országos Bé­ketanács vendégeként hazánkban tartózkodó Romesh Chandrát, a Béke-világtanács főtitkárát.. , 1 A megbeszélésen Romesh hívás céljait, s az annak nyomán kibontakozó nemzetközi akció­kat. Kádár János riagyra értékelte a Béke-világtanácsnák a béke megszilárdításáért,' a népek sza- badságánák és egyöttmúkődésé­■ 3* I . 3 ■ 7 '■ Még csak becsült adatok állnak rendelkezésre a megye Iparának első félévi termelési eredményeiről. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a vállalatok, szövetkezetek erőfeszítései sikerrel jártak, s Bács-Kiskun ipara — az országosnál, sőt a tervezettnél is —1 nagyobb ütemben növelte termelését. Kedvező az a szemléletbeli változás, ami a termelésirányítás­ban bekövetkezett. Mindenütt érvényesül a Központi Bizott­ság tavaly novemberi és a megyei pártbizottság idei januári határozata, miszerint eredményesebben kell dolgozni a gaz­daságpolitikai célok sikeres végrehajtásán. Bács-Kiskun megye ipara az előzetes felmérések adatai sze­rint az első félévben 10 százalék­kal növelte termelését, miközben a foglalkoztatottak száma mind­össze 1 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének kilencti­zedé tehát a termelékenység nö­vekedéséből származott. Bár a vállalatok, szövetkezetek többsé­ge létszámgondokkal küzd, mégis számottevően csökkent a túlóra­felhasználás, ami ugyancsak a termelés szervezettségének ja­vulását igazolja. Az idei esztendőre való gon­dosabb felkészülést tükrözi, hogy jelentősebb anyag- és alkatrész- hiányok nem akadályozták a fo­lyamatos munkát. Hozzájárult ehhez az is, hogy hatékony in­tézkedések szolgálták az anyag­gazdálkodás javítását, a hulla­dékanyagok ésszerű felhasználá­sát. A vállalatok sikeres erőfeszí­téseket. tettek a késztermékek határidőre való leszállítására, s a megye négy legnagyobb élelmi­szer-vállalata az év első öt hó­napjában exportját is 10 száza­lékkal növelte. Fokozta termelését a múlt év­hez viszonyítva az építőipar is, idei első féléves előirányzatát azonban nem teljesítette. Az ipar­ágra továbbra is a kapacitás hiá­nya a jellemző, bár dolgozóinak száma 10 százalékkal növekedett. Az sem kedvező, hogy emelkedett a kivitelezés alatt álló építmé­nyek állománya. A nagyberuhá­zások közül jól halad a solti Kos- suth-adó, a Halasi Kötöttárugyár építése, a bajai húsüzem kivi­telezésének meggyorsításában I: Korszerű világkép Több mint másfél évtizede kezdődött el a vita az emberi­ség világképének kettészaka­dásáról, a természettudomá­nyos, illetve liumán szemlélet kialakult „kibékíthetetlen" el­lentmondásáról. Megállapítást nyert, hogy a műszaki gondoli- kodás, a fizika, matematika, kibernetika, a biológia vagy a kémia területén dolgozó szakemberek irodalmi, képző- művészeti, társadalomtudomá­nyi ismeretei meglehetősen se- kélyesek. Ugyanakkor még ke­vesebb tudásról tanúskodott a megkérdezett humán foglal­kozású tanárok, irodaimarok többsége egy-egy közhelyszám. bo menő természettudományos témában. A kettős spirál, vagy az áramlás legegysze­rűbb törvényszerűsége, a raké­ták vagy a számítógépek mű­ködésének alapelveiröl alko­tott fogalmak egyszerűen ne­vetségesek voltak. Ezen tapasztalatok alapján azután néhányan megkongat­ták a vészharangot az embe­riség világképének végérvé­nyes és tragikus kettéliasadá- sáról. Azt állították, hogy kétféle típusú gondolkodás- mód alakult ki: a mérnököket, tudósokat egyre kevésbé értik meg a társadalomtudományok művelői és az utcák emberei. Megoldást természetesen nem tudtak ajánlani. Az időközben elteli évek látszólag nem változtatlak a helyzeten. A tudományos tech­nikai forradalom előrehaladtá­val egyre jobban elkülönültek, specializálódtak a kutatások, mind több szakfogalom és szaporodó számú szakágazat nehezítette meg a kívülállók „rálátását", a bővülő tudós kar munkájára. A szakadék — úgy tűnt — tovább szélesedett. Az emberi természet egyik alapvető tulajdonsága, a kí­váncsiság. Nemcsak az az ér­deklődés, amely a kutatókat vezérli előre ember nem jár­ta területek, világok meghódí­tására. hanem a köznyelven szólva a szomszédasszonyi kí­váncsiság, amely arra ösztö­kél, hogy megtudjuk, hogyan élnek, mivel foglalkoznak la­kótársaink. Ez természetes ösztön viszont a világképek kettészakadása ellen hat, már- csak azért is, mert ha vala­mit nem értünk, úgy addig érdeklődünk, kérdezősködünk, míg nagy vonalakban nem tisztázódik előttünk amit tud­ni szeretnénk. A kérdezösködők, „leskelő- dö-hallgatázó" szerepkörét az ismeretterjesztés vállalta ma­gára — meglepően nagy si­kerrel. Legnagyobb hatással természetesen a tömegkommu- nikáció, a rádió és televízió dolgozik, de a sajtó, a TIT és a közművelődés sem kis sze­repet tölt be. A rádió műsorai közül a Rádiólexikon, és a híres tudó­sokat megszólaltató sorozat, a televízió Deltája, és termé­szettudományos adásai gyorsan nagy népszerűségre tettek szert. Legutóbb a biológiával |és genetikával is bőven, mé- Hyen foglalkozó Születésünk Ititkai aratott minden várako­záson felüli hatalmas sikert S ország-világszerte. A kecskeméti megyei műve­lődési központ tudományos is­meretterjesztő munkája is termékeny talajon gyümölcsö­zik, és sokban hozzájárul a két világkép közötti szakadék áthidalásához. Ki hinné, hogy a Természettudományi Múze­umtól kapott vándorkiállítás iránt érdeklődök száma Bács- Kiskun megyében \ háromne­gyed év alatt meghaladta a harmincezret. „Az ember származása” című összeállítás megjárta Baját, Soltot, Nagy- baracskát, a „Száz rovar — száz kép" pedig Kalocsa és a járás községeiben talált nép­szerűségre. Két világot, művé­szetet és természetet kapcsolt egybe a kecskeméti ipari üze­mekben vándoroltatok „Állat­világ és festészet” című kiál­lítás, és ugyancsak sok érdek­lődőt vonzott az „Ehető és' mérgesgombák” című összeál­lítás. A megyei tapasztalatok is, ellene szólnak az egykori dg- gályoskodóknak. A szaktudományok eredmé­nyei — úgy tűnik — minden elvontságuk és közvetettségük ellenére lefordíthatok — a hétköznapi emberek nyelvére. A humán és a technikai vi­lágkép távolodott ugyan egy­mástól. de végleges kettésza­kadásról nem beszélhetünk. Egyrészt szüntelen hatással vannak hétköznapi életünkre, másrészt összekötik őket tu­datunkban a háztartási gépek, az autók, a rádió, az otthoni növények világa — és a ter­mészetes. nem szűnő embeti kíváncsiság. P. M. 31 milliós beruházás férőhelyes Az állattenyésztés, a szarvasmarhatartás egyik fel­legvára a dávodi Augusztus 20: Tsz. A közös gazdaság egész tevékenységének és bruttó jövedelmének mintegy a felét adó ágazat 1975-ben például 18 millió forint ár­bevételt eredményezett. Je­lenleg 1600 szarvasmarhát gondoznak a szövetkezetben — s ami külön dicséretes —, e hatalmas állomány elsősor­ban tejtermelő. A korábbi években tapasztalt rendkívül alacsony tejhozamok Dávödön is indokolttá tették a fajtaátalakító keresztezéseket, il­letve a szelekciót. Két esztendő­vel ezelőtt kezdték el ezt a munkát és előreláthatóan öt év alatt fejezik be. A szükséges szá­last akarmányt teljes egészében a szövetkezet termeszti. Ezt azért kívánatos megjegyezni, mert ép­pen a kiváló tömegtakarpiányo- zásnak köszönhető, hogy a ta­valyihoz viszonyítva az idén 40 százalékkal emelkedett a tehe­nenként! fejési átlag. A 600 te­hén magas zsírtartalmú tejét — évente több, mint másfél millió liter — a Bácsbokodi Vajüzem­be szállítják. Az állatokat öt, egymástól kü­lönálló telepen helyezték el, eb­ből kettőt a növendékmarhák birtokolnak. Most vár korszerű­sítésre a hízók egyetlen szállás­helye, ahonnan hamarosan 321 jószágot értékesítenek. Két szako­sított tehenészetük mellé már javában épül a harmadik, a leg­nagyobb, legkorszerűbb. 1974-ben fogott az alapozáshoz a tsz 40 tagú építőbrigádja. Az­óta már áll két, tejvezetékkel felszerelt istálló, a tejház, és a központi épület, a minden igényt kielégítő szociális helyiségekkel. A 600 férőhelyes létesítmény ki. yitelezési ideje három esztendő, és ezalatt folyamatosan népesí­tik be. A költség 31 millió forint. A teljesen gépesített „tej- gyárral” amelyet 25 dolgozó irá­nyít majd, 1978-ban csaknem 40 százalékkal növekszik a szövet­kezet tejtermelése. K. F. • Az egyik tehén­istálló, átadás előtt.­9 Bölcskei József tejkezelő a tejház automata b«áfende- zfeeível ismerkedik. Fél év alatt tízezer {mázsával több Eredményes lett az az együttműködési megállapodás, amelyet a SZÖVOSZ, valamint a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségei kötöttek az Állatfojygálmi és « Húsipari Tröszttel és megyei vállalataival. A kisgazdaságokban a sok­oldalú támogatás következtében nőtt a sertéstaí^si kedv. Báes-Kiskun megyében a fogyasztási szövetkezüknek 38 'szakcsoportja segíti ezt az akciót. Az ÁFÉSZ sertéstenyésztő, -hiz­laló szakcsoportoknak Bács-Kis­kun megyében jelenleg 14 ezer tagja van, akik ha igénylik, ser­tésenként 4—800 forint sertéshiz­lalási előleget is kérhetnek, az ÁFÉSZ-ektől eddig átvett 1500 vemhes süldőnek az árát hízóban fizethetik vissza. A múlt esztendő első felében alig' több, mint 42 ezer mázsa sertést adtak át a Bács-Kiskun- megyében működő szakcsoportok, az idén fél év alatt már 54 ezer mázsát. A kiskunhalasi járásban szinte teljes egészében az AFÉSZ- ek vállalták magukra a kocaki­helyezési akciót és a sertésátvé­telt. A tompái ÁFÉSZ Kiss/.állár son és Keleb ián vásárolja meg ■ ..V -V . '• a szakcspportok Vágósertéseit, emellett rakarmánnyal- és -Szakta­náccsal is segíti a kistermelőket. Azok a fogyasztást szövetke­zetek, amelyeknek yágóhídjuk is van, mint például á mélykúti ÁFÉSZ-nek. csak egyszerű szál­lítási szerződést kötöttek a húsr iparral. A saját feldolgozó üze­mük teljesítőképességét megha­ladó mennyiségű vágósertést ér­tékesítik az, Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál. Ezt a módszert követik Bác.4-Kiskun’ jjűjegyében a kalocsai, a kerekegynazi és a lajosmizsei fogyasztásig szövetke­zetek. Az együttműkMés nem­csak a kistermelők ésA fogyasz­tási szövetkezetek köMítt alakult kedvezően. A Bács-Kiskun mgj­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is mindent megtesz an­nak érdekében, hogy serkentse a termelési, kedvet. Ä jelzett idő­ben mindig átveszik a felkínált Vágósertéseket. , A Bács-Kiskun megyei Gabo- náforgalmi és Malomipari Válla­lattal kötött megállapodás pedig a szakcsoportok takarmányellátá­sát',tette , biztonságossá. Nincs hiárty. takarmányból^ a megnöve- kedett igényeket ki tudja elégí­teni a gabonaipar. Énnek ered­ményeként a fogyasztási szövet­kezetek az első félévben 11 és fél százalékkal több eleséget értéke­sítettek, mint a múlt év hasonló időszakában. A kedvező eredményeket mér­legelve, a Bácsi-Kiskun megyei fo_ gyasztási szövetkezetek azt ter­vezik, hogy 1980-ra 20 ezerre nö­velik a sertéstenyésztő szakcso­portok taglétszámát. Ez lehetővé tenné, hogy ezek az egyszerű tár­sulások a jelenlegi 100 ezer he­lyett évente 150 ezer vágósertést adjanak át közfogyasztásra. B. Z. i Chandra tájékoztatást adott a Béke-világtanács tevékenységé­ről, terveiről, közöttük a fejlődési világkonferencia előkészületeiről, amelybe ez év őszén kerül sor Budapestén. A BVT főtitkára ismertette az új stockholmi fel­nek fejlesztéséért, a közvélemény szerepének növeléséért folytatott áldozatos munkáját. A magyar nép további támogatásáról bizto­sította a BVT elnökségét, a fejlő­dési- világkonferencia előkészíté­sébe!). Iaz új stockholmi felhívás céljainak'1'eléréséért a fegyverke­zési v'érsény megszüntetéséért a leszerelésért kibontakozó világ­méretű társadalmi küzdelemben. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője es Sebestyén Nándorné, az Országos béketanács főtitkára. Kádár János szerdán fogadta a lazánkban tartózkodó Jerzy í.u- kaszewibzet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak póttagját, a Központi Bizott­ság titkárát is. A szívélyes, elvtársi légkörben olytátott megbeszélésen részt célt Gyári Imre, a Központi Bi- cÚJtság Ritkára ék Grósz Károly, » .KB , agitációs- és propaganda- ^tá&ra&ak vezetője. Jelen volt ír:' /eátychowski, a lan­iíyél 'íjr^köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) • Kádár János, az MSZMP lfB első titkára fogadta az Országos Béketánat^yendegektfiM^tia^íkbari'-, N tartózkodó Romesh Chanärat.’ V$ékJt*vUág(aftáes., főtitkárát. (MTI-fd'tó: Tpfmal Artát*' é TS&fdtáf-KS) ‘ ’ S** -Jf' *' jíkí * azonban nnég nem jutották éVgjftggi Már mutatkoznak a kezdeti eredmények a megye iparában az' egészségesebb gyártmányszerke­zei kialakítása tekintetében is. Egvre több megyei vállalat kap­csolódik az országos programok­hoz — mint a járműprogram, a könnyűszerkezetes építési mód — és megkezdték a hosszú távon ér­tékesíthető termékcsoportok gyár­tásának előkészítését. A termelé­si szerkezet módosításában — a párthatározatoknak megfelelően — erőteljesebb törekvések mutat­koznak az exportképesség foko­zására. A gépi beruházások arányának emelkedésével előtérbe került az eszközkihasználás fokozása. A korszerű berendezések több mű­szakos munkában tartását azon­ban több helyen a , munkaerő- 1 hiány akadályozza. Az első félévi termelési ered­mények összességükben kedvező­ek. Nagy mértékben hozzájárult ehhez, hogy új lendületet vett a munkaverseny-mozgalom. A dol­gozók vállalásaikban az ütemes termelésre, a határidők betartásai­ra. a termékek minőségének jaz- vítására tettek felajánlásokát, s ezeket sikeresen teljesítik. N. O. AZ ELSŐ FÉLÉV VÁRHATÓ EREDMÉNYE Tíz százalékkal termelt többet a mesve ipara

Next

/
Oldalképek
Tartalom