Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

1976. július 3. PETTÖI'I NÉPE • 3 Fejlesztések a könnyűiparban Integrált áramkörök, új házgyári technológia A kutatási eredmények ipari alkalmazása A ruházati ipar rekonstruk­ciójának első szakasza — amely­re 16 milliárd forintot fordítot­tak — eredményesen zárult, s a kormány döntése alapján az V. ötéves tervidőszakban 17 mil­liárd forintos költséggel tovább­fejlesztik a kilenc gyártási ágat: a pamut-, a selyem-, a gyapjú-, a kötszövő-, a rövid­áru-, a konfekció-, a bőr-cipő és szőrmeipart. A részletesebb tervekről Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter péntek déle­lőtt a Parlamentben tartott saj­tótájékoztatóján elmondotta, hogy a rekonstrukció a további­akban főként gépcserék útján valósul meg. öt év alatt 100— 110 millió rubel, valamint 110—120 millió dollár értékű gépet kívánnak beszerezni, ami­re annál is inkább szükség van, mivel a munkáslétszám további csökkenésével kell számolni, s a magasabb műszaki színvonal hivatott elősegíteni a kieső munkáskezek pótlását. Bár a ruházati ipar a végre­hajtott, jobbára részleges re­konstrukció következtében ma már lényegesen többre képes, mint öt évvel ezelőtt, most a komplex fejlesztésre törekedve kell felkészíteni arra, hogy a jelenleginél is magasabb szintű munkával a termelési érték — változatlan áron számítva — öt év alatt 31—32 százalékkal nö­vekedjék és 1980-ban meghalad­ja a 100 milliárd forintot. A népgazdaság az ötödik öt­éves tervidőszakban a nemzeti jövedelem mintegy 3 százalékát fordítja tudományos kutatások­ra, ezeknek egy része alapku­tatás, eredményei a jövő évti­zedekben hasznosíthatók. Más részük azonban már az 1976—80- as évek társadalompolitikai, mű­szaki, technológiai feladatainak megvalósításához járulnak hozzá. Az iparágak többségében a vállalati tervek megvalósításának egyik feltétele, hogy a kutatóin­tézetek tudományos eredményeit mielőbb alkalmazzák a gyakor­latban. Az Egyesült Izzó például saját fejlesztő munkáját a Hír­adástechnikai Ipari Kutató Inté­zettel egészíti ki, hogy a korsze­rű elektronikus alkatrészek ha­zai gyártóbázisát megteremtse. Az Egyesült Izzó az intézettel kötött tudományos megállapodás alapján több mint tíz különféle típusú integrált áramkört fej­leszt ki. Közös kutatások ered­ményeként a gyártás beindulá­sával nemcsak az integrált áramkör iránti hazai igényeket elégítheti ki az Egyesült Izzó, de lehetővé válik ezeknek az áram­körtípusoknak a cseréje is, más KGST-országokban gyártott al­katrészekkel. A könnyűiparban a textil-és textilruházati ipari rekonstrukció második szakaszának megvalósí­tása a legfontosabb feladat, eh­hez kapcsolódnak az iparágak ku­tatási programjai is. A Textil­ipari Kutató Intézet kidolgozta a Szovjetunióból importált nagy teljesítményű SZTB automata szövőgépek fogadásának, adap­tálásának módját. Ezek a gépek az intézet és a Budapesti Műsza­ki Egyetem textil-technológiai tanszékének segítségével több helyen már bekapcsolódtak a ter­melésbe. egyebek mellett a Pá­pai Textilgyárban és a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban. Az építés ágazatában az ötödik ötéves tervidőszakban a kutatás- fejlesztés során a házgyárak egy részének rekonstrukciójához dol­goz ki az Építéstudományi Intézet korszerűsített technológiákat. Ez különösen jelentős fejlesztési munka, mert az új technológiák­kal nagy mennyiségű — beton­köbméterenként 50—100 kilo­gramm — cement takarítható meg. A technológiák széles körű alkalmazásával a megtakarítás 10 000 tonna cementnél is több lehet évente. Jelenleg a buda­pesti 1-es számú házgyárban ké­szítik elő az új technológia be­vezetését. (MTI) Kincsünk az alumínium • A Székesfehérvári Könnyűfémműben befejeződött n szélesszalag- hengermű bővítésének második és a présmü fejlesztésének első üteme. Mintegy egymilliárd forintot fordítottak az új présmű­csarnok építésére és számos korszerű, nagy teljesítményű gépsor megvásárlására. Képünkön: az új présmű nagycsarnoka. (MTI) Fotó — Jászai Csaba — KS) Magyarországot a nemzetközi sajtóban gyakran nevezik alu­mínium-nagyhatalomnak. E jel­zőt azzal érdemelte ki, hogy bányáiból évente már csaknem 3 millió tonna bauxitot hoznak felszínre és ez hazánknak a szakmai világrangsorban a 6. helyet biztosítja. Tavaly a ba- uxittermelés egy részét — mint­egy 700 ezer tonnát — természe­tes állapotában exportáltuk. Ipa­runk hozzávetőleg hasonló mennyiségű — 760 ezer tonna timföldet dolgozott fel, a fenn­maradó hányadot elsősorban a magyar—szovjet és a magyar- lengyel szerződések , értelmében értékesítettük. A belföld szűkö­sebb energiakínálata miatt egyelő­re viszonylag kevés, mintegy 70 ezer tonna nyersalumínium ké­szül kohóinkban, viszont — ugyancsak a már említett ma­gyar—szovjet és a magyar—len­gyel megállapodások alapján — 150 ezer tonnát tett ki a beérkező és tovább felhasználható tömb- ulumínium. Ennek egy részét ugyancsak külföldön értékesít­jük; ez a mennyiség évente ál­talában 85—90 ezer tonnát tesz ki! (A dollárelszámolású magyar bauxit—timföld—alumínium ex­port 1975-ben meghaladta a 108 millió dollárt.) Zárjuk e statisz­tikai felsorolást az alumínium félgyártmányok adatával: 1975- ben a magyar továbbfelhasználó üzemek már 125 ezer tonna ter­méket kaptak. Ez az érték a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű bő­vítésével 1980-ig tovább emelke­dik. Ilyenformán 1975 végén az egy főre jutó alumíniumfelhasz­nálás Magyarországon már meg­haladta a 13 kilogrammot, s ez több mint a nyugat-európai, ezen belül a közös-piaci átlag. Az idén tovább folytatódik a dinamikus feltárási program. Nyirádon hozzákezdenek az Iza- major II. megnyitásához, míg a deákpusztai új bányát véglegesen 1980-ban kell átadni, jóllehet ad­dig néhány vágata már termel. E két helyről perspektivikusan csaknem 7 millió tonna bauxitra számítanak. Ugyancsak az idén nyitják meg a tüskésmajori bá­nyát, s korszerűsítik Halimba 111-at. Iszkaszentgyörgyön a Bit­tó II. bánya megnyitásával növe­lik a földfém-hozamot és 1977- ben Nagyegyházán is megkezdik a bányanyitást. Mindent összevéve 1980-ban Magyarországon — a központi terveknek megfelelően — 3,1— 3,2 millió tonna bauxitot hoznak felszínre, ebből 800 ezer tonna timföld készül. Az 1976-os terv 760 ezer tonna timföldről szól, amelyből a tröszt 450 ezer tonnát exportál, elsősorban a már em­lített egyezmények keretében a Szovjetunióba és Lengyelország­ba. A magyar—szovjet megálla­podást 1962-ben írták alá a felek. Eszerint 1985^ évi átlagban 300 ezer tonna magyar timföld ér­kezik az olcsó vízi villamos ener­giával működő volgográdi aluko- hóba, és onnan e mennyiség fele jön vissza alumíniumtömbök és tüskök formájában. A lengyel—magyar egyezmény 1970 és 1975 között évente 80 ezer tonna magyar timföld-exportot írt elő, cserében 17 500 tonna alu­mínium importjáért. Magyaror­szágtól Ausztria is vásárol tim­földet, 1970-ig évi 25 ezer tonnát, 1971—80 között évente minimá­lisan 75 ezer tonnát. (A MINE­RALIMPEX az osztrák VMW- Rauschofen cégnek 1970 és 1980 között összesen 765 ezer tonna timföldet szállít.) Figyelemre méltó kooperációs eredményeket mondhat magáé­nak a francia Cegedur cég és a MAT, jóllehet e kapcsolatok el­sősorban a félkész- é§ készter­mékekre vonatkoznak. Az elő­nyös nemzetközi együttműködé­sekkel párhuzamosan gyorsan bővülnek és korszerűsödnek a magyar timföldgyárak. Ajkán 1973-ban a régi üzem mellett új gyár épült, ahol évente 240 ezer tonna timföldet állítanak elő; itt a régi gyárral együtt a termelés már eléri a 400 ezer tonnát, a teljes hazai produkció több mint felét. Az alumíniumtermékek feldol­gozásának legnagyobb bázisát Székesfehérváron hozták létre. Zömében szovjet és francia im­port cégekkel 1971-ben szerelték fel az 1500 milliméteres széles- szalagművet, majd a kapacitást 1973-ban bővítették és egy évvel később nagyobbították a présmű­vet is. 1975—76-ban további be­ruházásokra kerül, illetve ke­rült sor. Mindezek után a szé­kesfehérvári nagyüzemben — 1,2 milliméteres vastagságú, 1200 milliméteres szélességű átlagban számolva — évente 71—72 ezer tonna melegen és hidegen hen­gerelt szalag, huzal, lemez, fólia és más félgyártmány készül. (A présműben az idei bővítés után az évf 25 ezer tonnáról 35 ezer tonnára nő a termelés.) Szóljunk a Magyar Alumíni­umipari Tröszt külföldi akcióiról is. Az ÄLUTERV a hazai tim- föld-alumíniumpiari létesítmé­nyek tervezésével nagy gyakor­latot és nemzetközi hírnevet szerzett. Az első megbízást a hatvanas évek elején kapta In­diából, egy évi 200 ezer tonna ka­pacitású timföldgyár tervezésére. A korbai üzembe magyar feldol­gozó gépeket is szállítottak. Ezu­tán Románia következett, a tul- ceai 250 ezer tonnás timföldgyár terveinek elkészítésére: 3,5 millió rubeles gépexporttal kiegészítve. Ezt követően Afrika „meghódí­tása” volt soron. Mali, Malgas, Guinea, Ghana kért és kapott komplett terveket, továbbá Sri Lanka (Ceylon). És az eddigi legnagyobb üzlet: az obrovaci fővállalkozás, Ju­goszláviában. Itt egy évi 300 ezer tonnás timföldet gyártó üzemet tervezett és szerelt fel a MAT. A kulcsátadás határideje 1976. július. Az alapszerződés értéke 42 millió dollár. Tervező vállalatunk — alvállalkozóként — részt vesz egy másik jugoszláviai (Zvornikban) timföldgyár kivi­telezési munkálataiban. Ezt az évi 600 ezer tonna kapacitású üzemet a Szovjetunió hiteléből építik, a tervdokumentáció je­lentékeny részét Magyarország szállítja. A legfrissebb hírek szerint a magyar mérnökgárda által fel­halmozott szellemi értékekre, a tervezők gyakorlatára több nyu­gat-európai ország is igényt tart. Nemrég Budapesten tárgyalt a görög BAUXIT PARNASS és an­nak amerikai partnere, az NSA- cég delegációja. Görögországban — amerikai finanszírozással — magyar közreműködéssel építe­nének fel egy összesen 800 ton­na kapacitású timföldgyárat Ob- rovác példáját alapul véve, a delegáció reménvtkeltőnek nevez­te az üzleti kilátásokat. B. I. G. Július 1-tŐl új KRESZ- szabályok léptek életbe Az év eleje óta érvényes új KRESZ-szel egyidőben változtak a közúti járművek forgalomba he­lyezésének ós forgalomban tartá­sának műszaki feltételei js. Lényegesebb változások léptek életbe július 1-én. A rendelet szerint ezentúl minden gépjár­művön csak a nemzetközi sza­bályzattal összhangban megálla­pított színű és számú világító- és jelzőberendezés lehet, tehát a fe­leslegeseket le kell szerelni, a hiányzókat pótolni, a nem meg­felelőket kicserélni. Csütörtöktől valamennyi újonnan forgalomba állított személygépkocsinál .meg­követelik a két visszapillantó tükröt és a három ponton rögzí­tett biztonsági övét — egy év múlva kötelező lesz használata is. A mezőgazdasági vontatókat is el kell látni a vezető bizton­ságát szolgáló rögzítő övvel és védőkerettel. Egyelőre csak az újonnan forgalomba helyezett mo­toros járműveken legalább egy- egy tartalékot kell tartani az első és hátsó helyzetjelzőlámpában, a tompított fényszóróban, a fék­lámpában és az irányjelző lám­pában használt izzókból. Ugyan­csak ott kell lenniök a kocsiban az izzólámpa cseréjéhez szüksé­ges szerszámoknak és a jármű­vön alkalmazott biztosítékok minden fajtájából egv-egy tarta­léknak. Nem mindenkit érint, de ugvancsak követelménv ezentúl az. hoev a 3500 kilogrammot meghaladó összsúlyú motoros jár­műveken vagv az ugyanilyen sú­lyú pótkocsit vontató járműve­ken legalább két. a kocsi rögzí­tésére alkalmas kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani. A következő félévben lehet ké­szülődni a rendelkezés újabb fel­tételeinek megteremtésére, elő­írásainak végrehajtására. Az ér­vényes rendelet ugvanis január 1-től minden újonnan forgalom­ba helyezett gépkocsinál előírja a kiegészítő sárvédő és az ab­lakmosó berendezés használatát, valamennyi gépkocsin két, és minden motorkerékpáron egy visszapillantó tükröt és a vissza­jelző lámpákat. Ettől az időpont­tól már valamennyi járművön csak az úgynevezett európai aszimmetrikus fényszórók, s csak borostyánsárga színű irányjelzők használhatók. A jövő év elejétől a gyermekszállításra alkalmassá tett kerékpárokat el kell látni lábtartóval és kapaszkodóval is. (MTI) Ünnepi napok, hetek avában tart a Bajai Nyár 76. Ismerhetik lapunkból olva­sóink a programot. A mezőgaz­dasági kiállítás a dús bácskai táj kincseiből nyújt ízelítőt. A kamarazenekarok találkozója, az Oltványi gyűjtemény bemutatása tovább öregbíti a város kultúrá­jának jó hírét. A vízi gyönyö­rűségek sok érdeklődőt vonzanak. Csinnadratta nélkül az olcsó látványosságokat kerülve köszön­ti Baja és a bajai járás a ven­dégeket, tart tükröt az ott élők elé: ezt tudjuk, ezt csináljuk mi. A világért se állítjuk, hogy ki­használnak minden adottságot. Egy viszont bizonyos: a ren­dezvények, események túlnyomó többsége a vállalt célt szolgálja. Kialakult a Bajai Nyár sajátos arculata, száműzték az esetle­gességet. Ez a dolog lényege. Csak olyannal hozakodnak elő, ami segíti a táj jobb megisme­rését. ösztönzést adhat a további munkához. A fenn az ernyő nin­csen kas gondolkodásmód távol áll tőlük. Hitele, háttere van a kiállításoknak, tanácskozásoknak, - kulturális műsoroknak. f dén — legjobb tudomásunk szerint — csak Kecskeméten készülődnek hasonló rendezvény- sorozatra. Értesüléseink szerint szeptember másodikén kezdőd­nek a Bács-Kiskun megyei Hí­rős Napok Kecskeméten rendez­vényei. Négy napon keresztül láthatják az érdeklődők, hogy hol tart Bács-Kiskun megye me­zőgazdasága, elsősorban kertésze­ti kultúrája. Az eseménysoroza­tot a megyei tanács irányítja, szövetségben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a megye többi városával, be­kapcsolva, mozgósítva az érde­kelt intézményeket, gazdaságokat, vállalatokat. Újra fölvonulnak a stadionban Bács-Kiskun népvise­leti csoportjai. Egy éve határozták el szerve­zését: az előkészületek> — aho­gyan mondani szokás — jó ütem­ben haladnak. Mindenekelőtt azért, mert a „mit is akarunk" tisztázásával kezdték. Ügy állí­tották össze az idei programot, hogy az kötődjön az ilyen jelle­gű hagyományokhoz (Hirös Na­pok, Szüret az Aranyhomokon), hasznosítsa ezek jó hírét, tapasz­talatait, másrészt folytatni, fej­leszteni lehessen. A jövőben három évenként tartják a Duna menti Folklór Ta­lálkozót. Az illetékesek fölismer­ték, hogy az eddiginél alaposabb tartalmi előkészítéssel juttatható el ez a rendezvény a hasonló nagyobb külföldi események színvonalára. Már most meghir­dették az 1978-as találkozó pá­lyázatait, s töprengenek azon, hogy a látvány gyönyörűsége miként párosulhatna szerveseb­ben tudományos eredményekkel, az idegenforgalom növekedésével, válhatna új művészi sikerek ko­vászává. A kecskeméti népiénél találko- ** zók szervezői jó példát mu­tattak a tudósok, népművészek, írók, pedagógusok céltudatos ösz- szefogására, egy árnyaltan kidol­gozott. elvi alapokra épülő, mű­velődéspolitikai céljainkat távla­tosan is szolgáló tervezet közet- kezetes, hatékony végrehajtására. Ha kicsit több támogatást kap­nak, ragaszkodva a „tiszta for­ráshoz” bővítik a kört: külföl­dön is számontartják ezt az ese­ménysorozatot. 1979-ben Kiskunfélegyháza vár­ja a vendégeket a Kiskun Napok programjával. A helyiek — di­cséretes körültekintéssel — a Móra Ferenc centenárium ese­ményeit állítják az ünnepi na­pok központjába. Kialakultak a legfőbb orszá­gos, esetenként nemzetközi jelen­tőségű — vagy azzá fejleszthető — rendszeresen visszatérő ese­ménysorozatok. Az ötletszerűség mind kevesebb teret kap és egy­re kevesebbet árthat a jószán­dékú dilettantizmus. A felkészülési idő hosszabodá- sóval — remélhetően — arányo­san növekszik a különféle napok, hetek színvonala, csökken az ön- célúság, az olcsó látványosság veszélye. Érvényesülnie kell ezek­nél is a gazdaságosság, a haté­konyság követelményeinek. ("'sak akkor mondhatunk egy- egy nagyobb rendezvényso­rozatot sikeresnek, ha kulturális, gazdasági eredményei összhangban vannak a befektetett szellemi energiával, anyagiakkal, az adott lehetőségekkel és az ünnepi na­pok, hetek során föltárt értékek, kialakult munkakapcsolatok a to­vábbi fejlődést gyorsítják. H. N. A korszerű állattenyésztésért A Kaszimovi Fafeldolgozó Kombinátban érdekes kezdemé­nyezés született. A kombinát olyan fenyőliszt gyártását kezdte meg a közelmúltban, amely ki­tűnően hasznosítható az álatte­nyésztésben mint vitamindús adalékanyag. Az üzem naponta szállítja az értékes termékeket a Rjazanyi terület kolhozaiba és állami gazdaságaiba. (APN—KS) Előbb a kötelesség, aztán a kulcs! „... A 24.’463/1976. III. számú fehívásban foglaltaknak nem te­szek eleget mert tudomásom szerint az épületből előttem el- költözöttek sem végeztek laká­sukon semmiféle javítási, hiány- pótlási munkákat” — olvasom a • Kecskeméti Városi Tanács igazgatási osztályán jegyzőköny­vezett, aláírással hitelesített nyilatkozatot. Tetszik érteni, ugye? Tapin­tatosan fogalmaz a szóbanforgó hazánkfia, hiszen nem azt mondta, hogy fütyülök a tör­vényre, a hatósági felszólításra, hanem ezt: tudomásom szerint mások is ... 'Persze az igazság­hoz tartozik, hogy könnyedén el­hárítja kötelezettségét az, aki előnyös helyzetben van, neve­zetesen a „levetett szennyes” után vadonatúj lakást birtokol. Az történt ugyanis, hogy az illető — akinek magatartása a lakáscserénél eddig alkalmazott gyakorlat megváltoztatására fi­gyelmeztet — hónapokkal ez­előtt az éppenhogy elkészült szalagházba költözhetett a ko­rábbi, leninvárosi kétszobás szövetkezeti lakásából. Ez utób­bira viszont egy kétgyermekes, máig is a széchenyivárosi szö­vetkezeti garzonlakásban élő munkásember nyert vásárlási jogot. S hogy miért nem költözött be, ha már a szűkös garzon he­lyett kétszobás szövetkezeti la­káshoz jutott? Erről az érdekel­tek — a volt, s az új lakástu­lajdonos — jelenlétében az alábbiakat rögzítette a május 10-én készült jegyzőkönyvbe a lakásügyi- hatóság képviselője: „A lakásban az alábbi helyre­állítandó hiányosságokat állapí­tom meg: 1. Az egész lakást két soron fehérre kell meszelni. 2. Két szobai és egy konyhai ab­lakon elsötétítő függöny pótlá­sa. 3. Fürdőszobában a kézizu­hanyozó pótlása. 4. Konyhai be­épített szekrény kijavítása, egy db fiókcsere. 5. Kétrészes moso­gató zománchibás, lecserélendő. 6. Konyhai beépített szekrény felső részének kijavítása, üveg pótlása.. E megállapítások után a la­kásügyi hatóság képviselője kö­telezettségeire figyelmeztette a lakás addigi tulajdonosát, s kérte: jelöljön meg határidőt, hogy a hiányokat pótolva, mi­kor adja át beköltözhetően a lakást. Mire az érdekelt: „er­ről most nem tudott nyilatkoz­ni, majd holnap délelőtt... Aztán holnap helyett egy hét múlva tette a bevezetőül idé­zett nyilatkozatot, s az elvisel- ten, szutykosan hátra hagyott lakás kulcsát a lakásfenntartó szövetkezet elnökének adta ót. Mit tehet az új tulajdonos, aki 13 százalékkal csökkentet­ten eredeti, 13 év előtti vételár törlesztését vállalva jutott hoz­zá a kiutaláshoz? Tapasztalva az előd „fütyülök a kötelessé­geimre" magatartását, áraján­latot kért a Kecskeméti Lakás- szövetkezetek Társulásától a la­kásban elvégzendő munkákról, amelyek költségét 9505 forint­ban jelölte meg a társulás kép­viselője. S ha be akar költözni, mit tehet még a kétgyermekes mun­kásember? Kitakaríthatja az előd szennyesét, helyrehozhatja a rongálásokat, pótolhatja a hiányosságokat — a saját zse­béből. Aztán futhat a pénze után, perelheti a kötelességeit elmulasztót, akit mindez a va­donatúj lakás falai közt úgy tű­nik, vajmi kevéssé izgat. Van ennek a — reméljük, hogy egyedi — esetnek nagyon kézenfekvő tanulsága.- Vélemé­nyünk szerint előbb a köteles­ség elvégzése, aztán a lakás­kulcs! Senkit nem lenne szabad lakáscseréhez juttatni addig, amig a leadandó lakás állagá­ról, a törvényesen előírt köve­telmények betartásáról meg nem győződött az illetékes ha­tóság. Perny Irén • Az új tulajdonosnak örökül hagyott szennyes a konyhában ..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom