Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

1976. július 25. • PETŐFI NÉPE • 3 A forradalmár tudós Forradalmi meggyőződéséhez, a marxista—leninista elmélethez tántoríthatatlanul ragaszkodó tu­dós, a huszadik század magyar filozófiai közélet kiemelkedő alak­ja, Fogarasi Béla nyolcvanöt év­vel ezelőtt. 1891. július 25-én szü­letett Budapesten. Azok közé tar­tozott, akik a századfordulót kö­vető forradalmi fellendülés idő­szakában ismerkedtek meg a marxista tanítással, kerültek kap­csolatba a munkásmozgalommal. A Kommunisták Magyarországi Pártjának a megalakulását kö­vetően első között lett a tagja, s bekapcsolódott a part lapjának, a Vörös Újságnak a munkájába. A Tanácsköztársaság kikiáltását kö­vetően a Közoktatásügyi Nép­biztosság felsőoktatási osztályát Vezette, s feladatának tekintette a felsőoktatás szocialista átszer­vezését. Részt vett a Marx—En­gels Munkásegyetem létrehozásá­ban, s ellátta a társadalomtudo­mányi tagozat irányítását is. A proletárdiktatúra megdönté­sét követően menekülnie kellett. Eécsben, Berlinben, majd Moszk­vában kutatta és népszerűsítette a marxista—leninista filozófiát, közgazdaságtudományt. Életében a tudományos kutatás és a párt­munka elválaszthatatlanul össze­fonódott. írásai rendszeresen megjelentek a Bécsben kiadott Kopáratok és a Berlinben nyom­tatott Vörös Újság hasábjain. Közel egy évtizedig Németország Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának munkatársaként dol­gozott. majd a Kommunista In- tér náción álé központjában vég­zett munkát. 1933-ban a Szovjet­emé Tudományos Akadémiája munkatársa lett, s a következő évben egyetemi tanárrá nevezték Ki. Tudományos munkája mellett ebben az időben is aktívan részt vett a moszkvai magyar kommu­nista' emigráció mozgalmi mun­kájában. bekapcsolódott az Üj Hang című irodalmi, politikai fo­lyóirat szerkesztésébe. A második világháború éveiben elsősorban a politikai propagandamunkában tevékenykedett, s jelentős szere­pet játszott a magyar hadifog­lyok antifasiszta felvilágosításá­ban. nevelésében. A felszabadulást követően ha­zatért, s hatalmas tettvággyal Kapcsolódott be a tudományos, s politikai munkába. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban betöltött felelős beosztása mellett ellátta a Magyar Kommunista Párt elméleti folyóiratának. a Társadalmi Szemlének főszerkesz­tését is. 1948-tól egyetemi tanár­ként oktatott, majd a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egye­tem rektora volt. 1957-ben meg­szervezte a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetét, el­indította, s főszerkesztőként halá­láig irányította a Magyar Filozó­fiai Szemlét. A felszabadulást követően ki­fejtett sokrétű tudományos mun­kásságában kiemelkedő helvri foglalt el Logika című műve, amelyben — többek között— kí­sérletet tett a dialektikus logika kidolgozására is. Behatóan fog­lalkozott ezekben az években a szocialista kultúra, a tudomány- politika kérdéseivel, a filozófia és a természettudományok szerves kapcsolatának megteremtésével, s figyelemre méltó kezdeményezé­seket tett a tudományok marxis­ta osztályozására is. Tevékeny tudományt» munkás­sága közepette ragadta el várat­lanul a halál 1959. április 28-án, Távozása tudományos életünk, filozófiai kutatásunk nagy veszte-/ sége. de művei révén gondolatai ms is élnek, s hatnak. (—s -.i) Tiiske vár i fa z ek a sok Tüskevár ma is a dunántúli fa­zekasság egyik központja. Az elő­ző nemzedék idejében még 8!)-en. most pedig öten űzik e régi népi mesterséget. Hívhatnánk őket tüs­kevári Tóth fazekasoknak is. mert közeli és távoli rokonság révén mindannyian Tóth családnevüek: Máté, Péter, Gyula. Gergely és az ifjú Tóth Gergely, akiről a kép készült. (MTI fotó — Rózsás Sán­dor felvétele — KS) • Bácz Attiláné, Pintér Gáspárné, Tóth Pálné és Farkas Mária a túróstáskát készítik. Az idő: három­negyed hat. Koradélelőtt már a boltokban vásárolhatjuk a süteményt. MÜSZAKKEZDÉS FÉL HÁROMKOR IS Briós« fonott kalács, piskóta • A porcukor csak a szállítás előtt szitálódik rá a süteményekre. Persze, nem magától, ehiiez Héjjas Jánosné munkája kell. Tegnap hajnali fél háromkor is volt műszakváltás Kecskeméten, a Sütőipari Vállalat Klapka utcai üzemében. A kalácsgyártó asz- szonyoR érkeztek. A Tyereskova szocialista brigád. Ok már javá­ban dolgoztak, amikor fél hatkor bevonultak a többiek is, és elfog­lalták megszokott helyüket az asztalok, kemencék mellett. Bár az ég felhős volt, s a rádió is hűvösödő időt jósolt, ez különö­sebben nem zavarta őket. Ha fúj a szél, süt a nap, ha hull a hó, a benti, üzemi hőmérséklet eléri a harminc fokot. Melegben gyárt­ják a szakszerűen édesipari lisz­tesárunak és dúsított péksüte­ménynek nevezett termékeket. Tehát az édes és sós teasüte­ményt, a brióst, a fonott kalá­csot, a kuglófot, a sajtosrudat és a perecet, A recept mindig ugyan­az: 8 liter tojást 8 kiló kristály- cukorral és kilenc kiló liszttel összekeverve például 20 kiló pis­kótatésztát kapunk. Amit már csak sütni kell, dobozokba rakni, elszállítani és a boltokban meg­venni. Az íze állandó, akár reg­gel, akár éjszaka csinálják. (Szilágyi Mihály felvételei.) • Jobbra: ahhoz, hogy a kisült tészta teteje szép fényes legyen, tojásos-liszt bevonat szükséges. Ezzel látja el a süteményeket Brada Klára. • Lenn: Pása Erzsébet a keverőgép mellett, Készül a piskóta tésztája. j HETI KOMMENTÁR Zöldség és gyümölcs ónapok óta foglalkoztatja az ország közvéleményét a zöldség- és gyümölcshely­zet. A kilátások már május, jú­niusban azt mutatták, hogy ne­héz esztendőnek nézünk elébe. A tavaszi fagyok megtizedelték a korai érésű gyümölcsféléket. A meggy, a cseresznye és sárgaba­rack alig jelent meg a piacon — az ára végig primőrként tartotta magát —, máris eltűnt, szezoná­lis jelleget sem öltött. A konzerv­gyárak a . tervüknek csak töre­dékét tudták ezekből teljesíteni. A borsótermés is alatta maradt a várakozásnak. bizottság, hogy minden felkínált, fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát át kell venni. Azt is előírja a határozat, hogy a ren­delkezésre álló árut elsősorban a lakosság igényeinek kielégítésére kell fordítani. A termelési és ér­tékesítési biztonság fokozása ér­dekében szélesebb körben és kö­vetkezetesebben kell alkalmazni a garantált árakat. Ezen túlme­nően is számos intézkedést tar­talmaz a határozat, mely arra irá­nyul, hogy a lakosság ellátása javuljon, s megszűnjön a jelen­legi feszültség a fogyasztói pia­A jelenlegi piaci helyzet sem valami biztató. A zöldpaprika ki­lója még mindig 20—30 forint, az uborka 6—8 forint, a zöldség és sárgarépa csomója 5—7 forintos áron kapható, a valamirevaló őszibarackért 20—25 forintot is elkérnek. A termelők panaszol­ják, hogy a paradicsom az aszály miatt nem köt, a dinnye is „el­rúgta" a virágját, amit felhoznak, szintén 20—30 forintos áron kerül a fogyasztóhoz. A lakosság élelmezése szem­pontjából ez a körülmény aggasz­tónak mondható. A tömegélelme­zési cikknek számító és máskor filléres zöldségfélék é$ sokgyer­mekes caládok, kiskeresetűek, nyugdíjasok számára majdhogy­nem elérhetetlen áron kerülnek forgalomba. Kezd elburjánozni a haszonleső közvetítő kereskede­lem, egyes áruféleségekre nagy a szállítási és egyéb rárakódás. A MEZÖTERMÉK a saját üzletei­ben hiába igyekszik alacsonyabb szinten tartani az árakat, előfor­dul. hogy a tőle pár száz méter­re levő élelmiszerboltban 8—10 forinttal drágábban adják a ha­sonló minőségű gyümölcsöt. Te­hetik, mert a csekély kínálat miatt ilyen áron is elfogy. a korábbi évek felvásárlási /J módszereinek merevsége * A most bosszulja meg magát. Sok gazdaság tavaly az át nem vett terméket, s a méltánytalan­nak tartott árak miatt módosította a vetésszerkezetet, s az idén csak jóval kisebb területen termelt zöldségfélét, mint korábban. Ezt a helyzetet megváltoztatni nem könnyű dolog, s bizonyos, hogy már ebben az évben legfeljebb csak korrigálni lehet rajta. Újra kell kezdeni a tremelési bizton­ság megteremtését, vissza kell adni a termelők bizalmát. Ez a felismerés — a lakosság ellátá­sának elsődleges szempontja — vezette az állami szerveket a so- ronkívüli és a rendhagyó intéz­kedések meghozatalában. Ezért rendelte az Állami Terv­con. L apunkban már másnap nyi­latkozott a megyei felvá­sárlási szerv vezetője, s olvashattuk a SZÖVERT állás- foglalását is, amely többek kö­zölt a másodvetésekhez nyújtott kedvezményekről is tudósított. Az elmúlt héten jelent meg a sajtó­ban a Központi Bizottság ugyan­ebben a témakörben kifejtett ál­lásfoglalása is, egybehangzóan az előbbi intézkedésekkel. A Köz­ponti Bizottság felhívta a mező- gazdaság. az élelmiszeripar és a felvásárló szervek dolgozóit, a párt-, társadalmi és állami szer­veket, hogy összehangoltan csele­kedjenek. Megfontoltan, szerve­zetten, késlekedés nélkül és fo­lyamatosan tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek mérsé­kelhetik a veszteségeket, biztosít­ják a lakosság élelmiszerellátá­sát, erősítik a mezőgazdasági nagyüzemek és háztáji gazdasá­gok termelési biztonságát, meg­alapozzák a jövő évi termést. Az aszály által okozott termés- kiesést természetesen nem lehet pótolni "semmiféle utólagos in­tézkedéssel. De el lehet és el is kell érni, hogy ami megtermett, s ezután megterem, abból semmi se vesszen kárba. Meg lehet men­teni, növelni a termést öntözés­sel, lehet csökkenteni a kiesést másodvetéssel. S főleg meg lehet alapozni — okulva a mostani helyzeten — a jövő évi termést. Továbbá: okosan és energikusan, szervezett felvásárlással és elosz­tással folyamatos zöldség- és gyü­mölcsellátást lehet elérni. Még­hozzá úgy, hogy ne a nagy ha­szon járjon az eladók fejében, hanem a becsületbeli ügy, amely politikai kérdéssé érett: a lakos­ság állandó ellátása. A z elmúlt hét intézkedései határozottak és biztatóak. * A Az állampolgárok most már a helyi szervek mindennapi cselekedetein mérik le. ki ho­gyan értette meg és tette magáé­vá az országos feladatokat. T. P. m Bírósági panasznapon A kapun kilépve, a kinti hő- ** ség után a megyei bíróság épületének régi falai frissítő eny­hülést kínálnak. És nyugalmai árasztanak. Irattáskával a hóna alatt kopaszodó férfi ballag a lép­csőn felfelé. Ügyvéd lehet, vagy bírósági végrehajtó? Kívüle se­hol egy lélek. Kánikulai szünnap a bíróságon? villan át agya­mon, miközben a bejárattól bal­ra vivő folyosón haladok. Am ahol derékszögben' megtörik és jobbra folytatódik, pillanatra megtorpanok: a rendelőintézet legforgalmasabb napjaira emlé­keztető lát vány tárulkozik az em­ber elé. Legalább ötvenen-hatva- nan népesítik be a folyosót. Akiknek jutott hely a padokon, ülnek, A, többiek álldogálnak. Ezek is, amazok is, egykedvűen, hallgatagon. Ügy tűnik, mindenki a maga gondjával bajával vívó­dik. Kivéve a két teremőrt, akik­nek együttérzéséből — mert a tárgyalótermekbe a derűre nem­igen adódik ok — futja egy-egy barátságos, biztató szóra: Fá­radjon be kedves. panaszkod­jon ...! Péntek van, panasznap a kecs­keméti járásbíróságon. Két tár­gyalóteremben, két-két . járásbi- rósági fogalmazó szolgálja egész nap a sorszám szerint bebocsá- tetl panaszosokat. □ □ n Az egyik tárgyalóban ezút­tal üres a bírói pulpitus — dr. Wingert Zsuzsa és dr. Tolcs Má­ria járásbírósági fogalmazók dol­goznak, útbaigazítást, segítséget adnak az egymást követő ügyfe­leknek Két órán át igyekszem Egyetemmel követni, milyen gon­dokkal bajokkal tárulkoznak ki a bírósági panasznapra érkezők. Br. Tolcs Mária, miután írás­ba foglalta, éppen felolvassa ügy­felének kérelmét. Nem érteni minden szavát, de mire a végé­re ér, világossá válik: második házassága felbontása iránt folya­modik a 30 év körüli férfi. Mert: .....az alperes elhagyott, elköltö­zött ...” — A perköltség felét, vagy az egészet magára vállalja? — Az összesét... — hangzik lehangoltan. — Tessék felmenni a pénztár­ba és befizetni az 500 forintot. A fennmaradó összeg a tárgyalás után lesz esedékes... Br. Wingert Zsuzsa asztala mellé telepedő nyúlánk, szép­arcú fiatalasszony így kezdi: — Nem fizeti a gyermektartást a volt férjem. Ebben az évben még csak háromszor kaptam meg a négyszáz forintot. Utoljára márciusban ... A fogalmazó a fiatalasszony iratába tekintve, megjegyzi: — Eszerint most 1200 forint lenne esedékes... — s máris kis türelmet kér, s az ügy aktáiba betekinteni, pár percre távozik a teremből. Miután visszatér, meg­kérdezi ügyfelét, járt-e ,’i volt férje munkahelyén? Majd: — Kár, jó lett volna; a MIL- lapjára rá kellene vezetni a le­tiltást. — Aztán néhány kérdés, ugyanannyi felelet, s a fogalma­zom") sablon-nyomtatványt fűzbe az írógépbe. A végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem kitölté­sével nyújt segítséget a nyárlő­rinci panaszosnak. A szemközti oldalon dr. Tolcs Máriánál alacsony termetű, ke- rekded nő kesorgi panaszát: — ...és rámfogta a széket, az­tán ... — Most elköltözött magától? — Igen, de azt. nem tudom, hová ... — Gyermekük is van? — Kettő. Az egyik két-, a má­sik négyéves... — Azt kellene ... ott meg tud­ják mondani... — Most nem tudom... utoljára a Fémmunkásnál... Halkszavúan, diszkréten folyik a beszélgetés. A fogalmazó kér­dez, a panaszos válaszol Csak mondattöredékeket hallok: „Itta­san, mindig így ... elég gyak­ran ... többször is elköltözött.. összeillesztve a gyötrelmen sor­sot sejtetnek a mondattöredékek. A fogalmazonö pedig továbbkér­dez: — ...miből élnek? önnek mennyi a fizetése? — Ezerötszáz... — ... és azelőtt mikor ment el utoljára? — Tavaly nyáron. Akkor két hónapig... Amikor visszajött, ígérte, hogy megváltozik ... Dr. Wingert Zsuzsának átadja sorszámát az újabb ügyfél, egy deréktermetű, 23—25 év körüli fiatalasszony. És fásult egyked­vűen közli: — Szeretném beadni a váló- pert... — Házassági anyakönyvi kivo­natot hozott? — Nincs nálam, kellett vol­na?.., Szabadszálláson..., már nem tudnék visszajönni. S máris hangzik a tanács: be­adhatja, három példányban. Hol, mikör kötöttek házasságot, va­gyonmegosztást, gyermektartást kér-e? Majd a panaszos közbe­szólására csodálkozó!! kérdi a fogalmazó; — Jó] értettem, három gye­rek?... A tartásdíj iránti kere­setet most fel tudom venni. — A tartási perben azt is ki­mondják. mikor láthatja férjem a gyerekeket? —. Azt a válóperben ... Mióta vannak, külön? — Most KI a óta, de a gyere­kekre hónapok óta'nem adott egy fillért sem. Az írógépben máris ott a kellő űrlap; kérdések és válaszok kö­vetik egymást: | — A gyermektartást július l- től kéri? — Igen. — Hol dolgozik a férje, Meny­nyi a keresete? — Géplakatos, ha jól tudom, most valahol Kunszentmiklóson, kétezerh;ilszáz forintja van. — Annak ötven százaléka ma­gút, illetve a gyermekeket illeti meg. A nyereségből ugyanennyi, — De ha nem dolgozik, példá­ul táppénzen van? Mert sajnos nem nagyon szeret dolgozni. És sókat iszik . , . Dr. Tolcs Máriánál idestova egy órája ugyanaz a panaszos, a kis kerekded asszony sorolja bá­natát. Kolleganője mellé pedig egy 40 év körüli tiszakécskei asz- szony "telepszik le. Mert: „Hat hónap óta már megint nem fize­ti a gyermektartást a volt fér­jem ... Az. ügy előzményeit tar­talmazó iratokat megtekinteni el­távozott fogalmazó ezzel a kér­déssel tér vissza: — A végrehajtani elrendelt 5120 forintot megkapta-e már? — Nem, a kocsit és a lovat, amivel fuvarozik, nem akarják ... A végrehajtást, azt tessék meg­sürgetni — kéri a panaszos — a logalmazónő pedig indítványoz­za: — Most kérjük inkább az ál­lam általi előlegezést... A szemközti oldalon most kö­szöni meg a meghallgatást, az útbaigazító segítséget a kétgyer­mekes asszony. Alighogy távozik, helyén karonülő picivel egy kis- lányosan fiatal anya foglalja el. — A férjem nem fizeti a gyer­mektartást . . . A másik oldalról szinte vissz­hangként ugyanaz hallik: „Nerr) fizeti a gyerektartást... Már négy hónappal van elmaradva... Én csak azt szeretném, ha innen egy kis figyelmeztető értesítést kapna . . — Azt mi nem tudunk, ellen­ben a végrehajtás folyamatba lé­teiében segítünk .. . Lehangoló két óra a bírósági panasznapon. Távozóban még hallom a frissen érkezett, töré­keny alkatú fiatalasszony szava­it: „Megvert az anyósom, perelni akarom. Itt a látlelet. Július 3- án történt... □ □ □ — Havonta 300—320 peres ügy a kecskeméti járásbíróságon. A perek 40 százaléka a pénteki pa­nasznapokon indul útjára. Egyet­len panasznapon átlagosan het­ven ember jelenik meg, és 35—40 peres ügy keletkezik. A kereset­től és a fiz.etési meghagyástól kezdve minden, ami polgári per­ben és a polgári életben előfor­dul: Fizetési meghagyás, végre­hajtás, magán.vádas ügyek; be­csületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés és így tovább. Több mint harmincféle kategória — tájékoztat dr. Janisch Aladár járásbíró. Elhagyva a bíróság épületét — mégha olyannyira forró, rezze­néstelen is a levegő — az ember mélyet sóhajtva, felfrissül. Meg­könnyebbül. Szinte szeretné át­ölelni az első szembejövő, meg­hitten beszélgető fiatal párt. Perny Irén l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom