Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. július 23. | • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • a többi? Említettem már, hogy a születési arány évtizedekig nagyon rossz volt. Miért? Elsősorban a fiatal házasok, a fészek- rakók költöztek városba, nagyközségbe. Itt nincs se bölcsőde, se óvoda és társasépítkezés hiányában a gyerekenként engedélyezett lakásvételár-kedvezményre sem számíthatnak. A helyi művelődési otthon mind kevésbé tudja felvenni a versenyt a kecskeméti szórakozási, művelődési lehetőségekkel. A könyvtár még állja a sarat: állományát megtöbbszörözték. Ide tartozik: minden harmadik házban van tévé. Glumersz Imre őslakó, volt tűzoltóparancsnok, a községi mezőőr, (— Pista bácsi, ha jól emlékszem nevére? —), az iskola- igazgató, a vébé-titkár, a körzeti megbízott egyaránt dicséri az itteni lakosokat. Szorgalmasak, tisztelik a törvényt, szinte mintaszerű a közbiztonság. 'Névről ismerik egymást az emberek és a közösség fegyelme nagy rendtartói Az általános iskolánál arra biztatnak, hogy menjek ,.kifelé” húsz lépést. Amikor odaértem, utánaszóltak: itt volt a falu széle. Ma ameddig a szem ellát virágos, kertes házak. És park a főtéren! Dicséretes a szándék, bár itt is hódolnak a tájtól idegen növényekkel szertelenkedő divatnak. Mennyi mindent kifejez az egyik fán elhelyezett tábla: A fűre lépni és a parkban legeltetni tilos. Az összefogás dicséretével szeretném zárni a ballószögi kislexikont. Már a IV. ötéves tervben szerepelt a kívánságok, célok között egy óvoda építése. 150 —180 olyan gyerek él a községben. akiknek szülei igényt tartanak. tarthatnának a legkisebbek nevelésével, tanítgatásával foglalkozó intézményre. Honnan vegyenek két. két és fél millió Ft-t? Gondoltak egy merészet és felkeresték azt az öt kecskeméti üzemet, gazdaságot, ahol sok ballószögi dolgozik. A ZIM, a Konzervgyár, a Kossuth Termelőszövetkezet (ők gazdálkodnak a község határában), a Fémmunkás, a Vízmű Vállalat, valamint a helvéciai Állami Gazdaság igen tekintélyes támogatást ajánlott föl. Számíthatnak a felsőbb szervek segítségére is. Szívesen részt vennék az 1978. őszére tervezett, napközis konyhával felszerelt óvoda avatásán. Bizakodva tértem haza a szép, gondozott községből. A világért se kicsinylem gondjaikat, mégis morcosán nézek a kisközségeken sajnálkozókra. Hiányzik sok minden. kétségtelen, de egyre nagyobb kincsek birtokosai. Közelebb élnek egymáshoz az emberek mint a városokban, nem szakadnak el annyira a természettől és apró sikereknek is jobban örülnek. Jövője van Ballószögnek! Hcltaí Nándor Jövője van Ballószögnek Fél órája még a szerkesztőségben dolgoztam és most a ballószögi községi tanács titkárának válaszait jegyzem. A legújabb típusú autóbusz 25 perc alatt a tetthelyre szállított. Két éve jártam errefelé, mennyi minden változott azóta. Üj házak integetnek Kadafalván, Rába-Steiger traktorok páváskodnak a dűlő- utakon, a tanyai házak udvarán itt-ott gépkocsi hűsöl. Nehezen kezdődik a beszélgetés. Szabó Sándor arra kér, hogy legalább 1977-ig ne írjunk semmit a faluról. Álláspontja érthetetlen. A gondokat takargatná? Akad másutt is bőven! Mostanában nem adtak át. nem kezdtek semmilyen létesítményt, ezért tolná el későbbre az interjút? ,,Mi is küszködünk a kisközségek nagx bajával, a pénzhiánnyal. Gyorsan elfelejti azonban kezdeti húzódozását, készségesen közli a kívánt adatokat, kommentálja a tényeket, örvendezik a gyarapodást jelző grafikonok láttán. Jól ismeri a húszegynéhány éves falut, noha rövid ideje tölti be tisztségét, Kecskemétről jár ki, mivel eddig nem volt pénz a szolgálati lakás felújításához. Az Ásotthalomról ideköltözött Máté Lászlóné gazdálkodási előadó is részletesen tájékoztatott a 2000 lakosú község jelenéről, terveiről. Terbe Imre iskolaigazgató a nagyváros fényében-ár- nyában helyét kereső falu tudati viszonyairól mondott jellemző megállapításokat. Jártam persze a Vigadóban is, a helyi közélei egyik fórumában, kitettem magam a habzó csapolt sör és a dicsért fagylaltkészítmények vonzásának. Beszéltem fiatalokkal és idősebbekkel, körülnéztem a virágos utcákon, áttanulmányoztam a vébé- és a tanácsülések jegyzőkönyveit. Telt magnótekercsekkel, elhasznált jegyzettömbbel tértem haza. Az összegereblyézett információhalmazt, egyre tanácstalanabbá méregettem: Ballószögöt mikén gyömöszöljem egyetlen közleménybe. • A község büszkeségei: az új iskola és a vízmű. 9 Eehetne jobb is, több is. Így vakációzik az iskola- igazgató. oivosságot is Kecskeméten szerzik be általában. Meg a könyvet, meg a színházjegyet, meg ott intéződik el sok ügyes-bajos dolog. Érthetően helyesléssel fogadta a falugyűlés, a tanácsülés, hogy 1977. január elsejétől várc ■ környéki község besorolást, minősítést kapnak. Kisközség. A gondok magyarázatára használják legtöbbször ezt a szót. Nincs, mert kisközség vagyunk. Egyetlen önálló kisiparos működik Ballószögön és 9 szakmunkás kapott vállalási engedélyt. A rossz tévé, háztartási masina csak a megyeszékhelyen kaphat orvoslást, s itt javítják meg a rossz cipőket, Nincs szabó, hiányoznak a szaküzletek. És a pénz légióként. IV. ötéves terv: a fejlesztési alap nem érte el a hárommillió forintot. Ebben Nem adtam föl a reményt! A rögtönzött kislexikonnal talán sikerül gyűjteményem lényegét olvasóinkkal is megismertetni. Anyakönyv. Nézegetjük ki született utoljára a község területén. Tíz évre visszamenőleg egyetlen bejegyzést sem találunk. A kecskeméti kórházban látta meg a napvilágot valamennyi ballószögi újszülött. Évente egyre több várandós kismama indul a nagy útra. Tavaly 45 csecsemő örvendeztette szüleit, idén még nagyobbnak ígérkezik a gyermekáldás. A község legfiatalabb lakosa, Put- noki Anita néhány hetes mindössze. A szülők Kecskeméten dolgoznak. Minden esztendőben tíz—húsz családban vesznek végső búcsút valakitől. Mivel az elvándorlás csökkent, a természetes szaporodás következtében las- san-lassan növekszik a lélekszám. Szinte nincs olyan ház, ahonnan ne járna valaki Kecskemétre dolgozni vagy tanulni. A bejárók száma eléri, egyesek szerint meghaladja a házakét. Néhány gyerek már három-négyéves korában megkezdi a napi utazást. Szülei magukkal cipelik reggelente az üzemi óvodába. A leendő elsősök szülei közül többen bejelentették, hogy a városban tanul a gyerek. Miért? Ilyen érveket is hallani: megszokta Kecskemétet. Tiszták, gondozottak, erősek a belterületi házak. 28 lakást épí• Várakozók a Vigadó, azaz a kocsma előtt. tettek az elmúlt ötéves tervben. A legszebb a község egyetlen önálló kisiparosáé. Kétszintes, mutatós, jóarányú ház. A hat ballószögi utcán még két nagyobb családi otthon látható. A három- szobások már föl se tűnnek. A külterületről tünedeznek a tanyák. A Helvéciai Állami Gazdaság megvásárolja a nagyüzemi táblákban levő épületeket és küldik a dózereket. A mostani főtér helyén száz esztendeje birkák legeltek, később Wéber szőlőtáblái szelídítették a homokot. Most itt, vagy közvetlen közelében van szinte minden fontos közintézmény. A tanácsháza, a posta, az orvosi rendelő, a vendéglő, a bolt, az autóbuszváró, egy macskaugrásra a vízmű és az iskola. Kecskemét a leggyakoribb kifejezések közé tartozik. Ott veszik meg a drágább ipar-, ruházati cikkeket, többnyire ott szórakoznak. Onnan hozzák és ott költik el a pénz nagy részét. Elégédettek a szép szolgálati lakás ellenére betöltetlen orvosi státusban helyettesként működő városföldi dr. Kárpáti Vilmossal. Sürgős esetekben a megyeszékhelyre kényszerülnek. Ballószögön csak kézi gyógyszertár lévén, az az összegben a társadalmi munka értéke és több közületi hozzájárulás is szerepel. A tanács 1976- ban összesen 2 000 000 Ft-tal gazdálkodik. Ez a költségvetési és fejlesztési kiadásokat egyaránt tartalmazza. A közlekedés ritka öröm: a hivatalbéliek, a lakosok egyaránt elégedettek. Jó Kecskeméttel a vasúti összeköttetés is, de az emberek egyre jobban a buszhoz szoknak. Megállói könnyen megközelíthetők, olcsó és sűrűn közlekedik. Naponta 23 járatot számoltam meg a menetrendben. Sok család motorizálta magát. A gépkocsik, motorkerékpárok után fizetett adó több mint egyharma- da a mezőgazdasági termelésre kivetettnek. 61 autót, 127 motor- kerékpárt tartanak nyilván, pillanatnyilag. A kultúra, művelődés ügyeiben Terbe Imre igazgató az illetékes. Többféle minőségben szolgálta a ballószögiek szellemi előrehaladását ; tapasztalatai változóak. Húsz esztendeje tanít a községben, de ilyen kevés gyerek sohase volt. Most helyezték át az egyik munka nélkül maradt tanítónőt. 11 tagú jelenleg a tantestület. 1960-ban 263 gyerek ült az iskolapadokban, idén 128. Hova lett ARCOK KÁNIKULÁBAN A Piroska pince Tikkasztó hőség van. a homok úgy perzsel, hogy a Szaharában sem különben. Az izzasztó meleg elől jólesik leereszkedni, a laki- teleki Szikra Termelőszövetkezet kapásfalui borospincéjébe. A szép nevű Piroska pince, egykori tulajdonosától, örökölte hangzatos elnevezését. Tamás István pincemester büszkén sorolja a hatalmas hordók csábító tartalmát: hárslevelű, cirfandli, muskotály, ezerjó, rizling. A mennyiség sem lebecsülendő. összesen 5000 hekoli- ter bor fér a különböző nagyságú, űrtartalmú hordókba. — És ez csak a kisebbik része a szövetkezet bortermelésének — tájékoztat készséggel a jóféle itó- kák pirospozsgás főnöke. — Műid saját préselésű, finom ital, el is fogy az utolsó cseppig. Ünnepek előtt kocsi karavánok viszik az innivalót. Az ország minden részéből jönnek a vevők, amíg a készlet tart, bárki kaphat, aki a szövetkezet központjában befizeti a literenkénti 19— 20 forintot. Jut belőle Dunaújvárosba, Szolnokra, Békésbe, a gazdaság budapesti borharapójába, ide a Tőserdőbe és sorolni is nehéz, hogy még hányíelé. Ezek szerint kelendők a kellemes aromájú homoki borok? — Igazán nem panaszkodhatunk. Ez az év nagyon jó volt, az emberek szeretik és igénylik a borainkat, de nem is lehet rójuk panasiz. Ha nem hiszi, kóstolja meg... Jokhel János pincemunkás már hozza is az üveglopót, aranysárga hárslevelűt csepegtet szertartásosan a pohárba. A pincehűvösön tartott bor tisza, friss, mint a hűsi források vize, ám alighogy leszalad a torkomon, kellemesen átmelegít. A pincében kimondottan hideg van, tehát nem is árt egy kis belső fűtés. Ügy tűnik, nincs is ennél vonzóbb munkahely, kánikulában ... — Ki lehet bírni —, nevetnek a pincemunkások, akik egyébként rizling- pártiak. Ez a könnyű, sa- vanykós ital a kedvencük. A pinceműszak alzonban nem abból áll, hogy csapra' verik a hordókat. A pincemesteren kívül három pincemunkás: Jokhel János, Kozma Károly és Mazzeo Pas- kál felel ötezer hektoliter bor és a helyiséget színültig megtöltő hordók szakszerű kezeléséért, tisztaságáért. Szüretkor kipréselik ai szőlőt —, legkevesebb 1600 mázsa jut négyükre —, és ahogy a must lejött, kétszer lefejtik, derítik, szűrik az italt. A művelet nagy figyelmet és hozzáértést kíván, hiszen a borokat az országos borászati központ szakértői minősítik és ami a borfajtáknál elő van írva, zamatban, cukortartalomban, maligánfokban, annak meg kell lenni, máskülönben nem adnak engedélyt a forgalmazására. Ilyenkor, nyáron mi dolguk akad a pincében? — Mosit se unatkozunk — közli Mazzeo Paskól. Aa ő neve is úgy cseng, mint az olasz Chian- ti-é a magyar borok között. Kiderül), hogy a szülei olaszok voltak, s úgy látszik annyira megszerették ezt a tájat és a borait, hogy itt telepedtek le. Paskál- naknak már Gsak a neve utal az olasz eredetre, még a szeme. Tühordóbúvárai99 zes. fekete, élénkség, jókedv szikrázik benne. — A földeken még javában aratnak — magyarázza buzgón —, mi pedig már a szüretre készülünk. Most kezdődnek az előkészületek az őszi karbantartásra. Kimeszeljük a pincét, lefestjük a hordókat, reggel 7-kor kezdünk és délután ötig ritkán tartunk pihenőt. Meglátszik a pincén. Ragyog a tisztaságtól. De nemcsak kívül nagy a rend, a hordók belseje is kifogástalan, Ahogy egy kiürül, belebújnak, azzonnal megtisztítják. Mindjárt be is világítanak lámpával az üres hordók belsejébe. Meglepően tágasak, akár lakni is lehetne bennük. Az üreseket előbb kimossák, megszárítják, majd haivonta kénezdk, — Az a lerakódás, amit lát, nem szennyeződés, borkő. Minél borkövesebb egy hordó, annál nemesebb a bor. Mire kell nagyon ügyelni, hogy a bor ne veszítsen az értékéből? — A tisztaságra. A tiszaság fél egészség és a jóbor alapkövetelménye, Tiszta- edényben, tisztán kezelt italt ezer közül meg lehet ismerni —, szögezi le Tamás István, — Nekem elhiheti, értek ahnyit hozzá, harminc éve dolgozom ebben a szakmában és ezen a helyen. Ennyi ideje taposom ennek a pincének a földjét, meg a köszöbjét. Mink már csak úgy vagyunk, hogy nekünk a szőlő, meg á pince a világunk. A bort is megisszuk, de azt a sok munkát is vállaljuk, ami vele jár. Mindünknek van egy kis szőlője, a tsz-től kaptuk, saját pincénk is hozzá, ha itt végeztünk, elballagunk a háztájiba. De elébb megiszunk az italboltban egy korsó sört, igen jólesik ebben a melegben. Illik ez? A borosoknak a sörhöz pártolni? Hamiskásan összenevetnek. — Egész nap a boros hordókat bújjuk, kell egy kis változatosság. Ha mi azt mondjuk, „na, gyerekek) mára megtettük a kötelességünket, most ihatunk valamit”, akkor azon nyáron sört, télen egy kupica pálinkát értünk. Egyébként nehogy azt higyje, hogy mi itt borban» fürdünk. Amikor a bort megkóstolom, azt ki is köpöm rögtön, ötven hordónk van, ezeket rendszeresen átkóstolom, hal le is nyelném, ölben vinnének fel a napvilágra. Megkóstolni viszont muszáj őket hogy melyik, milyen, mert anélkül nem lehet kezelni. Búcsúzóul megkérdeztem, hogy milyenek az idei italkilátások? A szőlő- és borszakértők nem sok jóval biztattak. A rosszkor jött fagyok elég komoly kárt tettek a telepítésekben, Nekik azonban nem kell attól tartani, hogy munka nélkül maradnak. Annyi« azért lesz, hogy a pince hordói nem maradnak üresen. Vadas Zsuzsa 9 Tamás István pincemester, Jokhel János és Mazzeo Paskál pincemunkások a pincelejárat előtt, kivételesen tetőtől—talpig napsütésben. (Radó Gyula felvétele.) FOTOS ÉTA Az üzemben és a parkjában Kiskunfélegyházán, a Gyapjú és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalatnál tettünk fotosétát a minap. Szegi Jánost, a mosóüzem vezetőjének helyettesét kértük meg, adjon rövid tájékoztatót az üzem első félévi eredményeiről, s legyen kísérőnk néhány pillanatfelvétel elkészítésénél. — A délelőttös műszak már elment — mondta órájára nézve — de azért találunk fényképezni valót... Néhány perccel később az Irodájába jegyzem a tájékoztatót: — Üzemünknek 167 dolgozója van, közülük negyvenen három műszakban járulnak hozzá terveink teljesítéséhez. Azelőtt sem „unatkoztunk” de mióta március közepén megkezdődött a juhok nyírása, természetben a mi feladataink is sokasodnak. Az első félévi tervünket különben 101 százalékra teljesítettük, örömmel mondhatom, hogy a korábbi évektől eltérően igen jó minőségű gyapjút szállítottak be a juhtenyésztő gazdaságok. Ez kettős haszonnal jár, hiszen a mi munkánk is könnyebb és a tenyésztők is magasabb átvételi árat kapnak, illetve a gyapjúból sokkal több az első osztályú. Dolgozóink dicséretére legyen mondva, hogy öt brigádunk már elnyerte a szocialista címet, két kollektíva pedig a cél elérésén fáradozik. A rövid tájékoztatót követően először a mosóüzemben tettünk látogatást, ahol megörökítettük Kristóf Ferencet és Fábián Józsefet, amint hatalmas gyapjús- zsákok tartalmával etették az automata mosógépsort. Az irodaépület előtt szépen gondozott park dicséri a szakképzett, vagy éppen csak a virágokat, növényeket szeretők munkáját. Felvételünk idején éppen a Petőfi brigád néhány tagja ügyeskedett a virágok között. Szegi János elmondta róluk, hogy nemcsak a gyapjú válogatásában, hanem a társadalmi munkában is igen szorgalmasak. A Dózsa György úti óvodában is parkosítottak már, festési munkát végeztek, s nemrégen hetven méternyi ágyneműt varrtak társadalmi munkában az apróságok részére. (Opauszky László felvételei).