Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-21 / 171. szám
19*6, július 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Jegyzetek - vakáció közben Vallomások Tolsztojról A televízió jóvoltából a Háború és béke vetítése közben ezekben a hetekben százezrek ismerkedhetnek az orosz irodalom felülmúlhatatlan klasszikusának, Lev Tolsztojnak művészi világával, s ezen keresztül a Napóleon nevével jelzett nagy történelmi korszak cári Oroszországával. Éppen ezért talán nem tűnik feleslegesnek, ha összeállításunkban ennek az aktualitásnak a jegyében olvasóinkat megismertetjük a vele kapcsolatos írói véleményekkel, vallomásokkal. Sokan a feltétlen elismerés hangján szólnak róla: „Nem vagyok méltó rá, hogy a saruját megoldjam.” (Turge- nyev). Tolsztoj „istenhez hasonlatos”. (Gorkij). ,.A világirodalom igazgyöngye”, (Mikszáth). „Nélküle az irodalom olyan lenne, mint pásztor nélkül a nyáj”. (Csehov). „A tizenkilencedik század legnagyobb álomlátója”. (Kárpáti Aurél). „ .. .az emberiség legnagyobb szabású szelleme”. (Schöpflin Aladár). „ ... olyan nagy. hogy nem fér el a múltban, belenőtt a jelenbe, belenő a jövőbe”. (Bóka László). „Tolsztoj a legteljesebb tró” (Rónay György). .......minden idők egyik legnagyobb írója”. (Lengyel József). „ Tolsztoj a mesterek mestere”. (Martin du Gard). „Bölcs szentje a jövő kétezer évét megformáló keleti géniusznak.” (Weöres Sándor). Mások csodálatos tehetségét, mindenkiétől elütő írásművésze- tét hangsúlyozzák, amikor róla szólnak: „Tolsztoj az irásmüvészet cso- őálója”. (Kosztolányi). „ ... az irodalom művészetének világiskolája”. .(Fegyin). „Tolsztoj tökéletes tükör, a végtelen világegyetemet tükrözi”. (A. Maurois). „Ha a művészet célja a valóság pontos ábrázolása, akkor Tolsztoj a legnagyobb iró”. (Szerb Antal). „Az egész világirodalomban alig van még egy olyan művész, aki nála tökéletesebb, pontosabb, egyszerűbb és természetesebb mestere lenne a kifejezésnek”. (Kárpáti Aurél). És megint mások hatalmas nevelő hatását emelték ki. Íme, erre is néhány példa: Tolsztoj ,,az élet igazi tanító- mestere”. (Ambrus Zoltán). ,,Tolsztoj művei sohasem avul. nak el. ö egyike az emberiség nagy nevelőinek”. (Albert Schweitzer). „Tőle kell megtanulni az élet mindenen keresztül való szerete lét és az emberben való törhetetlen hitet.” (Fejes . Endre). Befejezésül két olyan véle ményt idézünk, mely nagymértékben járult hozzá a nagy iró igazi megértéséhez: „A nagy realizmus hagyományainak megmentése konkrét és aktuális továbbfejlesztése olyan időben, mely a nagy realizmust naturalista vagy formalista alapon elpusztította: ebben áll Tolsztoj írói nagysága”. (Lukács György). „Tolsztoj „az orosz forradalom tükre”. (Lenin). Összeállította: V. M. Lindberg professzor érdekes hipotézise Georgij Lindberg professzor Leningrádi ichthyológus véleménye szerint az ázsiai folyókban elő halak néhány százezer esztendővel ezelőtt ellátogattak Amerikába. Ezek a transzkontinentális látogatások azokban a történelem előtti időkben mentek végbe, amikor a világóceán váratlanul elzátonyosodott. Európát, illetve Eurázsiát és Amerikát pedig ideiglenes közös folyórendszerek kapcsolták össze. Lindberg professzor azt hangoztatja, hogy az utóbbi kétmillió évben az óceánok feneke legalább öt. alkalommal emelkedett fel. Az ilyen emelkedések során a tenger szintjének magassága több száz méternyit vátozott. A szovjet biológust e következtetésre a Távol-Kelet, Japát), valamint Amerika édesvízi halainak _ tanulmányozása indította. Fejlődésüket kutatva Lindberg professzor egyidejűleg bekövetkezett ugrásokat fedezett fel a különböző kontinensek ichthyo- faunájának fejlődésében, akár az egyes halfajtákat, akár egész halcsaládokat tekintve. Ezek az ugrások a tudós álláspontja szerint csak olyan óriási folyórend- ízerekben következhettek be Ilyen egyöntetűséggel, amelyeket ma már az óceán borít. HAZAI TÁJAKON Monostor a láv közepén Az Alföld legjelentősebb ásatását fejezik be most Szatmár- ban, Ecsedi-láp közepén. Az ott emelkedő Sárvár feltárását dr. Magyar Kálmán régész végzi, aki a már Anonymus által is említett területen rendkívüli leletre bukkant. Domb a mocsárban Ezt a helyet a Gesta Hungaro- rum Tas váraként említi és így jellemzi: Sáruuar in loco infra paludes — vagyis Sárvár a mocsár közepén. Ez a vár számos hadművelet kiindulópontja volt, majd később Tas vezér leszár- mazottainak erődje. Az államalapítás idején azonban az itt élők szembeszegültek , István törvényeivel, így megfékezésükre, a pogány hagyományok felszámolására a király a 11. század közepén a Gutkeled családot telepítette ide, birtokkal ajándékozván meg őket. Ezek közé tartozott Sárvár is. — A mostani ásatás nyomán napvilágra került egy 35 méter hosszú és 20 méter széles templom alapja — tájékoztat dr. Magyar Kálmán. — Az építmény stílusa, kivitelezése azonos azokkal, amilyenek a Dunántúlon kerültek elő. Tégla, faragott kő díszítés mutatja: ,a Gutkeled előkelő ága, az úgynevezett nádori ág települt ide. A Hohenstauf- bál jött család a király körül testőri szolgálatot teljesített, és rendfenntartó funkciót is betöltött. Így kerültek Ecsedre is. Velük jöttek a leletek szerint Pannonhalmáról bencések is, akik ebben a monostorban élnek. Nagy építési tudományra vall, hogy az ingovány közepén levő egyetlen dombra ilyen monumentális templomot tudtak és mertek emelni. Sírok a templom alatt A 11. század közepétől származó monostor a jaki apátsági templom méreteivel vetekszik. Stratégiai központ volt, de innen folyt a térítés is. Az egyapsziszos románkori templom egyben temetkezési hely is volt. Téglasírokban. egyszerű keresztény szokás szerint hántolták el itt a kegyurat és közvetlen családtagjait, a falakon kívül a kevésbé fontos személyek csontvázai kerültek napvilágra. Az 1040 körüli építmény kőanyagát ismeretlen helyről szállították ide, de a kötőanyagként szolgáló mészkő nagybányai. Így vált lehetségessé. hogy a tatárjárás nagy pusztításai. ellenére az alapok sértetlenül megmaradtak. — Az alapok igen. A tatárok különben nagy ousztítást végeztek. ami Sárvár fontosságát jelzi. Más, a környéken levő várak ugyanis sértetlenek maradtak. Á emlékezetét fejlesz- szék. Sokat segített a gyermekversek memorizálása, az elemi számtani műveletek gyakorlása. Ezután váratlan minőségi változás következett be. öt és fél éves korában Dávidot felvették az általános iskolába. Folyamatosan olvasott örmény és orosz nyelven, könnyedén megbirkózott az elemi matematikával. Hétéves korában harmadik osztályos, tízéves korában már a nyolcadik osztályt járja... Emellett David semmiben sem különbözött a többi kisfiútól. Órákon kersztül focizott barátaival, kalandregényeket olvasott, szorgalmasan látogatta az 13. század közepén azonban gyorsan újjáépítették a monostort. Ezt az ásatások második rétege bizonyítja. A tatárok okozta tűzvész nyomai jól láthatók, majd a romokból épült új monostor a régi alapokon — mutatja a régész. Ami újdonság Kétségtelenül bizonyítható, hogy az ecsedi monostor, a körülötte kialakult település abból az időből származik, amikor a Gut- keledek Sopron környékén, Székesfehérvár mellett a királyi kegyet élvezve megtelepedtek. Az építkezés az Alföldön eddig példa nélküli. Fontosak a téglasírok, és egészen újszerű, hogy például az anya sírja fölé építve találták meg kisgyermeke maradványait úttörőház rádiószakkörét és úszó- szakosztályát. Általános iskolai tanulmányainak utolsó évét különleges matematikai iskolában töltötte. A szakosodott iskolák valamennyi szovjet köztársaságban megtalálhatók. Céljuk a lehetséges tanulók szakmai orientálódásának segítése. Az időben kifejlesztett munkaképesség következtében ilyen tehetséges gyerekké vált David is — hangsúlyozzák a szakemberek. A főiskolai felvételi vizsga nehéz volt, de minden jól sikerült, David a legmagasabb pontszámot érte el. is. Az ecsedi ásatás bizonyíték arra, hogy miként biztosították a 11. században az ország keleti részében a kereszténység terjedését, hogyan fékezték meg a törzsszervezet rebelliseit. — Adalék a ecsedi lelet ahhoz is, hogy a gyorsan elmagyaroso- dott Gutkeledek', akik több mint 200 birtok tulajdonosai voltak, már a 11. század közepén az ország keleti részén is kulcsszerepet töltöttek be. Mint a Dunántúlon, itt is Adony és Gut nevű települések igazolják, hogy a nádori ág került Ecsedre. Az ecsedi ásatásokról bátran el lehet mondani: jelentőségük országos. A Szatmárban napvilágra került régészeti anyag megóvása, bemutatása a közeljövő feladata. Bürget Lajos • A társadalom atomizálásával vádolták az esetenként kékesen, újabban itt-ott több színnel világító készülékeket. Tudósok, politikusok, közművelődési szakemberek féltették a tévétől az emberi közösségeket. Kezdetben aggasztó jelek mutatkoztak világszerte. Egyre gyorsuló ütembe fogyott a mozikból a közönség, kevesebben jártak színházoa, felbomlottak amatőr csoportok: ki kíváncsi ránk, ha a leghíresebb művészeket láthatja papucsban, házhoz szállítva. Olykor még a családtagokat is elidegenítette egymástól a televízió. Jaj volt annak, aki bármivel is elvonta hozzátartozóinak ügyeimét a krimiről. Szellemesen ábrázolta a lakásunk fő helyét elfoglaló, barátból erőszakos háziúrra hatalmasodott doboz uralkodásának következményeit szako- n.vi Károly az Adáshibában. Nálunk a hatvanas évek elején másként is megsínylette a köz- művelődés a tévé előretörését. Átmenetileg — itt-ott — azért csökkentették, vagy növelték a szükségesnél és lehetségesnél kisebb mértékben különféle kulturális kezdeményezések anyagi támogatását, mert úgy vélték: nincs szükség helyi erőfeszítésekre, mindent megad a varázsdoboz. A párt közművelődési politikájának, a népművelés érdekeinek védelmében Kecskeméten is meg kellett küzdeni e torz nézetekkel. Sokan úgy vélték, hogy a tévé szemlélődésre, passzivitásra szoktatja nézőit. Ellanyhulnak az izmok, ellustulnak a különféle, parlagon hagyott készségek. Las- san-lassan arra se leszünk alkalmasak, hogy rendszerezzük, válogassuk, selejtezzük a naponta belénktömött millió információit. Vége a tanévnek, itt a vakáció. A tanár is másképp olvas, mint eddig. Idejét nem szabdalja szét a munkanap rendje, ezernyi elfoglaltsága. Szabadabban, ráérősebben keresgél könyvei között, elővesz egy rég elfelejtett kötetet, olyat olvas, amire „nincs szüksége”. Régi gondom, hogy a gimnáziumi magyartanításból kiszorult a régi magyar irodalom. Csonkának, félszárnyúnak érzem a középiskolai irodalomanyagot. Félszárnyú madárnak, mely repülni nemigen tud. Most, hallgattam a rádióban a Szenczi Molnár Albertire emlékező műsort (Latino- vits felejthetetlen zsoltár-elmondásaival!), és úira meg újra az foglalkoztat, miként lehetne — legalább a szakköri foglalkozásra — „belopni” a régi magyar irodalom remekeit az iskolába leolvastam Klaniczay tanulmány- kötetébe, Féja Géza könyvébe. A régi magyarság-ba. Elővettem Horváth János Magyar versek könyvét, és újraolvastam a r~„- dálatos soproni virágéneket: Virág. tudjad, tőled el kell mennem És te iretted kell gyászba öl- teznem. (1500) S a rádióműsor is felidézte a kétszeresen kecskeméti irodalmi emléket: Kecskeméti Vég Mihály LV. zsoltárát — Kodály Zoltán híres zenei átdolgozásában: „Csak rívok-sivok nagy nyavalyámban, /Elfogyatkoztam gondolatimban, / Megkeseredtem nagy búsultomban, / Ellenségemre való haragomban.” Eszembe jutott az, hogy milyen keveset tudunk (felnőttek és diákok) finnugor nyelvrokonainkról. Egy szép tanári emlékemet hadd említsem meg: most az érettségin egyik tanítványom, Varjú Tamás a szovjet irodalomról szóló tételben — szabadon Én is féltem szívünk és agyunk eliszaposodásától, az emberi kapcsolatok elsorvadásától. A tapasztalatok csalt részben igazolták aggodalmaimat. A tévé a vártnál hatékonyabban segítette a műveltség terjesztését, a közgondolkodás jóirányú formálását. Nálunk' természetesen! Nyugaton a műsort elsősorban — de nem kizárólag — a piaci viszonyok, a kereslet és kínálat érdekei befolyásolják. Az iszonyú krimihullám, szexáradat, újabban a buta érzelgősség dömpingje kettős célt szolgál: elterelik a figyelmet az élet fő kérdéseiről, kikapcsolják az agyat, kilúgozzák a valódi érzelmeket és az olcsó szenzációkkal, látványosságokkal odacövekelik a milliókat a képernyő elé, egyedekre szabdalják a társadalmat. • A mi szocialista televíziónk politikai jellegű művelődési intézmény és vállalja az ebből a feladatból adódó tennivalókat. Látszólag önmaga ellen dolgozik, amikor azt mondja: emberek, olvassatok többet, menjetek szín. házba, keressétek föl hazánk szép tájait, nézzétek meg az új filmeket. Ne üldögéljetek állandóan a képernyő előtt, más gyönyörűségek is vannak az életben. Újabban többet tesz a biztatásnál. Népszerűségét, rábeszélőképességét kamatoztatja a tévé jellegéből adódó ártalmak csökkentésére, ellensúlyozására. Immár egyik leghatékonyabb közösségteremtő tényező! A napokban szólaltattunk még két kórustagot. Elmondták, hogy Ti- szakécskén és Kunszentmiklóson Vass Lajos biztatására — mitse von le a kezdeményezés értékéből, hogy a szereplés reményéválasztott anyag volt! — Juvan Sesztalov manysi-vogul íróról felelt — kitűnően. De milyen kevesen tudnak róla. Pedig Sesztalov Kék vándorutak című lírai hangulatú prózai kötete megjelent nálunk. S a nemrég napvilágot látott Medveének című kötet is (a keleti finnugor népek irodalmáról) tartalmazza Sesztalov verseit. Számomra a Kék vándorutak különös, tajgai, a múlt évszázadokat (talán ezredet!) közelhozó fejezetei voltak a legérdekesebbek, mikor Sesztalov rénszarvas-pásztor vogul társaival vakító hófedte síkságon megy a messzi Ural felé hosszú hetekig, kilométereken keresztül. Van, aki az ősi hiedelmek világát szereti ebben a kötetben. Én a természetközelségét. Hogyan tud szólni a csillagokról, az állatokról, a vizekről, a hóról, az évszakokról, a tűzről! „Csillag néz, mint rénszarvas-szem vak hó. mályon át” írja. Erről jut eszembe, hogy nemrég jelent meg a bajai kötődésű Rapcsányi Lászlónak és Boros Jánosnak érték€3 útikönyve (pontosabban: útiélményeiket feldolgozó könyve), Vendégségben őseinknél címmel, ök is idézik Sesztalovot, kinek Julianus barátról szól egyik verse: „Üdvözlő szókat szól I Északról jött Juvan. / Együtt éltünk régen, /. akár a mesében. / Már el ne szakadjunk! / Egymást el ne hagyjuk!” S ahogy Illyés régi moszkvai látogatásakor a cseremisz klubban ősi finnugor szavainkkal köszöntötte rokonainkat, nekem íj így kellene zárni soraimat. Szerp! — manysi: sam! — Kéz! — manysi: kát! — Én! — manysi: am! — Élek — manysi: elan! n Szekér Endre, ben — alakult Repülj Páva-kör. Tucatnyi hasonló esetre hivatkoi- hatnék. A Születésünk titkai sorozat megtekintésére, megvitatására mintegy 700 szakkör szerveződött az országban. Egyike-má- sika tartós közösséggé formálé- dott. A különféle városvetélkedők során összefogva segítették csapatukat egy-egy településen élők. Megalakult a Színházi Album baráti köre, egyelőre Budapesten. Bizonyára akad követője vidéken is. A Mindenki iskolája tudatosan épít műsorokat, „leckéket” földolgozó, megvitató munkahelyi csoportokra. örvendetes többlet, hogy ezik a közösségek cselekvést, aktivitást követelnek tagjaiktól. Csak az kaphatott helyet a Repülj páva-körben, aki szívesen és jói énekel. A vetélkedőkön csinálni is kellett valamit a győzelem érdekében. A Mindenki iskolája tanulást, olvasást kíván a bekapcsolódóktól. A Színházi Album arra ösztönöz, hogy a klubtagok alakítsák ki a látott műsorokról, sa.iát véleményüket. Napjainkban tehát gyakorlati tapasztalatok, eredmények alapján elemezhetjük a távolba látó közösségteremtő tevékenységét, formálhatják az illetékesek e folyamatot gyorsító új módszereket^, • A tömegszervezetek, műve* lődési intézmények, más, ha* gyományos közösségek, szervezi* tek jól teszik, ha támogatják -á tévé ezirányú próbálkozásait. A4 együttműködést a közös célok és a résztvevők egyéni érdekei ?s szorgalmazzák. A legfőbb haszon- élvező a nagy közösség: a magyar társadalom. Heltai Nándor Pillanatképek Csillebércről • Csillebércen a nemzetközi úttörőtáborban 24 ország több mint 1200 fiatalja pihen. Képünkön: szovjet és magyar úttörők barátkoznak. (MTI-fotó Benkő Imre felv. — KS.) * David Arutyunjan sikerrel végzi a Jere váni Műszaki Egyetem technikai, kibernetikai fakultásának első évfolyamat, annak ellenére, hogy még csak 12 éves. Míg a tudósok az akceleráció káráról és hasznáról vitatkoznak, a kisfiú 'saját példájával bizonyítja annak lehetőségét, hogy különösebb feszültség és egészségi károsodás nélkül jóval több ismeretet lehet elsajátítani, mint amit az iskolai tantervek előirányoznak. Harmincfős tancsoportjában ő a legjobb egyetemi hallgató. David ritka tehetsége egészen váratlanul nyilvánult meg. Négyéves korában még csak jó emléke- zöképessége sem volt. Szülei foglalkozni kezdtek vele, hogy • David Arutyunjan. (Fotó: APN—KS.) • A feltárt monostor alapjai. • I>r. Magya Kálmán egy sir képét rögzíti. (Fotó: Elek Emil.) Közösségteremtő televízió Tizenkét éves egyetemista
