Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

1976. július 21. • PETŐFI NEPE • I Korszerűbb irányítási formák A termelési és az irányítási módszerek között szoros kapcsolat van. Ennek bizonyítására elegendő, ha csak a magyar mezőgazdaságot vesszük példaként, amely rö­vid idő alatt megváltoztatta, magasabb szintre emelte termelését. Ebben nagy szerepet játszott a gazdasági önállóság megteremtése, valamint az állami irányítás közvetett formáinak kialakítása is. Pénzügyi konferencia Kecskeméten A Szervezési és Vezetési Tu- ciorn/nyos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Gép­ipari Tudományos Egyesület, a Magyar Élelmezésipari Tudomá­nyos Egyesület, valamint az Épí­tőipari Tudományos Egyesület rendezésében július 26—27-én Kecskeméten, a megyei művelő­dési központban kerül sor a II. országos vállalati pénzügyi kon­ferenciára. A tanácskozás témája a jövedelmezőség, a hatékony­ság, a hitel. Az értekezéseket négy szekcióban (ipari, építőipa­ri és közlekedési, mezőgazdasági és élelmezésipari, valamint keres­kedelmi) tartják. A megnyitó ple­náris ülésen Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elnököl és Pullai Miklós, a Ma­gyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese Pénzügyi és hitelpoli­tikánk az ötéves terv időszakában címmel tart előadást. Lovasnapok Apajpusztán Dömsöd-Apajpusztán július 23-án, pénteken nyitják meg a kiskunsági pásztor- és lovasna­pokat. A háromnapos rendez­vénysorozat a lovassport sereg­szemléje lesz. A Budapesti Hon­véd Sportegyesület csehszlovák, NDK-beli és jugoszláv lovasok részvételével nemzetközi lovas ugratóversenyt rendez. Itt tart­ják az országos fogatbajnokságot is, amelyen elindulnak a váloga­tott keret , tagjai, köztük Fülöp Sándor, az 1974. évi világbaj­nok, és Abonyi Imre kétszeres Európa-bajnok. A rendezők 35 000 vendégeti várnak az idei pásztor- és lovas­napokra. Fogadásukra hónapok­kal ezelőtt megkezdték az előké­születeket: a lovaspálya szom­szédságában kempinget építettek a lakókocsival érkezők vagy sá­torozni akarók számára. A vendé­gek megkóstolhatják majd a jellegzetes pusztai ételeket, a Kis­kunság zamatos borait. Az idei Napjainkban a mezőgazdaság irányításának rendszerében a köz- gazdasági, a termelésszervezési, a hatósági, és a felügyeleti te­vékenység érvényesül. A szövet­kezetpolitikai munkában tehát nagy jelentősége van a közvetett irányítási formának. Az önállóság adta lehetőséggel élnek is az üzemek. A gazdaságok, igényeit azonban sajnos, az állam sem tudja minden szempontból kielé­gíteni. Például még jelenleg sincs elegendő nagy teljesítményű trak­tor vagy éppen valamilyen -spe­ciális gép, sokszor előfordul az is. hogy kevesebb a műtrágya. A hiány okai ismertek —, er­ről már lapunk hasábjain is több­ször tájékoztattuk olvasóinkat. Az igények néha gyorsabbak nőnek, mint a lehetőségek. Az elkövet­kező időszakban részben a ter­melést további szakosodása, rész­ben a hozamok növelése, vala­mint a munkaerő elvándorlása miatt még több gépre és terme­lőeszközre lenne szükség. Ugrás­szerű javulásra azonban nem számithíítiunk. ezért az üzemek­nek is többet kell tenni annak érdekében, hogy a helyi tartalé­kok feltárásával a meglevő esz­közök jobb kihasználásával nö­veljék termelésüket. Ennek egyik formája' a belső irányítás és üzemszervezés tökéletesítése. □ □ □ Legtöbbször azonban az. állami irányításra vár az a feladat, hogy a szabályozás és a forgalmazás rendszerén keresztül az anyagi - műszaki eszközök és a termelés fejlesztési célkitűzések minél összehango Írtabban találkozzanak a gazdaságok érdekeivel. Ennek legjobb koordinátorai Bács-Kis- kun megyében is a téesz-szövet- ségek. Igaz. beleszólási joguk • nincs a szövetkezetek életébe, döntéseibe, de ajánlásaikat leg­többször elfogadják a gazdasá­gok. • □ □ □ A szövetségek tanácsadói te­vékenységét és a közgazdasági szabályozókat sem lehet minden­hatónak tekinteni. Előfordul, hogy ösztönzői valamelyik termék elő­állításának szabályozó rendszere, mégis egyes gazdaságok vezetői üzemi érdekek miatt elhanyagol­ják fejlesztését. A kormányprog­ram szerint 1980-ra az egy sze­mélyre jutó zöldség- és gvümölcs- fogvasKtásnak el kellene érni a 95 kilogrammot évente. Ez nem is volna lehetetlen... Viszont, ha meg akarjuk termelni azt, amire szükség van, akkor az ösz­tönző rendszert is differenciál­tabban kellene alkalmazni, hogy a jelenlegi szabályozók mellett valóban veszteségesen termelhe­tő áruféleségek előállításáért na­gyobb társadalmi ielismerésben részesüljenek a gazdaságok. Ter­mészetesen csak a szabályozók megváltoztatásával a piacokon még nem lesz több a fent meg­nevezett termékekből. Az üze­mekben is összehangoltabb mun­kára. pontosabb tervezésre van szükség ahhoz, hogy megtalálják számításukat. A tervek készítésé­nél sokkal körültekintőbben kell eljárniuk, hogy a gazdasági szá­mítások valóban meg is felelje­nek a valóságnak. □ □ □ Az önállóság növeli a mezőgaz­dasági üzemek felelősségét, ami a gazdaságos termelésre ösztönöz, így egyes állat- és növényféle­ségekből az utóbbi időben meg­sokszorozódott a termelés, amit a területi koncentráció, a belső irányítási rendszer új formáinak kialakulása is gyorsított. Nap­jainkban ugyanis a területi irá­nyítás helyett! egyre inkább tért hódítanak a kombinatív irányítási módszerek. Ezt segíti a szövetke­zetek kialakulóban levő válla­lati jellegű gazdálkodása is. A területi és a kerületi irányítás mellett erősödik a magasabb mű­szaki felkészülést és jobb szerve­zést igényő ágzati. vezetés. Ez annyit jelent, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben törekednek a szakosodásra és szinte külön ága­zatként kezelnek minden nö­vényt. Egycsapásra azonban az ágazati irányítást sem lehet be­vezetni. Ennek megvalósításához még hosszú időre van szükség. A megye gazdaságainak területén ugyanis sok a tanya — amire a a kisárutemelés miatt még so­káig szükség van —de ugyan­akkor bizonyos mértékig akadá­lya a termelés magasabb szintű szervezésének. A mai követelmé­nyeknek megfelelő kombinatív ágazati vezetést egyes gazdasá­goknál azonban már hatékonyan alkalmazzák. Ezek közé tartozik a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság. a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövet­kezet, a lajosmizsei Kossuth, a kiskunmajsai Jonathan Szakszö­vetkezet és még lehetne sorolni a sok jó példát. A belső irányítás és az ellenőrzés tökéletesítése ezekben a gazdaságokban serken­tően hatott a gazdálkodás szín­vonalára és ha közvetve i&, de növelte a hozamokat. □ □ □ A belső irányítás erősítésének a differenciált anyagi ösztönzés is egyik feltétele. A kormány döntése alapján újabban a veze­tők prémiumának 10 százalékát év közben is kifizethetik a gaz­daságok. ha a kitűzött célfelada­tot teljesítették. Ez valószínű ser­kentőleg hat a gazdálkodás és a beruházások hatékonyságának növelésére, idő előtti befejezé­sére. A gazdaságok többségében a helyi sajátosságok figyelembevé­telével korszerűsödnek az irányí­tás formái. A folyamatos mű­szaki fejlesztéssel együtt állan­dóan tökéletesedik a szövetkeze­tek vezetése. B. Z. Újdonság a lótombola lesz, ame-. lyen egy csikót nyerhet a szeren­csés vendég. (MTI) FÜRDETI K AZ IXTKRCnN11NENTALT • A Fővárost Takarító Vállalat különleges takarítást Is vállal. Képünkön a Hotel Duna Inter­continental műkő- burkolatát tisztítják. A látványos mosdatáshoz több tízezer liier forróvizet és sok mosószert használtak fel. (MTI-fotó — KS.) A pult túlsó Vajon ki lehet-e számítani, hogy történetesen egy élelmi­szerüzlet eladója nyolc óra alatt hány kilométert lesz meg a pult túlsó oldalán? S azt ki tudná megmondani, hogy egy eladó hány mázsányi árut, kenyeret. töltelékárut, üdítő italos ládát mozgat meg munkaideje alatt? Nehéz, szinte lehetetlen ezekre a kér­désekre pontos választ adni. Annyi bizonyos: egy kereske­dő a napi nyolc órás munka­ideje alatt több kilométert gyalogol a raktár, a hűtőszek­rény. a pult között, s ezalatt sok mázsányi árut emel. A férfiak fizikumát is jócs­kán igénybe vevő nehéz mun­kát elsősorban nők látják el. Fő­ként lányok, asszonyok jelent­keznek eladónak, de ők is keve­sen i'annak. Évek óla több ke­reskedelmi dolgozóra lenne szükség. Nem csábító a szak­ma. a nehéz fizikai munkáért viszonylag kevés a fizetés. Most. a. kánikulai napokon, különösen megterhelő a fel­adatuk. Nem elég, ha reggel éppen az üzlet nyitására ér­nek be, hiszen addig a pul­tokra kell az áru egy részét tenni, s a raktárban is számos oldalán feladat várja őket. A nap bi­zonyos szakaszaiban, különö­sen délutánonként, hosszú em­bersor kígyózik a pultok, pénztárgépek előtt. A hőség­ben mindenki igyekezne a meleg, fülledt üzletekből mi­előbb szabadulni. A vá­sárlók közül sokan türelmet­lenek, ingerültek, s megjegy­zéseket tesznek az eladókra, pénztárosnökre. Gondoljunk arra, hogy bár­mennyire is igyekeznek, egy­szerre nem tudnak két vásár­lót kiszolgálni, s ha kenyeret, felvágottat szeletelnek, hiába kérdez valamit kiabálva a sor közepén álló türelmetlen vá­sárló, az eladó úgysem tud odafigyelni. Gondoljunk arra is, hogy csakúgy, mint mások, a kánikulában ők is gyorsab­ban elfáradnak, s talán ezért tűnik lassabbnak a kiszolgá­lás. Becsüljük meg a munkáju­kat, s ha a vásárlás a nagy tömeg, s a meleg miatt né­hány perccel tovább tart, nem dől össze a világ. Őket, s magunkat is megkíméljük az értelmetlen idegeskedéstől. T. L. A Magyar Közlönyben megjelent a Minisztertanács határozata fel­sőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépésével kapcsolatos egyes kérdések sza­bályozásáról. A határozat ki­mondja, hogy a munkáltatók a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröket az 1977. január el­seje után végzett pályakezdő szakemberekkel csak pályázat út­ján tölthetik be. Kivételek azok a munkakörök, amelyekhez mű­vészeti főiskolán szerzett nem pe­dagógus végzettség szükséges, vagy amelyeket tanulmányi szer­ződéssel kötöttek le. Pályakezdő .szakembereknek kell tekinteni a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán végzett fiatalokat mindaddig, amíg a felsőfokú szakismereteik gyakorlati alkalmazását igénylő munkakörben, illetve szövetke­zeti tagsági viszonyban három évet nem töltenek el. A részük­re meghirdethető munkahelyek számat évente az illetékes mi­niszterek határozzák meg. figye­lembe véve az egyes terü­letek és szakmák munkaerő-szük­ségletét, valamint a végzők szá­mát. A pályázatokat az egyes szakterületekre megállapított képzési idő befejezése előtt hat hónappal meghirdetik. Felhívja a kormányhatározat a tanácsok, a vállalatok és a szö­vetkezetek vezetőinek figyelmét arra. hogy az általánosnál kedve­zőtlenebb adottságú, vidéki műn­tós letelepedését meglevő erő­forrásaikból, a jogszabályok ál­tal biztosított lehetőségek legjobb kihasználásával segítsék elő. A munkaerőhiánnyal küzdő, terüle­teken a területi pótlék, a letele­pedési segély, a kedvezményes személyi kölcsön összegének dif­ferenciált megállapításával kell a pályakezdő fiatalokat munka­vállalásra ösztönözni. A család­alapítási kölcsön legmagasabb összegét célszerű megállapítani. Intézkedik ;í kormányhatáro­zat. azzal kapcsolatban is, hogy a társadalmi ösztöndíj valóban azoknak a vidéki területeknek a munkaerőhelyzetét javítsa, ahol legnagyobb szükség van a szak­emberekre. AzoMt az egyetemre, főiskolára jelentkező fiatalokat, akik tanulmányi szerződésben kötelezik magukat, hogy tanul­mányaik befejezését követőén e területeken vállalnak munkát, a felsőoktatási intézmények — az előírt követelmények teljesítése esetén — kötelesek a felvételek­nél előnyben részesíteni. A ta­nulmányi szerződést megszegő társadalmi ösztöndíjas helyett a jövőben a1 vállalatok, intézmé­nyek, szövetkezetek nem vállal­hatják át a visszalfizetési köte­lezettségeket, A pályázati rendszert megsze­gő munkáltatók vezetőit fegyel­mi úton ést anyagilag is felelős­ségre vonják, a pályakezdő szak­emberek1 munkaszerződése pedig ilyen esetben érvénytelen. MINISZTERTANÁCSI HATÁROZAT A pályakezdők elhelyezkedésének szabályozásáról Unhplvpf nálvíikpy.dnk tar­Klasszikusok és modernek a képernyőn A következő hetek, hónapok tévébemutatói között szép szám­mal találhatók olyan darabok, amelyek a klasszikus és modern magyar irodalom alkotásait is­mertetik meg. népszerűsítik. A televízió egyik jelentős vállalko­zása S?,abó Pál: Isten malmai című regényének feldolgozása. A magyar falu felszabadulása és a földosztás költői szépségű hiteles ábrázolása jellemzi a Gaal Al­bert által rendezett kétrészes té­vékoprodukciót. A századforduló magyar kisvárosának jellegzetes figurái sorakoznak fel Török Gyula; Zöldköves gyűrű című re­gényének adaptációjában, ame­lyet Horváth Z. Gergely rende­zett. Egy matrónát állít a játék kö­zéppontjába Bencsik Imre. A százéves asszony című játéka, amelyet Málnay Levente rende­zett. Az élemedetí korú hölgy és a körülötte forgolódó személyek, közéleti emberek történetét me­séli el derűs fordulatokkal a film. Palotai Boris: A szürke zakós és a Mama című játékának főszere­pében Dayka Margítot. Kállai Ferencet és Halász Juditot lát­hatják a tévénézők. • A Bajkál-tn télen. A régi orosz népdalok, nép­mesék is gyak­ran . foglalkoz­nak a Föld legmélyebb ta­vával. a Baj- kál-tóval. Ha­talmas kiterje­désű 31 500 négyzetkilo­méter. vízfelü­letével tenger­nek is bediene. Mélysége eléri az 1940 métert. Valóságos geo­lógiai misztéri­um, hogyan ke­letkezett ez. a hatalmas édes- vízgyűjtő me­dence. A Bajkál-tó északkeleti partján feksziiv a Barguzin ter­mészetvédel­mi rezervátum. Lenyűgöző szépségű a ezen a bár az időjárás kissé zord, kü­lönösen októ­bertől decem­ber végéig, ■amikor az északnyugati szelek süvöltenek a hegvek felöl. A szélviharok le­veleket és sötét felhőket sodor­nak. Néha korán beáll itt a tél és ősszel a tó partján a széljá­rás jég-barlangokat képez. A barlangokra ráesik a hó és ezek a különleges képződmények sok­szor májusig megmaradnak. Prémvadászok földje Hosszú időn keresztül lakat­lan vidék, afféle szűz terület volt a Bajkál-tónak ez a part­szakasza. Száz évvel ezelőtt je­lentek meg itt az első orosz prémvadászok. Nem izgatta őket a zord időjárás, annál inkább egy erdei állat, amelynek prém­je- a szó szoros értelmében „ki­rályi prém” volt. Orosz régen- sek, cári nagyurak, földbirtoko­sok kedvelt prémje, a coboly- ' bunda. A cári rendszer bukásakor már csak 20—30 coboly maradt Bar­guzin erdeiben. A szovjet hata­lom idején azután gondos szapo­rítási és védelmi intézkedések következtében ismét feltámasz­tották ezt a kipusztulásra ítélt állatot. 1934-ben mái- 4—500 volt számuk a Barguzin rezervátum­ban, napjainkban már annyira elszaporodtak, hogy a rezervátu­mon kívül a szovjet, hatóságok megengedték a coboly rendsze­res vadászatát, (A rezervátum területén védelem alatt áll.) Á zoológusok is szükségesnek tart­ják a coboly megtizedelését a rezettvátum környékén. Évtize­deken keVesztüi megfigyelték ugyanis, hogy ez az állat nem tűri meg a rágcsáló-konkurren- ciát és kíméletlenül elpusztítja rokonait, így a szibériai görényt és a hölgv menyétet. A biológiai egyensúly fenntartása A cobolynak viszonylag nagy élettér keli, 1 coboly kb. 1 négy­zetkilométer területet igényel, így a Barguzin rezervátum 1300—2500 cobolyt tud csak el­tartani. Ez a rágcsáló egyébként az aljnövényzet ragadozója, fa­lánk állat és bizony a rezervá­tumban kilopkodja r.z etetőkből a más állatoknak szánt táplálé­kot. Különösen a diót kedveli. Nem veti meg azonban a tör­vényes zsákmányt sem, a mezei egeret és a mókust is pusztítja. A coboly túlszaporodása tehát a biológiai egyensúly felbomlásá­hoz vezethet. Ennek az egyensú­lyi helyzetnek a fenntartására a szovjet zoológusok, biológusok nagy gondot fordítanak. A rezervátum területén a bar­na medve is védelem alatt áll, de erőfölénye miatt nincs rivá­lisa. Mivel a húsételt nem veti rneg, időnként el-elkap egy szarvast, vagy jávorszarvast és be is lakmározik belőle. A Barguzin rezervátum terüle­tén 40 emlős-, 230 madár-, 4 hüllő-, 2 kétéltű- és mintegy 50 halfaj él. Érdekes lenne tudni, hogyan került, ide például a bor­júfóka, amelynek legközelebbi rokonai sok ezer kilométerre él­nek a Jeges-tengerben. A kuta­tók feltételezik. hogy valame­lyik jégkorszakban, talán száz­ezer évvel ezelőtt, úszott ide feltehetően a Léna folyón, amely nem messze ered a Bajkál-tótól és lehet, hogy valamikor össze­köttetésben állt a tóval. A Szovjet Tudományos Aka­démia szibériai szekciója az el­múlt évtizedben 120 kutatási té­mát írt ki a rezervátumban dol­gozó kutatók számára. Ezeket be is fejezték. A témák nemcsak az állattant érintik, de más terüle­teket is (botanika, zoogeográfia, geomorfológia, stb.) felölelnek. A Bajkál-tó vidékének fejlesztése A tudományos kutatók köz­pontja a rezervátum területén a Davcsa-nevű kis település, ahol 15 kényelmes faház. klubhelyi­ség. fürdő, laboratóriumok szol­gálják kényelmüket. A Bajkál-tó azonban nemcsak a tudományos kutatás és a ter­mészetvédelem szempontjából je­lent fontos helyet ebben a nagy kiterjedésű országban. Napjaink­ban a rezervátumon kívül, a Bajkál-tó északkeleti partján nemzeti parkot fejlesztenek. A tervek szerint a Szovjetunió egyik legnagyobb turisztikai és klimatológiai centrumát építik ki és igyekeznek kiaknázni a jö­vőben a Bajkál-tó erőforrásait. További kutató centrumok épí­tése mellett szanatóriumokat, mo­teleket. campingtáborokat létesí­tenek a tó partján. A pihenni, üdülni, a természet szépségeiben gyönyörködni vá­gyókat is várni fogja a jövőben a Bajkál-tó, Szibéria gyöngysze­me. Igaz. hogy néha süvölt itta szél, de viszonylag magas a nap­sütéses órák száma nemcsak nyáron, hanem tavasszal és ősz­szel is. a levegő kristálytiszta, a színek és a fények pedig oly szé­pek, hogy aki évtizedek óta út él, nem cserélné fel más vidék­kel. • A Rajkái tó napsütésben (Fotó — TASZSZ — MTI — KS.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom