Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
19*6. július 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Kisüzem a város szélén • Banos Ferenc, az Április 4. brigád tagja a Rába tehergépkocsikhoz szükséges gumiabroncsokat készíti. ;i legnehezebb fizikai munkák közé tartozik. Hiszen nyolc órán KÉPERNYŐ Az információ és háttere Az eseményekhez közvetve kapcsolódó, de azok megértését segítő, az új információkat elmélyítő közléseket neveznek az újságírók háttér-anyagoknak. A televízió az utóbbi egy-két évben mind többször tűz a műsorára ebbe a csoportba címkézhető filmeket, dokumentum-összeállításokat. Helyeseljük ezt a törekvést, mert ezáltal növelik az üggyel, ünnepséggel, versennyel, politikai folyamattal foglalkozó tudósítások hatását. Hogyan? Segítenek térben és időben elhelyezni az adott közleményeket, hozzáillesztik az új információkat a meglevő ismeretekhez. Az újságírók, rádiósok, tévések még ma is sűrűn elkövetik azt a hibát, hogy saját, hivatalból kötelező, foglalkozásukkal járó tájékozottságuk alapján szerkesztik, írják, fényképezik, mondják el mondandójukat. Gondolnak-e a napokban a lévé műsorigazgatója által is emlegetett tényre? A lakosság nagyobbik része nem végezte el a nyolc általánost! Mi következik ebből. Kevesen tudják például, hogy merre található Libanon. nincs képzetük az ország földrajzi helyzetéről, évszázadok óta hurcolt problémáikról. A fűzűit politikai helyzetről, a tragikus harcokról beszámoló közlések csak akkor tapadnak a tudathoz, akkor válnak a befogadó tulajdonává, ha ő be tudja olvasztani az adatokat, neveket, földrajzi viszonylatokat meglevő ismereteibe. Ha az összekötő kapcsok hiányoznak, csak töredékét hasznosíthatja a kötődés hiánya miatt az új információknak. Több efféle rövid műsort, tájékoztató közlést várunk. Ha új fogalom vetődik a köztudatba, új helyszínekre vándorol a kamera, találja meg a módját ezek bemú- tatásának a műsorigazgatóság. A televízió és rádió kutató intézete kitűnő felmérésekkel segíti a műsor állandó jobbítását. Nem emlékszem rá azonban, hogy megvizsgálták-e — mondjuk az esti híradó után — a célba talált és a tárgyi ismeretek hiánya miatt hatástalanul tovaszállt közlések arányát. A tudósítások, beszámolók is elbírnának tehát az eddiginél több „háttér-információt”, ismeretterjesztést. Ezért sikeresek a Tájak, városok, emberek ... sorozatban bemutatott alkotásokhoz hasonló művek. Különösen, ha olyan jól időzítik, mint a Kanada — az olimpia országa címűt. A felaj- •zott érdeklődést jól használta ki a tévé az általános műveltség és a világban eligazodáshoz egyre szükségesebb tájékozottság növelésére. Az alkalomra készített műsorok között régen láttunk olyan tartalmasat, távlatokat felvillantót, összfüggéseket feltárót és a cikkben említett kívánalmaknak megfelelőt, mint a szombaton sugárzott Hispánia, Hispánia címűt... Ezzel és a Madrid határán csütörtökön délelőtt sugárzott műsorral méltón emlékezett a spanyol polgárháborúra a televízió. A múlt felidézése egyre aktuálisabb. Hispániában újra változások érlelődnek... A legutóbbi Hét-ről sok jót írhatnék. Választott témámnál maradva: az Egyesült Államokból most hazatért Horváth János mintaszerűen ágyazta be a tájékozódáshoz szükséges tudnivalókat (a helyszín bemutatását, a fogalmak jelentését) a demokrata párt konvencióján készített pompás riportban, az eseményt minősítő kommentárokba, a nagy összejövetel valódi arculatát, jellegét érzékeltető felvételekbe. Még annyit: tetszik ez a köny- nyed, oldott stílus. Kövesse, kinek adottsága, tehetsége van hozzá. De csak az! H. N. Tervezés képernyőre A textiltervezők, amikor az anyagok új mintáit dolgozzák ki, hatalmas mennyiségű változatot hoznak létre. Hogy megkönnyítsék munkájukat és csökkentsék az időráfordítást, az angol mérnökök olyan berendezést hoztak létre, amely lehetővé teszi a művészeknek, hogy speciális „ceruzákkal” a színes televízió képernyőjére rajzoljanak 6—8 szín felhasználásával. A nem sikerült vonalakat és mintákat gyorsan „le lehet törölni” és újakkal helyettesíthetők. Ha valamelyik változatot elfogadják és be akarják vezetni, akkor a képernyőről a videofelvétel szalagjára kerül, onnan pedig egyenesen az automatikus, több színnel dolgozó nyomdagépre. (b. i.) Az óra mutatója erősen közeledik a tizenkettőhöz, s valószínűleg a hőmérők higanyszála Is szorgalmasan igyekszik felfelé- Vajon mit csinálhatnak ilyen melegben a gumisok — pillantok Bugáéról Kiskunfélegyházára érkezve az út szélén meghúzódó néhány palatetős épületre. Kérdezzük meg. — Dolgozunk, mintha mi sem történt volna — mondja Néme- di András, a Vörös Csillog Termelőszövetkezet Gumiüzemének vezetője, miközben letörli homlokáról a verítéket. — Nálunk télen sincs hideg, de most?! Nézzünk körül. Nem valami nagy örömmel fogadom a javaslatot, mert a forró kocsi után hűsnek tűnt az iroda és jól esett egy kicsit megpihenni. Félmeztelenül, vagy atlétatrikóban dolgozó munkások, hőség, olvadó, égő gumiszag, akik itt dolgoznak, megérdemlik az elismerést. — Megszoktuk már — mondja az üzemvezető, amikor a műhelyt körüljárva, fényképeket készítve egy kisebb helyiségbe térünk be, ahol lányok, asszonyok foglalkoznak a gumiáruk kikészítésével. — A műhelyekben jórészt férfiak dolgoznak, a nők többsége itt az asztaloknál tevékenykedik. Most éppen győri megrendelésre a Rába tehergépkocsikhoz különböző gumiáruk kikészítésével foglalkoznak. Mire észrevennék. villan a Az észak-amerikai néger zenekultúrából a század negyvenes éveire egyetemes, önálló zenei formanyelv nőtte ki magát, amelyet jazz-művészetnek nevezünk, s amelynek „nagykövetei” vasárnap Kecskeméten adtak koncertet a megyei művelődési központban. A Golden Gaate együttes a tradicionális, a hagyományos alkotóformák első számú képviselője, Bessie Smith, Ma Renny, Machalia Jackson törekvéseit követők — „csak tiszta forrásból” — spirituálékat, gospeleket, blues-okat, rhitm and blues-okat énekelnek immár negyvenkét éve, szerte a világ nagy koncerttermeiben, s mindenütt, ahol a jazz-t szerelik, érzik. Szombaton. 10—35 fokos bőségben Kiskunhalason •endezte meg az MHSZ megyei vezetősége, a KISZ megyei bizottsága i tartalékosok honvédelmi versenyének ■negyei bajnokságát. A tizenegy MHSZ erületi vezetőséget két-két :sapat képviselte. Az elnökiégben helyet 'oglalt Németh ''erenc, a KISZ ■negyei bizott- lágának első átkára, Szénák György ilezredes, az iáHSZ megyei titkárának helyettese. Milassin István, a megyei tanács járási hivatalának elnökhelyettese megnyitója után vette kezdetét a nem könnyű versenyszámokból álló küzdelem. A három főből álló csapatoknak kispuskával és sportpisz- tollyal lövészetet kellett végrehajtani, majd katonapolitikai, álvaku, mosolyogva hallgatjuk a lányok tréfás sóhaját: — Legalább szóltak volna előre, hogy fényképezni akarnak; megfésülködtünk volna... — Nagyon jól összeszokott kollektíva dolgozik itt két szocialista brigádban — mondja az üzemvezető, amikor visszatérünk az iroda hűsébe. — Két műszakban 37 munkás az idén 11 millió forint értékű különböző gumiárut ad a megrendelőknek. — Hány félét? — Legalább hatvan-hetven féle termékünk van állandóan, Milyen művészi élménynek lehetett részese — korábbi nagyszerű jazz-koncertek után — most ismét a kecskeméti közönség? Ralph Elison, a neves néger jazz-trombitás, író és esz- széista igy foglalta össze: a jazz szépsége az, hogy küzdelemből származik, melyben mindegyik zenész versenyre szólítja az összes többit; minden szólófutam vagy improvizáció a művész személyiségének meghatározását képviseli: mint egye- det, mint a közösség tagját és mint összekötő kapcsot a hagyomány láncolatában.. A négytagú énekegyüttest, amelynek Orlandos Wilson a vezetője, nemzetközi trió kísérte. A zongorista nyugat-német, a talános katonai, lőkiképzési és tereptani ismeretekből vizsgáztak. Az álcaruhába öltözött versenyzőknek a kézigránát cél- és távolbadobás, valamint a géppisztoly szétszedése, illetve ösz- szerakása okozta a legnehezebb feladatot. Ezután a csapatoknak menetvonal-vázlatot kellet készíteniük, tájoló alapján menetet többségük hagyományosnak számít. A GÉPTEK például már évek óta nálunk rendel elektromos és robbanómotoros targoncákhoz görgőt, az idén 800-ra van szükségük, az első félévben átvehettek 500-at. Ugyancsak ők rendeltek tőlünk a Béta I. típusú targoncához 14 féle különböző gumialkatrészt. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár tartálykocsikhoz használatos, fémre vulkanizált tolózárakat rendelt tőlünk, mind az 5 ezret megkapták az első félévben. — Van megrendelő a megyében is? * — Nem is egy. Az Április 4. Gépipari Müvek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárának évente legalább 250—300 ezer forint értékű gumiárut gyártunk. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti és kiskőrösi gyára is a régi megrendelőink közé tartozik. Pénztárgépekhez készítünk. részükre különböző gumicikkeket, évente mintegy félmillió forintért. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyára is kifizet nekünk évente vagy 200 ezret. Némedi András kitekint az ablakon. — Megérkeztek a győriek — mondja elégedetten — határidőre jöttek, de nem is csalódnak, vihetik a mostanra esedékes árut... O. L. dobos svájci, a basszusgitáros pedig a kiváló magyar jazz-ze- nész, Fridrich Károly volt. Műsoruk két részből állt, mégpedig a legismertebb spirituálék — mint a Thbattle of Jerico, Jezabell, stb. — gospelek, valamint a tradicionális jazz örökzöld témáinak (Szentek menny- bemenetele, Kansas City blues, Sweet Georgia Braun stb.) előadásából. A felejthetetlen élményeket adó koncert befejezéseként stílusosan, Walter Cristopher Handy „Saint Luis blues” számával — a szerző temetésén ezt a témát száz jazz-trombitás adta elő — a tradicionális stilus leg- nagyobbjaira emlékeztek. Cs. K. végrehajtaniok, meg kellett határozni álláspontjukat, felderíteni a célokat, vegyileg szennyezett terepszakaszokon kellett áthalad- niok és rádióval összeköttetést teremteniük. Az első korcsoportban a legjobban Baja város csapata szerepelt, akiket Kiskunfélegyháza • Aki dolgozik — kenyeret keres. — Nyelvünk ilyen szép — szemléletes képpel tiszteli meg a kenyérben megtestesülő munkát. És se szeri, se száma szólásainknak, közmondásainknak, dalainknak, melyek a legkülönbözőbb összetételekben szólnak a kenyérről. Kenyerünk — a mindennapi, a legfontosabb táplálékunk. A legősibb és a legfontosabb táplálékunk. A legősibb és a legegyetemesebb. Kis-Ázsiában és Észak-lránban időszámításunk előtt 10—8000- ben, Közép-Európában 5000 körül már foglalkoznak búzatermesztéssel. Igaz, ezek az ősi búzafajok — az alakor és a tön- kebúza — csak kása készítésére voltak alkalmasak. Vaseszközeikkel a kelták már magasabb szintű földművelést folytattak, javult a búza minősége — ekkor i. e. 4—1. százaidban —, kezdődött a maihoz hasonló kenyér fogyasztása. A honfoglaló magyarság még kásaevő nép volt, de egy-két század múlva már ismeri a kenyeret. Csak az utóbbi évtizedekben vált nagyipari méretűvé a kenyérgyártás Magyarországon. Pékségek, kisebb-nagyobb sütőüzemek voltak ugyan, de a háziasszonyok malguk sütöttek, dagasztottak — különösen falun. A mai felnőttek még emlékeznek az anyjuk, nagyanyjuk sütötte magas, ropogós, foszlós házi kenyérre. Sőt, atz emlékek megszépülnek, nem az jut eszünkbe, hogy ezeket a hatalmas vekniket aztán akár egy hétig is ettük. Sütőüzemeink nem a különleges igények kielégítésére törekszenek. Inkább arra, hogy a nehéz fizikai munka gépesítésével, új technológiával állandó minőséget biztosítanak. • A kenyérgyárakban a nagyüzemi berendezésekkel már gépesített a dagasztás, a nyújtás, az osztás, a gömbölyítés és alag- útkemencében, szállítószalagon sül a kenyér. Emberi kéz, emberi erő közreműködése nélkül. De ez még kevés helyen valósult meg így. 1960-ig Magyaror- sKágon csak kőből épült, falazott típusú kemencében sütöttek. Később fémből készült kemencéket szereltek, használtak. Szilárd tüzelőanyaggal, »közvetlen fűtéssel dolgoztak. Azt jelenti, hogy a kemencében előbb elégették a fűtőanyagot, majd a hamut. kiszedték — s az átforrósodott kemencébe vetették be a sütni valót. Az ilyen kemencék a sok ezer éves kőkemencék egyenes leszármazottai. Azoké a kemencéké, amelyek az őskor sütőkövéből, sütőharangjából alakultak ki, s amelyeknek emlékét a mesék hamuban sült pogácsái máig is őrzik. Az ötvenes években áttértek a gözcsövekkel (fűtött kemencékre — amelyekben már jobb energiafelhasználást értek el. De még ezekbe a kemencékbe is lapáttal vetik a kenyeret. Ez pedig és a bajai járás csapata követett. A második korcsoportban szintén a bajaiak szereztek elsőbbséget, második: Kiskunhalas város, harmadik: Kiskunhalas járás csapata lett. A késő délután sorra kerülő díjkiosztáson Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első keresztül lapátolják ki-be a kenyeret a 240 Celsius-fokos kemence nyílásánál. A kenyervető pékek, a sütőipar 27 ezer dolgozója — névtelenek. (Ismerjük viszont az első magyar kenyér- sütők nevét 1139-ből. A dömósi apátság szolgái voltak. Meiri faluban Vrabog, 'Kimis, Haladi, Muncasti Scege, Gukus, Tenkudi^ Hidegkút faluban Cosar, Ede*, lényben Kimis és Gonidi, Eszter-r gomban Milost, Enyingen Cas- mer és Dömösön Cigu.) • A fejlődés útja az alagútke- mence. Ahol a körbeforgó szállítószalagra rápottyan a kenyér, s a szalag annyi ideig halad át a kemencén, míg az áru megsül. A miskolci kenyérgyár alagútke- mencéjében két ember irányításával óránként 1000 kiló kenyeret sütnek. Ugyanennyi kenyér meg- sütéséhez lapátos kemencében legalább 5—6 ember munkájára volna szükség. A múlt század húszas éveiben Nagyváthy János Magyar házi gazdaasszony című könyvében igy ír: „Jó kenyérnek azt tartjuk, amely domború, héja sem igen lágy, sem kemény, sárga, vagy barna, de nem fekete égett; a béli szívós és nem elmorzsolható. Ha a bélit benyomják, is* mét magától felduzzad, inkább apró sűrű, mint igen lyukatsos, nem savanyú, több ndpok múlva is a tejet felissza, mint a spon- gya; ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér megrendül.” A mai gyári kenyérnek is vannak szabványba foglalt kívánalmai — amelyeket érzékileg és kémiailag vizsgálnak. E szerint „a héj fényes sima, vagy cserepeseden, a bél átsült, a héjtól nem válik el, színe egyenletes, állománya egyenletes, rugalmas, csomómentes: ize és szaga a kenyérre jellemző, aromás". Nálunk a félbarna búzakenyeret kedvelik. Európa déli és nyugati lakói a fehér búzakenyeret, Északon és a német földön a> fekete-barna rozskenyérre esküsznek. Kelet-Európábán a savanyú kenyeret, Nyugat-Európában az élesztővel készült édes kenyeret részesítik előnyben. De csaknem minden ország, vidék büszkélkedik jellegzetes kenyérfajtákkal. A franciák méteres hosszúságú baguett-je, a finnek aludttejjel kelesztelt puha kenyere, a németek barna, durván darált, korpás rozsot tartalmazó pumpernickel- je, az olaszok száraz, fehér kér nyere — nemzeti specialitás lett. Mint ahogy a hazai ízek közül ismerjük a magas, 3—4 kilós alföldi kenyeret, Bél Mátyás leírásából a debreceni, a galgóci, a pápai, a nagyszombati, a komáromi kenyeret. Kiss Lajos tollából a 22 centi magas hódmezővásárhelyi vekniket. • A sütőipari vállalatok most 154 féle terméket állítanak elő. Kenyereket, zsemléket, kifliket, kalácsokat, kétszersülteket. K. M. titkára a KISZ-szel legjobban együttműködő területi vezetőség részére alapított vándorserleget Budai Istvánnak, az MHSZ kiskunhalasi járási vezetősége tagjának adta át. A helyezettek számára az okleveleket, díjakat Szemők György alezredes adta át. G. G. • A kikészítő műhelyben. (Opauszky László felvételei.) A Golden Gaate együttes kecskeméti koncertje A hőség ellenére sikeres volt a tartalékosok honvédelmi versenye .....11 ■ • Készül a menetvonal-vázlat. • Lövészei közben. (Szilágyi Mihály felvételei.)
