Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

\

M (l \ 1 L () I) í S • I R O I) A I () Ml • M ÍJ V í S Z E I • IRODAI () M

M l

I S / I I

Kulturális csere - itt és ott

Évről (.'vív bővülnek u Szovjetunió kulturális kapcsolatai: jelenleg több mint 120 állammal tart rendszeres kulturális cs tudományos kapcsolatokat. A szovjet kultúra és művészet több mint 40 ezer képviselője és 200 művészegyüttes utazik évente küllőidre.

Külföldön évente több mint 25 millió ember vesz részt a szovjet művészek hangversenyein, előadásain és egyéb rendezvényein. és további többtíz milliónyian a televízión kisérik figyelemmel vendégszereplésüket.

Kapcsolat

a testvérországokkal

A Szovjetunió kulturális kapcsolatai különösen a szocialista testvéről',szánokkal rejlődnek. Csupán ii legutóbbi 10 esztendő alatt ,i kölcsönös látogatások száma csaknem a háromszorosára növekedett és elérte a Szovjetunió összes kulturális cseréinek mintegy felét.

A Szovjetunió és a szocialista országok kulturális kapcsolatai gyors Jxivülesének magyarázata az, hogy egy típusú a kultúrájuk, egységes az ideológiájuk, s hogy teljes mértékben egyezik a testvérországok kommunista pártjainak a politikája.

Új formák

Az utóbbi időben a szovjet kultúra mintegy 10 ezer képviselője, csaknem 100 művészegyüttes utazik évente a szocialista országokba, ahol 00, a szovjet kultúrát és művészetet bemutató kiállítást rendeznek. A szocialista országokból ugyanakkor a kultúra 8 ezer képviselője, több mint 70 színtársulat érkezik évente a Szovjetunióba, s 40-nél több kiállítást rendeznek.

Napjainkban igen elterjedtek a kulturális együttműködés új formái. Ilyenek például a közösen rendezett színielőadósok, közösen készített filmek, televíziós adások stb. Csupán a legutóbbi években ■fű előadást szerveztek meg közös erővel. Köztük a Háború és béke című operát (az NDK-ban), a Spartacus című bulettet (Lengyelországban és Magyarországon), a Goya, Kedvező széj, Esküvő stb, című filmeket,

Egyre jobban növekszik a szocialista országok színházi és zenei fesztiváljainak jelentősége. Ezek a rendezvények amellett, hogy tág lehetőséget biztosítanak a testvérországok színházművészetének és zenéjének megismerésére, elősegi- tik azt is. hogy a szocialista országok színházidnak, előadóművészeinek repertoárjában egyre nagyobb helyet kapjanak a szocialista államok szerzőinek alkotásai.

Szüntelenül bővül azon kulturális és művészeti intézmények kőre, amelyek közvetlenül együttműködnek egymással. A szovjet kulturális intézmények jelenleg a testvérországok 226 színházával,

HATVANI DANIEL:

Szélvészben

szálló

Tapadván lápi víz-orcára leszel torsát sokszorozó fogyásodban is peng parázna pokolból! citeraszó

ölelésemből bora térhetsz szélrészben szálló hószirom sziklához iitődsz sarki, félhez s elolvadsz 'szempilláimon

múzeumával, könyvtárával, művészeti oktatási intézményével tartanak fenn kapcsolatokat.

Nagy szerepel játszanak a szocialista országok együttműködésében u kiadók, amelyek rendszeresen ' kicserélik egymás között a kiadványokat, a lefordított müveket. a külföldi anyagokat, állandóan bővül a legjobb mai szépirodalmi alkotások közös kiadásának gyakorlata, A kiadók együtt működése lehetővé teszi, hogy a szocialista országok népei meg közelebbről megismerkedjenek egymás kulturális életével és vívmányaival.

Amire nincs szükségünk

Nyugaton néha arról panaszkodnak, hogy a szocialista országok, úgymond, egyoldalú kulturális cserét bonyolítanak le. Ajtót nyitnak a klasszikusok és a realisták előtt, de nem engedik be az, úgynevezett modern tömegkultúrát. Valóban: n nemzeti kultúra olyan alkotásai előtt, amelyek e kultúra demokratikus, haladó, humánus tendenciáit tükrözik, ajtónk mindig nyitva áll. De sem a Szovjetunió, sem a többi szocialista ország nem engedik meg a burzsoá kultúra legsilányabb hajtásainak szabad beáramlását országukba, A szexet és erőszakot propagáló „kultúra" az ember el- korcsosodását váltja ki. Ezt alátámaszt jék maguk a burzsoá tu dósok is. Erich From, a neves burzsoá szociológus például azt mondja, hogy az úgynevezett tömegkultúra az ember intim világának elszokványosodásához, a természetes érzések és érzelmek elkorcsolusásához vezet.

Az utóbbi időben' a riyügi.Ví kultúrának effajta termékei! igyekeznek ráerőszakolni a szocialista országokra a kulturális együttműködés csatornáin, Ennek pedig semmi köze nincs az emberiség szellemi értékeihez,

A szocialista országok szerint a, különböző társadalmi rendszerű állsfmok közötti kulturális cserék tárgyai csakip olyan kulturális és művészeti alkotások lehetnek, amelyekkel a megismerkedés hozzájárul a népek szellemi gazdagodásához és egymás jobb megértéséhez. Ezért nem engedik meg az »ntihumá- nus, erkölcstelen tartalmú müvek propagandáját a területükön. T. L.

9 Réti Mátyás; Fatanulmúny.

KÁROLYI AMY:

Ácsmunka

Micsoda szelíd kopáesolás micsoda csengés, arltmiás

szarufa, szelemen mint régi érmeken bámészkodom el a neveteken

úszik az égen hajó törzse rácsos gerincből bújnak fellegek mögöttük ég a nyári mennyezet épülő házon tetőszerkezet

Köny v újdonság ok - gyermekeknek

mijj. bújj. zöld ág ... éneklik országszerte kisebb-nngyobb gyerekei; a népi eredetű játékdalt társas szórakozás közben. Természetesen, nem is gondolnak arra. hogy ezzel a legtisztább költészet forrását, népi hagyományainkat ápolják, és erősítik az évszázadok óta szájról szájra terít dö, időről, időre megújuló ősi szokásokat, amelyeket mindig a soron következő nemzedékek tartoltak- ébren és mentettek meg a feledéstől.

A Hidalná értékmentést vállalta a Móra Kiadónál megjelent Bújj. bújj. zöld ág . . . című, népi gyermekjáték gyűjtemény. Az antológia ikertestvére a korábban kiadott Cinege, cinege, kisma. .dór... című, népi mondókák garmadáját felvonultató, nagy sikerű kötetnek.

A Bújj, bújj, zöld ág..„ ez. a kisdobosoknak ajánlott gyermekjáték-csokor, minden bizonnyal nélkülözhetetlen kézikönyve lesz az alsótagozatnak. az óvodáknak. de jól hasznosítható a családi nevelésben is. Témaköre, az anyag gondos válogatása, a körültekintő szerkesztés csatta- nós választ ad arra a szülői házban is gyakran elhangzó gyermeki kérdésre, hogy: „Mit játsz- szunk?" A gazdag folklór-termés válogatását, n jáitékok feldolgozását Haider Edit, a szerkesztés munkáját Kordes Agnes végezte. A kötet népzenei munkatársa Borsai Ilona volt.

Az anyag csoportosítása és rendszerezése, logikai felépítése figyelembe veszi az életkori sajátosságokat Is. így az egyszemélyes dalok, mondókák, rajzolók, körzők, vonüshúzogatők, -kiszámolok után következnek a csoportos játékok, fogócskák, bújácskák, párválasztás körjátékok, hidasjáték. párbeszédes szerepjátszók. labdajátékok, népi sportjátékok. A játékok menetének ismertetését, a magyarázató kát Malkó Katalin világos szerkesztésű rajzai teszik szemléletessé. A ritmus lüktetését ábrák mutatják, a dallam elsajátítását pedig a lekottázotl forma segili a gyermekekkel játszó felnőtt (idősebb gyermek) sz<imara.z-S:ik énekes játéknak többféle variánsát is közli a kötet, akárcsak az eredeti lelőhelyet, ;i gyűjtök névjegyzékét, illetve névjelét.

*

A Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának -hl. évfordulójára adta ki a Magyar Nők Országos Tanácsa Nagy Katalin Mini mesék című könyvét Kass János illusztrációival. Á szó hagyományos érteimében nem is mesék ezek, hanem a valóság talaján fakadt igazi történetek igazi gyerekekről, kisdobosokról, úttörőkről.

A gyakorló pedagógus-szerző gyermekszeretete, nevelői optimizmusa. jószándéka vitathatatlan. Ahhoz azonban, hogy írásai valóban irodalmi élményt nyújtsanak, s ne csak felszínes benyomások maradjanak, valamivel több kell: művészi ihletettség s a költői kifejező-eszközök olyan kelléktára, amely színesebbé, élénkebbé varázsolná u különben precíz és lelkiismeretes munka eredményeként született történeteket,

Ennek híján egyik-másik elbeszélés — a leíró részletek túlburjánzása és a mozgalmas, dinamikus cselekményvezetés visz- szafogása miatt — halványabb, bágyadtabb más hasonló műfajú alkotásoknál.

*

A gyermeklfrában új színfoltot jelent Cyurkoi'ics Tibor költészeNAGY ILONA:

U' 'j'i ulti i>:icti emui kötetének uh,van nem mindegyik darabja tartozik a briliánsra csiszolt műremekek sorába, de a húsznál több vers „rimes, furcsa játéka" megfogja a gyermeki képz.e- letvilágot, Ilyen például a Marcipán úr szójátékra épülő ötlete. .1 lakat, A Tündérkert realizmusa, a Hopp-hopp népi mondókákat idéző frissesése, a Kéz-láb élet- ízű mes fi nyelése vas.v az Iskola- npitogató című vers bölcsessége.

Nem lás.van, lírai érzelmeket íorrósitó versek ezek. hanem a keményebb, markánsabb költészet képviselői, Egészséges kacajt lukasztok, vidám derűt sugárzók, mert őszinte életöröm arad belőlük.

A költői leleményességgel, találékonysággal teli, érdekes kötet ..tlntápacás", foltszerű rajzait Heinzelinann Emma készítette. Az illusztrátor jó összhangot teremtett az eredeti hangú versek és a naivan vaskos képek között.

•

A három éven felüli gyermekeknek ismét meglelent — magas példány számban — a gyorsan népszerűvé vált Afrtanténu«*, a mondókákat és tréfás verseket tartalmazó kötet Bálint Endre g.vermekrajzokat idéző illusztrációival. Szép könyv. érdemes örömet szerezni vele a kicsinyek, nek, Dr. Losonez MiháTyné

Baja, Sugovica-part

9 Goór Imre: A kecskeméti Ujkullégium

Hullám-neszekből épült körém a csend,

fickándó kis halakkal játszottam gondolatban.

— távol két szilfa összehajolt —

kócoló szél bujkált a hajamban.

s úgy álltam ott a köveken

áradó nyugalomban.

mint lenn a víz, s fejem fölött a sátor

hüs levelekkel átszőtt füzfaágból,

hogy csönddé váltam én is, mint a part

minden virága; szívemben a dalt,

a születőt, őriztem, óvtam.

S tudtam, már érdemes az ember erre a fényekkel teli szelíd világra, érti, ismeri, észrevétlen hajol le hozzá — magához emeli.

•ÖRVÖS LAJOS:

Krisztina tanul

Mem tudom, mi tetszik úgy ^ ’ Krisztinán, amikor nem is szép. Egyáltalán nem szép, és mégis. Mert a szép nem mindig fiz. arcvonásokban Jut kifejezésre, hanem azokban a képzetekben, amiket egy személyhez fűz az ember. És én különös képzeteket fűzök Krisztinához. Már az sem mindennapi, ahogy hetenként háromszor találkozóm vele. Odahaza. náluk, az udvaron, legalábbis jó időben. Egy nagy vízmedence all ott. elég mély vízzel Hosz- szebb a kerti vízmedencéknél, vil- lány szürőgép szűri a vizet, hogy mindig tiszta legyen, Es mindig tiszta Is. szokatlanul tiszta, akárcsak Krisztina.

A lány minden nyelvóra elölt úszik egyet, talán, hogy frissebb legyen az agya, ezt nem tudom. Utána felöltözik, sohase fürdőruhában ül le velem a la alá, ur asztalhoz. Az én homlokomon gyöngyözik a veríték, amire elérek hozzájuk, a kisvárostól húrom állomásra a busszal, a falujukba. ö pedig mindig friss. A bőre mindig hideg, néha érzem, bn véletlenül a kezéhez, vagy a lábához érek. Hideg és feszül. A szája meg a víztől fakó színű és duzzadt. Néha látom, mert kissé nyitott a blúza, amint egy-egy csepp vfz lefolyik a melle árkában. amit nem törölt le, és amit most sem töröl le. Engem nagyon csiklandozna egy ilyen vízcsepp.

de öt nem zavarja. Egyáltalán semmi nem zavarja. Az sem. hogy néha ráfeledkezem pillantásommal fakó szájára, kicsit hosszasabban is, mint ameddig figyelnem kell a kiejtésére. Amikor elhallgatott már és ajkát összezárta. Nem tudom, mit gondol ilyenkor, mert csak előrenéz, és meg sem mozdul, amíg le nem veszem róla a tekintetem,

Krisztina egy Igen jómódú kőműves lánya, akit angol nyelvre tanítok. Én a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat nyelvtanára vagyok, a közeli kis- várnából. Sovány vagyok. Krisztina kicsit testesebb,

A n udvaron ott áll néha egy

'* nagy. kávébarna, leketete- tős autó, mert napközben Is haza- haza ugrik vele ti kőműves, és csak éjszakám teszi be a garázsba Igazán nem azért gondolok Krisztinára, de ha feleségül venném. okkor ezzel az aulával lehelnénk kirándulásokat a hét végén, A kőműveséi; soha nem Járnak el kirándulni a hét végén a nagy kávébarna kocsival. Ilyenkor pihennek, sétálnak, (űrödnek. A kocsi ,u munkába Járáshoz kell, s {íz utánfutóban nem bőröndök és kempingágyak lapulnak, hanem a szerszámok állnak ugrásra készen. Lehajtható ülésein kényelmesen el tudnánk aludni, minden költség nélkül. De azokat

az. üléseket még soha nem hajtották le. Még nem feküdt rajta soha Krisztina, se más. Mi feküdnénk először. Valahol megélnénk egy erdei tisztáson, végig- hevernénk a leeresztett ablakoknál, s hallgatnánk valami jó zenét a rádión. Mert autórádió is van a kocsiban, az egész, világot fogja, de nem igen nyitotta ki a kőműves még azt sem. Nem mintha néni lenne intelligens ember, csalt mindig a munkáján töri ti fejét, mindig számol, ,s uhhoz nem szükséges spanyol bolero kíséret. Mt kinyitnánk Krisztinával a rádiót is

De hát ez álom, Krisztinát nem adnák hozzám. Talán nem Is azért, mert nyelvtanár vagyok, az anyja mindig forró kávéval, málnaszörppel kínál, megfizetnek Jól és respektálnak Is. Én vagyok az angol tanár, aki a lányukat az angol nyelvre tanítja. Talán nem Is azért nem adnák hozzám, mert olyan keveset keresek. Talán inkább azért, mert nagyon sovány vagyok, nem néznek ki semmi erőt belőlem. Ha meg kéne fognom otthon valamit, még ahhoz sem volnék Jó. Ha leszakad az eresz a házról, hu. elromlik egy zár. ha valami kisebb. Javítást keil végezni az autón, meg sem tudom csinálni, mert nem érlek semmilyen gyakorlati munkához. Csak nézem Krisztina víztől fakó száját, s a melle árkában guruló vízcseppet. Amit én tudok, az mind csak olyan szellemi érték. És ezt az sem pótolja, hogy nem a gazdagságáért kívánom u lányukat. nem is a fürdőmedencéért. amiben úszkálhatnék üzért én is. nem is a kávébarna kocsiéit. Nem. És ez egymagában elárulja fogyatékosságom, érzel- mességem, vagy mit tudom én mi a csudát, amitől egyre jobban fáznak az emberek, ami olyan fölösleges luxus, nagyobb luxus, mint a fürdőmedence, vagy a kocsi, és csak komplikálja az életet. Lehet, hogy furcsának tűnik, de én Krisztinát önmagáért szeretem. a csúnya arcával, s a tisztaságával, talán mert sohasem láttam még fürdötrlkóban, mindig csak illatos, friss vászonruháiban, nedvesen lefésült hujjul. Tahin azért, mert annyira tudja titkolni érzelmeit, lehet, hogy nem is érzelmes, mit tudom én. De mégiscsak lány, akinek nyilván vunmtk érzései, és gondolatul. És szorgalmas Is. Mindent tudni akar, Amire oly kevés szüksége lehet az életben az angol nyelvre, azt is nagy kitartással, szinte szenvedélyesen tanul,|n. Hogy miért?

C gy Idő óta Jár hozzájuk egy

^ fiatal ácsmester u kocsiján és az irz érzésem, hogy nemcsak Krisztina apjával, u kőművessel dolgozik olykor együtt, u lányával Is tervei vannak, Ügy hiszem, Krisztina sem tiltakozik ellene, Nagy., erős legény. Én sem vagyok alacsony, de magasabb nálam. és sokkalta erősebb. Rokonszenves fiú. igaz. nem túl beszédes Tahin azért is szeret velem úgy elbeszélgetni Krisztina. Ot nézi. velem meg beszélget. Sőt. azt is mondta nemi ég. szereti, hogy ilyen sovány vagyok. Különösek a lányok. A folyóparton all egy rozzant bárka, egyszer azt mondta az. ácsnak. Andrisnak, hogy jó lenne nyáron egy Ilyen

barkában élni. Andris elbiggyesztette a száját, és elmagyarázta neki, hogy miért nem kényelmes egy ilyen régi építésű bárka, milyen előnytelen ma már. Nekem az volt az érzésem, hogy Krisztinának épp a kényelmetlensége, az előnytelensége tetszik, az vonzza. S mikor ezt elmondtam neki. akkor hosszasan bámult rám. de nem szólt semmit. Tény, hogy Andris Jobban öltözik, mint én. mar amikor felöltözik kimenőbe, és ük arcvonásai is szabályosabbak. mint az enyémnek.

Cs egyszer, amikor szóba ke- ^ fült űz ács, váratlanul megkérdeztem Krisztinától, hogy ugye feleségül megy hozzá.

— Igen — felelte természetesen.

Nem tudom, honnan vettem a bátorságot hozzá, talán meg sem gondoltam «mi kicsúszott á szómon.

— Tudja, hogy szeretem magát. Krisztina?

— Tudom

felelte.

— Csak így. egyszerűen.

Néztem rá bámész szemmel, hogy vajon honnan, tudja, amlkoi sohasem mondtam neki. még csak célzást sem teltem Ilyenre, És nyugodt hangon, mintha olyasmit jegyzett volna meg, hogy elég meleg az Idő. halkan hozzátette:

— Én is szeretem magát.

De hogy miért, azt nem mondta. Azt sem. hogy mit ért rajta pontosabban. Hogy kedvel-e. rokonszenves vagyok neki, vagy mélyebb érzések fűzik hozzám,

Égy pillantásra olyan bolonc^ gondolatom támadt, hogy azon a rozzant bárkán, ott a folyóparton, szívesebben töltene egy nyaral velem, kényelmetlenségben, félhomályban, és halszagban, mini Andrissal. Persze az év nemcsak nyárból áll

Mégis valamiféle kétkedő remény éledt tiennem, gyorsabban szedtem o lélegzetemet.

— És... és... mit gondol?

Az. asztalon nyugtatott kezére esett a pillantása.

— Hát, hogy folytatjuk majd az angol órákat, akkut is ha már férjhez, mentem. Ugyanígy meg- isszuk együtt n kávénkat, és ugyanígy beszélgetünk majd.

A csodálkozástól szinte megdermedtem. és mintha álomban hallottam volna saját szavaimat.

— Ugyanígy leülünk a fa alá az asztalhoz, miután kijött a fürdőmedencéből. letürülkűzött és friss ruhát vett magára,,,

— igen — telelte és elngusolyo- dott. Mintha vad kedvét lelte volna ebben a gondolatban, mintha szerelmesen várná ezt a pilla, natot.

— Ml mt Jót tálul eb- ben? — fakadt ki belőlem. s néztem vágyakozással matt száját, melynek kiszívta pi- rossúgát a víz.

— Mi jót találok benne'1 — kérdezte eltűnődve, mint aki maga sem akarja keresni mélyebb okát. — Megtanulok Jól angolul.

És nem mondóit többet.

I