Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

' Np' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 168. szám Ára: 90 fillér 1976. július 17. szombat A stockholmi felhívás aláírása Naponta 700 vagon kenyérnekvaló érkezik Bács-Kiskun megye felvásárló telepeire # A szovjet vezetők aláírták a második stockholmi felhívást, amely a világ kormányainak, politikai pártjainak, társadalmi szervezetei­nek összefogását sürgeti a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a leszerelésért. A képen: Leonyid Brezsnyev kézjegyével látja el azt a dokumentumot, amelyet a Szovjetunió több mint százmillió állampolgára írt alá eddig. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) A hét végi 600—700 vagonos napi gabonafelhozatalból követ­keztetve még mindig nem érke­zett el az aratás főidénye Bács- Kiskunban. Mostanáig 2700 vagon kalászos terményt vettek át. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat július 21-től számít a nagyszezonra: 1000—1100 vagon napi átvételre. Eddig a takarmánybúza 70, az étkezési búza 20—25 százalékát takarították be a nagy határú megyében, ahol 900 kombájn lát­ja el ezt a munkát. Azokban a gazdaságokban, ahol az ősszel idejében került földbe a kalászos magja, nem károsított az aszály a gabonaföldeken. A kiskunfél­egyházi Egyesült Lenin Terme­lőszövetkezetben például az 1030 hektár kalászos terület átlagá­ban 50 mázsa szemet várnak hektáronként. Ezen belül a Li- belulla hektáronkénti hozama, a tervezett 40-nel szemben 50—60 mázsa lett, A jó vízháztartású bácskai búzaföldeken szintén a tervezettnél több termést csépel­nek a kombájnok. A minőséggel is elégedett a gabonaipar. Az ed­dig átvett kenyérnekvaló, a labo­ratóriumi vizsgálatok szerint szabványon felüli. Általában magtárkészen érkezik a termény a felvásárló telepekre, ahol va­sárnap is fogadják az árut. Az aratási idény alatt a gazdaságok­ban sincs ünnepnapi pihenő. Fo­lyamatosan dolgoznak a kombáj­nok és a szántótraktorok. A NUKLEÁRIS FEGYVEREK VÉLETLEN ALKALMAZÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRŐL Jó termés ígérkezik Szovjet-francia megállapodás • Az érsek­Csanádi Búzakalász Tsz-ben 244 hektáron befejezték a takarmánybúza aratását. A termés meghaladta a 42 mázsát hektáronként. Tegnap hozzákezdtek 552 hektáron öt szovjet kombájnnal az étkezési búza aratásához is. Az Auróra nevű szovjet fajtákból ai aszály ellenére is jó termés ígérkezik. MOSZKVA A Szovjetunió és Franciaor­szág megállapodást írt alá a nukleáris fegyverek véletlen, vagy nem jóváhagyott alkalma­zásának megelőzéséről. Az egyezmény alapjai, a Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Valéry Giscard d’Estaing francia elnök közötti találkozók és kapcsolatfelvételek eredményeként jöttek létre. A megállapodás pénteken a Kreml­ben kölcsönös levélváltás révén lépett életbe. A leveleket Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere és Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter írta alá. A két levélben a felek hang­súlyozzák, hogy kötelezettséget vállalnak az ellenőrzésük alatt álló nukleáris fegyverek véletlen, vagy nem jóváhagyott alkalma­zásának megelőzését szolgáló in­tézkedések megvalósítására. A felek kötelezettséget vállal­nak, hogy haladéktalanul tájé­koztatják egymást bármilyen vé­letlen incidensről, amely a nuk­leáris berendezések egyikének robbanásához vezethet. Nem tisztázott nukleáris inci­dens esetén a felek mindegyike oly módon jár el, hogy lehetőség szerint elkerüljék a történtek helytelen értelmezését a másik fél részéről. A helyzet gyors tisztázását kö­vetelő esetekben a sürgős infor­mációk átadására a felek első­sorban a Kreml és az Elysée-pa- lota között működő közvetlen vo­nalat használják fel. A két levél a Szovjetunió és Franciaország közötti megállapo­dással egyenértékű. Az egyez­mény tegnaptól lépett érvénybe. Andrej Gromiko és Jean Sau­vagnargues július 16-án a Kreml­ben az alábbi, azonos tartalmú levelet intézte egymáshoz. „Miniszter úr! Április 28-án folytatott meg­beszélésünk eredményeként kí­vánatosnak tartottuk megerősí­teni, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország nagy jelentőséget tu­lajdonít a nukleáris fegyverek véletlen, vagy nem jóváhagyott alkalmazása megelőzésének. Ez a kezdeményezés megfelel annak a különleges felelősségnek, amelyet a Szovjetunió és Franciaország, mint nukleáris hatalmak viselnek. Figyelembe véve azt a véle­ménycserét, amely az ilyen vé­letlen vagy nem jóváhagyott al­kalmazás minden veszélyének ki­zárását célzó intézkedésekkel kapcsolatban folyt a következő cikkelyek elfogadásában állapod­tunk meg. (Folytatás a 2. oldalon.) OTP-kölcsön a há táji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére Olimpiai láng A kisgazdaságok termelésének e lakosság ellátásában betöltött szerepéről mostanában sokkal több szó esik, mint korábban. Nincs olyan nap, hogy az orszá­gos és megyei sajtóban ne talál­koznánk a kisgazdaságok társa­dalompolitikai és gazdaságpoliti­kai szerepét, jelentőségét elemző cikkekkel. Kitűnik ezekből, hogy a háztáji és kisegítő vagy kis­kert-gazdaságok is hatalmas tar­talékokat jelentenek, nélkülözhe­tetlen erőforrásai gazdasági nö­vekedésünknek. Ugyanakkor ar­ra is rámutatnak, hogy a kis­gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználása messze elmarad már a X., sőt a XI. pártkongresszus határozataiban is megfogalma­zott ellátáspolitikai szükségletek­től — a devizát teremtő lehető­ségektől. (Évente — a mezőgaz­dasági kistermelésből származó export megközelíti a 100 millió dollár értéket.) Jelen cikkünkben arról kívá­nunk tájékoztatást adni, hogy a közgazdasági szabályozók kereté­ben a pénzügyi kormányzat — lakossági hitelpolitikájával is — miként támogatja a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Kérésünk­re — Dudás Ede, az Országos Takarékpénztár megyei igazgató- helyettese részletes felvilágosítás, sál szolgált arról, kik és milyen feltételekkel kaphatnak OTP- kölcsönt mezőgazdasági kisterme­lés kezdésére vagy fejlesztésére, legyen az saját fogyasztásra vagv piacra, tehát a központi áruala­pok bővítésére történő termelés. A kölcsönforma elnevezéséből is — mezőgazdasági termelési kölcsön — egyértelműen követ­kezik, hogy célhitelről van szó. Tehát csakis az — óm ugyanak­kor minden olyan személy — kaphat ilyen kölcsönt, aki mező- gazdasági művelésre alkalmas földterülettel (háztáji, kiskert, udvar, esetleg bérlet) rendelkezik, és azt növénytermesztéssel vagy álattartással kívánja hasznosíta­ni. Mit ért az ide vonatkozó hitel- politikai irányelv mezőgazdasági kistermelés alatt? A teljesség (Folytatás a 2. oldalon.) SJKONDA, ZÁNKA, KRÍMI TENGERPART Nyaralnak az iskolások A nyári hónapokban sok szülőnek okoz gondot gyermeke üdültetése. Kevés a családos beutaló, s még akik ilyenhez jutnak, azok is csak egy-két hétre vihetik magukkal a vakációzó tanulókat. Ezen a nehézségen enyhítenek az úttörőcsapatok és az általános iskolák táborai szerte a megyében és túl a megye­határon. A fiatalok tartalmas együttléte nemcsak a szabad idő eltöltésére és pihenésre kínál alkalmat, hanem test­kultúrájuk, közösségi érzékük, önállóságuk fejlesztésére is jó szolgálatot tesz. Az úgynevezett váltótáborok­ban a városi úttörőcsapatok tag­jai, illetve egy-egy járás közsé­geinek iskolásai üdülnek hetes­kéthetes váltásokban. Így a ba- jaiak például Balatonberénybe Utaznak, a kiskunhalasi járás tanulói Kunfehértón, Balaton- Bkalin és a Komló melletti Si- kondán tölthetnek el kellemes napokat. A kecskeméti járás is­kolásai az orfüi. a bajai járás községeit képviselő gyermekek pedig a káptalanfüredi tábor la­kói. A felsőszentiváni általános Iskola Balatonberényben üdültet. Á nyaralásnak ennél sportsze­rűbb, romantikusabb módját vá­lasztották azok az úttörőcsapatok, akik vándortábort szerveztek. En­nek lényege az, hogy az iskolá­sok időről időre más-más hely­ségekben szállnak meg és így az ország egy-egy nagyobb tájegy­ségét is megismerik. A kiskőrösi tanulók a Zempléni-hegységben és a Mátrában túráznak, a kecs­keméti járásiak pedig a Balaton- felvidéket keresik fel. Bajáról sokan képviselik a város ifjúsá­gát az országos szervezésű „Par­tizán vándortáborban”. Több mint harminc megyei út­törőcsapat saját magának terem­tette meg üdülési lehetőségét. Évközben kölcsönösen megálla­podtak egy-egy társintézmény vezetőivel a szállás biztosítására és most a kölcsönképpen kapott kollégiumokban, iskolákban, sá­tortáborokban rendezkednek be hosszabb-rövidebb időszakra. Ezeket a diákokat sok esetben a szülői munkaközösség tagjai is elkísérik, akik hasznosan segéd­keznek az élelmezés, a beszerzé­sek megoldásában. A kalocsai ta­nulók így keresik fel Pécsvára- dot. egy kiskunfélegyházi csapat pedig Eger környékére látogat. A két nagy neves országos út­törőtábor: Zánka és Csillebérc több mint félezer Bács-megyei iskolást lát vendégül a nyári idő­szakban. Az ideutazó gyerekek különféle szakcsoportokban egy- egy olyan zenei, képzőművészeti, technikai, vagy más területtel foglalkoznak, amelyben eddig is kiemelkedő képességekről tettek tanúbizonyságot. Augusztusban sokfelé szervez­nek úttörő-„továbbKépzéseket”, ezek keretében elsősorban a me­gyei táborokban rendeznek őrsve­zetőképző heteket. Ugyancsak a jövő hónap ele­jén indul útnak a Szovjetunióba az a_ húsz Bács-megyei kiváló úttörő, akit az a kitüntetés ért, hogy a Krím félszigeti „Artek” nemzetközi úttörőtáborban tölt­het két hetet. Viszonzásképpen ugyancsak húsz pionír érkezik hozzánk és üdül a megyében. P. M. Fellobban hát az olimpia lángja Montrealban. Bízvást mondhatjuk, nemzetközi vágy és akarat sarkallta Kanadát, hogy végül is felülkerekedjék a nehézségeken és megteremt- se a földkerekség legjobb sportolóinak halhatatlan fóru­mát. Ott vannak a sportban ve­zető országok csapatai, ame­lyek most is a legtöbb arany­érem várományosai, s ott van­nak az olimpiák többi, általá­ban szerényebb szerepre hi­vatott, de mindig hűséges részvevői. Nem egy ország, amely először sorakozik az öt­karikás Tóbogó alá, példázva a népek feltörő erejét, a sport térhódítását, az olimpiai eszme népszerűségét a vilá­gon. De a sorok nem teljesek, hiányoznak majd háborútól megviselt vagy még éppen súlyos harcokat vívó népek küldöttei, s ez a tény emlé­keztet a több mint S0 évvel ezelőtt a párizsi Sorbonne-on tartott tanácskozás elhatározá­sára: „a népek közt való ba­rátságos érintkezés megterem­tése céljából a hellén olympiá­• A kecskeméti Kiss Endre és Pctrovszki Mihály, a ma­gyar eselgáncsválogatott tagjai a Montrealt az olim­piai faluval összekötő busz­járaton. nak megfelelően négy éven- kint tartsanak nagy versenye­ket ...” Most megint nagy verseny lesz. A montreali olimpia szervezői reménykednek, hogy az 1976-os játékok különleges helyet foglalnak majd el a sporttörténetben. A technika minden vívmánya rendelke­zésre áll a rendezésnél, a hír­közlésnél, műhold és lézersu­gár pótolja a fáklyavivők so­kaságát és sajnos, a modern időknek megfelelően giganti­kusak a biztonsági intézkedé­sek is. A részvevők száma, az olim­piát megelőző versenyek bá­mulatos eredményei szerint, a várakozás jogos. De egy olim­piát nem lehet egyszerűen számokkal, verejtékesen lefa­ragott századmásodpercekkel, vagy éppenséggel gólokkal megítélni. A jelenkori olimpi­ák is régen elsüllyedtek volna a feledésben, ha csupán a sport népszerűsítését és fej­lesztését segítő versenyeknek számítanának, vagy ha úgy tetszik, az erő, az ügyesség, a bátorság összehasonlítását szolgálnák. Az olimpia jelvé­nye, a nemes hagyományok­hoz híven, mindig, minden időben a béke és a barátság jelképe volt, s ezt ma sem lehet szem elől téveszteni. A montreali olimpia még olyan korszakban játszódik le, ami­kor minden összefogásra szük­ség van „a népek közt való barátságos érintkezés megte­remtése céljából”. Ma az olim­piai eszme a békeszerető em­berek számára a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élését, nacio­nalizmustól távol álló vetélke­dését segítő eszmévé vált. Bí­zunk benne, hogy a montreali olimpia e törekvések újabb megnyilvánulása lesz, s ennek sikeréhez hozzájárulnak a magyarok is. , Magyarországon nagy ha­gyományai vannak az olimpiá­nak. A magyar sport kedvelői — az antwerpeni olimpia ki­vételével — valamennyi nyá­ri játékon részt vettek, s büszkék vagyunk rá, hogy A béke és a barátság szim­bóluma. az olimpiai láng műholdon át megérkezett a kanadai Ottawába. A láng fogadására megjelent Tru­deau kanadai miniszterel­nök is. • (Telefotó—AP—MTI—KS) minden alkalommal magyar versenyző fejét is övezte győ­zelmi babér. S még inkább jo­gos a büszkeség, ha számba vesszük, hogy a felszabadulas előtti 34 „arannyal" szemben, 1948, London óta 67 jutott magyar sportolók birtokába. Azt bizonyítja ez. hogy ha­zánkban megbecsülik a spor­tot, a fiatalság tehetsége a sportban is hathatós támoga­tásra talál. Létszámban igen erős, sok. nagyobb, gazdagabb országot felülmúló küldöttség képvise­li hazánk színeit Montreal versenypályáin. Nem kis ál­dozat ez, de az állam, a ma­gyar sportközönség támogatá­sával, nem sajnálta az anya­giakat, hogy rátermett fiaink és lányaink, mindenki, akit ez megillet, ott legyen a nagy se­regszemlén. Mindenesetre meg­nyugtató az az alaposság és erőfeszítés, amelyet az előké­születek során tanúsítottak a magyar sportolók és vezetőik. Lehetetlent, mindenáron való győzelmet senki sem vár tő­lük, de azt igenis mindenki elvárja, hogy teljes odaadással és sportszerűséggel küzdjenek, becsüljék meg az ellenfelei­ket, s képességeikhez mérten törekedjenek a sikerre. Azt kívánjuk: világítsa be a világot a montreali láng, amely két héten át lobog majd! Hirdesse az olimpiai eszme újabb győzelmét, segít­se az emberiség reményét: so­hase aludjék ki a barátság fé­nyes lángja. V. J. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom