Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőát­vonulások, több helyen átfutó eső, néhány helyen zivatar. A többfelé élénk, időnként erős nyugati, északnyugati szél csak lassan mér­séklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6—11, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 17—21 fok között. (MT1)> *v ; ' ‘ ' 'v-. * Űj létesítmények a tervezőasztalon Érdekes élmény lenne a tervezők szemével’ a jövőbe nézni, ök már látják, milyenek lesznek néhány év múlva városaink, közsé­geink. Fantáziájukban, majd asztalaikon már most kirajzolódik az a kép, amiben mi csak esztendők múltán gyönyörködhetünk. Ebből kértünk egy kis ízelítőt Bozsó Ferenciül, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat igaz­gatójától. A Győri Magyar Vagon- és gépgyár az idén a tervezett négyszázzal szemben mintegy hatszáz nagy teljesítményű Rába-Steiger traktort gyárt a mezőgazdaságnak. Ebből a Bács- Kiskun megyei AGROKER Vállalat 35-öt értékesít, enyhít­ve ezzel a gépbeszerzési gondokon. Ezekre az erőgépekre főként a rendszerben termelő gazdaságoknak van nagy szük­ségük. Ezért a Kalocsai Állami Gazdaságban gépbemutatót tartottak, ahol a Rába-Steiger traktoron kívül a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár által készített munkagé­peket (ekéket, tárcsákat, kombinátorokat) is bemutatták a szakembereknek. — Természetesen mi sem lát­hatunk ma még mindent úgy, ahogyan az megvalósul — vála­szolta Bozsó Ferenc. — Az igé­nyek és a lehetőségek közötti kü­lönbségek sokszor megváltoztatják elképzeléseinket. A tervek végül is a legtöbb esetben kompromisz- szumok árán születnek meg. A jó értelemben vett fantáziának azonban éppen ezért a szerepe még csak növekszik a tervezők munkájában. — Állít-e új — az építési tech­nológia fejlődésével együttjáró — követelményeket az V. ötéves terv a tervezővállalat dolgozói elé? — Egyelőre két fontos feladatot Több nagy traktort kap a mezőgazdaság Suhajda István, az állami gaz­daság igazgatója beszámolójában elmondta: — 4500 hektáron gaz­dálkodunk, amiből 3 ezer hektár a szántó és csaknem 900 hektár a zöldség-gyümölcs. Így a 250 ló­erős nagygépekre szükségünk van. A nagytraktorok használatánál azonban több szempontot is fi­gyelembe kell venni. Először is jól képzett traktorvezetőkre és szerelőkre van szükség. A tapasz­talatok szerint ha képzet­len vezetőket ültettek a korszerű erőgépre, akkor 10—20 száza­lékkal csökken a teljesítmény, a javítási költség pedig több mint 30 százalékkal emelkedik. Kor­szérű szervezés nélkül tehát a csaknem 2 millió forint értékű traktorra ráfizet az üzem. A Kalocsai Állami Gazdaság­ban korábban több, mint 60 traktorosra és csaknem száz gépszerelőre volt szükség. Tulaj­donképpen minden ötödik ember az erőgép vezetésével, vagy an­nak szerelésével foglalkozott. Mióta megvásárolták a Rába- Steigert, nyolc 50 lóerős és 3 lánctalpas traktorral kell keve­sebbgépet üzemeltetni az állami gazdaságnak. Ezzel jelentős gép­javítási költséget és üzemanya­• Tavaly kezd­ték a munkát a Szegedi Kender­fonógyár kisszállást új telepén. A különböző zsinegekből havonta 60—70 tonnát gombolyítanak. A három műszakban dolgozó üzem termelésének 30 százaléka exportra készük Elsősorban a Közel-Kelet, Görögország és Csehszlovákia a vásárlójuk. (Pásztor Z. felvétele.) Berlinben megnyílt az FDJ X. parlamentje Az NDK fővárosában kedden iélelőtt megnyílt a Szabad Német Ifjúság (FDJ) X. parlamentje, az NDK-beli kommunista ifjúsági nozgalom legfőbb tanácskozása. Az ünnepélyes megnyitáson negjelent Erich Honecker, a Né- net Szocialista Egységpárt Köz- )onti Bizottságának főtitkára is, i párt politikai bizottságának szá- nos tagja. Az elnökségben helyet ‘oglalt dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a (TSZ KB első titkára. Egon Krenz, az NSZEP Politi­cal Bizottságának póttagja, az PDJ Központi Tanácsának első itkára beszámolójában bejelen- ette. hogy az FDJ-nek jelenleg öbb' mint 2,1 millió tagja van, got takarítanak meg és nem kell annyi alkatrészt sem tartalékol­ni. Természetesen így a gépmű­helyben is kevesebb dolgozóra van szükség, amivel munkaerő­gondjain enyhített a gazdaság. A traktort a gyárban korsze­rű, nagy sorozatban gyártott elemekből szerelik össze. Manő­verező képessége kiváló, amivel a szakemberek elégedettek, csak azt kifogásolták, hogy a gumik levegővel való feltöltéséhez a traktoron nincs kompresszor. A Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár által készített ekékkel korábban sok volt a gond. Ezek megszüntetésére a gyár tovább fejleszti a KLC- ekék gyártástechnológiáját. ígé­rik, hogy az ekevasak az elkö­vetkező időszakban már éltar- tóbbak lesznek, megerősítik a munkagép többi szerkezeti ele­mét is. Ha a jelenlegi hiányosságokat a gyáraknak sikerül megszün­tetni, akkor rövidesen olyan korszerű, nagy teljesítményű gé­peket kap a magyar mezőgaz­daság a hazai ipartól, amely megfelel a mai követelmények­nek. • B. Z. 9 Bozsó Ferenc Igazgatót Székely Lajosné a bajai Latinovics utcai földgázvezeték tervezéséről tájékoztatja. (Tóth Sándor felvétele.) kaptunk. Azért mondom, hogy egyelőre, mert a technika gyors fejlődése bármikor új megoldá­sok keresésére ösztönözhet ben­nünket. Az egyik megbízatásunk a mélykúti Bácska-blokk építési rendszer honosításának program­ja. Mint ismeretes — a Petőfi Népe is írt már róla — a Mély­kúti Építőipari Szövetkezet egy olaszországi céggel kooperálva gyárt majd könnyűszerkezetes elemeket. A minisztérium azzal a feltétellel támogatta a szövet­kezet hitelkérelmét, hogy a KGST-szabványoknak megfelelő méretekben is gyárt az elemek­ből hazai szükségletre, vagyis ho­nosítja a terméket. A honosí­tással — ami egyébként jelentős rendszertervezési feladat — a mi tervezővállalatunkat bízták meg. Ennek elvégzésére csoportosítjuk át most dolgozóink egy részét. A mélykúti Bácska-blokkal gyorsan építhetők fel kis és kö­zepes üzemi, valamint raktárépü­letek, mezőgazdasági, kereske­delmi és szociális létesítmények. Legnagyobb előnye a rendszer­nek, hogy az építkezés rövid át­futási ideje miatt a beruházás is jóval gyorsabban megtérül. A másik megbízatásunk a la­kótelepekhez kapcsolódó közin­tézmények építési rendszerének kidolgozása. Ezt a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat salak­blokk- és vasbeton előregyártó üzemeinek termékeire alapozzuk. Alapelve. hogy a létesítmények — iskolák, óvodák, bölcsődék — építési szerkezete ugyanaz. Ennek a rendszernek kidolgozása már előrehaladott állapotban van. Ezel az elvvel épül Kecskeméten a széchenyivárosi új iskola, a Kiskunhalasi Városi Tanács pe­dig óvoda és bölcsőde építésének terveit rendelte meg tőlünk. Vár­ható, hogy a megye több városá­ból, községéből kapunk hasonló létesítmények tervezésére meg­rendelést. — Milyen építmények tervezé­sén dolgoznak az idén? — Ebben az évben 360 tervdo­kumentációt rendeltek tőlünk. Százhatvanat már le is szállítot­tunk belőlük ügyfeleinknek. Egy részük kivitelezését rövidesen megkezdik, vannak azonban olyan tervek is, amelyek hosszabb tá­von valósulnak meg. Készül pél­dául Kiskunfélegyháza városköz­pontjának tanulmányterve. Ba­ja földgázvezeték-hálózatának terve, Bácsalmás csatornázási, valamint szennyvíztisztító telepé­nek terve. Úszód község húsz­éves távlati fejlesztési terve, Tompa, Petőfiszállás, Pálmonos- tora. Gátér. Kunszállás összevont rendezési terve. A beruházások közül Kecs­keméten a Szerszámgépipari Mű­vek gyárának bővítését, a Közle­kedési Építő Vállalat új telepét, a Hunyadivárosban három új, több­szintes lakóház építését, a Nagy­templom homlokzatának felújítá­sát, a Dobó István körút építését, Kiskunhalason, Kiskőrösön új lakótelep, Baján gázfogadó állo­más, Tiszakécskén tisztasági für­dő és 160 személyes diákotthon építését említem meg csupán az érdekesség kedvéért. A felsoro­lásból ugyanis kitűnik. milyen sokrétű tervezőmunka folyik nálunk. A tervek egy része már el is készült, vagy rövidesen le­kerül a rajzasztalokról. Év végéig mind a 350 tervet leszállítjuk, a tervidőszak elkövetkező esztendei­ben pedig várhatóan tovább nö­vekszik megrendeléseink száma — mondotta végül a tervezővál­lalat igazgatója. N. O. Pártoktatás - 38 ezer résztvevővel Erősödött a politikai egyetértés — Előkészületek a következő tanévre Elérkezett a következő pártoktatási év előkészítési idősza­ka. Segédeszközként valamennyi alapszervezethez eljutott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályának útmutatója az 1976—77. esztendei párt- és tömegszervezeti politikai oktatás megszervezéséhez. Nagyon lényeges, hogy a propagandát mindenütt a helyileg legfontosabb politikai feladatok szolgálatába állítsák. Alap­vető célként jelentkezik a gazdaságpolitikai propaganda fo­kozása, a párttagság elméleti-ideológiai képzettségének növe­lése és a nemzetközi tájékozottság elmélyítése. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Jogerős tragédiák 4. oldal Bár még zajlanak az ismere­teket összegező év végi szigorla­tok, s hátra vannak az állam­vizsgák, elkezdődött a fölvételi a marxista-leninista esti egye­tem mindhárom területén: az általános tagozaton, a szakosítón és a továbbképzési formákban egyaránt. Rövidesen sor kerül az esti középfokú iskolák felvé­teli beszélgetéseire. Kísérleti jelleggel kétéves képzés is in­dul, amely az öthónapos bentla­kásos pártiskolai tananyagot dol­gozza fel, segítve a pártszerve­zetek káderutánpótlásának kép­zését A hallgatók ennek megfe­lelően a pártvezetőségi tagok, tö­megszervezeti és alsóbbszintű ve­zetők köréből kerülnek ki. Az elkövetkező időszakot iga­zán jó eredmények . alapozzák meg, ami kiderül a tanév végi beszámolókból. A hallgatók ala­posan foglalkoztak az MSZMP XI. kongresszusának határozatai­val, a szocialista életmód kérdé­seivel és az SZKP XXV. kong­resszusával. Csaknem 38 ezren vettek részt a pártoktatásban, különböző tanfolyamokon, elő­adássorozatokon. A foglalkozáso­kat 1900 jól felkészült propagan­dista vezette Bács-Kiskunban; akiknek mintegy a fele egyete­mi, főiskolai végzettségű. A múlt héten fejeződtek be a marxiz­mus—len inizmus esti középfokú iskola év végi beszámolói. Nyolc­vankét osztályban 1760-an adtak sikeresen számot az elsajátított ismeretekről. Főleg új párttagok tanultak az úgynevezett alapozó tanfolyamokon, amelyek a köve­telményekkel való értelmi és ér­zelmi azonosulást segítették. Összességében a korábbinál eredményesebb munka folyt, amit előmozdított a propagandista­szemináriumok rendszerének ki- ' épülése is. A hagyományosabb előadás-konzultációs formákat mindinkább felváltják az igazi, meggyőző érvelésre felkészítő vi­ták. Ezek is bizonyítják, hogy mindenütt erősödött a politikai céljainkkal való egyetértés. H. F. azaz kereken négyszázezerrel több, mint öt évvel ezelőtt. Az NDK-ban olyan új nemze­dék nőtt fel, amelytől idegen mindenfajta nacionalizmus és amely büszkén vallja magát a szocialista Német Demokratikus Köztársaság állampolgárának, s egyúttal mélységesen áthatja a proletár internacionalizmus szel­leme — hangsúlyozta Egon Krenz. — Ez az ifjúság együtt halad a Szovjetunió és más szocialista testvérország fiataljaival. Az első titkár beszámolt azok­ról a sikerekről, amelyeket az FDJ tagjai az NDK-ban és más, elsőrendű fontosságú munkahe­lyeken,. például az új nemzetközi olajvezeték a Szovjetunió terüle­tén folyó építésében érnek el. Szabad idő A szabad szombat immár fokozatosan kiterjeszkedik a foglalkoztatott lakosság több­ségére, néhány év múlva a lakosság egészére, de tényle­ges megvalósulása ennél lé­nyegesen lassabban megy vég­be. A szabad idő, a munka . utáni néhány óra, a két hét végi nap, a dolgozó családok nagy többségénél nem szabád, hanem ténylegesen másfajta, magánmunkával telik el, s csak viszonylag kisebb réteg használja azt fel valóban tes­ti és szellemi pihenésre, fel­üdülésre, kulturáltan szóra­koztató, élményekben gazdag időtöltésre. Sok és sokféle tár­sadalomkutatás folyik a sza­bad idő kihasználásáról, de lényegében mindegyik arra a következtetésre jut: a kívá­natosnak látszó állapot meg­teremtése, az előttünk levő évtized — talán évtizedek — igen nagy figyelmet, sokolda­lúan összehangolt társadalmi tervezést kívánó feladata. A miértekre lényegében egyszerű a felelet. A hogyan­ra már sokkal kevésbé. A családszerkezet és családon belüli funkciók változásai összefüggnek az életmódvál­tozásokkal, azok viszont tü­körképei a társadalmi mun­kamegosztásban végbemenő változásoknak. Az emberek gyakorlatilag a hét végére tartalékolják a ■ családi mun­kát: anyagi életük szervezésé­vel és a háztartással összefüg­gő tennivalók zömének az el­látását. A hét vége, pontosab­ban a szabad szombat a csa­lád legtöbb tagjának (a nők­nek mindenesetre) a bevásár­lás, takarítás, mosás és ház körüli munkák nélkülözhetet­len napja lett. Ez persze igen széles változásokat mutat a falusi családok ház körüli földjének művelésétől és jó­szágaik ellátásától kezdve, a házat vagy lakást építő városi családig, a régi szokásaik kényszerpályáin mozgó idő­sebbektől, az új életmódra, az urbanizált körülményekre be­rendezkedő fiatalokig. Ám össztársadalmi méretekben a szabadidő-megvalósítás még messzi van a megoldástól. Mint sok másban, az elő­zetes elképzelések és feltéte­lezések ebben is egyszerűbb­nek látszottak a valóságosnál. Hiszen joggal gondolhattuk, hogy a háztartások korszerű­södése, fokozott gépesítése oly mértékben csökkenti a házi­munkát, hogy az már önma-' pában is számottevő időt sza­badít fel a pihentetö-félüditő tevékenységre. Alapjában így is történt, hiszen a háziasszo­nyok a megmondhatói, meny­nyire más hűtőszekrénnyel, mosógéppel, bojlerral és kony­hagépekkel vezetni a háztar­tást, mint nélkülük. Mégis, a gyakorlati élet ma újabb megoldásra váró kérdé­sek sokaságát támasztja. Hi­szen a gépesített háztartással s az igényesebb fogyasztás ki­alakulásával egyetemben nö­vekszik például a felszerelé­sek javítására, karbantartásuk szervezésére, a bevásárlások­ra fordítandó idő. Nem is szólva például az otthon és a munkahely közötti közlekedés­sel eltöltött időről, aztán a ki­egészítő jövedelmet biztosító, a munkaidő utáni munkákról,' vagy a lakás és háztartás idő­szerű felújításával összefüggő munkák elvégzésére fordított időről. Történelmileg példá­ul nemcsak a „termelőerők technológiai rekonstrukciójá­nak" korában élünk, hanem a magyar családok százezrei otthonuk korszerűsítésével is foglalkoznak, mert módjuk és lehetőségük nyílt erre. Ez óri­ási és igen konkrétan érzé­kelhető haladás! Az ára azon­ban pillanatnyilag az, hogy gyakran a megmaradt szabad időt emészti fel. Ma már szerencsére, túllép­tünk a helyzetfelismerés idő­szakán és az életmód alakítá­sában, a szabad idő felhasz­nálásában mind szélesebb ré­tegeknek, mind több választási lehetőségük van. Kezdve a televíziótól, amely a lakásba, az otthonba viszi a mozit, a színházat, a tudományt és a politikát, folytatva. a többmil­liós mértékű belső és külső turizmussal, amely kiterjeszti. az emberek valóságismeretét, s végezve az amatőr tevé­kenységekkel, gyűjtési, barká­csolást, sportolási időtöltések­kel — az életmód belső tar­talma és külső formái gyors változásban vannak. Mai feladatunk elsősorban abban van, hogy mindent megtegyünk a nagy különbsé­gek szűkítése érdekében, il­letve lehetőségek dolgában közelebb kerüljenek egymás­hoz a különböző társadalmi rétegek és csoportok. Hiszen közismert, hogy a kis falvak­ban, kis településeken élők gyakran még a borbély vagy a patika miatt is a második vagy harmadik községbe kény­telenek utazni. Amíg az ő környezetükben például az egyhangúság vagy az érdek­lődés hiánya teszi gyakran problematikussá a szabad idő pihentető felhasználását, 'a városi embernek ötven-hatvan kilométert kell utaznia, hogy kiszabadulhasson a zaklatott­ságig mozgalmas, lármás kör­nyezetéből. Világos tehát, hogy a szabadidö-„megoldásokat” nem lehet egy kaptafára húz­ni, mert sokféle, esetleg egy­mással ellentétes igényeket és törekvéseket kell figyelembe venni. Mindez viszont azt igazol­ja, hogy a szabad idő jó fel- használása — a tervszerű, köz­ponti fejlesztési intézkedések sokasága mellett — helyi fi­gyelmet, tanulmányozási, fel­mérést és szervezést is kö­vetelő feladat. Űj gond ez, és, ha úgy tet­szik, örvendetes gond: a ha­ladás tükröződik benne, tör megek új igénye, megválto­zott élete. De ha nem ma fog­lalkozunk vele, holnap már túlnőhet rajtunk. R. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom