Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

1976. június 4. • PETŐFI NÉPE • 3

KISZ-BŐL A NÉPFRONTBA

Baja legfiatalabb küldötte

Baja legfiatalabb népfrontosa, dr. Szarvas Mária. Mint annyian a hozzá hasonlók közül, ő is a KISZ-ből érkezett a Hazafias Népfrontba: előbb a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban volt jogtanácsos, mellette pedig a KISZ- csúcsvezetőség agitációs és propaganda-felelőseként tevékenykedett, miközben a járási KISZ oktatási bizottságát is vezette. Két éve megválasztották a bajai X. körzeti népfontbizottság titkárává, és ebben az évben pedig ugyanennek a körzetnek az elnökke lett, s küldött a megyei népfrontértekezleten, amely holnap kezdődik Kecskeméten. „Civilben” pedig a Bajai Építőanyagipari Vállalat jogtanácsosa.

— Eddigi eredményeink? — kérdez vissza, s egy pillanatnyi töprengés után sorolni kezdi: — Itt Baján nagyon sok a nemzetiségi, elsősorban a bunyevác lakosság. A Baja-Szentistvánváros részt még szinte túlnyomórészt délszlávok lakják. Már háromszor rendeztünk nemzetiségi estet, nagyon nagy sikerrel. Meglepő módon a fiatalok mellett szép számban képviselték magukat az idősebbek is; sok hatvanon felüli perdült táncra Bárácz István tamburazenekarának muzsikájára. Két éve nemzetiségi anyanyelvi oktatás is folyik az itteni általános iskolában, a Pécsett végzett Kiing József tanítja dél- szlávul a gyerekeket.

— Mit terveznek a jövőben?

— Ha már az iskolánál tartunk: mivel a városrészben lakók többnyire a mezőgazdaságban dolgoznak, emiatt nincs sok idejük foglalkozni a kisdiákokkal, következésképp a nemzetiségi nyelvet sem nagyon taníthatják nekik, nagy az igény arra, hogy az iskolában több gyereket taníthassanak délszlávul. Ez a vágy szeptembertől teljesül is: két tanár foglalkozik majd az iskolásokkal. Szeretnénk egy klubot is, szép terveink vannak — helyiség kellene, a megyei tanács segítsége nélkül ez nem valósulhat meg. Aztán szeretnénk a környék nemzetiségi szokásait „élőben” megőrizni, tervünk az, hogy egy táj házat rendezünk be a Türr István Múzeummal közösen.

— Miről beszélne legszívesebben a holnapi tanácskozáson?

— Ezekről a megvalósult, és megvalósítható tervekről.

B. J.

Kecelen harmadszor is megpályázzák a Kiváló szövetkezet címet

A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezel mai formájában 1973-ban jött létre, amikor a három helyi

— a Kinizsi, a Béke, az Új Élet

— szakszövetkezet tagsága elhatározta, hogy egyesíti erőit. A döntés helyesnek bizonyult, mert nemcsak a határ lett nagyobb, hanem nőttek a termelési eredmények, javult a munka minősége. Ezt bizonyítja az, hogy a szövetkezet az egyesülést követő kél évben is elnyerte a kiváló címet.

Növelik a szőlőterületet

— Harmadszor is megpályázzuk

— mondja Csipkó Sándor elnök.

— Ehhez megvannak a feltételek. Az "össz 'érdekeltségi földterületünk meghaladja a 10 ezer hektárt, amiből' több, mint háromezret művelünk közösen. Fő termelési ágazatunk a szőlészet. Az ültetvény nagysága csaknem ötszázötven hektár. Ez adja a fő jövedelemforrást, ezért fokozatosan korszerűsítjük. A munkát még 1980 előtt be akarjuk fejezni. Bár lehet, hogy ez az év s vesszők kora tavaszi elfagyása miatt nehéz lesz, de bízunk abban, hogy a tervet sikerül teljesíteni. Az elmúlt három év szőlőterméséf-laga ugyahis meghaladta a száz mázsát. hektáronként, és ezért derűlátók vagyunk. Bízunk, hogy sikerül megtölteni a csaknem 50 ezer hektoliter befogadóképességű pincénket, amelynek tárolóterét 12 ezer hektoliterrel bővítjük.

— A boraikat palackozzák is?

— A sollvadkerti szövetkezetekkel szeretnénk együttműködni — válaszolja az elnök. — Nekik palackozójuk van, nekün)' meg vö- rösborerjesztőnk. így a-egvan az együttműködés feltétele. Egy év óta a tagságtól megvásároljuk a mustot. A termelés további növeléséhez elősegítjük a tagsági szőlők telepítését. Az új ötéves tervben mintegy 300 hektárral növeljük az ültetvényeinket. Felét nagyüzemi módon, de tagsági telepítésben valósítjuk meg. Nincs eldöntve, hogy az iparban dolgozók, de a mezőgazdasággal is. foglalkozók lelepílhelnek-e szőlőt

Nem tisztázott az sem, hogy egy tag mekkora területet ültethet be szőlővel és .nem megoldott a jövedelemmegosztás sem. Az viszont jó, hogy az új szabályozók szerint a szövetkezeti tag is kaphat telepítési kölcsönt. Így bízunk benne, hogy 1985-ig sikerül ezer hektárra fejleszteni a szövetkezet nagyüzemi szőlőültetvényét.

Előtérben a táblásitás

— Hogy az új tervidőszakra kitűzött céljainkat megvalósíthassuk. a táblásításra alkalmas területeket összevonjuk. A szántóföldön is megteremtjük a korszerű ‘termelési '-fel(étereket- ;A£ 'ifsály i- tásban áttérünk a máshol jól bevált ágazati rendszerre. Jövőre már ágazatonként készítjük el terveinket. Külön a szőlőre, a szántóföldi növénytermesztésre, és az állattenyésztésre együtt, a géppark használatára. valamint a kereskedelemre külön-külön. Ez utóbbihoz tartozik majd a borászat.

— Van elegendő szakember is?

— A szakmai színvonal növelését állandó, feladatunknak tartjuk ;— folytatta tovább az elnök. — A vezetők jólképzettek. Tavaly két szőlészeti kerületvezetőt, főborászt. főkönyvelő-helyettest, gépészeti főágazatvezetöt. jogtanácsost. konyhayezetőt vettünk fel. de még jelenleg sincs elég üzemgazdászunk, valamint béres munkaügyi szakemberünk. Ennek megoldására három főiskolai hallgatóval kötöttünk szerződést. Anyagilag és erkölcsileg támogatjuk őket. hogy tanulmányaikat sikeresen befejezhessék.

' — Milyen a szövetkezet állattenyésztése?

— Jelenleg 120 anyakocánk és 850 anyajuhunk van — mondja kissé gondterhelten az elnök. — Ez utóbbit a tervidőszak végére 2 ezerre növeljük és csatlakozunk az akasztói juhtenyésztési rendszerhez. Szarvasmarha-hizlalással is foglalkozunk, amihez a

borjakat a tagsági gazdaságoktól vásároljuk meg. Hosszú távú tervünkben szerepel a tehenészeti telep is, mivel a szövetkezetnek csaknem ezer hektár legelője van, amelyen, ha elvégezzük a belvíz- rendezést, olcsó tömegtakarmány terem.

— ... Az emberekre is gondol? nak?

— Szociális ellátottság javítására vásároltunk három autóbuszt. Üzemi konyhát és melegedőhe- lyeket építettünk. A fiataloknak ifjúsági klubot hoztunk létre, az időseknek pedig kiegészítjük a nyugdiját. Az anyákat gyermek- gondozási szabadságuk ideje alatt segélyben részesítjük.

Segítik

a tagsági gazdálkodást A

— A szövetkezetpolitikai és gazdasági céloknak megfelelően támogatjuk a tagsági gazdálkodást, mondja az elnök. — A taglétszám megközliti a 3500-at. Többségük idős ember, akik kertjükben zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, az istállóban szarvasmarhát, az ólban sertést tartanak. Tavaly is több, minit' 50 millió forint értékű árut vásároltunk a kisgazdaságoktól. Ezért érdekünk, hogy segítsük őket a termelésben.

— A községi legeltetési bizottságtól átvettük a gyepet, amit a tagságnak osztottunk ki, a szarvasmarha-tartóknak a lucernát is. A sertéstartók, ha a szemestakarmányt a kombájnszérűről szállítják el. kevesebbet fizetnek. Több kocát is kiadunk ebben az évben. Az állatok árát hízóban is visszatérítheti a tag. almi mindenképpen könvebbség. A kertészkedőknek palántáról gondoskodunk. Segítjük a taaság meggy- és szamóca- telepítését. A tagsági termelést külön gazdasági ágazatként kezeljük. A keceli szakszövetkezet jól gazdálkodott. Valószínű, hogy az idén ismét sikerül teljesítenie tervét és harmadszor is elnyeri a Kiváló szövetkezet címet.

Bóna Zoltán

1976. évi pedagógiisnap kitüntetettjei

KIVÁLÓ TANÁR: László Sándor (Kecskemét, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet); Pénzes Jánosné szak- felügyelő (Kiskőrös, Petőfi Sándor Általános Iskola); Szakács Jenő (Kecskemét, Katona József Gimnázium).

KIVÁLÓ TANÍTÓ: Hordós Ká- rolyné (Kiskecskeméti Általános Iskola); Moretti Alfrédné (Kisszállás, Álmajor).

KIVÁLÓ ÓVÓNŐ: Romsics Sándor né (Kalocsa, 7. sz. Óvoda).

AZ OKTATÁSÜGY KIVÁLÓ DOLGOZÓJA: Baunoch György- né (Kiskunhalas), dr. Bikfalvy Miklósné (Kiskunhalas), Csáky Klára (Kecskemét), Cserni Lászióné (Kalocsa), Dancsa Bálint (Baja), Dinnyés Istvánná (Kiskunfélegyháza). Farkas Ferenc (Kecskemét). Fehér László (Solt- vadkert). Fejes Istvánná (Jánoshalma), Fenyvesi József (Nemesnádudvar), dr. Forczek Györgyné (Kiskunhalas), dr. Gaál Dezsőné (Baja), Gaál Péterné (Kissolt), Gál Györgyné (Vaskút), dr. Gasz- ner Miklósné (Baja), Gubán lm- réné (Fülöpszállás), Győrffy Im- réné (Kiskunmajsa), Halasi Mi- hályné (Lajosmizse), Karáth Im- réné (Kecskemét), dr. Kiss László (Baja), Kuczi Károly (Kalocsa), Losoncz Tiborné (Tompa), Magyar Lajosné (Kiskunhalas), Maisai Károlyné (Szalkszentmárton), Nagy Gáborné (Kecskemét), Nagy Imre (Gara), Nebojszki Sándorné (Baja), Pancza Eszter (Kecskemét), dr. Papái Sándorné (Kiskunfélegyháza), Patkó Józsefné (Bácsalmás), Pesti Judit (Kiskőrös), Rácz Istvánná (Baja), Regé- czy Leóné (Baja), Riedl Károlyné (Baja), Sörös Ferenc (Balotaszál- lás). Slachta István (Bácsalmás), Szabó Imrené (Kiskunfélegyháza), Szabó Pálné (Kecskemét), Sza- bovlyev Istvánná (Hercegszántó), Szamosvölgyi István (Kalocsa), Szappanos Benedekné (Kecskemét). Szászi Endréné (Kiskőrös). Taba Istvánná (Dunapataj), Torma László (Lajosmizse). Tóth Sándor (Kecskemét). Varga László

(Kiskunfélegyháza), Végh Jánosné (Kecskemét), Vörös Józsefné (Kalocsa), Vuity Sándor (Baja).

MINISZTERI DICSÉRETET kaptak: Adamik Józsefné (Helvécia), Bajusz Pálné (Érsekhalma), Bálind Józsefné (Baja), Beck Istvánná (Baja), Biácsí Sándorné (Kiskőrös), Bodor Dezsöné (Kiskunfélegyháza), Bodrogváry Jánosné (Tiszakécske), Bussay Fe- rencné (Harkakötöny), Brantner Istvánná (Kunszentmiklós), dr. Csanádi Lajosné (Kalocsa), Cseh Béláné (Sükösd). Dunai Istvánná (Foktő), Endrődi Józsefné (Kiskunhalas), Erdős Nándorné (Hel- vécia-Feketeerdő), Gaál Csaba (Dunaegyháza), Gál Jánosné (Kiskunfélegyháza), Halász Sándorné (Lajosmizse), Halasi Pál (Kecskemét), Hódos Józsefné (Soltvad- kert), Horváth László (Baja), Jágfalvi Miklós (Kecskemét), Kálmán Lajosné (Kecskemét), Kecskés Jánosné (Nagybaracska), Kiss Bálintné (Kiskunfélegyháza). Kiss Mihály né (Kecskemét). Kovács Sándorné (Dunaegyháza), Kozla Lukácsné (Kecskemét), dr. Kő- halmy Tamásné (Baja), Kuna Gábor (Kecskemét), Maliár Józsefné (Kiskunfélegyháza), Mák Józsefné (Kiskunfélegyháza), Mészáros Béláné (Kalocsa), Mészáros Istvánná (Helvécia), Pál Tamás (Izsák), Permai Gyula (Baja), Pécsi József (Baja), Rabata Józsefné (Baja), Romsics Károly (Kalocsa), Sípos Sándorné (Kecskemét), So- modi Lászlóné (Tiszakécske), Sütő János (Miske), Stiblár Józsefné (Kiskőrös), dr. Szűcs Endréné (Kecskemét), Tornyai Jenöné (Kecskemét), Török István (Városföld).

KIVÁLÓ DOLGOZÓ lett: Albert Mihályné (Kiskunhalas), Aranyos Istvánná (Gara), Bagó Anlalné (Tiszakécske),' Bakos Andrásné (Nemesnádudvar), Bar- tus Péterné (Tompa), Besze Sándorné (Kiskunfélegyháza), Csabai Antalné (Kecskemét), Csereklyei Tivadarné (Kecskemét), Délity Jakabné (Baja). Dunai Antalné (Kecskemét), Imreffi Györgyné

(Soltszentiimre), Jánosi Miklósné (Bátya), Juhász Sándorné (Kiskunfélegyháza), Kiss Lászlóné (Kiskunhalas), Koch Györgyné (Kecskemét), Kovács B. Antalné (Kiskunhalas), Kovács Béláné (Kecskemét), Kubatov Antalné (Csátalja), Kürtösi Mária (Kecskemét), Molnár Lajosné (Kalocsa), Mezei Jánosné (Solt), Nagy Mihály (Kecskemét), Oláh. Lászlóné (Kiskunhalas), Palotai Imré- né (Baja), Papp Lászlóné (Kiskunfélegyháza), Polgár Jánosné (Kecskemét), Repka Andrásné (Jánoshalma), Riavicz Jánosné (Baja), Siskovics Lajosné (Baja), Stéhli Jánosné (Baja), Szebellédi Ferenc (Kecskemét), Tarjányi Fe- rencné (Kiskunfélegyháza), Teremi Sándorné (Kiskunhalas), To- kodi Jánosné (Mélykút), Turbucz Istvánná (Fülöpszállás), Ulicska Andrásné (Lajosmizse), Varga Józsefné (Tiszakécske). Zakar Mihályné (Kerekegyháza). A Munkaügy kiváló dolgozója lett: Mózes Ernőné (Kunszentmiklós).

BUDAI DEZSÖ-DÍJAT kapott: Baráth József, a kiskunhalasi Szüts József Általános iskola tanára; dr. Dobos László, a megyei bíróság elnökhelyettese; Gubán Imre, a fülöpszállási általános iskola igazgatója: Halász Ferenc, a Petőfi Népe művelődéspolitikai rovatának vezetője; Herpay László, a fülöpházi általános iskola igazgatója; Kovács Róbert, a kalocsai 619. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára: Szamosi Ferenc, a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola igazgatója; dr. Szántó Gellértné, a garai nemzetiségi tagozatos általános iskola tanára.

A kiváló tanár, tanító és óvónő 'kitüntetéseket ma veszik át Budapesten. Ugyancsak ma kapja meg a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést a kecskeméti Vincze Bálint szakoktató. A Kiváló szövetkezeti munkáért elismerésben részesül Paraskevov Jordánon Emilné (Kecskemét) és Sípos Károly (Kecskemét).

Nyomdában az új telefonkönyv

• Július második felére készül el az új közületi telefonkönyv. Jelenleg az Athenaeum Nyomdában mélynyomó rotációs nyomással készül a már nagyon várt távbeszélő-névsor. (MTI-fotó—KS)

EGYMILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ KÉSZLET

Hétfőtől újabb

INTERKERbörze

Az Országos Piackutató Intézet 80 nagyvállalat és 14 ipari szövetkezet részvételével június 7— 18 között rendezi az idei második INTERKER-börzét az Építők Szakszervezetének székházában. A kéthetes börzén több mint egy- milliárd forint értékű, náluk felesleges készletet — köztük vas- kohászati anyagokat, gépeket és műszereket, alkatrészeket, szerszámokat, festékeket, vegyi- és műanyagokat — kínálnak a vállalatok, szövetkezetek.

Az Országos Piackutató Intézet tájékoztatója beszámol arról, hogy tíz éve szervezték meg a vállalatok keresletéről és kínálatáról tájékoztató INTERKER- szolgálatot, amely szakosított kiadványokban adott információkat. Egy évvel ezelőtt rendezték meg a felesleges készleteiket eladásra ajánló, s a beszerzési nehézségekkel küzdő gazdálkodási szervek első közvetlen találkozóját, a börzét, amelyen annak idején a 200 milliós kínálatból 60 millió forint értékű talált új gazdára. Az őszi akcióban már százmillió forintos forgalmat bonyolítottak le, az idei elő tavaszi börzén pedig 75 vállalat és szövetkezet több mint 200 millió forint értékű olyan elfekvő anyagot értékesített, amelyet másutt jól tudnak használni. (MTI)

Egy választás krónikája

©

Közvetlenül a választások elptt, július—augusztus folyamán a Kisgazdapárt elemeire bomlott. Egyes rétegei a különböző ellenzéki pártokhoz csatlakoztak aszerint, hogy tőkés, liberális, dzsentri, horthysta, gazdálkodó, vagy értelmiségi hivatalnok, konzervatív vagy demokratikus politikai nézeteket vallottak. Ezt a helyzetet egy évvel a választások után, 1948. május 8- án Barcs Sándor így jellemezte a Kis Újságnak írott vezércikkében: „1947 nyarán Dobi István nem pártot vett át, hánem egy menthetetlennek látszó politikai csődtömeget...” Ugyancsak egy évvel a tárgyalt események után Dobi István írta a Kis Újságban: „Nekem az a meggyőződésem, hogy a párt régi bajainak igen jelentős része abból származott, hogy nem volt közös ideológiánk. A mi pártunk nemcsak 1945—46- ban volt a legkülönbözőbb gondolkodású és legellentétesebb érdekű emberek rosszul megszervezett gyülekezete, hanem 1930tól 1943-ig is. Az én számomra 1945-ben a pártba behelyezkedelt nyugalmazott bankigazgató vagy földbirtokos nem kevéssé volt idegen. A párt paraszti voltából amúgy is fakadó kettősség nyilvánult meg a Kisgazdapárt választási ggitációjában is. Egyik lapunk, az Igazság, a demokratikus pártok választási szövetségéről tessék-lássék mellékmondatban, mint valami szükséges rosszról ír, ugyanakkor j a főmondatokban különállást és kü- lönutat hangsúlyozza. Magyarán szólva: a párt sajtója gyakran a demokratikus egységfronttal szemben álló választókra kacsintgatott”.'

Ha már az Igazságot említettük, nyomban tegyük hozzá azt is, hogy az újságnak két változata forgott közkézen, a választások idején. A fekete fejléccel megjelent Igazságot rendszerint vidékre küldték, s a benne elhelyezkedett cikkek harcosan védték a kisparasztok érdekeit — a nagykereskedőkkel szemben. Az ugyanazon a napon megjelent, de piros fejlécű Igazság — amelyet Budapesten terjesztettek — viszont arról biztosította a nagy- kereskedőket, hogy. a Kisgazda- párt megvédi érdekeiket — a parasztokkal szemben. A magántulajdon védelmét, — a koalíciós egyezség ellenére — a Szabad Népet kivéve, szinte minden újság önmagának igyekezett kisajátítani.

A hasonló módszereket elkerülendő, a Szabad Nép (Révai József vezércikke, 1947. július 6.) már a választási harcok kezdetén figyelmeztette a partnereket:

„Nem szabad, hogy a választási küzdelmet a demokratikus pártok egymással való versengése dominálja, mert ha igen, akkor a választási versengés a dolgok logikája folytán egymás túllicitálá- sára, szennykonkurrenciára, demagógiára, a demokratikus közérdek háttérbe szorulására vezetne, és egy ilyen szennykonkur- rencia gazdaságilag is, politikailag is, komoly réseket ütne fiatal demokráciánk alapjain. A választási versengés közben sem szabad megfeledkezni a kormányzópártok közös felelősségéről...” A választásokon a négy koalíciós párton kívül hat ellenzéki párt is indult:, a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Radikális Párt, a Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt, a Magyar Függetlenségi (Pfeiffer) Párt, a

Keresztény Női Tábor és a Demokratikus Néppárt, amelyet Barankovics vezetett. Programjuk tömören kifejezhető: a Függetlenségi Front tételeinek tagadása.

Áttekintve a korabeli sajtót, ismerve a választási hadjárat végső kimenetelét, elmondhatjuk: a népi demokrácia leghatározottabban fellépő ellenfele a Kisgazdapártból kizárt, hosszabb ideig párton kívüli Pfeiffer Zoltán vezetése alatt álló legszélsőségesebb ellenzéki párt, a Magyar Függetlenségi Párt volt. Szemben állt

— mint Pfeiffer Zoltánnak június

14-én az új koalíciós kormány programjának vitájában elhangzott felszólalása is rávilágít — a kormány egész politikájával. De politikai okokból, a közvélemény megtévesztése céljából csupán a munkáspártokkal szállt nyílt vitába.

„Két ellentét van a politikai életben — írta augusztus 30-án Pfeifferék szócsöve, az Ellenzék

— a.) a marxista és polgári pár?

tok ellentéte, b.) a koalíción belül és kívül álló polgári pártok között érvényesülő ellentét”. Ezt az utóbbit bocsánatos bűnnek tartja az újság, mert — idézem — „világnézeti alapja nincs”, ugyanakkor sajnálatos is, mert a „polgári gondolat mögé felsorakozott erőket bontja meg”.

Ezt írták választási zászlójuk-; ra: „Végső célkitűzésünk a tiszta demokrácia! Félelemtől és nélkülözéstől mentes életet mindenki számára! A magántulajdon nevében, a vallás szabad gyakorlásának teljes biztosításáért!”

A szóbanforgó programadó újságból az is kitűnik, hogy a Pfeif- fer-párt a kapitalizmus korlátozás nélkül támogatását, az államosítások megszüntetését hirdette. Követelték még a népbírósági rendszer megszüntetését, a politikai rendőrség hatáskörének szűkítését és a B-listázás „maradéktalan revízióját”.

Kőszegi Frigyes (Folytatjuk)

k