Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 130. szám Ára: 90 fillér 1976. június 3. csütörtök Kádár János | és Lázár György fogadta — M. Leszecskót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Mi­hail Leszecskót, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszakán részt vevő szovjet delegáció vezetőjét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerda délután hivatalában szintén fogadta Mihail Leszecskót. A szívélyes, baráti légkörű eszmecseréken részt vett dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. (MTI) Szombaton összeül a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete Június 5-én, szombaton délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Tech­nika Házában összeül a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei kül­döttértekezlete. A küldöttek megvitatják a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolóját az V. kongresszus óta végzett munkáról és a mozgalom előtt álló legfontosabb feladatokról, majd megválaszt­ják a HNF megyei bizottságát, tisztségviselőit és a VI. kongresszus küldötteit. A munkaerő- gazdálkodásról Egy választás krónikája Szövődében Sajtóposta 3. oldal 3. oldal «. oldal i oldal KÖNYVUTCA KECSKEMÉTEN — ÜNNEPI ÁRUSÍTÁS AZ ÜZEMEKBEN Az oktatáspolitikai határozatról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Részt vett az lilésen Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is. A testület először azt a jelentést tárgyalta meg és hagyta jóvá, amely a kalocsai járási hivatal irányító, ellenőrző tevékenységéről készült, s amelynek előadója Berta Somogyi László, a járási hivatal elnöke volt. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban, hogy a járási hivatal munkájáról szóló jelentést vég­leges jóváhagyás végett a megyei tanács következő ülése elé terjeszti. Ezután került sor annak a jelentésnek a meg­vitatására, amely az MSZMP Központi Bizottsága 1972. évi oktatáspolitikai határozatának végrehajtásáról készült, s amelynek előadója Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának vezetője volt. Megállapítja a jelentés, hogy az oktatáspolitikai párthatározat me­gyénkben is társadalmi méretű pezsgést, az oktatási intézmények­ben sokoldalú munkát, a tanácsi irányításban pedig lényeges vál­tozást eredményezett. A határozat Végrehajtásának lefjfontosáUb te­rülete az iskolai oktatás, nevelés. Az itt folyó munka korszerűsíté­sének hosszabb folyamatában az első lépést a tantervek módosítá­sa. a tananyag csökkentése és az új rendtartások bevezetése jelen­tette — az általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközép- iskolákban. A heti harmadik testnevelési óra bevezetése álta­lában kedvező hatást váltott ki. Az egységes . szakmunkásképzés előkészítésével és az 1975/76-tól történő bevezetése közben foko­zatosan javult a képzés színvo­nala. Az eredményességet jól alapozza meg az ipari szakmun­kásképző intézetek személyi és tárgyi feltételeinek javulása. Az általános iskolákban az alapvető szemléltető eszközök beszerzésé­vel, a szaktantermék számának emelkedésével, a pedagógusok to­vábbképzésével sokat javult a tanítási órák hatékonysága. Az új tanügyi intézkedések (új osztályozás, értékelés, az átlag­osztályozás eltörlése, korrekciós osztályok megszervezése, az érett­ségi és írásbeli felvételi vizsgák új rendje stb.) hatására egészsé­ges folyamat indult meg isko­láinkban a bukások, a lemorzso­lódások, a túlterheltség csökken­tésére, a pedagógiai munka kor­szerűbbé tételére. A folyamat kezdeti eredményeit jelzik az új iskolai házirendek, az általános iskolai bukási arány 4,2 száza­lékról 2,6 százalékra történő csök­kenése. a nevelési és oktatási eredményvizsgálatok terjedése, a diákönkormányzat erősödése. Minden iskolatípusban céltuda­tosabb ■ törekvést tapasztalha­tunk a különböző nevelési té­nyezők aktivitásának fokozására és-összhangjának megteremtésére. Az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta legeredménye­sebb volt megyénkben az okta­tási intézmények hálózatának fejlesztésé és működési feltételei­nek javítása érdekében kibonta­kozott társadalmi összefogás. . A tanácsok, üzemek, szövetkezetek, a szocialista brigádok dolgozói­nak, a szülőknek a segítőkész munkája eredményeként ugrás­szerű a fejlődés az óvodai ellátás terén, mert míg korábban az óvodáskorú gyerekek 54,6 száza­lékát, ma már 75,4 százalékát tudjuk elhelyezni óvodában. A 81 tanyai iskola villamosítása tette lehetővé az audiovizuális oktatás általánossá tételét 134 I—IV. osztályú tanulócsoportban. A Tanyai kollégiumi mozgalom a körzetesítés felgyorsulását, 697 személyes új általános iskolai diákotthoni fejlesztést tett lehe­tővé. Az általános iskolai napkö­zis ellátottságunk 15,3-ról 24,6 százalékra emelkedett. Az erede­tileg tervezett 124 általános isko­lai tanterem helyett 164 ugyan­csak az erők összefogásának az eredménye. Ugyanakkor a körze­tesítés és az elnéptelenedés miatt 170 tanyai és külterületi tante­remben szűnt meg az oktatás. A fizikai dolgozók gyermekei­nek nyújtott támogatás következ­tében javult a középiskolai tanu­lóik közötti arányuk: 51,3-ról 62,4 százalékra. A diákotthoni tanu­lóknak 71 százaléka, a tanulószo- bás-menzás diákoknak pedig 60 százaléka fizikai dolgozó gyereke. 1973-tól fokozatosan Bővült az ösztöndíjban részesülők száma, jelenleg 827 tanuló kap ösztön­díjat. A jelentés foglalkozik a továb­biakban az oktatás és a nevelés eredményeinek elérésében meg­határozó szereppel bíró pedagó­Összkomfortos szolgáltatóház gusok helyzetével. Megállapítja, hogy a közoktatás anyagi feltéte­lei 1972 óta lényegesen javultak, s leszögezi, hogy a közoktatás irányítása a párthatározat óta gyökeres változáson ment át. Összegezve az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának Bács-Kiskun megyei tapasztalata­it, a jelentés azt alapvetően eredményesnek, több szempont­ból pedig igen jónak minősíti. Ugyanakkor megállapítja, hogy a közüggyé váló oktatás-nevelés eddigi eredményeinek megőrzése és fejlesztése továbbra is fontos feladat. A testület a jelentést a vitában elhangzottak figyelembevételé­vel elfogadta és utasította a szak- igazgatási szervek vezetőit, a to­vábbi feladatok végrehajtásának szervezésére, irányítására és el­lenőrzésére. Az ülés további részében a testület tudomásul vette a ci­gánylakosság helyzetének javítá­sára hozott 52 1975. számú vb­határozat végrehajtásának ta­pasztalatairól, illetve a tanácsi gazdaság V. ötéves’ és a megye­központ 1976. évi fejlesztési alap tervéről szóló tájékoztató jelentést. Elfogadta azt a javas­latot, amely a Buday Dezső-díj odaítéléséről született, majd dr. Array Árpádnak, a végrehajtó bizottság titkárának előterjeszté­sében bejelentések tárgyalásával fejezte be ülését a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. G. S. Négy nap óta szerte Bács-Kiskunban a szokottnál is forgalmasabbak a könyvesbol­tok. A legváltozatosabb korú, foglalkozású és érdeklődésű emberek tolonganak, válogatnak az új kiadványok között. Szerencsére a ki­adók jóvoltából van miben válogatni: az ün­nepi könyvhétre az idén összesen százhuszon­hat művet jelentettek meg. Ezeknek egy számottevő része a mai magyar költészet és széppróza, valamint a kortárs magyar művé­szet reprezentáns darabjai. Jelenleg még csak a könyvhét egyik fele telt el; nem is kísérel­hetjük meg így annak mérlegét megvonni. Am az eddigiekből máris kitűnik, hogy a mostani minden szempontból gazdagabbnak és eredményesebbnek mondható, mint a tavalyi könyvhét. A megyeszékhelyen látvány­nak is tetszetős a könyvutca a Kéttemplom közben. Az ódon hangulatú, vonzó környezet a le­hető legideálisabb hely a hason­ló rendezvényeknek. Három kecs­keméti bolt állította fel itt az íz­léses sátrat, hogy ezáltal is ked­vére tegyen a művelődni vágyó lakosságnak. Az előadók öröm­mel újságolták, hogy különösen sok fiatal kereste fel eddig az elárusító helyeket. Síkére van például a „Gorsuló idő” sorozat, nak. Sokan keresik a verseskö­teteket. Ezen a helyen a könyv­sátrak átlagos napi forgalma ösz- szesen meghaladja a tízezer fo­rintot. Idei sajátosság, hogy a kecskeméti antikvárium is felál­lította a sátrát, mely négy-öt nap alatt nagyobb forgalmat bonyo­lított le régi kiadványokból, mint a bolt két-három hét alatt szo­kott. A régi hagyományoknak megfelelően a Katona József Könyvesbolt a Kossuth téren is- elhelyezte pavilonját. Itt különö­sen sok meséskönyvet adtak el. Volt olyan nap, hogy ezen a he­lyen ezerhétszáz forint értékű könyv talált gazdára. Érdeklődtünk a megyeszékhely három könyvesoltjában is az ed­digi eredményekről. Mindenütt biztató híreket kaptunk. A Sza­badság téri boltnak a forgalma mintegy kétszerese eddig a ta­A szocialista brigádmozgalom segíti a gazdálkodást A szocialista munkaverseny-mozgalomnak nagy jelentősége van a tudatformálásban, a közösségi szellem alakításában. A nemes vetélkedésben részt vevő brigádtagok példát mutat­nak a munkában, nagyobb arányban vesznek részt a szakmai­politikai tanfolyamokon, kulturális rendezvényeken. Hallat­ják szavukat a termelési tanácskozásokon, a zárszámadást és a tervtárgyalást előkészítő brigádértekezleten, illetve köz­gyűléseken. Ezeket állapították meg tegnap azon a tanácskozáson, ame­lyet a Bácska és a. Duna melleki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége kezdeményezett. Szolgáltatóház épül. a kecskeméti Mükertvárosban. A 4 millió forint- . ba kerülő épületben zöldségbolt, patyolat, CELKA-szerviz és höi-férfi fodrászon kívül párt- és KISZ-helyiség, könyvtár és kultúrterem is lesz, A kiviteli terveket a Szövetkezeti Tervező Iroda KISZ-fiataljai társadalmi munkában készítették, Tóth Tamás vezetésével. (Pásztor Zoltán felvétele) Baján, a járási hivatal tanács-' . termében tartott értekezleten összegezték a szocialista munka­verseny és brigádmozgalom ta­valyi- eredményeit, tapasztalatait és meghatározták az idei felada­tokat. Az elmúlt esztendőben a szö­vetséghez tartozó 6i termelőszö­vetkezetben és öt szövetkezeti társulásban több, mint 540 bri­gád 9 ezer tagot meghaladó lét­számmal küzdött a szocialista cím elnyeréséért. Figyelemre méltó, hogy a brigádtagoknak egyharmada nő, .és csaknem 37 százaléka harminc éven aluli fiatal. A versenybizottságok és a ve­zetőségek kritikusan értékelték a brigádok munkáját és megalapo­zottan ítélték oda a megtisztelő címet. A mozgalom jelentőségét bizonyítja, hogy tavaly 91 és fél millió forint termelési értéket eredményezett a nemes vetélke­dés. A termelőszövetkezetek kéthar­madában a zárszámadási, illetve a tervtárgyalási közgyűlésen részletesen foglalkoztak a moz­galom eredményeivel. A verseny- bizottságok és a vezetőségek ja­vaslatára.— az esetek többségé­ben — a közgyűléseken ítélték oda a szocialista brigád címeket és adták ki a versenyjutalma­kat. Több,' mint 5500 személy ka­pott jutalmat, ötszázan kaptak kiváló termelőszövetkezeti dol­gozó kitüntetést tavaly. A termelőszövetkezetek zömé­ben gondot, fordítottak a szer­vezésre. Meghatározták a tenni­valókat. beszámoltatták a ver­senybizottságot. ,Az idei feladatokról szólva megállapították, hogy tovább emelkedett a megtisztelő címért küzdő brigádok száma, de nem­csak a számszerű növekedés a fontos, hanem a verseny tartal­masabbá válása is. Az elmúlt év­hez képest csaknem 7 százalék­kal nőtt a versenyzők száma. A tanácskozáson felhívták a figyel, met a szövetség verseny- és propagandabizottságainak vezetői, hogy a vállalások az üzemi ter­melési tervekhez jobban kapcso­lódjanak. Helyesek azok a kezde. ményezések, amelyek a nehezeb­ben megoldható feladatok elvég­zését szorgalmazzák és a nép­gazdaság számára fontos termé­kek előállítására törekednek. Nemcsak a termelés eredményes, ségét, illetve számszerű növelését érdemes szem előtt tartani, ha­nem a hatékonyságot is fokozni. Ide tartozik többek között a ta­karékosság, az eszközkihasználás, a munka- és a technológiai fe­gyelem szilárdítása. Kecskeméten Vargyas Lajos és Feuer Mária dedikálja műveit. valyinak. Űj dolog náluk, hogy most öt sátort állítottak fel a szabadban. A Jókai Mór nevét viselő üzlet időben ellátta a csak. nem hetven bizományosát könyv­heti kiadványokkal. Tizennégy üzemben, illetve vállalatnál meg­szervezték a helyszíni árusítást. Ebben a boltban idáig naponta átlagosan mintegy tizennégy­ezer forintot árusítottak. Az UN I VER Szövetkezet 7. számú boltja — az egész járásban — hetven bizományoshoz juttatta el időben a könyveket. Elmond­ták, hogy meglepően sokan kere. sik Buda Ferenc és Hatvani Dá­niel verseskönyvét. Néháfiy vidéki könyvesboltban is érdeklődtünk. A kiskunhalasi üzletben naponta ötezer forintot árultak eddig. A Szép versek és a Körkép című antológiákon kí­vül sokan megvették Németh László és Szabó Magda regényét. Baján többek között Moldova György- és Ördögh Szilveszter könyvheti könyve iránt tapasz­taltak nagy érdeklődést. Ezeket a műveket Soltvadkerten is a szokottnál többen vásárolták meg. Egyik új és örvendetes vonása az idei ünnepi könyvhétnek, hogy a szép kiállítású és drágább ki­adványok iránt erősen megnőtt az érdeklődés. A Magyarország története sorozat nyolcadik — ám időrendben a legelső — kö­tete, noha az ára kettőszázöt­ven forint, sok lakásba eljutott ezekben a napokban. Ugyanez mondható el a Kovács Margit- albumról is: a kétszáztizenöt fo­rintos ár ellenére százak és szá­zak vásárolják meg. Az idei könyvhétnek az értékét nem hogy rontaná, de inkább emeli az a .tény, hogy jó néhány művet ma már hiába kérnek az olvasók. Lakatos Menyhért: Füs­tös képek, O. Nagy Gábor: Ma­gyar szólások és közmondások egyaránt ezek közé tartozik. S legtöbb helyen elfogyott már a Körkép, a Szép versek és a Ri­valda is. A boltok közben igye­keznek pótrendelésekkel az ér­deklődők kedvébe járni. V. M. NAPIRENDEN az alföldi szőlőtermesztés A Magyar Élelmiszeripari Tu­dományos Egyesület, a MÉTE borgazdasági szakosztálya, az Ál­lami Gazdaságok. Szőlészeti, Bo­rászati Szakbizottságával közö­sen június ,1-én, 2-án országos ankétot rendezett Kiskunhalason és Kecskeméten. A tanácskozás első napján a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság tajói üzemében tartották a megnyitót, ahol Ka­tona István, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte a mintegy kétszáz résztvevőt. Az alföldi bortermelés jelenéről és jövőjé­ről címmel Borsódy Miklós, a Borgazdasági Vállalatok Trösztje vezérigazgatója tartott vitaindító előadást. A bevezetőt több -korreferátum egészítette' ki. Bajzák Béla, a Közép-magyarországi Pincegazda­ság igazgatója a termelők és a kereskedelem kapcsolatáról szólt, Kovács Mihály, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság főborásza pedig termelési gondokról. Tegnap Kecskeméten folytató­dott az országos tapasztalatcsere, ahol a szőlőtermesztéssel és borá­szattal foglalkozó gazdaságok, in­tézmények szakemberei a Közép­magyarországi Pincegazdaság központi üzemét tekintették meg, majd értékelték a kétnapos an­két tanulságait. Ennek során i megállapították, hogy egyre sürgősebbé válik a szőlőtermesztéssel kapcsolatos gondok megoldása. Ismeretes, hogy a kisüzemi szőlők évről évre pusztulnak. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy ezek már ré­gi telepítések, elöregedtek. Nagy gond. hogy egyre kevesebben foglalkoznak kisüzemi szőlőter­mesztéssel. A szakszövetkezetek tagsági gazdaságaiban, a szétszórt telepítésű, hagyományos művelé­sű szőlőket vagy elhanyagolják, vagy nem is művelik. Ez annál is inkább nagy gond. mert a ház­táji és az egyéb kisgazdaságok adják a megyében is, de az egész Alföldön az árubortermelés mint­egy 40 százalékát. Szükséges te­hát, hogy keressük a termelési ..egoldásokat. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben már sok helyen megoldot­ták a jelentősebb munkák gépe­sítését, sőt az állami gazdaságok­ban a szőlőszedést már részben géppel végzik. A termelőszövetke­zetek és a szakszövetkezetek is sokat haladtak előre a termelés korszerűsítésében. Sajnos, új tele­pítések csak kis mértenben tör­ténnek. Nincs ugyanis elegendő anyagi erejük a gazdaságoknak a költségek fedezésére, a 20 száza­lékos állami támogatás pedig nem bizonyul elegendőnek. Jó kezdeményezésnek számít, hogy a Közép-magyarországi Pincegazdaság a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezettel együttműködve szőlőt telepit. Az V. ötéves terv során ily módon 286 hektár korszerű ültetvény lesz, amelyből 120 hektár már kész. A pincegazdaság a soltvad- kerti Szőlőskert Szakszövetkezet­tel is kötött megállapodást a bor­termés közös értékesítésére. Az a vélemény alakult ki, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek — ahol arra lehetőség van — ér­demes csatlakozni a már elfoga­dott szőlőtermesztési rendszerek­hez. Ez csak az egyik megoldás. Szükséges összefogni szőlőtelepi- tésekre, a régi ültetvények kor­szerűsítésére. A kétnapos tanácskozáson el­hangzottakat, a javaslatokat, ész­revételeket a tudományos egye­sület és a szakbizottság vezetői továbbítják az illetékesekhez. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom