Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

1976. június 13. • PETŐFI NÉPE • 7 ÉVFORDULÓ JUNIUS 13. VASÁRNAP Budenz József, a kiváló nyelvész, 14U évvel ezelőtt 1836. június 13-án szüle­teti. A német szár­mazású - fiatalember hazánkba jött, meg­tanult magyarul és nyelvünk rokonsági kapcsolatainak fel­derítését tűzte ki életcélul. Az altáji összehasonlító nyelvi tudomány profesz- szora lett. Ü mutatta ki a finn-ugor nyelvek összetartozását és nyelvünk finn-ugor eredetét és az ö műve a Magyar—ugor Összehasonlító szótár <1873—1881) iS. .JUNIUS 14. HÉTFŐ 90 esztendeje. iflOO- ban ezen a napon hunyt cl az ..orosz Moliére”. Alek­szandr Osztrovszkij drámaíró. Mintegy 30 Színdarabot írt, melyekkel a feuda­list^ rendszer szél* hullásának és a ka* jnlalizmus .fejlődésé­nek korát jellemez- ti'. Kigúnyolta velük kora társadalmi ellentmondásait és ezzel a “'színmű- irodalom kritikai realista stilusáhak megalapozója lett. Néhány híres da­rabját idézzük: Vihar (1859). Az erdő (1871). Hozománynélküli menyasszony (1875). június i.i. ki nn >y45 évvel ezelőtt. T931. június 15-én hunyt el Geisler Eta, a magyar ifjúmun­kás mozgalom már­tírja. A KIMSZ so­raiban vett részt az ifjúmunkás mozga­lomban. tizenhatéves volt. amikor először tartóztatták le Ki­szabadul és a Vörös Segély munkájába __I kapcsolódik be. R észt vett a Hortlw-rendszer elleni híres politikai tüntetésen (Tattersaali gyűlés, Vilmos császár, ma Bajcsy* Zsilinszky) úti tüntetés. Lelkes ma­gatartásáért a rendőrség folyton zak­latta. A börtönben szerzett, betegség­ben halt meg •«zenhét éves korában. JÜNIUS Ifi. SZERDA Száz esztendeje. 1876 júniusában hunyt el Wilhelm Sebastian Bauer német tengerész és mechanikus, aki az elsüllyedt hajók kiemelésére szol­gáló szerkezetet és a képünkön ábrá­zolt tengeralattjárót szerkesztette meg. Bauer e jármüve- első merülését 1851- ben a kiéli öbölben végezte. A ten­geralattjáró jelenleg a postdami Had­sereg Múzeumban látható (Muzeurn- fotó). JÜNIUS 17. CSÜTÖRTÖK A dinamó egyik elődjének megszer­kesztő je, Antonio Pacinotti olasz fel­találó 130 évvel ezelőtt' 1841. június 17-én született, ö alkalmazta először a villamosgépek forgó részeinél (ar­matúra) a gyűrűtekercselést,' készítet­te az első kollektort (áram irányvál­toztató készülék) és ezek beépítésé­vel hozta létre 1863-ban a milánói múzeumban őrzött elektromos gépét. Képünk: Pacinotti elektromos gépe. Foto: „Leonardo da Vinci” Tudomá­nyos és Műszaki Múzeum, Milánó. JUNIUS 18, PÉNTEK „A forradalom vi­harmadara”. Mak- szlm Gorkij szovjet író 40 éve. 1936-ban ezen a napon hunyt el. 1901-ben a Vihar,* madár dala c. költe­ményével az első orosz forradalmat jövendölte n^ieg. A századfordulón a dráma felé fordult (Éjjeli menedékhely. Nyaralók). Az Anya c. regénye a szocialista realizmus el­ső alkotásai közé tartozik. További müvei közül megemlítjük az Artomo- novok c. családregényt, a Klim szam- gin élete címűt és önéletrajzi triló­giáját. JÜNIUS 19, SZOMBAT Palme Dutt angol kommunista publi­cista, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának egyik ala­pító tagja. 80 évvel ezelőtt 1896. június 19-én született. 1921- ben elméleti folyó­iratot adott ki (La­bour Monthly — Munkásfolyóirat). 1925-ben a letartóz­tatott és elítélt 12 kommunista vezető egyike. A párt központi lapja, a Daily Worker szerkesztője, számos, a brit imperializmust - bíráló mű szerzője (Merre tart India? — A brit biroda­lom válsága). A rekordok könyvéből 1953-ban Colorado államban felszín­re került egy virágkövület, amelyről a szakemberek megállapították, hogy 65 millió éves. • A világ legfiatalabb egyetemi hall­gatója William Thomson volt (1824— 1907). Kivételes képességeire való te­kintettel 1834-ben, vagyis 10 év és 4 hó­napos korában felvették a glasgowi egyetemre. SPORT-SPORT - SPORT Úszásoktatásban elsők az országban Még februárban, a KSC közgyű­lésén mondta a felszólalásában Farkas Ferenc, a Kecskemét Vá­rosi Sportiskola igazgatója: „Az úszásoktatásnak ez a magas szín­vonala, amit Kecskeméten elér­tünk elsőként valósult meg az or­szágban.” Farkas Ferencet igazán nem könnyű megtalálni. A sportiskola igazgatója egyben vezető szak­felügyelő, tanít is, s szinte állan­dóan úton, van. Dolgozik, szervez, jrányít. A sportiskola helyiségé­ben végül mégis sikerült nyélbc- ütni egy találkozót. Hát az igaz, nem valami ba­rátságos kép fogadóit az irodájá­ban. A falak kissé repedezettek itt, a néhol még a másik szobá­ba is átláttunk. — Hamarosan ezt is megcsinál­ják — mondta nevetve, miköz­ben az én szemem a másik ol­dalon egy remek vázán akadt meg. — Ezt a röplabdázóink nyerték Egerben. A máladozó falak mit sem számítanak. Fontos, hogy eredmény van. A Kecskeméti Városi Sportis­kola 1970 óta működik négy sport­ágban: atlétikában, úszásban, ko­sárlabdában, röplabdában. Az OTSH értékelése szerint tavaly a röplabdázók elsők, a leányko­sarasok második, a fiúk ötödikek voltak az országban. Az atléták, igaz csak) tizedikek, dehát itt sokkal nagyobb a konkurencia. így is nyolc aranyjelvényes atlé­tája van az iskolának. Úszással kezdtük, s most erről is szeretnénk beszélni elsősorban. Arról, hogy sikerült megszervez­ni az iskolai, s az óvodai úszóok­tatást. — A gondolat már az első esz­tendőben felvetődött, s a meg­valósítás 1972-ben kezdődött el. Ekkor három óvoda, s pz iskolák egy része kapcsolódott be az úszóoktatásbá, 1973-ban már va­lamennyi általános iskolás, s az óvodások többsége is úszni la­pult. Mi a célja ennek? — Azelőtt Kecskeméten alig luciou úszni vaiaKi. Ezen kelleti elsősorban változtatni. Hozzá­szoktatni a vízhez a kecskeméti embereket. Hiszen az úszás a leg­jobb testedzés. Szinte minden iz­mot megmozgat. Ez tehát az egyik cél. A másik: a tömegsport jelleg mellett a minőségi sport után­pótlása sem hanyagolható el. Te­hetséges növendékeink folytat­hatják a KSC uszó-szakosztályá- nál, s ebből táplálkozik persze majd a KSC fejlődő vízilabda­szakosztálya is, hiszen azok az úszók, akik később, a magasabb szinten már nem tudják folytat­ni, rendszerint a vízilabda-szak­osztályban kamatoztatják a meg­szerzett úszótudásukat. Az eddigi tapasztalatok? — Egyértelműen pozitívak. A gyerekek többsége megszerzi az úgynevezett „vízbiztonságot”. Ez­zel magyarázható, hogy állandó­an nő az uszoda látogatottsága. 1975-ben mintegy 200 gyereket választottunk ki, akikkel az ed­zőink tovább foglalkoznak. Van természetesen problémánk is. Évente 650—700 óvodást, vagy 800 általános iskolást tanítunk úsz­ni. Nagy a létszám, s kevés a vízfelület. A szállítás nincs megoldva. Ezzel együtt mégis elmondhatjuk, hogy az úszások­tatást, ilyen színvonalon, mi haj­tottuk végre elsőnek az ország­ban. A további terveik? — A kiválasztást jobbá, tuda- tosabbá kell tennünk, s az okta­tás lépcsőzetes szintjét tovább fejlesztenünk. Ami az úszást il­leti, nagyjából ez a főfeladatunk. Persze akad ezenkívül is bőven munka. Például, hogy az atlétá­inkat előbbre hozzuk a ranglis­tán, de ehhez feltétlenül meg kell oldanunk a téli elhelyezé­süket. Állandó anyagi bázist is kellene teremteni, s megoldandó a szülők és a nevelők jobb kap­csolata is. Cseng a telefon, vége a beszél­getésünknek. A sportiskola igaz­gatóját máshol is várják. Mit is kívánhatunk nekik. Le­gyen eredményes a munkájuk, s még sokszor mondhassák el: az országban mi értük el először ezt az eredményt. Bory István Pirregö Csanádi Imre: „Pirregő** című, mindenkor érvényes verséből ide­ZU11K. VÍZSZINTES: 1. Az idézet második sora (zart Dttük: Y, F, D. S, Z). 13. Íren Uvjukvt. is. Erre a helyre for­gatod a ío.Uci (két szó). 15. Személy­re vonatkozó kerdószó, két szó. 16. Adag egy nemit betűi. 17. Az idézet t»Sü sói a. tzart betűk: A, K). 18. Egy*-- - más után -következő betűk. 1-9. Mo- . e.sarak a.. Szovjetunió és Lengyelpr-v szag na lSTSIí. ziT . .. ü ember “fiai.1 Jókai-regény címe. 23. Közismert bőr­ápoló krém, névelővel. 25. A labda­rúgásban, beadta. 26. AAAAA. 27. In- duiatszó. 29. Engedélyezés rövidítése. 30. Könnyed elegancia, divatos szo­kás. ford. 32. Trópusi gyümölcs. 34. Kétes! 35. A rendező-mozdony teszi. 36. Tengeri ragadozó. 38. Testrész. 40. Bortól kissé ittas. 42. Fán is, földön is termő gyümölcs, ford. 44. -nek párja. 46. Halkan mond. 47. Jármü­vek feljárójánál levő állóhely. 48. Az egyik értékes labdarúgó-kupa, név­elővel. 51. Fővárosunk egyik oldala. 52. Az Adriába torkolló jugoszláviai folyó. 55. Szállítottunk. 57. Fordított' kettős mássalhangzó. 59. Személynév­más. 60. Hamis. 61. Tündökölni. ' FÜGGŐLEGES: 1. Mondái vízi szörny. 2. Tavaszi virágok. 3. Fordí­tott határrag. 4. Birtokos névmás, a birtokotokban levő. 5. Ritka női név. 6. Gáztűzhely. 7. Legnagyobb közle­kedési szervezetünk, nevbetüi. 6. Césár közepe. 9. ... falud. Vas me­gyei község. 10. Megérkezve, régies alakban. 11. ööö. 12. Arhatár. korlá­tozás. 17. Norvég, olasz és vatikáni gépkocsik jelzése. 20. Az idézet ne­gyedik sora (zárt betű: I). 22. Zálo­ga egynemű betűi. 24. Nép, elődünk e hazában. 27. A húszfillért régen így nevezték. 28. A kacsa hangját hallatja. 30. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: I, A. R, Z, U, L, S).' 31. Több mint elég. 32. Hüvelyes. 33. Cseiekvesre való biztató szó, 37. Te- gezódés. 39. YA. 41. A labdarúgó te­szi. 43. A sportban pontot, ütést je­lent, eredeti francia írással. 45. Be­cses régies irásformában. 47. Szeszes iiai. 4SI. Nein egészen kettő. 50. Kvarc idegen alakja. 31. Igen kis összegű, olcsó. 53. Női név. 54. Finom szem­cséjű. földpátot tartalmazó üledékes kőzet. 55. Hidrogén, jód és ittrium vcgyjele. 56. Fekete István egyik ncpszciü n.ive. 58. Tényállás, helyzet. 61. Tág. 62. Kilencvenkilenc római számmal. Beküldendő: a vízszintes 17., 1., függőleges 30. és 20. számú sorok megfejtése. A június 5-én közölt keresztrejt­vény helyes megfejtése: függ. 17.: Örömöm lesz örömötök, vizsz. 1.: Szerencsém szerencsétek, vízsz. 28.: Díszt ád nékem s tiszteletet, függ. 16.: Mindenkor a tiétek. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Kurucz István, Ja- kabszaiiás. Kapitány László, Buda­pest : Bárányi Jánosné. Lakitelek, Sza- uo Klára, Kecskemét. olimpiáról — olimpiára Aranyak, arcok, pillanatok A hallgatag finn: Nurmi Eredménylapok a nyári olimpiai játékok történetéből: Antverpen, 1920. 10 000 méteres sík­futás ’r 1. Nurmi (Finnország) 31:45,8, 2 .Giuliemot (Franciaország) 31:47,2. 3. Wilson (Nagy-Brltannia) 31:30,8. Mezei futás (8000 m): 1. Nurmi (Finnország) 27:13.0, 2. Backman (Svédország) 27:15,6, 3. Limalainen (Finnország) 27:57.4. Párizs, 1924. 1500 méteres síkfutás: 1. Nurmi (Finnország) 3:53,6, 2. Scherer (Svájc) 3:55.0, 3. Stallart (Nagy-Britannia) 3:55.6. 5000 méteres síkfutás: 1. Nurmi (Finnország) 14:31,2, 2. Ritola (Finnors7.ág) 14:31.4. 3. Wide (Svédország) 15:01,8. Amszterdam, 1928. 10 000 méteres sík­futás: 1. Nurmi (Finnország) 30:18.8. 2. Ritola (Finnország) 30:19.3, 3. Wide (Svédország) 31:00,8. Paovo Nurmi, született 1897- ben. Turkuban. Egy szakember ezt írta a híres-nevezetes finn futóról: „1925—26. körül közhit volt a sportvilágban, hogy Nui - mi 1500 métertől húsz kilométe­rig akkor állít fel rekordot, ami­kor akar. A 800 méter már kicsit .rövid táv volt számára, de ezen a távon is képesnek hitték arra, hogy bárkit legyőzzön, ha indul­ni és győzni akar. Megállapították róla, hogy az előkészület, a kondíciófokozás, a versenytaktika utolérhetetlen mestere, de eszközei, amelyek segítségével páratlan világre­kord-sorozatát elérte, tulajdon­képpen ma is ismeretlenek. Ma­ttá irányította saját tréningjét, a u-jkoszttól a hosszú gyalogtúrá­kig százféle tréningmódszert em­legettek vele kapcsolatban. Feltűnést keltő sikereinek okát több szakértő kutatta. Dr. Thör- ner, bonni professzor antropoló­giai magyarázata szerint a fin­neknek különösen jó fizikai adottságai vannak, ezeknek kö­szönhetik hosszútávfutóik győ­zelmeiket. Az 1928-ban megje­lent ..A Sport enciklopédiája’’ című magyar könyv így közelíti meg az igazságot: „A nagy táv­fűtők mindegyike naponta két­szer, sőt háromszor is. Nurmi néha négyszer is trenírozott... Emellett sokait kell aludni, mert a szív munkája itt a legnagyobb, az alvás alatt, viszont a legjobban pihen... A finn távfutók hosszú munkájukat mezőn végzik, sazt állítják, hogy a kitartást már a fiatalabb években kell fokozni.” A finn közép- és hosszútávfu­tók a „megszakitásos” edzés­rendszerrel dolgoztak. Az új módszert Lauri Pikhala vezette be, ő használta először az edzé­seken az úgynevezett ..ügetőszü­neteket”, tőle ered a kifejezés is, így nevezte el a két résztáv fu­tása közti pihenőt. Mindez titok­ban történt, a finnek ugyanis hallgattak a módszereikről. Titokban edzett Nurmi is. El­lenfelei csak a nagy küzdelmek színhelyén láthatták futni. A rajtnál mindig fekete nadrágban és könyökig felhajtott fekete tri­kóban jelent meg, látszólag ügyet sem vetve ellenfeleire. Futás közben időnként megnézte az óráját, hogy tartja-e az előzete­sen eltervezett iramot, megfele­lők-e részidői: vagyis egyenlete­sen fut-e? Nurmi sikerének egyik oka az egyenletes beosz­tás volt. Az egyenletes körök miatt ne­vezték a finn atlétát fénykorá­ban „futógép"-nek. Az atlétika történetében egyedülálló olim­piai győzelemsorozatát Nurmi 1920-ban Antwerpenben kezdte el, majd négy esztendővel ké­sőbb a párizsi olimpián folytat­ta. Itt teljesítményenek értéket növelte, hogy az 1500 és az 5000 méteres döntő között csak egy óra telt el. Nurmi mozgásán nem látszott semmi fáradtság, amikor másodszor jelent meg a rajtnál. „Mintha álarcot viselne. A leg­jobb figyelő sem vesz észre rajta semmiféle változást. Nem tükrö­ződik róla az erőfeszítés, a fá­radtság; csak fut, fut, fut és győz...” — írták róla a párizsi lapok. Nurmit 1925-ben meghívták az Egyesült Államokba. Versenykör- útja során ötvenegyszer győzött. Nurmi — nem sokkal később — megkapta a „fehér rózsa” rendet, a legnagyobb finn kitüntetést. A világhírű futó 1928-ban, az amszterdami olimpián is elin­dult. Itt már nem szerepelt olyan sikerrel. A 10 000 méteres síkfu­tásban megszerezte kilencedik olimpiai aranyérmét, az 5000 mé­teres síkfutásban és a 3000 mé­teres akadályfutásban azonban csak második lett. Az amszter­dami olimpia után sok külföldi meghívást kapott. Ahol rajthoz állt, a magas helyárakat egyálta­lán nem sokálló nézők ezrei töl­tötték meg a lelátókat. A bevé­telből juttarttak a finn futónak is A Nem etközi Olimpiai Bizott­ság vezetősége, különösen a svéd Sigfrid Esdtröm nem nézte jó szemmel, hogy a finn atléta je­lentős összegeket fogad el. Nem sokkal az 1932-es Los Angeles-i olimpia előtt, ahol Nurmi a ti­zedik aranyérmét akarta megsze­rezni, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság megfosztotta a finn atlé- fút az amatőr sportolói minősí­téstől. Ezért nem indulhatott, csak a nézőtérről figyelte az "atléták küzdelmét. Csak 1952-ben, a helsinki olim­pia idején szolgáltattak elégtételt Nurminak. Róla mintázták a nagy versenyt hirdető plakáto- *ta®. A megnyitó ünnepségen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai és a világ minden tájáról érkezett nézők előtt az ötvenöt esztendős Nurmi futott be a sta- djonba, magasra emelve az olim­piai fáklyát. A stadion bejáratánál ma is ott all a szobra. Sokáig textiláru-üzlete volt Helsinkiben. Hosszas betegség .után, 1973-ban halt meg. M. K. Toborzó a Kecskeméti SC-nél A Kecskeméti SC két szakosztálya tart loborzót a közeli napokban. A KSC labdarugó-szakosztályába minden szombaton 15 órakor jelent­kezhetnek az 1962. 1963. 1964-es szüle­tésű fiúk a Matkói úti sportpályán. Kérik, hogy a jelentkezők tornacipőt hozzanak magukkal. A KSC vízilabda szakosztálya is új tagokat toboroz. Június 15—18-ig min­den nap. a fedett uszodában 19 óra­kor jelentkezhetnek az 1964. 65. 66, 67, 68-as születésű, úszni tudó fiúk fel­vételre az edzőnél. MAI Mí SOR Vasárnap TELEVÍZIÓ 9.28: Tévétorna (ism.). 9.35: Tévé-ovi. Iskola-előkészítő tanfolyam. (Ism.) 10.00: Hírek. 10.05: Szomurg. Uzbég film. 11.20: Pozsonyi Lyra Dalfeszti­vál — 75. Intervízió-átvé- tel a Szlovák Televízió műsorából. 14.58: J. s. Bach: C-moll passa- caglia és fuga. Zenés film (színes). 15.25: A Stülpner-legenda. NDK tévéfilm-sorozat. VII 5. rész: A vérdíj. 16.20: História. Történelmi ma­gazin. 17.00: Delta. 17.25: Cimbora. (Színes) Irodal­mi magazin gyerekeknek. 18.15: „Adjunk magunkra’*. A' Horizont Szerkesztőség műsora. 18.40: Sanzonok (színes). 19.00: Reklámműsor. 19.10: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.15: Esti mese (színes). 19.30: A Hét. 20.25: Hírek. 20.30: Tévétorna. (Színes) 20.35: Furcsa pár. Amerikai film. 22.10: Sporthírek. 22.20: Hírek. 22.25: Giordano Bruno megkísér­lése. A Veszprémi VI. Té- vévalálkozó díjnyertes té­véfilmje (ism.). KOSSUTH 8.05: öt kontinens hét napja. 8.21: Az MRT gyermekkórusa Bartók- és Kodály-müve- ket énekel. 8.54: Kulturális Magazin. 10.03: Fegyverbe kiáltó szó. Rá- kóczista diákok szellemi bajvívása a 22-es stúdió­ban. 11.02: Zenés reklámturmix. 11.12: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. J2.10: Édes anyanyelvűnk. 12.44: Tiszta szívvel. 12.54: Sullivan: Fruska. Részle­tek az operettből. 13.20: Jó ebédhez szól a nóta. 14.00: Kozmosz. 14.20: Zara Doluhanova és Mark Rejzen énekel. 15.08: Ütközben. 15.13: Mi a titka? 16.03: Pillantás a szocialista vi­lágba. 16.23: Színes népi muzsika. 17.05: Ütközben. 17.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 18.20: DunajevszkiJ műveiből. Olasz operahangverseny. 19.30: Diákönyvtár hangszalagon. 20.42: Örökzöld dallamok (ism.) 21.36: Régi magyar muzsika. 22.10: Sporthírek — totó. 22.20: Eszmecsere — irodalomról» művészetről. 22.50: Századunk zenéjéből. 0.10: Éji zene. PETŐFI 7.00: Az unitárius egyház fél­órája. 7.30: Liszt: Fantázia és fuga az „Ad nos, ad salutarem undam” korái dallamára. 8.05: A „Nyitnikék” postája. 8.33: Mit hallunk? 9.00: Szívesen hallgattuk. (Ism.) 10.33: Szivárvány. 12.33: Népdalok. 13.01: Alomvásár. Horgas Béla mesejátéka (ism.). 14.00: Táskarádió. 15.00: Jelenidőben. 15.33: Dzsesszt el vételekből. 15.48: Nóták. 16.11: Berlioz: Nyári éjszakák — dalciklus Théofile Gautier verseire. 16.45: Mikrofon előtt az irodal­mi szerkesztő. 17.00: Ötórai tea. 18.00: Részletek Kálmán Imre operettjeiből. 18.40: 85 éve született Költői An­na. 19.43: Kritikusok, fóruma (ism.). 19.53: Magnósok, figyelem! 20.38: Láttuk, hallottuk. , 20.58: Űj lemezeinkből. 22.20: Fúvószene. 22.33: Könnyűzene éjfélig. 3. MŰSOR 8.08: Zenekari muzsika. 9.42: Kari Rtdderbusch énekel. 10.00: Új Zenei Újság (ism.). 10.35: A Magyar népballadák vi­lágából (ism.). 11.00: A Kóruspódium nyilvános hangversenye. 11.50: Könyörgés hűségért. Ju­hász Ferenc versei, (ism.) 12.40: Dzsesszfelvéteiekből. 13.10: Janácek: Jenufa. Részletek az operából. 14.03: Kis magyar néprajz. 14.08: Magyar előadóművészek felvételeiből. 15.08: Emberek a pálmafán. Eduard König hangjátélut 15.48: Csak fiataloknak! 16.48: Nem férnek össze. I. rész. 17.13: Művészlemezek. 18.03: A Filharmónia fúvósötös hangversenye. Közben: 18.48: Világlíra (ism.). 19.51: Zenekari muzsika. 21.10: Rendező munkában. 21.49: Ella István Bach-orgona- estje a Zeneakadémia nagytermében. Hétfő KOSSUTH 8.25: Olasz kórusmuzsika. 9.00: Radnóti Miklós versei. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Vidéki óvodások énekel­nek. 10.05: A rendíthetetlen ólomka­tona. Andersen meséje. 10.30,: Új áru — régi cégtábla. 10.45: Zenekari muzsika. 11.40: Más muzsika kell. Hidas Antal regénye folytatások­ban — VII. rész. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóink­nak! 13.35: Boross Lajos népi zeneka­ra játszik. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Csajkovszkij: Diótörő — szvit. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: Rádióiskola. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Centenárium és az új ala­pító atyák. 16.20: Kovács Péter énekel. 16.29: Népdalok. A Magyar Rádió népi zenekara játszik. Ko­zák Gábor József vezeté­sével, Palló Imre énekel. 17.05: Montreál *76. Olimpia előtt az olimpiáról. Hallgatóink kérdéseire válaszolnak a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői. 18.09: Bemutatjuk új felvételein­ket. 19.15: Csurka István: sárkefe. Rádiójáték. 20.05: Töltsön egy órát kedven­ceivel. , 4 21.10: Mozart: D-dúr „Párizsi** szimfónia K. 297. 21.30: Mikrolánc. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az Új Budapest vonósné­gyes Schubert-hangverse- nye a Zeneakadémia nagy­termében. 0.10: Tardos Péter táncdalaiból. PETŐFI 8.05: Messager: Veronika. Rész­letek az operettből. 8.33: Népdalok, néptáncok. 9.33: Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Fúvószene. A Szovjetunió honvédelmi minisztériu­mának fúvószenekara ját­szik. 12.33: Nicolai: A wind sori víg nők. Részletek az operá­ból. 13i25: Kis magyar néprajz. 13.33: Vakáció. 14.00: Kettőtől ötig ... 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Utazás az agy körül — III. rész. 18.33: Új lemezeinkből. 18.59: Sanzonok. 19.30: Nóták. Sárközi Béni népi zenekara játszik. Pécsi Kiss Agnes és Lukács Bá­lint énekel. 20.10: Fekete Afrika históriájá­nak magyar kutatója. 20.33: Senki többet? Harmadszor! 21.50: Moldován Stefánia és Ko- váts Kolos énekel. 22.33: Derűre is derű. 23.00: Daljátékokból. 3. MŰSOR 14.05: Virágh Endre Bach-orgo- naestje a Zeneakadémia nagytermében. 15.43: Hangos szöveggyűjtemény. 16.03: A Magyar Rádió Karinthy- szfnpada. 17.09: Láttuk, hallottuk — a szín­házban és a moziban. 17.24: Haydn operáiból. 18.03: Novotny Gergely: A hét- fejű sárkány felesége. Hangjáték. 18.25: Huszonöt perc beat. 18.50: Lassus: Részletek a Mag­num opus musicumbói. 19.00: A hét zenemüve. 19.33: Dietrich Fischer-Dieskau összes Brahms-dalfelvé- telei — IV. rész. 20.06: Hangfelvételek felsőfokon. 21.02: Dzsesszfelvéteiekből. 21.40: A Stuttgarti Rádió szimfo­nikus zenekarának hang­versenye a Stuttgarti Beethoven-teremben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom