Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-12 / 138. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 12. jF- TÁBOHNCXí/'e 3/4 i/ADÁSl- ' »B0M8Ä&' “ POKK4 §ÜFW A ui/ea&aa/.-ma*a McefcOir, rttoKuo* ! HALALMA KHűéW CHY lUMfUrUTET, £r *r un At <?tWlAOiHe, A KOKONAHAXÍKth ! Montrealra készül a televízió TÚL A MEGYEHATÁRON Már nem sok választ el bennünket a XXI. nyári olimpiától, I erre a nagy sporteseményre nemcsak versenyzőink készülnek izgatottan, hanem a tévénézők is. Megnyugtatásukra közöljük, hogy r— előzetes sajtótájékoztató szerint — a Magyar Televízió július 17-e és augusztus 1-e között, élő adásban és felvételről több mint 80 közvetítést tervez. Montreálból naponta kétszer jelentkezik a tévé olimpiai stábja. Nem lesz könnyű dolguk, már csak az 5 órás időeltolódás miatt sem. Úgy döntöttek, hogy a délután 5 órakor kezdődő, 90 perces adásokban felvételről tájékoztatják a nézőket az előző éjszakai versenyekről. Ekkor adnak összefoglaló műsort a birkózás, cselgáncs, ökölvívás, öttusa, súlyemelés, vivas, torna és labdajátékok esti mérkőzéseiről. Ez a felvételről történő sugárzás teszi ki az összműsor egy- harmadát. Ugyancsak egyharmadra tehető a késleltetett, azaz néhány órával később, rövidítve adásba kerülő program. Ezek: az evezés, kajak-kenu, kerékpár, lovaglás, valamint az ökölvívás és labdajátékok azon mérkőzései, amelyeket délelőtt, vagy kora délután bonyolítanak le Mont- reálban. A képernyőre kerülő ihűsorok harmadik harmada az egyenes élő adás, amely a késletetett műsorral együtt 21 órától éjjel 1 óráig tart. Ekkor sugározzák július 18-tól 25-ig az úszó középdöntőket és döntőket, július 23- ától 31-ig az atlétikai versenyeket, július 22-én és 23-án a női és a fér/i torna szerenkénti döntőit és július 31-én az ökölvívó döntőket, ezenkívül a férfi kosárlabda, valamint a női és férfi kézilabda-döntőket is. A labdarúgódöntő közvetítésére, mivel időben egybeesik az ököl- vívódöntőkket, valószínűleg csak másnap, augusztus 1-én kerülhet sor. Az olimpia idején hétfői napokon is sugároznak műsort a megjelölt időpontokban, kivéve augusztus 2-án hajnalra eső záróünnepséget. Ezt másnap, augusztus 3-án, kedden este 21 órai kezdettel egyszerre tűzik műsorra a magyar olimpikonok hazaérkezésének közvetítésével. A nagy nemzetközi sportverseny eseményeiből egyébként 125 órát tesz ki, a teljes európai műsorátvétel. Ebből is látható, hogy néhány, számunkra érdektelen mérkőzéstől eltekintve a hazai nézők ugyanazt láthatják majd, amit más európai országok közönsége. Az olimpiai közvetítések jogát, a felmerülő egyéb költségekkel együtt több mint 10 millió dollárért vásárolta meg kontinensünk, illetve a közvetítéseket lebonyolító Euro- vízió és Intervizió. Az összköltségekből Magyarországra ■ mintegy 400 ezer dollár esik vagyis minden egyes óráért ötezer dollárt fizetünk. Végül még egy közérdekű műsorra hívjuk fel a figyelmet: július 25-én este rendezik meg az olimpiai fórumot, amelyen a különböző sportágak szakvezetői válaszolnak a nézők kérdéseire. Mindebből kiderül, hogy a hazai nézők szinte semmiből sem maradnak ki, ami Montreálban történik, csak győzzék figyelemmel kísérni a késő éjszakába nyúló közvetítéseket. Reméljük, megéri. De ez már nem a televízión. hanem sportolóink szereplésén múlik. V. Zs. Fő ágazat a szőlőtermesztés A soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet 1961-ben alakult. Tagsága kis területen, de jól gazdálkodik. A szövetkezet évi bruttó árbevétele meghaladja a 90 millió forintot, ámi reszoen annak köszönhető, hogy az alig több. mint 650 hektár közös művelésű területből csaknem 160 hektáron termelnek szólót. Borukat — mintegy 40 ezer hektolitert évente — saját üzemükben palackozzák. A szakszövetkezet tavaly mintegy 15 ezer hektoliter mustot vásárolt fel a tagságtól. így megtelt a pince és csordultig telve a műanyagtartályok. A helyi sajátosságokat figyelembevéve a tervidőszak végéig tovább növelik a szőlő területét. A tervek szerint az idén 30 hektárt telepítenek, amit jövőre újabb 25 hektár követ majd. így 1980-ra több, mint 200 hektár nagyüzemi szőlőültetvénnyel rendelkezik a szakszövetkezet. A megnövekedett terület termését azonban a jelenlegi gépekkel már nem tudták feldolgozni. Ezért a helyi Szőlőskert 9 A szakszövetkezet borpalackozója. Szakszövetkezettel közösen mintegy 20 millió forintért új töltőüzemet építenek. Ebben évente 80 ezer hektoliter bort tudnak majd palackozni. ■ Aki elhatározza magát, hogy az Ismerd meg hazádat mozgalom jegyében bejárja az ország legnevezetesebb helyeit, Esztergomot feltétlenül az elsők között keresse fel. A bájos, kedves város minden tájéka, utcája — és szinte a szó szoros értelmében — minden köve történelmi emlékeket őriz. Az országos — sőt nemzetközi hírű közgyűjtemények, az igen sok és művészi értékű műemlék, a rendkívül harmonikus természeti környezet — felejthetetlen élményekkel gyarapítják! az ide látogatókat. Szentgyörgymező környékén magas löszfalak őrzik a kelta őslakosság kultúrájának számos emlékét. Víziváros helyén állott a rómaiak táborhelye. Sétál az ember a várhegy alatti parkban, hallgatja a hömpölygő Duna hullámainak csöndes fecsegését, a madarak örömtrilláit, a szelíd szellősuttogást, és az egészséges nyugalom boldogsága önti el. Megérti, hogy e hely varázsa is közrejátszott. amikor Marcus Aurelius, az ókor na'gy filozófus császára itt írta az antik gondolkozás egyik legjellemzőbb irodalmi alkotását, az Elmélkedések 12 könyvét, — 172—180 körül... Honfoglaló őseink a X. század elején vették birtokukba a területet. A magyar középkor első századaiban az ország központjává lett Esztergom. 970—975 táján itt született Géza fejedelem fia, Vajk, akit 1001-ben István néven itt koronáztak királlyá... 1180 körül, III. Béla idején indult meg az Árpád-házi királyi központ nagyarányú kiépítése. A ma már feltárt egykori palota építészeti részletei, gazdag díszítményei arról vallanak, hogy Magyarország akkoriban az európai művelődés élvonalában járt. .-w Aztán a tatárjárás véget vetett a virágzásnak. A vártetőn épült várat ugyan megvédték, de a falakon kívüli városrész, s a környék elpusztult ... IV. Béla már Budát Választotta az ország fővárosának ... Közgazdasági környezet' feltételek ul- a gazdálkodó A közgazda- sági környezetet azok a pénzügyi, anyagi-műszaki ellátási, terme- g| lési. forgalmazási és értékesítési kotják, 'amelyekkel egységeknek tevékenységük és döntéseik során számolniok kell. E feltételek legnagyobb része a* gazdaságirányítás szándékainak megfelelően jön létre: a népgazdasági tervekkel, a gazdasági szabályozó eszközökkel (árak, jövedelemszabályozás, hitelpolitika stb.) és az esetleges direkt beavatkozásokkal a gazdaságirányítás képes számottevően meghatározni a vállalatokat és szövetkezeteket — a gazdálkodó egységeket — körülvevő közgazdasági környezetet. A gazdasági életnek jónéhány jelenségét, folyamatát nem lehet teljes bizonyossággal előrelátni ' és „beszabályozni". Például az olajválság, vagy a tőkés világ inflációja és gazdasági visszaesése szintén olyan tényezők, amelyek aktív szerepet játszanak ya FOGALMÁK — KÖZELRŐL Gazdaságpolitikai kislexikon a hazai gazdálkodó egységeket körülvevő közgazdasági környezet alakulásában. A tervgazdálkodás körülményei közepette azonban még ezek a külső tényezők sem fejti ki teljesen szabadon, spontánul hatásukat. A tervszerű gazdaságirányítás ugyanis ezek tompítására is" megfelelő eszközöket alkalmaz; végeredményben tehát elmondható, hogy tervgazdaságban a közgazdasági környezetet túlnyomórészt ■ a gazdaságirányító alakítja ki. A közgazdasági környezet „megteremtése”, szabályozása nem öncél, hanem eszköz, amelynek az a szerepe, hogy a vállalati cselekvést és gazdálkodást a népgazdasági terv végrehajtására ösztönözze, mozgósítsa. Következésképpen a közgazdasági környezetet a tervcélokkal összhangban kell kialakítani, szabályozni. Barlan^rezervátum A—Szovjetunió északi“" ’Fészéhr1 létesítették a Pinjezsszkij nevű állami rezervátumot, amely több mint 40 ezer hektáron terül el. A Pinyega és a Szotka folyók közötti vidék különösen karsztos tájairól nevezetes. Több mint száz földalatti barlangot, víznyelőket, tárnákat, labirintusokat fedeztek fel itt. A rezervátumhoz csatolt lomboserdő növényzete a különféle éghajlati zónákhoz tartozik — sarkvidéki, alpesi, ural-sziöériai, sztyeppéi és európai. Botanikusok, erdészeti szakemberek, talajkutatók, barlangászok folytatnak itt kutató munkát. Készülék földrengések előrejelzésére Az örményországi Leninakan városban az örmény Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének tudósai végeznek kísérleteket. Nagy teljesítményű vibrációs asztalon, modellekkel vizsgálják a veszélyes területeken felépítendő házak rengésállóságát. Az intézet egyik fő kutatási területe a földrengés-előrejelzés módszereinek tökéletesítése. Az örmény tudósok különleges készüléket szerkesztettek, amelyet egy épülő atomerőműben helyeztek el. A készülék a köztársaság területén a leggyengébb földrrjozgásokat is észleli és rögzíti. A számítógéppel feldolgozott információk alapján pedig lehetővé válik a földrengések előrejelzése. (BUDAPRESS—APN) KÖNYV HETI KÖTETRŐL — KÖNYVHÉT U1ÁN A múltról - mai fiataloknak A könyvheti újdonságok között tallózva kellemes meglepetés volt a Szárnyatlan madár című antológia felfedezése, amely harminc jeles szerző harminc elbeszélését gyűjtötte csokorba. A Kozmosz-sorozat nemes törekvése, hogy napjaink fiatalságával megismertesse a XX. század első felének prózairodalmát, annak történelmi és társadalmi hátterét. A kötet anyagát Bessenyei György válogatta és szerkesztette, körültekintő gondossággal ügyelve a tematikus elhatározásra: csak a fiatalság fogalmával kapcsolatos írások kerültek a gyűjteménybe azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az ifjú olvasókhoz közelebb hozza a lassan feledésbe merüld múltat. Ez a múltbatekintés azonban nem valamiféle nosztalgikus vágyakozás a letűnt, „régi szép idők” után, hiszen a felszabadulás előtti évtizedek kegyetlen osztálytársadalmán semmi, de semmi sajnálni való nincsen. Ellenkezőleg: a kötet célja az elgondolkodtatás, az összehasonlításra késztetés. Mert a novellák olvasása közben óhatatlan és elkerülhetetlen az összehasonlítás kényszere az elsüllyedt embertelen világ életformája meg a szabad szárnyalásra ösztönző, a felemelkedésnek ezernyi lehetőségét magában hordozó jelen, között. Szárnyatlan madár! Mennyi visszafojtott keserűség, mennyi fájdalom, mennyi igazságtalanság sűrűsödik a jelképes kifejezésben, akárcsak Kabos Ede címadó novellájában, ahol még az ártatlan diákköri szerelem emléke is megcsúfolódik. Az elbeszélések bizonyos tudatos szárnyszegésről tanúskodnak, még akkor is, ha jó néhányon átragyog a jövőbe vetett hit, az élet elpusztíthatat- lanságának reménye, a szelíd humor fénylő derűje. Dehát kegyetlen volt a kor, amelyben ezek a novellák születtek. A szegénynek nemcsak az anyagi és a szellemi kiszolgáltatottság jutott osztályrészül, hanem a tiszta érzéseket is sárba taposta a hatalom, a pénz és az előítéletek, a méltatlan előjogok sora. « Szárnyalni akaró, de a szárnyalás lehetőségétől megfosztott madarak: ők a hősei Ady Endre, Ambrus Zoltán, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Pap Károly, Tömörkényi István és a többi heves író alkotásának. A pályakezdés, a létalapok megteremtésének súlyos gondja jelentkezik Bródy Sándor és Thvry Zoltán elbeszélésében. A jeles tanítónői diplomával cselédsorsot vállaló fiatal lány története akkoriban nem számított rendkívüli eseménynek. A hasonló megaláztatások egyik változata Bíró Lajos írása az állástalan tanítónőről, akinek „kedvesnek” kell lennie a korosodó városi tanácstaghoz, hogy állást remélhessen „jótevőjétől”. Móricz Zsigmond drámai feszültségű Komor ló című munkájában már mutatkozik a régi életforma válsága, s az új kibontakozása. A korszak hiteles történelmi körképe a háborús történetekkel válik teljessé, hiszen népünk egy fél évszázad alatt két világháborút szenvedett végig. Az elsőt Gábor Andor idézi Meghalni jobb című, erőteljes hangvételű novellájában, a másodikat Sarka- di Imre A szökevény és — közvetett módon — Kamondy László Az utolsó játszma című kemény ívelésű, sodró lendületű, robbanásig feszült légkört teremtő remekében. Az élő irodalom is méltó helyet kapott az antológiában, így Illés Endre, Jékely Zoltán, Mándy Iván, Örkény István darabjai gyermekkori emlékekről, barátságról, felejthetetlen szigorlatról, felszikrázó s máris elhamvadt szerelemről szólnak, egyszóval mindarról, ami elsősorban az ifjúkor velejárója. A ívűjtemény külön erénye, friHijf az ifjúságközpontú válogatás nem élezi ki a nemzedéki ellentéteket. nem épít mesterséges válaszfalat „öregek” és „fiatalok” közé, hanem az élet elevenedik meg a kötet lapjain a maga bonyolultságában, változatosságában. sokszínűségében, és a korra jellemző, általános érvényű konfliktusaival. Több az árnyék, a sötétebb, komorabb tónusú ábrázolás, mint a napfényes oldal, de ne feledjük, a múlt bemutatásáról van szó az antológiában. Losoncz Mihályné • Tatarozzák a székes- egyházat. A bazilika Magyarország legnagyobb temploma, hossza 118 m, f't a kupola gömbje az altemplom padlójától 100 m magasságban van. Főbejárati timpanonját nyolca 22 m magas korinthoszi oszlop tartja. • Jellegzetes esztergomi k kapu 140 éves török uralom a városon. Balassa Bálint bronzszobra a Várhegyre induló gyalogút közelében arra emlékeztet, hogy itt — Esz• Hány csata, ostrom, véres ütközet tanúja volt Esztergomnál a Dunai... Az élet, a virágzás azonban mindig újra indult A jövő alapozásának egyik „formája’' a sétány csendjében. tergom ostrománál halt hősi halált 1594-ben. ... A kuruc szabadságharc idején ismét ostromok, harcok színhelye a város. Lakossága Bottyán Jánossal együtt szívvel-lélekkel a kurucok mellé állt... Az 1848—49-es szabadságharcban az esztergomi nemzetőrség, élén Besze János őrnaggyal, Komáromnál harcolt. ... 1919-ben a város munkássága és diákjai a dorogi bányászokkal együtt verték vissza az intervenciós csapatokat... Az egykori érseki székhely igazi fellendülését a felszabadulás hozta meg. Jelentékeny ipara alakult ki — szerszámgépgyár, elektrotechnikai, optikai, fémipari üzeme van többek közt —, emellett mint üdülőváros fejlődik. Aki egy lelkes, hozzáértő turistakalauz — hadd ne mondjuk idegenvezető — kíséretében egy napot is eltölt ebben a gyönyörű városban, testileg, idegileg fel- tidülve, szellemileg kincsek garmadával, olyan értékekkel távozik, melyeket pénzzel nem lehet megfizetni. Tóth István — Tóth Sándor AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András - RAJZ: Greskovits L —KAPITÁNY A / Az ELŐTTÜNK *£P(il4 KOKONS- HAJÓTf ÖSSITVUBL MeauAtMisíreNi t Esztergomi hangulatoké
