Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-09 / 135. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 9. dolgoztak a háztáji gazdaságokban a gépeink. Ezzel a nehéz fizikai munkát teljesen kiiktattuk — Gondoskodnak az idősekről is? — Természetesen. Viszont az öregeknél ma már nem is annyira a pénzhiány, inkább a magány okozza a legtöbb gondot. Ezért úgy terveztük, hogy az idős emberek gondozásával megbízunk egy személyt. A közösség erejéből már erre is telik. A tanyák villamosítására 1 millió forintot költöttünk. A területünkön levő két tanyai iskolának televíziót vettünk és az idén a szövelke-l zet, a tagság támogatásával és az állami hozzájárulással megkezdődik a seregélyes! út építése is. Ezzel lehetségessé válik a tanyán lakók közlekedése, könnyebben be tudnak jutni a városba ügyesbajos dolgaik elintézésére. Az új ötéves tervidőszak alatt elkészülő- óvodákhoz 400 ezer forintot ajánlottunk fel. A szakszövetkezel 1072-höz viszonyítva az elmúlt évben megkétszerezte termelési értékét, az egy dolgozóra jutó átlagkereset havonta megközelítette a háromezer forintot. Az állóeszközök értéke három év alatt 26 millióról 33 millióra nőtt, tiszta vagyonunk pedig több mint 20 millióval emelkedett. A szövetkezet megérdemelte a kiváló címet. B. Z. Kiskőrösön és környékén a hagyományoknak megfelelően fő termelési ágazat a szőlő- termesztés. Ez alól a Petőfi Szakszövetkezet sem kivétel, amely az elmúlt évi eredményei alapján elnyerte a Kiváló szövetkezet címet. — Először kaptuk meg ezt a magas kitüntetést — mondja Kelemen Sándor elnök. — örülünk neki, mert egyébként gyenge termőképességű és szétaprózott földeken gazdálkodunk. Ezért háromszor akkora energiával dolgoztunk, mint más hasonló, de jobb adottságokkal rendelkező mezőgazdasági üzem. A szőlőrekonstrukció is sok nénzt elvitt tőlünk, most azonban már jól teremnek az ültetvények. — A termést fel is dolgozzák? — A helyi Rákóczi. Szakszövetkezettel közösen építettünk egy szőlőfeldolgozót és egy 34 ezer hektoliteres borpincét. Ezt részben a. saját termésünkből és a tagságtól felvásárolt musttal töltjük fel. Most tervezzük a Rákóczi és a Toldi Szakszövetkezettel közösen egy óránként 4—5 ezer üveg megtöltésére alkalmas palackozó építését. Megvalósításával egv jelentős bor- kombinátot alakítunk ki, ahol pezsgőt is gyártunk majd. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kiváló cím elnyeréséhez a tagi gazdaságok is sokat segítettek a szövetkezetnek. Ezek ugyanis a közösön keresztül értékesítik áruikat. — Mennyit egy évben? — Az 1973-as 13 és fél millió forinttal szemben tavaly már csaknem 30 millió forint értékű árut termeltek a kisgazdaságokban. Az egy hektárra jutó értékesítés a közösön keresztül több mint 12 ezer forint volt, ez azonban nem a teljes árumennyiség, hiszen a tagok saját fogyasztásukra is visszatartanak bizonyos mennyiséget és szabad piacon értékesítik a terményük egy részét. — Hogyan segítik a háztájit? — Részükre önköltségi áron juttatnak műtrágyát, növényvé0 Az idén fordul termőre a szakszövetkezet körtése. • A Petőfi és a Rákóczi Szakszövetkezet közösen épitet! borpincéje. dö szereket, vetőmagot, naposba- romtit, süldőt stb.' Az elmúlt esztendőben például 13 ezer naposcsibét szereztünk be a korszerű fajtákból és adtunk ki a háztájinak, az idén ennek kétszeresét tervezzük. Táppal az ÁFÉSZ lát-: ja el a város kistermelőit. — ... Egyéb szolgáltatás? — Tavaly 12 ezer üzemórát A műtrágya felhasználásában bekövetkezett jelentős változás nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság — különösen a búza és a kukorica termesztésében — évről évre nagy mértékben növelhette termésátlagait, miközben az ágazatból a munkaerő számottevő kiáramlása folytatódott. A fejlődés szakadatlanul új feladatokat állít a szakemberek elé: a földek jó termőképessége megköveteli a nagy mennyiségű műtrágya felhasználását, csakhogy a műtrágya nem válogat —. élteti a gyomot, a gazt, a gombákat, a kártékony növényeket, s általuk a rovarokat is. A jó, hatásos tápszerektől ezek „hozama" is ugrásszerűen növekszik a mü- tárgya-felhasználás egy adott színvonalán túl. Hazánk ezt a kritikus mértéket a 70-es évek közepére érte cl. A fejlett mezőgazdaságokban, szerte a világon, végbement ez a folyamat. A nemzetközi tapasztalatok szerint már az is ismert, hogy a hektáronkénti 350—400 kg-os (hatóanyagban számolt) műtrágyafogyasztás felett — általában 60 kg. műtrágyához 40 kg növényvédőszert is felhasználnak azért, hogy a nagymérvű tápszeradagolás mellett mutatkozó gyomosodás ne vezethessen a fajlagos terméseredmények csökkenéséhez vagy stagnálásához. A hazai vegyipar a IV. ötéves tervidőszakban megkezdte a felkészülést a mezőgazdaság fejlődésével óhatatlanul együttjáró, egyre növekvő növényvédőszer- kereslet kiszolgálására. 1971— 1974 között mintegy három és félszeresére emelkedett a- hazai növényvédőszer-termelés. Jó néhány korszerű összetételű gyomirtót, csávázót, gombaölőszert és talajfertőtlenítőt kezdett gyártani a magyar vegyipar. A hazai választék is alkalmas ma már arra, hogy az agronómusok a védőszerek variációjával is védekezhessenek a kártevő növények, rovarok immunitásának kialakulása ellen. A növényvédőszer-ipar fejlesztésére az utóbbi 5 évben csaknem 900 millió forintot költöttek, S ennek jelentős része vállalati forrásból származott. A következő öt évben — e termékcsoportban — újabb két és félszeres kapacitásnövelésre lesi szükség, hogy az igen gyorsan növekvő szükségletekkel valamelyest is lépést tarthasson az ipar és csökkenthesse a változatlanul magas importot. (Jelenleg a mezőgazdaság növényvédőszer-szükségleté- nek kétharmada import, jó része tőkés.) A következő 5 évben azonban már aligha lehet majd ai fejlesztést olyan módon, és viszonylag kevés pénzzel megoldani, mint eddig. Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi 5—6 évben a gyárak többnyire meglevő kapacitásaikat állították át más termékek gyártásáról — növényvé- dőszer-termelésre. Ha gépet esetleg vásároltak is. építeniök sem kellett. 1980-ig azonban építeni is kell a további termelésnövelés érdekében. Ezért a tárca, mintegy 10 milliárd forintot irányzott elő ennek az ágazatnak, a fejlesztésére. Tízszeresét az előző 5 évben erre a célra fordított összegnek. Ebből viszont már telhet az alapanyaggyártás fejlesztésére is. Eddig ugyanis a legtöbb készítmény, az eredeti magyar szerek is, jelentős részben külföldi alapanyagból készültek. Kétségkívül emelné tehát a magyar növény- védőszer-gyártás nemzetközi tekintélyét — és exportképességét is —I ha legalább az eredeti magyar készítmények nagy részéhez — hazai alapanyagokat használhatnának. A részleteiben még készülő- magyar—szovjet agrokémiai egyezmény szilárd alapot ad maid a legkorszerűbb magyar készítmények teljes gyártási folyamatának kiépítéséhez. Az egyezmény ugyanis több termék! nagy sorozatú gyártását teszi lehetővé, biztos piacra. A mai. évenkénti 4—600 tonnás mennviségek. az egyezményben szereplő készítményeknél — 4—5—8 ezer tonnára emelkedhetnek. Így hamarabb térülhet meg a beruházás, a fejlesztés. a kutatási ráfordítások. Az egyezmény keretében termékcserére is mód nyílik majd. ami pedig a fejlesztés, kutatás összpontosítására ad alapot: nem kell mindent itthon gyártani, mégsem lesz szűk a választék. Mindez, a hazai tervekkel együtt, megteremti annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaság ,a következő években is gyors ütemben korszerűsödhessen és ne billenjen meg a nagyobb hozamokat. biztosító vegyszerek egyensúlya a növénytermesztés technológiájában. G. F. IDŐS IPAROSOK MŰHELYÉBEN A kulacskészítő Előbb Kecskemét, majd Kistelek határában őrizte a disznókat Rákosi József ezerkilenc- százhíirniinc táján. Egyszóval: kanász volt. Az idősebbektől volt mit ellesni: így hát az árrá járók nemigen csodálkoztak, mikor látták, hogy Rákosi József karikás ostorokat fon, vagy csikóbőrös kulacsokat készít. Ám az ifjú nem volt megelégedve azzal, amit elleshetett, ezért aztán kapta magát és Szeged városába ment. Habár apjáék magasabb iskolába akarták adni, de mivel nyolcán voltak testvérek, nem volt, hozzá tehetségük: „csak" inasnak íratták Benedek Imre szíjgyártó és nyerges mesterhez. Három évig tartott az inaskodás: nyerget, lószerszámot, karikás ostort. és „sportos dolgokat" tanult meg szívesen csinálni Rákosi József, majd mikor felszabadult, Kecskemétre jött vissza, kiváltotta az ipart. Jött a háború, őt is behívták. Megőszült mire 1943 végén elengedték. Csináltatott magáról egy fényképet és odarakta a műhely ablakába: Rákosi József tizedes, aki visszajött a pokolból. Azóta egyfolytában dolgozik Kecskeméten, műhelyének címe Bánk bán út 2. □ □ 1 Az esztergályos megmunkálja a fát. Csakis juhart, mert az a legszívósabb, nem vetemedik. és „nem veszi be az italt". Ez az alap. Rákosi József pedig paraffint melegít, tölcsérrel beleönti a fába, jól megforgatja, majd megrázza. Ezáltal mindig „egy- ízű” lesz a kulacsba töltött ital; a paraffin ugyanis harmatszerűen ráfagy belül a falára. A következő „stáció” a bőr kikészítése. A gyenge csikóbőr exr portra megy valutáért. Amit Rákosi József kap az Újpesti Bőrgyárból, az már nem elsőösztályú. Egy kulacsra hárftm quadrálnyi csikóbőrt lehet számítani, timsós mésszel kezeli, mossa, majd még vizesen ráhúzza a két „tányérra” (a kulacs két oldalára), pirinykó stift-szögekkel rögzíti, feszesíti rajta az anyagot — mint ahogy a cipész a sámfára a felsőrészt — majd mikor megszáradt. összevarrja a két fél oldalt és a szegeket. amik elrozsdásodva tönkretennék a bőrt, óvatosan kihuzigálja. Ráfeszíti a bőrszalagot hosszanti irányban ezután, bevágja késsel, ebbe fűzi bele a keresztbőröket. A fűzés miatt eredeti a csikóbőrös kulacs: sehol nem látni, hol van eldolgozva a szíj vége. Télen, a kályha mellett. üldögélve karikás ostorokat fon Rákosi József', nem is gondolni, hogy mi mindenre kell ügyelnie. A bélés bőrhulladékból készül, erre kerül a „fonás”, ami fönt vékony, arasznyival lentebb vastagabb, a „csapó” felé pedig ismét vékonyabb. A vendégnyakat az ostor- résszél karika köti össze (ezért hívják karikásnak!) a csapó végébe építik bele a durrogót. vagy sudárt — raff iából. Ezután ösz- szecsatolja a derekat a nyéllel, és kezdődhet a díszítés., A csikóbőrös kulacs, vagy a karikás ostor készítése nem kevés munkába kerül: másfél-másfél nap kell hozzá. Megkérdeztem Rákosi Józsefet, Jéletében hány 'kulacsot csinált. „Jó sokat”, mondta. Ami éppúgy jelenthet ezret, hatszázat vagy ötvenet — egy csikóbőrös kulacs i örök emlék. □ □ □ Reggel hét órakor már műhelyében találjuk Rákosi Józsefet. Felseper, majd fellocsolja a padlót, előkészíti áztatásra a bőrt. Közbe-közbe megpihen szeme ai „kösü” környékén (így hívják a különleges varrószéket), talán oda-odapillantgat a falra, ahol munkái kiválóságát bizonyító oklevelek függenek. Talán arra gondol, hogy Afrikát kivéve minden földrészen megtalálhatók munkái: Melbourne-ben éppúgy, mint New Yorkban; talán — és következnek a feltételes módú kijelentések. — Nem iszom, nem dohányzóm. Amíg csak erőm lesz, dolgozom. Ehhez sok erőt kívánunk. Ballal József Belső tartalékok a Kismotor- és Gépgyár 5-ös számú bajai gyáránál Ott, ahol tíz- és százezres szériagyártás folyik, a legaprólékosabb részletekre kiterjedő előkészítő munkára, szoros technológiai fegyelemre, folyamatos anyagellátásra és üzemrészek közötti koordinálásra van szükség. Ha ezek bármelyike is hiányos, több százezer, vagy millió forintos kár érheti a vállalatot. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának gazdasági és pártvezetői ezt a követelményt nemcsak szem előtt tartják, hanem időnként felül is vizsgálják a végtermékek megelőző műszaki-technológiai fázisait, s nem egy esetben korrigálják a gyártás menetét. Ezek a belső korrekciók — amelyek tulajdonképpen nem a hibás műszaki technológiai előírásokból adódnak — lehetővé teszik a belső tartalékok feltárását, a gyártásfolyamotok tökéletesítését, megevorsítását, végsősoron a minőség javítását, a termelékenység növelését. A gyárban egy új gyártmány bevezetésének folyamata a műszaki osztály munkájával kezdődik. Itt dolgozzák ki a technológiai előírásokat. Sok esetben azonban előfordul, hogy a központtól olyan kész gyártástechnológiát kapnak, amiben nem szerepelnek a nullszéria előállításánál . szerzett tapasztalatok, esetleges szükségszerű, célravezető vá ltoztatások. Az is megtörténik, hogy az üzemben nenv pontosan a technológiának megfelelő gyártás folyik. Ennek oka, hogy a műhely, a gyártás során jobb szerszámokat készített, csakhogy erről nem értesítették a műszaki osztályt. Január l-lől megkezdték a, technológiák felülvizsgálását, ami természetesen nem zárja ki, hogy a műhelyben megtalált jobb megoldásokat ne hagyják jóvá. Ennek azonban megvan a hivatalos formája. A tervek teljesítésének egy másik — nem kevésbé fontos — feltétele az alapanyag tervezése és megrendelése. Sajnos, egyes anyagokat 260—280 nappal a szállítás előtt kell megrendelni, hogy időben kapcsolódjon a gyártásfofyíamáÉba.'" 'A' ~ tmktnak szükséges anyagok^Jresz^rzjsg is sok nehézségbe ütközik, "mivel azok nem mindig érkeznek meg időben. Szükséges lenne tehát egy központosított, megfelelő készlettel rendelkező tmk-anyag- és géptartozékraktar felállítása. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában a termelésszervezés kiindulópontja a mindenkori áruelosztási terv, amely egész évre készül, de negyedéves és havi részekre bontja a megrendelt áruféleségeket. Ennek alapján a termelési osztály havi szerelési ütemtervet állít össze, sőt, március óta heti szerelési ütemtervét készítenek. Tudvalevő, hogy a negyedéves terv nem minden esetben egyenlő a 3 hónapra arányosan elosztott tervvel. Éppen ezért változtatni kívánnak azon a módszeren. hogy az alapanyagot szállító vállalatok ne a negyedéves, hanem a havi termeléshez szállítsák a szükséges anyagot. Elhatározták. hogy javítanak a vállalaton belüli együttműködésen is. Jelenleg az 5-ös számú bajai gyár a 3-as számú gyárnak szállítja át az egyes munkadarabokat, további megmunkálásra, majd újra visszaállítják az 5-ös számú gyárba. Ha ez időben és minőségben megfelel, akkor a gyártásfolyamatban nem áll be visszaesés.. Előfordul azonban, hogy a belső kooperációban kapott öntvények minősége és mennyisége az 5-ös számú gyár termelését akadályozza. Ezt kívánják megszüntetni a jövőben újabb nagyteljesítményű gépek üzembe helyezésével, melyek jó része már meg is érkezett. A tmk a gyár több száz gépének orvosa. A gépek meghibásodásából kiesett munkaidő sokba kerül, éppen ezért nagyon fontos feladat hárul a tervszerű megelőző karbantartásra. Ennek ütemtervét minden év szeptemberében elkészíti az üzemfenntartási osztály. Sajnos, azonban mégsem adják át a terv szerinti határidőre a gépeket javításra, mondván, hogy még néhány napig szükség van rá a termelés érdekében. Éz az indok márcsak iMáZgát s'áem elfogadtíató;"'thert'> az ' esetleges váratlan^ megliibásod i- - -sok'-javításának idejét''lassít já! Kevés a pótalkatrész, a szakember, a gépeket három műszakban dolgoztatják és csuk egyműszakos a tmk. A Kismotor- és Gépgyár 5-ös számú bajai gyára az elmúlt években jelentős termelésemelkedéet ért el. Az éves tervek teljesítése a járműprogram megvalósítását segítette elő, s egyben megteremtette a vállalat gazdasági »’apját. A negatívumok feltárása egyben a belső tartalékok feltárását is elősegítette. Ezek kiaknázása, gyakorlati alkalmazása lesz • biztosítéka annak, hogy az V. ötéves tervet kevesebb akadállyal, sikeresen fogják teljesíteni. Sz. F. Termelési és gyártmányszerkezet FOGALMAK — KOZKLRÖL izdaságpolitikai kislexikon , Egy-egy ország termelési szerkezetének jellemzésére a leggyakrabban használt módszer az, hogy megvizsgálják a különböző gazdasági ágak (mezőgazdaság, ipar, közlekedés, kereskedelem stb.) termelési értékének arányait. E módszer hátránya, hogy az árrendszer torzításait nem képes kiküszöbölni és egy-egy ágazdti produktumát irreálisan nagynak, vagy kicsinek tünteti fel. Ennek kiküszöbölésére számításokat végeznek nemcsak a valóságod árakon, hanem úgynevezett kalkulatív, tehát konstruált árakon is. Célszerű a fenti vizsgálatot minden esetben kiterjeszteni arra a kérdésre is, bogy a foglalkoztatott munkaerő, és a lékötött állóeszközök hogyan oszlanak meg a különböző gazdasági, ágak között. A háromféle adat alapján általában megközelítően pontos kép nyerhető a gazdaság valódi termelési szerkezetéről. Van néhány általánosan elfogadott kritérium, amely szerint a különböző országok termelési szerkezetét minősíteni szokták. Általában korszerűnek minősítik azt a termelési szerkezetet, amelyben viszonylag'kicsi a mezőgazdaság nagy az ipar, és igen nagy sl szolgáltató ágazatok aránya az összes termelési értékben. Ez azonban nem tekinthető kötelező „recept”-nek: csupán bizonyos nemzetközinek mondható általános fejlődési tendenciákat lejez ki. A termelési szerkezet „korszerűségi" kritériumaival szemben további ellenvetés, hogy nem elegendő vizsgálni csak a termelési szerkezetet, mert az így nyert kép egyoldalú és torz a gyártmányszerkezet vizsgálata nélkül. Korszerű termelési szerkezet ugyanis párosulhat elavult gyártmányszerkezettel is, és ebben az esetben már nem pozitív a kép. A gyártmányszerkezeti vizsgálatok gyakran csak a termékek „életkor” szerinti megoszlását veszik alapul. Az így nyert adatokat fenntartásokkal kell kezelni, hiszen az a tény, hogy egy terméket esetleg mindössze egy esztendeje gyártanak, még semmit nem mond arról, hogy a gyártmány mennyire versenyképes, gazdaságos, korszerű stb. Gazdaság- és iparpolitikánk mindenekelőtt a gazdaságosság és a külpiaci értékesítés (exportjövedelmezőség) kritériumai alapján minősíti, értékeli és bírálja az ipar termelési és gyártmányszerkezetét és annak az előbbiek jegyében történő átalakítását tűzte napirendre. T Megkétszerezték a termelést
