Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős idő, inkább csak délen kisebb esővel, elszórtan záporral. Mér­sékelt . időnként élénk északkeleti, északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között. <MTI)\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 135. szám Ara: 90 fillér 1976. június 9. szerda Magyar-finn külügyminiszteri tárgyalások Helsinkiben A hivatalos finnországi látoga­táson tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter kedden délelőtt a Külügyminisztérium épületé­ben udvariassági látogatást tett .vendéglátójánál, Kalevi Sorsa finn külügyminiszternél. Nem sokkal ezután az államtanács dísztermében megkezdődtek a két külügyminiszter hivatalos tár­gyalásai. A tárgyalások alaphangját a hétfő esti díszvacsorán elmondott pohárköszöntők adták meg. Ka­levi Sorsa és Púja Frigyes egy- aránt kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köz­Volt ahol nem várták meg a szakmunkásképzési tanév hivata­los befejezését a ballagással, de zömében tegnap vettek búcsút a tanulók az intézményektől. Né­hány szép szokás is kialakult már, amelyek emelik az ünnepélyes­ség hangulatát. A kecskeméti 623. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben például a díszes iskolai céhláda ünnepélyes fel­nyitásával kötötték egybe az eseményt. A 607. számú intézet­ben az osztálynévsort — névjegy- kártyájukat — helyezték el a fia­talok a közös emlékládába. Csu­pán itt ötszázan járták végig új­ra a foglalkozási termeket és a folyosókat, hogy aztán az udva­ron, a kora nyári napsütésben hallgassák meg a tanárok és az utánuk következő .növendékek útra való biztatását, körülbelül ezer szülő és meghívott vendég jelenlétében. társaság között nincsenek megol­datlan problémák, rendezetlen kérdések, s a különösen az utób­bi években dinamikusan fejlődő, a legkülönbözőbb területeket át­fogó kapcsolatok az eltérő társa­dalmi rendszerű országok együtt­működésének jó példájául szol­gálnak. Az aktív semlegességi po­litikát folytató Finnország és az elkötelezett szocialista Magyaror­szág külpolitikája már hosszú ideje meglelte a közös találkozá­si pontot: az európai béke és biztonság elősegítésében való együttműködést. Az idén a korábbihoz hasonló létszámban, összesen 2800 lány és fiú végez Bács-Kiskun ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi jellegű tanintézeteiben. Rövide­sen mindenütt megkezdődnek az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák, amikor a tanulók szá­mot adnak az elmúlt esztendők hasznáról, a megszerzett tudás­ról. Az elmúlt időszakho/ képest tovább javultak a képzési felté­telek. Baján 60 munkahellyel bővült a tanműhely. Kiskunha­lason a kollégiumi helyek száma gyarapodott az állami nagybe­ruházásban készülő Kötöttáru- gyár igényeinek hatására. S most ballaghattak először a kecskeméti kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző nemrég átadott épületében. A munkahelyek a következő hónapban fogadják a legifjabb Moszkvába látogatott Indira Gandhi Indira Gandhi indiai minisz­terelnök a Szovjetunió Miniszter- tanácsának meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Ütjára elkísérte Csá­ván külügyrhíniszter, Gudzsral az | Indiai Köztársaság moszkvai nagykövete, valamint két fia. Elutazása előtt a delhi 'repü­lőtéren Indira Gandhi kijelentet­te: „Az indiai nép legjobb kí­vánságait viszem a szovjet nép­nek. Meggyőződésem, hogy' ez a látogatás hozzájárul a két nép barátságának további erősödésé­hez.” Az indiai és szovjet állami zászlókkal feldíszített seremetye- vói repülőtéren Leonyid Brezs- hyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, a miniszter- tanács elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter fogadta Indira Gandhit és a kíséretében levő hi­vatalos személyiségeket. Megje­lentek a repülőtéren a szovjet főváros dolgozóinak és a Szov­jetunióban tanuló indiai diákok­nak aí képviselői is. Az indiai és szovjet himnusz elhangzása után Indira Gandhi köszöntötte a fogadására megje­lent moszkvaiakat. Az indiai miniszterelnök és az őt fogadó szovjet vezetők ezután a városba hajtattak. A Moszk­vába vezető út mentén és a szov­jet fővárosban moszkvaiak ezrei üdvözölték az indiai vendéget. A szovjet televízió egyeneg adásban közvetítette Indira Gandhi ér­kezését. Indira Gandhi személyében ré­gi ismerőst üdvözölt Moszkva la­kossága. Indira Gandhi már több ízben, először több mint húsz évvel ezelőtt járt a Szovjetunió­ban. A látogatás iránti érdeklő­dést jelzi, hogy valamennyi szer­da reggeli központi lap fényké­pes életrajzot közöl a miniszter­elnök-asszonyról. és méltatja po­litikai tevékenységét. (Folytatás a 2. oldalon.) utánpótlást. A 607. számú intézet immár hagyományos módon if- júmunkás-avatót készít elő a vállalatokkal együtt, másutt a be­illeszkedést megkönnyítő ünnep­séget rendez a KISZ- és a szak- szervezet a kölcsönös ismerkedés jegyében. A szeptemberi elsőosztályosok jó ideje elküldték a jelentkezési lapokat, sőt sokan már a beirat­kozáson is túlvannak, összesen 3300 lányt és fiút várnak az or­szág legnagyobb területű megyé­je. Bács-Kiskun intézményei ja­vuló körülményekkel. Kiskunfél­egyházán a nyáron elkészül a kétszáz személyes kollégium és a százöt munkahelyes tanműhely. S szeptemberben megkezdi önál­ló életét a huszonkét tantermes új ipari szakmunkásképző iskola is Kecskeméten. H. F. Ifjúmunkás-avatás előtt Ballagtak a szakmunkástanulók MINDEN TELEPEN ALKALMAZHATÓ AZ ISV-TECHNOLÓGIA Gazdaságosabb, jövedelmezőbb sertéstartás A hazai sertéshúsellátás javítását, vala­mint az export fokozását az iparszerű ser­téstelepek jobb és gazdaságosabb üzemelte­tésével lehet elérni. Az elmúlt években e te­lepek kihasználtsága nem érte el a 80 szá­zalékot, amit egyrészt technológiai okokra, másrészt az itt alkalmazható fajta hiányára vezetnek vissza. Hogyan lehetne javítani az iparszerű sertéstelepek kihasználását? Erről tanácskoztak tegnap Dabason, a Fehér Akác Termelőszövetkezetben a Bács-Kiskun me­gyéből és az ország több szövetkezetéből ér­kezett szakemberek. Megnyitó előadásában Sántha Lajos, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója szólt az iparszerű sertéstelepeken elért eredményekről, a hagyományos, szerfás telepek szükségességéről. Beszélt arról is, hogy mind a két sertéstartó helyen eredményesen lehet alkalmazni az ISV techno­lógiáját, vagyis a battériás malac­nevelést és -hizlalást. Azáltal, hogy a padozatról „felemelik” és alumínium-rácsozaton vagy, drót­sodronyon tartják az állatokat, kettős haszon érhető el. Egyrészt több állatot tudnak elhelyezni az épületekben, másrészt higiéniku- sabb a sertéstartás, kevesebb a megbetegedés, csökken az elhul­lás. Nemrég Hódmezővásárhelyen tartottak országos tanácskozást a sertéstenyésztéssel kapcsolat­ban a hazai szakemberek. Itt dr. Kovács József, a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem tanszék- vezető tanára többek között fog­lalkozott élőadásában a sertés- tartás jövedelmezővé tételével, s elmondta, hogy ha az országban csupán 1 százalékkal lehetne csökkenteni az elhullást, akkor évente. 100 ezer sertéssel tudná­nak többet feldolgozni a vágó- hidakon. Jelenleg hazánkban a sertéseknek születésüktől a száz­kilós súly eléréséig 14—15 száza­léka elhullik, betegségek, vagy egyéb okok miatt. A battéria al­kalmazásával ez több', mint a fe­lére csökkenthető. Bács-Kiskun megyében még kevés helyen álkalmazzák az ISV technológiáját. Nem nagy költ­séggel át lehetne alakítani a te­lepeket, s a befektetett pénz 2—4 éven belül megtérülne. Több ser­tést olcsóbban lehetne felnevelni, mint 'jelenleg. A dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet ISV rendszerű és technológiájú sertés­telepét is megnézték a szakem­berek. Kancsár János telepveze­tő-helyettes elmondta, hogy 14— 16 napos korban történik a vá­lasztás, s e^jt követően úgyneve­zett A-battériára kerülnek a ma­lacok, majd 45 napos korban pe­dig egy másik típúsú, B-batté- riára helyezik az álatokat. A hiz­lalás, amely száznapos kortól, kezdődik, azonban továbbra is hagyományos módon történik, te­hát a padozaton. A középkorai választás korábban sok ellenzőre talált, ugyanis nem volt megfe­lelő takarmány, amivel az álla­tok gyors fejlődését megoldották volna. A Philaxia készítményei azonban már alkalmasak erre is. A tsz-ben battérián nevelt álla­toknak csupán háromtized szá­zaléka hullott el, ami jól bizo­nyítja ennek a technológiának ál­lategészségügyi előnyét. Szamóca­szüret A kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben az idén 11 hektáron termesztenek szamócát. A jó időt kihasználva, tegnap is százhúszan szedték a gyorsan érő gyümölcsöt Eddig már 130 mázsát szállítottak a MEZŐ- TERMÉK kecskeméti telepére. Jó része exportra kerül. (Pásztor Zoltán felvétele) JÓK A TERMÉSKILÁTÁSOK Megérkezett az első borsószállítmány a Kecskeméti Konzervgyárba Tegnap délelőtt megérkezett a Kecskeméti Konzervgyárba az első zöldborsószállítmány. A 30 mázsás tételt a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet egyik táblájáról takarítot­ták be, s feldolgozásával megkezdődött a gyár idei szezonja. A borsóidény előkészítéséről és termelési kilátásairól Hor­váth Sándor, a nyersanyagforgalmi osztály vezetője adott tá­jékoztatást: — Idei zöldségfeldolgozási ter­vünk 75 ezer tonna alapanyagra szól, ebből a zöldborsó 7800—8000 tonnát tesz ki. Ezt tíz gazdaság­ból vásároljuk fel, amelyek 2500 hektáron vetettek konzervborsót. Legjelentősebb termelőnk, a fél­egyházi Egyesült Lenin Tsz 620 hektárról takarít be borsót, és kilenc cséplőgépet üzemeltet. A termesztés és betakarítás gé­pesítése ebben az évben már csaknem 100 százalékos a gyár termelési körzetében. Kézi mun­kaerőre mindössze a cséplőgépek etetésénél van szükség. Megoldó­dott idén a szállítás gépesítése is, a nyersanyag 95 százaléka már tartályládákban. — tehát kézi érintés nélkül — érkezik a gyár­ba. — Milyenek a pillanatnyi ter­méskilátások? — A napokban végzett becslé­seink szerint hektáronként 31 má­zsás szemtermésre lehet számíta­ni. Ez jónak mondható, bár elma­rad az 1974. évi rekordtól, ami­kor átlagosan 34 mázsát takarí­tottak be a gazdaságok. A kora tavaszi fagyok és a hű­vös május miatt néhány nanos késéssel kezdődött az idénv. A termelők tizenöt fajtát vetettek, az időjárás azonban egves idősza­kokban „összeérleli” majd az egyes fajtákat. Ilyenkor a terve­zettnél nagyobb mennyisé« érke­zik majd a gyárba, s ez feldolgo­zási csúcshoz fog vezetni. A nyolc feldolgozó vonal naponta 35 va­gon borsóval tud megbirkózni, az összeérés idején ennél pasyobb napi feladatok is várhatóak. A gyár azonban még tudja fokozni a teljesítőképességet, 1974-ben is sikeresen dolgoztuk fel a rekord- mennyiségeket. A növényvédelmi szolgálat eb­ben az évben a tavalvinál foko­zottabban figyelemmel kísérte a borsókártevők fejlődését. A tassi növényvédő állomás előrejelzése a napokban valamennyi gazda­sághoz eljutott. Eszerint gradá- ciótól — a kártevők rendkívüli elszaporodásától — nem kell tar­tani, de a kecskeméti és a féleev- házi körzetben vannak veszélyez­tetett területek. A borsó legkel­lemetlenebb kártevője a bagoly­lepke hernyója, amely nagy mér­tékben röntja a feldolgozhatósá­got, és a levéltetű, amely a ter­mésmennyiséget csökkenti. Első­sorban ezekre figyelnek most oda a gazdaságok növényvédelmi szakemberei. A termelők és a konzervgyár közös érdeke, hogy a most kez­dődött 4—6 hetes borsószezon minél eredményesebb legyen. Az első szállítmányt rövidesen kö­veti a többi, a tiszakécskei Tisza- gyöngye és a bátyai PirosDaprika szövetkezetek kezdik ra»» a na­pokban a borsó betakarítását. A konzervgyárban rövidesen ,,kité- Ük" a három műszak, amelyik 150—150 dolgozója tegnao meg­kezdte az idei zöldborsószezont. Zs. A. Lidicei emlékünnepség Kalocsán Tegnap délután emlékünnepsé­get tartottak Kalocsán abból az alkalomból, hogy a német fasisz­ták 34 évvel ezelőtt a földig rom­bolták a cseh kisvárost, Lidicét. Az ünnepségen megjelent dr. Vac­lav Moravec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete, dr. Kovács Béla, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára és Farkas József, a HNF megyei titkára. Délután fél négykor az I. Ist­ván úti kiállítóteremben Oldrik Tesarik, a Csehszlovák Kulturá­lis Intézet igazgatója megnyitot­ta a Csehszlovákia képekben cí­mű kiállítást. Ezután a Hunyadi úti körzeti pártszékházban barát­sági nagygyűlésre került sor, amelyen Vidéki Imre, a népfront városi titkára mondott beszédet. Felszólalt a nagygyűlésen dr. Vaclav Moravec is. A nagygyű­lés után az ünnepség résztvevői megkoszorúzták azt az emlékmű­vet, amelyet Kalocsa város, Euró­pában elsőként, 1955-ben állított a lidicei mártíroknak. Virágokat helyeztek el az emlékműnél a fiatalok: az iskolák, az intézmé? nyék tanulói .is. Befejeződtek az iskolai tanítások, megkez­dődött a szünidő. Néhány „apróság” van még hátra, s a diákok — kicsik és nagyok — ki­szabadulnak a nyárba: játszóterekre, üzemek­be, a mezőgazdaságba, kiránduló- és üdülő­helyekre, tavakhoz, folyókhoz, hegyvidékre, síkságokra, hogy szórakozzanak, élvezzék a vakációt, annak minden örömével. A nagyobb diákok között sokan lesznek, akik dolgozni fognak a nyár folyamán, építőtáborokban, vagy egyéb munkahelyeken. Egyelőre azonban még csak ott tartunk, hogy kezdődik a szünidő és nem „ünnepron­tásnak” szánjuk a figyelmeztetést, amit min­den év júniusának elején elmondunk: vigyáz­zunk a gyerekekre. Mert igaz, hogy kezdődik a szünet, de csak az iskolákban. Nem szü­netel a közlekedés, nem állnak meg a gyá­rakban a gépek és a kellemesen langyos, ne­tán hideg víz fürdeni csábítja ’ a sok szabad idővel rendelkező diákokat. Az élet tehát nem áll meg, csupán a múlt héten még iskolába járó fiúki lányok most kiszabadultak a tan­termek falai közül, kiestek megszokott napon­kénti munkaritmusukból, s mert fiatalok má­ról holnapra nem tudják átvenni a felnőttek, a számukra még nagybetűs ÉLET ritmusát. Figyelmeztessük őket arra, hogy ez más rit­mus: zaklatottabb, keményebb és szigorúbb. Az újságolvasó emberek tudják, hogy min­den nyár, minden iskolai szünidő áldozatokat követel a strandokon — főleg a tiltott fürdő­helyeken — a közutakon. Hozzá kell azonban tennünk, hogy nem törvényszerűek ezek a tragédiák, hiszen mindegyik elkerülhető egy kis figyelemmel, egy-két intő szóval, jobb szülői ellenőrzéssel, szigorral. Előzzük meg a bajokat, hogy az ősszel egyetlen kisdiák helye se maradjon üresen az iskolában. Ezért mi, felnőttek tehetünk legtöbbet, de nemcsak mi. Tanítsuk meg gyerekeinket az alapvető köz­lekedési törvényekre, arra, hogy tilos helyen nem fürdünk, felhevülten nem ugrunk a víz­be, nem mászunk az égigérő fák tetejébe, nem akarunk felfedezni egyetlen zseblámpával bar­langokat, és a közúton nem versenyzőnk ke­rékpárunkkal, nem akarjuk utolérni a kamiont, a teherautót... Azért, hogy valóban felszabadult játékot, ön­feledt kikapcsolódást hozzon a nyár a gyere­keknek, szintén mi, a felnőttek tehetünk so­kat. Az iskolák, úttöröházak, művelődési ott­honok, úttörőcsapatok, rajok és őrsök. Jó ki­rándulások, gazdag programok, labdaverse­nyek, táborozások, természetjáró túrák egy- egy tanár felügyeletével. Erre minden város­ban, községben már előre készültek, közösen az iskolával, a felnőttekkel. Napjainkban már a falusi gyerekeket sem nyomja a libalegeltetés, a malacőrzés és fő­leg nem a kapálni, aratni, gyomot irtani szük­sége. ök is szabadon rendelkeznek a nyárral. Fogadjanak vendégeket, hívjanak városi gye­rekeket magukhoz, s aztán viszonozzák a lá­togatást. Micsoda felfedezések lehetnek egy városi gyereknek a tágas mezők, a búzatáb­lák, a gyümölcsöskertek? Megkezdődött a szünidő: a kicsik játszani fognak, a nagyobb diákok közül százan és százan mennek építőtáborba. Mindenütt lesz­nek velük felnőttek, olyanok, akik talán nem is régen szintén izgalommal, nagy és roman­tikus tervekkel várták a vakációt, de akik már ismerik, tapasztalatból tudják a veszély lehe­tőségeit, s akik felhívják a gyerekek figyel­mét arra, mit szabad és mit nem szabad. A felnőttek vigyáznak rájuk, de arra tálán még nagyobb szükség van, hogy megtanítsuk őket, hogyan kell és lehet önmagukra vigyázat Mert csak az iskolákban van szünidő. Az élet, a munka nem szünetelhet éppen azért is, hogy nekik, gyerekeinknek kellemes, roman­tikus és örömteli legyen a nyár — veszélyek, tragédiák nélkül. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom