Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-08 / 134. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 134. szám Ára: 90 fillér 1976. június 8. kedd Púja Frigyes Helsinkiben Púja Frigyes külügyminiszter, Kalevi Sorsának, a Finn Köztársaság külügyminiszterének meghívására hétfő reggel hivatalos látogatásra Finnországba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyminisztériumai államtitkár, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Pertti Torstila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivője is. A helsinki repülőtéren Púja Frigyest Kalevi Sorsa külügyminiszter, valamint a finn külügyminisztérium több magas rangú tisztségviselője fogadta. Jelen volt dr. Matusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki és Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Púja Frigyes az érkezés után a repülőtérről szálláshelyére hajtta- tott. A magyar külügyminiszter látogatásáról hétfői számában hírt adott a Helsingin Sanomat című lap. Kalevi Sorsa hétfőn este díszvacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. A vacsorán a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. (MTI) Megyei pártküldöttség utazott Jugoszláviába wv5 A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Vajdasági Tartományi Bizottsága közötti testvérmegyei együttműködési tervnek megfelelően tegnap megyei pártküldöttség utazott Jugoszláviába. A küldöttség vezetője Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: Juhász Lászlóné, a kalocsai városi pártbizottság titkára és Tánczos Sándor, a Kiskunhalasi Városi Tanács elnöke. A néptáncosok sükösdi találkozója 3. oldal A lámáktól a hőerőművekig 3. oldal Alkatrészgondok 4. oldal Kiváló szakaszparancsnokok 4. oldal A tárgyalóteremből 4. oldal Egy színházi évad Kecskeméten Sport 5. oldal 6—7. oldal Amint szerte az országban mindenütt, megyénkben is készülnek a mezőgazdasági üzemekben a nagy termelési értéket képviselő kalászos gabonafélék betakarítására. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez 91 közös gazdaság tartozik. Ezek felkészüléséről kértünk tájékoztatást Magony Imrétől, a területi szövetség titkárától. — A szövetség körzetében megközelíti a félmilliárd forintot a lábon álló kalászos értéke. Eev- két százalékos veszteség is 5—10 millió forint kárt jelent. Ezért igen fontos a jó előkészület, valamint a gondos munkaszervezés. A termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben 65 ezer hektár kalászos gabona vár betakarításra a Kiskunságban. Az őszi vetések óta a sokéves átlagnál kevesebb csaDadék hullott körzetünkben. A jó talajelőkészítés és növényápolás eredménveként ennek ellenére jó közepes termést ígérnek a kalászosok. Igaz, a hátralevő hetek még megváltoztathatják a jelenlegi kilátásokat. Az utóbbi naDokban hullott csapadék nagyon jól jött a gabonának. Körzetünkben a kalászosok vetésének mintegy 40 százaléka a szakszövetkezetek közös tábláin, illetve a tagok kisparcelláin van. örvendetes, hogy megértésre talált az a törekvésünk: a szakszövetkezetek tagjainak szükségletét lehetőleg közös területen állítsák elő. Évről évre több szakszövetkezetben nő a táblásán művelt és géppel betakarított gabona területe. Mindamellett még az idén is 4—5 ezer hektáron — főként a szétszórt tanyák körül — kézzel aratnak. A gabonabetakarítás megszervezése túlnő egy-egy üzem keretein. A korszerű termelési viszonyok közepette az előkészülettől a megtermelt érték biztonságos elhelyezéséig az együttműködés láncolatára van szükség. A talajmunkák, a vetés, a növén”----'- lás, az aratás megszervezése önmagában döntő, de éppen olyan fontos a termés szállításának megoldása, szükség esetén szárítása, raktározása. Most inkább csak a termelőüzemek felkészüléséről szólnék, amely megkezdődött már a gépek javításával, folytatódik a napokban történő szemlékkel, a kampányterv részleteinek kidolgozásával. Immár hagyomány, hogy az üzemek összefognak a betakarításban, a munka meggyorsítására, a gépek jobb kihasználása érdekében. A hozzánk tartozó közös gazdaságokban 422 kombá-'- dolgozik. Egy-egy gépre 145—150 hektár kalászos jut. A termelőszövetkezetekben 130, a szakszövetkezetekben — ahol a kiset'1' és szétszórt vetésterületek is rontják a kihasználást, lassítják a munkát — 170 hektár az egy gépre jutó terület. A javításokat általában elvégezték a szövetkezetek. Az alkatrészeket nem ritkán egymással összefogva tudták csak beszerezni. Különösen az c'-rr— 5-ös valamint a D4KB és az MTZ erőgépekkel van sok gond a hiányzó alkatrészek miatt. Sokszor szinte az egész országot be kell utazni értük. A felkészüléssel kapcsolatban említeném meg, hogy nőtt a szárítóüzemek száma is az idén. íey remény van arra, hogy kedvezőtlen időjárás esetén sem romlik meg a termés. A szövetség szakemberei ezekben a napokban tanácskoznak az érdekelt vállalatokkal és a szövetkezetek képviselőivel a felkészüléssel kapcsolatban. Ahol szükséges, segítünk a veszteség- mentes, gyors betakarítás megszervezésében — hangoztatta a területi szövetség titkára. K. S. Gondoskodás a munkásokról Az IGV kiskőrösi gyára a környék leggyorsabban fejlődő üzeme. A tavalyi 102 milliós termelési értékkel szemben az idei tervük eléri a 170 milliót. Ezt az emelkedést mindössze tíz százaléknyi létszámnöveléssel érik el. Most 640 dolgozót foglalkoztatnak, többségében nőket. Gondolnak a szakmunkás-utánpótlásra is, éppen ezért az idén forgácsoló tanműhelyt rendeznek be. hogy ezzel is korszerűbbé tegyék a 110 tanuló képzését. Szeptember végére elkészül az új, 2 ezer négyzetméteres szerelőcsarnok is. Nem régóta működik az üzemorvosi rendelő. Tervezik egy minden igényt kielégítő bolt építését, ahol műszak végén a háziasszonyok bevásárolhatnak. Legújabb kezdeményezésük az OTP-vel közös lakásépítés. Az idén 12 lakás alapozását szeretnék elkezdeni. Bejrut irányába haladnak a szíriai csapatok A harcok miatt lezárták a főváros repülőterét A libanoni fővárosban egész vasárnap és a hétfőre virradó éjszaka súlyos harcok folytakká szíriai jelenlétet támogató, illetve ellenző palesztin gerillaegységek között. Hír- ügynökségi jelentések szerint a szembenálló csoportok aknavetőkkel, rakétákkal, nchéztüzérségi fegyverekkel lőtték egymás állásait. A falangista rádió híradása szerint a szíriai hadsereg Libanonban levő alakulatainak előőrsei lassan nyomulnak előre Bejrút irányába. A szíriai haderő Libanonba lépésekor megalakult, magát a „libanoni arab hadsereg élcsapatának” nevező katonai alakulat parancsnoka, Musatafa al Hadzs alezredes a rajjáki légitámaszpontról adott sajtónyilatkozatában közölte, hogy hadseregét a megválasztott elnök, Szarkisz rendelkezésére bocsátja, hogy segítségére legyen az új Libanon megteremtésében. Kijelentette, hogy csapatál a szíriai katonai erőkkel teljes összhangban működnek együtt a rend helyreállításáért, az élet normalizálásáért. Hozzáfűzte, hogy a szíriai csapatok jelenlétének köszönhetően a Bekaa- síkság egy részén máris helyreállt a nyugalom. A fővárosban dúló harcok következtében hétfőn délelőtt lezárták a bejrúti nemzetközi légi kikötőt. A libanoni haladó erőktől származó információk szerint a szíriai jelenlétet ellenző palesztin és haladó erők egységei hétfőn Bejrútban, valamint Szidonban és Tiruszban akciókat hajtottak végre a Szaikai Szíria-barát palesztin gerillaszervezet irodái és fegyveres alakulatai ellen. A ..semlegesítési akciók” során letartóztatták a Szaika katonai osztályának vezetőjét, Hanna Batist, Tiruszban és Szidonban pedig elfoglalták a szervezet irodáit. Mahmud Hlad, az Arab Liga főtitkára hétfőn Kairóban bejelentette, hogy az Arab Liga miniszteri tanácsa slzerdán rendkívüli ülést tart a kiéleződött libanoni helyzet megvizsgálására. A tanács rendkívüli ülésének összehívását a PFSZ kérelmezte. (Reuter, AFP, MENA) 0 Ebben az évben újabb öt szerelt egység gyártását kezdték meg az A 20-as pénztárgépekhez, közöttük a főtengely készítése a legbonyolultabb. Melkvi Ferencné műszerész az elkészült munkadarabokat ellenőrzi ■,'W '. r" | Mindenütt gazdaságosan Nem. kell azt statisztikailag hosszasan bizonygatni, hogy Magyarországon jelenleg és még hosszú ideig nem növelhető számottevően a foglalkoztatottak száma, hogy végleg lezárult az a körülbelül másfél évtizedes időszak, amikor a nemzeti jövedelem növekedésének körülbelül egyhatoda a létszámemelésből . származott. Az iskolákból kikerülő fiatalok jószerével még a nyugállományba vonulókat sem pótolhatják, szabad munkaerő gyakorlatilag nincs, le kell tehát mondani minden fajta létszámbővítésről. Olyannyira, hogy például az iparnak — amely az elmúlt évtizedekben a legnagyobb létszámfelhasználó volt —, meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy a foglalkoztatottak egy részét átengedje a szolgáltató üzemeknek. Mindez persze aggodalomra is adhatna okot, netán bizonyos fokú kétségbeesésre is, ám ne feledjük: lenne honnan és lenne hogyan növelni a munkaerőhiány miatt kevés munkaidőalapot. Ennek lehetőségeit a legkülönbözőbb vizsgálatok, elemzések taglalják, amelyek közös mondanivalója: a meglevő munkaerőt jóval ésszerűbben lehet és kell foglalkoztatni. Mert bár a munkaerőhiány nem újkeletű jelenség (az ipari centrumok éppen e gond enyhítésére kezdték a 60-as évek elején a vidéki ipartelepítést), a gond racionális megoldásáért eddig még nem sokat tettünk. Maradva az ipartelepítés példájánál: 1960 és 1970 között Bács megyében 28, Somogybán 17, Szabolcs-Szat- márban 8 budapesti székhelyű ipartelep létesült, sorrendben 10 ezer, 5400 és 3 ezer fő létszámnövekedéssel. Az ipartelepítés szempontjából általában ügyes húzás volt, hogy a megyék erőteljesen fejlesztették a tanácsi ipart, majd az így létrehozott „ipari magokat” többnyire minisztériumi vállalatoknak adták át. A megoldás nem volt rossz üzlet a telepítő vállalatok számára sem, hiszen a meglevő kisüzemek átvétele és bővítése mindig olcsóbb volt, mint a „zöldmezős” beruházással végrehajtott ipartelepítés. Olcsóbb, de egyúttal gondterhesebb is: az efféle ipartelepítés többnyire az elavúlt technika konzerválását jelentette, hiszen a sietősen szaporított kisüzemeket általában a nagyvállalatoktól átvett öreg gépekkel, eszközökkel szerelték fel. A másik gond: nem alakult ki az egymáshoz kapcsolódó, kooperáló iparágak koncentrált telepítése. így a specializált termelési körzetekből származó előnyöket a megyék nemigen tudták kiaknázni. Ma már az is nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű iparosítás során elsőszámú szempont volt a kézi foglalkoztatottság színvonalának emelése. Emellett jóval kevesebb figyelmet szenteltek a gombamódra szaporodó ipari üzemek térbeli elhelyezésére, a tervszerű szakosodásra. Ahol szabad munkaerő volt, oda ipart telepítettek. Pedig a termelési körzetek ésszerűbb kialakításának, a specializációnak kézenfekvő előnyei vannak: a gazdaságosan kihasználható kooperációs lehetőségek, a szállítási költségek csökkentése, vagy éppen megtakarítása, a szakmunkások olcsóbb és jobb kiképzése (közös tanműhelyek síb. révén), az üzemek közötti esetleges munkaerő-átcsoportosítás lehetősége. Vagyis mindazok az előnyök, amelyek a nagyobb ipari agglomerációban eleve adottak. Mindebből következik az aktuális tennivaló: ezeket a kis, gyakran manufakturális körülmények között dolgozó üze- mecskéket a gazdaságosság követelményei szerint kell átszervezni. Ez persze nem egyszerű feladat. Nemcsak azért, mert a gazdaságos termék- szerkezet kialakítása sem csupán vállalati elhatározás kérdése, hanem megannyi egyéb feltétel függvénye, de azért is, mert a meglevő iparszerkezet átformálása ma már lényegesen bonyolultabb, költségesebb — politikailag is problematikusabb — feladat, mint a soron következő telepítések helyes megválasztása. Mégis: hozzá kell nyúlni ezekhez a sietve és nem mindig megfontoltan telepített üzemekhez, mert ma már nemcsak a teljes, hanem a racionális, a gazdaságos foglalkoztatás a legfőbb gazdaságpolitikai és természetesen fontos társadalom- politikai cél. V. Cs. • A többgyermekes anyák részére külön műhelyt hoztak létre, ahol a munkaidő az óvoda nyitvatartásához igazodik. Tóth Sándomé társaival a tartalék alkatrészek szerelését végzi. (Pásztor Zoltán felvételei) Vízügyi beruházások Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság az előző tervidőszakban az előirányzott összég- nek csaknem másfélszeresét, 98 millió forintot fordított meder- szabályozásra1. A paksi kanyar levágásához és a dunaföldvári kanyar szabályozásához 1972-ben kezdtek hozzá, s az idén fejezik be mindkét munkálatot. A Mohács—országhatár közötti — mintegy 20 kilométeres — folyószakasz szabályozása már elkészült. Az V. ötéves terv időszakának jelentősebb munkáira; a Baja;—Dunaszekcső közti 20 kilométeres szakasz és a Sió-toikolat környékének szabályozására 150 millió forintot irányoztak elő. Nagymértékben jatvul ezzel a Duna hajózhatósága és az áradások is biztonságosabban vonulnak le a folyón. A megyében húzódó partszakasz árvízvédelmi töltéseinek megerősítését, a hárpm védelmi központ korszerűsítését az elmúlt két évtizedben folyamatosan végezte az igazgatóság. Az országhatár—Baja töltésszakasz erősítése, partvédő erdők telepítése, új gátőrtelepek kialakítása csaknem 150 millió forintba kerül, s telies egészében aB idén készül el. Már tavaly hozzákezdtek viszont ahhoz az 1981-ig tartó munkához, amellyel a baja—dunapataji partszakaszt erősítik meg. Ezen az 50 kilométeres részen hasonló védelmi rendszer kialakítására 315 millió forintot irányoztak elő. öt év múlva az egész folyam- szakaszon 6 méter széles koro- nájú — tehát gépesített árvíz- védelemre is alkalmas — töltés védi majd a lakott és mezőgazdasági területeket Belvízrendezési munkákat az igazgatóság a Dunavölgyi főcsatorna körzetében folytat Ez a mintegy 70 millió forintos program 833 négyzetkilométeres területen javítja jelentősen a vízlevezető képességet. Építenek 64 kilométer csatornát, és az öt új, időszakos felszíni tároló összesen 30 millió köbméter vizet fogadhat majd be. A beruházást már évekkel ezelőtt megkezdték, s a munkálatok felén túljutottak. A térség belvízrendezését az egész tervidőszak alatt folytatják. Különösen eredményes volt az utóbbi öt év az ivóvízellátás javításában. A megyében — elsősorban a déli részen — 14 vízmű- társulgt alakult, közülük tíz már be ia fejezte a beruházást, két vízmüvet pedig rövidesen üzembe helyeznek. Jelenleg az utolsó, vezetékes ivóvízzel még nem rendelkező nagyközségben, Izsákon szervezik a helyi társulatot. A Szelidi- tavi üdülőtelep és Dunapataj vízellátását megoldó vízmű beruházása ugyancsak rövidesen megkezdődik. Az új kutak megfelelő minőségű, bőséges vízkészlettel rendelkeznek. Amint kialakulnak a ,beruházás pontos költségei, létrejön a társulat amelyet az érintett intézmények és üzemek is jelentősen támogatnak. Az előző tervidőszak alatt 290 kilométer ivóvízhálózatot építettek ki a vízműtársulatok, és ösz- szesen 110 millió forint értékű beruházást valósítottak meg — csaknem annyit mint korábban tíz év alatt. A társulati beruházásokat a megyei tanács 29, az Országos Vízügyi Hivatal 24,3 millió forinttal támogatta. Zs. A.
