Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

Több milliárd értékű mezőgazdasági termék Országos tanácskozás a kisárutermelésről Lajosmizsén VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE .EK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 132. szám Ára: 90 fillér 1976. június 5. szombat Kádár János fogadta Franz Muhrit Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára pénte­ken fogadta a hazánkban tartóz­kodó Franz Muhrit, ' Ausztria Kommunista Pártjának elnökét. Az elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártja­ik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintet­ték és megerősítették a Magyar Szocialista Munkáspárt es Auszt­ria Kommunista Pártja hagyomá­nyosan jó kapcsolatait, és megál­lapodtak a két pártnak a prole­tár internacionalizmus elvein ala­puló együttműködése továbbfej­lesztésében. A találkozón részt vett Cyenes András, a Központi Bizottság tit­kára. (MTI) Keserű Jánosné miniszterre! az élen, a könnyűipari tárca vezető képviselői látogattak el tegnap a megyébe, hogy Horváth Istvánnal, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével, vala­mint az illetékes vezető munkatársaikkal konzultáljanak a könnyűipari ágazat és a megye idevágó V. ötéves törekvései­ről. A délelőtt folyamán a megyei pártszékházban sorrakerült tár­gyaláson elöljáróban Tohai László, a megyei tanács elnök­helyettese adott elemző áttekin­tést a megye iparának a IV. öt­éves tervidőszakban végbement fejlődéséről, különös tekintettel a könnyűipari ágazatra. Ennek során a többi között elmondotta: — Az előző tervidőszakban a megye szocialista ipara —amely­nek napjainkban mintegy 80 szá­zalékos hányadát a miniszté­riumi ipar képviseli — 8—8,5 Százalékos tiermelésnövekedéssel számolt, szemben az országos 6 százalékkal. A teljesítés ugyan­akkor elérte az évi 9.3 száza­lékos növekedést, ami az 1970. évi 10 milliard 770 milliós ter­melési értékkel szemben 1975- ben Hí milliárd 800 millió fo­rint volt. A könnyűipari ágazatról szólva érintette, hogy a rekonstrukciós beruházások üzem behelyezésének halláséra meggyorsult a terme­lése és korszerűsödött a gyárt­mányszerkezet is; a Finomposztó Vállalatnál ez például a kötött­hurkolt kelmék arányának nö­vekedésében is megmutatkozott. Az áttekintésből a fejlődés té­nyei mellett nem egy gond is elő­villant. így például az ipar min­ién területén jelentkező munka­erőhiány, amely a könnyűipari üzemekben fokozottabb mérték­ben jelentkezik. A továbbiakban a megye ipa­rának V. ötéves tervi célkitű­zéseit taglalta ugyancsak elem­zőn Tohai László. Erről szólva bevezetőül megemlítette, hogy az iparban előirányzott 40—45 szá­zalékos termelésnövekedést min­denekelőtt rekonstrukciókkal, az üzemek korszerűsítésével célozza meg a megye. Ezt követően Keserű Jánosné miniszter adott áttekintést a könnyűipari ágazat IV. ötéves tervének teljesítéséről, tapaszta­latairól; az ágazat tevékenysé­gére ható tényezőkről, s azok összetevőiről. Majd az ágazati munka szinte valamennyi részte­rületét érintve, rendkívül sok ta­pasztalat birtokában a további célokról szólít kiváltképpen a problémák oldaláról taglalva azokat. A kölcsönös értékelő tájékoz­tatók után került sor a megyei V. ötéves törekvések, illetve le­hetőségek tételes egyeztetésére. A tárgyalás egvik közéDOpnti té­mája a könnyűipar kiemelt be­ruházása: a Halasi Kötöttáru gvár volt. Ezzel összefüggésben a leg­nagyobb hangsúlyt a több száz főnyi munkásgárda szükséeessé- (Folytatás a 2. oldalon.) Szabolcs-Szatmár után Bács-Kiskun megye volt a szín­helye a kisárutermelők országos tanácskozásának, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi és agrokémiai központja, a Magyar Agrártudományi Egye­sület, a Hazafias Népfront, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az AGROKER, a MÉSZÖV és a fogyasztási szövet­kezet rendezett pénteken Lajosmizsén. TERVEGYEZTETÉS a könnyűipar fejlesztésére Hatékonyabb mozgalmi munkát Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa. Értékelték a szakszervezeteknek a VII. küldöttértekezlet óta végzett tevékenységét. Az írásos jelentés megállapí­totta, hogy a szakszervezeti vá­lasztások rendezvényein több, mint 140 ezer szervezett dolgo­zó vett részt. Ez az aktivitás a mozgalmi munka különböző te­rületein a későbbiek során sem lanyhult. Az SZMT is megtárgyalta és véleményezte a megyei pártbi­zottság V. ötéves tervre vonat­kozó irányelveit, valamint a megyei tanács fejlesztési, prog­ramját. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa meghatározta a szakszervezetek feladatait a terv végrehajtásában, a gazdál­kodás segítésében, az érdekvé­delmi tevékenység ■ fejlesztésé­ben. Az SZMT elnöksége a fő figyelmet a termelési tervek teljesítését előmozdító mozgal­makra, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit javító intézkedé­sek végrehajtásának ellenőrzé­sére fordította. Különösen jó eredmények szü­lettek a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny idősza­kában. A versenyben résztvevők száma megközelítette a 60 ez­ret Ennek köszönhető, hogy 37 vállalat és intézmény, valamint 27 szövetkezet kapott magasabb kitüntetést május 1-én a megyé­ben. Az idei gazdasági év indítását azzal segítette elő az SZMT el­nöksége, hogy összehívta a szo­cialista brigádvezetők tanácsko­zását a termelési célkitűzések hatékonyabb végrehajtásának megvitatására. Ezen az értekez­leten sok hasznos javaslat szü­letett Az SZMT osztályai a vál­lalati középtávú tervek és a kollektív szerződések előkészíté­séhez nyújtottak segítséget. A városi és nagyközségi taná­csokkal a területfejlesztési ter­vek egyeztetésénél igyekezett az SZMT odahatni, hogy az ott élő szervezett dolgozók igényeit megfelelően vegyék számításba. Nyugtázhattuk, hogy a helyi párt- és tanácsi vezetés igényli a szakszervezeti szervek támo­gatását, bevonja azokat a terve­zésbe, törekszik a szervezett dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítására. A jelentés ezután megállapít­ja, hogy fejlődött az üzemi de­mokrácia, a legtöbb üzemben jelentősen javult a munkásel­látás, eredményesen valósultak meg az életszínvonalpolitikai intézkedések. Meggyorsult a munkáslakás-építési akció, a költségek emelkedése és bizo­nyos bürokratikus vonások azonban problémákat okoznak. Az SZMT elnöksége felmérést készített az ipari üzemek dol­gozóinak élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról, s azt a megyei párt vb elé terjesztette. A megyei párt vb a jelentés kapcsán határozatokat hozott az illetékes szervek tennivalóira. Az előterjesztést Borsódi György, az SZMT vezető titká­ra szóbeli beszámolóval egészí­tette ki. Hangsúlyozta, hogy az elért eredmények nem kelthet­nek megelégedettséget a szak- szervezeti szervek és tisztségvi­selők körében. Ha mélyebben elemezzük a mozgalmi tevé­kenységet, még sok probléma vár megoldásra. A szakszerve­zeti alapszervezetek hajlamosak arra, hogy elaprózzák munkáju­kat. Segíteni kell őket abban, hogy figyelmüket mindig a leg­fontosabb feladatokra összpon­tosítsák. Hiba az is, hogy sok területen csak a tények megállapításáig jutnak el, a cselekvésig, a ha­tározott fellépésig már nem. Hogy mi a legfontosabb feladat, az a legtöbb esetben helyben dől el. Ha a szociális ellátottság nem megfelelő, akkor azért kell harcolni, hogy megvalósuljon. Baj van a munkavédelem terü­letén? Intézkedéseket kell kö­vetelni, nehogy a dolgozók testi épsége . kerüljön veszélybe. A szakszervezetek legyenek érzé­kenyek a bérpolitikai, munkás­ellátási, szociális és kulturális gondokra, s képviseljék a dol­gozók érdekeit. Ugyanakkor mozgósítsanak a szocialista mun­kaversenyre, követeljék meg azonban a gazdasági vezetéstől, hogy annak feltételeit teremtse meg. Egyszóval tegyük haté- konnyabbá, még eredményeseb­bé a szakszervezeti munkát — mondotta Borsódi György. A beszámolót ' vita követte, majd tájékoztató hangzott el az SZMT 1975. évi gazdasági és pénzügyi tevékenységének ellen­őrzéséről. Végül a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának és el­nökségének öt évre szóló mun­kaprogramját hagyták jóvá. N. O. Úttörőtáncosok fesztiválja 0 Kisgép-, műtrágya- és növényvédőszer-bemutatót rendezett az AGROKER Lajosmizsén. Ezer gyermektáncos találkozott Kiskőrösön az portjai tartották fesztiváljukat. A nagy sikerű be­elmúlt napokban: hazánk legjobb úttörő-tánccso- mutató néhány mozzanátát örökítettük meg. 9 A gombabetegségek okozta ká­rosodást szemlélik a látogatók a megyei növényvédő állomás lajosmizsei kiállításán. A háztáji gyümölcstermesztés­ről és állattartásról nevezetes nagyközségben. Bács-Kiskun, va­lamint több szomszédos megye AFESZ-szakcsoport, kertbarát klub, kertszövetkezet tagjai ta­lálkoztak. Megnyitó előadásában Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismertette azt a szerepet, amelyet Bács-Kis­kun mezőgazdasága, a nagyüze­mi és kisárutermelés az ország ellátásában betölt. A szövetkeze­ti háztáji, tagsági gazdaságok, er­dő- és állami gazdasági illetmény- földek, kiskertek 142 ezer hektárt foglalnak el, s 139 ezer kisgaz­daságban Bács-Kiskun megye la­kosságának kétharmada talál hasznos elfoglaltságot. A saját fogyasztásra és értékesítésre ter­mesztett kisüzemi szőlő, zöldség, és gyümölcs, vágóállat, baromfi, tojás, tej- és tejtermék a IV. öt­éves terv időszakában évente több milliárd forintot tett ki. A Bács-Kiskun megyében meghiz­lalt „több százezer sertésnek 50 százalékát a kisgazdaságokban (Folytatás a 2. oldalon.) i Berettyóújfalusi lányok körtáncát Bak Istvánná tanította be. A tánc címe: Sárközi karikázó. 0 A Visznekről érkezettek nagy sikert arattak Somogyi szvit­jükkel. (Pásztor Zoltán felvételei) hiszen közéleti, jogi rendelte­tése az alkotmánynak is ré­szét képezi, amellyel képes a politika fő, vagy rész létkér­déseiben is egységes gondol­kodásra és cselekvésre kész­tetni a magyar névét. Ennek politikai jelentősége felmérhe­tetlen és éppen ezért jó biz­tatás arra, hogy erősödjön a szocializmust építő nemzet bázisa a munkás-paraszt szövetség és a különféle tár­sadalmi rétegek ehhez kap­csolódó egysége. A XI. kongresszus nagyon pontosan fogalmazta meg a Hazafias Népfront társadalmi kulcsszerepét. „A párt szö­vetségi politikájának kerete a Hazafias Népfront-mozgalom. Tevékenysége továbbra is szolgálja az állampolgárok legszélesebb körének összefo­gását hazánk javára. A szo­cialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe. Több fizikai dolgo­zót, fiatalt és nőt készítsen fel közéleti szereplésre, gon­doskodjék róla, hogy a dolgo­zók legjobbjai kerüljenek a népképviseleti szervekbe... ^ Hazafias Népfront-mozgalom, segítse belső építőmunkánkat, mozgósítsa az állampolgárokat a függetlenségükért és sza­badságukért harcoló népekkel való szolidaritásra, a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sáért, a békéért vívott küzde­lemben.” A megyében tevékenykedő népfrontbizottságok megfelel­nek ezeknek a párt által meg­határozott követelményeknek. A bizottságokban több ezer munkás és szövetkezeti pa­raszt vesz részt a kezdemé­nyezések kialakításában, a lakossággal való párbeszédben, az igények felső szervekhez való közvetítésében, a község, a város, a lakóterület szépité- si, fejlesztési munkáiban. Ve­lük együtt dolgoznak a szö­vetségesek: az értelmiség, a kisiparosok és a kiskereske­dők is. De nemcsak a társa­dalom különböző rétegeit ta- ■ láthatjuk együtt. Ott dolgozik a megye ifjúsága is, amely­nek szerepe jelentősen meg- növekett közéletünkben, akik tevékeny résztvevői a szocia- listabrigád-mozgalomnak és különféle társadalmi akciók­nak. Ott látjuk- a megye la­kosságának több mint felét kitevő nőket is, akiknek poli­tikai aktivitása és a közügyek iránti érdeklődése az utóbbi időkben megnövekedett. Így hát a társadalom egészének összefogása képezi azt az alapvető kívánalmat, hogy a párt irányította népfrontpoli­tika a társadalom egészéből táplálkozzék, merítse erejét, és annak javát is szolgálja. Jó feltételei vannak a moz­galom további tevékenységé­nek. Az a pártpolitika, amely­nek az ország valamennyi ál­lampolgára mindennapos ré­szese, a továbbmunkálkodás, a mozgalom ereje megnöve­kedésének számos lehetőségét kínálja. A párt az egész nép erejének latbavetésével szol­gálja a szocializmus építésé­nek ügyét. Számos tömegszer­vezet, társadalmi szerv kap­csolódik ebbe a történelmet ténylegesen formáló munká­ba. A népfrontmozgalom azonban az egész népet öleli fel és mozgósítja — tekintet nélkül a társadalmi vagy vallási különbözőségekre — a szocialista építés, az egész nemzetet szolgáló ügyének megvalósítására. A népfront­mozgalomban megtestesülő szövetségi politika így terebé­lyesedik ki a magyar történe­lemben mindig óhajtott, de csak a szocializmus feltételei között megvalósítható nemzeti egységgé. A mai küldöttértekezlet ezt a jól megalapozott és valósá­gos nemzeti egységet demonst­rálja. Ebbe a tényleges eleme­ken nyugvó politikai, nem­zeti egységbe tömörülnek a munkásság, szövetkezeti pa­rasztság, értelmiség, a kisipa­ri és szövetkezeti dolgozók. Ezen az úton erősödik a kom­munisták és párton kívüliek, a hivők és nem hívők együtt­működése, mindazoké, akik vállalják a közös cél, a szocia­lista Magyarország felépülé­sét. Meg/alósul Kunfehértón a baromfiprogram 3. oldal Jelentős erőforrás 4. oldal Az igazoltatás joga 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Fontos politikai eseményso­rozat újabb állomásához ér­keztünk: ma összeül a Haza­fias Népfront megyei küldött- értekezlete. A küldöttek össze­gezik a legutóbbi népfront- kongresszus óta eltelt négy­éves időszak munkáját és kör-: vonalazzák a további eszten­dőkre vonatkozó programot. Ez a program a XI. pártkong­resszus, a megyei pártértekez- . let határozataira, és az V. öt­éves -térv célkitűzéseire épül és annak megvalósítását se­gíti a maga sajátos, a megyé­re szabott tömegmozgalmi esz­közeivel. A küldöttértekezlet sokoldalúan felméri az elmúlt ciklus eredményeit, munkás­ságát. Szót ejt a társadalmi és gazdasági építőmunkáról, a szövetségi politika és a nemzeti egység erősítésének kérdéseiről, a szocialista de­mokratizmusról és a közéleti ténykedésről, a területfejlesz­tési. gazdasági és társadalom- politikai munka tapasztalatai­ról, a népfrontbizottságok agitációs-propaganda és mű­velődéspolitikai aktivitásáról, a bék&mozgalmi munkáról és a népfront-testületek szerve­zett életének fejlődéséről. A küldöttértekezletet a hóna­pokon át zajló falugyűlések, körzeti és városi értekezletek előzték meg. Ezeknek fontos­sága abban rejlik, hogy sok­sok ezer ember jelenlétében és részvételével tárgyaltak a megyei és a helyi politika gondjairól, de abban is, hogy érett emberekből álló, a kö­zösség ügyéért áldozatot hoz­ni tudó új bizottságokat is létrehoztak, amelyek személyi összetétele biztosíték a holnap céljai megvalósítására. A küldöttek magukkal ho­zott gondja — a kapott meg­bízatásnak megfelelően — bi­zonnyal nyilvános'ságot kap a mai tanácskozáson. A népfrontmozgalom jelen­tősége, hatékonysága, politi­kai funkciója egyre növekszik hazánkban. Napjainkig tartó múltja is ugyanezt bizonyítja, ■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom