Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 30. • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • Látogatóban Bócsán Meleg, nyári délelőtt, hétágra süt a Nap. Sugarai szinte szemet szúróan verődnek vissza a rangos házak világos falairól, a cserép-, de kiváltképpen palatetőiről. Forró az utcák homoktengere, amelybe bokáig süpped a láb. Esős időben sárra aligha panaszkodnak az itteniek. A homok elnyeli a vizet. Csendes a falu, néptelenek az utcák. A nyári nagy dologidőben hűs hajnalban szólítja munkára gazdáit a határ. Három helyen azért észlelni némi mozgást: az országút-menti Pipagyújtó csárda, a falu központjában a tanácsháza és vele szemközti orvosi rendelő. Úgy tűnik, hogy ezen a napon ez utóbbi intézmény bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Íme, most is: bordó színű Zsiguli áll meg a község orvosi rendelője előtt. Vajon kit tisztelhetünk az érkezőben, honnan és mi járatban jött? — Gyulai Imréné vagyok, Kis- bócsáról, a harmadik kerület 31. alól — mutatkozik be a napbarnította arcú, fejkendős jövevény és közli: gyógyszerért ruccant be cukorbeteg férje számára a doktor úrhoz. — Bírja-e a dűlőutakat a motor-paripa, nem voozza-e a beköltözésre Gyulai Imrééket a szemlátomást épülő-fejlődő Bocsa? — tudakolom, s láthatóan kemény munkához szokott asz- szony az autóra pillantva, határozottan feleli: — Manapság nemigen van távolság: négy éve, hogy autót vezetek. Beköltözni a faluba? Minden megvan nálunk, odakint, amióta villany is van; boldogul az, akinek kenyere a munka ... 9 Irodájába lépve gépírásban zavarom meg a község tanácselnökét. a deres hajú Molnár Ferencet. — A szocialista brigádok által a község fejlesztésére tett társa- dalmimunka-vállalésokat foglalom szerződésbe. A Kiskőrösi Állami Gazdaság itteni üzemegységében .dolgozó, Tóth Antal vezette Reménység brigád 280 társadalmi munkaórát vállalt.;... a kollégium kerítését állítják fél. ..De itt van írásban a gazdaság további három brigádjának felajánlása is. A 45 tagú Tyereskova brigád például személyenként 10 —10 óra társadalmi munkát ajánlott fel. A Szőlőskert Szak- szövetkezetből és a Petőfi Tsz- ből szintén három-három brigád kínál segítséget Bocsa fejlesztésére ... — Van is látszata a fejlődésnek. Emlékszem rá, úgy tíz évvel ezelőtt inkább külterületi lakott hely, mintsem község volt Bocsa — jegyzem meg. mire Molnár eivtárs: — Így igaz. Tíz évvel ezelőtt tulajdonképpen a 41 ház jelentette a falut. Most azokból az 1942- ben épült kis házakból talán, ha egy hasonlít a régi formájára. Szinte valamennyit bővítették, korszerűsítették. Különben most 145 ház van a községben. Tanya viszont 744 található a 94 négyzetkilométer kiterjedésű határban. Nagy a beáramlás a faluba. — Bizonyára győzik portával. Hogy áll a község a telekellátás dolgában? — RosszuL A községrendezési tervünk négyszáz családi házas telekkel számol a belterületen. Legutóbb 120 portánakvaló terület kisajátítása ’ került volna sorra, de nem kaptuk meg a hitelt. Ezért az OTP-re bíztuk a lebonyolítást. Itt, a tanácsház mögötti területen 26 porta van kilátásban de a jelentkezők harmin• — Manapság nemigen van távolság... — vélekedik Gyulai Imréné • — Egy iparosnak mégiscsak a községben a helyé!... (Ifjabb Yincze Péter építkezése.) can. Csupán a Petőfi Tsz-ből tizenhármán várják. Akad a területen tulajdonos, akinek 800 négyszögöle van, de még a nagyapja nevén, holott a 30-as évek közepe óta bírja. Előbb tehát meg kell örökölni a földet, utána következhet a telekkialakítás. Ezt mind végig kell csinálni a megfelelő hatóságnál; immár két éve húzódik az ügy. Most már talán-talán. Ma egy hete legalábbis megígérték a'föld- hivatalban ... Egyébként villanynyal és vízvezetékkel ellátott té- rülét.jj..-, ---7 Aztán megtudom, hogy öt kilométer vízhálózattal . rendelkezik Bocsa A hálózatot folyamatosan, az építkezésekkel párhuzamosan bővítik. Tavaly fúrattak egy kutat. A hidrofóros megoldás hovatovább elégtelen, kellene a glóbus, a gépház. Ezt elő is irányozták 1978-ra. A község járdahálózata mintegy 2 kilométer, legutóbb 1971-ben bővítették. — A tanyavillamosításra kellett a pénz. A korosabb emberek kintmaradnak, a gyerekeknek pedig építenek a községben. Egyébként a beáramlás onnan nagyobb, ahol a tanyák szétszórtsága. a nagy távolságok miatt nincs remény a villamosításra — magyarázza a tanácselnök. Majd újabb gondolatot pendít meg: — Nagy az állattenyésztő kedv nálunk. Van hatása az erre vonatkozó kormányprogramnak. Évente 9—10 ezer járlatlevelet adunk ki, ami azt jelenti, hogy körülbelül ennyi sertést ad le a lakosság. Van, aki korábban egy anyakocát tartott, most beállított ötöt-hatot. Mint például Molnár Isván, a Tanács uca 18. szám alatt: Akár meg is ;látogathat""iSlv aiSSiBfäl s vyorí 1M Mágiát Ö'g&ttuk'.^13 Azá^^^fiófey megnéztük a szorgos gazdára valló portát, amelynek konyhakertje arról is árulkodik, hogy a gazda (vagy a gazdasszony?) a zöidségprogram teljesítéséből is kiveszi a részét. Láttuk a hat ígéretes kocát is az ólban. Molnár Istvánéknak, akik éppen valahol a határban dolgoztak, est- útón küldjük tehát szívélyes üdvözletünket. A jelenleg óvodaként .szolgáló — korábban tanácsház — épület felé kerülünk. Most bővítik huszonötről negyvenszemélyesre. Formálódó és kész házak sora az Ady Endre utcában is. Az egyik tető alá hozott épülethez táblás kocsi kanyarodik éppen. — Nézze, ahogyan említettem, itt is a gyerek építkezik, a szülök maradnak a tanyán. Két éve fogott hozzá a fiú — jegyzi meg Molnár Ferenc. S miután leemelik a kocsiról a forgácslemez- szállítmányt, köszöntjük a férfiakat. Az apa, Vincze Péter, szakszövetkezeti tag, akit tanyához köti 10 holdja, három tehene, öt anya- cidtóznasa. Az i épülőüház t ój21 éves .iítídSitíö.?i,jíÍa&bifcúYjticgéi.Rfité[-éi — Magának építi, kőműves a szakmája, kérem. Egy iparosnak mégiscsak a községben a helye! — jegyzi meg jóleső büszkeséggel az apa. — Hanem van egy jó hírem a fischer-bócsaiak számára — közli a tanácselnök, miután elköszönve Vincze Péteréktől, tovább haladunk. — Szeptember 6-tól buszjáratot kapnak! Ma jöt meg az értesítés. Az ott élők régi vágya teljesül ezzel. A bekötőút decemberben készült el. Az Elnöki Tanács egyik tagjának, Pióker elvtársnak, nálunk mindenki Náci báJ csijának köszönhetjük; ő vágta el a szalagot... Hároméves a kapcsolatunk. Nem egyszér eljön, látogatja a szövetkezeteket, nagyon szereti a tanyai embereket. Korábban három szakszövetkezetünk volt. Egyik alkalommal beszélgettünk és ő felvetette: „Miért nem egyesültök? Ha nehéz összehozni, szóljatok, segítek ...” Tavaly óta egy szak- szövetkezetünk van. Helyes volt a lépés. Fejlődik, erősödik a közös és a tagság is. Az országút menti, szinte kész, tulajdonképpen már csak berendezésre váró új ABC-üzletházhoz ériünk. A régi vegyesbolt szerepét átveszi az új, a korszerű. Augusztus 20-án veszik birtokba a bócsaiak. Perny Irén 9 Tanács utcai házsor (Szilágyi Mihály felvételei) HOL TART AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA? (2.) || Kedvező tapasztalatok Hiba lenne tökéletességet igényelni az üzemektől egy olyan folyamat megnyilvánulásaiban, amely folyamatban ma még — talán szabad így fogalmazni — most járják a tanulóéveket a vezetők és a dolgozók is. Ezeknek a kezdeti időszakoknak már- már természetes ■' velejárói a korábban említett anomáliák. Nem a tökéletességet keresték a népi ellenőrök sem, hanem azt, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott központi intézkédések miként hatnak a munkáskörnyezetekben, s ha nem eléggé kézzelfogható ez a hatás, hol a mulasztás, a hiba, az értetlenség. A* hibákat, a fogyatékosságokat is azért tárták fel, hogy azok ismeretében javasolni tudjanak a javítás, a kiigazítás érdekében. A dolgozók javasolnak, döntenek Mindazonáltal kedvező tapasztalatok birtokába is jutottak a népi ellenőrök Bács-Kiskun megyében, amikor az üzemi demokrácia fórumainak, megnyilvánulásainak konkrét tényeit nézték. Amint említettük, a legfontosabb fórum a termelési tanácskozás. Ezeket változó időpontokban tartják az üzemekben, de általában negyedévenként és üzemrészenként. Néhány helyen csak félévenként kerül sor erre. Viszont e tanácskozások előkészítése, levezetése gondos munkára utal, s a dolgozók tanácskozási, véleményezési joga mindenütt érvényesül. Lehetőségük van a termelési célok, vállalati tervek megismerésére, igaz, hogy a gyáregységekben az önállóság hiánya ennek komoly akadálya. A feladatokat ugyanis a vállalati központ htározza meg, sok esetben a gyáregység vezetőinek meghallgatása nélkül. Mondanunk sem kell, hogy ez a mozzanat bizony messze esik a demokratizmustól. Tapasztalat viszont, hogy az üzemi dolgozók élnek a lehetőséggel és a termelési tanácskozásokon többször hallható a vállalati feladatok, a termelés kérdéseinek megoldásához hasznos tanácsuk. A kizárólagos döntési jog és annak megnyilvánulása általában megfelelő. A dolgozó kollektívák egyre nagyobb felelősséggel javasolnak, döntenek a versenyvállalásokról, a verseny formáiról. Figyelemmel kísérik az eredményeket. El kell azonban mondani, hogy néhány helyen a döntési jog csupán formai, sőt «egyes helyeken a tanácskozásnak ezt a jogot nem biztosítják (például a már említett vegyipari gépgyárnál). Még nem általános, de egyre több helyen jellemző, hogy az igazgatói tanácsba, vezetői megbeszélésre fizikai munkásokat is meghívnak, véleményükre építenek. Főleg 1976-ban tapasztalható ez a kedvező jelenség. A legaktívabb vállalati fórumok közé tartoznak a szocialista- brigád-vezetők és a szocialista brigádok értekezletei. Több vállalatnál ezeket az úgynevezett szabályozott fórumok közé sorolták, működésüket, feladatukat a termelési tanácskozásokhoz hasonlóan szabályozták. Egyre több vállalat bíz döntési jogot a brigádokra jutalmazási, bérezési kérdésekben, sőt a brigádok dolgozóinak véleményét rendszeresen kérik az őket érintő műszaki, gazdasági intézkedések előtt. A nem szabályozott fórumok között olyanokat találtak a Bács- Kiskun megyei népi ellenőrök, mint az ifjú közgazdászok, műszaki értelmiségiek, nők, fiatalok, törzsgárdatagok, újítók stb. rétegtanácskozásai. A fórumokról szólva említést kell tennünk az 1975-ben néhány üzemben kísérletképpen bevezetett munkásküldöttek tanácskozásáról, illetve a vezető főbizalmi rendszerről is. Mindkét fórum a közepesnél jobban dolgozó üzemekben működik. A közel egyéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vezető főbizalmi rendszer kialakuló gyakorlata kedvező eredményeket mutat: a bizalmi hálózat munkája javult, az információk áramlása gyorsabb és konkrétabb lett, a dolgozók aktivitása fokozódott. A munkásküldöttek tanácskozásáról sajnos kevés az információ, hiszen a megyében mindössze egy vállalatnál működik ilyen fórum. uiBui , Érdekes, bár nem új megállapítása a népi ellenőröknek, hogy a dolgozók általános, szakmai és politikai műveltsége egy-egy vállalaton belül nagymértékben befolyásolja az üzemi demokrácia fórumainak működését, pontosabban a kettő egyenes arányban áll egymással. Viszont éppen az üzemi demokrácia fejlesztése kívánja meg a dolgozók továbbképzését, műveltségi színvonaluk állandó növelését. Ezt a vállalatok zöme felismerte és konkrét, éves időszakra bontott oktatási tervet készített már a negyedik ötéves terv időszakára is. Ennek végrehajtását szorgalmazzák és állandóan figyelemmel kísérik, az eredményeket értékelik. A vállalatok vezetőinél is egyre határozottabban jut kifejezésre, hogy az üzemi demokrácia érvényesítése szabályozott feladat, s a vezető a kötelességét teljesíti, ha meghallgatja a dolgozókat, véleményüket figyelembe véve dönt. Vitathatatlan előttük, hogy ez politikailag jelentős feladat, de eredménye, amely szerint a gazdasági vezetés gondjainak a megoldását segítené — még kevésbé jut kifejezésre. Egyes vállalati feladatokat ugyanis nem mindig úgy ismertetnek, hogy azokat az üzemi munkás is megértse, s a munkások a számukra kevésbé érthető témákkal nem foglalkoznak, ami a közömbösség látszatát kelti a külső szemlélőben. Az üzemi vezetőknek tehát biztosítaniuk kell, hogy a vállalati feladatok, célkitűzések közérthetően jussanak el a munkásokhoz. Indokolt az is, hogy az üzemi demokrácia fórumainak működését, tartalmi munkáját mind a felsőbb gazdasági vezetés, mind pedig a politikai és társadalmi irányító szervek figyelemmel kísérjék és a vállalati feladatok megoldásának értékelésekor a számszaki mutatók mellett az üzemi demokrácia értékelése is egyenrangú szempont legyen. A címben, illetve cikkünk bevezetőjében azt a kérdést tettük fel, hogy vajon törzsgárdatag- nak számít-e az üzemi demokrácia azokban az üzemekben, munkahelyeken, ahol tájékozódást végeztek a Bács-Kiskun megyei népi ellenőrök? A kérdésre — immár ismerve a megállapításokat — azt válaszolhatjuk, hogy egyelőre még nem. De — folytatva a hasonlatot — már megkezdődött munkahelyi beilleszkedése: nem idegenként kezelik, hanem olyan „munkatársként”, akit ha jobban megismernek, rájönnek értékeire, s engedik, hogy képességeit kibontakoztassa — igen nagy hasznukra lehet, sőt rövid idő múlva már nélkülözhetetlenné válik. Gál Sándor Sörszezon Az ifjabbak málnával, Colával, a korosabbak sörrel hűsítik belsejüket ezeken a forró napokon. Kapós a csapolt, keresett a palackozott sör is. Az ínyencek ízről megállapítják, hogy mikor töltötték üvegbe a kesernyés nedvet, a nem ínyencek pedig egész egyszerűen csak elkortyolgatják az italt. A sört, amiből jelentős mennyiséget Kecskeméten palackoznak. Hogy is jut id§ az árpa- avagy a komló leve? Tartálykocsiban, ahonnan a tározókba folyik, onnan pedig a töltőberendezésbe. De eközben a palackokat előbb mossák, majd átvilágítják, vizsgálják, van-e törött közöttük. Ezután már csak irányító szerepe van az embernek — gépek végzik a; munka nehezét. 0 Csillogóak-e a palackok? — figyeli árgus szemekkel a mosót Homonyik Erzsébet. — Naponta 90 ezer palackot töltenek meg. 9 Méghozzá géppel. Hctcnyi Lászlóné kipótolja a fél literből hiányzó mennyiséget. 9 Az utolsó előtti munkafolyamat: a címkézés. Országszerte ismert márka a Kőbányai világos (Méhes! Éva . felvételei) A napi 450 hektoliter sör a harmadik negyedévben mintegy 8 millió 160 ezer palack italt jelent. Kecskeméten palackoznak jugoszláv és szlovák1 sört is. Nyáron öt százalékkal töltenek több üveget, mint tavaly. Még így se biztos, hogy elég lesz. A körzet nagy: Lajosmizsétől Csólyospálosig terjed. Sörivók meg mindenütt vannak... A „vélemény” tekintélye A lengyelországi piackutatással és szolgáltatásokkal foglalkozó minisztérium mellett működik egy hivatal, amelynek neve Opinia, azaz magyarul „vélemény”. Az Opinia egész Lengyel- országban ismert. Kollektívája mintegy 140 szakértőből áll; akik között vannak szociológusok, mérnökök, iparművészek és gazdasági szakemberek. A hivatal naponta 400 felmérést végez az ország különböző részeiben, hogy . tájékozódjon az áruk és szolgáltatások minőségéről, valamint a fogyasztók igényeiről. A kísérleti szakaszban levő új háztartási gépek, televíziós készülékek és ruházati cikkek mintadarabjait ingyen bocsátják az érdeklődők rendelkezésére. Rendszeresen tartanak árubemutatókat, állandó kapcsolatot tartanak a termelő vállalatokkal és egy sor más szervvel. (BUDAPRESS)