Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

1976. június i • PETŐFI NÉPE • 3 I Újra }femesnádud^^n h ; a megyei pártbizottság Wt i vörös selyemzäSzlaßr Vasárnap délután bensőséges ünnepségre került sor a nemes- nádudvari általános iskola udva­rán. E napon avatták fel az is­kola kisdobosait és úttörőit, s ki­tüntették a munkában élenjáró­kat. 1 A kisdobosok és úttörők kedves műsorral tették emlékeze­tessé az avatást. Ezután Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára a 4705-ös Hunyadi Mátyás Úttörőcsapatnak áfádta a megyei pártbizottság vörös selyem zász­laját. — Ezt a magas kitüntetést má­sodszor kapja meg ma úttörőcsa­patotok. E zászló a KISZ Köz­ponti (Bizottságának /Vörös se­lyem zászlaja után a legmaga­sabb kitüntetés, egyben jó aján­lólevél ahhoz, hogy a csapatmun­ka színvonalának további javítá­sával egy-két éven belül —har­madszor is elnyerve a zászlót — vörös selyem zászlós csapat le­gyen a 4705-ös Hunyadi Mátyás Úttörőcsapat — mondotta töb­bek között Terbe Dezső. Az utóbbi két évben több si­keres akcióval, kiváló úttörőtevé­kenységgel vonta magára a fi­gyelmet a csapat. A megyei párt- bizottság titkára külön köszöntöt­te a pajtásokat, úttörővezetőket és szülőket a közös összefogásért, a nagyszerű eredményekért. Be­fejezésül további, a kitüntetés­hez méltó sikereket kívánt a csa­patnak. Végül a községi párt, a tanács és a helyi termelőszövetkezet ve­zetői ajándékokat nyújtottak át a kitüntetett csapatnak. Felvéte­lünkön Terbe Dezső további jó munkát kíván az úttörőknek. Sz. F. Avatások, kiállítások, kitüntetések Kétnapos, jólsikerült eseménysorozatra emlékezünk. A megyében átvették a vörös selyemzászlókat a kitüntetett csapatok, meg­tartották az avatási ünnepeket, megemléke­zéseket. Szinte minden csapatnál volt kiállí­tás ►— néhol több is —, ahol a rajok, őrsök naplóit, a szakkörökön készült rajzokat, gyűj­teményeket mutatták be. Minden rendez­vény, esemény egy célt szolgált: megismer­tetni az eddig végzett munkát, hiszen mér­földkőhöz, a harmincadik évfordulóhoz ér­keztünk! A jubileum jegyében tizenhét pedagógus Üttörővezetői Érdem­érmet kapott: Antal István, Gőcze György és Csilics Józsefné bajai, Török Sándor és Végvári Ferenc- né kecskeméti Zrínyi Ferenc sza­badszállási, Garai Zoltánná és dr. Kamarás Gézáné helvéciai, Ju­hász Rózsa jakabszállási, Kishe­gyi Simon nemesnádudvari, Lász­ló Józsefné kiskunfélegyházi, Ko­vács Mihály tompái, Pintér Ká­roly kunfehértói. Bakó Gáborné kiskunhalasi, Bayer József szak­mán, Walter Józsefné kalocsai, Makó Gyula solvadkerti úttörő­vezető Terbe Dezsőtől, a megyei pártbizottság titkárától vette át a kitüntetést. Csányi Anikó megyei úttörőel­nöktől negyvenen vették át a Kiváló Űttörővezető kitüntetést: a kalocsai András Miklós, dr. Katona Jánosné, Baksa Jánosné és Lei Jánosné; a bajai Szalai Gyula, Fodor Lászlóné, Váradi Lajosné, Kovács Attila; -a kecs­keméti Kovács Gyula, Egri 1st­• A kecskeméti Czollner téri iskola is rendezett csapattörténeti kiál­lítást. Képünk a bemutató egy részletét örökítette meg. (Tóth Sándor felvételei.) A megye területén dolgozó if­júvezetők közül huszonötén Kivá­ló Ifjúvezető kitüntetést kaptak: Vinkó János, Fehér József. Grau Agnes, Varga Mária, Nyilas Sán­dor, Horváth Magdolna, Farkas Ágnes, Beck Zsuzsanna. Erki Zi­ta, Bálind Gizella, Rezes Gizella, Várhegyi Éva, Lukács Lajos, Sal- lai Erzsébet, Bogáromi József, Tekes, Judit, Hegedűs Éva, Vin- czei Edit, Miklós Edit, Antal Er­zsébet, Spiegl Mária, Kovács Má­ria, Szmekalina Ljuba, Bodor Zoltán és'Pajkó István részesült ebben az elismerésben. C Az ünnepélyes fogadalopi-iu. á tétel éS^aiatáS d előtti percek. Csányi Anikó megyei úttörőelnök, háttérben a meghívott vendégek csoportja. főnné, Kádasi Lászlóné, Kispál Lajosné, Fodor Zsuzsanna, és Selmeci Katalin; a kiskunfélegy­házi Preisz Istvánná, Szabó Sán­dor és Kapus János; a felsőszent- iváni Péter János, a solti Bodi- csi Józsefné, a kiskunhalasi Mó­dok Kálmánná, és Pacolai Gyula, a fülöpszáUási Horogszegi Sára, a jászszentlászlói Kurucz István, a kiskunmajsai Faludi Éva, a tompái Simola Józsefné, a jános­halmi Papp Lászlóné, a szeremlei Földessy Ilona, a hegcegszántói Varga Józsefné, a tiszakécskei Vincze Lajos, az ágasegyházi Ballun Tiborné. a homokmégyi Pásztor Lászlóné, az izsáki Kor­mos Jánosné, a kerekegyházi Szabó Elemérné, a tabdi Csapiár Gyula, a kiskőrösi Gmózer Györgyné és Kvalla Gábörné, a hetényegyházi Benkő Istvánná, a dunavecsei Péli Győzőné, a kun­bajai Péter Károly és a kaskan- tyúi Bódog Istvánná. • Az úttörőtalálkozó egyik „fénypontja*’: az esti tábortűz, ének. taps a tűz körül. obbamadoM sisA liosoűl&l .,i i .. . >r. Vidám írás nélkül is • Szemünk láttára változik az ország képe. Űj jelek rajzolód­nak a térképre, terjeszkednek a városok, a falvak. Ha megkér­deznénk egy átutazó idegent, mit látott országútjainkról, bizo­nyára azt válaszolná: mindenütt építkeznek. Valóban soha nem építkeztünk annyit, mint most. Építünk nagyban és kicsiben, városon és falun. Családok sokaságának ere­jét kötik le a „házi” beruházá­sok, akárcsak az országét; és akkor még nem is beszéltünk a hétvégitelek-tulajdonosok építke­zési lázáról. Az ő gondjuk azon­ban nem azonos a szükségből építkezőkével. Szükségből, saját emberi létük kereteinek megteremtéséért szán­ják rá masukat az építkezésre a társasházi, lakásszövetkezeti közösségek tagjai, a családi há­zak építői. Otthont akarnak te­remteni, ahol nyugalmasak az esték és békések a reggelek, ahol a saját szabályaik érvényesülhet­nek, nem a főbérlőé, társbérlőé, a szívességből fedelet adó ro­konságé. Lehet persze, hogy gyakran a szükségből építkezők, is felnagyítják szükségleteiket, ’tovább akarnak nyújtózkodni, mint ameddig a takarójuk ér, de ez nem változtat a tényeken.' Azon, hogy tiszteletre méltó tö­rekvéseiket közel sem irigylés­re méltó körülmények között váltják valóra. • Csak az tudja igazán, mi­lyen kínszenvedés az építkezés, aki próbálta. Terv, építőanyag, kapacitás, szakemberek, szerelők; ezek a szavak ugyanannyiszor is-, métlődnek napról napra a ‘'ki­emelt nagyberuházásokon, mint az új lakótelepeken, vagy a tár­sasházaknál. A gondok azonosak, legfeljebb a méretek és a koc­kázatok különbözőek. De míg az új lakásnak fél évvel az eredeti határidő után is örül a tulajdo­nosa, az országos beruházásnál ennyi „csúszás” sok-sok millió­val könnyíti meg a zsebünket. Mégis úgy tűnik, ezen kevésbé izgatjuk magunkat. A beköltö­zésre várók felháborodásával mélységesen egyetértünk, az or­szág beruházásainak késedelmei­vel szemben sokkal engedéke­nyebbek vagyunk. Pedig a laza­ságokra sem a méretek, sem a valóban nehézkes körülmények nem adhatnak felmentést. Az országos beruházások ki­vitelezőit, az állami építőipari vállalatokat, a társasházak vál­lalkozóit ráadásul szigorúan kö­rülhatárolt jogi formulák kötik szerződésük teljesítésére. Régen leszoktunk róla, hogy az adott szó becsületére hivatkozzunk, hiszen a szóbeli megállapodás a zárt közösségek jellemzője volt • A fejlődés természetes vele­járója, hogy manapság papíron kötünk jogi megállapodásokat Annyira viszont mégsem kellene „előreszaladni” a fejlődésben, hogy már a hivatalos szerződé­seket is semmisnek tekintsék egyes vállalatok. Másutt is elő­fordul, de az építkezések eseté­ben különösen sok az ilyen pél­da. Állami vállalatok, szövetke­zetek magyarázzák a bizonyítvá­nyukat, ahelyett, hogy keresnék a megoldás lehetőségeit. Az pedig olykor talán nincs is olyan távol, mint hiszik. Elég, ha a családi házakra gondolunk. Ezeknél a tavasszal felhúzott fa­lakra ősszel rákerül. a tető, pe­dig nincs generálkivitelező, fő- és alvállalkozó. Minden „egyedi kivitelezésben” történik. Látszó­lag külső segítség nélkül — még­is megannyi külső segítségből. A telekhez, anyaghoz állami hi­tel segíti az építtetőket; eddig közös a helyzetük a szövetkezeti és társasházakkal. Ezután válik szét az útjuk. Míg a nagyobb vállalkozásoknál hivatalos útra terelődik a dolog, a családi há­zakat a családtagok, a barátok, munkatársak, szomszédok „közös vállalkozása” hozza tető alá. Csu­pa írás nélküli, pusztán a segí­tő szándék miatt ■kimondott, a szombat-vasárnapokat odaígérő szóra alapuló szerződés. Amíg az alapból a csupasz falakból ott­hon lesz, ki-ki beleépíti saját erejét, szakértelmét; a <iáz a ro­konok, a barátok, a munkatár­sak közös ügye. • Írásos szerződés nélkül te­szik. Nem ártana tanulni tőlük a nagyobb építkezéseken is. Nem szakértelmet, hanem a segítés minden akadályt leküzdő erejét. „V. E. 1 ■mmmmmmmmmmmMMí Az óvodai felvételekről Több alkalomfhal beszámoltunk olvasóinknak a - megyeszékhely óvodai hálózatának súlyos gond­jairól; s azokról, az eredmények­ről is, melyekkel — jórészt társa­dalmi összefogás által — sikerült enyhíteni e nyomasztó gondokon. A jelenleg épülő, s átalakítással bővülő intézményekről is többször írtunk. Most azt ismertetjük az érdekeltekkel, hogyan, mit kell tenniük gyermekeik óvodai felvé­telével kapcsolatosan. Az óvodai felvételt kérelmező szülők gyermekükkel együtt _ a mai naptól kezdve június 30-ig — munkanapokon, reggel nyolc és délután öt óra között — jelent­kezzenek a területileg illetékes óvodában. Az ott kapott jelentke­zési lapokat kitöltve vissza kell juttatni ugyanabba az intéz­ménybe, július 15-ig. Azok, akik az átadás előtt álló kiskecskemé- ti és a szeleifalui óvodába akar­ják beíratni gyermeküket, az óvo­dai igazgatóságon kérhetnek je­lentkezési lapot, a városi tanács épületében (II. emelet 17.). Mint eddig minden évben, az idén is társadalmi felvételi bi­zottság határoz majd arról au­gusztusban, hogy a jelentkezők közül kik kerüljenek be a gyer­mekintézményekbe. (Ugyanis a hálózat fejlődése ellenére is sok gyermek . kívülr^ked még, főleg néhány városban.) A családok élet- és munkakörülményeit, vala­mint szociális helyzetét is figye­lembe veszik a döntés előtti mér­legeléskor. Minden esetben ala­pos körültekintéssel bírálják el a kérelmeket. A döntésről még a szeptemberi tanévkezdés előtt, postán értesítik a szülőket. Brigádmajális Életünk új jelentőségei ál­landóan új kifejezésekben öl­tenek testet. Ilyen a brigád­majális is, amely legalább va­lami igazi népünnepélyhez hasonlít. Azzal a különbség­gel, hogy sokkal több az ak­tiv résztvevője, akik készül­nek is a föllépésre. 8 VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Lehetőség híján - türelem kiállítások es nepmuveszeti bemutatók A Bajai Nyár 676 programja Lapunk április 13-i számában megjelent. Katonatelep buszjára­tot kér című megjegyzésünkre két, egybehangzó választ kap­tunk. A Volán 9. sz. Vállalat for­galmi és kereskedelmi igazgató- helyettese, Kovács Ferenc a kö­vetkezőkről tájékoztat: „Kecskemét—Katonatelep kö­zött helyi járat, illetve új hely­közi járat beállítása kocsiigényes feladat, amelyet jelenleg — fej­lesztési lehetőség híján — néni áll módunkban megoldani. Napjainkban Bács-Kiskun me­gyében mintegy 30 helyközi és 15 helyi, többnyire műszakszál­lítási igényt tartunk nyilván. Ezek között szerepel a katonate­lepi feladat is. A nyilvántartott igényeket a lehetőségeinktől füg­gően, fontossági sorrendben elé­gítjük majd ki. Erre az idén nincs módunk, az V. ötéves terv­időszakra vonatkozóan pedig egyelőre nem ismertek a fejlesz­tési lehetőségeink.” S íme, Hegyes Ferenc, a Kecs­keméti Városi Tanács műszaki osztályvezetőjének válasza: „Katonatelep helyi autóbusz­közlekedésbe történő bekapcso­lása, tarifális problémák miatt, egyelőre nem lehetséges. Erre országos döntésre lenne szükség, amely a gazdasági hatások miatt nem várható. A helyközi járatok sűrítését viszont gépkocsihiány akadályozza. Az elkövetkező években, a gépjárműfejlesztés ütemétől függően "kerülhet majd sor a gond megoldására.” Nemcsak a bajaiak, hanem a környékbeliek, sőt az odavetődő idegenek számára is újra és újra visszatérő élmény,- sokféle szóra­kozási alkalom az immár hagyo­mányosnak mondható Bajai Nyár. A Sugovica-parti városban elkészítették a közelgő rendez­vénysorozat programját.' Csaknem négy héten keresztül válogathatnak kulturális és egyéb műsorokban, rendezvényekben az ■érdeklődők. A muzsika kedvelői két napon keresztül gyönyörköd­hetnek a kamarazenekarok elő­adásaiban. Az együttesek találko­zóját a Fegyveres' Erők Klubjá­ban tartják, június 25-én és 26-án. Majd július 4-én a mada- rasi fúvószenekar lép közönség elé a víziszínpadon. Június 29-én nyitják meg a Türr István Múzeumban az Olt­ványi-gyűjtemény legszebb da­rabjaiból álló kiállítást. Gyur- csek Ferenc szobrászművész mű­veit tekintheti meg a közönség, a kirakat galériában. A lakbe­rendezési, élelmezési és sportfel­szerelési kiállítás is az idei prog­ramot gazdagítja., Ismét helyet kap a program­ban a népművészet. Az .ismétlődő folklórfesztiválok erre jó alapot teremtettek mostanra Baján. Jú­nius 30-án a Szekszárdi Népi Együttes ad műsor a víziszínpa­don; majd július 4-én este nyolc órakor a Bácska Együttes szó­rakoztatja a közönséget, ugyan­ott. Mezőgazdasági tudományos ta­nácskozás, nemzetközi horgász­verseny, ejtőernyős bemutató, or­szágos fotótanfolyam, társastánc- verseny, autó-, hajómodell-, bor- és halfőző verseny szerepei még többek között a programban. S a népszerű „aranyponty ünnep’, melynek keretében a közönség láthatja majd a Budapest Tánc- együttest s a hagyományos lam- pionos csónakfelvonulást. Erre az eseményre július 29-é.i este kerül sor a víziszínpadon. Május utolsó szombatján vidám majálist szervezett a Helvéciai Állami Gazdaság központi üzemi szakszervezeti bizottsága Köncsö- gön, ahol több mint kétszázan jelentek meg. Közülük száztízen bő másfél órás műsort mutattak be a szabadtéri színpadon. Ver­sek, monológok, tréfás dalok, villámtréfák,' ének- _ és táncszá­mok követték egymást. A Tyeres- kova nevét viselő szocialista bri­gád tagjai például mindennap­jaikról énekeltek __ De mindez­zel nem ért véget a találkozó. Ráadásként tréfás hordóguritó verseny és több más vetélkedő következett. Együtt játszott, ne­vetett és tapsolt az igazgató és a pincemunkás, a gépkocsivezető és a Vágóhídvezető, az építkezések, a konyha, az adminisztráció és a szállítás sok dolgozója. Együtt töltötték el szépen szabad ide­jüket a fiatalok és a mégfiata- labbak, a 60 évesek és az uno­kák. S ha már ott volt az utánpótlás is, bizonyára folytatókra talál­nak a kialakuló, újmódi közös­ségi szokások. D. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom