Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 151. szám Ára: 90 fillér 1976. június 27. vasárnap Hasznos továbbképzést nyújtott az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem Kecskeméten Egyhetes óvodapedagógiai tanácskozással kezdődött meg a nyári szabadegyetemek sora az országban. A rendezvényeknek Kecskemét adott otthont. A házigazda szerepét a felsőfokú óvónőképző intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-KisKun megyei Szer­vezete töltötte be. Hazánk minden részéből több mint másfél száz gyakorló óvónő ér­kezett az előadásokra, konzultációkra, kerekasztal beszélgetésekre, csoportos foglalkozásokra. A programit tapasztalatcsere-látogatás gazdagította Szarvason. S szemléletes kiállítás nyújtott ötleteket az oktató-nevelő munkát segítő feladatlapok készítéséhez és felhasználá­sához. A résztvevők az óvoda iskola-előkészítő szerepével foglalkoztak. A nyári tanévnyitó szabad- egyetem szombaton délelőtt feje­ződött be Kecskeméten. A hazai eredmények és kísérletek, ta­pasztalatok számbavétele után a hallgatók az országhatárokon túl­ra is kipillanthattak. Az első ilyen előadást dr. Zakar András, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem tanársegéde tartot­ta. Majd dr. Franz Rudolph, a kecskeméti óvónőképző hallei testvérintézetének igazgatója ele­mezte az iskolára előkészítés és az óvodából az elemi oktatásba való átmenet néhány problémá­ját. Zárszót Krajcsovszki József, a kecskeméti óvónőképző igazgató­ja mondott. A rendezvénysorozat hozzájárult ahhoz, hogy az óvo­dák egyre jobban felkészíthes­sék a gyerekeket az iskolai élet­re, kiegyenlítsék a családi hely­zet különbségeiből adódó indulá­si hátrányokat a szervezett fog­lalkozások, a közös játék és mun­ka lehetőségeit felhasználva. Az óvodáknak az esetenként hiány­zó otthoni szeretetteljes bánásmó­dot is pótolni kell. Igényként ve­tődött fel, hogy az intézmények­ből helyhiány miatt kiszoruló gyerekek a jelenleginél hosszabb, egyéves iskola-előkészítő tanfo­lyamra járjanak. # A szabadegyelem óvónőhallga­tói a feladatlapok készítését és felhasználását szemléltető ki­állítást tanulmányozzák. (Fotó: Tóth Sándor) A kecskeméti t\yári egyetem hallgatói a munkahelyükön hasz­nosítják az eszmecserék gondola­tait. Jövőre a természeti és a társadalmi környezet megismer­tetésének módszereivel foglalko­zik a következő 'továbbképzési fórum Bács-Kiskun megyeszék­helyén. H. F. A városi ember csak újságokból, a televízióból ér­tesül arról, hogy érik a gabo­na és megkezdődik az aratás Eziránt az egész népet érin­tő, nagy munka iránt azon­ban senki nem közömbös, hi­szen nem mindegy, hogy zizegő búzaföldekről mer kenyérnekvalót takarítunk és milyen körülmények között Lesznek ezen a nyáron olyan riportok, tudósítások amelyek a kombájnosokat hő­söknek kijáró tisztelettel mu­tatják be, látni fogjuk a ké­peken az ömlő búzát, a ro- gyásig rakott vontatókat, malomba érkező első szállít­mányt és számokat olvasunk hallunk arról, hogy milyen a termés. Beszélhetnénk most arról a fel sem mérhető különbség­ről, ami a húsz, harminc évvel ezelőtti aratások és a mostani gabonabetakarítás között ta­pasztalható. Sokan, nagyon sokan tudják, hogy a versek­ben, elbeszélésekben oly szé­pen megénekelt kasza pengés mögött micsoda irgalmatlanul nehéz, próbára tevő fizikai munka volt az aratás, amikor a tűző napon, negyven—ötven fokos hőségben fugaszkodtak neki az emberek a tábláknak. Beszélhetnénk arról is — em­lékeztetve a mostani tizenéve­seket —, hogy mi volt az úgynevezett aratópálinka, az aratószalonna, s mit neveztek kötélverésnek, marokszedés­nek a hajdani aratások rend­szerében. Mert az aratás an-, nak idején csupán a lugasok­ban nevelkedett és kávéhá­zakban tenyésző íróknak, széplelkeknek volt romanti­kus. Azoknak, akik sarlóval, kaszával, egy korsó vízzel víz­ben főtt krumplival vonultak ki a hajnalokat is megelőzve a búzatáblákra, a rozsföldek­re, egyáltalán nem a romanti­ka lebegett a szemük előtt. Tudták, hogy ez a munka in­szaggató, a kaszásoktól min­den erőt kívánó, legnagyobb próbatétel. Emlékeztethetnénk arra, hogy száz és száz család mi­lyen nehéz körülmények kö­zött várta az aratást, a csép- lést, hogy az első zsák búzával a malomba szaladhasson, mert a kenyér régen elfogyott és puliszkán, görhén tengődtek hónapok óta. A mostani negy- ven-ötven éveseknek nem kell bizonyítani a tényt, hogy há­nyán estek össze a tarlón ki­merülve, hogy hány gyerek perzselödött a tikkasztó na­pon, apja után szedve a mar­kot, vagy rakva^ a kötelet a gyülekező kévék alá. De nem emlékiratot aka­runk az olvasó elé tenni, csu­pán azért vázoltuk a múltat, hogy annál jobban tudjuk ér­tékelni a jelen körülményeit. A napokban éppen lapunkban láthattunk egy fényképet ar­ról, hogy megkezdődött az aratás: kombájnok haladtak az érett gabonában, a vezető­fülkében pedig ott ült a haj­dani kaszások, marokszedők újkori utóda, aki délben főtt ételt eszik a hűvösben, és ha aratás közben megszomjazik, válogathat a Márkák és egyéb üdítő italok között is. Az ara­tás azonban még így sem ne­vezhető könnyű munkának, hiszen nein nyolc órát dolgoz­nak ilyenkor az emberek, nincs ünnepnap, vasárnap. Csak munka van a hőségben, a végeláthatatlan táblákon. Az aratás ma már régen az egész társadalom ügye. Mindenki odafigyel, s akiknek feladatuk, azok messzemenően gondoskodnak az aratókról, a vontatósokról. Nemcsak azzal, hogy főtt ételt, üdítő italt visznek a földekre, hűtőkocsi­ban, hanem azzal is, hogy vál­táskor a csípős port a terme­lőszövetkezet, az állami gaz­daság központjában, a zuha­nyozóban leveretheti magáról az ember. A különbségek kö­zött azt is meg kell említeni — amire talán nem is sokan figyelnek, hiszen természetes­nek tartják —, hogy napjaink­ban már nem azért sürgős az aratás, mert fogytán van, ne­tán el is fogyott a múlt évi kenyér, nincs liszt a raktárak­ban. Nem! Csupán az idő, a gabona érési állapota sürget és az a felelősség, hogy az ország lakosságának jövő esz­tendei kenyere minél előbb a raktárakba kerüljön, hogy az időjárás esetleges hirtelen változása ne okozzon gondot a szervezett betakarításban. Az aratásnak ma már nincs romantikája — legalábbis a szó régi értelmében nincs. De úgy gondoljuk, hogy ezt köny- nyű szívvel viseljük el, ha tudjuk, hogy aratóink, a me­zőgazdaságban dolgozók köny- nyebb, korszerűbb, ha úgy tetszik emberhez mélióbb kö­rülmények között dolgozhat­nak. Mi, akik tudjuk milyen volt a „romantika”, sokat dol­goztunk, fáradoztunk azért, hogy elveszítsük, legyőzzük a nyomornak ezt a népet sújtó romantikáját. Mindezek mel­lett azonban tudjuk, hogy az aratás nehéz munka és ha hősöknek is nevezzük azokat, akik a betakarításban helyt­állnak, úgy gondoljuk nem já­runk messze az igazságtól. G. S. oSÄk Szövetkezeti lakásépítés Növekvő érdeklődés a nagyközségekben Púja Frigyes külügyminiszter K. B. Andersennek, a Dón Ki­rályság külügyminiszterének meghívására június 28-án hiva­talos látogatásra Dániába utazik. HMi Heti kommentár 3. oldal 1677 hektár ültetvény 4. oldal Amikor a szövetkezeti lakás­építésben előirányzott megyei tö­rekvésekről kérdeztük. Fehér Béla, a MÉSZÖV Lakásszövetke­zeti Titkárságának vezetője elő- rebocsájtotta: ' — Jelenleg 16 lakásfenntartó-, valamint 32 lakásépítő szövetke­zet működik a megyében. A szö­vetkezeti lakások száma egy híján 3460, s ez a jelenlegi terv­időszak végéig mintegy hatezer­re növekszik. Célcsoporból — te­hát tanácsi értékesítésű — vár­hatóan 1300 épül, szövetkezeti alapon pedig több. mint 1950 lét­rehozásával számolunk. Ez utób­biak közül mintegy 770 kivitele­zése folyamatban van; háromszáz tulajdonos még az idén birtokba veszi új otthonát. Az öt-évre szóló törekvés rész­letezésekor kitűnt, hogy szövet­kezeti összefogással a legtöbb la­kás Baján épül meg, nem kis­mértékben a kivitelezést vállaló két helyi ipari szövetkezetnek köszönhetően. A Lakberendezési Szövetkezet például már az idei őszön megkezdi az alapozást a Józsefvárosban, ahol 8 épületben 128 lakást épít fel előreláthatóan a jövő év végéig. Hogy túl ke­vésnek tűnik az építésre szánt idő? A titka egyszerű: a térzsa­(Folytatás a 2. oldalon.) Az aratás előtti szénagyűjtés mindig fontos eseménynek szá­mított a mezőgazdasági dolgozók életében. A tavaszi esőzések, va­lamint az öntözés hatására me- gyeszerte nagy tömegű szálas­takarmányt gyűjtöttek össze a rétek, legelők, lucernaföldek első növedékéből. A nagyüzemi és a háztáji te­henészetekben emelkedett a tej­hozam. Sok munkája van a tej- feldolgozó üzemeknek, hogy a felkínált, s a szerződés szerint naponta folyamatosan szállított tejet idejében átvegyék. , A Csongrád megyei Tejipari Vállalat bácsbokodi vajüzemében 40 ezer liter tej ideiglenes táro­lására alkalmas fémtartályokat állítottak fel. így a nyári fórró- ságban is folyamatosan tud dol­gozni a vajüzem. A tiszaalpári Tiszatáj Tsz ta­valy augusztusban helyezte üzembe szakosított szarvasmar­ha-telepét. A gondos tenyésztő munka eredményeként nyomban be is népesíthette. 960 tehenet he­lyeztek el a telep tehenészeté­ben. A tiszaalpári szövetkezet a Közép-magyarországi Tejipari Vállalatnak szállít a szakosított telep termeléséből. Jászszentlászlón a közös gaz­daság ugyancsak sok millió fo­rintot áldozott a szarvasmarha­tartás korszerűsítésére. Elkészült a szakosított telepet takarmány­nyal ellátó lucernaliszt-üzem. Kunszálláson júliusban adják át rendeltetésének az Alkotmány Tsz brigádja által épített állat- tenyésztő telepet, amelyen fél­ezer szarvasmarhát tudnak elhe­lyezni. K. A. Virágtenger a fajszi határban Hatalmas virágtenger a fajszi határban ez az ötven hektár, ame­lyen Gombkötő Károlyné figyeli, miként bontogatja szirmait a mák virága. A keresett, magas olajtartalmú apró magból hektáronként 7—8 mázsás termést vár a megye egyetlen máktermesztő nagyüzeme a fajszi Kék Duna Tsz. A kicsépelt máknak a MEZÖTERMÉK az egyik átvevője Bács- Kiskun megyében, a mákgubónak pedig a Herbária gyógynövény- gyűjtő vállalat. MA elnökválasztás Portugáliában LISSZABON Portugáliában pénteken feje­ződött be a kéthetes elnökválasz­tási kampány. Hat és fél millió szavazópolgár egynapos gondol­kodási időt kapott, hogy ma ál­talános és közvetlen szavazással döntsön arról, kit küld öt évre a Belem-palotába Costa Gomes utódjaként; Eanes tábornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát, a szívinfarktussal kórházban ápolt Azevedo tengernagyot, Carvalho őrnagyot, a szélsőbal­oldal jelöltjét, vagy a kommunis­ta Pato-t. Az elnökválasztással egyidejűleg az Azori-szigeteken és Madeirán közigazgatási vá­lasztásokat is tartanak. Ha egyik jelöltnek sem sike­rül megszerezni a szavazatok több mint felét, akkor három hét múlva újra az urnákhoz szólít­ják a szavazókat A második fordulóban azonban már csak az a két jelölt vesz részt aki az el­ső menetben a legtöbb szavaza­tot szerezte meg. Az április 25. óta érvényben le­vő új alkotmány értelmében a köztársasági elnök kiemelkedően fontos hatalmi jogkörrel rendel­kezik: ő a katonai kérdésekben törvényező legfelsőbb forradalmi tanács elnöke és a legfőbb had­úr, feloszlathatja a nemzetgyű­lést kinevezi és felmenti a kor­mányfőt és a minisztereket, ost­romállapotot hirdethet ki, hadat üzenhet és békét köthet. Vétót gyakorolhat a nemzetgyűlésben megszavazott törvényekkel szem­ben. Lisszabonban továbbra is Eanes tábornokot tartják a legesélve- sebbnek, hiszen őt támogatja Soares Szocialista Párt’a. Sá Carneiro Demokratikus Néppárt­ja és Amaral Demokrata Szociá­lis Centruma is. 4 I Befejeződő munkálatok a kunszállási Alkotmány Tsz állat­tenyésztő telepén. (Pásztor Zoltán és Szilágyi Mihály felvétele) I Tejminta­vétel a bácsbokodi vajüzemben. Fejlődik az állattartás Több takarmány a rétek, legelők fűterméséből Aratás

Next

/
Oldalképek
Tartalom